401/B/2004. AB határozat
401/B/2004. AB határozat*
2004.12.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 107. § (1) bekezdés második mondata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 107. § (1) bekezdés második mondata alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Az indítványozó a támadott rendelkezés alkotmányellenességét abban látja, hogy annak hatályba léptetésekor a jogalkotó „nem rendelkezett arról, hogy a módosított szabályozást csak a hatálybalépése után elkövetett fegyelemsértések miatt hozott – a szolgálati viszony megszüntetés vagy lefokozás fegyelmi fenyítés kiszabásáról szóló – munkáltatói intézkedés esetén kell alkalmazni. ... [A] törvénymódosításnak így visszaható hatálya van”, hiszen „olyan hátrányos jogkövetkezményben részesül a fegyelemsértést elkövető, mely az elkövetés időpontjában még nem szerepelt a Hszt.-ben, és így nem is láthatta előre a cselekménye elkövetésekor”. Az indítványozó szerint ezért a Hszt. 107. § (1) bekezdés második mondata az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményét sérti.
II.
1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
2. A Hszt. indítvánnyal érintett rendelkezése:
„107. § (1) A hivatásos állomány beosztásából felfüggesztett, előzetes letartóztatásban, illetve lakhelyelhagyási tilalom alatt lévő, vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, továbbá a szabadságvesztés-büntetését katonai fogházban töltő tagjának távolléti díj jár, amelyet a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró legfeljebb 50%-kal csökkenthet. A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálati viszony megszüntetés vagy lefokozás fegyelmi fenyítés kiszabásáról szóló munkáltatói intézkedés jogerőre emelkedéséig.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmával. Az Alkotmánybíróság a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 12. § (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezést – miszerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé – alkotmányos jellegű szabálynak tekinti [34/1991. (VI. 15.) AB határozat, ABH 1991, 170, 172.]. Következetesen érvényesített álláspontja szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság részét képező jogbiztonság – többek között – megköveteli, hogy „meglegyen a tényleges lehetőség arra, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani, ennek érdekében a jogszabályok a kihirdetésüket megelőző időre nézve ne állapítsanak meg kötelezettséget, illetőleg valamely jogszerű magatartást visszamenőleges érvénnyel ne minősítsenek jogellenesnek” [25/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 131, 132.]. Következetes az Alkotmánybíróság gyakorlata abban a kérdésben is, hogy a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát sérti, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt, de a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint – a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell [57/1994. (XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 316, 324.; 64/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 348, 353.].
A Hszt. 107. § (1) bekezdését a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 56. §-a egészítette ki – egyebek mellett – az indítványozó által sérelmezett szabállyal. A módosítás a Módtv. 127. § (1) bekezdése értelmében 2003. július 1-jén lépett hatályba és ettől az időponttól kellett alkalmazni. Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján tehát azt vizsgálta, hogy a Hszt. 107. § (1) bekezdés második mondata – tartalmát tekintve – nem ütközik-e a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába.
A vitatott rendelkezés egy olyan ideiglenes intézkedés, amelynek célja, hogy a fegyelmi eljárás eredményeként bekövetkező szolgálati viszony megszüntetése [Hszt. 123. § (3) bekezdés] esetére biztosítsa az illetmény megtérülését. Ha a fegyelmi eljárást megszüntetik, vagy az felmentéssel zárul, a visszatartott illetményt, annak kamataival együtt ki kell fizetni [Hszt. 107. § (2) bekezdés, 132. § (6) bekezdés]. Az Alkotmánybíróság megállapította: a Hszt. 107. § (1) bekezdésének indítvánnyal támadott előírása az érintettek számára ugyan átmeneti korlátozást jelent, azonban a hatálybalépését megelőző időre új kötelezettséget, a korábbinál súlyosabb joghátrányt nem állapít meg, ezért nem sérti a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát.
Az az indítványozói érvelés, mely szerint a cselekmény elkövetését befolyásolta volna, ha előre láthatták volna a jogszabály módosítását, „nem ad módot a jogbiztonság címén az alkotmányellenesség megállapítására. A visszaható hatályú jogalkotás tilalmának ilyen kiterjesztő értelmezése alkotmányjogilag indokolhatatlan” [55/1994. (XI. 10.) AB határozat, ABH 1994, 296, 305.].
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság a megalapozatlan indítványt elutasította.
Budapest, 2004. december 6.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás