KÜ BH 2004/436
KÜ BH 2004/436
2004.10.01.
Ha a részvételi felhívásban az ajánlatkérő a rendelkezési jog tartalmát nem pontosította, az ajánlati felhívását nem csak a feladat elvégzéséhez szükséges technikai eszközök tulajdonosainak kell megküldenie [1995. évi XL. tv. 44. § (7) bek.].
A felperes nyílt előminősítési közbeszerzési eljárást indított szennyvízcsatorna-hálózata befejező ütemének megépítésére. A módosított részvételi felhívás 10. a) pontjában a felperes az alkalmasság vizsgálati szempontjai között jelölte meg ,,a feladat elvégzéséhez szükséges technikai eszközök fölötti rendelkezés'' jogát. A 10. b) pont ötödik francia bekezdése szerint alkalmatlan az a részvételre jelentkező (közös részvételre jelentkezők), aki nem rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges technikai eszközök fölötti rendelkezési joggal (legalább 4 db árokásó-kotró, 2 db teherautó és 2 db talajvízszint süllyesztő berendezéssel). E feltételhez a dokumentáció további részletes előírást fűzött akként, hogy az előírt technikai eszközök fölötti rendelkezési jogot hitelt érdemlően kell igazolni: pl. számla, állóeszköz nyilvántartás, leltár stb.
Az ajánlattételi határidőben érkezett részvételi jelentkezések alapján a felperes a négy jelentkezőt alkalmatlannak minősített, mert a 10. b) pontjának ötödik francia bekezdésében meghatározott alkalmassági szempontnak nem feleltek meg, mivel a benyújtott tárgyi eszköz nyilvántartás, szándéknyilatkozat, bérleti szerződés, számla és leltárjegyzék alapján nem volt megállapítható, hogy rendelkeznek-e az előírt gépi felszerelések rendelkezési jogával.
A felperes a részvételi szakasz eredményét kihirdette, és az alkalmasnak minősített jelentkezők részére az ajánlati felhívást megküldte.
A felperes részvételi szakaszt lezáró döntése ellen több jogorvoslati kérelem érkezett. Többek között kifogás érte a rendelkezési jogra vonatkozó felperesi értékelést. A jogorvoslati eljárás során a felperes akként nyilatkozott, hogy a részvételi felhívásban meghatározott rendelkezési jog, mint a tulajdonjog egyik részjogosítványa feltételezi a tulajdonjogot, így a rendelkezési jog a gépek feletti tulajdonjogot jelenti. Az alperes a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján, a 44. § (7) bekezdésében meghatározott szabályok betartásának körében hivatalból vizsgálta azt, hogy helyesen járt-e el a felperes, amikor a gépek feletti rendelkezési jog megléte körében azt vizsgálta, hogy a jelentkezők tulajdonjoggal rendelkeznek-e, és a kért gépek tulajdonjogának megkövetelése összhangban van-e a törvény szabályaival, illetőleg az alkalmatlanná minősítés mindezek figyelembevételével tekinthető-e jogszerűnek. A jogorvoslati kérelmeket alaposnak találva megállapította, hogy a felperes a saját részvételi felhívását megszegve végezte el az alkalmasság vizsgálatát a felhívás 10. b) pontjának ötödik francia bekezdése, a gépek rendelkezési jogának vizsgálata körében, ezért sérült a Kbt. 44. § (7) bekezdése. fogsértőnek minősítette a referencia igazolás formai hiányossága okán érvénytelennek nyilvánított ajánlatra vonatkozó döntést az 52. § (2) bekezdésének d) pontja, valamint 53. § (2) bekezdése szerint. A felperesnek a részvételi szakaszt lezáró döntését, a részvételi felhívásig visszamenőleg valamennyi döntését, az ajánlati felhívásra is kiterjedően megsemmisítette és 1 M Ft-os pénzbírsággal sújtotta.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyben – többek között – előadta, hogy az alperesi állásponttal ellentétben az érintett körben nem bizonyított a jelentkezőknek a felhívás 10. b) pontjának ötödik francia bekezdésében felsorolt eszközök feletti rendelkezése, illetve azok tulajdonjogának megléte, ezért őket helyesen minősítette alkalmatlannak.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát részben megváltoztatta, a Kbt. 44. § (7) bekezdésének megsértésére vonatkozó részt törölte, ezt meghaladóan – a referenciát igazoló levelek alaki hiánya miatti érvénytelenséget megállapító rész elleni – felperesi keresetet elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatását, a felperes keresetének teljes körben való elutasítását és perköltségben való marasztalását kérte.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes előminősítési eljárást folytatott le, melynek célja, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági, és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt. A Kbt. 63. § (1); (3) bekezdése szerinti két szakaszos eljárás során a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)–(7) bekezdése alapján kell meghatározni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt; hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére. A hivatkozott szakasz alapján ajánlatkérőt a Kbt. 44. § (7) bekezdésében foglaltak korlátozzák, ezért az ajánlatkérőnek az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez, tényleges szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A felperes előírása a gépek feletti rendelkezési jog volt, melyet a dokumentációban meg is erősített, példálózó jelleggel sorolva fel az igazolásul szolgáló okirat típusokat.
Tekintettel arra, hogy a felperes nem vitatottan a tulajdonjog fennállását vizsgálta, nem volt annak jelentősége, hogy a részvételi felhívásban előírt rendelkezési jog vizsgálatát az érintettek nem kifogásolták. Az elsőfokú bíróság az alperesi határozatban foglaltakat figyelmen kívül hagyva a részvételi felhívás tényleges tartalma helyett a felperesi nyilatkozatok szerinti tartalom alapján, lényegében egyenlőség jelet téve a tulajdonjog és rendelkezési jog közé jutott arra a következtetésre, hogy a kifogásolt jogsértést a felperes nem követte el. Ez téves jogi álláspont, mivel a rendelkezési jog a tulajdonjog egyik részjogosítványa. Ezért a másodfokú bíróság az alperes álláspontját osztva azt állapította meg, hogy a felperes a részvételi felhívástól eltérően járt el, amikor az alkalmasságot a szerint ítélte meg, hogy a gépek tulajdonosai-e a jelentkezők. Ezért a továbbiakban azt kellett a vizsgálat tárgyává tenni, hogy a tulajdonjog megkövetelése arányban áll-e a szerződés teljesítéséhez szükséges feltételek mértékével. A szerződés teljesítéséhez műszakilag elengedhetetlen, hogy az ajánlattevő ,,rendelkezzen'' a szükséges gépekkel, hogy vállalt szerződéses kötelezettségének eleget tudjon tenni. A Kbt. 44. § (7) bekezdéséből következően azonban már nem tekinthető a szerződés teljesítésével arányban állónak az, hogy a felperes az eszközök tulajdonjogát megkívánva csak a tulajdonosi pozícióban lévők számára biztosította további részvételi lehetőséget a közbeszerzési eljárásban. Ugyanis nem mondható ki, hogy műszakilag azok a jelentkezők ne lennének alkalmasak, akik igazolják, hogy más jogalapon ugyan, de a megjelölt gépeket a feladat elvégzésére igénybe tudják venni. Ezért a perbeli esetben igénybevétel jogalapjának a műszaki alkalmasság feltételeként való meghatározása sértette a Kbt. 44. § (7) bekezdését.
A fentebb foglaltak alapján tévesen értelmezte az elsőfokú bíróság, a részvételi felhívás 10. b) pont ötödik francia bekezdésére figyelemmel, jogszerűnek és a szerződés teljesítésével arányban állónak azt, hogy a felperes a műszaki alkalmasság körében a gépek feletti tulajdonjoggal való rendelkezést kívánta meg. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezéseit a Pp. 253. § (2) bekezdése apján megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. (Fővárosi Ítélőtábla 3. Kf. 27.284/2003/4. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás