BÜ BH 2004/446
BÜ BH 2004/446
2004.11.01.
Felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelhetősége, a büntetés elévülésének értelmezése [Btk. 67. §, 89. §, 91. §].
A B.-i Bíróság a 2002. január 7-én kihirdetett ítéletével R. J. terheltet 2 rb. kiskorú veszélyeztetésének bűntette, 2 rb. védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértés bűntette és könnyű testi sértés vétsége miatt, halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte és ,,szülői felügyeleti jogát megszüntette''. A terhelt által előzetes fogva tartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította, a reá korábban jogerősen kiszabott 6 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását is elrendelte. Rendelkezett a bűnjelekről és kötelezte a terheltet a felmerült bűnügyi költség megfizetésére.
Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett a büntetés súlyosítása, egyben a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vonatkozó rendelkezés pontosítása érdekében.
A megyei bíróság a 2003. június 3-án meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet a büntetést kiszabó részében megváltoztatta és a főbüntetés tartamát 3 évre súlyosította. Továbbá rendelkezett arról is, hogy a szülői felügyeleti jog megszüntetése az 1990. február 19-én született T. Cs. az 1992. április 9-én született J. utónevű gyermekekre vonatkozik. Egyebekben az elsőfokú ítélet rendelkezéseit helybenhagyta.
A városi bíróság által megállapított és a megyei bíróság részéről a módosított 1973. évi I. tv. (régi Be.) 239. §-ának (2) bekezdésében írt hibáktól és hiányosságoktól mentesnek talált, ekként a felülbírálatra irányadó tényállás a következő:
,,R. J. vádlott magyar állampolgár, az általános iskola 8 osztályát végezte el, szakképzettsége nincs, letartóztatása előtt alkalmi munkákból tartotta fenn magát, havi átlagos jövedelme 20 000 – 60 000 forint közötti. A vádlott vagyonát képezi 1/2 családi ház, tartozása nincs, elvált. 2 kiskorú gyermeke után 4000 forint gyermektartásdíj fizetésére köteles, katona volt, honvédként szerelt le, tisztsége, kitüntetése nincs. Büntetett.
1. D.-i Városi Bíróság 1999. május 3. napján jogerős határozatával súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt 6 hónap börtönre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.
A vádlott érdemleges belgyógyászati, mozgásszervi, idegrendszeri és psychiátriai jellegű megbetegedésben, illetve elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben, vagy egyéb olyan kórós elmeállapotban nem szenved, ami korlátozta, vagy képtelenné tette volna arra, hogy cselekménye veszélyességét felismerje, és hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.
A vádlott 1990. évben kötött házasságot V. K.-val és két gyermekük született: 1990. február 19. napján kk. R. T., illetve 1992. április 9. napján kk. R. J.
Házasságukat a D.-i Városi Bíróság 1997. évben a felek közös megegyezése alapján felbontotta.
Az egyesség arra is kiterjedt, hogy R. J., valamint volt felesége és két gyermekük által közösen használt D. R. erdő 19. szám alatti házat közösen értékesítik, annak vételárán megosztoznak. Az értékesítés sem sikerült, így a ház továbbra is közös használatukban maradt.
R. J. a válás után italozó életmódot folytatott, gyakran előfordult, hogy szidalmazta, vagy tettleg bántalmazta volt feleségét és gyermekeit, akik sokszor a további bántalmazás elől a közeli erdőbe menekültek és akikben erős félelemérzet alakult ki apjukkal szemben.
A vádlott 2000. augusztus 30-án a hajnali órákban, ittas állapotban bement a gyerekekkel egy szobában alvó R. J.-néhez és hangosan szidalmazni, majd ököllel testszerte ütlegelni kezdte.
Ezután a hajánál fogva a földre húzta, és ott tovább rugdosta, fojtogatta. A bántalmazásnak szemtanúi voltak az időközben felébredt gyerekek is. Kk. R. J. kimenekült a házból, kk. R. T. pedig az anyja védelmére kelt, de a vádlott egy fakanállal fejen ütötte és megfenyegette, hogy ha még egyszer beavatkozik, akkor levágja a fülét. R. J.-nének és kk. R. T.-nak végül is sikerült kimenekülnie a házból és az éjszaka hátralévő részét mindhárman pizsamába öltözve, a közeli erdőben töltötték, s csak R. J. távozása után mentek vissza a házba.
R. J.-né a bántalmazás következtében az arc zúzódásos sérülését, az ajkak repesztett sebzését, valamint mindkét felkar, a bal térd és a jobb kéz IV. ujj zúzódását szenvedte el, mely sérülések gyógytartama 8 napon belüli. R. J.-né volt férje ellen a bántalmazás napján joghatályos magánindítványt terjesztett elő.
2000. október 14. napján délután R. J.-né kk. R. T.-al együtt érkezett haza a munkahelyéről. A vádlott elkezdett velük kiabálni, majd ököllel kk. R. T. alkarjába vágott, volt feleségét pedig felpofozta. Kk. R. T. ekkor sírva elment otthonról és a nap hátralévő részét, valamint a rákövetkező napot is a nagymamája V. utcai házában töltötte, csak 2000. október 16-án mert ismét visszamenni a szülei házába.
2000. október 28-án délelőtt kk. R. T. és kk. R. J. otthon játszottak, melynek során almákat dobáltak be a malacokhoz a disznóólba. A vádlott ezt észlelve kérdőre vonta őket, majd a nála levő kb. 1 méter hosszú és 10 cm széles léccel rávágott kk. R. T. jobb combjára és bal vállára, továbbá belerúgott a combjába. Kk. R. J. gyorsan elszaladt, így őt az apja nem tudta megütni.
2000. október 29. napján az esti órákban R. J-né az udvaron meszelt, míg kk. R. T. és R. J. a lakásban játszottak. A játék során kk. R. J. megütötte magát és sírni kezdett. A vádlott bement a szobába és a kezében tartott 71 cm-es hosszúságú műanyag csővel rávágott kk. R. T. jobb combjára, valamint a bal combja oldalára, továbbá ráütött kk. R. J. bal combjára is. Ekkor kk. R. T. kiszaladt a házból és elbújt. R. J.-né ezt látva bement a házba, ahol a vádlott előbb szidalmazni, majd a csővel fojtogatni kezdte. Ez idő után ezt abbahagyta, odament kk. R. J.-hez és ököllel megütötte előbb a mellkasát szívtájékon, majd a vállát. A gyermek ennek hatására ismét sírni kezdett.
Kk. R. J. a bántalmazás következtében a bal comb, kk. R. T. mindkét comb zúzódásos sérülését szenvedte el, mely sérülések gyógytartama 8 napon belüli.
A jogerős határozatok ellen – a Be. 405. § (1) bekezdésének b) pontja alapján – azoknak a büntetőjog szabályait sértő volta miatt, ezen belül a terhére megállapított cselekményekkel kapcsolatban a D.-i Városi Bíróság 1999. május 3-án jogerőre emelkedett ítéletével kiszabott 6 hónapi, 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtásának törvénysértő elrendelését sérelmezve, a terhelt élt felülvizsgálati indítvánnyal. Indítványában arra hivatkozott, hogy a próbaidő napjának lejártával ezen szabadságvesztés ,,nem hajtható végre, továbbá a Btk. rendelkezései alapján elévült.''
A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva, a támadott határozatok nyilvános ülésen történő hatályban tartását indítványozta. Átiratának indokolásában arra hivatkozott, hogy felfüggesztett büntetés esetén a büntetés elévülési határideje a próbaidő leteltének napján kezdődik. Az 5 évet el nem érő szabadságvesztések elévülésének ideje pedig 5 év [Btk. 67. § (1) bek. d) pont, 68. § (1) bek.].
A terhelt az irányadó tényállás szerint az 1999. május 3-ától számított 2 évi próbaidőn belül követte el bűncselekményeit; felfüggesztett büntetésének végrehajthatósága legkorábban 2006. május 3-án évülne el; az elévülést azonban félbeszakította a végrehajtásnak a 2002. január 7-én kihirdetett elsőfokú nem jogerős ítélettel történt elrendelése. Így a Btk. 94. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt elrendelési feltételek maradéktalanul fennálltak és elévülés sem foroghatott fenn.
A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője átiratukkal egyezően nyilatkozott, míg a védő a terhelt indítványának megfelelően a felfüggesztett szabadságvesztés elrendelés törvénysértő voltának megállapítását és az elrendelés mellőzését kérte. A terhelt indítványát változatlanul fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a 2003. június 3-án jogerőre emelkedett határozatokkal befejezett ügyben a 2003. július 1-jétől hatályos, módosított 1998: XIX. tv. (Be.) 603. és 605. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Be. XVII. Fejezetében foglalt felülvizsgálati rendelkezéseket alkalmazta.
Mivel a terhelt a Be. 405. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján indítványozott felülvizsgálatot a Legfelsőbb Bíróság a Legfőbb Ügyészség indítványával egyezően az ügynek nyilvános ülésen történő megvizsgálását találta indokoltnak. Ennek során az érintett határozatokat a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részükben és a felülvizsgálati indítványban meghatározott felülvizsgálati ok alapján, – nem pedig csupán a felfüggesztett szabadságvesztés elrendelését illetően, amelyre önmagában a felülvizsgálat kizárt lenne, – továbbá hivatalbóli vizsgálati kötelezettsége folytán a Be. 405. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt eljárásjogi okból bírálta felül.
Ennek eredményeként a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.
A Be. 405. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha ,,a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk. 90. §-ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.''
Az (1) bekezdés c) pontja szerint pedig eljárásjogi okból van helye felülvizsgálatnak, ha ,,a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdésének II-IV. pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.''
A felülvizsgálati eljárásban a Be. 420. §-ának (1) bekezdésének megfelelően ,,a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó.''
E tényállás alapulvételével pedig mindenben a Btk. rendelkezéseinek megfelelően került sor a terhelt cselekményeinek 2 rb. a Btk. 195. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kiskorú veszélyeztetése bűntettének, 2 rb. a Btk. 170. §-ának (1) bekezdésében írt, de a 3. bekezdés II. fordulata szerinti, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértés bűntettének és 1 rb. a Btk. 170. §-ának (1) bekezdésében foglalt könnyű testi sértés vétségének minősítésére, utóbbi tekintetében arra is figyelemmel, hogy a törvényben megkívánt magánindítvány az előírt határidőben előterjesztést nyert.
A kiszabott fő- és mellékbüntetés pedig az irányadó büntetéskiszabási keretek között mérlegeléssel került megállapításra. A szülői felügyeleti jog megszüntetése a másodfokú bíróság által alkalmazott pontosítással ugyancsak törvényes.
Törvényes a D.-i Városi Bíróság hivatkozott ítéletével kiszabott 6 hónapi – 2 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetés végrehajtásának elrendelése is.
A terhelt azon álláspontja, amely szerint egy felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére csak annak próbaideje alatt kerülhetne sor, a Btk. rendelkezéseinek alapvető félreértését, súlyosan téves értelmezését jelenti. Mindez indokolttá teszi az erre vonatkozó szabályok részletes számbavételével annak rögzítését, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére az anyagi jogszabályoknak megfelelően került sor az ügyben.
E vonatkozásban – a Legfőbb Ügyészség jogi álláspontjával egyetértve – a Legfelsőbb Bíróság a következőket emeli ki:
A főbüntetésként kiszabható szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztéséről a Btk. 89. §-a rendelkezik. Az adott esetben a Btk. 89. §-ának (1) és (3) bekezdése az irányadó.
Eszerint ,,az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés, vagy a pénzbüntetés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető [(1) bek.]. A pénzbüntetés próbaideje egy év; a vétség miatt kiszabott szabadságvesztés egy évtől – három évig, a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés kettő évtől – öt évig terjedő próbaidőre függeszthető fel. A próbaidőt években kell meghatározni, és az a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet [(3) bek.].''
A Btk. 91. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint pedig a felfüggesztett büntetést többek között végre kell hajtani, ha ,,az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik.''
A büntetések mindaddig végrehajthatók, amíg tekintetükben végrehajtást kizáró ok [Btk. 66. § a)-d) pontjai] be nem következik.
Kizáró ok az elévülés [Btk. 66. § b) pont] is.
A Btk. 67. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a főbüntetés elévül ,,5 évet el nem érő szabadságvesztés esetén 5 év elteltével.''
A Btk. 68. § (1) és (4) bekezdése pedig a következőket tartalmazza:
,,A főbüntetés elévülésének határideje a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napján, ha pedig a büntetés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének napján kezdődik. Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdődik'' [(1) bek.].
,,Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés végrehajtása végett tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje ismét elkezdődik.'' [(4) bek.].
Az adott esetben a terhelt a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt, 2000. augusztus 30-ától 2000. október 29-éig terjedően követte el az újabb bűncselekményeket, amelyek miatt vele szemben szabadságvesztés büntetés kiszabására került sor.
Kétségtelen, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének nem jogerős kimondása, majd ezen ítélet helybenhagyása már a próbaidőn túl történt. Ennek azonban a terhelt javára nincs semmilyen jelentősége. A vonatkozó rendelkezések szerint a próbaidő tartama alatt az elévülés nem folyik, az csak a próbaidő leteltének napjával kezdődik el. Ehhez képest az adott büntetésnek a végrehajtás elrendelését akadályozó elévülése leghamarabb 2006. május 2-ával következhetett volna be. Azonban a megindult elévülést is megszakította az elsőfokú nem jogerős ítélet kihirdetése, majd a határozat jogerőre emelkedése, amelyek a töretlen gyakorlat szerint ilyen elévülést megszakító egyben újra indító hatósági aktusoknak számítanak.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. Ezért – arra is tekintettel, hogy a Be. 405. §-ának (2) bekezdése kizárólag a Be. XXVIII. Fejezetének I-II. Címében megjelölt különleges eljárások önmagában történő vizsgálata tekintetében zárja ki a felülvizsgálatot, – a támadott határozatokat a Be. 427. §-ának megfelelően hatályukban fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. I. 2529/2003. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás