BÜ BH 2004/456
BÜ BH 2004/456
2004.11.01.
Több terhelt érdekében ugyanaz a védő nem járhat el, ha a terheltek érdekei egymással ellentétesek – A bíróságnak – ha a védő az érdekellentét ellenére eljár – hivatalból kell vizsgálnia a terheltek közötti érdekellentét meglétét és a védő kizárásról is határoznia kell [Be. 44. § (4) bek.].
A megyei bíróság ítéletével N. D. I. r vádlottat 1 rb. ittas járművezetés vétsége és 1 rb. hivatali vesztegetés bűntette miatt – halmazati büntetésül – (helyesen mint visszaesőt) 2 év börtönbüntetésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 4 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte, megállapítva, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyben a M. Városi Bíróság ügyében engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette.
K. Gy. II. r. vádlottat büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt 6 hónap – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.
Egyben kötelezte mindkét vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség külön-külön történő megfizetésére.
Az I. r. vádlott és kirendelt védője a hivatali vesztegetés bűntette alóli felmentésért, az ittas járművezetés vétsége miatt pedig a büntetések enyhítéséért jelentett be fellebbezést.
A II. r. vádlott felmentésért, kirendelt védője pedig elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért: pénzbüntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést.
Az ügyész mindkét vádlott tekintetében tudomásul vette az ítéletet.
A fellebbviteli főügyészség átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta arra hivatkozással, hogy a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg a bíróság, akinek a jelenléte kötelező.
Az ítélőtábla az elsőfokú határozatot a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontjában írt abszolút eljárási szabálysértés miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlannak találta.
A P. Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal vádiratában N. D. I. r. vádlottat a Btk. 253. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő hivatalos személy kötelességszegésére irányuló vesztegetés bűntettében, melyet mint visszaeső követett el; K. Gy. II. r. vádlottat a Btk. 238. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettével vádolta. A vádirat tartalmazta azt is, hogy a tárgyaláson az ügyész és védő részvétele mindkét vádlott vonatkozásában kötelező.
A megyei bíróság a 2003. szeptember 24. napján kelt végzésével – mindkét vádlott részére K. K. ügyvédet rendelte ki védőként.
Az ügyben 2003. november 13. napjára kitűzött tárgyalást megelőzően a v. rendőrkapitányság jelezte, hogy N. D. I. r. vádlott előzetes letartóztatásba került, K. K. kirendelt védő pedig bejelentette, hogy – többnapos tárgyalása miatt – a vádlottak védelmét nem tudja ellátni.
Ezt követően a bíróság végzésével – mindkét vádlott védelmének ellátására – K. B. ügyvédet rendelte ki, megállapítva, hogy a Be. 242. § (1) bekezdés a) pontja szerint a védelem kötelező. Az I. r. vádlott előzetes letartóztatásba kerülése miatt új határnapot 2004. január 8. napjára tűzött ki, ezen a tárgyaláson azonban K. Gy. II. r. vádlott – betegsége miatt – nem jelent meg, így az I. r. N. D. védelmében járt el K. B. kirendelt védőként.
A megyei bíróság 2004. január 20. napján kelt végzésével N. D. ellen ittas járművezetés vétsége miatt a M. Városi Bíróságon iktatott ügyet, egy másik számon folyamatban lévő ügyhöz egyesítette, figyelemmel arra, hogy mind az I. r. vádlott vesztegetéssel, mind pedig a II. r. vádlott hamis tanúzással kapcsolatos cselekménye ahhoz a rendőri intézkedéshez kapcsolódik, ami az ittas vezetés kapcsán történt.
A 2004. március 8. napján tartott tárgyaláson mindkét vádlott védelmét egy védő – K. B. ügyvéd helyett K. K. ügyvéd – látta el.
A Be. 44. § (4) bekezdés rendelkezéséből következően több terhelt érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek.
A terheltnek joga, hogy védekezhessék. A terheltet megillető jog azt jelenti, hogy a terhelt egyrészt a védekezéshez biztosított valamennyi eljárási jognak a jogosultja, másrészt kedvezményezettje a védő által ellátott tevékenységnek, végül pedig lehetősége van arra, hogy megválassza védőjét [Be. 5. § (1) és (3) bek.].
A védő tevékenysége az eljárási jogok maradéktalan érvényesülésére, valamint a terhelt szempontjából legkedvezőbb álláspont képviseletére és elfogadtatására irányul.
A Be. 240. § (3) bekezdése szerint – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a tárgyalás a jegyzőkönyvvezető, a vádlott, az ügyész és – ha a védő jelenléte a tárgyaláson kötelező – a védő nélkül nem tartható meg.
A jelen eljárás tárgyát képező bűncselekmények természetéből adódóan a két vádlott között érdekellentét állt fenn.
Az érdekellentét elkerülésére vonatkozó törvényi rendelkezés Be. 44. § (4) bekezdés címzettje – helyes értelmezés szerint – maga a védőként eljáró személy, de nyilvánvalóan az eljáró hatóságnak is kötelessége e rendelkezésnek érvényt szerezni.
Az érdekellentétet az eljáró bíróság köteles vizsgálni és azt – szükség esetén más védő kirendelésével is – meg kell szüntetnie.
Az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezi, ha az egymással érdekellentétben lévő vádlottak védelmét ugyanaz a védő látja el. (BH 1989/173.)
A kifejtettekből következően – bár a megyei bíróság alakszerű határozattal gondoskodott védő kirendeléséről – azonban a vádlottak között fennálló érdekellentét (a jelen esetben ugyanis az I. r. és II. r. vádlottal érdekei alapvetően eltérőek) miatt mindkét vádlott érdekét sérelem nélkül ugyanazon védő nem képviselheti.
A bíróság tehát a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. [Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontja]
A másodfokú bíróság által minden mérlegelés nélkül figyelembe veendő fenti eljárási szabálysértés – abszolút eljárási szabálysértés.
Ezért az elsőfokú ügydöntő határozat érdemi felülbírálatra alkalmatlan, azt az ítélőtábla a Be. 373. § (1) bekezdés szerinti tanácsülésen eljárva hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatása végett az elsőfokú bíróságnak küldte meg.
A Be. 378. § (1) bekezdésére figyelemmel a megismételt eljárásra vonatkozóan az ítélőtábla az alábbi iránymutatást adja:
A megismételt eljárást a tárgyalási szaktól kell lefolytatni, mindkét vádlott számára külön védő kirendelése, illetve a védő meghatalmazásának lehetőségéről való tájékoztatást mellett.
A vádismertetést követően a vádlottakat ki kell hallgatni, korábbi vallomásuk felolvasására a Be. 387. § (3) bekezdésében írt korlátok között van lehetőség.
Mód van ugyanakkor arra a megismételt eljárás során – mivel az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére nem megalapozatlanság miatt került sor –, hogy a megyei bíróság korábban eljárt tanácsa folytassa le az eljárást [a Be. 21. § (3) bekezdés c) pontja ugyanis az eljárási szabálysértés miatt történt hatályon kívül helyezésre nem vonatkozik] és lehetséges a már kihallgatott tanúk vallomásainak távollétükben történő felolvasása.
A fentiek szerint lefolytatott eljárás eredményeként kerül az elsőfokú bíróság abba a helyzetbe, hogy törvényes eljárás keretében döntsön a büntetőjogi kérdések tárgyában. (Fővárosi Ítélőtábla 3. Bf. 711/2004. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás