PÜ BH 2004/470
PÜ BH 2004/470
2004.11.01.
Ha a jogi képviselő meghatalmazotti minősége a keresetlevélből egyértelműen nem derül ki, és a képviseleti jog munkaviszonyon is alapulhat, a meghatalmazás csatolásának hiányára hivatkozással nincs helye a keresetlevél elutasításának – E jogkövetkezmény alkalmazása ugyanis ahhoz a vélelemhez fűződik, hogy a jogi képviselő nem egyéb jogcímen, hanem meghatalmazás alapján látja el a fél képviseletét és nyújtotta be a keresetlevelet [Pp. 66-72. §, 121. § (1) bek., 130. § (1) bek. i) pont; 1983. évi 3. tvr. 7. § (1) bek.; 7/1983. (VIII. 25.) IM r. 12. § (1) bek.].
A jogosult az elsőfokú bírósághoz benyújtott kérelmében 22 374 forint tőke és járulékai erejéig kérte fizetési meghagyás kibocsátását a kötelezettel szemben. A kérelmet a jogosult képviseletében eljárva dr. G. K. jogtanácsos terjesztette elő.
Az elsőfokú bíróság a jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül, a Pp. 316. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 130. § (1) bekezdésének i) pontjára hivatkozással elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a jogosult a Pp. 69. §-ának (5) bekezdése alapján alkalmazandó, a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. számú tvr. (tvr.) 7. § (1) bekezdése, illetve a tvr. végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM. r. 12. §-ának (1) bekezdése szerinti képviseleti jogosultságát nem igazolta.
A jogosult fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A jogerős végzés lényegi megállapítása szerint helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor vizsgálta a jogi képviselő képviseleti jogosultságát és helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a munkaviszonyon alapuló jogi képviselet megfelelő módon történő igazolásának hiányában is alkalmazható a Pp. 130. § (1) bekezdésének i) pontjába foglalt rendelkezés.
A jogerős végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a jogosult kérte a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatására. Felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés jogszabálysértően alkalmazta a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontját.
A kötelezett felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A Pp. 316. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint a keresetlevelet (fizetési meghagyás iránti kérelmet) idézés kibocsátása nélkül akkor utasíthatja el a bíróság, ha a jogi képviselő által benyújtott keresetlevél (kérelem) nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve, ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy nem fizették meg az eljárási illetéket.
A jogszabály e rendelkezése a jogi képviselő által benyújtott keresetlevél elutasításának feltételeit taxatíve határozza meg, amely rendelkezést nem lehet kiterjesztően értelmezni. A jogi képviselő által előterjesztett keresetlevél ezért – előzetes hiánypótlásra való felhívás mellőzésével – idézés kibocsátása nélkül kizárólag akkor utasítható el, ha a keresetlevélből egyértelműen és kétséget kizáróan megállapítható, hogy a jogi képviselő a fél képviseletét a Pp. 66-72. §-aiban szabályozott meghatalmazás útján látja el és a meghatalmazást nem csatolta. Abban az esetben, ha a jogi képviselő meghatalmazotti minősége a keresetlevélből egyértelműen nem derül ki, és a képviseleti jog munkaviszonyon is alapulhat, a meghatalmazás csatolásának hiányára hivatkozással elutasításra nincsen lehetőség. E jogkövetkezmény alkalmazása ugyanis ahhoz a vélelemhez fűződik, hogy a jogi képviselő nem egyéb jogcímen, hanem meghatalmazás alapján látja el a fél képviseletét és nyújtotta be a keresetlevelet.
A jogtanácsos a fél képviseletét nem csak meghatalmazás, de munkaviszony alapján is elláthatja. A jelen ügyben a jogosult képviseletében eljáró jogtanácsos a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmen nem tüntette fel – amit később fellebbezésében már igazolt –, hogy a jogosult képviseletét a tvr. 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve a tvr. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a jogosultnál fennálló munkaviszonya alapján, külön meghatalmazás nélkül látja el. Beadványa alapján azonban ez a lehetőség sem zárható ki, mert semmi nem utalt arra, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a jogtanácsos meghatalmazottként eljárva nyújtotta be.
A jelen ügyben tehát egyértelműen és kétséget kizáróan a kérelem alapján nem volt megállapítható, hogy a jogi képviselő mint meghatalmazott jár el. Ezért a képviseleti jog igazolásának hiányában, előzetes felhívás mellőzésével, a kérelem elutasítására nem volt lehetőség.
A bíróság a munkaviszonyon alapuló képviseleti jog fennállását bármikor hivatalból vizsgálhatja. Ha ez kétséges, a bíróság a képviseleti jog igazolására is felhívhatja a jogtanácsost. Ilyen előzetes vizsgálódás és hiánypótlásra való felhívás nélkül azonban a keresetlevél (fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem) nem utasítható el.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot utasította az eljárás lefolytatására, arra tekintettel, hogy a fellebbezési eljárásban a jogtanácsos a munkaviszonyon alapuló képviseleti jogosultságát már igazolta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 21.588/2003. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás