GÜ BH 2004/476
GÜ BH 2004/476
2004.11.01.
Ha ugyanazon jogvitából eredő ugyanazon tárgyú pereket önálló perindításra jogosult különböző személyek indítják, a perfüggőség nem áll be [Pp. 130. § (1) bek. d) pont].
A Cs. Rt. ellen 1997. január 31-ei kezdő időponttal felszámolási eljárás indult. Az I. r. alperes nyilvánosságra hozta, hogy a Cs. Rt.-vel szemben adótartozás címén 2 232 793 843 Ft követelése áll fenn, továbbá, hogy ezt a követelését nyilvános árversenyeztetés útján értékesíti. A versenyeztetés eredményeként az engedményezési szerződést 1998. május 5-én a II. r. alperessel kötötte meg. A II. r. alperes pert indított a jelen perben peres félként részt nem vevő ÁPV Rt. ellen, amelyben annak megállapítását kérte, hogy az ÁPV Rt. mint a Cs. Rt. alaptőkéjének 75%-át meghaladó részvénycsomag tulajdonosa a Gt. konszernjogi szabályai szerint felel a Cs. Rt. mint irányított társaság tartozásaiért. Egyben kérte kötelezni az ÁPV Rt.-t a Cs. Rt.-vel szemben fennálló, az engedményezéssel megszerzett követelés felszámolási eljárásban meg nem térült részének megfizetésére.
Az ÁPV Rt. pert indított a jelen per I-II. r. alperesei ellen, amelyben a közöttük 1998. május 5-én létrejött engedményezési szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a szerződés egyrészt jogszabályba, másrészt a jóerkölcsbe ütközik, ezért a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése szerint semmis. A jóerkölcsbe ütközik a szerződés azért, mert azzal egy állami követelés minimális értéken, végső soron nyerészkedési célzattal egy magántulajdonban álló gazdálkodó szervezethez került, a vételár pedig a követelés 0,5%-át sem tette ki, ami ellentétes a közfelfogással és a társadalom értékítéletével. Álláspontja szerint a szerződés jogszabályba is ütközik.
A városi bíróságnál a megyei főügyészség is pert indított az I-II. r. alperesek ellen a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdésére alapítva, az I. és II. r. alperesek között 1998. május 5-én kötött engedményezési szerződés semmisségének megállapítása iránt arra hivatkozással, hogy a szerződés a jóerkölcsbe és jogszabályba ütközik. A városi bíróság ítéletében megállapította, hogy a megtámadott szerződés a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése szerint semmis, mert az jogszabályba és a jóerkölcsbe ütközik. A megyei bíróság végzésében a pert a szerződés ,,érvénytelenségét'' a jóerkölcsbe ütközés címén ,,támadó'' kereset tekintetében megszüntette és ebben a keretben az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy e kereseti kérelem érdemben történt elbírálásával az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, illetőleg a 157. §-ának a) pontjában írt rendelkezéseket. Jogi álláspontja szerint a jelen perben a szerződést a jóerkölcsbe ütközés miatt támadó kereseti kérelem tekintetében a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint perfüggőség áll fenn. Tény, hogy a pert már bíróság előtt az ÁPV Rt., a városi bíróság előtt pedig a megyei főügyészség indította, így látszólag a két per felpereseinek személye különböző. A felek azonosságát azonban abból a szempontból kell vizsgálni, hogy a jogvitában mely alanyok közötti jogviszony dől el. A felperesek perindítási motivációjától függetlenül mindkét perben az alperesek közötti jogviszony érvényességének fennállása kerül elbírálásra, ezért a felperesek személyének különbözősége ellenére is megállapítható, hogy – ugyanazon ténybeli alapból, ugyanazon jog iránt folyó perek között – perfüggőség áll fenn. Az ÁPV Rt. által a szerződés jóerkölcsbe ütköző volta miatt benyújtott keresetet a bíróság az I. r. alperesnek 2001. június 18-án, a II. r. alperesnek 2001. június 15-én kézbesítette, ezért velük szemben a perindítás hatálya a Pp. 128. §-a szerint a közlés napján beállt. A városi bíróság a Főügyészség által benyújtott keresetet az I. r. alperesnek 2001. november 21-én, a II. r. alperesnek 2001. november 20-án kézbesítette, – későbbi időpontban, mint ahogy az ÁPV Rt. által benyújtott keresetről az alperesek értesültek. A perfüggőség a városi bíróságnál a keresetnek csupán a szerződést a jóerkölcsbe ütköző volta miatt támadó része vonatkozásában állt be. Erre figyelemmel a pert a szerződést a jó-erkölcsbe ütközés miatt támadó kereseti kérelem tekintetében a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetőleg a 157. §-ának a) pontja alapján megszüntette és e körben az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte.
A végzés ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, a másodfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróságnak az eljárás folytatására történő utasítását kérve. A bíróságtól a következő elvi jelentőségű jogkérdésekben kért állásfoglalást:
Kérte megállapítani, hogy általában beáll-e a perfüggőség a perekben részt vevő felek személyének azonosságára tekintet nélkül – azaz a korábban indult perben részt nem vevő személyekkel szemben – abban az esetben, ha a fél által megindítandó per és a korábban más személyek között indult per tárgyának azonossága megállapítható.
A jogviszonyon kívül álló személyek valamelyikének perindítása esetén beáll-e a perfüggőség a perindításra érdekeltségüknél fogva vagy jogszabály rendelkezése folytán jogosult többi személlyel szemben.
A szerződés semmisségének megállapítására irányuló keresetet elutasító ítélet anyagi jogereje – külön jogszabályi rendelkezés hiányában – mindenkire kiterjed-e.
A II. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a másodfokú bíróság végzésének hatályban tartását kérte.
Az I. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozva az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A (2) bekezdés időközben hatályon kívül helyezett, de a jelen perben még irányadó szövegezése szerint az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelemnek, többek között a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító, és a pert megszüntető jogerős végzés ellen is. A hivatkozott jogszabályhely szerint az adott perben kell eldönteni, hogy fennáll-e az az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, amelyre a fél a felülvizsgálati kérelmét alapította. Tekintve, hogy a megyei főügyészség által a keresetlevél benyújtása időpontjában még a más bíróság előtt az ÁPV Rt. által indított kereset tárgyában jogerős ítélet nem született, a jelen felülvizsgálati eljárásnak nem tárgya, hogy a keresetet elutasító ítélet anyagi jogereje mennyiben terjed ki más személyekre, ezért e kérdésben a Legfelsőbb Bíróság a jelen perben nem foglalt állást.
A jelen perben a jogkérdés az, hogy beállt-e a perfüggőség a felek személyének különbözősége ellenére is a pert indító felperes keresete vonatkozásában az ÁPV Rt. által ugyanazon alperesek ellen, ugyanazon felek között létrejött, ugyanazon szerződés érvényességét a jóerkölcsbe ütközés miatt támadó korábban benyújtott és az alperesek részére korábban kézbesített kereset alapján a más bíróság előtt folyamatban lévő per miatt a Pp. 130. §-a (1) bekezdése d) pontjának első fordulata szerint.
A megyei bíróság jogsértéssel állapította meg, hogy a perfüggőség fennáll. A Pp. 130. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja – ennek hiányában a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszünteti – ha a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt, akár ugyanazon bíróság, akár más bíróság előtt a per már folyamatban van (Pp. 128. §), vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak (Pp. 229. §-a). Nyilvánvaló, hogy ha a perindításra jogi érdekeltsége folytán jogosult kívülálló harmadik személy indít pert más felek között létrejött jogviszony érvénytelenségének megállapítása iránt olyan időpontban, amikor a jogviszony alanyai között ugyanezen tárgyban a per már folyamatban van, a perindító felek azonossága okán a később indított per tekintetében a perfüggőség szóba sem jöhet.
Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha a jogi érdekeltségénél fogva perindításra jogosult kívülálló harmadik személy indított pert a jogviszony alanyai ellen és utóbb ugyanazon jog iránt egy másik ugyancsak perindításra jogosult kívülálló harmadik személy kezdeményez pert a jogviszony alanyai ellen.
A perbeli esetben a jogviszony alanyain kívülálló két önállóan perindításra jogosult személy indított pert a perbehozott szerződés érvénytelenségének megállapítása érdekében, így a felek azonossága nem állapítható meg.
Az iratokból megállapítható, hogy a két per tárgya sem azonos. Tény, hogy mindkét per felperese ugyanazon szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte többek között arra hivatkozással, hogy az a jóerkölcsbe ütközik. Az ÁPV Rt. saját maga saját jogainak megóvása végett, míg a megyei főügyészség a Ptké. 36/A. §-ában foglalt jogosultság alapján a közérdek sérelmére hivatkozással indította a pert, és abban a közérdek sérelmének kiküszöbölése érdekében az eredeti állapot helyreállítását is kérte.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 275/A. §-ának (4) bekezdése szerint a másodfokú végzést hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gfv. I. 32.544/2002. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás