48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet

1. § (1)¹ A rendelet hatálya

(1a)³ A rendelet hatálya nem terjed ki a genetikai sokszínűség megőrzését célzó génbanki felhasználásra.

(2)⁴ A regisztrált tájfajták esetében e rendelet előírásait a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)⁵ A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtése és forgalmazása esetében e rendelet előírásait a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. §⁶ A szántóföldi vetőmagvak előállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat elsőfokú – OECD rendszerben kijelölt – hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), illetve a növénytermesztési hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) látja el. A NÉBIH ezen tevékenységéről közhitelű nyilvántartást vezet.

3. § A rendelet alkalmazásában:

4. § (1)²² Vetőmagot kizárólag az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően szabad forgalomba hozni, azzal, hogy a gabonafélék, répafélék, takarmánynövények, az ipari olaj- és rostnövények, valamint burgonya vetőmagjára az 1–5. számú mellékletében foglalt feltételeket teljesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni az 5–10. §-ban foglaltak szerint lehet.

5. § (1)²³ Átmeneti és az Európai Unión belül ki nem küszöbölhető vetőmaghiány esetén engedélyezhető a Nemzeti Fajtajegyzékben és a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajta vetőmagjának, illetve az e rendeletben foglaltaknak meg nem felelő vetőmag átmeneti forgalomba hozatala.

(2)²⁴

(3)²⁵ A NÉBIH egyetértése esetén az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet – az (5) bekezdés szerinti eset kivételével – az Európai Unió Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottságának (a továbbiakban: Állandó Bizottság) továbbítja. Az engedélyről a NÉBIH támogató előterjesztését elbírálva az Állandó Bizottság dönt.

(4)²⁶ A NÉBIH az Állandó Bizottság engedélyező döntését követően jogosult az engedményezett vetőmagtétel – a szaporítási fok által meghatározott címke színének megfelelő – címkéjét kiállítani, amelyen minden esetben fel kell tüntetni az engedményezés tényét, továbbá, hogy a vetőmag kevésbé szigorú követelményeknek felel meg.

(5)²⁷ A NÉBIH meghatározott időszakra engedélyezheti a csírázóképesség szempontjából az 1–4. számú mellékletekben foglaltaknak meg nem felelő elit, szuperelit és kizárólag vetőmag-szaporítási célú I. és II. fokú vetőmag hatósági minősítését és forgalomba hozatalát. Az ilyen engedményezés esetén a szállítónak szavatolnia kell a meghatározott csírázóképességet, amelyet egyedi, külön címkéjén – a szállító nevének, címének és a vetőmagtétel fémzárolási számának egyidejű szerepeltetésével – fel kell tüntetnie.

(6)²⁸ Az 1–4. számú mellékletek C. részeinek II. pontjaiban a minimális csírázásra vonatkozóan megállapított követelményeknek meg nem felelő I. és II. szaporítási fokú, valamint kereskedelmi vetőmag átmeneti forgalomba hozatala iránti kérelmet a NÉBIH – egyetértése esetén – az Európai Bizottságnak továbbítja, a többi tagállam egyidejű értesítésével. A kérelem tartalmi elemeit a minimális csírázásra vonatkozó követelményeket nem teljesítő szaporítóanyagok forgalmazásának ideiglenes engedélyezésére a tagállamoknak adott felhatalmazás tekintetében a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 2002/54/EK, 2002/55/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelv alkalmazása szabályainak megállapításáról szóló, 2006. február 8-i 217/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 217/2006/EK rendelet) 3. cikke határozza meg.

(7)²⁹ A 217/2006/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti kapcsolattartó pont Magyarország tekintetében a NÉBIH.

6. § (1)³⁰ A vetőmagtétel csírázóképességi vizsgálatának befejezése előtt – a gyorsabb hozzáférés érdekében – a NÉBIH engedélyezheti a vonatkozó mellékletekben előírt szaporítási fokú vetőmag minősítését és forgalomba hozatalát az első vásárlóig, a forgalomba hozatalra vonatkozó egyéb feltételek betartása mellett.

(2) A vetőmag forgalmazójának bizonyítania kell a forgalomba hozatal szükségességét és meg kell jelölnie a forgalomba hozatal szándékozott időszakát, illetve meghatározott csírázóképességet, amelyet forgalomba hozatali célból fel kell tüntetnie egy külön címkén a nevével, címével és a vetőmagtétel fémzárolási számával együtt.

(3) A vetőmag vizsgálati értesítésnek igazolnia kell, hogy a vetőmag-minősítő bizonyítvány kibocsátásához szükséges mintavétel megtörtént. A vetőmag vizsgálati értesítésen fel kell tüntetni az első átvevő nevét és címét, és ezt az okmányt csatolni kell a vetőmagtételhez. A végleges vetőmag-minősítő bizonyítványt a hivatalos vetőmagvizsgálat befejezését követő 30 napon belül át kell adni a vetőmagtétel első vásárlója számára.

(4) A forgalomba hozatalra vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha az e § szerinti előírások, vagy a vetőmag egyéb forgalomba hozatali feltételei nem állnak fenn.

(5) Az e §-ban foglaltakat az Európai Unió tagállamain kívüli, harmadik országokból (a továbbiakban: harmadik ország) származó vetőmagra nem lehet alkalmazni.

7. § (1)³¹ A kísérleti célú vetőmag tudományos, kutatási vagy vizsgálati célokat szolgál. A NÉBIH, a kutatóintézetek, illetve egyéb szervezetek kísérleti célú vetőmaggal való ellátása nem minősül forgalomba hozatalnak.

(2)³² Az (1) bekezdés szerinti kísérleti célú vetőmag felhasználása iránti, a NÉBIH-hez benyújtott kérelem tartalmazza a kísérleti cél, a faj, a fajta, a mennyiség, valamint a kísérlet helyének megjelölését.

(3)³³ Az elvetett kísérleti célú vetőmagból származó növényállomány termését tilos vetőmagként felhasználni.

7/A. §³⁴ (1)³⁵ A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélyét kizárólag olyan fajtajelöltek vetőmagjaira lehet megadni, amelyek esetében az állami elismerés iránti kérelmet már benyújtották az agrárpolitikáért felelős miniszterhez, vagy az Európai Unió valamely másik tagállamának hatóságánál kezdeményezték a listára vételt.

(2)³⁶ Az érintett fajtajelölt vizsgálatát végző fajtavizsgálati hatósághoz az (1) bekezdés szerint benyújtott, kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatal iránti kérelem tartalmazza a tervezett kísérletek leírását és helyszínét a tagállam megjelölésével.

(3)³⁷ A NÉBIH az engedélyt a kísérlet helyeként megnevezett tagállamok szerinti mennyiségi és időbeni korlátozás megállapításával adja meg a tagállamok és az Állandó Bizottság egyidejű értesítése mellett.

(4) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélyét a fajta használatával vagy termesztésével kapcsolatos információk gyűjtésére elvégzett tesztek vagy kísérletek céljából lehet megadni.

(5) A kísérleti célú vetőmagnak hatóságilag fémzároltnak kell lennie, valamint meg kell felelnie az adott növényfajra engedélyezett utolsó szaporítási fokra vonatkozó előírásoknak.

(6) A kísérleti célú vetőmag címkéjén a fajta megnevezéseként a növénynemesítői referenciát és a javasolt vagy a jóváhagyott fajtanevet, valamint a fajta állami elismerése iránti kérelem számát, vagy az Európai Unió más tagállamában igazolt kérelem számát is fel kell tüntetni. A címkének tartalmaznia kell a „fajta hatóságilag még nem került jegyzékbe” és a „kizárólag tesztek és kísérletek elvégzése céljából” tartalmú megjelöléseket is. A vetőmag jogállásának igazolására és azonosítására előírt hatósági címke színe narancssárga.

7/B. §³⁸ (1) A kísérleti célú vetőmag forgalomba hozatali engedélye egy évig hatályos, amely új kérelem benyújtása alapján egy évvel meghosszabbítható.

(2) Az engedélyek érvényessége megszűnik, ha az állami elismerésre vonatkozó kérelmet visszavonták vagy elutasították, illetve ha a fajta állami elismerésre került.

(3)³⁹ A NÉBIH-nek – annak ellenére, hogy az engedélyt az illetékes fajtavizsgálati hatóság megadta, bizonyos esetben, különösen GMO szennyezettség, növényegészségügyi veszélyeztetés, környezeti ártalmak elkerülése érdekében – jogában áll Magyarország területén adott kísérleti célú vetőmag felhasználását betiltani, vagy termesztési feltételeket meghatározni.

(4)⁴⁰ A NÉBIH az engedély birtokosát kötelezheti a fajta kísérleti felhasználásával vagy termesztésével kapcsolatos információk gyűjtésére, az elvégzett tesztek vagy kísérleti eredmények, valamint az engedélyezett időszak alatt az engedély alapján ténylegesen forgalomba hozott vetőmag-mennyiség tagállamonkénti közlésére.

(5)⁴¹ A NÉBIH a kérelmek beérkezéséről, azok esetleges elutasításáról, az engedélyek megadásáról, meghosszabbításáról, hatályon kívül helyezéséről vagy visszavonásáról értesíti az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságait és az Európai Unió Bizottságát.

8. § (1) A kereskedelmi vetőmagnak azonosíthatóan valamely növényfajhoz kell tartoznia, és eleget kell tennie a 3. és 4. számú mellékletben részletezett, a kereskedelmi vetőmagvakra előírt feltételeknek.

(2) A kereskedelmi vetőmag hivatalos címkéje minden esetben barna színű.

9. § (1)⁴² Amennyiben a forgalomba hozni kívánt vetőmagkeveréket nem Magyarországon, hanem az Európai Unió valamely más tagállamában minősítették, úgy annak a közösségi előírásoknak maradéktalanul meg kell felelnie.

(2)⁴³ Magyarországon minősítésre kerülő vetőmagkeveréket a 3. számú mellékletben felsorolt fajok fémzárolt, a vonatkozó minősítési és forgalomba hozatali előírásoknak megfelelő vetőmagtételeiből lehet összeállítani. Amennyiben azt takarmánynövényként való termesztésre szánták, a keverék tartalmazhatja – a gazdasági értékvizsgálatban nem részesült fűfajták kivételével – az 1. és 3. számú mellékletben felsorolt fajok, illetve a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó zöldségnövény fajok vetőmagját. A keverék más fajok vetőmagját is tartalmazhatja, ha azt nem takarmánynövény termesztésre szánták. Keverés után a keveréket újra fémzárolni kell, amelynek során a tétel új azonosító számot kap.

(3)⁴⁴ Fantázianévvel jelölt keverék csak abban az esetben kerülhet forgalomba, ha a hozzátartozó összetétel a NÉBIH-nél bejelentésre került, a fajok – esetenként fajták – összetétele állandó, és a fantázianév használatát a NÉBIH nyilvántartásba vette. A NÉBIH a fantázianevekről és a hozzájuk tartozó fajösszetételekről a keverékek állandósága érdekében hivatalos nyilvántartást vezet.

(4)⁴⁵ Csak Magyarország területén belül hozható forgalomba a takarmánynövényként való termesztésre szánt keverék akkor, ha bármely komponense a mellékletek D. részeiben felsorolt fajok vetőmagját tartalmazza. A korlátozás tényét a csomagoláson és a címkén fel kell tüntetni.

(5) A címke színe a (2) bekezdés szerinti esetben zöld, a (4) bekezdés szerinti esetben nemzeti színű – piros-fehér-zöld – csíkos.

10. § (1) A keverék minősítése során vizsgálni kell a fajösszetételt, és amennyiben a komponensek legrégebben fémzárolt összetevőjének vetőmag-minősítő bizonyítványa 6 hónapnál régebbi, a komponensek csírázóképességét.

(2) A keverékek minőségi paramétereit – a csírázóképesség kivételével – a keverék egészéből kell megállapítani. A csírázóképességet a keverékben szereplő fajokra külön-külön kell megállapítani és kimutatni.

(3) Kizárólag olyan keverék hozható forgalomba, amelynek valamennyi komponense megfelel az adott fajra vonatkozó határértékeknek.

(4) A keverék megadott összetételében nem szereplő fajokat idegen magnak kell tekinteni.

(5) Fajösszetétel vizsgálatánál a 10%-nál nagyobb arányt képviselő fajok esetében legfeljebb 5%, a 10%-nál alacsonyabb arányt kitevő fajok esetében legfeljebb 2% a feltüntetett keverési aránytól való megengedett eltérés.

(6) Az egy tételben zárható keverékek megengedett legnagyobb tömege azoknál a keverékeknél, ahol 50%-nál több a keverékben a gabona, csillagfürt, lóbab, bükköny, szója, napraforgó aránya 20 tonna, egyéb keverékeknél 10 tonna.

(7) A vetéstechnológia könnyítése céljából készített keverékek – például sugárkezelt mák – a fémzárolás szempontjából nem számítanak keveréknek. Az ilyen keverék csak fémzárolt vetőmagból készíthető, a keverést végző garanciájával.

11. § (1) A vetőmag-előállító, vetőmag-kiszerelő, vetőmag-feldolgozó és vetőmag-forgalmazó a tevékenységi területének megfelelően felelős a vetőmag származásának azonosságáért, a vetőmag szántóföldi ellenőrzése során megállapított genetikai tisztaságának, a vetőmagtételek egyöntetűségének és értékmérő tulajdonságainak megőrzéséért.

(2) Vetőmag-szaporítást az a vetőmag-előállító vagy vele erre irányuló szerződéses jogviszonyban álló vetőmag-termesztő végezhet, aki az e rendeletben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban foglalt követelményeket biztosítja, valamint tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak.

12. §⁴⁶ (1) Az 1. és 3–4. számú melléklet A. és D. részeiben és a 2. számú melléklet A. részében felsorolt növényfajok vetőmagjának – az 1. és 3–4. számú melléklet B. és D. részeiben és a 2. számú melléklet B. részében foglalt követelményekre kiterjedő – átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzése joghatásában azonos a növénytermesztési hatáskörben eljáró hatóság által lefolytatott eljárással. Átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzést az a természetes személy végezhet, aki rendelkezik a NÉBIH engedélyével (a továbbiakban: megbízott ellenőr).

(2) Az (1) bekezdés szerinti, átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés szuperelit szaporítási fok esetében nem végezhető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti engedélyt a NÉBIH kérelemre annak a természetes személynek adja meg, aki

(4) A (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételek nem vonatkoznak arra a természetes személyre, aki legalább 5 éves, igazolt, a növénytermesztési hatóságnál teljesített, szántóföldi ellenőrzésre is kiterjedő gyakorlattal rendelkezik.

(5)⁴⁸ A (3) bekezdés szerinti engedély a kérelemben megjelölt határozott időre adható ki. A megbízott ellenőr köteles a NÉBIH által üzemeltetett Vetőmag-, Szaporítóanyag Felügyeleti és Növényfajta kísérleti Információs Rendszerbe (a továbbiakban: VIGOR szakrendszer) a NÉBIH által kiadott és honlapján közzétett szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó szabályzatban (a továbbiakban: Szántóföldi Szemle szabályzat) meghatározott adatok rögzítésére.

(6) Átruházott jogkörű szántóföldi ellenőrzés esetén a vetőmag-előállító köteles rögzíteni – a 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentés megtétele helyett – a 14. § (1) bekezdése szerinti határidőben a 15. § szerinti nyomtatvány szerinti adatokat a VIGOR szakrendszerben.

(7) A megbízott ellenőr az ellenőrzés eredményeképpen nem juthat jogtalan előnyhöz. A megbízott ellenőr e tevékenysége során nem utasítható. A megbízott ellenőr köteles az átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés során a Szántóföldi Szemle szabályzatban foglaltak szerint eljárni.

(8)⁴⁹ Az átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzést a NÉBIH vagy a vármegyei kormányhivatal felügyelete mellett kell végezni, azzal, hogy

(9) A megbízott ellenőr köteles a Szántóföldi Szemle szabályzatban meghatározott időközönként a szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre vonatkozó ismeretekkel kapcsolatos továbbképzésen részt venni.

(10) A (3) bekezdés b) pontja szerinti vizsga, valamint a (9) bekezdés szerinti továbbképzés elméleti anyagát a NÉBIH a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a szükséges oktatást és vizsgáztatást megszervezi.

(11) A megbízott ellenőr engedélyét vissza kell vonni, ha

13. § (1) A szántóföldi vetőmag-szaporítás ellenőrzésének célja annak igazolása, hogy az előállított fajta igazolt vetőmagja egy vagy több generáción keresztül a fajta hiteles alapanyagából, vetőmagjából származik és annak tulajdonságait a felszaporítás során megtartotta.

(2)⁵¹ Az 1–5. számú melléklet A. részeiben foglalt növényfajok fajtáinak az Európai Unión belüli forgalmazási célú, valamint export célú vetőmag-szaporításait hivatalos szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni. Az 1., 3. és 4. számú melléklet D. részeiben foglalt növényfajok hivatalos szántóföldi ellenőrzésben részesíthetők a vetőmag-előállító szándéka szerint. A hivatalos szántóföldi ellenőrzést a NÉBIH végzi.

(3) Az Európai Unió határain belül felhasználásra kerülő, elit szaporítási foknál alacsonyabb szaporítási fokú vetőmag-előállításnak a 12. §-ban foglaltak szerint végzett szántóföldi ellenőrzése és minősítése hivatalos szántóföldi ellenőrzésnek minősül.

(4) A szuperelit szaporítási fokú vetőmag-előállításokat minden esetben hivatalos szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni, kivéve, ha azt a fajtafenntartásért felelős személy saját hatáskörben végzi és a termést közvetlenül elit vetőmag-szaporításra használja fel.

(5) Az ellenőrzést végző személynek szakmailag megfelelően képzettnek kell lennie ahhoz, hogy azonosítani tudja a szemlélt növényállomány fajtáját és önálló döntést tudjon hozni a minősítésről.

14. § (1)⁵² A vetőmag-előállítónak a vetőmag-szaporítást vetőmag-minősítés céljából

(2)⁵⁴

(3)⁵⁵ A NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal a bejelentést követő 30 napon belül értesíti a vetőmag-előállítót, ha valamilyen okból a vetésbejelentést nem fogadja el.

(4)⁵⁶ A vetőmag-előállító a bejelentett adatokban történt bármely változásról köteles nyolc napon belül írásban tájékoztatni a NÉBIH-et, illetve a vármegyei kormányhivatalt.

15. § A vetőmag-szaporítás bejelentése akkor fogadható el, ha

16. § Elővetemény korlátozási szabályként – ha az egyes növényfajokra vonatkozó mellékletek B., illetve D. részének II. részében foglalt előírások másként nem rendelkeznek – csak olyan vetőmag-szaporító tábla növényállománya részesíthető szántóföldi ellenőrzésben, amelyben egyéves növény esetében a megelőző évben, évelő növény esetében legalább két éven át nem termesztettek korlátozás alá eső fajú növényt, amely a szaporított növényállományban faj- vagy fajtakeveredést okozhat.

17. § (1)⁶² Magyarországon, illetve az Európai Unió más tagállamaiban nem elismert fajták export céltermeltetésének OECD rendszerű bejelentéséhez a regisztrációs ország illetékes hatóságának hozzájárulását is csatolni kell.

(2)⁶³ Magyarországon, illetve az Európai Unió más tagállamaiban el nem ismert, az OECD fajtalistán sem szereplő fajták export vetőmag előállításának bejelentésekor igazolni kell az alapanyag származását, és hogy az adott fajta mely ország nemzeti fajtalistáján szerepel vagy hogy hol van hivatalos kísérletben.

(3)⁶⁴ Magyarországon a Nemzeti Fajtajegyzékben nem szereplő fajták vetőmagja előállításának szántóföldi bejelentéséhez hivatalos fajtaleírást kell mellékelni.

(4)⁶⁵ Magyarországon a Nemzeti Fajtajegyzéken nem szereplő hibrid fajták vetőmagja előállításának szántóföldi bejelentéséhez, a szülői komponensek igazolására, a regisztráló ország hivatalos igazolását kell mellékelni.

(5)⁶⁶ Az 1–5. számú mellékletben nem szereplő fajok esetében a vetés bejelentőjének a szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó módszertani leírást kell benyújtania a NÉBIH részére.

18. § A vetőmag-előállító köteles a vetőmag-szaporításokról nyilvántartást vezetni, és a bejelentő ív másolatát 3 évig megőrizni.

19. § (1)⁶⁷ Magyarország területén az 1–5. számú mellékletek A. és D. részeiben szereplő fajokból továbbszaporítási céllal vetőmagot elvetni származási igazolással lehet. A származási igazolást a vetésbejelentéshez kell csatolni.

(2) A nemesítő vagy fajtafenntartó az általa továbbszaporításra kiadott szuperelit vetőmagtételekhez köteles származási bizonylattal dokumentáltan származási igazolást adni, amely tanúsítja a szuperelit vetőmag faj- és fajtatisztaságát, továbbá a főbb vetőmag-vizsgálati követelményeknek megfelelő minőségét.

(3)⁶⁸ Magyarország területén a szuperelitnél alacsonyabb szaporulati fokú, továbbszaporításra kerülő fémzárolt vetőmagtételekről vagy azok részegységeiről a vetőmag-előállító köteles a további vetőmag-szaporítás céljára származási bizonylatot adni, amely tanúsítja az elvetett vetőmag faj- és fajtatisztaságát, valamint a főbb vetőmag-vizsgálati követelményeknek megfelelő minőségét.

(4)⁶⁹ Az Európai Unió valamely más tagállamában vagy harmadik országban előállított és minősített, Magyarország területén továbbszaporításra kerülő vetőmagokról azok tulajdonosa állít ki származási igazolást, amelyhez a címkét, vagy az azzal egyenértékű zsákjelzést csatolni kell.

(5)⁷⁰ A továbbszaporításra kerülő vetőmag-előállítójának Magyarország területén tárolt hivatalos letéti mintával kell rendelkeznie, melyet szúrópróbaszerű ellenőrzés alkalmával a NÉBIH-nek, illetve a vármegyei kormányhivatalnak a rendelkezésére kell bocsátani.

20. § (1)⁷¹ A szántóföldi ellenőrzés végrehajtására e rendelet 1–5. számú mellékletei, valamint a NÉBIH szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó, honlapján közzétett szabályzata irányadó.

(2)⁷²

(3)⁷³ A vetőmag-előállító köteles a szántóföldi ellenőrzés időpontjára a táblát, a tábla környékét és annak növényállományát úgy előkészíteni, hogy az 1–4. számú mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú melléklet A. és B. részeiben foglalt előírásoknak megfeleljen. A táblát, a tábla környékét és annak növényállományát folyamatosan ilyen állapotban kell tartani.

(4)⁷⁴ A vetőmag-szaporítás a növényegészségügyi jogszabályokban meghatározott zárlati károsítókat nem tartalmazhat. A vetőmag-előállító köteles a zárlati károsítók előfordulását a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatalnak bejelenteni.

21. § (1) A szántóföldi ellenőrzésre bejelentett adatok helyszíni azonosításakor a szántóföldi ellenőrzést végző felügyelőnek – a szántóföldi ellenőrzés megkezdése előtt – a termelő területére vonatkozó nyilvántartási adatok és a termelő nyilatkozata alapján kell a vetőmag-szaporítás táblájára vonatkozó adatokat azonosítania, illetve tájékozódnia a tábla helyéről, a területen az előző években termesztett növényfajokról.

(2) A vetőmag-előállító táblákat elválasztó sávval kell elhatárolni egymástól, beleértve az azonos fajtájú, de különböző szaporítási fokú vetőmag-szaporító táblák elkülönítését is.

22. § (1) A szántóföldi ellenőrzések során a minősítési határérték vizsgálatát a mintatereken, vagy a szuperelit és elit szaporítási fok esetén a 0,1 ha alatti területek teljes növényállományának vizsgálatával kell végezni.

(2) Egy mintatérnek – ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírások másként nem rendelkeznek – 100 m² nagyságúnak kell lennie.

(3) Ritka sortávolságú növényállomány esetén – ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírások másként nem rendelkeznek – a mintatér 200 db növényből, illetve annak tenyészterületéből áll.

(4) Valamennyi növényfaj összes szaporítási foka esetén – ha a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírások az adott fajra vonatkozóan másként nem rendelkeznek – 20 hektárig legalább 4 mintateret, ezen felül minden megkezdett 10 hektár esetében további legalább 2 mintateret kell kijelölni.

(5) A mintatereket – különösen a szaporító tábla alakja, fekvése, domborzati és talajviszonyai figyelembevételével – az 1. és a 3–5. számú mellékletek B. részeiben, valamint a 2. számú melléklet A. részében foglaltakra figyelemmel kell kijelölni. Kiegyenlítetlen növényállomány esetén a mintaterek számát szükség szerint növelni kell.

23. § (1) A mintatereken értékmeghatározó minősítő tényezőként kell vizsgálni az általános kultúrállapotot, az állományfejlettséget, a kiegyenlítettséget, a növényállomány faj- és fajtatisztaságát, a gyomosságot, az idegen fajú növények és gyomok előfordulását, a károsítók előfordulását, a vírusokat, a baktériumokat és a gombabetegségeket, valamint a becsült vetőmagtermést.

(2) A mintatéren az általános kultúrállapotot, valamint az állományfejlettséget és kiegyenlítettséget minősítő értékszámokkal kell bírálni és kifejezni, a következők szerint:

(3)⁷⁵ Ha a tábla mérete szerint kijelölt mintaterek felében a faj-, illetve a fajtatisztasági vizsgálat eredményei a bírált fokra megengedett határértéket 100%-kal meghaladják, a vizsgálat tovább nem folytatható, a szaporító tábla növényállományát alkalmatlannak kell minősíteni.

(4) A mintatereken a név szerint felsorolt idegen fajú növényeket darabszám szerint kell megállapítani és feljegyezni. A végső minősítő vizsgálaton csak azokat kell figyelembe venni, amelyek a szaporított növényállomány betakarításának idejére magot (termést) érlelhetnek.

(5) A gyomosságot 0–3 minősítő számmal kell elbírálni azzal, hogy

(6)⁷⁶ A támasztónövényes vetőmag-szaporítás esetén a támasztónövény

24. § (1) A név szerint felsorolt betegségeket a fertőzött növények darabszáma, a növényeken, növényrészeken jelentkező fertőzés mértéke alapján fertőzöttségi minősítő számokkal kell kifejezni. A fertőzött növények mennyisége alapján a mintatereken a fertőzöttséget

(2) A fertőzött növényeken a fertőzöttség mértékét

(3)⁷⁷ Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott minősítő számok alapján kell kialakítani a vetőmag-szaporító táblára vonatkozó fertőzöttségi minősítő értékszámot.

25. § A vetőmag-szaporító tábla növényállományát minden egyes szántóföldi ellenőrzés alkalmával minősíteni kell. Ha a szaporító tábla növényállománya nem hibrid növényfajták esetében egy vagy több követelmény tekintetében nem éri el az adott szaporítási fokra előírt határértéket, de valamely alacsonyabb szaporítási fok valamennyi követelményének megfelel, akkor erre az alacsonyabb fokra lehet minősíteni. A lefokozás bármely szántóföldi ellenőrzés során, de csak egy ízben alkalmazható és az eredeti szaporítási fok a későbbi vizsgálatok alkalmával nem állítható vissza.

26. § A szántóföldi ellenőrzés során a növényállomány minősítésére az alábbi minősítési kategóriák alkalmazhatók:

27. § (1) A ,,Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas'' minősítési kategóriát a többszöri szántóföldi ellenőrzést igénylő növényfajok első, illetve közbeeső szántóföldi ellenőrzésein kell alkalmazni, abban az esetben, ha a vizsgálatok eredménye alapján a növényállomány megfelel a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben foglalt előírásoknak.

(2)⁷⁸ Idegen fajú, illetve fajtájú növényeket az 1–4. számú mellékletek B. részeiben és D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú melléklet A. részében foglalt megengedett mértéken felül tartalmazó szaporítások növényállományát a közbeeső szántóföldi ellenőrzésen csak akkor lehet a „Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas” minősítési kategóriába sorolni, ha a közbeeső vagy a következő ellenőrzésen még biztonságosan elbírálható, hogy az idegen fajú, illetve fajtájú növényeket a szakmai követelmények megtartásával az 1–4. számú mellékletek B. részeiben és D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú melléklet A. részében foglalt mértékig eltávolították.

(3) Ha a közbeeső ellenőrzésen egy vagy több, az előírást meghaladó kizáró ok csak a vetőmag-szaporító tábla kisebb részén fordul elő, és ez a tábla nagyobb részétől jól elkülöníthető, úgy lefokozás nélkül táblamegosztás alkalmazható és a ,,Következő szántóföldi ellenőrzésre alkalmas'' minősítés adható, megfelelő szigetelés esetén.

(4)⁷⁹ Az alkalmatlannak minősített táblarészt az alkalmasnak minősítettől – legkésőbb a soron következő szántóföldi ellenőrzésig – az elválasztósávnak, illetőleg izolációs távolságnak megfelelő szélességben a növényzet eltávolításával (kaszálás, szántás) kell elkülöníteni. Ebben az esetben ismételt szemlét kell végezni. A termelőnek gondoskodnia kell arról, hogy az alkalmatlan minősítésű táblarész termése a betakarításkor teljes mértékben elkülönüljön és a keveredés veszélye ki legyen zárva. Ha a táblarészek elkülönítése nem történt meg, az egész szaporítótábla növényállományát a következő szántóföldi ellenőrzés alkalmával alkalmatlannak kell minősíteni.

28. § ,,Vetőmagnak alkalmas'' minősítési kategóriába kell sorolni a növényállományt, ha a szántóföldi ellenőrzés, illetve a többszöri ellenőrzést igénylő növényfajok esetén a végső minősítő ellenőrzés alkalmával a követelményeknek hiánytalanul megfelelt. Ilyen minősítés adható olyan esetben is, ha a tábla egy részén a növényállományt elemi kár érte és a tábla sértetlen része táblamegosztással a károsult résztől jól elkülöníthető, vagy ha a kártétel következményei a vetőmag minőségét nem érintik.

29. §⁸⁰ Laboratóriumi vizsgálat eredményétől függően „feltételesen alkalmas” minősítést lehet alkalmazni, ha

30. §⁸¹ A „Fenntartó szemle” minősítési kategória ellenőrzése kiterjed a szaporítás beazonosítására és annak megállapítására, hogy az állomány alkalmas-e a következő évi magfogásra. Az évelő növényeknél ezt a szemlét évente egyszer a vegetációs idő alatt kell végezni, abban az esetben, ha adott évben magfogás nem történik.

31. § (1)⁸² ,,Vetőmagnak nem alkalmas'' minősítést kell adni a növényállománynak, ha az 1–4. számú mellékletek B. részeiben és D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú mellékletben foglalt előírásoknak a vetőmag-előállító tábla nem felel meg, vagy a vetőmag-előállító saját elhatározására a tábla egy részén vagy egészén befejezi a vetőmag-szaporítási tevékenységet.

(2)⁸³ Az 1–4. számú mellékletek B. részeiben és D. részeinek II. részeiben, valamint az 5. számú mellékletben foglalt előírásoknak meg nem felelő vetőmag-szaporítást alkalmatlannak kell minősíteni, és annak termését a továbbiakban a minősítési folyamatból ki kell zárni.

(3)⁸⁴ Végső ellenőrzéskor a szaporítás növényállományát a zárlati károsítókra vonatkozóan a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendeletben meghatározott feltételek figyelembevételével kell minősíteni.

(4)⁸⁵ A „Vetőmagnak nem alkalmas” minősítéskor, ha a termés fajtatisztaságát nem befolyásoló helyrehozható hiba történt, és a vetőmag-előállító 24 órán belül a NÉBIH szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó szabályzatában foglaltak szerint a hiba megszüntetése melletti minősítés megismétlését kezdeményezi a NÉBIH-nél, a vetőmag-előállító a hibát a megismételt szemléig kijavítja.

32. §⁸⁶ A 12. § szerinti, átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés során a 26. § c) pontja szerinti feltételes minősítés alkalmazására nincs lehetőség.

33. §⁸⁷ (1) Ha a vetőmag-előállító a növényállomány szántóföldi ellenőrzésének eredményével nem ért egyet, és az ellenőrzést követő 24 órán belül minősítés-felülvizsgálatot kezdeményez, annak megtörténtéig a növényállományban semmiféle tevékenység – ideértve a szelekciót, a gyomirtást, a növényvédelmi tevékenységet – nem folytatható vagy végezhető. A szántóföldi minősítés-felülvizsgálatra a NÉBIH szántóföldi ellenőrzésre vonatkozó szabályzata irányadó.

(2) Nem kérhető felülvizsgálat olyan esetekben, ha a kizárás helyrehozhatatlan – fajtatisztaságot veszélyeztető – hiba miatt történt, ideértve az idegen beporzást is.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat költségei a vetőmag-előállítót terhelik, kivéve, ha a minősítés módosítására a minősítő hibájából kerül sor.

34. § (1) A vetőmag-szaporításokban a mellékletek B. részeiben, illetve D. részeinek II. részeiben meghatározott védőtávolságokat kell alkalmazni.

(2)⁸⁸ A szerződés alapján vagy zárt körzet létrehozásával érvényesített védőtávolság esetén a meghirdetett vetésterv – a szakmailag indokolt vetésváltási igény figyelembe vételével – akkor okoz jelentős eredményveszteséget a védőtávolságba eső földhasználónak (a továbbiakban: földhasználó), ha

(3)⁸⁹ A vetőmag-előállítónak a 7. számú melléklet szerint kell nyilatkozattételre felhívnia azt az egyeztetési igényét bejelentő földhasználót, akivel nem sikerült megegyeznie.

(4)⁹⁰

37. § (1)⁹³

(2)⁹⁴

(3)⁹⁵

(4)⁹⁶ Több évre vagy több termelési ciklusra engedélyezett zárt körzetnél földhasználó-változás esetén a korábbi földhasználó köteles az új földhasználót a földhasználatra vonatkozó korlátozásokról, a vetőmag-előállítót pedig a földhasználó személyének és címének változásáról írásban értesíteni.

(5)⁹⁷

38. § (1) A vetőmag faj- és fajtaazonosságát, valamint fajtatisztaságát kisparcellás fajtaazonosító vizsgálattal kell ellenőrizni.

(2)⁹⁸ A kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot e rendelet előírásai, továbbá a NÉBIH kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó szabályzata szerint kell elvégezni. A NÉBIH köteles a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó módszertant nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

(3)⁹⁹ A fajtakitermesztés a NÉBIH feladata.

(4)¹⁰⁰ Kötelező kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot kell végezni Magyarországon minősített

(5)¹⁰³ Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatban részesíthető bármely beküldött minta. A fajtakitermesztéshez szükséges standard mintát a Nemzeti Fajtajegyzéken nem szereplő fajtáknál a NÉBIH jogosult bekérni.

(6)¹⁰⁴ A kötelező kisparcellás fajtaazonosító vizsgálathoz szükséges hivatalos mintavétellel vett mintákat a vetőmag-előállítónak a NÉBIH kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatokra vonatkozó szabályzatában foglalt határidőig a NÉBIH fajtakitermesztő állomására kell elküldenie. Ha a minta a vetőmag-előállító hibájából nem kerül vizsgálatra, akkor az adott vetőmagtételt, illetve annak következő szaporítási fokát a minősítésből ki kell zárni mindaddig, amíg a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat le nem zárul. Ha a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat a NÉBIH hibájából hiúsul meg, a vetőmag minősítését és forgalomba hozatalát erre tekintettel nem lehet korlátozni.

(7)¹⁰⁵ Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során szuperelit vagy elit szaporítási fokú vetőmagnál, ha a kitermesztés eredménye nem fajtaazonos, a vetőmagot továbbszaporításra nem lehet felhasználni, nem fajtatiszta kitermesztési eredmény esetén a szigorított minősítés részét képező szigorított szántóföldi ellenőrzést (a továbbiakban: szigorított szántóföldi ellenőrzés) kell végrehajtani.

(7a)¹⁰⁶ Amennyiben a kisparcellás fajtakitermesztésen a fémzárolt tétel az előírt határértéknek nem felel meg, akkor a még rendelkezésre álló készletek vetőmagként a továbbiakban forgalomba nem hozhatóak.

(7b)¹⁰⁷ Amennyiben egy tétel a határértéket +100%-nál kisebb mértékben túllépi, a vetőmag-előállító továbbszaporítás iránti kérelmére, továbbszaporítási céllal, szigorított szántóföldi ellenőrzés mellett elvethető a készlet.

(7c)¹⁰⁸ Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat során az engedélyezett utolsó szaporítási fokú vetőmag határértéknek nem megfelelő vizsgálati eredménye esetén a következő évben azonos vetőmag-előállító azonos faj és szaporulati fok esetében 50% kitermesztést köteles eltűrni.

(8)¹⁰⁹ A NÉBIH a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat eredményéről a fajtaazonosító vizsgálatra vonatkozó szabályzata szerinti vizsgálati bizonyítványt állít ki. A követelményeknek a fajtaazonosság szempontjából nem megfelelő tételt, illetve annak további szaporulatát vetőmagként nem lehet felhasználni.

(9)¹¹⁰ Az 1–4. számú melléklet szerinti fajok esetében, ha a szántóföldi ellenőrzés, valamint a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat elvégzését követően továbbra sem határozható meg minden kétséget kizáróan a vetőmag fajtaazonossága, a NÉBIH és a vármegyei kormányhivatal a fajtaazonosság vizsgálatához – a nemzetközi szabványokkal összhangban – nemzetközileg elismert és reprodukálható biokémiai vagy molekuláris technikát használhat.

39. § (1)¹¹¹ Magyarországon árutermesztésre és továbbszaporításra forgalomba kerülő, továbbá minden export és import vetőmagot ISTA minősítés esetén a NÉBIH, egyéb minősítés esetén a vármegyei kormányhivatal („A fémzárolás általános előírásai” alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) fémzárolja a törvény 20. §-a és a NÉBIH honlapján közzétett fémzárolási szabályzatában foglaltak szerint.

(2)¹¹²

(3)¹¹³

(4)¹¹⁴ A vetőmagtételeket csak akkor lehet fémzárolni, ha

(5)¹¹⁷ A fémzárolást a fémzároltatónak a fémzárolás helye szerint illetékes eljáró hatóságnál kell írásban kezdeményeznie.

(5a)¹¹⁸ Az (5) bekezdés szerinti fémzárolásra történő bejelentés minősül a törvény 20. § (4) bekezdése szerinti címke megrendelésének.

(6)¹¹⁹ Az eljáró hatóság a bejelentéstől számított 8 napon belül a fémzárolást elkezdi, a mintavételt elvégzi.

40. § (1)¹²² A minősítő vizsgálatra beérkezett mintákról az eljáró hatóság nyilvántartást vezet. Az eljáró hatóság a minta vizsgálatát a beérkezéstől számított 5 napon belül köteles megkezdeni. A mintákat az 1–4. számú mellékletek C. részeiben és az 5. számú melléklet A. és C. részeiben előírt paraméterekre kell megvizsgálni. A vizsgálatról okiratot kell kiállítani, illetve a vizsgálat eredményei alapján a tételt minősíteni kell, és erről hazai, illetve a nemzetközi forgalomban érvényes bizonyítványt kell kiadni.

(2) A vetőmagtételnek egyöntetűnek kell lennie, és azt a vonatkozó előírások szerint kell megmintázni. A vetőmagtételek egyöntetűségéért a fémzároltató a felelős. A fémzároláskor a mintáknak a vizsgálat helyére történő eljuttatása a fémzároltató feladata.

(3)¹²³ Az eljáró hatóság a vetőmag forgalomba hozatala után szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel hatósági vizsgálatokat végez annak megállapítására, hogy a forgalomban levő vetőmagtételek megfelelnek-e a rendeletben foglalt követelményeknek. A vetőmag tulajdonosa, illetve forgalmazója köteles eltűrni az ellentételezés nélküli hatósági mintavételt. Amennyiben a vizsgálat eredménye e rendelet követelményeinek nem felel meg, úgy a tételt a forgalomból ki kell vonni és a költségeket a vetőmag tulajdonosa viseli.

41. § (1) A mintavevő személyétől függően a minta – az ahhoz fűződő joghatásokat tekintve – lehet hivatalos, hiteles vagy magán minta.

(2) A minta felhasználási céljától függően lehet vetőmagvizsgálati, fajtakitermesztési, egyéb vizsgálati, ellenőrző vagy letéti minta.

(3)¹²⁴ A vetőmagmintát hivatalos mintavétel során hivatalos mintavevőként a vetőmag fémzárolására feljogosított szerv képviselője veszi. Ezt a tevékenységet csak olyan személy végezheti, aki rendelkezik a megfelelő vetőmagvizsgálati módszertani, gyom- és kultúrmagismereti, mintavételi és fémzárolási ismeretekkel.

(4) Hivatalos és hiteles minta vétele során mintavételi jegyzőkönyvet kell készíteni. Mintavételi jegyzőkönyv hiányában a minősítő minta magán mintának minősül.

(5)¹²⁵ A vetőmag-vizsgálati, fajtakitermesztési, illetve egyéb vizsgálati mintát minősítő mintaként a NÉBIH az 1–4. számú melléklet A. részeiben szereplő fajok – az egy tételben zárható mennyiséget 5%-nál nem nagyobb mértékben meghaladó tömegű – tételéből a fémzárolási szabályzatában foglaltak betartásával hivatalos mintaként veszi.

(6)¹²⁶ A mintavétel idejére a tételt úgy kell előkészíteni, egyesíteni, keverni és tisztítani, hogy az egyöntetű legyen. A homogenitásról a mintavétel során, a helyszínen végzett érzékszervi bírálat alapján kell meggyőződni. Mintát venni csak azonos tömegű, formájú, anyagú és színű tiszta göngyölegekbe kiszerelt tételekből lehet.

(7)¹²⁷ A mintavétel ideje alatt a vetőmagtételről a mintavevő rendelkezik.

41/A. § (1) Az 1. és 3–4. számú melléklet A. és D. részeiben és a 2. számú melléklet A. részében felsorolt növényfajok vetőmagján – az 1. és 3–4. számú melléklet C. és D. részeiben és a 2. számú melléklet C. részében foglalt követelményekre kiterjedő – fajtakitermesztés és vetőmagvizsgálat céljából, a (2)–(11) bekezdés előírásainak megfelelően átruházott jogkörben végzett mintavétel joghatásában azonos a növénytermesztési hatáskörben eljáró hatóság által végzett mintavétellel.

(2) A mintavételt a NÉBIH engedélyével rendelkező mintavevő (a továbbiakban: megbízott mintavevő) végezheti. A megbízott mintavevő a mintavétellel összefüggésben jogtalan előnyhöz nem juthat.

(3)¹²⁹ A (2) bekezdés szerinti engedély a kérelemben megjelölt határozott időre adható ki. A megbízott mintavevő köteles a VIGOR szakrendszerbe a NÉBIH által a honlapján közzétett, az átruházott jogkörben végzett mintavételre vonatkozó szabályzatban (a továbbiakban: Mintavételi Szabályzat) meghatározott adatok rögzítésére.

(4) A megbízott mintavevő

(5) A NÉBIH a (2) bekezdés szerinti engedélyt olyan személynek adja meg, aki

(6) A mintavételt a NÉBIH engedélyében és a Mintavételi Szabályzatban foglaltak alapján kell végezni. Az engedélyben a NÉBIH – a Mintavételi Szabályzatban foglalt esetben és ott meghatározott éves mintaszám felett – automata mintavevő eszköz kötelező használatát írja elő.

(7)¹³¹ Az átruházott jogkörben végzett mintavételt a NÉBIH vagy a vármegyei kormányhivatal felügyelete mellett kell végezni. A megbízott mintavevő által mintázott vetőmagtételek legalább 15%-át ellenőrző hatósági mintavételben és hatósági vetőmagvizsgálatban kell részesíteni.

(8) A megbízott mintavevő engedélyét vissza kell vonni, ha

(9) Az engedély visszavonását megalapozó eseteken kívüli szabálytalanság esetén, annak jellegétől és mértékétől függően

(10) A megbízott mintavevő köteles a Mintavételi Szabályzatban meghatározott időközönként mintavételi ismeretekre vonatkozó továbbképzésen részt venni.

(11) A NÉBIH köteles az (5) bekezdés c) pontja szerinti vizsgához szükséges képzést, valamint a (10) bekezdés szerinti továbbképzést megszervezni.

41/B. § (1) Az 1. és 3–4. számú melléklet A. és D. részeiben és a 2. számú melléklet A. részében felsorolt növényfajok vetőmagjának – az 1. és 3–4. számú melléklet C. és D. részeiben és a 2. számú melléklet C. részében foglalt követelményekre kiterjedő – a (2)–(10) bekezdés előírásainak megfelelő átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálata joghatásában azonos a növénytermesztési hatáskörben eljáró hatóság által végzett vetőmagvizsgálattal.

(2) Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot vetőmagvizsgálatra akkreditált és a NÉBIH engedélyével rendelkező vetőmagvizsgáló laboratórium végzi.

(3) A NÉBIH a (2) bekezdés szerinti engedélyt megadja, ha a kérelmező

(4)¹³³ A (3) bekezdés szerinti engedély a kérelemben megjelölt határozott időre adható ki. A vetőmagvizsgáló laboratórium köteles a vetőmagvizsgálat eredményét a VIGOR szakrendszerben rögzíteni.

(5) A vetőmagvizsgálatot e rendelet, a NÉBIH által honlapján közzétett, az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatra vonatkozó szabályzatban és a NÉBIH engedélyében foglaltak alapján kell elvégezni.

(6) A NÉBIH a (3) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti vizsga elméleti anyagát a honlapján közzéteszi, a szükséges oktatást és vizsgáztatást megszervezi.

(7) A vetőmagvizsgáló laboratórium független laboratórium vagy valamely vetőmag-előállító fenntartásában lévő, üzemi laboratórium. Az üzemi laboratórium kizárólag azon vetőmag-előállító megbízásából előállított vetőmagtételeken végezhet vetőmagvizsgálatot, amely tulajdonosi kapcsolatban áll az üzemi laboratóriumot fenntartó vetőmag-előállítóval, kivéve, ha ettől eltérő megállapodás születik a vetőmag-előállító és a minősítést kérő között a NÉBIH jóváhagyásával.

(8) Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot a NÉBIH felügyelete mellett kell végezni. Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálat során vizsgált vetőmagtételek legalább 15%-át a NÉBIH által elvégzett ellenőrző vetőmagvizsgálatban kell részesíteni.

(9) Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot végző laboratórium engedélyét fel kell függeszteni, ha a laboratórium akkreditált státuszát felfüggesztik.

(10) Az átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálatot végző laboratórium engedélyét vissza kell vonni, ha

42. § (1)¹³⁴ A fémzárolásra előterjesztett és a forgalomba hozott vetőmagtételek valamennyi csomagolási egységének meg kell felelnie a NÉBIH fémzárolási szabályzatában foglaltaknak. A csomagolási egységeknek a forgalomba hozatal céljának megfelelő okmányokkal, címkékkel kell rendelkezniük.

(2) A fémzárolásra előterjesztett és a forgalomba hozott vetőmagtételek csomagolási egységeinek zárását úgy kell biztosítani, hogy a vetőmag a csomagoló anyag látható sérülése nélkül ne legyen hozzáférhető. Ilyen zárást biztosít

(3) A fémzárolt vetőmagtételeket hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett kell lezárni. A hatóságilag zárt vetőmagtételek csomagolási egységei csak hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett zárhatók újra.

(4)¹³⁶ Hazai előállítású, hivatalos szántóföldi ellenőrzésben részesített, az 1–4. számú mellékletek B. részeiben, valamint az 5. számú melléklet A. és B. részeiben foglalt követelményeknek megfelelő vetőmag-szaporítás termése tömeghatár nélkül – a (2) bekezdésben részletezett zárási módok alkalmazásával – nem véglegesen minősített vetőmagként zárható. A zárt tétel jelölésére a 45. § szerinti szürke színű címke használható. A nem véglegesen minősített vetőmag – a fajta igazolása céljából – hivatalos fajtaigazolást kap.

(5) A hivatalos fajtaigazolás

43. § (1) A vetőmagtételek jelölésére a csomagolás külső oldalán elhelyezett, korábban nem használt ép, illetve sérülésmentes hivatalos hatósági címke szolgál.

(2) A vetőmag-címke színe a felhasználási cél és a szaporítási fok függvényében az alábbi:

(3)¹³⁹ A belföldi vetőmagcímkék méretének legalább 110 mm x 67 mm nagyságúnak kell lennie.

44. § (1)¹⁴⁰ Magyarországon hivatalos címkével forgalomba hozott szuperelit szaporítási fokú vetőmagtétel címkéjének tartalmazni kell

(2)¹⁴¹ Magyarországon forgalomba hozott elit és alacsonyabb szaporítási fokú vetőmagtétel címkéjének tartalmaznia kell

(3)¹⁴³ Magyarországon forgalomba hozott kereskedelmi vetőmagtétel címkéjének tartalmaznia kell

45. § A szürke címkének az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

46. § A vetőmagkeverék címkéjén az alábbi adatokat kell szerepeltetni:

47. § (1)¹⁴⁷ Magyarországon minősített és Magyarországon forgalomba hozott vetőmagtételek címkéit magyar nyelven kell kiállítani. Az Európai Unió más tagállamában minősített és Magyarországon forgalomba hozott vetőmagtételek címkéjén szereplő adatokat a csomagolási egységeken magyar nyelven is fel kell tüntetni.

(2) A kereskedelmi és engedményes vetőmag forgalomba hozatalának engedélyezésekor a jelölésre vonatkozó további követelmények is előírhatók.

(3) A géntechnológiával módosított fajta vetőmagtételének valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén fel kell tüntetni a géntechnológiai módosítás tényét.

(4) Az ökológiai gazdálkodásból származó, ökológiai tanúsításban részesült vetőmagtétel valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén fel kell tüntetni az ökológiai tanúsítás tényét.

(5)¹⁴⁸ A csávázott vetőmagtétel valamennyi hivatalos okmányán és címkéjén vagy csomagolási egységén fel kell tüntetni a csávázás tényét a csávázószer vagy hatóanyagának megnevezésével.

48. § (1)¹⁴⁹ A hatósági címke fémzárolást igazoló okmány és egyedi azonosító jel, amely a NÉBIH tulajdona. A NÉBIH által előkészített címke kiszállítása a fémzároltató, a függőcímke kitöltése a NÉBIH és a vármegyei kormányhivatalnak a kötelezettsége.

(2)¹⁵⁰ Az OECD rendszerben fémzárolt vetőmagvakra, továbbá a harmadik országba irányuló nem OECD export vetőmagvakra vonatkozó fémzárolási előírásokat a NÉBIH fémzárolási szabályzata tartalmazza.

(3)¹⁵¹ A forgalomba hozott vetőmagtételek címkéit a csomagolási egységekről el kell távolítani, és meg kell semmisíteni vagy a NÉBIH részére be kell szolgáltatni, ha

(4)¹⁵² A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a hivatalos címke a csomagolási göngyölegeken maradhat, amennyiben a címkéket piros színű „nem alkalmas vetőmag” feliratú hatósági körcímkékkel látják el a vetőmag beazonosíthatóságának érdekében.

49. § (1)¹⁵³ Hatóságilag fémzárolt vetőmagnak kell elismerni az Európai Unió valamely más tagállamában termelt olyan vetőmagot amelynek előállításához az Európai Unió tagállamaiban, vagy a fémzárolási szabályzatban részletezett, az Európai Unió Tanácsa által vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országban termelt, illetve fémzárolt elit vagy alacsonyabb szaporítási fokú, illetve hivatalosan hatóságilag fémzárolt szuperelit vetőmagot használtak fel, és az Európai Unió tagállamában történt fémzárolás során megfelelt az 1–4. számú mellékletek B. és C. részeiben, valamint az 5. számú mellékletben foglaltakkal egyenértékű követelményeknek.

(2)¹⁵⁴ Hatóságilag zárt, nem véglegesen minősített vetőmagnak kell elismerni – az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – az Európai Unió valamely másik tagállamában előállított, a 42. § (2) bekezdésében foglaltak szerint lezárt és a 45. §-ban foglaltak szerint vetőmag címkével jelölt, hivatalos fajtaigazolással ellátott tételeket.

(3)¹⁵⁵ Az 1–4. számú mellékletben felsorolt fajok esetén hatóságilag fémzárolt vetőmagnak kell elismerni azt a harmadik országban betakarított vetőmagot,

50. §¹⁵⁸ A 2 kilogrammot meghaladó tömegű vetőmagvak harmadik országból történő importja esetén az importáló a NÉBIH részére köteles a beszállított vetőmagtételről az alábbi adatokat, valamint dokumentumokat szolgáltatni:

50/A. §¹⁶⁰ A 2 kilogrammot meghaladó tömegű, harmadik országból származó vetőmagtételek nyomon követhetősége érdekében a beszállítónak a vetőmagtétel beérkezését követően haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell a NÉBIH-et a vetőmagtétel beszállításának tényéről és az 50. §-ban felsorolt, a vetőmagtételre vonatkozó adatokról. A NÉBIH a bejelentéstől számított egy éven belül hatósági mintát vehet a fajtatisztaság utólagos szúrópróbaszerű ellenőrzéséhez.

50/B. §¹⁶¹ (1)¹⁶² Minden, az Európai Unió más tagállamából, valamint a 49. § (3) bekezdés a) pont 3. alpontja szerint a vetőmag-minősítés tekintetében egyenlősített harmadik országból származó kukorica, szója és repce vetőmagtétel esetén a vetőmagtételt Magyarországon első alkalommal forgalomba hozónak a vetőmagtétel beérkezését követően haladéktalanul, de legfeljebb 5 napon belül írásban tájékoztatnia kell a NÉBIH-et a vetőmagtétel beszállításának tényéről, valamint mennyiségéről. A bejelentő a tétel GMO mentességének igazolására a 6. számú melléklet szerinti nyilatkozatot teheti.

(2)¹⁶³ A NÉBIH az (1) bekezdés szerint bejelentett vetőmagtételek GMO mentességét kockázatértékelés alapján vizsgálja. A NÉBIH-nek a bejelentést követően legkésőbb 5 napon belül jeleznie kell a vizsgálati szándékát. A vizsgálati szándék jelzésétől számított 5 napon belül a NÉBIH-nek, illetve a vármegyei kormányhivatalnak a vetőmagtételből mintát kell vennie. A NÉBIH-nek a vizsgálati eredményt a mintavételtől számított 30 napon belül a bejelentő rendelkezésére kell bocsátania. A vetőmagtétel forgalmazása a vetőmagtétel vizsgálati eredményétől függően kezdhető meg.

(3)¹⁶⁴ A Magyarországon előállított vetőmagtételek esetén a fémzároltató a fémzárolás kezdeményezésekor mellékelheti a 6. számú melléklet szerinti nyilatkozatot. A NÉBIH, illetve a fémzárolás helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal kockázatértékelés alapján a fémzárolás alkalmával mintát vehet az adott vetőmagtételből a GMO mentesség NÉBIH által történő vizsgálatára. Az eljárásra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(4)¹⁶⁵

(5)¹⁶⁶ Amennyiben a NÉBIH laboratóriumi vizsgálati eredménye eltér az (1) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatban foglaltaktól, a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal az 54. §-ban foglaltak szerint jár el. A zárolt tétel nem forgalmazható. A zárolt vetőmagot a birtokosának a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal által meghatározott módon meg kell semmisítenie.

51. § (1) A vetőmag-feldolgozási tevékenység körébe a nyers vetőmag átvétele, szükség szerinti szárítása, tisztítása, osztályozása, illetve kalibrálása, esetleges csávázása, csomagolása, a feldolgozott kész vetőmag tárolása, fémzárolásra való előkészítése és a végtermék kiadása tartozik.

(2) A vetőmag-feldolgozónak a termékpálya szerinti terméktanács tagjának kell lennie.

(3) A vetőmag-feldolgozási tevékenység végzésének feltétele:

(4)¹⁷⁰ A vetőmag-feldolgozási tevékenységet a NÉBIH hatósági jogkörében ellenőrzi.

52. § (1) Forgalomba hozni csak olyan kiszerelt vetőmagot lehet, amely hivatalosan fémzárolt, a mellékletekben előírt követelményeknek megfelelő vetőmagtételből származik. Kiszerelésnek minősül a fémzárolt, minősített vetőmagnak a legfeljebb az e rendeletben meghatározott tömeghatárig történő kicsomagolása. A kiszerelt vetőmag továbbszaporításra nem, csak árutermesztés céljára használható fel.

(2)¹⁷¹ Kiszerelést kizárólag a NÉBIH által nyilvántartásba vett vetőmag-kiszerelő végezhet azzal, hogy

(3)¹⁷⁴ A vetőmag-kiszerelőt a NÉBIH rendszeresen ellenőrzi és a feltételek be nem tartása esetén ideiglenesen vagy véglegesen törli a nyilvántartásból.

(4) Valamennyi kiszerelt egységen fel kell tüntetni

(5) ,,EK ,A' kistasak'' és ,,EK ,B' kistasak'' esetében az adatokat a 24. § (2) bekezdése szerinti színű címkén kell feltüntetni.

52/A. § (1) Géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett vetőmagot vagy szaporítóanyagot (a továbbiakban együtt: szennyezett vetőmag) Magyarország területén tilos

(2) A magyarországi előállítású vetőmag esetén annak előállítója, más esetben az első magyarországi forgalomba hozója felel annak géntechnológiával módosított szervezettel történő szennyezéstől való mentességéért.

52/B. § (1)¹⁷⁸ A szennyezett vetőmagot tartalmazó tételt annak birtokosa – a szennyezésről történő tudomásszerzést követően haladéktalanul – köteles elkülöníteni, továbbá a szennyezés tényéről nyomon követhető módon értesíteni a forgalmazói láncban előtte, illetve utána következő személyt, valamint mindezekről tájékoztatni a NÉBIH-et.

(2) Az (1) bekezdés szerint értesített személy az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles eljárni.

52/C. § (1)¹⁷⁹ A NÉBIH a szennyezett vetőmag tekintetében az 54. §-ban foglaltak szerint jár el. Szennyezett vetőmag köztermesztésbe bocsátása esetén a NÉBIH az érintett kultúra, valamint az általa meghatározásra kerülő pufferzónán belül található ivarilag kompatibilis növényfajt tartalmazó növényi kultúra zárolását rendeli el. A zárolt kultúra nem takarítható be.

(2) A zárolt vetőmagot a birtokosának, illetve növényi kultúrát a földhasználónak meg kell semmisítenie oly módon, hogy a szennyezés ne terjedhessen tovább.

(3)¹⁸⁰ A (2) bekezdésben foglaltak elmaradása esetén a NÉBIH a kötelezett költségére végezteti el a megsemmisítést, amelyet a kötelezett köteles eltűrni.

53. §¹⁸¹ A NÉBIH 2030. február 28. napjáig minden évben február 28-ig jelentést küld az Európai Bizottságnak és a többi tagállamnak az előző évi eredményekről a citoplazmás hímsterilitás technikájával előállított hibridbúza-vetőmagok mennyisége, a szántóföldi ellenőrzések vonatkozó követelményeknek való megfelelősége, az elégtelen minőségi paraméterek miatt elutasított vetőmagtételek százalékos aránya, valamint az elutasítást indokoló bármely további információ tekintetében.

54. § (1)¹⁸² Ha a NÉBIH vagy a vármegyei kormányhivatal ellenőrzési tevékenysége során az e rendeletben foglaltak megsértését állapítja meg, a törvény 27–28. §-a szerinti jogkövetkezmények alkalmazása mellett megtiltja a továbbszaporítás során nem igazolt származású vagy alkalmatlannak minősített növényállomány magtermésének vetőmagkénti felhasználását és forgalomba hozatalát.

(1a)¹⁸³ A szigorított szántóföldi ellenőrzést meghatározott időszakra, de legalább egy szántóföldi ellenőrzési időszakra lehet elrendelni, amelynek kötelező legrövidebb időtartama 3 hónap. A szigorított szántóföldi ellenőrzés során a vármegyei kormányhivatal, valamint a NÉBIH részéről legalább két hatósági felügyelő jár el a vetőmag-előállító minden egyes vetőmag-szaporítási tábláján. A szigorított szántóföldi ellenőrzés költségét a vetőmag-előállító viseli.

(2)¹⁸⁴

(3)¹⁸⁵ Amennyiben a hatósági zár alá vétel időtartama alatt a feltárt hiányosságot nem szüntetik meg, a NÉBIH, illetve a vármegyei kormányhivatal a tétel minősítését hatálytalanítja, így az a továbbiakban vetőmagként nem használható fel. A hatósági zárral kapcsolatos intézkedéséről jegyzőkönyvet kell kiállítani.

55. § (1)¹⁸⁶ A fémzárolás, a fémzárolásra való előterjesztés és a feldolgozás során tapasztalt szabálytalanság esetén a NÉBIH a feldolgozó üzemben szigorított fémzárolást rendel el, súlyos szabálytalanság estén a fémzárolást meghatározott időre felfüggeszti.

(2) Szabálytalanságnak minősül különösen a vetőmag minőségének romlását okozó vetőmagkezelés, a hanyag, illetve hiányos dokumentáció-kezelés, a nem megfelelő adatok közlése.

(3) Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a jogosulatlan, szabálytalan fajtahasználat és minden olyan mulasztás, amely a vetőmag genetikai értékét, fajtaazonosságát hátrányosan befolyásolhatja, továbbá az okmányokkal való visszaélés, hamisítás.

56. § (1) A szigorított fémzárolást meghatározott időszakra, de legalább egy vetőmag-feldolgozási és fémzárolási időszakra lehet elrendelni, amelynek kötelező legkisebb időtartama 6 hónap.

(2)¹⁸⁷ A szigorított fémzárolás során a NÉBIH részéről legalább két hatósági felügyelő jár el. A szigorított fémzárolás során automata mintavevő nem használható, a NÉBIH nyitott zsákban való előterjesztést, illetve – az előterjesztő költségére – egyöntetűségi vizsgálatot rendelhet el.

(3)¹⁸⁸ A szigorított fémzárolás során a címkék csak tételes ellenőrzést követően helyezhetők fel a csomagolási egységekre.

58. §¹⁹⁰ Az e rendeletben foglaltak végrehajtásához szükséges nyomtatványok mintáját a NÉBIH a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg honlapján megjelenteti.

59. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg a vetőmagvak előállításáról és forgalmazásáról szóló 89/1997. (XI. 28.) FM rendelet, valamint az azt módosító 21/1999. (II. 19.) FVM rendelet és 27/2002. (IV. 13.) FVM rendelet hatályát veszti.

(2)¹⁹¹ Ez a rendelet

60. §¹⁹⁸ E rendelet 1. számú melléklete B. részének a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet, valamint a talajvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről szóló 181/2009. (XII. 30.) FVM rendelet módosításáról szóló 67/2012. (VII. 10.) VM rendelet (a továbbiakban: Módr.) 1. mellékletével megállapított 3. pontját a Módr. hatálybalépésekor¹⁹⁹ folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

61. §²⁰⁰ E rendelet 34. §-ának a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet módosításáról szóló 5/2014. (I. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: Módr. 2.) 1. §-ával megállapított (2) és (3) bekezdésében foglaltakat a Módr. 2. hatálybalépésekor²⁰¹ folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

62. §²⁰² A 2022. naptári évben betakarított gabonafélék vetőmagjának – a rendkívüli időjárási körülményekre figyelemmel – nem kell megfelelnie az 1. számú melléklet C. rész II. Vetőmag-vizsgálati követelmények és minősítési határértékek című pont „Megjegyzés” rovat 2. alpontjában foglalt minősítési és rostaméret-előírásoknak.