KÜ BH 2004/490
KÜ BH 2004/490
2004.11.01.
A felettes közigazgatási szerv ügyészi óvást elutasító határozata törvényességének vizsgálata kiterjed az óvással támadott elsőfokú közigazgatási határozat felülvizsgálatára is [1972. évi V. tv. 15. §].
A felperes óvást jelentett be az első fokon eljárt államigazgatási szerv 2001. május 28-án meghozott határozata ellen – amelyben G. J. az I. helyezett olimpikon szakedzője kérelmének helyt adva, részére 2001. január 1-jétől havi 43 800 Ft edzői járadékot állapított meg – a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Stv.) 73. és 74. §-aira, valamint a 35/2001. (III. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (1) bekezdésére, illetőleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 3. § (4) bekezdésére és 26. § (1) bekezdésére alapítottan; az alperes az R.-ben foglaltak vizsgálatát mellőzve, a tényállás tisztázása nélkül megalapozatlanul állapított meg G. J. részére edzői járadékot.
Az alperes határozatával a felperes óvását megalapozatlanságára tekintettel elutasította, megállapítva, hogy hatósági jogkörében a jogszabályoknak megfelelően járt el.
A felperes keresetében indítványozta az alperes óvást elutasító határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában az Stv. 74. §-ának (5) bekezdése, az R. 3. §-ának (1) bekezdése és 4. §-ának (5) bekezdése alapján megállapította, hogy az alperes helyesen rendelkezett az olimpiai edzői járadékról. A bíróság álláspontja szerint jelen pernek nem volt tárgya a felperesi beavatkozói járadék jogosultságának megítélése.
A felperes a jogerős ítélet ellen a Pp. 270. § (2) bekezdésének ba) és bb) pontjára alapítottan felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben indítványozta annak hatályon kívül helyezését és kereseti indítványának megfelelő döntés meghozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Áe. 3. § (4) bekezdésébe, 26. § (1) bekezdésébe és 43. §-ába, illetőleg az Stv. és az R. alkalmazott rendelkezéseibe ütközően jogszabálysértő. A jogerős ítélettel kapcsolatban a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében eldöntendő elvi jelentőségű jogkérdésként fogalmazta meg a felperes azt, hogy az óvást elutasító határozat felülvizsgálata nem az Áe. 72. § (1) bekezdése, hanem a Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 15. § (5) bekezdése alapján történik; az ügyésznek az óvást elutasító közigazgatási határozat elleni kereseti kérelme kiterjed-e az óvás alapjául szolgáló közigazgatási eljárás és határozat (alaphatározat) bírósági felülvizsgálatára; illetőleg orvosolhatók-e a perben az alaphatározat kapcsán a bíróság által megállapított törvénysértések; orvosoltnak minősül-e az ügyféli minőség alperesi hatóság általi elvitatása és ennek következtében a közigazgatási eljárásban ügyféli jogainak, jogorvoslati jogának alkotmánysértő csorbítása, ha a perben beavatkozóként gyakorolhatta nyilatkozattételi, indítványozási, észrevételezési jogát; végül lehetett-e a járadékra jogosultságot megállapító döntést alapítani arra az alperesi határozatra, amely az indokolást teljes egészében mellőzte.
Az alperes ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 273. §-ának (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme megfelel a Pp. 270. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeknek; a felülvizsgálni kért határozattal kapcsolatban az az elvi jelentőségű jogkérdés merült fel, hogy óvás elutasítása esetén az ügyész keresetére indult perben kiterjed-e a bírósági felülvizsgálat az óvással támadott alaphatározatra is, ezért elrendelte a felülvizsgálati eljárás lefolytatását.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A Legfelsőbb Bíróság elöljáróban abban a jogkérdésben foglalt állást, hogy a közigazgatási szerv ügyészi óvást elutasító határozatát a bíróság az 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 15. §-ának (5) bekezdésében biztosított hatáskörében vizsgálja felül. A felettes közigazgatási szerv óvást elutasító határozata törvényességének vizsgálata – ugyanúgy, mint az Áe. 72. § (1) bekezdése szerint indított közigazgatási perben – kiterjed az óvással támadott első fokon hozott közigazgatási határozat (alaphatározat) felülvizsgálatára is tekintettel arra, hogy mindkét határozat ugyanabból az anyagi jogviszonyból ered. A perbeli közigazgatási határozatok anyagi jogi tartalma elválaszthatatlan egységet képez, így az óvást elutasító határozat törvényességéről csak akkor dönthet a bíróság, ha elvégzi az óvással támadott alaphatározat felülvizsgálatát is.
Ezek előrebocsátása után a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az első fokon eljárt államigazgatási szerv óvás alapjául szolgáló határozata – tekintettel arra, hogy az eljárásban a beavatkozó ellenérdekű ügyfélként vett részt – az Áe. 43. § (1) bekezdésében előírt tartalmi és alaki követelmények egyikének sem felel meg. Ez az eljárási szabálysértés lényeges, az ügy érdemére kiható, mert a határozat nem tartalmazza az ügy tényállását és a döntés alapjául szolgáló jogszabályokat, ezen okból bírósági felülvizsgálata sem volt elvégezhető.
A döntés meghozatalának elmulasztásával az alperes megsértette az Áe. 3. §-ának (4) bekezdését, 4. §-ának (1) bekezdését, és 42. §-ának (1) bekezdését is, mert az ellenérdekű ügyfél kérelméről is – mint a hatáskörébe tartozó ügyben – határozattal kellett volna döntenie. Az eljárásban részt vevő ellenérdekű ügyfélre tekintettel nem volt törvényes lehetőség az Áe. 43. §-ának (2) bekezdése szerinti egyszerűsített határozat meghozatalára.
A kifejtettek alapján az alperes törvénysértő, megalapozatlan döntést hozott az óvás elutasításáról, az elsőfokú bíróság is úgy határozott a felperes keresetéről, hogy törvényességi ellenőrzési hatáskörét meghaladva alkalmazta az Stv. és az R. anyagi jogi rendelkezéseit, miközben nem észlelte azt, hogy az alperes határozatai törvénysértőek, érdemi felülvizsgálatra alkalmatlanok.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, az alperes óvást elutasító határozatát ugyancsak hatályon kívül helyezte és az alperest új határozat hozatalára kötelezte. Az alperes az óvást az ügyészi indítványnak megfelelően köteles elbírálni, annak helyt adni és az elsőfokú közigazgatási szervet határozatának hatályon kívül helyezésével arra utasítani, hogy hozzon az anyagi jogszabályoknak és az Áe. rendelkezéseinek megfelelő alakszerű határozatot arra tekintettel, hogy az eljárásban az ellenérdekű ügyfél kérelméről is döntenie kell. (Legf. Bír. Kkfv. III. 37.545/2003. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás