KÜ BH 2004/528
KÜ BH 2004/528
2004.12.01.
A hároméves megszakítás nélküli magyarországi tartózkodásnak – mint feltételnek – a bevándorlási kérelem benyújtásakor kell teljesülnie [1993. évi LXXXVI. tv. 17. §].
A felperes, aki 1997. október 17. napjától tartózkodik megszakítás nélkül Magyarországon, 2000. május 5-én bevándorlás engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be.
A BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Megyei Regionális Igazgatósága a 2002. október 15-én kelt határozatával a bevándorlási kérelmet elutasította – többek között – azzal, hogy a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény (Idtv.) 17. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hároméves megszakítás nélküli Magyarországon történő tartózkodás objektív határideje nem telt el a kérelem benyújtásáig.
Az alperes a 2003. április 9-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot az indokolási rész módosításával helybenhagyta. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata, annak hatályon kívül helyezése iránt. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta, ezért az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Ítélete indokolása szerint az Idtv. 17. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt törvényi feltételnek a kérelem elbírálásakor kell megfelelni. Ezt az álláspontját a jogszabályi rendelkezések (Idtv. 17-22/A. §-ai) nyelvtani és rendszertani értelmezéséből, valamint a jogalkotó akaratára vont következtetésből alakította ki. Álláspontja szerint a jogszabály megfogalmazása is arra utalt, hogy az engedély megszerzéséhez feltétel a hároméves megszakítás nélküli magyarországi tartózkodás, nem pedig a kérelem benyújtásához. Mivel a kérelem elbírálásakor a három év eltelt, ezért az alperesnek az új eljárás során a felperes bevándorlási kérelméről ennek figyelembevételével kell döntenie.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Rendkívüli jogorvoslati kérelmét a Pp. 270. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapította. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Idtv. 17. § (1) bekezdés a) pontját, (3) bekezdését, továbbá a 19. § (1) bekezdés a) pontját. Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a hároméves magyarországi megszakítás nélküli tartózkodás számítására vonatkozó Idtv. 17. § (1) bekezdés a) pontját. Az Idtv. 17. § (3) bekezdése alapján – a jogalkotó akarata szerint – a bevándorlási kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasítható, ha a kérelemből egyértelműen nem tűnik ki a 17. § (1) bekezdés a), b) pontjaiban meghatározott feltételek fennállása. Ebből következően csak olyan személyek nyújthatnak be bevándorlási kérelmet, akik hosszabb ideje Magyarországon élnek, beilleszkedtek, el tudják tartani magukat és végleg hazánkban kívánnak letelepedni. A három év leteltét követően van mód a bevándorlási eljárás kezdeményezésére. A hároméves időtartam ezért objektív határidő, a kérelem benyújtásakor a határidő elteltét az útlevél igazolja, ezt a hatóság ellenőrzi. A három év letelte az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben nem köthető olyan bizonytalan időponthoz, mint az elbírálás ideje, a határozat hozatala. Elvi jelentőségű jogkérdésként abban kérte a Legfelsőbb Bíróság döntését, hogy az Idtv. 17. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt határidő objektív határidőnek tekinthető-e, amelynek a kérelem benyújtásakor kell fennállnia.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az elsőfokú bíróság az elvi jelentőségű jogkérdésben tévesen foglalt állást, ezért ítélete a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogszabályokat megsértette.
Az Idtv. 17. § (1) bekezdése sorolja fel a bevándorlási engedély adásának konjuktív feltételeit. Az a) pontban foglalt hároméves megszakítás nélküli magyarországi tartózkodásnak mint feltételnek az Idtv. 17. § (3) bekezdéséből következően a kérelem benyújtásakor kell fennállnia. Ezt támasztja alá az Idtv. 17. § (4) bekezdése, amely bizonyos esetekre a három év letelte alól felmentést biztosít. Minden más esetben a hároméves megszakítás nélküli tartózkodási idő – objektív határidő –, amelynek a kérelem benyújtásakor már leteltnek és igazoltnak kell lennie, hiszen az a kérelem beadásának feltétele. Egy jogot akkor lehet igényelni, ha a jogszabályban megkívánt feltételek, követelmények a jog igényléséig teljesültek.
Az elsőfokú bíróság az Idtv. fenti rendelkezéseit tévesen, nem összefüggésükben értelmezte, ezért téves következtetésre jutott.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.027/2004. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás