PÜ BH 2004/53
PÜ BH 2004/53
2004.02.01.
A Pp. 23. § (1) bekezdés g) pontja alkalmazásában a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igény érvényesítése iránt indított pernek csak az a per minősül, amelyben a sérelmet szenvedett fél a Ptk. 84. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban szabályozott valamely igényét érvényesíti [Pp. 23. § (1) bek. a) és g) pont].
A felperes a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással 1 000 000 Ft nemvagyoni kár megtérítése iránt terjesztett elő keresetet az alperes által okozott közúti baleset során elszenvedett testi sérülései miatt. A városi bíróság végzésével hatáskörének hiányát állapította meg és elrendelte az iratok áttételét a megyei bírósághoz. A végzés indokolása szerint a Ptk. 76. §-a értelmében a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti – egyebek mellett – a testi épség, egészség megsértése, a Pp. 23. § (1) bekezdés g) pontja alapján pedig a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak.
A megyei bíróság végzésével ugyancsak hatáskörének hiányát állapította meg azzal, hogy az eljáró bíróság kijelöléséről a Legfelsőbb Bíróságnak kell majd döntenie. A végzés indokolása szerint a kártérítés iránti per vagyonjogi per és ezért a Pp. 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján csak 5 000 000 Ft-ot meghaladó pertárgy érték esetén tartozik megyei bíróság hatáskörébe.
A Legfelsőbb Bíróság a felmerült negatív hatásköri összeütközést a Pp. 45. §-a alapján a városi bíróság kijelölésével oldotta fel az alábbi indokok alapján.
A kijelölés kérdésében való állásfoglaláshoz a Legfelsőbb Bíróságnak azt kellett meghatároznia, hogy a Pp. 23. § (1) bekezdés g) pont alkalmazásában mely igények tekinthetők személyhez fűződő jog megsértése miatt keletkezett polgári jogi igénynek.
A személyhez fűződő jogok megsértése miatt érvényesíthető polgári jogi igényeket a Ptk. 84. §-ának (1) bekezdése határozza meg. Ezek közül az a)-d) pontokban felsorolt ún. objektív szankciók kizárólag a személyhez fűződő jog megsértéséhez rendelt sajátos jogkövetkezmények, míg az e) pontban említett, a polgári jog szabályai szerint igénybe vehető kártérítés nem csak személyiségi jogsérelem megvalósulása esetén vehető igénybe, így nem tekinthető a személyiségi jogsérelem elhárítását célzó speciális igénynek.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Pp. 23. § (1) bekezdés g) pontja alkalmazásában a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igény érvényesítése iránt indított pernek csak az a per minősül, amelyben a sérelmet szenvedett fél a Ptk. 84. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban szabályozott valamely igényét érvényesíti.
Ha a sérelmet szenvedett fél – akár a Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontjára utalással, akár anélkül – a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint kizárólag kártérítési igényt érvényesít, a per a Pp. 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagyonjogi pernek minősül, és így csak 5 000 000 Ft-ot meghaladó pertárgy érték esetén tartozik megyei bíróság hatáskörébe. A kártérítési igény vagyonjogi jellegén ugyanis nem változtat az, ha érvényesítése személyhez fűződő jog megsértésén alapul. Vagyonjogi pernek minősül az is, amikor a károsult a személyhez fűződő jog megsértése miatt nemvagyoni kártérítési igényt érvényesít. Ilyenkor ugyanis a károsult az őt ért nemvagyoni hátrány vagyoni kompenzálását kéri, követelése tehát eljárásjogi szempontból vagyoni igény. A konkrét esetben a felperes kizárólag 1 000 000 Ft összegű nemvagyoni kárigényt érvényesített, így az eljárásra a helyi bíróságnak van hatásköre. A megyei bíróság hatásköre csak akkor lett volna megállapítható, ha a felperes – külön kereseti kérelemmel – a Ptk. 84. § (1) bekezdés a)-d) pontok szerinti igényt is érvényesített volna. (Legf. Bír. Pk. VIII. 26.311/2003. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás