• Tartalom

6/2004. (V. 28.) KüM–PM együttes rendelet

6/2004. (V. 28.) KüM–PM együttes rendelet

a Vámtarifa Bizottság összetételéről és ügyrendjéről

2004.05.31.

A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 82. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeljük el:

1. § A Vámtarifa Bizottság feladata az autonóm vámfelfüggesztésekre és vámkontingensekre vonatkozó kérelmek és kifogások összegyűjtése, az alaki és tartalmi elemek ellenőrzése, valamint a követelményeknek megfelelő kérelmek és kifogások továbbítása az Európai Bizottsághoz.

2. § Az autonóm vámfelfüggesztésekre és vámkontingensekre vonatkozó kérelmek és kifogások alaki és tartalmi követelményeit e rendelet melléklete, az Európai Bizottság által az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C-sorozatának 128. számában, 1998. április 25-én közzétett közleménye tartalmazza. A Vámtarifa Bizottság útmutatót tesz közzé a kérelmek és kifogások benyújtásának módjáról.

3. § A Vámtarifa Bizottság elnökét a külügyminiszter bízza meg, tagjai a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselői. A Vámtarifa Bizottság titkárát, aki a Külügyminisztérium köztisztviselője, a Vámtarifa Bizottság elnöke nevezi ki.

4. § A Vámtarifa Bizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább kétszer tartja. Az üléseket a Vámtarifa Bizottság elnöke hívja össze. Az ülésekről jegyzőkönyv készül, amelyben rögzíteni kell az adott kérelem vagy kifogás lényegét és a Vámtarifa Bizottság állásfoglalását.

5. § A Vámtarifa Bizottság üléseinek előkészítését és a jegyzőkönyv elkészítését a Vámtarifa Bizottság titkára végzi. A Vámtarifa Bizottság állásfoglalásáról a titkár az ülést követő két héten belül tájékoztatja a kérelmezőt (előterjesztőt).

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

Melléklet a 6/2004. (V. 28.) KüM–PM
együttes rendelethez

A Bizottság közleménye az autonóm vámfelfüggesztésekről és vámkontingensekről

(98/C 128/02)

1. Bevezetés

1.1. Az EK-Szerződés 28. cikke1 értelmében az autonóm vámfelfüggesztéseket és vámkontingenseket a Bizottság javaslata alapján a Tanács hagyja jóvá minősített többséggel. A Bizottság ezért 1989-ben közleményt2 tett közzé, amely meghatározza azokat az irányadó elveket és eljárásokat, amelyeket a Bizottságnak követnie kell a Tanácshoz intézett javaslatok elkészítésénél.

1.2. E közlemény célja, hogy az Uruguayi Forduló eredményeinek és a Közösség gazdasági környezetét jelentős mértékben megváltoztató informatikai megállapodás elfogadásának figyelembevételével naprakésszé tegye a korábbi közleményt, és annak helyébe lépjen. Az említett elvek tisztázása és a külkereskedelem piaci szereplőire vonatkozó eljárások egyszerűsítése érdekében, a „Vám 2000” cselekvési program célkitűzéseinek megfelelően figyelembe vették a témával kapcsolatban Bécsben tartott szeminárium során és azt követően továbbított megjegyzéseket és gondolatokat. Az aktualizálás során figyelembe vették továbbá, hogy a vámfelfüggesztéseket és vámkontingenseket létrehozó tanácsi rendeletek érvényességének időbeli korlátozása megszűnik.

1.3. Az említett irányadó elvek kialakítását illetőn a Bizottság célkitűzése annak meghatározása, hogy milyen gazdasági megfontolások állnak a Közösség e területre vonatkozó politikája mögött.

1.4. A Bizottság követni szándékozik az e közleményben meghatározott általános politikát és az ennek megfelelő, 1998 második felében hatályba lépő felfüggesztési szabályokat.

2. Általános észrevételek

2.1. A közös vámtarifa szerepe

2.1.1. Az EK-Szerződés 9. cikke3 megállapítja, hogy „a Közösség egy vámunión alapul, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja ... egy közös vámtarifa bevezetését (a tagállamok által) harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban”.

A Közösség ezt a közös vámtarifát 1968 óta olyan intézkedéscsomagként alkalmazza, amely nemzetközi szinten az ipar hatékonyságának és versenyképességének előmozdítására irányul.

2.1.2. A vámtarifában rögzített vámtételek a Közösségen belüli ipari fejlődés előmozdításán kívül a Közösség ipari termelési kapacitásának erősítésére is irányulnak, ezáltal megkönnyítik a közösségi termelők számára, hogy felvegyék a versenyt harmadik országok szállítóival.

Ezért a közösségi rendelkezésekben tervezett eltérésektől eltekintve az e vámtarifában megállapított vámokat a szabad forgalomba bocsátott valamennyi termék tekintetében meg kell fizetni. Ezért e vámok megfizetését kell a szokásos helyzetnek tekinteni.

2.2. A vámfelfüggesztések fogalma

2.2.1. Az EK-Szerződés 28. cikke alapján jóváhagyott felfüggesztések kivételt képeznek a szokásos helyzet alól, mert az intézkedés érvényességi ideje során korlátlan mennyiség (vámfelfüggesztés) vagy korlátozott mennyiség (vámkontingens) tekintetében megengedik az importárukra vonatkozó szokásos vámok alóli teljes (teljes felfüggesztés) vagy részleges (részleges felfüggesztés) mentességet (ezek a felfüggesztések nem érintik a dömpingellenes vámokat).

2.2.2. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy a felfüggesztési rendelkezések alapján importált árukra a Közösség egész területén érvényes a mozgás szabadsága; ezért ha a felfüggesztést megadják, akkor bármely tagállam bármely piaci szereplője igénybe veheti azt. Ez azt jelenti, hogy egy tagállam kérésére megadott felfüggesztés az összes többi tagállamra hatással lehet, és ezért az ágazat igazgatását a tagállamok és a Bizottság közötti szoros és kiterjedt együttműködésre kell alapozni, hogy utóbbi gondoskodhasson a közösségi érdekek teljes körű figyelembevételéről.

2.3. A vámfelfüggesztések jellemzői

2.3.1. Az EK-Szerződés 28. cikke utal a közös vámtarifa vámtételeinek megváltoztatására, illetve felfüggesztésére. E cikk szövege nyilvánvalóvá teszi, hogy a Szerződés megfogalmazóinak szándéka szerint különböző módszereknek kell rendelkezésre állniuk a közös vámtarifa megváltoztatására.

2.3.2. A fentiekből következik, hogy a felfüggesztéseket rendszeresen áttekintik, és adott esetben bármely érintett fél kérésére törölhetik. Kivételes esetekben, ha a Közösség tartósan igényli bizonyos termékek csökkentett vámtétellel történő vagy vámmentes behozatalát (pl. egy meghatározott termék szükséges mennyisége túl csekély ahhoz, hogy indokolja a közösségi termelés megindításához szükséges befektetést), a Bizottság javasolhatja a közös vámtarifa autonóm vámtételeinek módosítását.

2.3.3. Továbbá, mivel a felfüggesztések kivételt jelentenek a közös vámtarifa által képviselt általános szabály alól, azokat – mint minden eltérést – koherens módon kell alkalmazni.

2.3.4. Végül az egyetlen piaci szereplőt előnyben részesítő diszkriminatív intézkedések elkerülése érdekében a felfüggesztéseket minden vállalkozás – vagyis minden közösségi importőr és harmadik országbeli szállító – számára elérhetővé kell tenni. Ez azt jelenti, hogy kizárólagos kereskedelmi szerződés hatálya alá tartozó áruk tekintetében nem adnak felfüggesztést.

2.4. A vámfelfüggesztések szerepe

2.4.1. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a vámoknak sajátos gazdasági szerepe van. A felfüggesztések, amelyek célja a vámok hatásának részleges vagy teljes megszüntetése egy adott időszak tekintetében, csak különleges és helytálló okok alapján adhatók meg. Továbbá, mivel ezeket a vámokat a Közösség saját forrásainak kell tekinteni, a meghatározott gazdasági okokat a Közösség általános érdekeinek figyelembevételével kell értékelni.

2.4.2. Ha tehát a vállalkozások számára lehetővé teszik, hogy egy bizonyos időszak során alacsonyabb költséggel szerezzenek be árukat, akkor ezáltal lehetővé válik a Közösségen belüli gazdasági tevékenység ösztönzése, e vállalkozások versenyképességének javítása, és különösen ez utóbbiak számára a munkahelyteremtés és a struktúrájuk korszerűsítése stb.

2.5. A vámfelfüggesztések hatálya alá tartozó termékek

2.5.1. A felfüggesztések fő célja hagyományosan az, hogy a közösségi vállalkozások számára lehetővé tegyék – a késztermékek kivételével – a Közösségen belül nem elérhető nyersanyagok, félkész áruk és alkatrészek felhasználását.

1989 óta azonban megváltozott a gazdasági háttér: szükségessé vált a Közösségen belüli munkahelyteremtés, és nőtt a kereskedelem és a termelés globalizációja, amely gyakran egyes tömegáruk termelésének áttelepüléséhez vezetett. Ezért a felfüggesztéseknek figyelembe kell venniük ezeket az új gazdasági feltételeket. A Közösség szempontjából fontos annak biztosítása, hogy a felfüggesztések révén a közösségi vállalkozások fenn tudják tartani a teljes foglalkoztatást, és be tudják szerezni azokat az alkatrészeket, amelyek a nagy hozzáadott értékű, magasan fejlett termékek gyártásához szükségesek, akkor is, ha a tevékenység elsősorban alkatrészek összeszereléséből áll.

2.5.2. Mivel a közösségi vállalkozások egyre inkább az olyan termékek összeszerelésére szakosodnak, amelyek eleve magasan fejlett alkatrészekből állnak, a szükséges alkatrészek egy része jelentős módosítások nélkül kerül felhasználásra, és ezért készterméknek tekinthető. Bizonyos esetekben vámfelfüggesztések olyan késztermékekre is megadhatók, amelyek végső termékek alkatrészeiként kerülnek felhasználásra, feltéve, hogy az összeszerelési művelet hozzáadott értéke elegendően magas.

2.5.3. A termelési eljárás során felhasználandó berendezések és anyagok esetében felfüggesztésre akkor van lehetőség (bár ezek a termékek általában késztermékek), ha azok különleges és egyértelműen meghatározható termékek gyártásához szükségesek, és nem veszélyeztetik a konkurens közösségi vállalkozásokat.

2.6. A vámfelfüggesztések kedvezményezettjei

A vámfelfüggesztések a Közösségen belül termelő vállalkozásokat célozzák. Ha a termék felhasználása sajátos célra korlátozódik, ezt a meghatározott célra történő felhasználás ellenőrzését szabályozó eljárásokkal összhangban ellenőrizni kell.4

Külön figyelmet kell szentelni a kis- és középvállalkozások érdekeinek, bár erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a felfüggesztés hatálya alá tartozó termékek jegyzékeit ne terheljék túl olyan árukkal, amelyek vámjának összege gazdaságilag elhanyagolható.

2.7. Az ESZAK-termékekre vonatkozó felfüggesztések

Az e közleményben meghatározott kritériumok az ESZAK-Szerződés hatálya alá tartozó termékekre is vonatkoznak. Az e termékeket érintő felfüggesztésekre vonatkozó határozatok azonban jelenleg más eljárásokat követnek.5

2.8. Vámunió Törökországgal

Azokra a termékekre, amelyek a Törökországgal létrejött vámunió szabályainak hatálya alá tartoznak (a mezőgazdasági termékek és az ESZAK-termékek kivételével minden termék), ugyanazok a kritériumok vonatkoznak, mivel Törökország jogai és kötelezettségei ebben az esetben hasonlóak a tagállamokéihoz. A döntéshozatalt azonban más eljárások szabályozzák.

3. Általános iránymutatás


A fentiek alapján a Bizottság a Tanácshoz intézett javaslataiban, valamint az általa elfogadandó rendeletekben az alábbi irányokat szándékozik követni:

3.1. A vámfelfüggesztések fő célja, hogy lehetővé tegye a közösségi vállalkozások számára, hogy a közös vámtarifában megállapított szokásos vámok megfizetésének követelménye nélkül használjanak fel nyersanyagokat, félkész árukat vagy alkatrészeket.

A felfüggesztési javaslattételre a kérelmek alapjául szolgáló gazdasági okok alapos vizsgálatát követően kerül sor, és csak amennyiben valószínűsíthető, hogy a Közösség gazdaságának javát szolgálják.

Időbeli korlátok miatt az autonóm vámfelfüggesztéseket biztosító tanácsi rendeleteket gyakran csak néhány nappal hatálybalépésük előtt tették közzé, ami nehézségeket okozott a nemzeti igazgatási szerveknek és a gazdasági szereplőknek. Ezért a Tanács úgy határozott, hogy – egyes halászati termékek kivételével – többéves rendeleteket6 fogad el (azaz érvényesség lejártának dátumát nem tartalmazó rendeleteket), amelyeket hathavonta részben átdolgoznak az új kérelmek, illetve a termékek és piacok műszaki vagy gazdasági tendenciáinak figyelembevétele érdekében.

3.2. A közösségi érdekek és a nemzetközi kötelezettségek figyelembevételével az alábbi helyzetekben elvben nem tesznek javaslatot vámfelfüggesztésre:

– ha a Közösségen belül vagy vámkedvezmények hatálya alá tartozó harmadik országban7 elégséges mennyiségben gyártanak azonos, hasonló vagy helyettesítő termékeket, feltéve, hogy az érintett felek tudnak erről. Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre, amikor a Közösségen belüli vagy vámkedvezményekben részesített harmadik országban történő előállítás hiányában a felfüggesztés a közösségi vállalkozások közötti verseny torzításához vezethet azon késztermékek tekintetében, amelyekbe a szóban forgó árukat beépítik, illetve egy kapcsolódó ágazat termékei tekintetében,

– ha a szóban forgó behozott árukat késztermékként a végfelhasználók részére kívánják értékesíteni további jelentős feldolgozás nélkül, vagy úgy, hogy azok nem szerves részei egy nagyobb végső terméknek, amelynek működéséhez szükségesek,

– ha az importált áruk kizárólagos kereskedelmi szerződés hatálya alá tartoznak, amely korlátozza a közösségi importőröket e termékek harmadik országbeli gyártóktól történő megvásárlásában,

– ha valószínűsíthető, hogy a felfüggesztés előnyeiből az érintett közösségi feldolgozók vagy termelők nem részesülnek,

– ha a felfüggesztés ellentétes bármely más közösségi politikával (pl. más kedvezményes szabályokkal, egy dömpingellenes intézkedéssel, egy mennyiségi vagy környezetvédelmi korlátozással).

3.3. Ha az importálandó termékkel azonos, ahhoz hasonló vagy azt helyettesítő termékeket ugyan gyártanak az érintett felek által ismert Közösségen belüli, vagy a vámkedvezmények hatálya alá tartozó harmadik országbeli gyártók, de ez nem elégíti ki az összes érintett közösségi feldolgozó vagy gyártó vállalat igényét, vámkontingenseket (a hiányzó mennyiségekre korlátozva) vagy részleges vámfelfüggesztéseket lehet biztosítani. A döntéshozatalnál figyelembe veszik azon termékek behozatalát is, amelyekre más kedvezményes szabályok vonatkoznak, vagy amelyeket újrakivitelre szánnak (pl. aktív feldolgozás).

A kontingenst közvetlenül, vagy egy felfüggesztési kérelem vizsgálatából eredően lehet kérelmezni. Ebben a vonatkozásban figyelembe kell venni adott esetben az újonnan induló iparok számára hátrányos következményeket és a Közösségben vagy vámkedvezmények hatálya alá tartozó harmadik országban rendelkezésre álló bármely gyártókapacitást.

A vámkontingenseket az elsőbbségi elv alapján osztják el.8

3.4. Amennyiben lehetséges, az importált és a közösségi termékek vagy a vámkedvezmények hatálya alá tartozó harmadik országokból importált termékek egyenértékűségét objektív szempontok alapján értékelik, figyelembe véve azok alapvető kémiai és fizikai tulajdonságait, tervezett funkcióját, kereskedelmi felhasználását, és különösen azok működési módját, valamint jelenlegi és jövőbeli rendelkezésre állását a közösségi piacon.

Az értékelés során nem veszik figyelembe az importált és a közösségi termékek ára közötti különbséget.

3.5. Az alábbi mellékletek rendelkezéseinek megfelelően a vámfelfüggesztések vagy vámkontingensek iránti kérelmeket a tagállamok terjesztik be a név szerint megnevezett olyan közösségi feldolgozó vagy gyártó vállalatok nevében, amelyek megfelelő felszereltséggel rendelkeznek ahhoz, hogy az importált árukat gyártási eljárásaikban felhasználják. A kérelmezőknek jelezniük kell, hogy röviddel korábban érdemi – bár sikertelen – kísérletet tettek arra, hogy a szóban forgó árukat vagy azokhoz hasonló, illetve azokat helyettesítő termékeket szerezzenek be lehetséges közösségi szállítóktól vagy általuk ismert, vámkedvezmények hatálya alá tartozó harmadik országbeli vállalatoktól.

A Bizottság rendelkezésére kell bocsátani továbbá azokat az információkat, amelyek segítségével az e közleményben megállapított kritériumok alapján megvizsgálhatja a kérelmüket. Azokat a kérelmeket, amelyeknél a szóban forgó beszedetlen vámtétel becsült összege nem éri el az évi 20 000 ECU-t, gyakorlati okokból nem veszik figyelembe. E küszöbérték elérése érdekében a vállalkozások csoportba tömörülhetnek.

3.6. Az alábbi mellékletek rendelkezései a „Vám 2000” cselekvési program9 fényében a tagállamokkal együttműködve felülvizsgálhatók, különösen az új kérelmek és tiltakozások átvételével kapcsolatos automatikus eljárások tekintetében.


A vámkontingensek aktuális mérlegei megtekinthetők az Interneten az Európa szerveren (http://europa.eu.int), a világháló alábbi oldalán: „http://europa.eu.int/en/comm/dg21/tariff/public/infos/qotwelco.htm”. Ugyanezen a szerveren megtekinthetők a felfüggesztésekre és kontingensekre vonatkozó rendeletek konszolidált mellékletei, az új kérelmek és a felelős minisztériumok címei.

1. MELLÉKLET

Igazgatási kérdések

1. Az e területen szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az ágazat igazgatásának leghelyesebb módja, ha a kérelmek összegyűjtésekor biztosítják, hogy jóváhagyás esetén az új felfüggesztések és módosítások minden évben vagy január 1-jén vagy július 1-jén lépjenek hatályba. Ez a csoportosítás megkönnyíti az intézkedéseknek a TARIC (Tarif intégré des Communautés européennes/az Európai Közösségek Integrált Vámtarifája) keretében történő kezelését, és következésképpen azok tagállamok általi alkalmazását. Ebből a célból a Bizottság minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a felfüggesztésekre vonatkozó javaslatait úgy terjessze a Tanács elé, hogy az érintett rendeletek hatálybalépését megelőzően elegendő idő álljon rendelkezésre azoknak az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésére. A vámkontingensek tekintetében a mennyiségek növeléséről vagy az érvényesség meghosszabbításáról bizonyos körülmények között a bizottsági rendeletek a fent említett időszakoktól függetlenül is határozhatnak.10


Kérelmek beterjesztése

2. A kérelmeket minden tagállamban egy központi irodába továbbítják, ahol ellenőrzik, hogy azok teljesítik-e az ezen közleményben foglalt feltételeket. A tagállamok saját felelősségükre döntik el, hogy mely kérelmeket küldik tovább a Bizottság érintett szervezeti egységének a XXI. főigazgatóságon belül.

A kérelmeket úgy kell a Bizottsághoz továbbítani, hogy elegendő idő legyen az értékelési eljárás végrehajtására és a felfüggesztés vagy vámkontingens közzétételére. A felfüggesztések tekintetében ez a következő határidőket jelenti:

– a következő év január 1-jei hatálybalépés esetén március 15., és

– a következő év július 1-jei hatálybalépés esetén szeptember 15.

3. A felfüggesztési kérelmeket a Bizottság vizsgálja meg a „Gazdasági Vámkérdések” csoport véleményének figyelembevételével. A szóban forgó csoport a Bizottság elnöksége alatt ülést tart a követelményeknek és a megvizsgálandó termékek jellegének megfelelően. Bizonyos döntéseknél (pl. a vámkontingenseknek az év folyamán történő emelése) a tagállamok képviselői a Vámkódex Bizottság „Gazdasági Vámkérdések” részlege keretében szavaznak.

4. A kérelmeket a 2. mellékletben található mintának megfelelően kell benyújtani (vagy ennek megfelelő számítógépes formátumban). A kérelmek feldolgozásának gyorsítása érdekében ajánlott a kérelmező nyelvén megfogalmazott kérelemmel együtt egy angol, francia vagy német fordítást is (amely a műszaki adatokat is tartalmazza) benyújtani.

5. A termékmegnevezést a Kombinált Nómenklatúra vagy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Standard Organisation, ISO), a Nemzetközi Nem Védjegyzett Név (International Nonproprietary Name, INN), az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója (International Union of Pure and Applied Chemistry, IUPAC) vagy a Colour Index (CI) által használt nevek és jelzések felhasználásával kell elkészíteni. A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) mértékegységeit és nemzetközileg elismert vizsgálati módszereket és szabványokat kell alkalmazni.

6. A felfüggesztés iránti kérelemhez csatolni kell az érintett intézkedések alapos vizsgálatához szükséges minden dokumentumot (műszaki leírások, magyarázatok, értékesítési információk, statisztikák, minták stb.).

7. Ha az információk bizalmasak, akkor azokat külön küldeményként kell eljuttatni a Bizottsághoz. Mindazonáltal a „Gazdasági Vámkérdések” csoport vezetője közölheti ezeket az információkat egy másik tagállammal, annak kifejezett kérésére, de csak az információért felelős tagállam képviselőjének külön engedélyével, és feltéve, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek a titkosság megőrzésére. Magától értetődik azonban, hogy ha egy részletes vizsgálathoz szükséges bármely információt bármely okból (különösen a „bizalmas vállalati információk”, például a gyártási folyamatok, kémiai képlet vagy összetétel stb. védelme) nem tudnak rendelkezésre bocsátani, akkor a kérelmet nem veszik figyelembe.

8. Ha a Bizottság szükségesnek ítéli, felkérheti az érintett tagállamot, hogy bocsássa rendelkezésre azokat a felfüggesztési kérelemre vonatkozó további információkat, amelyeket lényegesnek tart a Tanácshoz benyújtandó javaslat elkészítésével kapcsolatban.


A tagállamok kifogásai a kérelmekkel szemben

9. Egy új kérelemmel szemben emelt kifogásokat legkésőbb a „Gazdasági Vámkérdések” csoport második ülésén kell előterjeszteni a fenti 2. pontban meghatározott időszakra vonatkozóan. A csoport vezetője írásbeli konzultáció útján kérheti a csoport véleményét. Ebben az esetben a kifogásokat az általa kitűzött ésszerű határidőn belül kell előterjeszteni.

10. A kifogásokat a 3. mellékletben megadott minta (vagy egy megfelelő számítógépes formátum) használatával, írásban kell benyújtani, mellékelve a lehető legrészletesebb információkat az adott termék vagy hasonló termék közösségi termeléséről, továbbá megadva azoknak a gyártóknak a nevét, amelyek ilyen termékek szállítására képesek. Ezeket az információkat egyidejűleg kell elküldeni a Bizottságnak és minden tagállamnak.

11. A fenti kritériumok a hatályban lévő felfüggesztésekre is vonatkoznak. Ha a Bizottság szükségesnek ítéli, kérheti egy új kérelem benyújtását, amelyben meg kell jelölni a már folyamatban lévő felfüggesztés keretében importált mennyiségeket. Egy vámfelfüggesztés fenntartása ellen emelt kifogásokat legkésőbb a „Gazdasági Vámkérdések” csoport első ülésén az adott időszakra vonatkozóan, vagy a bizottság szolgálatainak kezdeményezésére írásbeli formában kell előterjeszteni.


A vámkedvezmények hatálya alá tartozó országok által benyújtott kérelmekkel kapcsolatos megjegyzések

12. Vámkedvezmények hatálya alá tartozó országok által benyújtott, új kérelemmel kapcsolatos bármely megjegyzést csak akkor veszik figyelembe, ha azt a következő év január 1-jei bevezetés esetén június 15-ig, a következő év július 1-jei bevezetés esetén december 15-ig eljuttatják a Bizottsághoz. Az ilyen megjegyzést a 3. mellékletben megadott űrlapnak megfelelő formátumban kell benyújtani, és csatolni kell hozzá annak egyértelmű bizonyítékát, hogy az adott országbeli gyártó képes szállítani a kért vámfelfüggesztés tárgyát képező terméket, és az ilyen termék a Közösségbe irányuló behozatal esetén kedvezményes elbánás alá esik.

13. A vámkedvezmények hatálya alá tartozó országok által benyújtott, a vámfelfüggesztés fenntartásával kapcsolatos megjegyzéseknek a következő év január 1-jei bevezetés esetén legkésőbb május 15-ig, a következő év július 1-jei bevezetés esetén legkésőbb november 15-ig meg kell érkezniük a Bizottsághoz. E megjegyzések formája és tartalma összhangban kell hogy legyen a fenti 12. pontban meghatározott feltételekkel.

14. A vámkedvezmények hatálya alá tartozó országok által benyújtott, új kérelemmel vagy a vámfelfüggesztés fenntartásával kapcsolatos megjegyzések nem késleltethetik a Bizottság határozatát új vámfelfüggesztés előterjesztéséről, illetve meglévő vámfelfüggesztés fenntartásáról vagy módosításáról. Ezek a megjegyzések csak akkor vehetők figyelembe, ha a Bizottság és a tagállamok részére rendelkezésre álló bizonyítékok és információk alapján kétség nélkül megállapítható, hogy azok a közleményben kitűzött célok és alapelvek tekintetében indokoltak.


Elutasított kérelmek

15. Azokat a felfüggesztési kérelmeket, amelyeket a Bizottság nem fogad el a Tanács felé továbbítandó javaslatként, csak akkor lehet ismételten megvizsgálni, ha azok a döntés szempontjából fontos új elemeket tartalmaznak (pl. lényeges kiegészítő információk, egy tagállam által emelt kifogás visszavonása vagy a közeljövőben valószínűsíthető visszavonása).

2. MELLÉKLET

Vámfelfüggesztés vagy vámkontingens iránti kérelem

(Tagállam: )

I. rész

1. Kombinált nómenklatúra szerinti kód:

2. Pontos árumegnevezés, figyelembe véve a vámtarifa kritériumokat:

3. További információk, ideértve az importáru kereskedelmi megjelölését, csomagolását, működési módját és tervezett felhasználását, továbbá azt a terméktípust, amely gyártásához az import árut felhasználják, valamint e termék végső felhasználását:

4. Az érdekelt fél nyilatkozata arról, hogy az importált termékek nem tartoznak egy kizárólagos kereskedelmi szerződés hatálya alá (külön lapon):

5. a) A közösségi vagy vámkedvezmények hatálya alá tartozó harmadik országbeli cégek neve és címe, amelyek azonos, hasonló vagy helyettesítő termékek szállítására vonatkozóan ajánlatkérést kaptak:

b) Az ajánlatkérések dátuma és eredménye:

c) E cégek termékeinek a meghatározott célra történő használhatatlanságának indoklása:

6. Különleges megjegyzések (pl. hasonló vagy korábbi felfüggesztés vagy kontingens, a meglévő kötelező érvényű tarifális felvilágosítás feltüntetése stb.):



Vámfelfüggesztés vagy vámkontingens iránti
kérelem


(Tagállam: )

II. rész

1. Kombinált nómenklatúra szerinti kód:

2. Kérelmező:

Cím:

Telefon/telex/fax:

3. Várható éves behozatal:

– értéke (ECU-ben):

– mennyisége (statisztikai egységekben):

4. Jelenlegi behozatal (előző évben):

– értéke (ECU-ben):

– mennyisége (statisztikai egységekben):

5. A kérelmezett időszak:

6. Alkalmazandó vámtétel a kérelem időpontjában:

7. Becsült beszedetlen vám (ECU-ben) évente:

8. A Közösségen kívüli gyártók neve és címe:

9. A közösségi importőrök és felhasználók neve és címe:


Vegyipari termékek esetében:

10. CUS-szám (a European Customs Inventory of Chemicals szerinti hivatkozási szám) és CAS-szám (a Chemical Abstracts Service szerinti nyilvántartási szám):

11. Szerkezeti képlet:

Mellékletek (áruleírás, használati útmutató, brosúrák stb.)


(dátum)


Megjegyzés:

Ha az I. vagy II. részben szereplő bármely információ bizalmas, azt külön fedőlappal lehet elküldeni a Bizottság részére.

3. MELLÉKLET


Kifogás vámfelfüggesztés vagy vámkontingens iránti kérelemmel szemben
(Tagállam:     )

 Kérelem száma:
 KN-kód:
 Áruk:
 Iktató száma:


⬜ Az áruk jelenleg rendelkezésre állnak a Közösségben.

⬜ Az áruk rendelkezésre fognak állni a Közösségben (dátum)-tól.

⬜ Egy vagy több hasonló vagy helyettesítő termék beszerezhető a Közösségen belül.

⬜ Egyéb



Azonos, hasonló vagy helyettesítő termék szállítására képes cégek

A cég neve:

Kapcsolattartó személy:

Cím:

Telefon:

Fax:

E-mail:

A termék kereskedelmi megnevezése:
1

Az Amszterdami Szerződés hatálybalépésével e cikk helyébe a 26. cikk lép.

2

HL C 235. szám, 1989. 09. 13., 2. o.

3

Az Amszterdami Szerződés hatálybalépésével e cikk helyébe a 23. cikk lép.

4

A 2913/92/EGK rendelet (HL L 302. szám, 1992. 10. 19., 1. o.) 21. és 82. cikke és a 2454/93/EGK rendelet (HL L 253. szám, 1993. 10. 11., 1. o.) 291–304. cikke.

5

Lásd pl. az 1348/96/ESZAK határozatot (HL L 174. szám, 1996. 07. 12., 11. o.)

6

A 3050/95/EK rendelet (HL L 320. szám, 1995.12.30., 1. o.), az 1255/96/EK rendelet (HL L 158. szám, 1996. 06. 29., 1. o.) és a 2505/96/EK rendelet (HL L 345. szám, 1996. 12. 31., 1. o.).

7

Ide tartozik minden olyan ország, amelynek esetében az érintett termék behozatalára a Közösség hagyományos vámtételénél alacsonyabb vámtétel vonatkozik.

8

Lásd az 1427/97/EK rendelettel (HL L 196. szám, 1997. 07. 24., 31. o.) módosított 2454/93/EGK rendelet 308a. cikkét.

9

HL L 33. szám, 1997. 02. 04., 24. o.; lásd a 9. cikk (4) bekezdését és a 10. cikk (2) bekezdését.

10

Lásd a 2505/96/EK rendelet 6. és 7. cikkét (HL L 345. szám, 1996. 12. 31., 1. o.).

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére