60/2004. (XII. 14.) AB határozat
60/2004. (XII. 14.) AB határozat1
2004.12.14.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzatának az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és egyéb juttatásokról szóló 1/1999. (II. 17.) számú rendelete 12. § (1) bekezdése „ha annak összege havonta a 20 000 Ft-ot, alelnök esetében – amennyiben nem tölt be egyben bizottsági elnöki vagy tanácsnoki tisztséget is – a 40 000 Ft-ot nem haladja meg, illetve a felhasznált összegek összessége éves szinten a fenti összeg 12-szeresét nem haladja meg” szövegrésze, valamint (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért ezeket a rendelkezéseket megsemmisíti.
A Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzatának az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és egyéb juttatásokról szóló 1/1999. (II. 17.) számú rendelete 12. § (1) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban:
„12. § (1) A képviselőnek a Képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselő fenti módon érvényesített költségeinek kifizetését a Polgármester engedélyezi.”
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának vezetője (a továbbiakban: hivatalvezető) indítványában a Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzatának az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és egyéb juttatásokról szóló 1/1999. (II. 17.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 12. § (1)–(2) bekezdései törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.
A hivatalvezető az indítvány benyújtását megelőzően a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 98. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva törvényességi észrevételt terjesztett elő az Ör. kifogásolt rendelkezéseivel kapcsolatban. Mivel a Budapest Főváros XI. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a törvényességi felhívásban foglaltakkal nem értett egyet, a hivatalvezető az Ötv. 99. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt jogkörében eljárva az Alkotmánybírósághoz fordult.
A hivatalvezető álláspontja szerint az Ör. 12. § (1) és (2) bekezdése ellentétes a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 18. §-ával. A Ptv. 18. §-a összeghatárra tekintet nélkül, kötelezően előírja a képviselőnél felmerült, a képviselői tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségek megtérítését. Ehhez képest az Ör. 12. § (1) és (2) bekezdése összeghatárhoz köti az ilyen költségek megtérítését.
Mindezek alapján a hivatalvezető szerint a kifogásolt rendelkezések sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerinti jogbiztonság követelményét, valamint az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, mivel önkormányzati rendelet nem lehet magasabb szintű jogszabállyal ellentétes. Ezekre hivatkozva kérte az Alkotmánybíróságtól az Ör. 12. § (1)–(2) bekezdéseinek a megsemmisítését.
II.
1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. Az Ötv. érintett rendelkezése:
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
„20. § (1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat.
(2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak – törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.”
3. A Ptv. érintett rendelkezése:
„18. § (1) A polgármesternek a polgármesteri tisztsége ellátásával összefüggő, a képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.
(2) A polgármestert, választása szerint – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, költségátalány illeti meg. A költségátalány mértéke – a képviselő-testület döntése alapján – a polgármester illetménye, illetve tiszteletdíja 20–30%-ának megfelelő összeg. Az alpolgármester esetében a költségátalány mértéke az illetménye, illetve tiszteletdíja 10–20%-ának megfelelő összeg.
(3) Ha a polgármester kéri a költségátalány megállapítását, annak mértékéről a képviselő-testület a következő ülésén köteles határozni. Ha a képviselő-testület bármely okból nem hoz határozatot, a polgármestert a képviselő-testület ülésének napjától a határozat meghozataláig a költségátalány (2) bekezdésben meghatározott minimális összege illeti meg.”
4. Az Ör.-nek az indítvánnyal érintett rendelkezései:
„12. § (1) A képviselőnek a Képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselő fenti módon érvényesített költségeinek kifizetését a Polgármester engedélyezi, ha annak összege havonta a 20 000 Ft-ot, alelnök esetében – amennyiben nem tölt be egyben bizottsági elnöki vagy tanácsnoki tisztséget is – a 40 000 Ft-ot nem haladja meg, illetve a felhasznált összegek összessége éves szinten a fenti összeg 12-szeresét nem haladja meg.
(2) Amennyiben a felhasználás mértéke az (1) bekezdés szerinti összegek 12-szeresének megfelelő összeget meghaladja, a képviselő köteles – a polgármesterhez címzetten – írásban részletesen indokolni az összeg igénybevételének megalapozottságát.
A Polgármester az indokok mérlegelése alapján engedélyezheti a kifizetést.
Ilyen esetben a képviselő részletes írásos indoklását, valamint az annak elfogadását megalapozó polgármesteri álláspontot és az összeget tartalmazó írásos előterjesztést, a Polgármester köteles haladéktalanul a soron következő rendes ülésen, önálló napirendi pontként előterjeszteni.”
III.
Az indítvány megalapozott.
1. A választópolgárok a helyi önkormányzáshoz való alkotmányos alapjoguk gyakorlására, a helyi közügyek önálló, demokratikus intézésére önkormányzati képviselőket választanak. Az önkormányzati képviselők képviselői tevékenységüket társadalmi megbízatás keretében végzik. Az önkormányzati képviselői munka eredményes ellátása érdekében azonban az Ötv. garanciális rendelkezéseket is megállapít, főként abból a célból, hogy a társadalmi megbízatás ellátása miatt ne érje anyagi hátrány az önkormányzati képviselőt. Az Ötv. 20. § (2) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak – törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. Ennek megfelelően a Ptv. 18. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a képviselő munkájával összefüggésben felmerült, az általa előlegezett és számlával igazolt, szükséges költségeit meg kell téríteni. A költségtérítéssel kapcsolatban tehát a törvény nem keretszabályokat, hanem kógens rendelkezést tartalmaz.
Az Alkotmánybíróság a 39/2001. (X. 19.) AB határozatában már rámutatott arra, hogy a „tiszteletdíj és egyéb juttatás megállapításakor a képviselő-testület a rendeletét törvény felhatalmazása alapján, törvény végrehajtására alkotja, nem lépheti át a felhatalmazás kereteit”. (ABH 2001, 691, 695.) Az Alkotmánybíróság az említett határozatában rámutatott arra, hogy amikor a törvény tételes felsorolást ad, akkor azt a képviselő-testület – külön felhatalmazás hiányában – nem bővítheti. Az Ör. 12. § (1) bekezdésének második mondata a Ptv. 18. § (1) bekezdése szerinti felhatalmazáson túlterjeszkedve állapított meg az önkormányzati képviselő költségtérítését meghaladó költségtérítést a bizottsági alelnök részére. Az Ör. 12. § (1) bekezdésének második mondata ezért a bizottsági alelnök költségtérítésének a megállapításával kapcsolatban ellentétes a Ptv. 18. § (1) bekezdésével. A magasabb szintű jogszabállyal ellentétes önkormányzati rendelet pedig sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.
2. Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában kifejtette, hogy a képviselőnek „a törvényen alapuló igénye van arra, hogy a képviselői tevékenységével összefüggésben felmerült, általa megelőlegezett és számlával igazolt, szükséges költségét az önkormányzat megtérítse. A Ptv. nem ad felhatalmazást arra, hogy a képviselő-testület a képviselőnek ezt az igényét korlátozza”. [6/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 217, 219.] Az Alkotmánybíróság az idézett határozatában törvénysértőnek és ezért alkotmányellenesnek minősítette a Képviselő-testület korábbi rendeletének azt a rendelkezését, amely a hatályos Ör. 12. § (1) bekezdésével egyezően törvényi felhatalmazás nélkül a költségtérítésre vonatkozóan hasonló korlátokat határozott meg. Az Alkotmánybíróság a jelen esetben is megállapította, hogy az Ör. 12. § (1) bekezdésének a képviselői költségtérítéssel kapcsolatos, a Ptv. 18. § (1) bekezdésétől eltérő korlátozása, illetve a Ptv. 18. § (1) bekezdésétől eltérő korlátozásnak az Ör. 12. § (2) bekezdése szerinti részletszabálya törvénysértő. A magasabb szintű jogszabállyal ellentétes önkormányzati rendelet pedig sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 12. § (1) bekezdés második mondatának a rendelkező részben feltüntetett szövegrésze, valamint a 12. § (2) bekezdése törvénysértő és ellentétes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével, ezért azokat megsemmisítette. Az Ör. 12. § (1) bekezdésének – a Ptv. 18. § (1) bekezdésében foglaltakkal tartalmilag megegyező – első mondatának és második mondata első tagmondatának törvényellenességét az indítványozó nem állította ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot ezekre nem folytatta le. Az Alkotmánybíróság a kifogásolt rendelkezések törvényellenességével összefüggésben az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelmét szintén nem vizsgálta, miután megállapította, hogy az Ör. 12. § (1) bekezdés második mondat második tagmondata, valamint 12. § (2) bekezdése törvénysértő és alkotmányellenes, és azokat az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján megsemmisítette.
A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-ának rendelkezésén alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 322/H/2004.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás