PÜ BH 2004/60
PÜ BH 2004/60
2004.02.01.
Az állam nem vonhatja el a kezelői jogot, illetve nem gyakorolhatja tulajdonosi jogosítványait azon vagyontárgyak vonatkozásában, amelyeket a törvény már korábban az önkormányzat tulajdonába adott [1989. évi XIII. tv. 15. §; 1990. évi VII. tv. 12. § (2) bek.; 1990. évi LXV. tv. 107. § (1) bek.; 1991. évi XXXIII. tv.; 1992. évi LIV. tv. 1. § (2) bek. c) pont, 53. § (2) bek.; Ptk. 339. §].
Az állami tulajdonban és a R.-i Községi Tanács – mint alperesi jogelőd – kezelésében lévő beépítetlen ingatlanra a kezelő és a P. Kereskedelmi Vállalat közös beruházásban ABC áruházat létesített. A felépítmény kezelői jogának megosztásában úgy állapodtak meg, hogy az a R.-i Községi Tanácsot 61,6%-ban, míg a vállalatot 38,4%-ban illeti meg. A P. Kereskedelmi Vállalat kezelői joga az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. felperes képviselőtestülete 1993. február 18-án azzal járult hozzá az ABC áruház privatizációjához, hogy a befolyó bevétel arányos része őt illesse meg, és vállalta a terület megosztását. A felperes jogelődje 1993. december 31-i hatállyal elvonta a vállalat több kereskedelmi egységének, köztük a perbeli ABC-nek a kezelői, illetve bérleti jogát.
A földhivatal az 1994. február 1-jén kelt határozatával a perbeli 70/35. hrsz.-ú ingatlant megosztotta, melynek során az ABC áruház 70/38.-as ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számot kapott. Az R.-i Községi Önkormányzat alperes az 1990. évi LXV. tv. 107. § (1) bekezdése alapján, átadás jogcímén megszerezte ennek az ingatlannak a teljes tulajdoni hányadát, melyet 1998. február 27-én a berendezési tárgyakkal együtt értékesített.
Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2 495 000 forint kártérítést, továbbá ezen összegnek 1998. február 27. napjától a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát. Ítéletét azzal indokolta, hogy az alperes az ingatlanból a felperest megillető tulajdoni hányadot is értékesítette, a vételárat azonban nem osztotta meg, ezért a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján köteles a felperes kárát megtéríteni. Az alperes elmaradt haszon iránt előterjesztett viszontkeresetét elutasította.
Az alperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az ítéletet részben megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította, és a felperest kötelezte első- és másodfokú perköltség megfizetésére. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Megállapította, hogy a vállalatot 38,4%-os mértékű kezelői jog illette meg, amely azonban az ingatlan-nyilvántartásba nem lett bejegyezve. A felperes ezért a vállalat kezelői jogát sem vonhatta el, az el nem vont vagyon tekintetében az állam tulajdonosi jogosítványait sem gyakorolhatta. Azt vizsgálva, hogy a felperes mint jogutód ,,érvényesítheti-e'' a P. Kereskedelmi Vállalat ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzett kezelői jogát, arra következtetett, hogy a felperes jogelődje nem minősül az állami vállalat általános jogutódjának, figyelembe véve azt a körülményt is, hogy a vállalat végelszámolás keretében jogutód nélkül szűnt meg. Nem értelmezhető ekként az 1990. évi VII. tv. 12. §-ának (2) bekezdése sem, mert e szerint a felperes csak – az alapítói jogok gyakorlása keretében – vállalatra bízott vagyon elvonására volt jogosult.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A támadott ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Az ítélet jogi álláspontját sérelmezte és állította, hogy az elvonás 1993. december 22-i időpontjában az 1992. évi LIV. tv. volt hatályban, melynek 53. § (1) bekezdése értelmében az államigazgatási felügyelet alatt állt vállalattól a rábízott eszközöket elvonhatta. Hangsúlyozta, hogy határozatában az ABC kezelői jogának elvonásáról döntött. Utalt arra is, hogy az alperes képviselőtestülete maga is hozzájárult az áruház privatizációjához.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a támadott ítéletet a felülvizsgálat Pp. 275. §-ának (2) bekezdésében meghatározott keretei között vizsgálva megállapította, hogy az nem jogsértő. A felperes felülvizsgálati álláspontjának lényege az volt, hogy a vállalat ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzett kezelői jogát mint vállalati eszközt önállóan elvonhatta, és e jogának megsértése következtében alapos a kártérítési követelése. Ennek alátámasztására azonban a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. tv. 53. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmasak. A Legfelsőbb Bíróság annyiban osztja a felperes felülvizsgálati álláspontját, hogy a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. tv. 15. §-ának végrehajtásaként alkotott 1990. évi VII. tv. a vagyonelvonás időpontjában már hatályon kívül helyezett jogszabályok voltak. Az 1992. évi LIV. tv. 1. §-ában meghatározott hatálya a 2. § c) pontja értelmében nem terjedt ki az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv.-ben foglalt azon vagyontárgyakra, amelyek a vagyonátadó bizottság eljárását követően kerülnek az önkormányzatok tulajdonába. Ez utóbbi törvényhelyhez fűzött indokolás értelmében az állam nem rendelkezhet arról a vagyoni körről, amelynek az önkormányzatok tulajdonba adásáról törvény már korábban határozott még akkor sem, ha az abban foglaltak végrehajtására ez idáig (a törvény hatálybalépéséig) nem került sor. Ennek következtében a jogvitában a törvénynek az 1993. július 30-áig megkezdett átalakulás különös szabályai között, a vagyonügynökség irányításával történő átalakulásaira vonatkozó 53. § (2) bekezdése nem alkalmazható, ezért e jogszabályi rendelkezést sem sérthette a jogerős ítélet.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az ismertetett indokok alapján a támadott ítéletet hatályában fenntartotta [Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése]. (Legf. Bír. Pfv. IX. 22.455/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás