606/B/2004. AB határozat
606/B/2004. AB határozat*
2006.04.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítása és megsemmisítése tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 603. § (6) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó ügyvéd szabadságvesztés büntetését töltő ügyfele ügye kapcsán fordult az Alkotmánybírósághoz utólagos normakontroll iránti kérelemmel. Indítványában kifejtette, hogy az Alkotmány 57. § (5) bekezdését sérti és ezért alkotmányellenes a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 603. § (6) bekezdése. A támadott rendelkezés értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Be. hatálybalépése (2003. július 1-je) előtt hozzá érkezett felülvizsgálati kérelmeket a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: régi Be.), az ezen időpont után érkezőket a Be. alapján köteles elbírálni.
Az indítványozó előadta, hogy az általa a szabályoknak megfelelően, az ügyben eljárt elsőfokú bírósághoz időben benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság az előzetes várakozásokkal ellentétben nem a régi Be., hanem a Be. szabályai szerint bírálta el, az indítvány ugyanis ez utóbbi hatálybalépése után érkezett meg a Legfelsőbb Bíróságra. Az indítványozó rámutatott arra, hogy a kérelem szabályszerű benyújtását követően a kérelmezőnek nincs lehetősége arra, hogy kérelme sorsának alakulását figyelemmel kísérje, s azt – jelen esetben – a vitatott jogszabályi rendelkezésben meghatározott időpontot megelőzően a Legfelsőbb Bíróságra juttassa. Az indítvány további sorsa – így az időben vagy az időn túli megérkezés – ügykezelési és iktatási szabályokon, vagyis a kérelmezőn kívül álló körülményeken múlik, melyekre neki ráhatása nincs. Az indítványozó véleménye szerint ezért az, hogy a 603. § (6) bekezdésében meghatározott időpont a kérelmeknek a Legfelsőbb Bíróságon való iktatására vonatkozik, nem pedig az ügyben eljárt elsőfokú bíróságra érkezés időpontját veszi figyelembe, sérti az Alkotmányban biztosított jogorvoslathoz való jogot.
Mindezekre tekintettel az indítványozó kéri az Alkotmánybíróságot, hogy a hatálybalépésére visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a Be. 603. § (6) bekezdését és rendelje el „az alkotmányellenes jogszabály alapján jogerős határozattal lezárt büntetőeljárás felülvizsgálatát”. Amennyiben megsemmisítésre nincs lehetőség, az indítványozó a jogszabály szövegének megváltoztatását kéri akként, hogy a kérelem benyújtásának határidejeként a postára adás dátuma vagy az arra illetékes bírósághoz való beadás ideje szerepeljen.
II.
Az Alkotmány érintett rendelkezése:
„57. § (...)
(5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.”
A Be. vizsgált rendelkezése:
„603. § (...)
(6) A korábbi törvény szerinti felülvizsgálati eljárást és a törvényesség érdekében emelt jogorvoslati eljárást a korábbi törvény szerint kell lefolytatni, ha az indítvány e törvény hatálybalépése előtt a Legfelsőbb Bíróságra érkezett.”
III.
Az indítvány megalapozatlan.
A Be. hivatkozott 603. § (6) bekezdése a büntetőeljárás során alkalmazott felülvizsgálat intézményével kapcsolatban állapít meg átmeneti rendelkezéseket. Úgy rendelkezik, hogy azon felülvizsgálati eljárást lehet a régi Be. alapján lefolytatni, mellyel kapcsolatban a kérelem a Be. hatálybalépése előtt megérkezett a Legfelsőbb Bírósághoz. Az ezen időpont után érkezett indítványokat a Be. szabályai alapján kell elbírálni.
Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott a jogorvoslathoz való jog tartalmával és terjedelmével. A jelen vizsgálat szempontjából meghatározó jelentőségű elvi tételek szerint „a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglalt alkotmányi rendelkezéssel összefüggésbe nem hozható. Mivel az alkotmányosan megkövetelt rendes jogorvoslaton túlmenő rendelkezés, a törvényhozónak – egyéb alkotmányi rendelkezésekkel összhangban (pl. diszkrimináció tilalma) – teljes szabadságában áll ennek tartalmát és korlátait megállapítani” [1/1994. (I. 7.) AB határozat, ABH 1994, 29, 38.]. Ezt az álláspontot több döntés is tartalmazza, legutóbb a 42/2004. (XI. 9.) AB határozatban erősítette meg ezen véleményét az Alkotmánybíróság és foglalta össze a jogorvoslati rendszer szabályozásával kapcsolatos legfontosabb megállapításokat. (ABH 2004, 551.)
Egy korai határozatában az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy „a jogorvoslathoz való jognak az Alkotmányban garantált alapvető joga [Alkotmány 57. § (5) bekezdés] a rendes jogorvoslatra vonatkozik. Az alkotmányos követelményt (...) kielégíti az a szabályozás, amely az adott bírói (hatósági) döntés ellen a jogorvoslatot fellebbezés (rendes perorvoslat) útján lehetővé teszi. Az Alkotmánynak sem e rendelkezéséből, még kevésbé az indítványozó által felhozott egyéb rendelkezéseiből nem vezethető le annak kényszerítő szükségessége, hogy jogerős bírói döntések felülvizsgálattal való megtámadására a törvény lehetőséget biztosítson.” (1319/B/1993. AB határozat, ABH 1994, 690, 691.) Az Alkotmánybíróság egy másik döntésében az Alkotmány 57. § (5) bekezdésébe foglalt, a jogorvoslati jog korlátozásához előírt minősített többség követelménye alól is kivonta a rendkívüli jogorvoslatot. A 787/D/1999. AB határozat szerint is: „a jogorvoslathoz való jognak az Alkotmányban garantált alapvető joga [Alkotmány 57. § (5) bekezdés] a rendes jogorvoslatra vonatkozik, így a jogkorlátozáshoz megkövetelt „minősített többséggel” elfogadott törvényi szabályozás követelménye is csak a rendes jogorvoslatot érintő szabályozás tekintetében áll fenn.” (ABH 2001, 1090, 1094.)
A jogorvoslati rendszerre vonatkozó általános elvi tételek kifejtésén túl az Alkotmánybíróság a felülvizsgálati eljárás természetével is foglalkozott. Több határozatban állást foglalt már arról, hogy „a polgári eljárásban a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, az alkotmányosan megkövetelt rendes jogorvoslaton túlmenő rendelkezés”, ezért nem tartozik azon jogorvoslatok körébe, melyek biztosítása az Alkotmányból fakadóan az állam kötelezettsége. Ezen megállapítás „a büntetőeljárásbeli felülvizsgálat tekintetében is érvényes, [tehát] az Alkotmány 57. § (5) bekezdése nem biztosít alkotmányos alapjogot a jogerős [büntető] bírósági határozatok elleni rendkívüli jogorvoslatra [sem]”. [23/1995. (IV. 5.) AB határozat, ABH 1995, 115, 120.]
Ennek megfelelően a felülvizsgálati eljárás szabályozásával kapcsolatban az indítványozó nem hivatkozhat eredményesen a jogorvoslathoz való jog sérelmére. Tekintettel arra, hogy indítványában más alkotmányos rendelkezés sérelmét nem kifogásolta, az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2006. április 4.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr.. Kukorelli István s. k., Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás