61/2004. (XII. 14.) AB határozat
61/2004. (XII. 14.) AB határozat1
2004.12.14.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Sopronkőhida – Tómalom – Kistómalom dűlő – Sand dűlő szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 11/2001. (IV. 1.) Ör. rendelete 11. § (7) bekezdés második mondatának „új épületre az építési engedély kiadásának feltétele a közműépítő társaságban való tagság igazolása” szövegrésze és a 13. § (3) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat e határozat kihirdetése napjával megsemmisíti.
A 11. § (7) bekezdése a megsemmisítést követően az alábbi szöveggel marad hatályban:
„11. § (7) A tervezett létesítményeket vezetékes szennyvízelvezetéssel kell ellátni, a szennyvizek szikkasztása nem megengedett. Az épület használatbavétele pedig a teljes közművesítés kiépítése után engedélyezhető.”
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője – miután törvényességi észrevételével Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) nem értett egyet – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Alkotmánybírósághoz fordult. Az indítványában előadta, hogy a Közgyűlés a 40/2002. (XII. 5.) Ör. rendelettel (a továbbiakban: Örm.) 2002. december 5. napjával módosította Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Sopronkőhida – Tómalom – Kistómalom dűlő – Sand dűlő szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 11/2001. (IV. 1.) Ör. rendeletét (a továbbiakban: Ör.). Az Ör. módosítása során az indítványozó álláspontja szerint két alkotmányellenes rendelkezés került az önkormányzati rendelet előírásai közé.
Az Ör. 11. § (7) bekezdésének módosításakor az Örm. 4. § (2) bekezdése új szabályozást állapított meg a közműellátottság vonatkozásában: a teljes közművesítés rendelkezésre állásának feltétele helyett az építési engedély kiadásának feltételéül a közműépítő társaságban való tagság igazolását határozta meg. Az indítványozó szerint a módosított rendelkezés ellentétes az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 28. § (1) bekezdése és az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTMr.) 8. § (2) bekezdése és 12. §-a előírásaival. Bár az indítványozó a KTMr. 12. §-ára hivatkozik, de az indítvány tartalma szerint az építési engedélyezési eljárásra a KTMr. 17. §-a az irányadó.
Az Ör. 13. § (3) bekezdését módosította az Örm. 6. § (1) bekezdése, amely szerint a helyi védelem alá vont épületeken építési munkát végezni csak az Önkormányzati Tervtanács támogató állásfoglalása alapján lehet. Az indítványozó szerint ez a rendelkezés ellentétes a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVMr.) 5. § (3) bekezdésével, mivel kvázi döntési jogkörrel ruházza fel az Önkormányzati Tervtanácsot.
Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 11. § (7) bekezdése és a 13. § (3) bekezdése ellentétes magasabb szintű jogszabályokkal és sérti az Ötv. 16. § (1) bekezdését és az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, ezért kérte az Alkotmánybíróságtól az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezéseinek megsemmisítését.
II.
Az Alkotmánybíróság az alábbi jogszabályi rendelkezések figyelembevételével hozta meg döntését:
1. Az Alkotmány rendelkezése:
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. Az Ötv. rendelkezése:
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
3. Az Ét. rendelkezése:
„28. § (1) A helyi építési szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben a területre előírt kiszolgáló utakat és a közműveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése, ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez, a települési – a fővárosban megosztott feladatkörüknek megfelelően a fővárosi, illetve a fővárosi kerületi – önkormányzat feladata.”
4. A KTMr. rendelkezései:
„8. § (1) Az építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a szakhatóságokon túlmenően a 2. számú mellékletben felsorolt és aszerint az adott esetben érdekelt közművek (a víz-, a csatornázási művek, a gáz-, a távhő- és az áramszolgáltató szervezetek, a villamosmű) üzemeltetői (a továbbiakban együtt: közművek), továbbá a kéményseprő-ipari szolgáltató szervezet (vállalkozó) (a továbbiakban: kéményseprő) működnek közre. A közművek és a kéményseprő nyilatkozatát az építtető, illetve a tervező köteles beszerezni.
(2) A közművek és a kéményseprő nyilatkozatának arra kell kiterjednie, hogy a szükséges közműellátottság biztosított-e, illetve milyen feltételekkel biztosítható, továbbá a szakszerű megoldás követelményeire és arra, hogy az építmény égéstermék kivezetőinek műszaki megoldása megfelel-e a követelményeknek.”
„17. § Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban,
b) a tervezett építési munka külön jogszabályban meghatározott tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációját 4 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1–1 példányban,
c) a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közművekkel a tervezés során egyeztette és a tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik,
d) az érdekelt közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1–1 példányban,
e) környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban,
f) termőföld vagy belterületi, de mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenység esetén a földhivatal más célú hasznosításhoz adott engedélyét 1 példányban,
g) a külön jogszabályban előírt tervtanácsi állásfoglalást 1 példányban,
h) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezetnek, eljárásnak vagy számítási módszernek a szabványossal való legalább egyenértékűségét igazoló építésügyi szakértői véleményt egy példányban arról, hogy az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 1. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel, illetőleg EUROCODE alkalmazása esetén arról, hogy az az adott tervezési feladatra teljes körű, és a tervező kizárólag azt alkalmazta.”
5. Az FVMr. rendelkezése:
„1. § (1) Az országos és térségi területrendezési tervek, valamint a település, a települési környezet, illetve az épített környezet alakítását és védelmét szolgáló településrendezési és építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése érdekében:
a) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) az ország egész területére vonatkozó illetékességgel központi területrendezési, településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: központi tervtanács), valamint a területi főépítész útján regionális illetékességgel területrendezési, településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: területi tervtanács) működtet;
b) az önkormányzati főépítészek – működési területükre vonatkozóan – fővárosi, fővárosi kerületi, megyei és települési szintű településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: önkormányzati tervtanács) működtethetnek.
(2) A tervtanácsok szakmai véleményező testületek. Az (1) bekezdésben említett tervek készítői (a továbbiakban: tervező) az e rendeletben szabályozottak szerint kötelesek kikérni a tervtanács szakmai véleményét.”
„5. § (3) A tervtanács a bemutatott tervvel kapcsolatos szakmai véleményét és javaslatait (együtt: állásfoglalását) írásban rögzíti. A tervtanács állásfoglalása nem érinti a terv elfogadására, illetve jóváhagyására jogosult szerv hatáskörét, illetve döntési jogkörét, és nem helyettesíti a miniszter és a területi főépítész – az Étv. 9. §-ának (6) bekezdésében rögzített – jogkörét.”
6. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezései:
„11. § (7) A tervezett létesítményeket vezetékes szennyvízelvezetéssel kell ellátni, a szennyvizek szikkasztása nem megengedett. Új épületre az építési engedély kiadásának feltétele a közműépítő társaságban való tagság igazolása, az épület használatbavétele pedig a teljes közművesítés kiépítése után engedélyezhető.”
„13. § (3) A helyi védelem alá vont épületeken építési munkát végezni csak az Önkormányzati Tervtanács támogató állásfoglalása alapján lehet.”
III.
Az indítvány megalapozott.
1. A helyi önkormányzáshoz való alapjogok körébe tartozik a helyi társadalmi viszonyok helyi jogi szabályozása, az önkormányzati rendeletalkotás. Ezek egyik típusa, amikor az önkormányzat törvény felhatalmazása alapján, a törvény keretei között alkot rendeletet.
A helyi társadalmi viszonyok között fontos szerepet töltenek be az Ét. felhatalmazása alapján alkotott helyi építési szabályzatok és a településrendezési tervek, miután ezek az adott település és környezete fejlődését, a településen élők, ott-tartózkodók életkörülményeit hosszabb időszakra döntően befolyásolják. Ebből is következik, hogy a helyi építésügyi előírásoknak több követelménynek kell eleget tenniük: az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdéséből adódóan az e tárgyban alkotott önkormányzati rendelet sem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, a helyi építésügyi szabályzatnak és a településrendezési tervnek figyelembe kell venni az országos településrendezési szakmai előírásokat, s a település társadalmának igényét. Mindezekre tekintettel az Ét. részletesen szabályozza az építésügyi szabályzatok, a településrendezési tervek előkészítésének, egyeztetésének és elfogadásának a rendjét.
Az Ét. 28. § (1) bekezdése előírja, hogy a helyi építési szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben a területre előírt kiszolgáló utakat és a közműveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése, ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez, a települési önkormányzat feladata. A KTMr. 8. §-a előírja, hogy az építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a szakhatóságokon túlmenően az érdekelt közművek (a víz-, a csatornázási művek, a gáz-, a távhő- és az áramszolgáltató szervezetek, a villamosmű) üzemeltetői, továbbá a kéményseprő-ipari szolgáltató szervezet működnek közre, és a közművek és a kéményseprő nyilatkozatát az építtető, illetve a tervező köteles beszerezni. A közművek és a kéményseprő nyilatkozatának arra kell kiterjednie, hogy a szükséges közműellátottság biztosított-e, illetve milyen feltételekkel biztosítható, továbbá a szakszerű megoldás követelményeire és arra, hogy az építmény égéstermék kivezetőinek műszaki megoldása megfelel-e a követelményeknek. A KTMr. 17. § d) pontja alapján az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az érdekelt közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 példányban.
A Közgyűlés az Ör. 11. § (7) bekezdés második mondata első tagmondatában a fenti jogszabályi rendelkezéseken túlmenően további feltételként írta elő az építési engedélyezési eljárásban, hogy új épület esetén az építési engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell a közműépítő társaságban való tagságának igazolását is. Az építési engedély iránti kérelem kötelező mellékleteit a KTMr. 17. §-a taxatíve felsorolja, és nincs jogszabályi felhatalmazás arra, hogy az önkormányzat rendeletében további kötelező melléklet benyújtását állapítsa meg. Továbbá az építésügyi hatóságnak az engedélyezési eljárás során arról kell meggyőződnie a KTMr. 8. §-ában foglaltak alapján, hogy az ingatlan közműellátottsága biztosított-e, és nem arról, hogy milyen formában (önkormányzati beruházás, közműcég beruházása, közműtársulás vagy egyéb) valósul meg a közművek kiépítése. Ez természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a közműveket társulási formában építsék ki az érintett ingatlantulajdonosok, de az önkormányzat nem írhatja elő – mint az az indítvánnyal támadott rendelkezésből következik –, hogy a közműveket új épület esetében csak társulási formában lehet kiépíteni.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 11. § (7) bekezdése második mondatának „új épületre az építési engedély kiadásának feltétele a közműépítő társaságban való tagság igazolása” szövegrésze ellentétes magasabb szintű jogszabály, a KTMr. 17. §-a rendelkezésével, és ez sérti az Ötv. 16. § (1) bekezdését és az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes rendelkezést a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.
2. Az Ör. 13. § (3) bekezdése alapján a helyi védelem alá vont épületeken építési munkát végezni csak az Önkormányzati Tervtanács támogató állásfoglalása alapján lehet. E rendelkezésből következik, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező építésügyi hatóságnak kötelező jelleggel figyelembe kell vennie az Önkormányzati Tervtanács állásfoglalását és amennyiben az állásfoglalás nemleges, akkor az építési engedély iránti kérelmet el kell utasítania. Az FVMr. – mint az a rendelet 1. §-ából is megállapítható – az önkormányzati tervtanácsokat szakmai véleményező testületekként határozta meg, amelyek nem szakhatóságként működnek közre az építési engedélyezési eljárásban. A szakhatóság hozzájárulása köti az engedélyező hatóságot, míg egy véleményező testület állásfoglalása csak segíti, de nem köti az engedélyező hatóságot az érdemi döntésének (az építési engedély kiadásának vagy a kérelem elutasításának) meghozatalában. Ezt fejezte ki a jogalkotó az FVMr. 5. § (3) bekezdésében is, amikor úgy rendelkezett, hogy a tervtanács állásfoglalása nem érinti a terv elfogadására, illetve jóváhagyására jogosult szerv (az építésügyi hatóság) hatáskörét, illetve döntési jogkörét. A Közgyűlés túlterjeszkedett jogalkotási felhatalmazásán, amikor a szakmai véleményező testület állásfoglalását olyan kötelező erővel ruházta fel, amelynek támogató javaslata nélkül az építési engedély nem adható meg.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 13. § (3) bekezdése ellentétes magasabb szintű jogszabály, a FVMr. 5. § (3) bekezdése rendelkezéseivel, és ez sérti az Ötv. 16. § (1) bekezdését és az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes rendelkezést a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság e határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-a alapján rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 469/H/2004/2.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás