62/2004. (XII. 14.) AB határozat
62/2004. (XII. 14.) AB határozat1
2004.12.14.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Sopron-Virágvölgy és környéke Szabályozási tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 47/2001. (X. 31.) Ör. rendelete 16. § (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7) és (9) bekezdéseinek b) pontja, a 17. § (3), (4) és (5) bekezdéseinek b) pontja, a 18. § (2), (3), (4) és (5) bekezdéseinek b) pontja, a 19. § (3) bekezdés b) pontja, a 20. § (5) bekezdés b) pontja, a 21. § (2), (3) és (4) bekezdéseinek b) pontja, a 26. § (9) bekezdés b) pontja, a 27. § (6) bekezdés a) pontja és a 29. § (3) bekezdés b) pontja alkotmányellenes, ezért azokat e határozat kihirdetése napjával megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője – miután törvényességi észrevételével Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) nem értett egyet – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Alkotmánybírósághoz fordult. Az indítványában előadta, hogy a Közgyűlés az 55/2002. (XII. 27.) Ör. rendelettel (a továbbiakban: Örm.) 2002. december 27. napjával módosította Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Sopron-Virágvölgy és környéke Szabályozási tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 47/2001. (X. 31.) Ör. rendeletét (a továbbiakban: Ör.). Az Ör. módosítása során az indítványozó álláspontja szerint alkotmányellenes rendelkezés került az önkormányzati rendelet előírásai közé.
Az Ör. 16. § (1)–(7) és (9) bekezdés b) pontjának, a 17. § (3)–(5) bekezdés b) pontjának, a 18. § (2)–(5) bekezdés b) pontjának, a 19. § (3) bekezdés b) pontjának, a 20. § (5) bekezdés b) pontjának, a 21. § (2)–(4) bekezdés b) pontjának, a 26. § (9) bekezdés b) pontjának, a 27. § (6) bekezdés a) pontjának és a 29. § (3) bekezdés b) pontjának módosításakor az Örm. 3. §-a új szabályozást állapított meg a közműellátottság vonatkozásában: a teljes közművesítés rendelkezésre állásának feltétele helyett az építési engedély kiadásának feltételéül a közműépítő társaságban való tagság igazolását határozta meg. Az indítványozó szerint a módosított rendelkezés ellentétes az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 28. § (1) bekezdése és az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTMr.) 8. § (2) bekezdése és 12. §-a előírásaival. Bár az indítványozó a KTMr. 12. §-ára hivatkozik, de az indítvány tartalma szerint az építési engedélyezési eljárásra a KTMr. 17. §-a az irányadó.
Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 16. § (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7) és (9) bekezdés b) pontjának, a 17. § (3), (4), (5) bekezdés b) pontjának, a 18. § (2), (3), (4), (5) bekezdés b) pontjának, a 19. § (3) bekezdés b) pontjának, a 20. § (5) bekezdés b) pontjának, a 21. § (2), (3), (4) bekezdés b) pontjának, a 26. § (9) bekezdés b) pontjának, a 27. § (6) bekezdés a) pontjának és a 29. § (3) bekezdés b) pontjának rendelkezése ellentétes magasabb szintű jogszabályokkal és sérti az Ötv. 16. § (1) bekezdését és az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, ezért kérte az Alkotmánybíróságtól az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezéseinek megsemmisítését.
II.
Az Alkotmánybíróság az alábbi jogszabályi rendelkezések figyelembevételével hozta meg döntését:
1. Az Alkotmány rendelkezése:
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. Az Ötv. rendelkezése:
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
3. Az Ét. rendelkezése:
„28. § (1) A helyi építési szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben a területre előírt kiszolgáló utakat és a közműveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése, ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez, a települési – a fővárosban megosztott feladatkörüknek megfelelően a fővárosi, illetve a fővárosi kerületi – önkormányzat feladata.”
4. A KTMr. rendelkezései:
„8. § (1) Az építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a szakhatóságokon túlmenően a 2. számú mellékletben felsorolt és aszerint az adott esetben érdekelt közművek (a víz-, a csatornázási művek, a gáz-, a távhő- és az áramszolgáltató szervezetek, a villamosmű) üzemeltetői (a továbbiakban együtt: közművek), továbbá a kéményseprő-ipari szolgáltató szervezet (vállalkozó) (a továbbiakban: kéményseprő) működnek közre. A közművek és a kéményseprő nyilatkozatát az építtető, illetve a tervező köteles beszerezni.
(2) A közművek és a kéményseprő nyilatkozatának arra kell kiterjednie, hogy a szükséges közműellátottság biztosított-e, illetve milyen feltételekkel biztosítható, továbbá a szakszerű megoldás követelményeire, és arra, hogy az építmény égéstermék kivezetőinek műszaki megoldása megfelel-e a követelményeknek.”
„17. § Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban,
b) a tervezett építési munka külön jogszabályban meghatározott tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációját 4 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban,
c) a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közművekkel a tervezés során egyeztette és a tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik,
d) az érdekelt közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 példányban,
e) környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban,
f) termőföld vagy belterületi, de mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenység esetén a földhivatal más célú hasznosításhoz adott engedélyét 1 példányban,
g) a külön jogszabályban előírt tervtanácsi állásfoglalást 1 példányban,
h) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezetnek, eljárásnak vagy számítási módszernek a szabványossal való legalább egyenértékűségét igazoló építésügyi szakértői véleményt egy példányban arról, hogy az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 1. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel, illetőleg EUROCODE alkalmazása esetén arról, hogy az az adott tervezési feladatra teljes körű, és a tervező kizárólag azt alkalmazta.”
5. Az Ör. indítvánnyal támadott 16. § (1)–(7) és (9) bekezdés b) pontjának, a 17. § (3)–(5) bekezdés b) pontjának, a 18. § (2)–(5) bekezdés b) pontjának, a 19. § (3) bekezdés b) pontjának, a 20. § (5) bekezdés b) pontjának, a 21. § (2)–(4) bekezdés b) pontjának, a 26. § (9) bekezdés b) pontjának, a 27. § (6) bekezdés a) pontjának és a 29. § (3) bekezdés b) pontjának rendelkezései:
„Építési engedély kiadásának feltétele a közműépítő társulatban való tagság igazolása. Az épület használatba vétele a teljes közművesítés kiépítése után engedélyezhető. Ez alól kivétel a meglévő épületeken végzett olyan építési munka, amely nem jár az épület rendeltetési egységei, illetve helyiségei számának növekedésével, sem pedig a használati mód megváltoztatásával.”
III.
Az indítvány megalapozott.
A helyi önkormányzáshoz való alapjogok körébe tartozik a helyi társadalmi viszonyok helyi jogi szabályozása, az önkormányzati rendeletalkotás. Ezek egyik típusa, amikor az önkormányzat törvény felhatalmazása alapján, a törvény keretei között alkot rendeletet.
A helyi társadalmi viszonyok között fontos szerepet töltenek be az Ét. felhatalmazása alapján alkotott helyi építésügyi szabályzatok és a településrendezési tervek, miután ezek az adott település és környezete fejlődését, a településen élők, ott-tartózkodók életkörülményeit hosszabb időszakra döntően befolyásolják. Ebből is következik, hogy a helyi építésügyi előírásoknak több követelménynek kell eleget tenniük: az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdéséből adódóan az e tárgyban alkotott önkormányzati rendelet sem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, a helyi építésügyi szabályzatnak és a településrendezési tervnek figyelembe kell venni az országos településrendezési szakmai előírásokat, s a település társadalmának igényét. Mindezekre tekintettel az Ét. részletesen szabályozza az építésügyi szabályzatok, a településrendezési tervek előkészítésének, egyeztetésének és elfogadásának a rendjét.
Az Ét. 28. § (1) bekezdése előírja, hogy a helyi építési szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben a területre előírt kiszolgáló utakat és a közműveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése, ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez, a települési önkormányzat feladata. A KTMr. 8. §-a előírja, hogy az építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a szakhatóságokon túlmenően az érdekelt közművek (a víz-, a csatornázási művek, a gáz-, a távhő- és az áramszolgáltató szervezetek, a villamosmű) üzemeltetői, továbbá a kéményseprő-ipari szolgáltató szervezet működnek közre, és a közművek és a kéményseprő nyilatkozatát az építtető, illetve a tervező köteles beszerezni. A közművek és a kéményseprő nyilatkozatának arra kell kiterjednie, hogy a szükséges közműellátottság biztosított-e, illetve milyen feltételekkel biztosítható, továbbá a szakszerű megoldás követelményeire, és arra, hogy az építmény égéstermék kivezetőinek műszaki megoldása megfelel-e a követelményeknek. A KTMr. 17. § d) pontja alapján az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az érdekelt közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 példányban.
A Közgyűlés az Ör. 16. § (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7) és (9) bekezdés b) pontjának, a 17. § (3), (4), (5) bekezdés b) pontjának, a 18. § (2), (3), (4), (5) bekezdés b) pontjának, a 19. § (3) bekezdés b) pontjának, a 20. § (5) bekezdés b) pontjának, a 21. § (2), (3), (4) bekezdés b) pontjának, a 26. § (9) bekezdés b) pontjának, a 27. § (6) bekezdés a) pontjának és a 29. § (3) bekezdés b) pontjának első mondatában a fenti jogszabályi rendelkezéseken túlmenően további feltételként írta elő az építési engedélyezési eljárásban, hogy az építési engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell a közműépítő társaságban való tagságának igazolását is. Az építési engedély iránti kérelem kötelező mellékleteit a KTMr. 17. §-a taxatíve felsorolja, és nincs jogszabályi felhatalmazás arra, hogy az önkormányzat rendeletében további kötelező melléklet benyújtását állapítsa meg. Továbbá az építésügyi hatóságnak az engedélyezési eljárás során a KTMr. 8. §-ában foglaltak alapján arról kell meggyőződnie, hogy az ingatlan közműellátottsága biztosított-e, és nem arról, hogy milyen formában (önkormányzati beruházás, közműcég beruházása, közműtársulás vagy egyéb) valósul meg a közművek kiépítése. Ez természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a közműveket társulási formában építsék ki az érintett ingatlantulajdonosok, de az önkormányzat nem írhatja elő – mint az az indítvánnyal támadott rendelkezésből következik –, hogy a közműveket csak társulási formában lehet kiépíteni.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 16. § (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7) és (9) bekezdés b) pontjának, a 17. § (3), (4), (5) bekezdés b) pontjának, a 18. § (2), (3), (4), (5) bekezdés b) pontjának, a 19. § (3) bekezdés b) pontjának, a 20. § (5) bekezdés b) pontjának, a 21. § (2), (3), (4) bekezdés b) pontjának, a 26. § (9) bekezdés b) pontjának, a 27. § (6) bekezdés a) pontjának és a 29. § (3) bekezdés b) pontjának első mondata ellentétes magasabb szintű jogszabály, a KTMr. 17. §-a rendelkezéseivel, és ez sérti az Ötv. 16. § (1) bekezdését és az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, ezért alkotmányellenes. Az alkotmányellenes rendelkezések és az Ör. 16. § (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7) és (9) bekezdés b) pontjának, a 17. § (3), (4), (5) bekezdés b) pontjának, a 18. § (2), (3), (4), (5) bekezdés b) pontjának, a 19. § (3) bekezdés b) pontjának, a 20. § (5) bekezdés b) pontjának, a 21. § (2), (3), (4) bekezdés b) pontjának, a 26. § (9) bekezdés b) pontjának, a 27. § (6) bekezdés a) pontjának és a 29. § (3) bekezdés b) pontjának második mondata tartalmilag összefügg, a második mondat önállóan értelmezhetetlen. Ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 16. § (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7) és (9) bekezdéseinek b) pontját, a 17. § (3), (4) és (5) bekezdéseinek b) pontját, a 18. § (2), (3), (4) és (5) bekezdéseinek b) pontját, a 19. § (3) bekezdés b) pontját, a 20. § (5) bekezdés b) pontját, a 21. § (2), (3) és (4) bekezdéseinek b) pontját, a 26. § (9) bekezdés b) pontját, a 27. § (6) bekezdés a) pontját és a 29. § (3) bekezdés b) pontját a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság e határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-a alapján rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 468/H/2004/2.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás