626/B/2004. AB határozat
626/B/2004. AB határozat*
2009.01.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmányíróság Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a fizető várakozóhelyek használatának szabályozásáról szóló 20/1993. (V. 24.) Kr. számú rendelete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
3. Az Alkotmánybíróság a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló 54/1999. (XII. 25.) BM rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 15. § (3) bekezdése és a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a fizető várakozóhelyek használatának szabályozásáról szóló 20/1993. (V. 24.) Kr. számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozó álláspontja szerint ezek a rendelkezések sértik az Alkotmány 58. § (1) bekezdésében biztosított szabad mozgás és díjtalan parkolás jogát, mivel a közterület közlekedési célú használata alkotmányos állampolgári jog, a szabad és díjtalan parkolás joga minden állampolgárt megillet. Az indítványozó alkotmányellenesnek tartja továbbá a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló 54/1999. (XII. 25.) BM rendeletet (a továbbiakban: BMr.), amely lehetővé teszi a gépjármű üzembentartója adatainak kiszolgáltatását és ezzel megsérti a személyes adatok védelméhez való jogot [Alkotmány 59. § (1) bekezdés]. Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy az indítványozó az Alkotmány érintett szabályait nem jelölte meg, de az indítvány tartalmából azok pontosan beazonosíthatóak.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén – törvényben meghatározott esetek kivételével – megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is.”
„59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.”
2. A Kötv. indítvánnyal érintett rendelkezései:
„15. § (1) A miniszter – rendeletben – meghatározott járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti.
(...)
(3) Közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyen a közút kezelője díj és pótdíj szedését rendelheti el.
(4) Az (1) bekezdésben, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj, valamint pótdíj megfizetéséről a gépjármű tulajdonosa (üzemben tartója) gondoskodik.
(5) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott díjat nem fizették meg, a közút kezelője vagy az általa megállapodás alapján megbízott gazdálkodó szervezet a létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely jogosulatlan úthasználatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül köteles postára adni a díj- vagy pótdíjfizetési felszólítást. A díj- és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.”
3. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) indítvánnyal érintett rendelkezései:
„3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli.”
4. A BMr. indítvánnyal érintett rendelkezései:
„Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. §-ának (2) bekezdésében, továbbá a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 42. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
Általános szabályok
1. § (1) A Kknyt. 27. § szerinti adatszolgáltatásért, a kapcsolatfelvétel céljából történő megkeresésért, illetőleg értesítésért (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatás) igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.
(2) Mentesek a díjfizetési kötelezettség alól – a rendszerhasználati költség kivételével – a Kknyt. 19. §-a (1) bekezdésének a)–l) pontjaiban, valamint a (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervek a külön jogszabályban megjelölt közfeladataik ellátásához szükséges adatok igénylése esetén.”
5. Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései:
„A rendelet célja
1. § A belvárosi zsúfolt várakozóhelyek tehermentesítése, ezzel a többszörös használat lehetőségének megteremtése, a városközponti funkciók kielégítését szolgáló parkolások elősegítése.”
„A rendelet hatálya
2. § (1) E rendelet hatálya Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területén az Önkormányzat tulajdonában lévő közút területén, vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt, valamint a mélygarázsokban létesített fizető várakozóhelyekre, az azokat igénybevevő gépjármű vezetőjére, amennyiben a vezető személye nem állapítható meg, úgy a gépjármű tulajdonosára, illetve üzemben tartójára terjed ki.
(2) E rendelet hatálya kiterjed minden olyan személygépkocsira, autóbuszra (amennyiben a részükre várakozóhely került kialakításra), a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű 5 m hosszúságot meg nem haladó tehergépkocsira, és motorkerékpárra, melyek az (1) bekezdésben foglaltak szerinti várakozóhelyet használják, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.”
„8. § (2) A lakcím szerinti vagy szomszédos lakóépület előtti, illetve a saját lakóépülettől számított 25 méteren belül lévő fizető parkolókat a magánszemélyek díjkedvezménnyel korlátlan ideig használhatják az érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező üzemképes, saját tulajdonú vagy üzembentartású 1 db személygépkocsijuk tárolására. Az érvényes forgalmi engedélynek a gépkocsi tulajdonosának, vagy üzembentartójának a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal megegyező lakcímét kell tartalmaznia.
(3) A (2) bekezdés szerinti díjkedvezményes bérlet ára: nettó 8 333 Ft/év.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az indítványozó álláspontja szerint a közterületek közlekedési célú használata alkotmányos állampolgári jog, ezért alkotmányellenes a parkolást díjfizetéshez kötni. A parkolás a közlekedés része – „napi 24 órán keresztül a jármű nem lehet mozgásban!” – tehát „a szabad és díjtalan közlekedés jogán, a szabad és díjtalan parkolás joga is minden magyar állampolgárt is megillet.” Az Ör.-t azért is alkotmányellenesnek véli, mivel a saját tulajdonú ingatlan előtti parkolás parkolási jegy vagy bérlet megvásárlására kényszerít, a közterület használatáért úgy szed díjat, hogy nincs szolgáltatás.
1. Az Alkotmánybíróság több határozatában fejtette ki álláspontját a közlekedés szabadságáról a szabad mozgáshoz való alkotmányos alapjoggal való összefüggésben. Az Alkotmány 58. §-a rögzíti a szabad mozgás, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát. Az Alkotmánybíróság a 60/1993. (XI. 29.) AB határozatában értelmezte a szabad mozgáshoz való jog alkotmányos tartalmát a következők szerint: „A szabad mozgáshoz való jog a helyváltoztatáshoz való jog szabadságát jelenti. A magyar Alkotmány a közlekedés szabadságát külön nem nevesíti, de a szabad mozgáshoz való jog magában foglalja a járművön vagy járművel való helyváltoztatás, a közlekedés szabadságát is.” (ABH 1993, 507, 509–510.)
Mivel a szabad mozgás joga alapvető jog, az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint az e jogra vonatkozó szabályokat csak törvény állapíthatja meg, törvény kell az alapjog közvetlen és jelentős korlátozásához is. Rámutatott azonban az Alkotmánybíróság a következőkre: „A szabad mozgáshoz való jog, a közlekedés szabadsága nem fogható fel abszolút jellegű, korlátozhatatlan jogosultságként. A jogalkotó a kellő indokok alapján – alapvetően a közúti közlekedés valamennyi résztvevője életének, biztonságának védelme érdekében – határozza meg azokat a szabályokat, amelyek a közúti közlekedésben részt vevő személyekre vonatkoznak.” [3/1998. (II. 11.) AB határozat, ABH 1998, 61, 65.]
A közúti közlekedésre vonatkozó szabályokat az Alkotmány 8. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően törvény, a Kötv. szabályozza. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem alkotmányellenes a Kötv. 15. § (3) bekezdése, amely szerint a közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhelyen a közút kezelője díj és pótdíj szedését rendelheti el. Más önkormányzati rendelet kapcsán mutatott rá az Alkotmánybíróság: „A Fővárosi Közgyűlés alapvetően a fővárosi közlekedés biztonságára, a forgalomtechnikai szabályok érvényesítésére, a parkolás céljára rendelkezésre álló korlátozott nagyságú közterület ésszerű felhasználására törekedve határozta meg a Kgy.r.-ben Budapest közterületein a járművel történő várakozás rendjét. A fővárosi közlekedés szabadságát biztosító és korlátozó normák alapvetően törvényi szintűek, a fővárosi önkormányzati szabályok a törvények alapján, azok felhatalmazása nyomán, a törvényi előírások helyi végrehajtására tartalmaznak részletező rendelkezéseket. A rendeleti korlátozás célja a közlekedés biztonsága (szervezettsége és folyamatossága), mint alkotmányosan védendő érték erősítése.” [1538/B/1996. AB határozat, ABH 2001, 1198, 1208.]
Az Alkotmánybíróság a fenti határozataiban kifejtett álláspontját a debreceni szabályozásra is irányadónak tekinti. Nem megalapozott az az indítványozói állítás, hogy a közlekedés szabadsága a szabad és díjalan parkolás jogát is magában foglalja. A közterület lényege, hogy a közterületet rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. Az Alkotmánybíróság a 46/B/1996. AB határozatában a következőkre mutatott rá: „Aki viszont meghatározott közterületet engedély alapján birtokba vehet, előnyhöz jut. Ennek az előnynek az ellenértéke a közterület-használati díj.” (ABH 1996, 753, 755.) Az Ör. a célját a belvárosi zsúfolt várakozóhelyek tehermentesítésében, ezzel a többszörös használat lehetőségének megteremtésében, a városközpontí funkciók kielégítését szolgáló parkolások elősegítésében jelölte meg. Ezt szolgálja a fizető várakozóhelyek kijelölése és a fizetendő díjak megállapítása. Az önkormányzat az Ör.-t törvény felhatalmazása alapján és helyi közlekedési, parkolási viszonyok szabályozására alkotta meg. A fizető várakozóhelyet bárki igénybe veheti díj fizetése ellenében. A díjfizetés mindenkit arra ösztönöz, hogy a közterületet, a parkolót csak a szükséges ideig foglalja el.
Az Alkotmány 58. § (1) bekezdésének rendelkezéséből, a szabad mozgás alkotmányos jogából nem vezethető le a szabad és díjtalan parkoláshoz való jog. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kötv. 15. § (3) bekezdése, illetőleg az indítványozó által támadott, általa kifejtett okokból az Ör. nem ellentétes az Alkotmány 58. §-ában foglaltakkal, ezért alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság elutasította.
2. Az indítványozó a BMr. alkotmányellenességét is állította. Az alkotmánysértést abban jelölte meg, hogy véleménye szerint a gépjármű üzembentartója adatainak kiszolgáltatása sérti a személyes adatok védelméhez való jogot, az Alkotmány 59. § (1) bekezdését.
Az Alkotmány 59. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a személyes adatok védelméhez való jog. Ez az alkotmányos alapjog az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján törvényben korlátozható. Az Avtv. 3. § (1) bekezdése alapján személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli. Az adatvédelmi törvény keretei között az egyes ágazatokban külön törvények határozzák meg az adatkezelés speciális szabályait. Ezen külön törvények egyike a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.). Ez a törvény határozza meg a közúti közlekedési nyilvántartás létrehozásának célját, működésének feltételeit, a nyilvántartható adatok körét, az adatkezelés rendjét, az adatszolgáltatás feltételeit. A gépjármű tulajdonosa, üzembentartója adatainak nyilvántartását, a nyilvántartásból az adatszolgáltatást tehát törvény szabályozza és nem a BMr., amely a Kknyt. 42. § d) pontjának felhatalmazása alapján a közúti nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szól. Ennek alapján a BMr. indítványban vélt alkotmányellenessége nem állapítható meg, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében is elutasította.
Budapest, 2009. január 27.
|
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||
|
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
|
||||||||
|
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Trócsányi László s. k., |
||||||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás