• Tartalom

63/2004. (VII. 26.) ESZCSM rendelet

63/2004. (VII. 26.) ESZCSM rendelet

a 0 Hz–300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről

2023.01.01.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének dc) és df) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendeletben foglaltakat a lakosságnak az elektromos, mágneses és elektromágneses terek expozíciójából származó káros hatások elleni védelme egészségügyi követelményeire kell alkalmazni.

(2) Nem kell alkalmazni e rendeletben foglaltakat, ha az (1) bekezdés szerinti expozíció orvosi beavatkozás során vagy terápiás célból történik.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) alapkorlátok: olyan korlátozások az időben változó elektromos, mágneses és elektromágneses terek expozíciójára, amelyek közvetlenül a megállapított egészségi hatásokon alapulnak. A tér frekvenciájától függően ezeknek a korlátoknak a meghatározására szolgáló fizikai mennyiség lehet mágneses indukció (B), áramsűrűség (J), fajlagosan elnyelt teljesítmény (SAR), illetve a teljesítménysűrűség (S);

b) áramsűrűség (J): valamely vezetőben, például az emberi testben vagy annak egy részében, az áram irányára merőlegesen elhelyezkedő egységnyi keresztmetszeten átfolyó áram. Mértékegysége: amper per négyzetméter (A/m2);

c) elektromágneses tér (EMF): a 0 Hz–300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromágneses erőtér;

d) elektromos térerősség (E): a térvektor nagysága egy pontban, amely egy pozitív pontszerű (q) töltésre ható (F) erő osztva a töltéssel. Mértékegysége: volt per méter (V/m);

e) expozíció: a lakosság elektromos, mágneses, illetve elektromágneses térnek való kitettsége;

f) érintési áram (IC): egy személy és valamely tárgy között folyó áram. Mértékegysége: amper (A);

g) fajlagos energiaelnyelés (SA): egységnyi tömegű élő szövet által elnyelt energia. Mértékegysége: joule per kilogramm (J/kg);

h) fajlagosan elnyelt teljesítmény (SAR): az egész testre vagy a test egy részére átlagolva annak kifejezése, hogy egységnyi tömegű testszövet mekkora teljesítményt nyel el. Mértékegysége: watt per kilogramm (W/kg). Az egész test SAR mellett a helyi SAR értékekre is szükség van a test kis részeiben különleges sugárterhelési feltételek között létrejövő túlzott energiaelnyelés korlátozásához;

i) mágneses térerősség (H): a térvektor nagysága egy pontban, amelyben a v sebességgel mozgó q töltésre F erőt fejt ki. [F = q (v x μ H)]. Mértékegysége: amper per méter (A/m);

j) mágneses indukció (B): a térvektor nagysága, amely egyenlő a H mágneses térerősségnek és a közeg permeabilitásának (μ) szorzatával [B = μ H]. Mértékegysége: tesla (T). Szabad térben és élő anyagban a mágneses térerősség és a mágneses indukció átszámíthatók az alábbi egyenlet segítségével: 1 A m–1 = 4π10–7 T;

k) teljesítménysűrűség (S): a felületre merőlegesen beeső sugárzott teljesítmény osztva a felület területével. Mértékegysége: watt per négyzetméter (W/m2);

l) vonatkoztatási határértékek: a gyakorlatban végzett expozíció mérések céljaira az alapkorlátokból származtatott határértékek, annak eldöntésére, hogy valószínűsíthető-e az alapkorlátok túllépése. A származtatott mennyiségek közé tartozik az elektromos térerősség, a mágneses térerősség, a mágneses indukció (B) és a teljesítménysűrűség (S), valamint a végtagáram (IL). A közvetett hatásokkal kapcsolatos mennyiségek közé tartozik az (érintési) áram (IC), valamint az impulzusos terek esetében a fajlagos energiaelnyelés (SA). Ezeknek a mennyiségeknek bármely sugárterhelési helyzetben mért vagy számított értékeit össze lehet hasonlítani a megfelelő vonatkoztatási határértékkel.

3. § A 0 Hz–300 GHz frekvenciájú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

4. § (1)1 A lakosság expozíciójának várható mértékét, a vonatkoztatási határértékek betartását a sugár-egészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalok (a továbbiakban: kormányhivatal) méréssel ellenőrzik a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal együttműködve, ha

a) számítások alapján a vonatkoztatási szint túllépése valószínűsíthető,

b) jogszabály előírja,

c) az elővigyázatossági elv alapján indokolt, vagy

d) az közegészségügyi szempontból szükséges.

(2)2 Új rádióállomások telepítése vagy átalakítása esetében a vonatkoztatási határértékek betartását a berendezés üzemeltetőjének független, erre a feladatra akkreditált laboratóriummal elvégeztetett méréssel kell igazolnia, ha

a) a rádióállomás az épületek tetején, illetve padlásterében vagy oldalfalán elhelyezett földi mozgószolgálat vagy a földfelszíni műsorszóró szolgálat bármely irányban 1 kW effektív izotróp kisugárzott teljesítményt (EIRP) meghaladó teljesítményű,

b) a rádióállomás gyermekintézmények, illetve kórházak 100 m-en belüli környezetében elhelyezett földi mozgószolgálat vagy a földfelszíni műsorszóró szolgálat bármely irányban 1 kW effektív izotróp kisugárzott teljesítményt (EIRP) meghaladó teljesítményű, és

c) az a), illetve a b) pont alá eső rádióállomások effektív izotróp kisugárzott teljesítményének (EIRP) 50%-ot meghaladó növelése esetén.

A mérési jegyzőkönyvet és az értékelést az üzembe helyezést követő 30 napon belül az üzemeltetőnek meg kell küldenie a kormányhivatalnak. A mérési jegyzőkönyv és az értékelés helyett benyújtható a polgári frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló jogszabályban meghatározott rádióengedélyhez tartozó, sugáregészségügyi követelményekre vonatkozó szakvélemény.

(3) Az expozíció értékelésénél a mért mennyiséget a vonatkoztatási határértékkel kell összehasonlítani. A vonatkoztatási határértéknek való megfelelés egyúttal biztosítja az alapkorlátnak való megfelelőséget is.

(4) Amennyiben a mért mennyiségek értéke nagyobb, mint a vonatkoztatási határérték, akkor kiértékelést kell végezni annak megállapítására, hogy az expozíciós szintek alatta vannak-e az alapkorlátoknak. Lokális expozíció esetében közvetlenül a helyi alapkorlátoknak való megfelelést kell vizsgálni, a vonatkoztatási határértékek nem alkalmazhatók.

5. § Az egynél több frekvencián sugárzó forrásokról származó expozíció értékelésére a 2. számú mellékletben meghatározott képleteket kell alkalmazni.

6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)3

(3) Az elektromos, mágneses, illetve elektromágneses teret kibocsátó, már meglevő berendezéseknek, létesítményeknek 2008. augusztus 31-ig kell megfelelniük az e rendeletben foglalt előírásoknak.

(4) Ez a rendelet a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz–300 GHz) korlátozásáról szóló, 1999. július 12-i 1999/519/EK tanácsi ajánlásnak való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 63/2004. (VII. 26.) ESZCSM rendelethez


A 0 Hz–300 GHz frekvenciájú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékei

A 0 Hz–300 GHz frekvenciájú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékei

1.Alapkorlátok az elektromos, mágneses és elektromágneses terekre (0 Hz–300 GHz)

Frekvenciatartomány

Mágneses
indukció
(mT)

Áramsűrűség
(mA/m2)
(effektív érték)

Egésztest
átlagos SAR
(W/kg)

Helyi SAR
(fej és törzs)
(W/kg)

Helyi SAR
(végtagok)
(W/kg)

Teljesítmény-
sűrűség
S (W/m2)

0 Hz

40

> 0–1 Hz

8

1–4 Hz

8/f

4–1000 Hz

2

1000 Hz–100 kHz

f/500

100 kHz–10 MHz

f/500

0,08

2

4

10 MHz–10 GHz

0,08

2

4

10 GHz–300 GHz

10


Megjegyzések:

1. f a frekvencia Hz-ben.
2. A test elektromos inhomogenitása miatt az áramsűrűséget átlagolni kell az áram irányára merőleges 1 cm2-es keresztmetszetre.
3. A 100 kHz alatti frekvenciákra az áramsűrűség csúcsértéke az effektív érték 1,414-gyel való szorzásával kapható meg. A tp impulzus időtartam esetén az alapkorlátokra alkalmazható egyenértékű frekvenciát f = 1/(2tp) összefüggéssel kell számítani.
4. A 100 kHz alatti frekvenciákon és az impulzussorozat jellegű mágneses terekre az impulzusok okozta maximális áramsűrűség a fel- és lefutási időből és a mágneses indukció változás legnagyobb sebességéből számítható. Ezután az indukált áramsűrűség összehasonlítható a megfelelő alapkorláttal.
5. Minden SAR értéket bármely 6 perces időtartamra kell átlagolni.
6. A helyi SAR átlagolási tömeg bármely 10 g folytonos szövet; az így kapott legnagyobb SAR-nak kell lennie az expozíció meghatározáshoz használt értéknek. Ezeknek a 10 g szöveteknek a közel homogén elektromos tulajdonságú folytonos szövet egy részének kellene lennie.
7. A tp impulzus időtartam esetén az alapkorlátokra alkalmazható egyenértékű frekvenciát f = 1/(2tp) képlettel kell számítani. Továbbá, impulzusos expozícióra a 0,3–10 GHz frekvenciatartományban és a fej helyi expozíciójára, a termoelasztikus kiterjedés okozta hallási hatások elkerülésére az SA nem haladhatja meg a 10 g szövetre átlagolt 2 mJ/kg értéket.


2.Vonatkoztatási határértékek

Az expozíció vonatkoztatási határértékei a mérhető mennyiségek értékeivel való összehasonlítás céljából vannak megadva.

Vonatkoztatási határértékek az elektromos, mágneses és elektromágneses terekre
(0 Hz–300 GHz, effektív értékek)

Frekvenciatartomány

Elektromos térerősség
(V/m)

Mágneses térerősség
(A/m)

Mágneses indukció
(μT)

Ekvivalens síkhullám
teljesítménysűrűség
Seq (W/m2)

0–1 Hz

3,2 ×104

4 ×104

1–8 Hz

10 000

3,2 ×104/f2

4 ×104/f2

8–25 Hz

10 000

4000/f

5000/f

0,025–0,8 kHz

250/f

4/f

5/f

0,8–3 kHz

250/f

5

6,25

3–150 kHz

87

5

6,25

0,15–1 MHz

87

0,73/f

0,92/f

1–10 MHz

87/f1/2

0,73/f

0,92/f

10–400 MHz

28

0,073

0,092

2

400–2000 MHz

1,375 f1/2

0,0037 f1/2

0,0046 f1/2

f/200

2–300 GHz

61

0,16

0,20

10


Megjegyzések:

1. f a frekvencia az első oszlopban megadott mértékegységben kifejezve.
2. A 100 kHz és 10 GHz közötti frekvenciák esetében az Seq, E2, H2 és B2 mennyiségeket átlagolni kell minden 6 perces időszakra.
3. A 10 GHz feletti frekvenciák esetében Seq, E2, H2 és B2 mennyiségeket átlagolni kell minden 68/f1.05 perces időszakra (f GHz-ben).


3. Vonatkoztatási határértékek a vezető tárgyaktól származó érintési áramokra (IC) (f kHz-ben)

Frekvenciatartomány

Legnagyobb érintési áram (mA)

0 Hz–2,5 kHz

0,5

2,5 kHz–100 kHz

0,2 f

100 kHz–110 MHz

20


4.Vonatkoztatási határérték végtagáramra

A 10 MHz–110 MHz-es frekvenciatartományban bármelyik végtagon átfolyó áram nem lehet több 45 mA-nél.

2. számú melléklet a 63/2004. (VII. 26.) ESZCSM rendelethez


Több frekvencián sugárzó forrásokról származó expozíció

Több frekvencián sugárzó forrásokról származó expozíció

Olyan helyzetekben, amikor különböző frekvenciájú elektromágneses terek egyidejű expozíciója áll fenn, figyelembe kell venni, hogy ezeknek a sugárterheléseknek a hatásai összeadódnak. Az ilyen összeadódó hatásokra vonatkozó számításokat minden hatás esetében külön-külön kell elvégezni.

Alapkorlátok

Olyan helyzetekben, amikor különböző frekvenciájú elektromágneses terek egyidejű expozíciója áll fenn, az alapkorlátokkal kapcsolatosan a következő kritériumoknak kell teljesülniük.

Az 1 Hz és 10 MHz közötti frekvenciájú expozíció esetében:


A 100 kHz-től releváns termikus hatások esetében:


ahol

Ji

az áramsűrűség i frekvencián;

JL,i

az 1. számú melléklet 1. pontjában megadott, az i frekvencián az áramsűrűségre vonatkozó alapkorlát;

SARi

az i frekvencián expozíció által okozott SAR;

SARL

az 1. számú melléklet 1. pontjában megadott, SAR-ra vonatkozó alapkorlát;

Si

a teljesítménysűrűség i frekvencián;

SL

az 1. számú melléklet 1. pontjában megadott, a teljesítménysűrűségre vonatkozó alapkorlát.


Vonatkoztatási határértékek:

Az alapkorlátok alkalmazásához a térerősség vonatkoztatási határértékeire vonatkozó alábbi kritériumokat kell alkalmazni.
A 10 MHz feletti frekvencián a következő két követelménynek kell teljesülnie a térerősség szintjeire:


valamint


ahol

Ei

az elektromos térerősség i frekvencián;

EL,i

az 1. számú melléklet 2. pontjában megadott, az i frekvencián az elektromos térerősség vonatkoztatási határértéke;

Hj

a mágneses térerősség j frekvencián;

HL,j

az 1. számú melléklet 2. pontjában megadott, a mágneses térerősségre vonatkozó vonatkoztatási határérték;

a =

87 V/m,

b =

5 A/m (6,25 μT).


A 100 kHz-től releváns termikus hatás esetében a következő két követelménynek kell teljesülnie a térerősség szintjeire:


ahol

Ei

az elektromos térerősség i frekvencián;

EL,i

az 1. számú melléklet 2. pontjában megadott, az i frekvencián az elektromos térerősségre vonatkozó vonatkoztatási határérték;

Hj

a mágneses térerősség j frekvencián;

HL,j

az 1. számú melléklet 2. pontjában megadott, a mágneses térerősségre vonatkozó vonatkoztatási határérték;

c =

87/f1/2, V/m;

d =

0,73/f A/m.


A végtagáramra és érintési áramra az alábbi követelményeket kell alkalmazni:


ahol

Ik

a végtagáram összetevő k frekvencián;

IL,k

a végtagáramra vonatkozó vonatkoztatási határérték, 45 mA;

In

az érintési áram összetevő n frekvencián;

IC,n

az 1. számú melléklet 3. pontjában megadott frekvencián az érintési áramra vonatkozó vonatkoztatási határérték.


A fenti összegző képletek a legrosszabb esetekben előálló fázis körülményeket tételezik fel a több forrásból származó terek között. Ennek eredményeként a tipikus sugárterhelési helyzetek a gyakorlatban a vonatkoztatási határértékként fent bemutatott egyenletek által jelzetteknél kevésbé korlátozó expozíciószinteket eredményezhetnek.
1

A 4. § (1) bekezdése a 44/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet 42. §-ával megállapított ,a 45/2022. (XII. 20.) BM rendelet 35. §-a szerint módosított szöveg.

2

A 4. § (2) bekezdése a 44/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet 42. §-ával megállapított szöveg.

3

A 6. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 4. § 19. pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére