64/2004. (IV. 27.) FVM rendelet
64/2004. (IV. 27.) FVM rendelet
a gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról1
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 30. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. § Az e rendeletben foglaltakat
a) az 1. számú mellékletben felsorolt gyümölcstermő és alany célra használatos
1. növénynemzetségek,
2. növényfajok fajtáinak, valamint
3. az alany céljára szolgáló fajok
szaporítóanyagként felhasznált növényállományaira és azok forgalomba hozatalra szánt, valamint forgalomba hozott szaporítóanyagára,
b) az a) pontban meghatározott szaporítóanyagot előállító, forgalomba hozó, illetve felhasználó természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: szállító), valamint
c)2 a gyümölcs szaporítóanyag előállításának és forgalomba hozatalának ellenőrzését, valamint növény- egészségügyi ellenőrzését végző Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjára és területi szerveire (a továbbiakban együtt: MgSzH)
kell alkalmazni.
2. § (1)3 A gyümölcs szaporítóanyagok előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása állami ellenőrzés alatt áll. Az ellenőrzési, minősítési, minőségtanúsítási feladatokat az MgSzH látja el. Az MgSzH a Tv. 20. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint ellenőrzési feladatait – felügyeleti jogköre megtartása mellett – részben vagy egészben átruházhatja az általa erre feljogosított egyéb, az ellenőrzés eredményében közvetlenül nem érdekelt szervezetre.
(2)4 Az MgSzH
a)5 a certifikációs rendszer keretében előállított gyümölcs szaporítóanyag-tételeket kategóriába sorolással minősíti, illetve a minősítést ellenőrzi a tételek faj-, illetve fajtaazonossága, származása, szaporítási fokozata, növényegészségügyi állapota és külső minősége alapján; a minősített tételeket a szakterületnek megfelelő tanúsító (certifikációs) címkével, valamint az MgSzH felhatalmazása alapján növényútlevéllel látja el,
b) a certifikációs rendszerbe nem tartozó gyümölcs szaporítóanyagoknak az Európai Unió minimum követelményeinek megfelelő (C.A.C.) előállítását és forgalomba hozatalát ellenőrzi, ideértve a 2. számú mellékletben meghatározott, minőségi kategóriába tartozó károsító szervezetektől való mentességét.
(3)6 Az MgSzH
a) a certifikációs rendszer keretében előállított gyümölcs szaporítóanyag-tételek zárlati károsítóktól és az 5. számú melléklet szerinti károsítóktól való mentességét ellenőrzi, elvégzi a vizsgálatokhoz szükséges mintavételezést, a minták vizsgálatát, valamint határozatban kiadja a vizsgálatok eredményét, valamint
b) a certifikációs rendszerbe nem tartozó gyümölcs szaporítóanyagok (C.A.C.) esetében a zárlati károsítóktól való mentességet ellenőrzi.
Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Bázis szaporítóanyag: közvetlenül vagy ismert számú vegetatív szaporítási lépés eredményeként a központi törzsültetvény növényanyagából származó, üzemi törzsültetvény létesítésére szolgáló szaporítóanyag, amely
a) előállítása során fajtatulajdonságait megőrizte,
b) kielégíti a bázis szaporítóanyagra fajonként előírt növényegészségügyi követelményeket,
c) hatósági ellenőrzés eredményeként minősítést kapott, valamint
d) továbbszaporítása során certifikált szaporítóanyag előállítására szolgál.
2. C.A.C. (Conformitas Agraria Communitatis) szaporítóanyag: nem törzsültetvényből származó, de ellenőrzött, a vonatkozó legalacsonyabb európai uniós követelményeknek megfelelő szaporítóanyag.
3. C.A.C. ültetvény: a szaporítóanyag előállító által igazoltan fajtaazonos és fajtatiszta, a vonatkozó növényegészségügyi előírásoknak és – a hivatalos szemle alkalmával – a legalacsonyabb szaporítási követelményeknek megfelelő, szaporításra kijelölt ültetvény vagy fa.
4. Certifikáció (tanúsítás): a szaporítóanyag-előállítás ellenőrzési rendszere, amelynek eredményeként a hivatalos ellenőrző szervek igazolják, hogy a termelő a terméket a vonatkozó hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően állította elő; az előállítás során az anyag utódvonalát bizonylati rendszerrel nyilvántartják, minőségét a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően ellenőrzik, az eljárás eredményességét az eljáró hatóság certifikációs címkével tanúsítja.
5.7 Certifikációs (tanúsító) címke: a certifikációs rendszerben előállított szaporítóanyag-tétel növényeire, illetve kötegeire a szállító által felhelyezett, annak kategóriáját tanúsító, fémzár jellegű jelölés, amelyet az MgSzH azonosíthatóan megjelölve ad ki a forgalmazónak, és amely tartalmazza a felhasználó számára szükséges összes adatot, beleértve a növényútlevél adatait is.
6. Certifikált szaporítóanyag: közvetlenül vagy ismert számú vegetatív szaporítási lépés eredményeként üzemi törzsültetvény növényanyagából származó szaporító alapanyag, vagy gyümölcstermő ültetvény létesítésére szolgáló – a certifikációs rendszert elhagyó – ültetési anyag, amely
a) előállítása során fajtatulajdonságait megőrizte,
b) kielégíti a certifikált szaporítóanyagra fajonként előírt növényegészségügyi követelményeket, valamint
c) hatósági ellenőrzés eredményeként minősítést kapott.
7. Egyéb károsító: a gyümölcs olyan nem zárlati és nem vizsgálatköteles, szaporítóanyag útján terjedő károsítója, amelyet külön jogszabály ilyennek minősít.
8.8 Faiskola: gyökeres gyümölcs szaporítóanyagot előállító szaporító terület a rajta lévő növényállománnyal, törzsültetvénnyel, felszerelésekkel, épületekkel, amelynek működését az MgSzH engedélyezte.
9. Faiskolai lerakat: faiskolában termelt ültetési anyagnak a faiskolán kívüli – gyümölcs szaporítóanyag kiskereskedelmi forgalomba hozatalát végző – árusító helye, így különösen az áruda, kertészeti áruház.
10. Fajtaazonos szaporítóanyag: a megjelölésnek megfelelő fajtájú szaporítóanyag, oltvány esetén ideértve az alanyfajtát is.
11. Fajtatiszta szaporítóanyag: a tétel vagy csomagolási egység megjelölésétől eltérő fajtájú, alanyú egyedet nem tartalmazó szaporítóanyag.
12. Harmadik ország: bármely ország a Magyar Köztársaság és az Európai Unió tagállamain (a továbbiakban: tagállam) kívül.
13. Házi faiskola: ültetési anyagot kizárólag saját felhasználás céljára előállító, szaporítóanyag forgalomba hozatalára nem jogosult faiskola.
14. Károsító: a növényre vagy növényi termékre káros bármely növény, állat, kórokozó vagy egyéb fertőzőképes megbetegedést okozó szervezet.
15. Kiinduló anyag: a törzskönyvezett növényállománnyal fajtaazonos növény, illetve növények, amely, illetve amelyek növényanyagának szaporulatából a központi törzsültetvény jelöltet létrehozzák.
16. Központi (prebázis) törzsültetvény: központi törzsültetvény jelöltből minősített vagy annak prebázis szaporítóanyagából létesített növényállomány, amely bázis fokozatú szaporítóanyag előállítására szolgál, és amely mindaddig megőrzi minősítését és helyben megújítható, amíg a meghatározott nevelési körülmények fennállnak és az egyedi vizsgálatok során a vonatkozó növényegészségügyi követelményeket teljesíti.
17. Központi törzsültetvény jelölt: a törzskönyvezett növényállománnyal fajtaazonos olyan növény, amely központi törzsültetvénnyé minősíthető, vagy amelyről nyert prebázis szaporítóanyaggal központi törzsültetvény létesíthető, illetve olyan növények, amelyek központi törzsültetvénnyé minősíthetők, vagy amelyekről nyert prebázis szaporítóanyaggal központi törzsültetvény létesíthető, amennyiben a vonatkozó növényegészségügyi követelményeket teljesítik.
18. Magtermő törzsültetvény: generatív szaporítású alanyfajták vegetatív úton előállított ültetési anyagával telepített, magot termő ültetvény.
19. Prebázis szaporítóanyag: a központi (prebázis) törzsültetvény létesítésére szolgáló növényanyag, amely
a) előállítása során fajtatulajdonságait megőrizte,
b) kielégíti a prebázis szaporítóanyagra fajonként előírt növényegészségügyi követelményeket,
c) hivatalos ellenőrzések eredményeképpen minősítést kapott, valamint
d) továbbszaporítása során bázis szaporítóanyag előállítására szolgál.
20. Szaporítási fokozat (szaporulati fok, kategória): a certifikációs rendszerben a továbbszaporítás során a központi törzsültetvényhez viszonyított leszármazási szint, amely a szaporítás sorrendjében lehet: prebázis, bázis, certifikált fokozatú vagy a certifikációs rendszerbe nem tartozó C.A.C., attól függően, hogy a szaporítóanyag milyen fokozatú ültetvényből származik, valamint a nevelés során mely kategóriának előírt növényegészségügyi technológiát alkalmazták; az oltvány szaporítási fokozatát az alacsonyabb szaporítási fokozatú komponens határozza meg.
21. Szaporítóanyag kiskereskedelmi forgalomba hozatala: végső felhasználók részére történő, kis mennyiségű, nem árutermő ültetvény létesítését szolgáló ültetési anyag értékesítése.
22. Szaporítóanyag nagykereskedelmi forgalomba hozatala: saját előállítású vagy vásárolt szaporítóanyag értékesítése árutermelési célú gyümölcs ültetvény telepítők, faiskolák, lerakatok részére, valamint a szaporítóanyag export és import.
23. Szaporítóanyag tétel: azonos fajú, fajtájú, alanyú, szaporítási fokozatú, virológiai állapotú, származási helyű, korú szaporítóanyag egy egységként kezelt mennyisége.
24. Szűrő faiskola: prebázis ültetési anyagot előállító, a növényvédelmi előírásoknak megfelelő faiskola, ahol a törzsültetvény jelölt egyedeit vírustesztelésükkel egyidejűleg szaporítják annak érdekében, hogy a szaporulatot a vírusvizsgálat eredményétől függően központi törzsültetvénybe, illetve törzsgyümölcsösbe helyezzék.
25. Termelői (termék jelölő) címke: C.A.C. kategóriájú szaporítóanyagok növényeire, illetve kötegeire a szállító által felhelyezett, a fajtaazonosságot és minőséget igazoló jelölés, amelynek előállításáról a termelő gondoskodik, és amely tartalmazza a felhasználó számára szükséges legfontosabb adatokat.
26. Törzsgyümölcsös: a fajták eredeti tulajdonságainak folyamatos ellenőrzésére, hiteles megőrzésére hivatott virágzó és termést hozó ültetvény, amelyet a központi törzsültetvénnyel párhuzamosan, azonos tételből származó ültetési anyaggal létesítenek.
27. Törzskönyvezés: az adott fajta azonosítását szolgáló növényállomány hivatalos nyilvántartásba vétele.
28. Törzskönyvi előjegyzés: törzskönyvezés céljára telepített vagy kijelölt, de a fajtaazonosság elbírálására még nem alkalmas, illetve államilag még nem elismert fajtájú növényállomány hivatalos nyilvántartásba vétele.
29. Tünetmentes szaporítóanyag: vizuális vizsgálat alapján vírustüneteket nem mutató növényanyag.
30.9 Üzemi (bázis) törzsültetvény: bázis szaporítóanyagból létesített, certifikált fokozatú szaporítóanyag előállítására szolgáló, az MgSzH által törzsültetvénnyé minősített növényállomány.
31.10 Üzemi (bázis) törzsültetvény jelölt: bázis szaporítóanyagból szaporítóanyag előállítás céljára létesített, de az MgSzH által törzsültetvénnyé még nem minősített növényállomány.
32. Vegetatív szaporító alapanyagot termő törzsültetvény: szemzőhajtás, oltóvessző, dugvány, bujtvány, sarj, palánta előállítására létesített ültetvény.
33. Virológiai állapot: az ellenőrzésre feljogosított szervezet által igazolt, a vírusfertőzöttségre vonatkozó kategória, amely ,,Vírusmentes'', ,,Vírustesztelt'' vagy ,,Tünetmentes'' lehet.
33.1. Tünetmentes szaporítóanyag: vizuális vizsgálat alapján vírustüneteket nem mutató anyafákról származó növényanyag.
33.2.11 Vírusmentes (VF) szaporítóanyag: olyan vírusmentes anyanövényekről, illetőleg azok vírusmentesen fenntartott szaporulatáról származó növény, amelyet nemzetközileg elismert tudományos módszerekkel megvizsgáltak és az adott fajt fertőző valamennyi ismert vírustól és vírusszerű kórokozótól mentesnek találtak, és amelynek termesztése során az MgSzH által igazoltan a vírusmentes technológiai előírásokat megtartották.
33.3.12 Vírustesztelt (VT) szaporítóanyag: olyan anyanövényekről, illetve azok szaporulatáról származó növényanyag, amelyet nemzetközileg elismert tudományos módszerekkel vírusfertőzöttségre megvizsgáltak, és az adott fajra jellemző, meghatározott gazdasági kárt okozó vírusoktól és vírusszerű szervezetektől mentesnek találtak, illetve amelyet az MgSzH által igazoltan vírusmentes technológiai előírások szerint állítottak elő.
34. Vizsgálatköteles nem zárlati károsító: olyan károsító, amely az importőr ország területén vizsgálatköteles, illetve amelyet gazdasági jelentőségénél fogva jogszabály ebbe a körbe sorol.
35. Zárlat: a követelményeknek nem megfelelő minőségű vagy nem megfelelő módon előállított szaporítóanyag felhasználásának, illetve forgalomba hozatalának korlátozása.
36. Zárlati károsító: potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő vagy előfordul, de nem terjedt el, és amely ellen hatósági határozat alapján védekezést folytatnak.
37.13 Zárlati termesztés: az MgSzH eseti engedélye alapján olyan tétel faiskolai termesztése, amely valamely tulajdonsága miatt nem bizonyult az Európai Unió területén forgalomba hozatalra alkalmasnak; a harmadik országba szánt, bértermelésre szaporított tételek termesztése is zárlati termesztésnek minősül.
A gyümölcs szaporítóanyagok előállításának és forgalomba hozatalának általános követelményei
4. § (1)14 Gyümölcs szaporítóanyagot kizárólag az MgSzH által engedélyezett faiskolában, illetve szaporítás céljára telepített vagy előkészített ültetvényben szabad forgalomba hozatal céljára előállítani. Forgalomba hozatal céljából szaporítani – a kísérleti, nemesítési és génmegőrzési célból végzett szaporítások, valamint a céltermeltetés kivételével – csak azokat a fajtákat, klónokat szabad, amelyek a Nemzeti Fajtajegyzékben, a Szállítói Fajtajegyzékben, illetve a Közösségi Fajtajegyzékben szerepelnek vagy egyedi szaporítási engedéllyel rendelkeznek. A tagállamokban elismert, de a Nemzeti Fajtajegyzékben nem szereplő fajták csak a Szállítói Fajtajegyzékre vételt követően szaporíthatók.
(2) A tanúsítási (certifikációs) rendszer keretében csak a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő vagy egyedi szaporítási engedéllyel rendelkező fajták szaporíthatók.
(3) Forgalomba hozni csak az e rendeletben előírt, legalább a C.A.C. kategóriára előírt követelményeket kielégítő szaporítóanyagot lehet.
(4) Az előállítás és forgalomba hozatal során a szállító köteles az 5. §-ban részletezett, az általa folytatott tevékenységre jellemző kritikus pontokat figyelemmel kísérni.
(5)15 A szaporítóanyag előállító köteles az MgSzH-nak tárgyévi tevékenységét minden év február 28-áig bejelenteni. A bejelentésben nyilatkoznia kell
a) a tárgyévi faiskolai, szaporítóanyag nagykereskedelmi tevékenység folytatásáról,
b) a szaporító alapanyag előállító ültetvények üzemeltetéséről, valamint
c) az előállított szaporítóanyag kategóriájáról.
(6) A tagállamokból behozott gyümölcs szaporítóanyagok a hazai jogszabályokban előírt feltételekkel hozhatók forgalomba.
(7) A szaporítóanyagot a szaporítás, nevelés, kitermelés, osztályozás, árukikészítés, kötegelés (csomagolás), tárolás és szállítás során tételenként el kell különíteni, és egyértelműen meg kell jelölni, továbbá gondoskodni kell arról, hogy minőségét a szállítás és tárolás során megőrizze.
(8) A tanúsítási rendszer keretében előállított szaporítóanyag csak certifikációs címkével ellátva hozható forgalomba. A C.A.C. kategóriájú szaporítóanyagot a 6. § (7) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó árucímkével megjelölten szabad forgalomba hozni.
(9) A faiskolai engedélyes és az ellenőrzött C.A.C. kategóriájú szaporítóanyag termő ültetvény fenntartója a tanúsított és C.A.C. szaporítóanyagot telephelyéről külön engedély nélkül forgalomba hozhatja. Egyéb telephelyről a 26. §-ban előírt engedély birtokában lehet szaporítóanyagot forgalomba hozni.
(10) Tanúsított szaporítóanyagot csak a 3. és 4. számú mellékletben előírt követelményeknek megfelelő minőségben szabad forgalomba hozni.
(11) A hazai előállítású C.A.C. szaporítóanyagok minősége – kivéve ha a szállító és a vásárló írásban attól eltérően állapodott meg – el kell érje a 3. és 4. számú mellékletben foglalt követelményeket. Minőségi vita esetén erre vonatkozó írásos megállapodás hiányában a 3. és 4. számú mellékletben részletezett követelmények az irányadók.
(12) A C.A.C. szaporítóanyagok minőségének
a) szaporító alapanyagok tekintetében a 3. számú melléklet 1.1. pontjában,
b) ültetési anyagok és alanycsemeték tekintetében pedig a 4. számú melléklet 2.1.1., 2.2.1., 2.3.1., 2.4., 2.5.1. és 2.6.1. pontjában
foglalt követelményeknek kell legalább megfelelnie, eltekintve a méretekre vonatkozó táblázatokban foglaltaktól.
(13) A vásárolt szaporító alapanyagot megbontott kötegzárú tételből továbbértékesíteni (viszonteladás) nem szabad.
(14) Harmadik országból behozott szaporító alapanyagot a 28. §-ban foglaltak szerint lehet termesztésbe vonni és forgalomba hozni.
A szállítók ellenőrzési feladatai
5. § A szállítónak a szaporítóanyag termő ültetvény és a faiskola és a nagykereskedelmi telephely üzemeltetése során figyelemmel kell kísérnie az alábbi, a tevékenységére vonatkozó kritikus pontokat:
a) a felhasznált szaporító alapanyagok kezelése, tárolása során biztosítania kell, hogy a szaporítandó alapanyagok minősége
1. minősített (certifikált ) anyag esetében feleljen meg a 3. és 4. számú mellékletben foglalt minőségi követelményeknek,
2. C.A.C. anyag esetében pedig legalább az életképesség tekintetében ne legyen kifogásolható; a minőségi követelmények megítélése tekintetében a 3. és 4. számú mellékletben foglaltak az irányadók;
b) a szaporítóanyagok kiültetése, (magvetés, ki- vagy átültetés) során
1. biztosítani kell az a) pont szerinti minőségi követelmények fenntartását;
2. a tételeket megfelelően jelölni kell a keveredés elkerülése érdekében;
3. a műveleteket dokumentálni kell szabadföldi azonosításra alkalmas vázrajzon, illetve a 19. § (8) bekezdésében előírt nyilvántartásban;
c) az 5. számú mellékletben felsorolt, a termesztett növényfajra és az állomány kategóriájától függően előírt jellemző kártevők elszaporodásának megakadályozása érdekében a diagnosztizálásra alkalmas időszakban folyamatosan ellenőrizni kell a növényállományt és meg kell tenni a szükséges beavatkozásokat;
d) ha a szállító által alkalmazott tevékenység eltér a hazai gyakorlatban alkalmazott szokványos termesztési technológiától vagy szaporítóanyag kezelési eljárásoktól, dolgozza ki a művelési módra vonatkozó saját eljárási szabályzatát és gondoskodjék annak betartásáról, illetve nyomon követhető dokumentációjáról;
e) a faiskolai nevelés – ideértve a szaporítóanyag termő ültetvények fenntartását is – folyamán a növényállomány tekintetében a károsítók megtelepedésének megakadályozása és a növényanyag megfelelő fejlődésének érdekében
1. azt megfelelő szinten gyommentesen kell tartani, különös tekintettel azokra a gyomfajokra, melyek a termesztett fajt károsító kártevőkkel közös gazdanövények,
2. gondoskodni kell a megfelelő vízellátásról,
3. a metszési munkákat (gyökérsarj eltávolítás, szemre metszés, koronába metszés, hónaljazás stb.) a megfelelő időben, és minőségben kell elvégezni;
f) a szaporítási műveletek végzése során különös figyelmet kell fordítani a szaporító alapanyagok életképességének fenntartására, valamint az egyes tételek keveredésének elkerülésére;
g) a szaporító alapanyagok szedése és az ültetési anyagok kitermelése során úgy kell eljárni, hogy a növényanyag az a) pont szerinti minőségi követelményeknek megfeleljen; a szedés, kitermelés, átmeneti és tartós tárolás, kötegelés, csomagolás és szállítás tekintetében a 3. és 4. számú mellékletben foglaltak az irányadók;
h) az ápolási műveletek során, különös tekintettel a növényanyag sebzésével járó beavatkozásokra (metszés, hónaljazás stb.) a károsítók elterjesztésének megakadályozására kell törekedni, így
1. a művelő eszközt megfelelő rendszerességgel, arra alkalmas módszerrel fertőtleníteni kell,
2. a C.A.C. állományban használt művelő eszközökkel csak fertőtlenítést követően lehet tanúsított állományban munkát végezni;
i) a növényállományban végzett kezeléseket (növényvédelem, tápanyag utánpótlás, egyéb kémiai beavatkozások) dokumentálni kell a kezelés okának feltüntetésével;
j) a tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásokat folyamatosan, szakszerűen és napra készen kell vezetni, különös tekintettel az egyes tételek azonosíthatóságára vonatkozó feljegyzésekre.
A gyümölcs szaporítóanyagok megjelölése, címkézés
6. § (1)16 A gyümölcs szaporítóanyagok megjelölésére felhasznált certifikációs (tanúsító) és minősítő címkét az MgSzH biztosítja a szállítók számára. A megfelelő minőséget és a címke-előállítás ellenőrizhetőségét biztosító feltételek mellett a certifikációs címkék saját célra történő előállítására az MgSzH feljogosíthatja a szállítót.
(2) A C.A.C. szaporítóanyagok megjelölésére szolgáló termelői címkéről a szállító gondoskodik.
(3) Az e rendeletben előírt termékjelölés (certifikációs vagy termelői címke) nélküli termékek nem forgalmazhatók.
(4) A címkék anyagának és az arra nyomtatott, illetve írt szövegnek olyan ellenállónak kell lennie, ami legalább egy évig biztosítja a feltüntetett adatok olvashatóságát szabadföldi vagy mesterséges körülmények közötti termesztés, illetve tárolás során.
(5) A címke kategóriánként
a) prebázis és bázis kategóriájú szaporítóanyagnál fehér,
b) certifikált kategóriájú szaporítóanyagnál kék,
c) C.A.C. kategóriájú szaporítóanyagnál narancssárga, vagy bármilyen más, de nem kék
színű.
(6) A certifikációs címkén a következő adatokat kell feltüntetni:
a) EU minőség,
b) tagállam kódja,
c) az ellenőrző hatóság neve vagy kódja,
d) a szállító regisztrációs vagy engedélyszáma,
e) a szállító neve,
f) egyedi sorozatszám, a naptári hét száma vagy tétel száma,
g) botanikai név,
h) a fajta neve, ha van, akkor az alany fajta neve vagy faja,
i) mennyiség,
j) kategória,
k) harmadik országból importált anyag esetén az előállító ország neve,
l) a virológiai állapot,
m) a növényútlevél további adatai.
(7) A C.A.C. kategóriájú szaporítóanyagok megjelölésére szolgáló termelői címkéken a (6) bekezdésben felsoroltak közül legalább az a), c), h) és j) pontok adatait fel kell tüntetni. A többi pontban felsorolt adatot elegendő a származási igazolványon feltüntetni. A virológiai állapotra vonatkozóan sem a termelői címkén, sem a kísérő dokumentumokon (származási igazolvány, számla, szállítólevél) megállapítás nem tehető.
(8) A certifikált kategóriájú fás oltványok minden egyedét a kitermelést megelőzően, a tenyészedényes növényanyagot, a szamócapalántákat és a kötegelt árut a forgalomba hozatalt megelőzően kell tanúsító vagy termelői címkével ellátni. Certifikált kategóriájú fás oltványok kötegelten láthatók el tanúsító címkével, ha
a) árutermő ültetvény telepítés céljára szándékozzák forgalomba hozni,
b) az egy telepítő részére forgalmazni kívánt tétel legalább 200 db oltványból áll,
c)17 a szállítónak a telepítőtől írásos megrendelése van, melyet a kötegellenőrzéskor az MgSzH részére be kell mutatni,
d) kötegelten tanúsított fás oltványok csak a 23. § a) és b) pontja szerint a faiskola telephelyén végzett kötegellenőrzést követően hozhatók forgalomba,
e) kötegelten tanúsított fás oltványokat megbontott kötegből tovább forgalmazni tilos.
(9) Az egy kötegbe köthető növények darabszámát a 3. számú melléklet 2. pontja, valamint a 4. számú melléklet 3. pontja tartalmazza.
(10) A címkét terméktípustól függően
a) a koronás oltványokra a korona vesszők közötti törzsrészre, illetve a suhángoltvány fele magasságában,
b) az egyéb tenyészedényes növények esetén – szamóca kivételével – azok tövi részére,
c) a kötegelten jelölhető faiskolai termékekre – a fémzárolás gyakorlatához hasonlóan – a köteg felső kötésére tűzőgéppel
kell felhelyezni.
(11) A (10) bekezdés c) pontja szerinti esetekben a címkét oly módon kell felhelyezni, hogy a köteget a címke levétele nélkül ne lehessen felbontani vagy fémzárat kell alkalmazni.
(12) A saját felhasználásra, nyilvántartott kísérletre, illetve kísérleti, nemesítési vagy génmegőrzési célra szaporított tételeket a faiskola saját címkéjével szabad felhasználni, illetve forgalomba hozni. A forgalomba hozatal során a kísérő dokumentumon fel kell tüntetni a felhasználás célját.
Nyilvántartás
7. § (1)18 A gyümölcs szaporítóanyag-termő ültetvény és az árutermelő faiskola és a nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező szállító köteles a felhasznált, előállított és forgalomba hozott szaporító- és ültetési anyagokról az MgSzH által rendszeresített, a 19. § (8) bekezdése szerinti nyilvántartást folyamatosan vezetni, és azt az ellenőrzés során az MgSzH részére átadni vagy megküldeni.
(2)19 A gyümölcs szaporítóanyag felhasználás és forgalomba hozatal esetén az engedélyes köteles az MgSzH által szigorú számadású nyomtatványként átadott származási igazolványt a nyomtatvány kitöltési útmutatója szerint kiállítani – amellyel kötelezettséget vállal a gyümölcs szaporítóanyag megfelelő fajtatisztaságára, fajtaazonosságára és minőségére – és annak egy példányát az áru kísérőjeként a vásárlónak átadni, egy példányát az MgSzH részére megküldeni, a tőpéldányt pedig a nyomtatvány tömbbel együtt megőrizni.
(3) Telephelyről történő kiskereskedelmi értékesítés esetén eladási jegyzéket kell kiállítani, amely legalább tartalmazza a 6. § (6) bekezdésének a), c), e), h) és j) pontjaiban felsorolt adatokat. A forgalmazási szezon végén a kistételes értékesítésekről kiállított eladási jegyzék tételenkénti összesítésével kell származási igazolványt kiállítani.
(4)20 A forgalomba hozott tételekről kiállított származási igazolvány egy példányát folyamatosan, legalább havonta kell megküldeni az MgSzH részére. Az adott termék aktuális forgalmazási szezonjának elteltével a beküldési határidők végső határideje:
a) ültetési anyagok és szaporító alapanyagok
1. őszi forgalomba hozataláról: december 15.,
2. tavaszi forgalomba hozataláról: május 15.;
b) szemzőhajtás forgalomba hozatalról: október 1.;
c) oltóvesszőforgalomba hozatalról: május 25.
(5)21 A nem Magyarországon előállított, tagállamokból behozott szaporító alapanyagról az engedélyes (faiskolás vagy nagykereskedő) a behozatalt követően az e rendeletben előírt honosító származási igazolványt köteles kiállítani és a továbbiakban ezt nyilvántartásaiban feltüntetni. A honosító származási igazolvány az MgSzH példányát a (4) bekezdés szerinti határidőre be kell küldeni.
(6) A honosító származási igazolványon fel kell tüntetni a forgalmazó nevét, a szaporítóanyag ellenőrző hatóság által nyilvántartott regisztrációs számát, valamint a származási ország megnevezését. Az engedélyes nyilvántartásaiban e bizonylatot kell szerepeltesse, a szállítótól átvett származási bizonylat másolati példányát a honosító származási igazolvány mellékleteként kell kezelje, melyet az ellenőrzés során be kell mutatni.
(7) A nyilvántartásokat és mellékleteit – például jegyzőkönyvek, származási igazolványok – 10 évig meg kell őrizni.
(8)22 Az adminisztráció pontos és szakszerű vezetéséért az MgSzH által kiadott engedélyben szakmai vezetőként megjelölt személy, faiskolai lerakat esetén pedig a regisztráltatott szakvezető felelős.
Növényegészségügyi követelmények
8. § (1)23 Forgalomba hozni csak az MgSzH által a vonatkozó jogszabályok szerint növényegészségügyi szempontból ellenőrzött gyümölcs szaporítóanyagot szabad.
(2) A megfelelőség tanúsításban részesített szaporítóanyag kategóriába sorolásának feltétele a gyümölcs szaporítóanyag előállítása során a megfelelő növényegészségügyi előírások betartása. Egy állomány akkor tekinthető tanúsítottan károsítóktól mentesnek, ha
a) termőhelye előzetes szemle alapján a felhasznált szaporítóanyagok és a növényegészségügyi státus megőrzésének szempontjából (izoláció, elővetemény, talajvizsgálat) alkalmasnak minősül a telepítésre,
b) a felhasznált szaporítóanyag a tanúsítási rendszerben előállított növényállományról vagy a kategóriának megfelelő körülmények között fenntartott szaporulatairól származik,
c) a növényegészségügyi állapot megőrzésére vonatkozó technológiai előírásokat a termelő betartotta,
d) az előállítás során a szaporítóanyag kötelező és rendszeres növényegészségügyi ellenőrző vizsgálatban részesült.
(3) A gyümölcs törzsültetvényekben és faiskolákban a vegetációs időszak folyamán legalább három alkalommal, a szamóca törzsültetvényekben legalább négy alkalommal, egyéb bogyós törzsültetvényekben legalább három alkalommal a károsítók diagnosztizálására legmegfelelőbb időpontban vizuális vizsgálatot kell végezni. A fertőzött egyedeket a hatóság eltávolíttatja és azokat meg kell semmisíteni. A fertőzött fa helyére, illetve a fertőzött területre öt évig közös vírusgazdanövény nem telepíthető.
(4) Vizuális vizsgálat alapján a gyümölcs üzemi törzsültetvényben és a certifikált növényanyagban fajtánként (klónonként) húsz százaléknál nagyobb vírusfertőzöttség észlelése esetén az állományt és szaporulatát vissza kell minősíteni C.A.C. szaporítóanyaggá.
(5) C.A.C. növényállománnyal való keveredés (az izolációs távolság be nem tartása) esetén a virológiai állapotra vonatkozó jelzést valamennyi növényről el kell távolítani, a növényanyag csak C.A.C. minősítésű lehet.
(6)24 Amennyiben az ellenőrző vizsgálatok nem igazolják a gyümölcs szaporítóanyag eredeti növényegészségügyi állapotát vagy a vizsgálatok, illetve a szaporítás vagy termesztés során a termelő a vonatkozó technológiai előírásokat nem tartotta be, az MgSzH a minősítési kategóriára és a virológiai állapotra utaló megkülönböztető jelzés használatát azonnal megtiltja.
Törzskönyvezés
9. § (1)25 A növényfajtát állami elismerésre bejelentőnek vagy a fajta fenntartójának minden faiskolai termesztésre szánt fajta esetében a fajta azonosítására szolgáló növényállományát törzskönyvezésre az MgSzH-nak be kell jelentenie. Amennyiben a bejelentett állomány fajtája még nem részesült állami elismerésben vagy az állomány még nem alkalmas a fajtaazonosság elbírálására, a fajta elismeréséig, illetve a növények kifejlődéséig az állományt az MgSzH törzskönyvezésre előjegyzi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a növény eredetét, az ültetés idejét, és mellékelni kell a növényegészségügyi alkalmasságot igazoló jegyzőkönyvet, valamint a terület helyszínrajzát a növények pontos helyének megjelölésével.
(3)26 A bejelentett növények törzskönyvezésre való alkalmasságát az MgSzH által összehívott szakbizottság bírálja el. A törzskönyvezett állomány legkisebb nagysága fás fajok esetében négy, bogyós fajoknál öt egyed. A bizottság javaslata alapján az alkalmasnak minősített növényeket az MgSzH a törzskönyvbe bejegyzi és erről a bejelentőt értesíti.
(4) A törzskönyvezett állomány megsemmisülése vagy alkalmatlanná válása esetén, ha a fajtából már létesült törzsgyümölcsös, a törzskönyvezett állomány szerepét az veszi át.
Kiinduló anyag, központi törzsültetvény jelölt
10. § (1) Központi (prebázis) törzsültetvény a törzskönyvezett állományból kijelölt vagy a fajtafenntartó által igazolt eredetű, fajtaazonos kiinduló anyag szaporulatából létesíthető.
(2)27 A szaporításra kiválasztott növényegyedet fenntartója jelöli ki és növényegészségügyi ellenőrzés céljából az MgSzH-nak bejelenti.
(3) A kiválasztott egyed helyszíni vizuális növényegészségügyi vizsgálata kiterjed a növény és környezete egészségi állapotára, zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítók, egyéb vírusok és vírusszerű szervezetek, valamint a szaporítóanyaggal átvihető más, gazdaságilag jelentős károsítók jelenlétére.
(4)28 Az MgSzH által továbbszaporításra alkalmasnak minősített egyedet a fajta jogosultja vagy fenntartója nyilvántartja az MgSzH által rendszeresített minőségi származási igazolványon, valamint gondoskodik a kiinduló anyag felszaporításáról és virológiai tesztelésének, illetve vírusmentesítésének elvégzéséről.
(5) A kiválasztott növényegyedet a mentességet megőrző körülmények biztosításával le kell szaporítani. Az így kapott szaporulatot a tesztelés időtartama alatt a gyökérösszenövéssel, pollennel, légbeli vagy talajban élő vektorokkal történő fertőzéstől mentességet biztosító körülmények között szűrő faiskolában kell nevelni. A szükséges ellenőrző vizsgálatok elvégzése után ez az anyag a fajta (klón) központi (prebázis) törzsültetvény- és törzsgyümölcsös alapanyaga.
(6) A kiinduló anyagot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által kiadott módszertani útmutató alapján kell a mentesség megállapítása céljából az 5. számú mellékletben meghatározott károsítókra megvizsgálni. A fertőzött anyag vírusmentesítéséről, illetve a mentesítés eredményének ellenőrzéséről a módszertani útmutatóban leírtak szerint gondoskodni kell.
(7) Ha egy adott faj kiinduló anyagánál vírusfertőzöttség gyanúja áll fenn, az első teszteléssel egy időben vírusmentesítést kell végezni.
A gyümölcs szaporítóanyag-termő ültetvényekre vonatkozó általános követelmények
11. § (1) A növényállománynak fajtatisztának, illetve fajtaazonosnak kell lennie, és ezt a gyümölcs szaporítóanyag forgalomba hozatala során származási igazolvánnyal kell igazolni.
(2)29 A központi törzsültetvényből, illetve bázis faiskolából évente kikerülő bázis ültetési anyag valamennyi tételéből ellenőrző termesztésre mintát kell átadni az MgSzH részére.
(3) Az ültetvényekben lévő fajtákat, illetve klónokat egymástól jól elkülöníthetően kell elhelyezni. A törzses fajok szaporítóanyag-termő ültetvényének minden egyedét, bogyós fajoknál a tételeket időjárást álló jeltáblával vagy azonosítását lehetővé tévő címkével kell ellátni.
(4) Az ültetvény kategóriája központi (prebázis), üzemi (bázis) törzsültetvény vagy szaporításra kijelölt C.A.C. ültetvény lehet.
(5) Az ültetvény és az egyed kondíciójának, kezeltségének alkalmasnak kell lennie az előírt minőségű szaporító- és ültetési anyag termelésének biztosítására.
(6)30 Az üzemi és a központi törzsültetvények növényeit szaporítóanyag-termesztésre csak akkor szabad felhasználni, ha azok rendelkeznek az MgSzH tanúsítványával és éves minősítő szemle során a követelményeknek megfeleltek. A C.A.C. ültetvények növényeinek rendelkeznie kell az MgSzH által az adott évre kiállított érvényes szemlejegyzőkönyvvel.
(7)31 A törzsültetvények állományáról az MgSzH által rendszeresített nyilvántartást kell vezetni, amely a bogyós gyümölcsű és az alanyültetvények esetében az adott év szemlejegyzőkönyve. A tanúsítvány csak a nyilvántartó lappal, illetve az adott év szemlejegyzőkönyvével együtt érvényes.
(8) A törzsültetvényeken termett gyümölcs szaporítóanyagokról, valamint azok felhasználásáról a szemlejegyzőkönyveken és származási igazolványokon alapuló naprakész nyilvántartást kell vezetni.
(9)32 A törzsültetvényekben lévő növényekről a 6. számú melléklet szerinti időtartamig szabad szaporítóanyagot szedni. Szamóca és málna kivételével a törzsültetvények gyümölcs szaporítóanyaga mindaddig felhasználható, amíg az ültetvény eleget tesz a kategóriájára előírt növényegészségügyi követelményeknek és a megtermelt szaporítóanyag kielégíti a 3. és 4. számú mellékletben előírt minőségi követelményeket. E követelmények nem teljesülése esetén az MgSzH a törzsültetvények tanúsítványát visszavonja. A törzsültetvények élettartama szamóca esetében legfeljebb 2 év, málna esetében legfeljebb 4 év.
(10) A C.A.C. ültetvény szaporítóanyagának felhasználására a 4. § (12) és (13) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(11)33 A tanúsítvánnyal rendelkező törzsültetvényekben üzemeltetésük ideje alatt az MgSzH évente – bejelentés nélkül – elvégzi a minősítő szemlét.
(12)34 A C.A.C. kategóriájú szaporításra kijelölt fákat, ültetvényeket az MgSzH-hoz évenkénti szemlére február 28-áig be kell jelenteni. A kérelemben fel kell tüntetni az ültetvények fajtáját, területnagyságát vagy egyedszámát és helyét (helység, helyrajziszám, táblaszám), a kérelmező nevét és címét.
Törzsültetvények létesítése, üzemeltetése
12. § (1) A fajtafenntartónak a Nemzeti Fajtajegyzékre felvett növényfajta törzskönyvezett növényeiből kiindulva vagy az általa igazoltan fajtaazonos kiinduló anyag felhasználásával létrehozott központi törzsültetvény jelöltből központi törzsültetvényt – bázis szaporítóanyagot termőt és törzsgyümölcsöst – kell létesítenie.
(2)35 Törzsültetvényt csak faiskolai engedélyes természetes személy vagy szervezet létesíthet az MgSzH előzetes engedélyével. A létesítés iránti kérelmet a telepítést megelőző legalább 6 hónappal kell az MgSzH-hoz előterjeszteni.
(3)36 A terület alkalmasságának elbírálására előzetes termőhelyi szemlét kell kérni az MgSzH-tól. A termőhelyi szemle
a) az izolációs távolság felmérésére,
b) az előveteményekre,
c) a talaj vírusvektor fonálféreg fertőzöttségének meghatározására, valamint
d) a különleges szakmai feltételek – elkülönítés lehetősége a szaporítás, a nevelés, a kitermelés, a csomagolás és a szállítás folyamatában, valamint a bizonylatolási feltételek megléte, az ügyviteli fegyelem betartása, és mindezek személyi garanciája – vizsgálatára
terjed ki.
(4)37 Az MgSzH a törzsültetvény létesítésének engedélyezéséről, vagy annak elutasításáról határozatot hoz.
(5) A szaporítás célját szolgáló központi (prebázis) törzsültetvényekben a fajtafenntartó vagy megbízottja, az üzemi (bázis) törzsültetvényben az ültetvény fenntartója köteles folyamatos fajtafenntartást végezni és az ültetvényt minősítésre, szemlére előkészíteni.
(6)38 Az MgSzH a törzsültetvények minősítését és éves szemléjét a vizsgálatra legalkalmasabb időpontban végzi el.
(7)39 Az MgSzH a törzsültetvények minősítő szemléjéről jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell a törzsültetvény elfogadott kategóriáját, valamint a szaporítóanyag szedésének és forgalomba hozatalának az engedélyezhetőségét.
(8)40 A törzsültetvény megszüntetéséről a tulajdonosnak értesítenie kell az MgSzH-t.
13. § (1) A törzsültetvény fenntartása során a fenntartó köteles olyan növényvédelmi technológiát alkalmazni, amely a vírusátvitel szempontjából veszélyes vektorok (levéltetvek, kabócák, fonálférgek stb.), illetve egyéb károsítók megtelepedését megakadályozza. Így
a) az ültetvényt gyommentesen kell tartani,
b) az ültetvényben a légbeli vektorok megjelenését arra alkalmas módszerekkel kell előre jelezni,
c) a sharka vírusfertőzésre fogékony fajoknál a fertőzött egyedek szelektálását a tünetek jelentkezésének időpontjában, a vegetációban folyamatosan kell elvégezni, a fertőzésre gyanús növényeket meg kell jelölni, és szelektálás céljából az ellenőrzésre jogosultnak be kell jelenteni,
d) az előírt növényegészségügyi ellenőrző vizsgálatokat el kell végezni, illetve végeztetni,
e) minden olyan eseményt, munkafázist (telepítés, szemzés, szelektálás, kitermelés), amely az elhelyezett növények állagát, növényegészségügyi állapotát módosíthatja, az ellenőrzést végzőnek be kell jelenteni,
f) a növényegészségügyi előírásokat és egyéb biztonsági intézkedéseket maradéktalanul be kell tartani.
(2) A szemzőhajtást termő törzsültetvény növényeiről a csonthéjas fajoknál a pollennel történő vírusátvitel, az almatermésűeknél pedig a tűzhalás (Erwinia amylovora) terjedésének megakadályozása céljából a virágokat bimbós állapotban el kell távolítani. Ettől eltérni csak a 16. § (6) bekezdésében meghatározott módon lehet, a fajtaazonosság megállapítása céljából.
(3) Törzsültetvényekben köztes kultúra termesztése nem engedélyezhető.
(4) Vizuális vizsgálat alapján a károsítóktól mentes gyümölcs szaporítóanyagot termő központi törzsültetvény csonthéjas és héjas anyagában fajtánként (klónonként) egy növényegyed vírusfertőzöttségének észlelése esetén, valamint a mentes gyümölcs szaporítóanyag-termő üzemi törzsültetvény csonthéjas és héjas anyagában fajtánként (klónonként) 30%-nál nagyobb vírusfertőzöttség észlelése esetén a vírus kimutatására alkalmas speciális vizsgálatot (tesztelést) a fajta (klón) összes egyedére el kell végezni. A vizsgálat lezárásáig a fajta (klón) továbbszaporításra nem használható fel. Pozitív tesztelési eredmény esetén a fertőzött egyedet az ültetvényből el kell távolítani és meg kell semmisíteni.
(5) A törzsültetvények létesítésének és üzemeltetésének részletes szabályait a 6. és 7. számú melléklet, a törzsültetvények fenntartásának részletes növényegészségügyi követelményeit a 8. számú melléklet tartalmazza.
Központi törzsültetvény létesítése, üzemeltetése
14. § (1)41 Központi törzsültetvény létesítésére szűrő faiskolában előállított, az MgSzH által fémzárolt és mentesnek minősített, hatóságilag ellenőrzött, illetve a károsítóktól mentes, minőségi származási igazolvánnyal ellátott ültetési anyag használható fel. Külföldről behozott gyümölcs szaporítóanyag csak a vírustesztelések után használható fel, kivéve, ha a behozott anyag vírusmentességét az MgSzH a bemutatott bizonylatok alapján igazolja.
(2) A szűrő faiskolából kikerülő ültetési anyagot – az alany fajták kivételével – gyümölcs szaporítóanyagot termő központi törzsültetvénybe és egyidejűleg ugyanazon tételből törzsgyümölcsösbe kell kihelyezni.
(3) A törzsgyümölcsös mérete – fajtánként és tételenként – törzses fajok esetén legalább öt egyed, bokrok és egyéb bogyós fajok esetén legalább tíz egyed.
(4) A törzsgyümölcsös állományáról nyilvántartást kell vezetni. A törzsgyümölcsösben a fajta eredeti tulajdonságának megőrzése érdekében a fajtafenntartónak rendszeres ellenőrzést kell végeznie, amely egyben a fajtafenntartás része is.
(5) A központi törzsültetvény növényállományát saját állományáról származó szaporító alapanyagból, az e kategóriára előírt növényegészségügyi követelmények között nevelt, fajtaazonos prebázis ültetési anyaggal meg lehet újítani. A megújításra előállított prebázis ültetési anyagokból egyidejűleg törzsgyümölcsöst is kell telepíteni.
(6) A központi törzsültetvény növényállományát a saját állományból történő megújítás lehetőségének hiányában a törzsgyümölcsösből vagy a fajtafenntartó által megjelölt törzsfáról származó gyümölcs szaporítóanyag felhasználásával, szűrő faiskolában előállított ültetési anyaggal kell leváltani.
15. § (1) A szemzőhajtást termő központi törzsültetvény sharkagazda csonthéjas fajokhoz tartozó és mandula növényeit a pollennel, légbeli vagy talajlakó szervezetek által történő fertőződés megakadályozása érdekében izolátor alatt, tenyészedényben kell fenntartani.
(2) Az izolátort és 20 méteres környezetét kiemelt növényvédelmi körzetként kell kezelni, amelyen belül létesítésekor pollennel terjedő vírusok gazdanövényei nem lehetnek.
(3) Az izolátor alatti elkülönített elhelyezés során
a) az izolátornak olyan stabil építménynek kell lennie, amely a szélsőséges időjárási körülmények között is alkalmas a növények védelmére,
b) egy izolátor alatt különböző származású szaporító- vagy ültetési anyag elhelyezése kizárólag csak a teljes légteret elválasztó válaszfalak beépítése esetén engedélyezhető,
c) a tenyészedényben felhasznált tápközeg vírusvektor fonálférgeket nem tartalmazhat, tápanyag utánpótlásra szerves trágya nem használható, valamint
d) az izolátor alatt nevelt növények talaját ültetés céljára ismételten felhasználni tilos.
(4) Vizuális vizsgálat alapján a szabadföldre kiültetett bogyós központi törzsültetvény anyagban fajtánként, klónonként egy növényegyed vírusfertőzöttségének észlelése esetén a vírus kimutatására alkalmas speciális vizsgálatot (tesztelést) a fajta (klón) egyedeinek húsz százalékára ki kell terjeszteni. A vizsgálat lezárásáig a fajta (klón) továbbszaporításra nem használható fel. Pozitív tesztelési eredmény esetén a fajtát (klónt) az ültetvényből el kell távolítani és meg kell semmisíteni.
Üzemi (bázis) törzsültetvények létesítése és üzemeltetése
16. § (1)42 Üzemi törzsültetvényt csak központi törzsültetvényből származó, az MgSzH által fémzárolt, bázis faiskolában előállított szaporítóanyaggal szabad létesíteni. Külföldről behozott szaporítóanyag csak ellenőrző vizsgálat után használható fel, kivéve, ha a behozott anyagnak az 5. számú mellékletben felsorolt károsítóktól való mentességét a MgSzH a bemutatott bizonylatok alapján igazolja.
(2) Az üzemi törzsültetvény állományát a nem sharkagazda fajok esetében legfeljebb két alkalommal saját állományáról származó szaporító alapanyagból, az e kategóriára előírt növényegészségügyi követelmények között nevelt bázis 2., illetve bázis 3. ültetési anyaggal meg lehet újítani.
(3)43 A bázis 2. és 3. ültetési anyag – a szamóca kivételével – nem hozható forgalomba, annak valamennyi tételéből ellenőrző termesztésre mintát kell átadni az MgSzH-nak.
(4) Fás gyümölcsfajok esetében a bázis 2. és 3. ültetési anyagból létesített üzemi 2. és 3. törzsültetvény valamennyi egyedét a szaporítás megkezdése előtt az előírt módszerrel végzett ellenőrző vizsgálatban kell részesíteni.
(5)44 Üzemi 2. és 3. törzsültetvény esetében az MgSzH a tanúsítványt az ültetvényről csak az ellenőrző termesztés és az ellenőrző vizsgálat kedvező eredményét követően adja ki.
(6) Az üzemi törzsültetvény tételei fajtaazonosságának ellenőrzése érdekében tételenként egy egyeden – de húsz darabot meghaladó tétel esetén legfeljebb az egyedszám tíz százalékán – a virágok egy alkalommal fennhagyhatók. A virágoztatott egyedeket a fajtaazonosság megállapítása után az ültetvényből el kell távolítani vagy a fát újbóli ellenőrző vizsgálatnak kell alávetni. Ebben az esetben a virágzott fa szaporítóanyagát az újbóli vírustesztelés eredményének ismertté válásáig felhasználni tilos.
(7) A fajta azonosítás céljából virágoztatott és termést érlelő egyed, illetve egyedek kiválasztása és kijelölése során
a)45 a várhatóan terméshozásra képes – megfelelő kondíciójú – tételek egyedét, illetve egyedeit tárgyév február 28-áig be kell jelenteni az MgSzH részére,
b) a bejelentésnek tartalmaznia kell a tétel törzsültetvény nyilvántartó lapon feltüntetett sorszámát (tételszámát), a fajtát és a telepítés évét,
c) meg kell jelölni a tételen belül a terméshozás céljából virágoztatott fa, illetve fák sor- és tőszámát és ezzel egyidejűleg az ültetvényben egyértelmű azonosításra alkalmas jelöléssel kell ellátni a bejelentett fát, illetve fákat.
A C.A.C. ültetvények követelményei
17. § (1) A C.A.C. ültetvény tételeit egymástól el kell különíteni és a 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint meg kell jelölni.
(2) A tételek fajtaazonosságát és fajtatisztaságát az ültetvény tulajdonosa a tétel származási bizonyítványával, illetve saját írásos nyilatkozatával tanúsítja.
(3)46 Az ültetvény szaporítóanyagának felhasználását az MgSzH a szemle során megállapított szaporításra való alkalmasság és a Szolgálat növényegészségügyi szemlejegyzőkönyve alapján évente engedélyezi.
Gyümölcsfaiskola létesítése, megszűnése
18. § (1)47 Gyümölcs szaporítóanyagot forgalomba hozatal céljából előállítani csak az MgSzH engedélyével rendelkező gyümölcsfaiskolában szabad.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a szaporítás megkezdése előtt kell a minősítő intézethez benyújtani.
(3)48 Az MgSzH a gyümölcsfaiskola létesítését és üzemeltetését a kérelmező részére akkor engedélyezi, ha
a)49
b) a kérelemben megjelölték a faiskola szakmai felelősét, aki az ellenőrző hatóságokkal kapcsolatot tart,
c) a vezető legalább középfokú kertészeti vagy mezőgazdasági növénytermesztési végzettséggel rendelkezik, és ezt a végzettséget igazoló okirat másolatát mellékelve igazolja,
d) a termesztésre kijelölt terület a mellékelt vázrajz alapján beazonosítható, a jogszerű földhasználat igazolt,
e)50 a területnek a tanúsítási rendszerben meghatározott növényegészségügyi követelményeknek való megfelelését, illetve alkalmasságát az MgSzH igazolja,
f) a termékpálya szerinti terméktanács tagja, és azt igazolja,
g) a kérelmező – társas vállalkozás esetén a szakmai vezető – a kérelem benyújtását megelőző öt évben a növényfajták állami elismerésére, valamint a szaporítóanyag előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó jogszabályok előírásait szándékosan nem sértette meg.
(4)51 A gyümölcsfaiskolai engedélyt az MgSzH határozatlan vagy határozott időtartamra adja ki.
(5)52 Az engedély adataiban történt változást az engedélyes köteles 30 napon belül írásban bejelenteni az MgSzH-nak.
(6)53 Az MgSzH a gyümölcsfaiskolai engedélyt visszavonja, ha
a) az engedélyes a szaporítási tevékenységet megszünteti,
b) az engedélyes a szaporítóanyag előállításával, forgalomba hozatalával kapcsolatos jogszabályokat súlyosan vagy ismételten megszegi,
c)54 a faiskolai terület növényegészségügyi szempontból alkalmatlanná válik, és az MgSzH az engedély visszavonását javasolja,
d) az engedélyes három egymást követő évben nem folytat termelést, vagy
e) a (3) bekezdés szerinti feltételek valamelyike nem teljesül.
(7)55 A megszűnt faiskolában lévő szaporítóanyag kitermelésének és felhasználásának határidejét az MgSzH írja elő.
(8)56
(9)57 Az MgSzH tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) az engedély visszavonásáról, ha arra a (6) bekezdés b) vagy c) pontja miatt került sor.
A gyümölcsfaiskola üzemeltetése és ellenőrzése
19. § (1) A gyümölcsfaiskolában felhasználásra kerülő, nevelés alatt álló és előállított szaporítóanyagnak meg kell felelnie a vonatkozó növényegészségügyi jogszabályok követelményeinek.
(2) Céltermeltetésre zárlati termesztés keretei között a megrendelés szerinti mennyiségben bármely fajta szaporítható, amennyiben származása igazolt és a növényegészségügyi jogszabályok előírásainak megfelel.
(3) Nemesítési célt szolgáló szaporítás esetén a nemesítő írásos megrendelése szükséges.
(4) A tanúsított szaporítóanyagot előállító és a C.A.C. gyümölcsfaiskolát – az izolációs távolság megtartásával – elkülönítetten kell fenntartani.
(5) A tételeket egymástól egyértelműen el kell választani és meg kell jelölni.
(6) A növényállomány területi elhelyezkedéséről vázrajzot kell készíteni, amely alapján a tételek azonosíthatók.
(7) A faiskola fenntartóinak az ellenőrzésekhez a faiskola növényállományát, a kapcsolatos bizonylatokat, valamint a nyilvántartásokat elő kell készítenie.
(8)58 A faiskolának a gyümölcsfaiskolai szaporítóanyag termeléséről az MgSzH által rendszeresített nyilvántartást határidőre és szakszerűen kell vezetnie. A megfelelően vezetett nyilvántartást az MgSzH részére
a) az eltelepített alanycsemetékről, csírásmagról és az elvetett vetőmagról évente május 25-éig,
b) a kézbenoltásokról, a továbbnevelésről, a tenyészedényes nevelésről és az iskolázott dugványokról (például mogyoró, ribiszke, köszméte), sarjról, palántáról (például málna, szamóca) évente május 25-éig, a gesztenye oltásokról évente június 20-áig,
c) a tárgyévi szemzésekről és bogyós oltásokról évente október 10-éig,
d) a fás és az október 30. utáni kitermelésre előállított szamóca kivételével a bogyós ültetési anyag leltárról évente július 20-áig,
e) az alanycsemete (magcsemete, gyökeres dugvány, bujtvány) és az október 30. után kitermelendő szamóca palánta leltárról évente október 30-áig
meg kell küldeni.
(9)59 Az MgSzH a minőség tanúsítás tényét igazoló címkét a faiskolai szemle jegyzőkönyv és a beküldött leltár jelentés alapján adja át a faiskolának.
(10) A szaporításra és forgalomba hozatalra vonatkozó nyilvántartásokat a származási igazolványok adatai szerint, a fajtákat a Nemzeti Fajtajegyzék, az egyedi szaporítási engedély vagy a Szállítói Fajtajegyzék alapján kell megnevezni. A tanúsítási rendszer keretében nevelt vírusmentes (vírustesztelt) tételeket a C.A.C. szaporításoktól külön kell nyilvántartani.
(11)60 A faiskola működését az MgSzH a vegetációs időben végzett helyszíni szemlék és a gyümölcsfaiskola által vezetett nyilvántartások – beleértve az 5. §-ban meghatározott kritikus pontok figyelemmel kísérésének dokumentációját is – ellenőrzése útján a kategóriának megfelelő technológiai előírások betartására, a bizonylatolásra, a nyilvántartásra és a tanúsítás rendjére is kiterjedően felügyeli, egyúttal minősíti a faiskolai növényállományt.
(12) A szabadgyökerű ültetési anyagok kitermelése – a zöld palántaként forgalmazott szamóca kivételével – legkorábban október 10-étől engedélyezett.
(13)61 Szabadgyökerű fás szárú ültetési anyagot április 15. és október 9. között kitermelni és forgalomba hozni tilos. Ettől eltérni az MgSzH külön engedélyével lehet.
A tanúsított (certifikált) szaporítóanyagot termelő faiskola üzemeltetése, ellenőrzése
20. § (1)62 A tanúsított szaporítóanyagot termelő gyümölcsfaiskolákban az MgSzH évente két szemlét tart. Az első szemlét legkésőbb július 15-éig, a második szemlét pedig legkésőbb október 10-éig, de még kitermelés előtt, lombos állapotban kell végezni. Indokolt esetben összevont szemle is végezhető. Az MgSzH a szakmai felügyelet keretében a termelés más időpontjaiban is végezhet ellenőrzést.
(2) Az első gyümölcsfaiskolai szemlén
a) a területre kiadott gyümölcsfaiskolai engedély érvényességét,
b) az előző évben előállított, forgalmazott és selejtezett szaporítóanyag mennyiségét, valamint a nyilvántartási napló, a származási igazolványok, a szemle jegyzőkönyvek és a zárolt tételek selejtezési jegyzőkönyvei alapján a felhasználás és forgalomba hozatal szabályszerűségét,
c) a tárgyévi nyilvántartási napló szakmailag helyes vezetését, a helyszínrajzzal való egyezését, a felhasznált szaporító alapanyagok származását, a származási igazolványok felhasználását, a kiadás jogosságát és helyes kitöltését,
d) a fajta szaporíthatóságát,
e) a nyilvántartási napló és a területi szemle alapján a vázrajz helyességét,
f) a szaporított tételek elválasztását, megjelölését, valamint
g) a szaporítások becsült tételenkénti mennyiségét, egyeztetve a nyilvántartási napló adataival
kell ellenőrizni.
(3) A második gyümölcsfaiskolai szemlén ellenőrizni kell:
a) az első szemle intézkedéseinek elvégzését,
b) a nyilvántartási napló, a vázrajz adatai és a faiskolai táblában történt megjelölése alapján azonosított minden kitermelésre szánt tétel fejlettségét, kezeltségét, fajtatisztaságát, valamint becsléssel az üzemi leltár adatainak valódiságát,
c)63 a növényegészségügyi vizsgálat megtörténtét az MgSzH jegyzőkönyve alapján.
C.A.C. faiskola üzemeltetése és ellenőrzése
21. § (1)64 C.A.C. gyümölcsfaiskolában az MgSzH évente legalább egy szemlét tart, amely során ellenőrzi a 20. § (2) és (3) bekezdése szerinti követelmények teljesülését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szemlét legkésőbb a kitermelést megelőzően el kell végezni.
(3 ) Ha a faiskolában nevelt ültetési anyag és alanycsemete tételek nem érik el a 4. számú mellékletbe foglalt, a méretekre vonatkozó részletes minőségi követelményeket, de a 4. számú melléklet
a) 2.1.1. pontjában az oltványokra,
b) 2.2.1. pontjában a gyökeres dugványokra és bokrokra,
c) 2.3.1. pontjában a málna, szeder, málnaszederre,
d) 2.4. pontjában a szamóca palántára,
e) 2.5.1. pontjában a termesztőedényben nevelt ültetési anyagokra,
f) 2.6.1. pontjában az alanycsemetékre
vonatkozó alapvető minőségi követelményeknek eleget tesznek, akkor ezt az ellenőrzés során kiállítandó jegyzőkönyvön fel kell tüntetni.
A gyümölcsfaiskolai ellenőrzés részletes követelményei
22. § (1) A gyümölcsfaiskolai ellenőrzésről a szemle időpontjában jegyzőkönyvet kell készíteni, amely
a) az ellenőrzött faiskola nevét és címét,
b) az ellenőrzés tárgyát,
c) a vizsgálat helyét és időpontját,
d) a szemlén részt vevők nevét és beosztását,
e) az ellenőrzött növényanyag és a zárolt tételek szabványos megnevezését, mennyiségét,
f) a szaporítóanyag előállításával, felhasználásával és forgalomba hozatalával kapcsolatban végzett vizsgálat megállapításait,
g) az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra vonatkozó intézkedéseket, valamint
h) az esetleges hiányosságok megszüntetésének határidejét, és az ellenőrzöttnek a megállapításokra vonatkozó nyilatkozatát
tartalmazza.
(2) A gyümölcsfaiskola teljes növényállományát zárolni kell, ha
a) nem engedélyezett területen létesítették,
b) oly mértékben károsodott vagy gyenge a fejlettsége, hogy a szakmai előírásoknak nem felel meg, vagy
c) növényegészségügyi zárlat alatt áll.
(3) A gyümölcsfaiskolai tételt zárolni kell, ha
a) a szaporított fajta a Nemzeti Fajtajegyzékben, a Szállítói Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben nem szerepel,
b) a szaporításhoz felhasznált alapanyag származása nem igazolt, a származási igazolványról azonosítást szolgáló adat hiányzik vagy valótlan,
c) a szaporítóanyag a 4. § (13) bekezdése szerinti legalacsonyabb követelményeket sem elégíti ki,
d) fajtaazonossága vagy fajtatisztasága nem megfelelő vagy nem állapítható meg, így például nem egyezik meg a nyilvántartás, illetve a származási igazolvány adataival, vagy
e) növényegészségügyi zárlat alatt áll.
(4) A gyümölcsfaiskolai tételt alacsonyabb kategóriájúnak kell minősíteni, ha
a) a különböző kategóriájú növényeket nem különítették el és azonos származásfokozatú tételként jelölték, amely esetben a legalacsonyabb származásfokozatú szaporítóanyag határozza meg az érintett tételek kategóriáját,
b) a tanúsított gyümölcsfaiskolában előállított szaporítóanyag nem felel meg a 3. és 4. számú melléklet szerinti minőségi követelményeknek.
(5)65 Az egyéb hiányosságok megszüntetését az MgSzH határidő és jelentési kötelezettség megállapításával együtt előírja.
(6) A zárlatfeloldás feltételeit az ellenőrzöttel közölni kell.
(7) A zárlatot haladéktalanul fel kell oldani, ha a korlátozásra okot adó körülmények megszűnnek és a szaporítóanyagról bebizonyosodik, hogy megfelel e rendelet előírásainak.
Késztermék-ellenőrzés
23. §66 Az MgSzH a kitermelést követően a faiskolai tároló helyeken (például vermelő, hűtőház), valamint a kis- és nagykereskedelmi telephelyeken szúrópróbaszerűen ellenőrzi a forgalomba hozatalra szánt, illetve forgalmazott szaporítóanyagok tekintetében
a) a 4. § (11)–(13) bekezdéseiben foglaltak teljesülését,
b) a termékek kategóriájának és a forgalomba hozatal módjának megfelelő megjelölését és a forgalomba hozatallal kapcsolatos nyilvántartások vezetését, valamint
c) a tárolás módjának szakszerűségét.
Zárlati termesztés
24. § (1)67 Gyümölcsfaiskolai engedélyes zárlati termesztést az MgSzH eseti engedélyével végezhet.
(2) Ha az engedélyes olyan fajtát szaporít, amely a Nemzeti Fajtajegyzéken, a Szállítói Fajtajegyzéken, a Közösségi Fajtajegyzéken vagy valamely tagállam nemzeti fajtajegyzékén nem szerepel, továbbá valamely más tekintetben nem megfelelő tételt bértermelés céljával szaporít harmadik országba történő kiszállítás céljából, a zárlati termesztés engedélyezését kell kérnie.
(3)68 A zárlati termesztés engedélyezése kérelmezhető, ha az MgSzH a szaporítóanyag tétel forgalomba hozatalát a rendelkezésre álló bizonylatok alapján e rendelet előírásai szerint az Európai Unió területén nem engedélyezheti.
(4) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a tételek származására és nyilvántartására vonatkozó okiratokat.
(5) A zárlati termesztés alatt álló tételekről elkülönített faiskolai nyilvántartást kell vezetni, amelyen fel kell tüntetni a zárlati termesztés tényét.
(6) A bértermelés céljából történő szaporításokból származó növényanyag teljes mennyiségét az Európai Unió területéről ki kell szállítani vagy a termesztő költségére meg kell semmisíteni.
(7) A gyümölcsfaiskola a forgalmazási szezon végén köteles elszámolást készíteni a megtermelt és a kiszállított növényanyag export bizonylatainak tételenkénti összesítésével.
(8)69 Az MgSzH kérelemre dönthet a tételek Európai Unión belüli forgalomba hozatalának engedélyezéséről, amennyiben a forgalomba hozatalig igazolható, hogy azok e rendelet követelményeinek eleget tesznek.
(9) A zárlati termesztés alatt álló szaporítóanyagot legalább a C.A.C. faiskolákra előírt követelmények szerint kell üzemeltetni és ellenőrizni.
Házi faiskola
25. § (1) Saját árutermelő ültetvény létesítéséhez történő szaporítás esetén a termelő házi gyümölcsfaiskolát (a továbbiakban: házi faiskola) létesíthet. A házi faiskolában előállított ültetési anyag forgalomba nem hozható.
(2)70 A házi faiskola létesítését az MgSzH részére évente február 28-áig be kell jelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a házi faiskola helyét (helység, helyrajziszám), területét, a szaporított tételek fajtáját mennyiségét, kategóriáját, oltvány esetében alanyát, a szaporító gazdaság nevét és címét. A termelőnek a fajta szaporításához be kell szereznie a fajtajogosult engedélyét.
(3) Házi faiskolában csak a 7. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő szaporító alapanyagot lehet felhasználni. A házi faiskolában előállított ültetési anyag a felhasznált alapanyagtól függetlenül csak C.A.C. kategóriájú lehet.
(4) A házi faiskolában termelt szaporítóanyagot legalább a C.A.C. faiskolákra előírt követelmények szerint kell üzemeltetni és ellenőrizni.
Szaporítóanyag nagykereskedelmi forgalomba hozatala
26. § (1) A faiskolai engedélyes saját telephelyén szaporítóanyagok nagykereskedelmi forgalomba hozatalára és viszonteladására jogosult.
(2)71
(3)72 Az MgSzH a nagykereskedelmi forgalomba hozatalt akkor engedélyezi, ha
a) a kérelmező, illetve a nagykereskedelmi tevékenység végzéséért felelős szakmai vezetőként tevékenykedő alkalmazottja a 18. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti végzettséggel rendelkezik,
b) a kérelmező a cégkivonat, illetve a vállalkozói igazolvány másolatát az engedély iránti kérelemhez csatolja,
c) mellékelte a telephely jogszerű használatát igazoló okirat másolatát és helyszínrajzát,
d) tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak,
e)73 az MgSzH helyszíni szemlén megállapította, hogy a telephely alkalmas a vásárolt növényanyag szakszerű átmeneti tárolására, mely során az életképesség megőrzése biztosított és a tételek elkülönített tárolása megoldható,
f)74 az MgSzH ellenőrzése alapján igazolja, hogy a telephely alkalmas a tárolás, illetve áru-manipulálás során a tételek eredeti növényegészségügyi állapotának megtartására,
g) a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző öt évben nem sértette meg a szaporítóanyagok előállítására, felhasználására vagy forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályokat.
(4) A nagykereskedelmi forgalmazó köteles
a) a vásárolt tételek elkülönítéséről gondoskodni és az értékesített szaporítóanyag-tételekről folyamatosan naprakész nyilvántartást vezetni és azt a bizonylatokkal együtt öt évig megőrizni,
b)75 az értékesített tételekről viszonteladói származási igazolványt kiállítani, annak egy példányát a vásárló részére átadni, egy példányát pedig az MgSzH-nak megküldeni.
(5)76 Az MgSzH a nagykereskedelmi telephelyeken évente legalább egy szemlét végez. A szemle során ellenőrzi
a) a telephelyen folytatott tevékenységtől függően a növényanyag szakszerű tárolását, csomagolását, tételenkénti elkülönítését,
b) a termékek életképességének, minőségének megóvását,
c) az alkalmazott, a tételek keveredésének elkerülését biztosító anyagmozgatási, jelölési eljárás hatékonyságát,
d) az 5. §-ban foglaltak teljesülését,
e) a forgalomba hozatal bizonylatolását a 7. §-ban leírtak szerint.
(6)77 Az MgSzH az engedélyt visszavonhatja, ha az engedélyes a szaporítóanyag forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályokat sorozatosan és súlyosan megszegi.
(7)78 Az MgSzH tájékoztatja a Bizottságot az engedély visszavonásáról, ha arra a (6) bekezdésben meghatározott okból került sor.
(8)79 Az MgSzH engedélyének megszerzése nem mentesít a kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges egyéb feltételek teljesítése alól.
Kiskereskedelmi forgalomba hozatal
27. § (1)80 Ültetési anyag az engedélyes telephelyén kívül vagy viszonteladás céljából kiskereskedelmi forgalomba hozatal keretében lerakatban, illetve egyéb értékesítő helyen az MgSzH-nál történő bejelentés után hozható forgalomba. A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) az árusítóhely vezetőjének nevét, címét, valamint a 18. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti végzettségét igazoló okirat másolatát,
b) az árusítóhely címét, külterület esetén helyrajzi számát és a megközelítést segítő térképvázlatot is.
(2)81 Az MgSzH a bejelentés alapján az árusítóhelyet nyilvántartásba veszi, amiről egyidejűleg értesíti az MgSzH-t.
(3)82 Az MgSzH az árusítóhelyen annak nyitvatartási idejében bejelentés nélkül, vagy előre egyeztetett más időpontban ellenőrzést tarthat. Az ellenőrzés kiterjed
a) az árusítóhelyen lévő technikai feltételek szakmai alkalmasságának,
b) az üzemeltetés szakszerűségének,
c) a forgalomba hozatal jogszerűségének, valamint
d) a forgalmazott ültetési anyagok minőségének
vizsgálatára.
(4) A lerakat csak az e rendeletben foglalt minőségi követelményeknek megfelelő, dokumentált származású ültetési anyagot vehet át értékesítésre és hozhat forgalomba. A származást igazoló okiratnak tartalmaznia kell az ültetési anyag szállítóját, faját, fajtáját, oltvány esetén alanyát, kategóriáját, mennyiségét és a forgalomba hozatal időpontját. A vásárolt tételekről folyamatosan nyilvántartást kell vezetni és azt öt évig meg kell őrizni.
(5) Árutermelő ültetvény létesítésére ültetési anyagot nagy tételben, lerakati forgalomba hozatal keretében árusítani tilos.
(6) A lerakat üzemeltetése során folyamatosan gondoskodni kell
a) a szaporítóanyagok minőségének, életképességének és épségének megőrzéséről,
b) tételeinek megjelöléséről, keveredésének megakadályozásáról,
c) minőség szerinti elkülönítéséről, valamint
d) a selejt térről.
(7) Az árusítóhelyen jól látható módon fel kell tüntetni a szaporítóanyagok árumegnevezését, árát, fajtáját, oltvány esetén alanyát.
(8) Az eladásra szánt növények csak az e rendeletben előírt módon megjelölten kerülhetnek forgalomba. A kötegelten vagy más egységcsomagként címkézett ültetési anyag esetében a címkézési egységnél kisebb tételű értékesítésnél az eladó köteles a szaporítóanyagot saját árucímkével ellátni, azon feltüntetni a szaporítóanyag fajtáját, klónját, oltvány esetén alanyát, kategóriáját, mennyiségét.
(9) A faiskolai lerakatban a vásárló részére hozzáférhetővé kell tenni a szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályok minőségi előírásait.
(10) Az árusítóhely az értékesítés során az eladott szaporítóanyagról a vevő kérésére eladási jegyzéket köteles adni, amely tartalmazza
a) az árusítóhely és a vásárló megnevezését, címét,
b) az értékesítés időpontját,
c) az ültetési anyag mennyiségét, fajtáját, kategóriáját, gyümölcsoltvány estén alanyát.
(11)83 Amennyiben az árusítóhely ismételten vagy súlyosan megszegi a szaporítóanyag forgalomba hozatalára vonatkozó előírásokat, az MgSzH az árusítóhely engedélyének visszavonását kezdeményezi az illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél.
Szaporítóanyag import és export
28. § (1)84 Harmadik országból forgalomba hozatal céljára csak az e rendelet minőségi előírásainak megfelelő szaporítóanyagot lehet importálni, a termékpálya szerinti terméktanács javaslata alapján, az MgSzH előzetes szakmai engedélyével.
(2) A szaporítóanyag behozatala iránti kérelemnek tartalmaznia kell a szaporítóanyag faját, fajtáját, klónmegjelölését, alanyát, kategóriáját, mennyiségét, növényegészségügyi állapotát, származási helyét és a szállítás időpontját (határidejét), valamint a felhasználás célját.
(3) A továbbszaporítás céljából behozni kívánt szaporítóanyagot a Szolgálat előzetes állásfoglalása szerinti kategóriában lehet importálni.
(4)85 Az MgSzH az engedély elbírálása során
a) megvizsgálja a küldő országban működő szaporítóanyag ellenőrzési rendszert a tekintetben, hogy az kielégíti-e a hazai követelményekben foglaltakat,
b) megvizsgálja, hogy a behozni kívánt szaporítóanyag megjelölése és kísérő dokumentumai megfelelnek-e a hazai előírásokban foglaltaknak.
(5) A termelő a harmadik ország ellenőrző hatósága által vizsgált és alkalmasnak minősített szaporítóanyagra nyújthat be kérelmet.
(6)86 A behozott szaporítóanyag tárolási helyéről és mennyiségéről az importáló köteles két munkanapon belül az MgSzH-t értesíteni, és kérni annak belföldiesítő ellenőrzését. Az MgSzH az import szaporítóanyagot az e rendeletben foglaltak szerint ellenőrzi és jogosult abból mintát venni további ellenőrzés céljából.
(7)87 Az MgSzH a Szolgálatnak a tétel virológiai állapotára vonatkozó állásfoglalása, valamint a szaporítóanyag bizonylatai és vizsgálata alapján dönt arról, hogy a szaporítóanyag belföldön felhasználható-e, illetve, hogy milyen származási fokúnak fogadja el az importált anyagot.
(8)88 A beérkezett szaporítóanyag-tételekről az MgSzH belföldiesítő jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv alapján az importőr honosító származási igazolványt állít ki, ami a felhasználó, illetve a tételek megosztása esetén a viszonteladó alapbizonylata. A belföldiesítő jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) az exportőr nevét,
b) a származási országot,
c) az importőr nevét és címét,
d)89 az MgSzH importengedélyének számát, valamint
e) az importőr által kiállított honosító származási igazolvány számát.
(9) Külfödi bértermeltetés (reexport) céljára bármely fajta szaporítóanyaga behozható az országba és termesztésbe vonható a 24. §-ban leírtak szerint, ha az a növényegészségügyi előírásoknak megfelel.
(10)90 Szaporítóanyagot harmadik országba exportálni a célország növényegészségügyi előírásainak megfelelő növényegészségügyi bizonyítvánnyal kísérten szabad. A növényanyagról a származási igazolványt ki kell állítani és azt csatolni kell a szállítmány dokumentációjához. Az exportőr kérelmére – amennyiben a kivitelre szánt szaporítóanyag a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelel – az MgSzH nemzetközi származási igazolványt állít ki.
Fajtaazonosság ellenőrzése
29. § (1) A bázis kategóriájú ültetési anyagok fajtaazonosságának ellenőrzését minden esetben el kell végezni. A fajtaazonosság megállapítása történhet ellenőrző termesztéssel vagy más arra alkalmas, hivatalosan elfogadott módszer alkalmazásával. A mintavételt a 9. számú mellékletben leírtak szerint kell végezni.
(2)91 Amennyiben egy ültetési anyag tétel életképessége, fajtaazonossága vagy fajtatisztasága tekintetében kétség merül fel, az MgSzH jogosult az ültetési anyag ellenőrző termesztésének elvégzésére.
(3)92 A fajtaazonosság ellenőrzését az MgSzH bármely érdekelt megrendelésére szolgáltatásként is végezheti.
(4)93 A fajtaazonosság ellenőrzésének eredményéről az MgSzH okiratot állít ki, amelyet az érdekeltek részére megküld.
Hatósági ellenőrzés
30. § (1)94 A szaporítóanyag termesztés és forgalomba hozatal ellenőrzése során az MgSzH a vonatkozó jogszabályok szerint jár el, megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti.
(2)95 Az MgSzH ez irányú tevékenysége kiterjed minden olyan helyre, ahol a szaporítóanyag előállítását, kezelését, tárolását végzik, továbbá, ahol szaporítóanyagot forgalomba hoznak, árusítanak vagy szaporító alapanyagot felhasználnak. A termelő, illetve a forgalmazó bármikor köteles a hatósági személy bejutását biztosítani az ellenőrzendő helyre, illetve együttműködni az ellenőrzést végzővel.
(3) A szaporítóanyagok minőségének vizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat a 10. számú melléklet tartalmazza.
31. §96 Az MgSzH a minősítésért és ellenőrző vizsgálataiért a külön jogszabályban foglaltak szerinti díjra jogosult.
32. §97 Az MgSzH köteles a Bizottság által szervezett, a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról szóló 92/34/EGK tanácsi irányelv 7. cikkének 1. bekezdésében említett ellenőrzésekhez a Bizottság részére a szükséges információkat megadni, a Bizottsággal együttműködni és minden egyéb módon biztosítani az ellenőrzés elvégzésének feltételeit.
Záró rendelkezések
33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg a szőlő, komló, gyümölcs és dísznövény szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló 90/1997. (XI. 28.) FM rendelet 1. számú melléklete, valamint 9–12. számú melléklete hatályát veszti.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban – szabályozási tárgykörében – az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 92/34/EGK irányelve a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról,
b) a Bizottság 93/64/EGK irányelve a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról szóló 92/34/EGK tanácsi irányelv alapján a szállítók és létesítmények felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó végrehajtási intézkedések meghatározásáról,
c) a Bizottság 93/48/EGK irányelve a 92/34/EGK tanácsi irányelv szerinti gyümölcstermő növények szaporítóanyagaira, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növényekre vonatkozó feltételek jegyzékének kidolgozásáról.
1. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez
2. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez
(C. A. C.) gyümölcs szaporítóanyagoknál
Nemzetség vagy faj |
Károsító szervezetek vagy betegségek |
---|---|
|
|
– Citrus aurantifolia (Christm) Swing. |
Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában |
– Citrus Limon I. Burm. F |
– Aleurothrixus floccosus (Mashell) |
– Citrus paradisi Macf |
– Meloidogyne spp. |
– Citrus reticulata Blanco |
– Parabemisia myricae (Kuwana) |
– Citrus sinensis (L.) Osbeck |
– Tylenchulus semipenetrans |
|
Gombák |
|
– Phytophtora spp. |
|
Vírusok és vírusszerű szervezetek és különösen |
|
– Citrus leaf rugose |
|
– A fiatal levelek psorosis-jellegű tüneteit előidéző betegségek, pl. psorosis, ring spot, cristacortis, impietratura, concave gum |
|
– Infectious variegation |
|
– Viroidok, pl. exocortis, cachexiaxyloporosis |
– Corylus avellana |
Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában |
|
– Epidiaspis leperii |
|
– Eriophis avellanae |
|
– Pseudaulacaspis pentagona |
|
– Quadraspidiotus perniciosus |
|
Baktériumok |
|
– Agrobacterium tumefaciens |
|
– Xanthomonas campestris pv. corylina |
|
Gombák |
|
– Armillariella mellea |
|
– Chondrostereum purpureaum |
|
– Nectria galligena |
|
– Phyllactinia guttata |
|
– Verticillium spp. |
|
Vírusok és vírusszerű szervezetek és különösen |
|
– Apple mosaic vírus |
|
– Hazel maculatura lineare MLO |
– Cydonia Miller |
Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában |
– Pyrus communis L. |
– Anarsia lineatella |
|
– Eriosoma lanigerum |
|
– Pajzstetvek, különösen: |
|
Baktériumok |
|
– Agrobacterium tumefaciens |
|
– Pseudomonas syringae pv. syringae |
|
Gombák |
|
– Armillariella mellea |
|
– Chondrostereum purpureum |
|
– Nectria galligena |
|
– Phytophthora spp. |
|
– Rosellinia necatrix |
|
– Verticillium spp. |
|
Vírusok és vírusszerű szervezetek |
– Fragaria x ananassa duch |
Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában |
|
– Aphelenchoides spp. |
|
– Ditylenchus dipsaci |
|
– Tarsonemidae |
|
Gombák |
|
– Phytophthora cactorum |
|
– Verticillium spp. |
|
Vírusok és vírusszerű szervezetek és különösen |
|
– Strawberry green petal MLO |
– Juglans regia L. |
Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában |
|
– Pajzstetvek, különösen: |
|
Baktériumok |
|
– Agrobacterium tumefaciens |
|
– Xanthomonas campestris pv. juglandi |
|
Gombák |
|
– Armillariella mellea |
|
– Nectria galligena |
|
– Chondrostereum purpureum |
|
– Phytophthora spp. |
|
Vírusok és vírusszerű szervezetek és különösen |
|
– Cherry leaf roll vírus |
– Malus Miller |
Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában |
|
– Anarsia lineatella |
|
– Eriosoma lanigerum |
|
– Pajzstetvek, különösen: |
|
Baktériumok |
|
– Agrobacterium tumefaciens |
|
– Pseudomonas syringae pv. syringae |
|
Gombák |
|
– Armillariella mellea |
|
– Chondrostereum purpureum |
|
– Nectria galligena |
|
– Phytophthora cactorum |
|
– Rosellinia necatrix |
|
– Venturia spp. |
|
– Verticillium spp. |
|
Vírusok és vírusszerű szervezetek |
– Olea europea |
Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában |
|
– Eusophera pinguis |
|
– Meloidogyne spp. |
|
– Saissetia oleae |
|
Baktériumok |
|
– Pseudomonas syringae pv. savastanoi |
|
Gombák |
|
– Verticillium dahliae |
|
Vírusok és vírusszerű szervezetek |
– Pistacia vera |
Gombák |
|
– Verticillium spp. |
|
Vírusok és vírusszerű szervezetek |
– Prunus domestica L. |
Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában |
– Prunus salicina |
– Aculops fockeui |
|
– Capnodis tenebrionis |
|
– Eriophyes similis |
|
– Meloidogyne spp. |
|
– Pajzstetvek, különösen: |
|
– Baktériumok |
|
– Agrobacterium tumefaciens |
|
– Pseudomonas syringae pv. mors prunorum |
|
– Pseudomonas syringae pv. syringae |
|
Gombák |
|
– Armillariella mellea |
|
– Chondrostereum purpureum |
|
– Nectria galligena |
|
– Rosellinia necatrix |
|
– Verticillium spp. |
|
Vírusok és vírusszerű szervezetek |
|
– Prune dwarf vírus |
|
– Prunus necrotic ringspot vírus |
– Prunus armeniaca (L.) |
Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában |
– Prunus amygdalus Batsch |
– Anarsia lineatella |
– Prunus persica (L.) Batsch |
– Capnodis tenebrionis |
|
– Meloidogyne spp. |
|
– Pajzstetvek, különösen: |
|
Baktériumok |
|
– Agrobacterium tumefaciens |
|
– Pseudomonas syringae pv. mors prunorum |
|
– Pseudomonas syringae pv. syringae |
|
Gombák |
|
– Armillariella mellea |
|
– Chondrostereum purpureum |
|
– Nectria galligena |
|
– Rosellinia necatrix |
|
– Taphrina deformans |
|
– Verticillium spp. |
|
Vírusok és vírusszerű szervezetek, különösen |
|
– Prune dwarf vírus |
|
– Prunus necrotic ringspot vírus |
– Prunus avium L. |
Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában |
– Prunus cerasus |
– Capnodis tenebrionis |
|
– Meloidogyne spp. |
|
– Pajzstetvek, különösen: |
|
Baktériumok |
|
– Agrobacterium tumefaciens |
|
– Pseudomonas syringae pv. mors prunorum |
|
– Pseudomonas syringae pv. syringae |
|
Gombák |
|
– Armillariella mellea |
|
– Chondrostereum purpureum |
|
– Nectria galligena |
|
– Rosellinia necatrix |
|
– Verticillium spp. |
|
Vírusok és vírusszerű szervezetek, különösen |
|
– Prune dwarf vírus |
|
– Prunus necrotic ringspot vírus |
– Ribiszke |
Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában |
|
– Aphelenchoides spp. |
|
– Cecidophyopsis ribis |
|
Baktériumok |
|
– Agrobacterium tumefaciens |
|
Gombák |
|
– Armillariella mellea |
|
– Nectria cinnabarina |
|
– Rosellinia necatrix |
|
– Verticillium spp. |
|
Vírusok és vírusszerű szervezetek, különösen |
|
– Currant reversion mycoplasma |
|
– Black currant infectious variegation agent |
– Rubus |
Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában |
|
– Aceria essigi |
|
Baktériumok |
|
– Agrobacterium rhizogenes |
|
– Agrobacterium tumefaciens |
|
– Rhodococcus fascians |
|
Gombák |
|
– Armillariella mellea |
|
– Didymelia applanata |
|
– Peronospora rubi |
|
– Phytophthora fragariae var. rubi |
|
– Verticillium spp. |
|
Vírusok és vírusszerű szervezetek és különösen: |
|
– Raspberry bushy dwarf vírus |
|
– Raspberry leaf curl vírus |
3. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez
4. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez
Az ültetési anyag típusa |
A koronavesszők |
Törzsátmérő legalább |
|
---|---|---|---|
száma |
hossza |
||
Koronás oltvány és |
3 |
30 |
14 |
Koronába oltott |
3 |
30 |
14 |
Katlan alakú oltvány |
3 |
30 |
13 |
Gyenge növekedésű alanyon spurfajták, |
3 |
25 |
12 |
Bogyós oltvány |
1 |
25 |
12 |
3 |
20 |
12 |
|
Kombifa |
2 |
30 |
14 |
Az ültetési anyag |
Gyökérágak |
|
---|---|---|
száma (db) |
hossza (cm) |
|
Fás oltvány, facsemete |
4 |
20 |
Magonc alanyú körteoltvány |
2 |
20 |
Vegetatív alanyú körteoltvány |
3 |
20 |
Bogyós oltvány |
bojtos |
10 |
Megnevezés |
Kor |
A vesszők |
A gyökerek |
||
---|---|---|---|---|---|
száma (db) |
hossza (cm) |
száma (db) |
hossza (cm) |
||
Dugvány, bujtvány |
1 |
1 |
40 |
8 |
10 |
Bokor |
3 |
3 |
35 |
10 |
12 |
Megnevezés |
Kor |
A vesszők |
A gyökerek |
|
---|---|---|---|---|
száma (db) |
hossza (cm) |
|||
Sarj, bujtvány |
1 |
1 |
80 |
bojtos |
2 éves, iskolázott |
2 |
2 |
70 |
bojtos |
Megnevezés |
Kor |
A lomb- |
A szív- |
A gyökerek |
A gyökértörzs |
|
---|---|---|---|---|---|---|
száma (db) |
hossza (cm) |
|||||
Leveles |
1 |
3 |
– |
10 |
6 |
7 |
Hűtőben |
1 |
– |
2 |
10 |
6 |
7 |
Megnevezés |
Hajtások |
A növény |
A törzs |
A termesztő edény mérete |
|
---|---|---|---|---|---|
száma |
hossza |
||||
Koronás oltvány és facsemete |
4 |
30 |
– |
12 |
5 |
Suhángoltvány |
– |
– |
80 |
7 |
2 |
Gyümölcstermő |
3 |
30 |
– |
– |
1 |
Szeder |
1 |
40 |
– |
– |
1 |
Szamócapalánta |
3 levél |
– |
– |
– |
0,2 |
Megnevezés |
Magasság (cm) |
Éves növekedés (cm) |
Gyökérnyak |
*Gyökérzet |
|
---|---|---|---|---|---|
1 éves |
2 éves |
1 és 2 éves (mm) |
1 éves |
2 éves |
|
Vegetatív alanyok Aranyribiszke |
|
20 |
4–12 |
25 |
bojtos |
70–90 |
4 |
bojtos |
|||
6 |
|||||
Magoncalanyok |
25 |
25 |
4–12 |
jól elágazott |
|
Dió (Juglans regia) |
25 |
20 |
6–14 |
bojtos |
5. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez
Gazdanövény |
A kórokozó típusa |
A kórokozó vagy a betegség neve |
A kórokozó rövidítése |
---|---|---|---|
|
|
|
|
Malus spp. |
Vírusok |
Apple chlorotic leaf spot virus |
ACLSV |
|
|
Apple mosaic vírus |
ApMV |
|
|
Apple stem-grooving virus |
ASGV |
|
|
Apple stem-pitting virus |
ASPV |
|
Fitoplazmák |
Apple proliferation phytoplasma |
AP |
|
Vírusszerű |
Rubbery wood, flat limb, Horseshoe wound |
|
|
Viroidok |
Apple scar skin viroid |
ASSVd |
Pyrus és Cydonia spp. |
Vírusok |
Apple chlorotic leafspot virus |
ACLSV |
|
|
Apple stem-grooving virus |
ASGV |
|
|
Apple stem-pitting virus |
ASPV |
|
Fitoplazmák |
Pear decline phytoplasma |
PD |
|
Vírusszerű |
Bark split, bark necrosis, Rough bark |
|
|
|
Pear stony pit (valószínűleg az ASPV okozza) |
|
|
|
Rubbery wood, quince yellow blotch |
|
|
Viroidok |
Pear blister canker viroid |
PBCVd |
A kórokozó típusa |
A kórokozó vagy a betegség neve |
Rövidítése |
---|---|---|
|
|
|
Vírusok |
Apple chlorotic leafspot virus |
ACLSV |
|
Apple mosaic virus |
ApMV |
|
Arabis mosaic virus |
ArMV |
|
Petunia asteroid mosaic virus |
PAMV, CIRV |
|
Cherry green ring mottle virus |
CGRMV |
|
Cherry leaf roll virus |
CLRV |
|
Little cherry viruses 1 and 2 |
LChV–1, LChV–2 |
|
Cherry mottle leaf virus |
ChMLV |
|
Prune dwarf virus |
PDV |
|
Prunus necrotic ringspot virus |
PNRSV |
|
Raspberry ringspot virus |
RpRSV |
|
Strawberry latent ringspot virus |
SLRSV |
|
Tomato black ring virus |
TBRV |
Vírusszerű megbetegedések |
Necrotic rusty mottle, Rusty mottle (európai) |
|
A kórokozó típusa |
A kórokozó vagy a betegség neve |
A kórokozó rövidítése |
P.amygdalus (mandula) |
P.armeniaca (kajszi) |
P.persica (őszibarack) |
P.domestica (szilva) P.insititia (kökény-szilva) P.salicina (japán-szilva) |
P.besseyi, P.cerasifera P.davidiana és az interspecifikus hibridek |
---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vírusok |
Apple chlorotic |
ACLSV |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Apple mosaic |
ApMV |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Cherry green |
CGRMV |
|
x |
x |
|
|
|
Myrobalan latent |
MLRSV |
|
|
|
x |
x |
|
Plum pox virus |
PPV |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Prune dwarf virus |
PDV |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Prunus necrotic |
PNRSV |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Strawberry latent |
SLRSV |
|
|
x |
|
|
|
Tomato black |
TBRV |
x |
|
|
|
|
Fitoplazmák |
European |
ESFY |
x |
x |
x |
x |
x |
Vírusszerű |
Peach asteroid |
|
|
x |
x |
|
|
Viroidok |
Peach latent |
PLMVd |
|
|
x |
|
|
|
Hop stunt |
HSVd |
|
x |
x |
x |
|
Gazdanövény |
A károsító típusa |
A károsító neve |
---|---|---|
|
|
|
Almatermésű fajok |
Baktériumok |
Agrobacterium tumefaciens, |
|
|
Erwinia amylovora, |
|
|
Pseudomonas spp., |
|
Gombák |
Armillariella mellea, |
|
|
Chondrostereum purpureum, |
|
|
Glomerella cingulata, |
|
|
Pezicula malicorticis, |
|
|
P. alba, |
|
|
Nectria galligena, |
|
|
Phytophthora spp., |
|
|
Roessleria pallida, |
|
|
Verticillium spp., |
|
|
|
|
Ízeltlábúak |
Quadraspidiotus perniciosus |
|
|
Eriosoma lanigerum. |
|
|
|
Csonthéjas fajok |
Baktériumok |
Agrobacterium tumefaciens, |
|
|
Pseudomonas syringae pv. morsprunorum |
|
|
Pseudomonas syringae pv. syringae |
|
|
Pseudomonas viridiflava |
|
|
Xanthomonas arboricola pv. pruni |
|
|
|
|
Gombák |
Phytophthora spp. |
|
|
|
|
Ízeltlábúak |
Quadraspidiotus perniciosus. |
A kórokozó típusa |
A kórokozó vagy a betegség neve |
A kórokozó rövidítése |
---|---|---|
|
|
|
Vírusok |
Strawberry crinkle virus |
SCV |
|
Strawberry mild yellow edge virus |
SMYEV |
|
Strawberry mottle virus |
SMV |
|
Strawberry vein-banding virus |
SVBV |
|
Tomato ringspot virus |
ToRSV |
|
Arabis mosaic virus |
ArMV |
|
Raspberry ringspot virus |
RpRSV |
|
Strawberry latent ringspot virus |
SLRV |
|
Tomato black ring virus |
ToBRV |
|
Strawberry pseudo mild yellow-edge virus |
SPMYEV |
|
Tobacco streak virus |
TSV |
|
|
|
Fitoplazmák |
Strawberry witches’ broom |
|
|
Phytoplasma yellows |
|
|
Stawberry green petal phytoplasma |
|
|
Stawberry green petal phytoplasma |
|
|
|
|
Vírusszerű megbetegedések |
Strawberry latent C disease |
|
|
Leafroll |
|
|
Feather-leaf |
|
|
Pallidosis |
|
|
Lethal decline |
|
|
Chlorotic fleck |
|
|
Rickettsia yellows |
|
A károsító típusa |
A károsító neve |
---|---|
|
|
Baktériumok |
Xanthomonas fragariae |
Gombák |
Phytophthora fragariae var. fragariae |
|
Phytophthora cactorum |
|
Colletotrichum acutatum |
|
Rhizoctonia fragariae |
|
Verticillium albo-atrum |
|
Verticillium dahliae |
|
Sphaeroteca alchemillae |
Ízeltlábúak |
Chaetosiphon fragaefolii |
|
Tarsonemus fragariae |
|
Tetranychus urticae |
Fonálférgek |
Aphelenchoides bessey |
|
Aphelenchoides blastophthorus |
|
Aphelenchoides fragariae |
|
Aphelenchoides ritzemabosi |
|
Ditylenchus dipsaci |
|
Meloidogyne hapla |
A károsító típusa |
A károsító neve |
Megengedett fertőzöttségi % |
||
---|---|---|---|---|
KTÜ |
ÜTÜ |
CÁ |
||
|
|
|
|
|
Az 5. táblázatban felsorolt vírusok és vírusszerű megbetegedések |
|
0 |
0 |
2 |
|
|
|
|
|
Az 5. táblázatban felsorolt fitoplazmák |
|
0 |
0 |
1 |
|
|
|
|
|
Baktériumok |
Xanthomonas fragariae |
0 |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
Gombák |
Colletotrichum acuatatum |
0 |
0 |
0 |
|
Phytophthora cactorum |
0 |
0 |
1 |
|
Phytophthora fragariae var. fragariae |
0 |
0 |
0 |
|
Verticillium dahliae és V. albo-atrum |
0 |
0 |
2 |
|
Rhizoctonia fragariae |
0 |
0 |
1 |
|
|
|
|
|
Ízeltlábúak |
Chaetosiphon fragaefolii |
0 |
0 |
1 |
|
Tarsonemus fragariae |
0 |
0 |
0.1 |
|
|
|
|
|
A 6. táblázatban felsorolt fonálférgek |
|
0 |
0 |
0 |
A kórokozó típusa |
A kórokozó vagy a betegség neve |
Kórokozó rövidítése |
---|---|---|
|
|
|
Vírusok |
Black raspberry necrosis virus** |
BRNV |
|
Cucumber mosaic virus |
CMV |
|
Raspberry vein chlorosis virus |
RVCV |
|
Arabis mosaic virus |
ArMV |
|
Cherry leaf roll virus |
CLRV |
|
Raspberry ringspot virus |
RpRSV |
|
Strawberry latent ringspot virus |
SLRV |
|
Tomato black ring virus |
TBRV |
|
Apple mosaic virus |
ApMV |
|
Raspberry bushy dwarf virus |
RBDV |
Fitoplazmák |
Rubus stunt phytoplasma |
|
Vírusszerű megbetegedések |
Raspberry leafspot agent** |
|
|
Raspberry yellow spot agent |
|
|
Rubus yellow net agent** |
|
|
Raspberry leaf mottle agent** |
|
A károsító típusa |
A károsító neve |
---|---|
|
|
Baktériumok |
Agrobacterium spp. |
|
|
Gombák |
Phytophthora fragariae var. rubi |
|
egyéb Phytophthora spp. |
|
Peronospora rubi |
|
|
Ízeltlábúak |
Aphidoidea |
|
Resseliella theobaldi |
A kórokozó típusa |
A károsító neve |
Megengedett fertőzöttségi % |
||
---|---|---|---|---|
KTÜ |
ÜTÜ |
CÁ |
||
|
|
|
|
|
A 8. táblázatban felsorolt vírusok, vírusszerű szervezetek és fitoplazma |
|
0 |
0,05 |
2,0 |
|
|
|
|
|
Fitoplazmák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vírusszerű szervezetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Baktérium |
Agrobacterium spp., |
0 |
0,1 |
1,0 |
|
Rhodococcus fascians |
|
|
|
|
|
|
|
|
Gomba |
Phytophtora spp. |
0 |
0 |
0 |
Gazdanövény |
A kórokozó típusa |
A kórokozó vagy a betegség neve |
A kórokozó rövidítése |
---|---|---|---|
|
|
|
|
Ribes nigrum |
Vírusok |
Strawberry latent ringspot virus |
SLRV |
R. rubrum |
|
Raspberry ringspot virus |
RpRSV |
|
|
Black currant reversion associated virus |
BRAV |
|
|
Arabis mosaic virus |
ArMV |
|
|
Cucumber mosaic virus |
CMV |
|
|
|
|
|
Vírusszerű megbetegedések |
Gooseberry vein-banding agent |
|
|
|
|
|
R. uva-crispa |
Vírusok |
Arabis mosaic virus |
ArMV |
|
Vírusszerű megbetegedések |
Gooseberry vein-banding agent |
|
A kórokozó típusa |
A kórosító neve |
|
---|---|---|
|
|
|
Gombák |
|
Sphaeroteca mors-uvea |
|
|
Microsphaera grossulariae |
|
|
|
Ízeltlábúak |
|
Aphidoidea. |
|
|
Cecidophyopsis ribis |
|
|
Dasyneura tetensi |
|
|
Tetranychus urticae |
|
|
|
Fonálférgek |
|
Aphelenchoides ritzemabosi |
A károsító neve |
Megengedett fertőzöttségi % |
||
---|---|---|---|
KTÜ |
ÜTÜ |
CÁ |
|
|
|
|
|
Fekete ribiszke atavizmus betegség |
0 |
0 |
0.5 |
|
|
|
|
Más vírusok és vírusszerű szervezetek |
0 |
0.05 |
0.2 |
|
|
|
|
A fekete ribiszke atavizmus betegsége + más vírus betegségek |
0 |
0 |
0.5 |
|
|
|
|
Gubacsatka/nagy rügyűség (Cecidophyopsis ribis) |
0 |
0.05 |
0.1 |
|
|
|
|
Aphelenchoides ritzemabosi (rügyeken) |
0 |
0.05 |
0.1 |
6. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez
felhasználási időtartama
Faj |
Élettartam |
---|---|
szamóca |
1 |
málna |
4 |
szeder, szedermálna |
6 |
piros, fekete és fehér ribizke, őszibarack, kajszibarack, mandula, ivartalanul szaporítható alany |
10 |
köszméte, köszméte alany, cseresznye, meggy, szilva, birs, naspolya, alma, körte |
12 |
dió, gesztenye |
20 |
7. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez
részletes növényegészségügyi feltételei
Ültetvény típusa |
Növényfaj |
Sharkagazda |
Almatermésű |
Cseresznye meggy |
Dió |
Mogyoró |
---|---|---|---|---|---|---|
Magtermő Központi és Üzemi törzsültetvény, Szemzőhajtást termő Központi törzsültetvény |
Almatermésű |
Elv.út** |
50 |
Elv. út |
Elv. út |
Elv. út |
Magtermő-sharkagazda* |
1000 |
Elv. út |
1000 |
Elv. út |
Elv. út |
|
Cseresznye, Meggy |
1000 |
Elv. út |
1000 |
Elv. út |
Elv. út |
|
Dió |
Elv. út |
Elv. út |
Elv. út |
500 |
Elv. út |
|
Mogyoró |
Elv. út |
Elv. út |
Elv. út |
Elv. út |
500 |
|
Szemzőhajtást termő sharkagazda |
Izolátor alatt |
Elv. út |
Elv. út |
Elv. út |
Elv. út |
|
Szemzőhajtást termő Üzemi törzsültetvény, Certifikált növényanyag |
Almatermésű |
Elv. út |
50 |
Elv. út |
Elv. út |
Elv. út |
sharkagazda |
500 |
Elv. út |
500 |
Elv. út |
Elv. út |
|
Cseresznye, Meggy |
500 |
Elv. út |
500 |
Elv. út |
Elv. ú |
|
Dió |
Elv. út |
Elv. út |
Elv. út |
300 |
Elv. út |
|
Mogyoró |
Elv. út |
Elv. út |
Elv. út |
Elv. út |
300 |
Vírusvektor |
Növényfaj |
|||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Alma, körte |
Cseresznye |
Őszibarack |
Mandula |
Szilva |
Málnafélék |
Ribiszkefélék |
Szamóca |
|
Longidorus attenuatus |
– |
– |
+ |
+ |
– |
– |
– |
+ |
Longidorus elongatus |
– |
+ |
+ |
+ |
– |
+ |
R. rubrum |
+ |
Longidorus macrosoma |
– |
+ |
– |
– |
– |
+ |
R. rubrum |
+ |
Xiphinema diversicaudatum |
– |
+ |
+ |
– |
– |
+ |
+ |
+ |
8. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez
9. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez
A mintavételi |
A minta legkisebb mennyisége (db) |
Tűrés |
|
---|---|---|---|
közvetlen |
laboratóriumi |
||
1. |
2. |
3. |
4. |
50-ig |
A tétel minden egyes db-ja |
3 |
0 |
51–500 |
50 |
6 |
3 |
501–5 000 |
100 |
10 |
5 |
5 001–10 000 |
200 |
15 |
10 |
10 001–30 000 |
300 |
20 |
15 |
30 001–50 000 |
400 |
25 |
20 |
A mintavételi |
A minta legkisebb egysége |
Tűrés |
|
---|---|---|---|
közvetlen |
laboratóriumi |
||
1. |
2. |
3. |
4. |
50-ig |
minden db |
3 |
0 |
51–150 |
20 |
5 |
1 |
151–300 |
35 |
5 |
2 |
301–500 |
50 |
6 |
3 |
501–1 200 |
80 |
8 |
5 |
1 201–3 200 |
130 |
10 |
7 |
3 201–10 000 |
200 |
15 |
10 |
10 001–35 000 |
320 |
20 |
14 |
10. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez
A rendeletet az 5/2010. (VII. 7.) VM rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte 2010. július 22. napjával.
Az 1. § c) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) és l) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés a) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (3) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § 5. pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § 8. pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § 30. pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § 31. pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § 33.2. pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § 33.3. pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § 37. pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (5) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (8) bekezdés c) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (4) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (5) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (8) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (6) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) és c) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (3) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (4) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a)–b) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (6) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (7) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (9) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (11) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (12) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) és g) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (3) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (4) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (6) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (7) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (8) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 5. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a)–b) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (3) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (5) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (7) bekezdés a) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (3) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (3) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (3) bekezdés a) pontját a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (3) bekezdés e) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (4) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (5) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (6) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (6) bekezdés c) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (7) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (8) bekezdését a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (9) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (8) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (9) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (11) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (13) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (3) bekezdés c) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (5) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (3) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (8) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (2) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (2) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdésének 31. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 26. § (3) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (3) bekezdés e) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (3) bekezdés f) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (4) bekezdés b) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (5) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (6) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (7) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (8) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (2) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) és k) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (3) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (11) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (4) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (6) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) és i) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (7) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (8) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (8) bekezdés d) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (10) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (2) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (3) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (4) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 30. § (2) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás