PÜ BH 2004/66
PÜ BH 2004/66
2004.02.01.
I. Az elmulasztott cselekmény egyidejű pótlása ellenére sem teljesíthető az igazolási kérelem, ha a fél a kérelemben nem adja elő a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik [Pp. 106-110. §].
II. A Pp. 130. § (1) bekezdésének i) pontja alapján a keresetlevelet csak akkor lehet idézés kibocsátása nélkül elutasítani, ha azt eredetileg is a jogi képviselő nyújtotta be.
III. A keresetlevél beadásának jogi hatályai akkor maradnak fenn, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt alakilag és tartalmilag is kifogástalan újabb keresetlevelet nyújt be [Pp. 132. § (1) bek.].
A Magyar Szabadalmi Hivatal az ipari mintaoltalmi bejelentést elutasító határozatának megváltoztatása iránt a kérelmező – jogi képviselő nélkül eljárva – terjesztett elő kérelmet. Az elsőfokú bíróság végzésével felhívta a kérelmezőt, hogy elutasítás terhe mellett a kérelem alaki és tartalmi hiányait pótolja, azaz terjessze elő a kérelem indokolását és rójon le 3750 Ft eljárási illetéket. E felhívást a kérelmező 2002. június 4-én vette át. A felhívásban megjelölt 15 napos határidő 2002. június 19-én lejárt. E határidő leteltét követően, 2002. június 21-én a kérelmező (most már jogi képviselője útján) pótolta a megváltoztatási kérelem tartalmi hiányát és előterjesztette a kérelem indokolását. Eljárási illetéket azonban e beadványon sem rótt le. Ezt követően az elsőfokú bíróság 2002. június 24-én kelt és a kérelmező jogi képviselője részére 2002. július 4-én kézbesített végzésével a megváltoztatás iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. tvr. 17. §-ának (1) bekezdése, a 105/1952. (XII. 28.) Mt r. 13. §-ának (3) bekezdése, illetve a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i), illetve j) pontjai alapján. A határozat meghozatalát követő napon érkezett a bíróságra a kérelmező beadványa, amelyen 3800 forint eljárási illetéket lerótt, illetve amelyben bejelentette, hogy az eljárási illetéket ,,technikai okok'' miatt ezen a beadványon rója le.
Az elsőfokú bíróság sérelmezett végzésével megállapította: a kérelmezőnek 2000. június 25-i keltezésű beadványa nem alkalmas a 2002. január 29-én előterjesztett megváltoztatási kérelem benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartására. A határozat indokolása szerint a beadvány nem felelt meg sem az igazolási kérelem, sem a fellebbezés kritériumainak és nem minősíthető a Pp. 132. §-a (1) bekezdése szerinti beadványnak sem azzal, hogy a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja miatti elutasítás orvoslására egyébként sem alkalmas perjogi eszköz a hiánypótlás.
Ezután a kérelmező 3. sorszám alatt bejelentette, hogy még e végzés kézhezvételét megelőzően az eljárási illetéket lerótta, ezért kérte a mulasztását igazoltnak tekinteni és a megváltoztatási kérelmet érdemben elbírálni, majd pedig 4. sorszám alatt fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság végzése ellen, kérve annak hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által figyelmen kívül hagyott beadványt csak igazolási kérelemnek lehetett volna tekinteni és annak helyt kellett volna adni, mert az elmulasztott cselekményt az illeték lerovásával pótolta. A Pp. 132. §-a pedig nem ír elő alakszerű igazolási kérelmet.
A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan.
Érdemben helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a megváltoztatási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Ennek jogi indoka azonban kizárólag a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontja lehetett, azaz a hiánypótlás elmulasztása. A Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján ugyanis a keresetlevelet (megváltoztatási kérelmet) csak akkor lehet idézés kibocsátása nélkül elutasítani, ha azt eredetileg is a jogi képviselő nyújtotta be. A jelen esetben a keresetlevélnek minősülő megváltoztatás iránti kérelmet nem a jogi képviselő nyújtotta be, így az i) pont alkalmazására nem volt lehetőség.
Kétségtelen, hogy a kérelmező az eljárási illetéket azt megelőzően lerótta, hogy az elsőfokú bíróság végzését átvette volna. Ennek azonban azért nincs ügydöntő jelentősége, mert a hiánypótlásra megszabott határidő ekkor már eltelt és az elsőfokú bíróság azt megelőzően utasította el érdemi vizsgálat nélkül a megváltoztatási kérelmet, hogy a kérelmező a hiányt teljeskörűen pótolta volna.
Ebből következik, hogy a kérelmezőnek a megváltoztatási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés meghozatalát követően teljesített eljárási cselekményét (tartalma szerint) nem a hiánypótlás teljesítésének, hanem vagy igazolási kérelemnek, vagy a Pp. 132. §-ában meghatározott cselekménynek kellett tekinteni.
A kérelmezőnek téves az az álláspontja, hogy a Pp. 132. §-ának (1) bekezdése alakszerűséget nem kíván meg. Eszerint ugyanis a keresetlevél (megváltoztatási kérelem) beadásának jogi hatályai akkor maradnak fenn, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja. A jogi hatályok fenntartásához tehát a jogszabály kifejezetten megkívánja az alakilag és tartalmilag kifogástalan újabb keresetlevél benyújtását. Nem lehet kétséges, hogy a kérelmezőnek az illeték lerovásának tényét bejelentő beadványa ilyen hatályos cselekménynek nem minősíthető.
Tartalmilag azonban a kérelmező cselekménye, – különösen az utóbb érkezett és kifejezetten igazolási kérelemnek jelölt beadványa – a megváltoztatási kérelem hiányainak pótlásával kapcsolatos mulasztás jogkövetkezményeinek elhárítására irányult. A határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolás szabályaira a Pp. 106-110. §-ai vonatkoznak.
A Pp. 106. §-ának (1) bekezdése szerint a fél vagy képviselője mulasztása esetén igazolásnak van helye akkor, ha a fél vagy képviselője hibáján kívül mulasztotta el a határidőt. A Pp. 107. §-ának (2) bekezdése szerint az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. E nélkül az igazolási kérelem nem teljesíthető, függetlenül attól, hogy a fél vagy a képviselő ezzel együtt pótolja az elmulasztott cselekményt.
A kérelmező, illetve jogi képviselője azonban a mulasztás vétlenségével kapcsolatban beadványában, illetve igazolási kérelmében értékelhető indokot nem adott elő. Ezért az igazolási kérelme sem volt teljesíthető és azt tartalmilag az elsőfokú bíróság is elutasította.
Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzését a Pp. 259. §-án keresztül alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Pkf. IV. 26.343/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás