662/F/2004. AB határozat
662/F/2004. AB határozat*
2005.03.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság negatív hatásköri összeütközés megszüntetése és az eljáró szerv kijelölése iránt benyújtott indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Baj község területén található 040 és 041 hrsz.-ú ingatlanokon felhalmozott hulladék elszállítására, illetve ártalmatlanítására kötelezéssel kapcsolatos hatósági ügyben eljáró hatóságként az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséget jelöli ki.
Indokolás
I.
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) igazgatója az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § f) pontja, továbbá az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 8. § (2) bekezdése b) pontja alapján negatív hatásköri összeütközés megszüntetése érdekében fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság döntsön a Felügyelőség és Baj község jegyzője között keletkezett hatásköri vitában, és jelölje ki a Baj község területén található 040 és 041 hrsz.-ú ingatlanokon felhalmozott hulladék elszállítására, illetve ártalmatlanítására kötelezéssel kapcsolatos hatósági ügyben az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságot.
A hatásköri vita tárgyát képező ügyben lakossági bejelentés alapján 2003. március 31-én indult eljárás a Felügyelőségen. A lakossági bejelentésben sérelmezték, hogy Baj község területén található 040 és 041 hrsz.-ú ingatlanokon évek óta hulladékot tárolnak, amellyel szennyezik a környezetet.
A lakossági bejelentést követően, 2003. április 14-én a Felügyelőség Baj Község Polgármesteri Hivatalának képviselőjével közös ellenőrzést tartott a helyszínen. Majd ezután a Felügyelőség megkereste a Tatai Körzeti Földhivatalt, s az ingatlan-nyilvántartás adataiból megállapítható volt, hogy a kérdéses ingatlanok „kivett, szemétlerakó telepnek” minősülnek.
Ezt követően Baj község alpolgármestere 2003. június 2-i keltezésű levelében a Felügyelőség intézkedését kérte „a szeméttelepként használt terület tekintetében, amelyen a jelenlegi tulajdonos is megengedi a szemételhelyezést”.
Ezután a Felügyelőség 2003. június 12-re tárgyalást tűzött ki, de azon a tulajdonos nem jelent meg. Ezért a Felügyelőség a baji jegyző közreműködésével 2003. július 9-én ismét helyszíni szemlét tartott, amelynek során a tulajdonost is meghallgatták. A tulajdonos úgy nyilatkozott, hogy „rekultivációs célból megengedi azt, hogy ott építési törmeléket helyezzenek el, illetőleg eltűri, hogy (…) a lakosság települési hulladékot szállítson erre a területre”. A tulajdonos által a Felügyelőséghez becsatolt iratok alapján ugyanakkor megállapítható volt, hogy „a bányaművelést követő, környezetvédelmi szempontból kívánatos területrendezés, rekultiváció nem történt meg”.
A Felügyelőség 2003. július 25-én az ügyben keletkezett iratokat „illetékesség” (helyesen hatáskör) hiányában áttette Baj község jegyzőjéhez. A Felügyelőség a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 30. § (3) bekezdés b) pontjára, valamint 41. § (3) bekezdés [jelenlegi (4) bekezdés] b) pontjára hivatkozott. Érvelése szerint az elhagyott hulladék elszállíttatása és ártalmatlanítása érdekében az elsőfokú hatósági hatáskört a települési önkormányzat jegyzője gyakorolja. Az ügyiratok áttételével egyidejűleg a Felügyelőség büntető feljelentést is tett a Tatai Városi Rendőrkapitányságon a tulajdonos ellen.
Baj község jegyzője 2003. szeptember 16-án kelt levelével az ügyben keletkezett iratokat hatáskör hiányában, az ügyfél egyidejű értesítése mellett visszaküldte a Felügyelőségre. A jegyző vitatta, hogy elhagyott hulladékról van szó, mivel a tulajdonos „engedélyezi a hulladék elhelyezését”, s „az ingatlan művelési ága szeméttelep”.
Miután újabb lakossági bejelentések is érkeztek a Felügyelőséghez, illetve egy országgyűlési képviselő is intézkedést kért a Felügyelőségtől, továbbá a Tatai Városi Rendőrkapitányság a tulajdonos ellen indult büntetőeljárásban nyomozást megszüntető határozatot hozott, a Felügyelőség a tényállás további tisztázása érdekében Baj Község Polgármesteri Hivatala segítségével 2003. december 1-jén ismételten helyszíni szemlét és tárgyalást tartott. A tárgyaláson készült jegyzőkönyv szerint a tulajdonos úgy nyilatkozott, hogy települési hulladékot nem vesz át, csak építési törmeléket. Baj község jegyzője a jegyzőkönyvhöz különvéleményt csatolt, melyben kifejtette, hogy nem elhagyott hulladékról van szó, mert a hulladék a tulajdonos írásbeli engedélyével kerül elhelyezésre.
Ezt követően a Felügyelőség 2003. december 15-én az iratok megküldésével és jogi álláspontjának kifejtésével a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét (a továbbiakban: hivatalvezető) kereste meg azért, hogy a jegyzői hatáskörbe tartozó hulladékgazdálkodási feladatok ellátása iránt intézkedjen. A hivatalvezető 2004. január 19-én kelt válaszában úgy nyilatkozott, hogy a jegyzőnek a hatásköre hiányára vonatkozó álláspontja megalapozott, s egyébként utalt arra, hogy a hatásköri vita kérdésében az Alkotmánybíróság jogosult dönteni.
A Felügyelőség 2004. január 24-én felettes szervéhez, az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőséghez (a továbbiakban: Főfelügyelőség) fordult, mert a hivatalvezető válaszával nem értett egyet, s kérte a Főfelügyelőséget álláspontjának kifejtésére. A Főfelügyelőség 2004. február 16-i válaszában az Áe. 4. § (1) bekezdése alapján utasította a Felügyelőséget, hogy a szükséges eljárást folytassa le. A Főfelügyelőség a Hgt. 41. § (1) bekezdésére hivatkozott, mely szerint az elsőfokú hatósági hatáskört a környezetvédelmi felügyelőség gyakorolja. Hivatkozott továbbá a Hgt. 14. § (1) és (2) bekezdésére, valamint 15. § (3) bekezdésére is, amelyek a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenységeket, többek között a hulladék tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, valamint hulladékbegyűjtési tevékenységek végzését sorolják fel.
Ezt követően a Felügyelőség 2004. április 28-i H–15675/2004. sz. határozatában a hulladéklerakási tevékenység környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében részleges környezetvédelmi vizsgálatra kötelezte a kérdéses ingatlanok tulajdonosát, valamint megtiltotta a további hulladéklerakási tevékenységet.
A Felügyelőség végül az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában kifejtette, hogy a részleges környezetvédelmi vizsgálatra kötelező határozatát követően sem oldódott meg a hatásköri vita, s az elhagyott hulladék elszállítására, ártalmatlanítására kötelezés kiadására vonatkozó hatáskör gyakorlása továbbra is kérdéses. A Felügyelőség továbbra is állította, hogy a tulajdonos engedélyköteles hulladékkezelési tevékenységet nem végez. A hulladékot ismeretlenek hagyják az ingatlanokon. Az ismeretlenek által otthagyott hulladék pedig elhagyott hulladéknak minősül. A Hgt. 30. § (3) bekezdése és 41. § (3) bekezdése [helyesen (4) bekezdés] b) pontja együttes alkalmazásával pedig az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezés a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik. Ennek megfelelően a Felügyelőség indítványozta Baj község jegyzőjének kijelölését a Hgt. 30. § (3) bekezdése és 41. § (4) bekezdés b) pontja szerinti hulladékgazdálkodással kapcsolatos ügyben.
II.
1. Az Alkotmánybíróságnak a hatásköri összeütközés feloldására irányuló hatáskörét az Abtv. 1. § f) pontja és 50. §-a határozza meg.
Az Abtv. 1. § f) pontja szerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:
„az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése”.
Az Abtv. 50. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy:
„Ha – a bíróságok kivételével – az állami szervek között, továbbá az önkormányzatok között, illetőleg az önkormányzat és – a bíróságok kivételével – az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel, ezek a szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését.”
Az Abtv. 50. § (2) bekezdése szerint továbbá:
„Az Alkotmánybíróság – az indítványozó meghallgatása nélkül – dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezettet.”
Az Abtv.-nek ezek a rendelkezései a hatásköri vita tárgyát képező ügy jellegére tekintet nélkül hatalmazzák fel az Alkotmánybíróságot arra, hogy az eljáró szerv kijelölésével megszüntesse az állami szervek között, az állami szervek és önkormányzatok, valamint az önkormányzatok között keletkezett hatásköri összeütközést.
Az Abtv. idézett rendelkezéséhez képest az Áe. 8. §-a speciális szabályt állapít meg: ez rendelkezik a közigazgatási szervek között keletkezett hatásköri összeütközés megszüntetéséről:
„8. § (1) Ha ugyanabban az ügyben
a) több közigazgatási szerv állapította meg a hatáskörét vagy az illetékességét,
b) több közigazgatási szerv állapította meg hatáskörének vagy illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nem folyik,
c) több illetékes közigazgatási szervnél indult eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik közigazgatási szerv jogosult az eljárásra,
az érdekelt közigazgatási szervek kötelesek egymás között haladéktalanul megkísérelni a vita eldöntését.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás nyolc nap alatt nem vezet eredményre, az eljáró közigazgatási szervet a következő szerv jelöli ki:
a) illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felettes közigazgatási szerv, ennek hiányában – a működési területén eljáró hatóságok közül – a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője;
b) hatásköri összeütközés esetén az Alkotmánybíróság.”
Az indítvány államigazgatási hatósági ügyben keletkezett negatív hatásköri vita eldöntését kéri. Az Alkotmánybíróságnak nem általában kell döntést hoznia a hatásköri vita elbírálása során, hanem az eljárás tárgyát képező konkrét ügyben – a jogszabályok és az eljárás során keletkezett döntések figyelembevételével – kell döntenie az eljárásra jogosult, illetve köteles szerv kijelöléséről.
2. Az Alkotmánybíróság az alábbiak szerint hozta meg a határozatát:
A hatásköri vita Baj község területén található 040 és 041 hrsz.-ú ingatlanokon felhalmozott hulladék elszállítására, illetve ártalmatlanítására kötelezéssel kapcsolatosan, a Felügyelőség és Baj község jegyzője között keletkezett. Az adott hatósági ügyben eljárás nem indult, mivel az érdekelt közigazgatási szervek a negatív hatásköri vitát nem tudták egymás között eldönteni. A hatásköri vita abból származott, hogy az érdekelt közigazgatási szervek az adott ügyben a Hgt. eltérő rendelkezéseit tartották szükségesnek alkalmazni.
A Felügyelőség a kérdéses ingatlanokon hagyott hulladékkal kapcsolatosan azt állította, hogy azok ismeretlen gazdálkodó szervezetek, személyek által elhagyott hulladéknak minősülnek. A Felügyelőség szerint az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására a Hgt. 30. § (3) bekezdés b) pontja alkalmazandó. A Hgt. 30. § (3) bekezdés b) pontja értelmében: „A környezetvédelmi hatóság az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi (…) b) az ingatlan tulajdonosát, abban az esetben, ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapítható meg (…)”. Erre vonatkozóan a Hgt. 41. § (4) bekezdés b) pontja állapítja meg az eljárásra jogosult, illetve köteles hatóságot. A Hgt. 41. § (4) bekezdés b) pontja úgy rendelkezik, hogy: „A települési önkormányzat jegyzője gyakorolja az elsőfokú hatósági hatáskört (…) b) a 30. § (3) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott esetekben”. Mindezek alapján a települési önkormányzat jegyzőjének a feladata, hogy az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezze az ingatlan tulajdonosát.
A konkrét ügyben keletkezett adatok alapján mindazonáltal a következők állapíthatók meg. A kérdéses ingatlanok művelési ága az ingatlan-nyilvántartás szerint „kivett szeméttelep”. Az érintett közigazgatási szervek által 2003. július 9-én és 2003. december 1-jén készített jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a kérdéses ingatlanokon a tulajdonos tudomásával hulladékot helyeznek el, s a hulladék elhelyezéséhez a tulajdonos hozzájárul, vagy legalábbis eltűri azt. Az érintett közigazgatási szerveknek tehát tudomásuk volt a tulajdonos által jóváhagyott, vagy legalábbis eltűrt hulladék-elhelyezésről. A hulladék-begyűjtési tevékenység végzését az ingatlanok tulajdonosa is elismerte. Ezen túlmenően Baj község alpolgármesterének 2003. június 2-i levele, Tata Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályának 2003. április 29-i jelentése, Tata Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának 2003. október 6-i keltezésű, 694/2003. számú ügyben hozott határozata, a tulajdonos által aláírt, 2003. február 18-i keltezésű megállapodás, valamint lakossági bejelentések alapján is egyértelműen megállapítható, hogy a tulajdonos jóváhagyásával került sor a hulladéknak a kérdéses ingatlanokon történő elhelyezésére.
A felhalmozott hulladék tehát nem minősülhet elhagyott hulladéknak, mert a hulladékot a tulajdonos nyílt vagy hallgatólagos jóváhagyásával helyezték el a kivett szeméttelepnek minősülő ingatlanokon. Ezért az adott ügyben az elhagyott hulladékra vonatkozó törvényi rendelkezések nem alkalmazhatók.
Az ingatlan-tulajdonos jóváhagyásával történő hulladék-elhelyezés a Hgt. 3. § n) pontja és 14. § (1) bekezdése szerinti hulladékkezelési, hulladék-begyűjtési tevékenységnek minősíthető. [A Hgt. 3. § n) pontja szerint: „begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén”. A Hgt. 14. § (1) bekezdés szerint: „Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.”]
A Hgt. ugyanakkor megállapítja, hogy a hulladékkezelés, illetve hulladék-begyűjtési tevékenység engedélyhez kötött tevékenység. [A Hgt. 14. § (2) bekezdése szerint: „Hulladékkezelési tevékenység – ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet ettől eltérően nem rendelkezik – kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Továbbá a Hgt. 15. § (3) bekezdés szerint: „A hulladékbegyűjtési tevékenység végzése környezetvédelmi hatósági engedélyhez kötött.”] A Hgt. 41. § (1) bekezdése szerint: „Hulladékgazdálkodási ügyekben – ha törvény vagy kormányrendelet másképpen nem rendelkezik – az elsőfokú hatósági hatáskört a környezetvédelmi felügyelőség gyakorolja.” Ezen túlmenően a Főfelügyelőség 2004. február 16-i levelében kifejezetten utalt a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 2/2001. (X. 10.) KöM rendelet 9. §-ára, amelynek értelmében a környezetvédelmi felügyelőség engedélyezi a hulladéklerakó létesítését, illetőleg további működését. A fenti rendelkezések alapján tehát a környezetvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik a hulladékkezelés engedélyezése.
Amennyiben a hulladékkezelést engedély nélkül végzik, akkor a Hgt. 45. §-ába foglaltak az irányadók. Eszerint:
„45. § (1) A környezetvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott előírások teljesítése érdekében az ügyfeleket kötelezi
a) a jogszabályban foglalt vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségek betartására, ha az előírások megszegését vagy teljesítésük elmulasztását észleli;
b) a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító tevékenység felfüggesztésére, abbahagyására, az eredeti állapot helyreállítására;
c) a környezet szennyeződése esetében olyan intézkedés megtételére, amely azt csökkenti vagy megszünteti, a környezet károsodását kizárja.
(2) A környezetvédelmi hatóság – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – korlátozza, felfüggeszti, illetőleg megtiltja a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység engedélytől eltérő, vagy engedély nélküli folytatását, a környezetet károsító vagy súlyosan veszélyeztető hulladékgazdálkodási tevékenységet. A határozat – a jogorvoslatra tekintet nélkül – azonnal végrehajtandóvá nyilvánítandó.”
Mindezek alapján a kérdéses ingatlanokon felhalmozott hulladék kezelésére, vagyis elszállítására, illetve ártalmatlanítására kötelezéssel kapcsolatos hatósági ügyben az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségnek van hatásköre.
Ezért az Alkotmánybíróság Baj község területén található 040 és 041 hrsz.-ú ingatlanokon felhalmozott hulladék elszállítására, illetve ártalmatlanítására kötelezéssel kapcsolatos hatósági ügyben eljáró hatóságként az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséget jelölte ki.
Budapest, 2005. március 8.
Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás