2004. évi LXVII. törvény
2004. évi LXVII. törvény
a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról1
A Tisza-völgy árvízi biztonságának a mentesített árterek részleges reaktiválására alapozott növelése, valamint a hátrányos helyzetű térség megtartóképességének, lakossága, illetve települései életkörülményeinek a közösségi politikákkal összhangban történő javítása, a veszélyeztetettségnek megfelelő területhasználatra és tájgazdálkodásra alapozott, a fenntartható regionális fejlesztésre irányuló célkitűzéseinek megvalósítása, az árvízi biztonság és az árvizekkel való gazdálkodás feltételei megteremtése, a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1)2 A vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység tervezése, szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a kiemelten közcélú védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés az állam feladata. A térségi árvízvédelmi biztonság megteremtése és fejlesztése kiemelten fontos közérdekű tevékenység.
(2) A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésében közreműködő egyes szervek és személyek feladataikat az általános szabályok szerint, az e törvényben foglalt eltérésekkel kötelesek ellátni.
(3)3
2. § (1) A törvény hatálya a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (a továbbiakban: VTT), tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre terjed ki.
(2)4 A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelése kapcsán a következő alapelvek érvényesülnek:
a) a Tisza folyó mértékadót meg nem haladó árvizeit elsősorban a mértékadó védképességűre kiépülő árvízvédelmi töltések közötti nagyvízi mederben kell levezetni, melyben – az ökológiai szempontokra is figyelemmel – az árvízvédelmi szempontok elsőrendű érvényesülése érdekében javítani kell az áramlási, vízszállítási feltételeket;
b) a mértékadó védképességet meghaladó, töltésszakadással, elöntéssel fenyegető árhullámokat hazai területen árapasztással csökkenteni kell;
c) az árvíz szabályozott kivezetését és a folyóba történő szükség szerinti visszavezetését (vagy vízhiányos területre történő átvezetését) szolgáló, műtárgyakból és tározókból álló árapasztó rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy az – az árvízvédelmi funkció biztosítása mellett, még a mértékadó árvízszint alatti árhullámok esetében is – hasznosítható legyen az agrár-környezetgazdálkodási, a klímavédelmi és a Tisza-völgy fejlesztésével kapcsolatos programokban előirányzott célok megvalósítása, valamint a természetes élőhelyek fenntartása és gyarapítása során. A tározókban és a hozzájuk kapcsolódó tájgazdálkodási mintaterületeken biztosítani kell – megfelelő vízhozam esetén – az évenkénti, rendszeres sekélyvízű elöntés lehetőségét.
(3)5 A (2) bekezdésben megfogalmazott alapelveknek megfelelően a VTT keretében a következőket kell megvalósítani:
a) a Tisza-völgy árvízvédelmi műveinek előírás szerinti kiépítését, összhangban a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelésével, a lefolyás elősegítését szolgáló beavatkozásokkal, biztosítva a folyók hullámtereinek táj- és földhasználatváltását;
b)6 a Tisza-völgyben az ártér reaktiválását szabályozott vízkivezetéssel biztosító vízkárelhárítási célú szükségtározókat a belső vízkormányzást és a víz továbbvezetését szolgáló létesítményekkel;
c) a tározók megépítése és a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelése által a Tisza teljes hazai szakaszán a rendkívüli árhullámok csúcsvízszintjeinek 1,0 m-rel való csökkentését;
d) a monitoring rendszer és előrejelzés fejlesztését, az árapasztó tározórendszer és a hozzá kapcsolódó tájgazdálkodási vízrendszer üzemrendjének megvalósításhoz igazodó kialakítását;
e)7 a vízkárelhárítási célú szükségtározók vízilétesítményeinek megvalósításával összehangolt ütemezésben a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket a tájhasználatváltással együtt.
3. §8 A VTT tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokhoz és tevékenységekhez szükséges pénzeszközökről
a) a központi költségvetésnek az e célra létrehozott fejezeti kezelésű előirányzatából;
b) a nemzeti fejlesztési terv operatív programjai és a nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervet megvalósító nemzeti vidékfejlesztési program keretében az Európai Unió támogatási alapjából pályázati úton elnyerhető pénzeszközökből, valamint az európai uniós támogatások hazai társfinanszírozási keretéből; továbbá
c) a már megkezdett beruházások esetében a költségvetési támogatásból,
a Kormány gondoskodik.
3/A. §9 Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 14. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter kezdeményezésére a vízkárelhárítási célú szükségtározóval érintett területeket – az 5. § (1) és a 24. § (2) bekezdése szerint megállapított miniszteri rendelet alapján – az érintett települési önkormányzatoknak a külön jogszabályban meghatározott helyi építési szabályzatukban figyelembe kell venniük, és a miniszteri rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük.
4. §10 A VTT keretében megvalósuló árvízvédelmi célú beavatkozások beruházója a Kormány által rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szerv (a továbbiakban: beruházó), amely szerv a hatósági és az egyéb igazgatási eljárások során jár el.
A vízkárelhárítási célú szükségtározó területével érintett földrészletek igénybevétele11
5. §12
6. §13
7. §14
8. §15
9. § (1)–(4)16
(5)17 A beruházó nyilvántartást vezet a vízkárelhárítási célú szükségtározó területéhez tartozó földrészletekről, valamint a földrészletek tulajdonosairól. Az adatkezelés célja az egyszeri térítés, illetve az ingatlan vételárának, valamint a kisajátítás során meghatározott kártalanítási összeg kifizetésének biztosítása.
(6)18 A vízkárelhárítási célú szükségtározó területéhez tartozó földrészletekre vonatkozó nyilvántartás tartalmazza:
a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát,
b) művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését,
c) minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét.
(7)19 A beruházó a (6) és (8) bekezdés szerinti adatokat az (5) bekezdésben meghatározott összegek kifizetéséig tartja nyilván.
(8)20 A földrészlet tulajdonosa vonatkozásában tartalmazza:
a) a természetes személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja nevét, születési helyét, évét, lakcímét,
b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, statisztikai számjelét.
(9)21 Az ingatlanügyi hatóság – a vízkárelhárítási célú szükségtározó jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéséről szóló határozattal, illetve a földrészlet tulajdonosában bekövetkező változás esetén a tulajdonjog bejegyző határozattal egyidejűleg – a (6) és (8) bekezdésben meghatározott adatokat a beruházónak megküldi.
(10)22 A (2) bekezdés szerinti egyszeri térítés mértéke évente növekszik a Központi Statisztikai Hivatal által közölt, a tárgyévre érvényes fogyasztói árindex mértékével.
10. § (1)23 A VTT vonalas létesítményeinek (tározógát, csatorna) az előzetes vizsgálati eljáráshoz külön jogszabály szerint szükséges dokumentáció, örökségvédelmi hatástanulmány, valamint a területrendezési tervtanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és kijelölt 200 méter szélességű területsávjában a Magyar Államot – más jogosultakat megelőzően – elővásárlási jog illeti meg a nyomvonalon található földrészletek tekintetében.
(2)24 A megvásárolt földrészlet az állam tulajdonába és a VTT vonalas létesítményeinek építése céljából ellenérték nélkül a területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésébe kerül. Az elővásárlási jogot a Magyar Állam nevében a beruházó gyakorolja.
(3)25 Ha a területet a Magyar Állam adásvétellel vagy földcserével nem szerzi meg, azt ki kell sajátítani. A kisajátítási eljárást a beruházó kérelmére a kisajátításról szóló külön törvény26 alapján kell lefolytatni.
(4) A terület megszerzése céljából kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál. Azt, hogy a cél közérdekű, a kisajátítási eljárás során az erre egyébként hatáskörrel rendelkező szerv nem vizsgálja.
(5)27
A hatósági eljárás
11. §28
12. §29 A vízügyi hatóság hatósági döntésének kialakítása előtt – a VTT közérdekűségére, a környezet- és természetvédelmi, valamint örökségvédelmi érdekekre, továbbá az árvízi biztonság és a területfejlesztés előre jelzett gazdasági és társadalmi hatására is figyelemmel – az egységes megoldási javaslat kialakítása érdekében folyamatosan konzultál a tervezővel, illetve a beruházóval.
13. § (1)30 A beruházó köteles – a vízügyi hatóság hatáskörébe tartozó eljárások lefolytatásához a kérelem mellékleteként előírt tartalmú dokumentáció készítésének fázisában – a közművek üzemeltetőitől és az utak kezelőitől előzetes adatszolgáltatást kérni.
(2)31 Az előzetes adatszolgáltatás keretében a közművek üzemeltetői és az utak kezelői 15 napon belül tájékoztatják a beruházót az üggyel kapcsolatos adatokról, az ügyhöz tartozó tervekről, információkról és a vonatkozó jogszabályokról.
14. § (1)32
(2)33 A VTT létesítményeinek megvalósítása érdekében indított környezetvédelmi, vízjogi és építési engedélyezési, valamint vízkárelhárítási célú szükségtározóba sorolási eljárás ügyintézési határidejét az eljáró közigazgatási szerv vezetője nem hosszabbíthatja meg.
(3)34 A közművek üzemben tartói és az utak kezelői az építésügyi hatóság, valamint a vízügyi hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő tizenöt napon belül kötelesek nyilatkozni arról, hogy az üzembehelyezési engedélynek a külön jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.
15. §35
Közmunka igénybevétele, üzemeltetés,
fenntartás
16. § (1)36 A VTT által érintett területen az országos átlagot meghaladó munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatottság javítása, az esélyegyenlőség és nagyobb szociális biztonság elősegítése érdekében, különösen a szakképzetlen lakosság számára a nagyvízi meder rendezési, helyreállítási, fenntartási, a vízkárelhárítási célú szükségtározók létesítési és fenntartási feladatait, valamint a települési infrastruktúra-fejlesztési feladatokat a központi közfoglalkoztatáshoz kötődő pályázati lehetőségek igénybevételével kell teljesíteni.
(2)37 Az ártéri gazdálkodással és a vízkárelhárítási célú szükségtározók létesítésével összefüggő településfejlesztési korlátok ellensúlyozására, a népességmegtartási cél biztosítása érdekében, a természeti területek és a nagyvízi meder használatára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő, az ökoturizmust, a gyep- és erdőgazdálkodást, erdőtelepítést és a lakossági életfeltételeket javító fejlesztési lehetőséget az integrált terület- és vidékfejlesztési programokban rögzítettek szerint kell biztosítani.
17. § (1)38 A vízkárelhárítási célú szükségtározók töltő-ürítő és határoló vízgazdálkodási létesítményeinek (így például: zsilipek, töltő-ürítő csatornák, tározó gátak) üzemeltetése és fenntartása állami feladat.
(2) A VTT-ben előirányzott tájgazdálkodási célú vízhasználatok mentesek – a külön jogszabályokban meghatározott – vízkészletjárulék fizetése alól.
(3) A tározókon belül és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó tájgazdálkodási területeken a vízkormányzó és vízvezető létesítmények üzemeltetésére és fenntartására meglévő vagy létrejövő szervezetek működését az állam – a gazdálkodók terheinek csökkentése érdekében – külön soron elkülönített forrásból támogatja.
18. § (1) A nagyvízi mederben kialakított vízszállító képesség megőrzéséről a tulajdonosnak, illetve az egyéb jogcímen használónak a területre meghatározott művelési módok és használati korlátozások betartásával kell gondoskodnia.
(2) A nagyvízi mederben történő extenzív gazdálkodás támogatására – az (1) bekezdés szerinti állapot fenntartása érdekében – a vidék fejlesztését célzó nemzeti terv agrár-környezetgazdálkodási pályázati rendszere útján lehetőséget biztosít.
(3)39 Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a vízügyi hatóság felszólítja a tulajdonost, illetőleg az egyéb jogcímen használót a művelési ágnak megfelelő állapot helyreállítására.
Záró és átmeneti rendelkezések
19. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben a hatálybalépését követően induló eljárási szakaszokra kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az eljárás szakaszai:
a)40 az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtása,
b)41 a nyomvonal kijelölése,
c)42 a környezeti hatástanulmány és az örökségvédelmi hatástanulmány benyújtása,
d) a kisajátítási kérelem benyújtása,
e) a termőföld más célú hasznosítása iránti kérelem benyújtása,
f) az építési engedély iránti kérelem benyújtása,
g) a vízjogi létesítési engedély iránti kérelem benyújtása,
h) a létesítmények üzembe helyezése.
(3)43 A minősítés előtt kiadott végleges és végrehajtható építési engedélyek a minősítés hatálybalépésével hatályukat vesztik, amennyiben a jogszerűen szerzett jogával az engedélyes nem élt (nem kezdte meg az építést).
(4)44
20. § (1)45
(2)46
(3)–(6)47
21. §48
22. §49
23. §50
24. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a 10. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlásra vonatkozó részletes rendelkezéseket.
(2)51 Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg
a)52 a vízkárelhárítási célú szükségtározó területével érintett földrészletek jegyzékét,53
b)54
(3)55 Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a Vásárhelyi-terv integrált terület- és vidékfejlesztés programját.
(4)56 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ártéri gazdálkodás szakmai elveit, továbbá a tározó árapasztási célú igénybevétele esetén fizetendő kártalanítás feltételeit rendeletben állapítsa meg.
Melléklet a 2004. évi LXVII. törvényhez57
A törvényt az Országgyűlés a 2004. június 14-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2004. június 30.
Az 1. § (1) bekezdése a 2007: CXLIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 318. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 2. § (2) bekezdése a 2007: CXLIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (3) bekezdése a 2007: CXLIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (3) bekezdés b) pontja a 2011: XXII. törvény 9. §-a szerint módosított szöveg.
A 2. § (3) bekezdés e) pontja a 2011: XXII. törvény 9. §-a szerint módosított szöveg.
A 3. § a 2010: II. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3/A. §-t a 2007: CXLIX. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2011: XXII. törvény 9. §-a, a 2011: CLXXIV. törvény 44. §-a, a 2018: CXXXIX. törvény 104. §-a, a 2021: XXXIX. törvény 44. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § a 2006: CIX. törvény 145. § (5) bekezdésének r) pontja, a 2009: LVI. törvény 318. §-a, a 2010: II. törvény 7. §-a szerint módosított szöveg.
A II. Fejezet címe a 2011: XXII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
Az 5–8. §-t a 2011: XXII. törvény 10. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 5–8. §-t a 2011: XXII. törvény 10. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 5–8. §-t a 2011: XXII. törvény 10. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 5–8. §-t a 2011: XXII. törvény 10. §-a hatályon kívül helyezte.
A 9. § (1)–(4) bekezdését a 2011: XXII. törvény 10. §-a hatályon kívül helyezte.
A 9. § (5) bekezdése a 2007: CXLIX. törvény 7. §-ával megállapított, a 2011: XXII. törvény 9. §-a szerint módosított szöveg.
A 9. § (6) bekezdését a 2007: CXLIX. törvény 7. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2011: XXII. törvény 9. §-a szerint módosított szöveg.
A 9. § (7) bekezdését a 2007: CXLIX. törvény 7. §-a iktatta be.
A 9. § (8) bekezdését a 2007: CXLIX. törvény 7. §-a iktatta be.
A 9. § (9) bekezdését a 2007: CXLIX. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2011: XXII. törvény 9. §-a szerint módosított szöveg.
A 9. § (10) bekezdését a 2010: II. törvény 3. §-a iktatta be.
A 10. § (1) bekezdése a 2005: CXXXI. törvény 79. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 87. § (1) bekezdését.
A 10. § (2) bekezdése a 2010: II. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (3) bekezdése a 2007: CXXIII. törvény 42. § (2) bekezdésének i) pontjával megállapított szöveg. E módosító törvény 41. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést – ide értve az általános forgalmi adó fizetésére vonatkozó kötelezettséget is – a 2008. január 1. napját követően indult kisajátítási eljárásokra kell alkalmazni. Lásd még e módosító törvény 41. § (4) bekezdését.
Lásd a 2007: CXXIII. törvényt.
A 10. § (5) bekezdését a 2007: CXXIII. törvény 42. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. §-t a 2009: LVI. törvény 318. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. § a 2005: CXXXI. törvény 81. §-ával megállapított, a 2006: CIX. törvény 145. § (5) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdése a 2005: CXXXI. törvény 82. §-ával megállapított, a 2006: CIX. törvény 145. § (5) bekezdésének r) pontja és a 146. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 146. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdését a 2006: CIX. törvény 146. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (2) bekezdése a 2007: CXLIX. törvény 8. §-ával megállapított, a 2011: XXII. törvény 9. §-a szerint módosított szöveg.
A 14. § (3) bekezdése a 2005: CXXXI. törvény 83. §-ával megállapított, a 2006: CIX. törvény 145. § (5) bekezdésének r) pontja és a 146. § i) pontja, a 2010: CLII. törvény 2. § (66) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 15. §-t a 2019: CXXVII. törvény 38. §-a hatályon kívül helyezte.
A 16. § (1) bekezdése a 2010: II. törvény 5. §-ával megállapított, a 2011: XXII. törvény 9. §-a szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a 2011: XXII. törvény 9. §-a szerint módosított szöveg.
A 17. § (1) bekezdése a 2011: XXII. törvény 9. §-a szerint módosított szöveg.
A 18. § (3) bekezdése a 2005: CXXXI. törvény 84. §-ával megállapított, a 2006: CIX. törvény 145. § (5) bekezdésének r) pontja, a 2009: LVI. törvény 318. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 19. § (2) bekezdésének a) pontja a 2007: CXLIX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdésének b) pontja a 2007: CXLIX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdésének c) pontja a 2007: CXLIX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 317. §-a, a 2017: L. törvény 245. §-a szerint módosított szöveg.
A 19. § (4) bekezdését a 2011: CXCV. törvény 113. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 20. § (1) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 700. pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (2) bekezdését a 2005: CXXXI. törvény 87. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 20. § (3)–(6) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 700. pontja hatályon kívül helyezte.
A 21–23. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 700. pontja hatályon kívül helyezte.
A 21–23. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 700. pontja hatályon kívül helyezte.
A 21–23. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 700. pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2006: CIX. törvény 171. § (2) bekezdésének q) pontja, a 2010: CXXX. törvény 44. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 24. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: XXII. törvény 9. §-a szerint módosított szöveg.
Lásd a 4/2005. (II. 22.) KvVM–FVM együttes rendeletet, a 37/2006. (VIII. 18.) KvVM–FVM együttes rendeletet, a 13/2010. (V. 6.) KvVM–FVM együttes rendeletet, az 50/2014. (XI. 25.) BM rendeletet, a 15/2023. (VI. 14.) BM rendeletet.
A 24. § (2) bekezdés b) pontját a 2011: XXII. törvény 10. §-a hatályon kívül helyezte.
A 24. § (3) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 197. §-a szerint módosított szöveg.
A 24. § (4) bekezdését a 2010: II. törvény 6. §-a iktatta be, e módosító törvény 8. § (2) bekezdése alapján a 24. § (4) bekezdésében adott felhatalmazás alapján megalkotott, az ártéri gazdálkodás szakmai elveit tartalmazó kormányrendelet hatálybalépéséig az árvízi tározó területén lévő termőföldön történő gazdálkodás állami támogatása, valamint az árapasztási célú igénybevétel esetén fizetendő kártalanítás tekintetében az általános szabályok szerint kell eljárni.
A mellékletet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 700. pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás