69/2004. (IV. 28.) GKM rendelet
69/2004. (IV. 28.) GKM rendelet
a tengeri hajók bejelentkezési és bejelentési kötelezettségéről és a hajóforgalom megfigyelésére, tájékoztatására és segítség nyújtására szolgáló rendszer létrehozataláról1
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének l) és o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
A rendelet hatálya és alkalmazási köre
1. § (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben meghatározott tengeri hajó parancsnokára, üzemben tartójára, üzemben tartójának ügynökére, valamint a veszélyes vagy szennyező áru fuvaroztatójára és az áru tulajdonosára terjed ki.
(2)2 A rendeletet – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével –
a) a kikötőkbe érkező és azokat elhagyó, parti tengeren áthaladó 300 BT, illetve az annál nagyobb, magyar hajólajstromban nyilvántartott, illetve idegen lobogó alatt a Magyar Köztársaság területén közlekedő tengeri hajóra,
b) a veszélyes vagy szennyező áru rakodására szolgáló hajózási létesítményekre
kell alkalmazni.
(3)3 A rendelet 11. §-át a hajó méreteitől függetlenül, valamennyi veszélyes vagy szennyező árut szállító tengeri hajóra kell alkalmazni.
(4)4 A rendeletet nem kell alkalmazni
a) a hadihajóra vagy közigazgatási szerv által nem kereskedelmi célra használt hajóra;
b) a legfeljebb 45 méter hosszúságú halászhajóra, hagyományőrző hajóra, kedvtelési célú hajóra;
c) a hajó üzemanyagkészletére, amennyiben az az 5000 tonna mennyiséget nem haladja meg, valamint a hajó üzemeltetéséhez szükséges egyéb készletekre és a hajó felszereléseire.
Értelmező rendelkezések
2. § A rendelet alkalmazásában:
1. MARPOL egyezmény: a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló és az 1978. évi jegyzőkönyvvel módosított 1973. évi nemzetközi egyezmény;
2. SOLAS egyezmény: az életbiztonság a tengeren tárgyú és az 1978. évi jegyzőkönyvvel módosított 1974. évi nemzetközi egyezmény;
3. Tonnage egyezmény: a hajók köbözésére vonatkozó 1969. évi nemzetközi egyezmény;
4. Intervention egyezmény: az olajszennyezést okozó balesetek esetén a nyílttengeri beavatkozásról szóló 1969. évi nemzetközi egyezmény és annak az olajtól eltérő szennyezést okozó balesetek esetén a nyílttengeri beavatkozásról szóló, az 1973. évi jegyzőkönyve;
5. SAR egyezmény: a tengeri felkutatásról és mentésről szóló 1979. évi nemzetközi egyezmény;
6. ISM szabályzat: a SOLAS egyezmény mellékletének IX. fejezetében meghatározott Nemzetközi Biztonságos Vezetési Szabályzat;
7. IMDG szabályzat: a veszélyes áruk tengeri szállításának külön jogszabállyal közzétett nemzetközi szabályzata;
8. IBC szabályzat: a vegyi anyagokat ömlesztve szállító tartályhajók nemzetközi építésére és felszerelésére vonatkozó, külön jogszabállyal közzétett nemzetközi szabályzat;
9. IGC szabályzat: a cseppfolyósított gázokat ömlesztve szállító hajók építésére és felszerelésére vonatkozó, külön jogszabállyal közzétett nemzetközi szabályzat;
10. BC szabályzat: a szilárd anyagok ömlesztve történő szállítására vonatkozó szabályzat;
11. INF szabályzat: a sugárzó nukleáris fűtőanyag, plutónium és erősen radioaktív hulladék hajón palackban történő biztonságos szállítására vonatkozó, külön jogszabállyal közzétett nemzetközi szabályzat;
12. a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet A.851 (20) határozata: a hajók bejelentkezési és bejelentési kötelezettségével – ideértve a veszélyes áruk, veszélyes anyagok, illetve tengerszennyező anyagok kibocsátásával járó balesetek bejelentésének az irányelveit – kapcsolatos alapelvekről elfogadott, külön jogszabállyal közzétett határozat;
13. az ügynök: a hajó tulajdonosa, illetve használója által tájékoztatás adásra, illetve intézkedésre felhatalmazott személy;
14. fuvaroztató: az a személy, akinek személyes közreműködésével vagy akinek a nevében, vagy akinek javára a tengeri árufuvarozási szerződést kötötték, illetve akinek személyes közreműködésével vagy akinek a nevében a küldeményt fuvarozásra ténylegesen átadták;
15. vállalat: a SOLAS egyezmény IX. fejezete 1. szabályának (2) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezet;
16. veszélyes áru:
a) az IMDG szabályzatban,
b) az IBC szabályzat 17. fejezetében,
c) az IGC szabályzat 19. fejezetében felsorolt anyagok,
d) az INF szabályzatban, és
e) a BC szabályzat B függelékében
felsorolt anyagok és azok hulladékai továbbá az IBC szabályzat 1.1.3 bekezdésében, illetve az IGC szabályzat 1.1.6 bekezdésében meghatározott feltételek betartásával fuvarozható anyagok;
17. szennyező áru:
a) a MARPOL egyezmény I. mellékletében meghatározott olaj,
b) a MARPOL egyezmény II. mellékletében meghatározott ártalmas folyékony anyag,
c) a MARPOL egyezmény III. mellékletében meghatározott ártalmas anyag;
18. egységrakomány képző eszköz: közúti teherszállító jármű, vasúti teherkocsi, konténer, közúti tartálykocsi, vasúti kocsi vagy szállítható tartály;
19.5 hajózási hatóság: a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) regionális igazgatóságai, jogszabályban6 meghatározott területi illetékességük szerint;
20. menedékkikötő: vészhelyzetbe került hajó biztonságos kikötésére, illetve horgonyzására kijelölt hajózási létesítmény;
21. parti állomás:
a) hajóforgalom irányító szolgálat,
b) a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által elfogadott rendszer szerinti kötelező adatszolgáltatásért felelős parti állomás vagy az a szervezet, amely a tengeri felkutatásra és mentésre, illetve az olajszennyezés felszámolására irányuló tevékenység végzésére jogosult;
22. hajóforgalom irányító szolgálat: olyan szolgáltatás, amely a környezet védelme érdekében a hajók biztonságos közlekedését szolgálja úgy, hogy a forgalom résztvevőivel fenntartott kölcsönös és aktív kapcsolat útján a forgalmi helyzet irányítására intézkedést foganatosít (a továbbiakban: VTS);
23. hajózási forgalomirányító rendszer: baleset megelőzési célú, az egymástól eltérő irányban haladó hajók útvonalának elkülönítését, továbbá fokozott veszélyt jelentő forgalomtól elzárt térség közelében, part menti forgalmi zónában, illetve szorosokban való biztonságos hajózás érdekében kijelölt útvonal használatát, ideértve mélyvízi útvonal használatát is megvalósító rendszer (a továbbiakban: SRS);
24. hagyományőrző hajó: történelmi, illetve veterán hajó vagy veterán hajó másolata, amelyet a tengerészeti hagyományok ápolása céljával, illetve kultúrtörténeti emlék objektumként terveztek, építettek és a tengerészeti hagyományok szerint üzemeltetnek;
25. baleset: a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek a tengeri balesetek vizsgálatára vonatkozóan elfogadott szabályzatában meghatározott esemény;
26. Szervezet: az ENSZ szakosított szervezete, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet
Kikötőbe való érkezést megelőzően érvényesülő bejelentkezési kötelezettség
3. §7 (1) A közösségi kikötőbe tartó hajó üzemben tartója, ügynöke vagy parancsnoka az 1. számú melléklet (1) bekezdésében meghatározott adatokat az alábbi határidő betartásával közli a rendeltetési kikötővel:
a) legalább huszonnégy órával a kikötőbe történő érkezését megelőzően, vagy
b) legkésőbb az előző kikötő elhagyásakor, amennyiben a hajó útjának időtartama rövidebb huszonnégy óránál, vagy
c) amikor a rendeltetési kikötő nem ismert, illetve a hajó útja során a rendeltetési kikötő megváltozott, akkor annak megismerésekor haladéktalanul.
(2) A nem közösségi kikötőből tagállami kikötőbe tartó, veszélyes vagy szennyező árut szállító hajó köteles eleget tenni a 11. §-ban előírt bejelentési kötelezettségnek.
A kötelező bejelentkezési és bejelentési rendszer területére belépő hajók megfigyelése
4. § (1) A hajózási hatóság ellenőrzi, hogy a Magyar Köztársaság területére érkező hajó teljesítse bejelentkezési és bejelentési kötelezettségét.
(2) A Magyar Köztársaság területén érvényesülő bejelentkezési és bejelentési kötelezettségről a Szervezet magyar nemzeti bizottságának titkára az 1. számú melléklet (4) bekezdésében meghatározott adatok közlése útján tájékoztatja az Szervezetet.
Automatikus azonosító rendszer alkalmazása – AIS
5. § (1) A tengeri hajók lajstromába bejegyzett hajót az automatikus azonosító rendszerre vonatkozóan a Szervezetben elfogadott teljesítmény követelményeknek megfelelő készülékkel (a továbbiakban: AIS) kell felszerelni.
(2) Az AIS készüléket folyamatosan üzemben kell tartani.
Hajózási forgalomirányító rendszer – SRS
6. § Hajózási forgalomirányító rendszerrel lefedett területen haladó hajó a forgalomirányító rendszer használatára vonatkozóan a Szervezetben elfogadott ajánlások és szabályok8 betartása mellett folytatja útját.
7. § A hajózási hatóság jogszabályban9 meghatározott ellenőrzési tevékenysége keretében ellenőrzi, hogy a kötelező bejelentkezési rendszer és a hajózási forgalomirányítás követelményeit a Magyar Köztársaság területén közlekedő veszélyes vagy szennyező anyagot szállító hajó teljesítse.
Úti adatrögzítő készülék – VDR
8. § (1)10 Az üzemben tartó gondoskodik arról és az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága ellenőrzi azt, hogy a tengeri hajók lajstromába bejegyzett hajók a 2. számú mellékletben meghatározott határidő betartásával fel legyenek szerelve VDR-rel.
(2) A VDR-ben gyűjtött adatokat uniós tagállam hajójának a Magyar Köztársaság területén bekövetkező balesetét követő vizsgálat esetén az érintett tagállam hatósága részére hozzáférhetővé kell tenni. Biztosítani szükséges, hogy a VDR-ből nyert adatok vizsgálat céljára kerüljenek felhasználásra és elemzésre. A vizsgálatot végző hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vizsgálat befejezését követően a vizsgálat eredménye közzétételre kerüljön.
Balesetek kivizsgálása
9. §11 Magyar lajstromba bejegyzett hajót közösségi tengeri területen ért baleset esetén az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a Szervezetnek a tengeri balesetek és események kivizsgálásáról szóló szabályzatában12 foglalt előírások szem előtt tartásával működik együtt az érintett állam hatóságával.
HAJÓN LÉVŐ VESZÉLYES VAGY SZENNYEZŐ ÁRU BEJELENTÉSE
A fuvaroztatót terhelő kötelezettségek
10. § A hajó üzemben tartója, illetve parancsnoka a veszélyes, illetve szennyező árut a hajón történő szállításra akkor veszi át, illetve hajóba történő berakásához akkor járul hozzá, ha az áru átvételét megelőzően az 1. számú melléklet (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatást tartalmazó nyilatkozatot a fuvaroztató átadja a hajóparancsnok vagy a hajó üzemeltetője részére, ez utóbbiak kötelessége pedig, meggyőződni arról, hogy a szállításra felajánlott áru a nyilatkozatban szereplővel azonos legyen.
A hajón szállított veszélyes vagy szennyező áru bejelentése
11. § (1)13 Tagállam kikötőjét elhagyó, veszélyes vagy szennyező árut szállító tengeri hajó üzemben tartója, ügynöke vagy parancsnoka – a hajó méretétől függetlenül – legkésőbb a hajó indulását megelőzően köteles az indulási kikötő szerint illetékes hajózási hatóság számára az 1. számú melléklet (3) bekezdésében meghatározott adatokra vonatkozó tájékoztatást adni.
(2)14 Veszélyes vagy szennyező árut szállító, Közösségen kívüli kikötőből tagállam kikötőjébe vagy parti tengerén lévő horgonyzóhelyre tartó hajó üzemben tartója, ügynöke vagy parancsnoka – a hajó méretétől függetlenül – legkésőbb a berakodási kikötő elhagyásakor, illetve amennyiben ezek az adatok a hajó indulásakor még nem ismertek, a rendeltetési kikötő vagy horgonyzóhely ismertté válásakor, haladéktalanul köteles az 1. számú melléklet (3) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazó tájékoztatást adni a rendeltetési kikötő vagy horgonyzóhely szerint illetékes hajózási hatóság számára.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben szereplő bejelentési kötelezettségből származó adatokat a természetes és az épített környezetre veszélyt jelentő esetben a hajózási hatóság a területileg illetékes katasztrófavédelmi szervezet részére haladéktalanul átadja. A hajózási hatóság a bejelentési kötelezettség teljesítése köréből származó adatokat a szállítási folyamat befejeződéséig megőrzi, hogy azok egy esetleges tengeri baleset vagy esemény esetén felhasználhatók legyenek.
(4) Az adatokat elektronikus úton kell továbbítani. Az elektronikus üzenetcseréhez a 12. §-ban előírt szintaxist és eljárásokat kell alkalmazni.
Számítógépes adatcsere a tagállamok között
12. § A közösségi adatcserét szolgáló hatósági információs rendszernek
a) alkalmasnak kell lennie a 11. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséggel összefüggésben közlésre kerülő adatok fogadására és feldolgozására, az elektronikus úton történő adatcserére, a közösségben elfogadott interfészellenőrző dokumentumban meghatározott feltételek szerint;
b) lehetővé kell tennie az adatok napi 24 órás folyamatos üzemben történő átadását;
c) Interneten vagy X.400 kommunikációs alapon XML vagy EDIFACT szintaxist használó rendszerként biztosítania kell a tagállami hatóságok közötti késedelem- és zökkenőmentes kétirányú adatátvitelt, és az adatok konvertáláshoz szükséges infrastruktúrát;
d) közösségi tagállamhatóságának kérésére a hajózási hatóságnak biztosítania kell a hajóra, illetve a veszélyes vagy szennyező árura vonatkozóan igényelt adatok késedelemmentes átadását.
Veszélyforrásnak minősülő hajóra vonatkozó adatok továbbítása
13. § (1) Hajót a hajózás, a természetes és az épített környezet biztonságára nézve lehetséges veszélyforrásnak kell tekinteni, amennyiben
a) a hajó
aa) a 14. §-ban nevezett eseményben vagy balesetben érintett, vagy
ab) a rendeletben előírt bejelentkezési és bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztotta, vagy
ac) a kijelölt útvonal használatát előíró rendszerrel, illetve hajóforgalom irányító szolgálattal lefedett területen alkalmazandó szabályokat megszegte;
b) tagállam fennhatósága alá tartozó területen bizonyíthatóan vagy vélelmezhetően szándékos olajkibocsátást követett el vagy a MARPOL egyezmény más rendelkezését megszegte;
c) tagállami kikötőbe történő bebocsátását hatóság elutasította vagy a kikötő szerint illetékes tagállam hatósága által végzett ellenőrzés15 a hajón hiányosságokat állapított meg.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő ismérvek szerinti hajóra vonatkozó adatokkal rendelkező hatóság tájékoztatást ad a többi tagállam illetékes hatósága részére.
A tengeren bekövetkezett események és balesetek jelentése
14. § (1) Tagállam számára nemzetközi egyezményben meghatározott felkutatási és mentési körzetben vagy kizárólagos gazdasági zónájában vagy azzal egyenértékű területen közlekedő hajó parancsnoka az alábbiakban szereplő, az életbiztonságot és a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztető eseményt vagy balesetet haladéktalanul jelenti az adott földrajzi területért felelős parti állomásnak:
a) ütközést, zátonyra futást, más bekövetkezett károsodást, működési rendellenességet vagy üzemzavart, a rakomány elárasztódását vagy elmozdulását; a hajótest bármilyen hibáját vagy szerkezeti meghibásodását;
b) a hajó manőverező képességére vagy tengerállóságára hatást gyakorló meghibásodást vagy a hajtó rendszer, a kormányberendezés, az elektromos áramfejlesztő rendszer, a navigációs berendezések vagy a hírközlő berendezések működésére hatással lévő üzemzavart;
c) a tagállam vizeinek vagy partjainak szennyezésével fenyegető helyzetet, mint például szennyező anyagnak a tengerbe történő kibocsátása vagy a kibocsátás veszélye;
d) a tenger felszínén észlelt úszó szennyezőanyagfolt, konténer vagy rakománydarab észlelését.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jelentésnek tartalmaznia kell a hajó azonosítóit, a földrajzi helyzetét leíró adatokat, az indulási kikötőt, a rendeltetési kikötőt, azt a levelezési címet, ahonnét a hajón szállított veszélyes és szennyező áruról részletes tájékoztatás szerezhető be, a hajón tartózkodó személyek számát, az esemény részletes leírását, és a Szervezet A.851(20) határozatában meghatározott más információt.
Intézkedések veszélyt rejtő időjárási körülmények esetén
15. § (1) Amennyiben a tagállam hatósága veszélyokozással fenyegető időjárási körülmények esetén vagy a tenger állapota alapján úgy ítéli meg, hogy az általa vagy más állam által felügyelt területen az emberi életre és a környezetre veszélyt jelentő helyzet állt elő, akkor
a) az érintett területen kikötőben tartózkodó, illetve kikötőbe érkezni vagy kikötőből indulni szándékozó hajó parancsnokának a hatóságtól kapott tájékoztatást figyelembe kell vennie, illetve
b) a veszélyben lévő hajók megsegítésére vonatkozó kötelezettségének sérelme nélkül és figyelemmel a 19. §-ban foglaltakra, a hatóság által kiadott tiltás, illetve korlátozás szerint cselekszik, ideértve az üzemanyag felvételének esetleges tilalmát is.
(2) A hajóparancsnok szakmai döntését a SOLAS egyezménnyel összhangban hozza. Amennyiben az általa hozott döntés nincs összhangban az (1) bekezdésben szereplő intézkedésekkel, akkor értesíti az illetékes hatóságot a döntése okairól.
(3) Az (1) bekezdésben szereplő intézkedések, illetve ajánlások akkreditált meteorológiai időjárásjelző szolgálat által adott előrejelzésen alapulnak.
A tengeri eseményekre és balesetekre vonatkozó intézkedések
16. § (1) A 14. § (1) bekezdésében meghatározott, az életbiztonságot vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztető esemény vagy baleset esetén a hajózási hatóság az életbiztonság, a hajózás biztonsága, valamint a környezet védelme érdekében az alábbiakban meghatározott intézkedéseket teheti:
a) korlátozhatja a hajó mozgását, vagy meghatározott útirány követésére kötelezheti. A hatóság intézkedései nem mentesítik a hajó parancsnokát a hajó biztonságos vezetésére vonatkozó felelőssége alól;
b) a hajó parancsnokának a környezet és a tengerbiztonság veszélyeztetettségének megszüntetésére vonatkozó hivatalos felszólítást küldhet;
c) értékelő csoportot küldhet a hajóra a veszély felmérése, a parancsnoknak a helyzet orvoslásában való segítése és az illetékes parti állomás erről történő folyamatos tájékoztatása érdekében;
d) utasíthatja a parancsnokot a menedékhelyre történő behajózásra vagy elrendelheti révkalauz igénybevételét, illetve a hajó vontatását.
(2) Az üzembentartó, a hajó parancsnoka és a hajón szállított veszélyes vagy szennyező áruk tulajdonosa az esemény vagy baleset következményeinek csökkentése céljából – a jogszabályi előírások betartásával –, együttműködik a területileg illetékes állam hatóságával.
(3) A hajó parancsnoka az ISM szabályzatban meghatározott kötelezettségének eleget téve értesíti a hajó üzemben tartóját az eseményről vagy balesetekről, melyet követően az üzembentartó haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az illetékes parti állomással és szükség szerint annak rendelkezésére áll.
Menedékhelyek
17. § Időjárási és egyéb körülmények következtében veszélyben lévő hajók a jogszabályban16 meghatározott és hajósoknak szóló hirdetményben közzétett menedékhelyeket vehetik igénybe.
Az érintettek tájékoztatása
18. § (1) A Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület NAVINFO szolgálata fogadja a 14. § (1) bekezdésében meghatározott eseményről vagy balesetről szóló jelentést és az eseménnyel érintett körzetben közlekedő hajók számára tájékoztatást ad az életbiztonságra, a közlekedés biztonságára vagy a környezetre veszélyt jelentő tényezőkről.
(2) A hajózási hatóság gondoskodik a 14. §-ban meghatározott jelentésekben foglalt tájékoztatás teljes körű és rendeltetés szerinti felhasználásáról.
Az illetékes hatóság és a hatóságról szóló tájékoztatás közzététele
19. § A Szervezet magyar nemzeti bizottságának17 titkára megküldi az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére a hajózási hatóság nevét, címét, valamint ezek internetes címeit.
Adatkezelés
20. § A hajózási hatóság a rendeletben meghatározott bejelentkezési és bejelentési kötelezettségből származó adatokat a 11. § (3) bekezdésében meghatározott feltétel figyelembevételével, az adatkezelésre vonatkozó jogszabályi előírások szerint kezeli.
Ellenőrzés
21. § (1)18 Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága ellenőrzi Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület NAVINFO szolgálatának rendeltetésszerű munkavégzését.
(2) A hajózási hatóság haladéktalanul értesíti azon hajó lobogója szerinti állam illetékes hatóságát, amelyet érintően a 13. §-ban és 16. §-ban foglaltak szerint intézkedést hozott.
(3) Amennyiben a hajózási hatóság megállapítja, hogy a 17. §-ban meghatározott esemény vagy baleset körülményei között az üzembentartó nem tartja a kapcsolatot a hajójával, illetve a hatósággal, értesíti azt a hatóságot, amelyik az ISM szabályzat19 szerinti megfelelési bizonyítványt (Document of Compliance) és a biztonságos vezetési bizonyítványt (Safety Management Certificate) a hajó és üzembentartója számára kiállította vagy, amelynek nevében azt kiállították. Amennyiben a mulasztás a magyar lajstromba bejegyzett hajót üzemeltető társaság biztonságos üzemeltetési rendszere működésének súlyos hibáját jelzi, a hajózási hatóság haladéktalanul intézkedik a megfelelési bizonyítvány és a biztonságos vezetési bizonyítvány visszavonása céljából.
Értékelés
22. § A Szervezet magyar nemzeti bizottságának titkára 2007. február 5-ig jelenti az Európai Bizottságnak a rendelet végrehajtása során elért előrehaladást, továbbá 2009. december 31-ig a rendelet teljes körű végrehajtását.
Szakbizottsági eljárás
23. § Az Európai Bizottság munkáját támogató illetékes szakbizottság20 magyar tagját a közlekedésért felelős miniszter jelöli ki.
Hatálybalépés
24. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2)21
25. § Ez a rendelet – a rendelet 2. §-ában hivatkozott nemzetközi egyezményeket, illetve szabályzatokat kihirdető külön jogszabályokkal együtt – az Európai Parlamentnek és Tanácsnak a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról és a 93/75/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2002/59/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
1. számú melléklet a 69/2004. (IV. 28.) GKM rendelethez
2. számú melléklet a 69/2004. (IV. 28.) GKM rendelethez22
A rendeletet az 54/2011. (X. 19.) NFM rendelet 14. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte 2011. október 27. napjával.
Az 1. § (2) bekezdése a 39/2006. (VI. 26.) GKM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § új (3) bekezdését a 39/2006. (VI. 26.) GKM rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva.
Az 1. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 39/2006. (VI. 26.) GKM rendelet 1. § (2) bekezdése (4) bekezdésre változtatta.
A 2. § 19. pontja a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 60. § a) pontja szerint módosított szöveg.
237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet a hajózási hatóságok feladat- és hatásköréről, valamint illetékességéről.
A 3. § a 39/2006. (VI. 26.) GKM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
35/2001. (X. 12.) KöViM rendelet a 2001. évi XI. törvénnyel kihirdetett ,,Életbiztonság a tengeren'' tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv (,,SOLAS 1974/1978.'') mellékletének kihirdetéséről (V. melléklet 8. szabály, 312. oldal).
A 225/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet a magyar víziutakon külföldi államok lobogója alatt közlekedő tengeri hajók biztonsági ellenőrzéséről.
A 8. § (1) bekezdése a 39/2006. (VI. 26.) GKM rendelet 3. §-ával megállapított, a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 60. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 60. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2001. évi XI. törvénnyel kihirdetett ,,Életbiztonság a tengeren'' tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv (,,SOLAS 1974/1978.'') mellékletének kihirdetéséről szóló 35/2001. (X. 12.) KöViM rendelet melléklete C. rész 21. szabály.
A 11. § (1) bekezdése a 39/2006. (VI. 26.) GKM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a 39/2006. (VI. 26.) GKM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A magyar víziutakon külföldi államok lobogója alatt közlekedő tengeri hajók biztonsági ellenőrzéséről szóló 225/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet.
17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról.
12/1987. (XII. 14.) KM rendelet a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet magyar nemzeti bizottságáról.
A 21. § (1) bekezdése a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 60. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 2001. évi XI. törvénnyel kihirdetett ,,Életbiztonság a tengeren'' tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv (,,SOLAS 1974/1978.'') mellékletének kihirdetéséről szóló 35/2001. (X. 12.) KöViM rendelet melléklete.
A közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról és a 93/75/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 27-i 2002/59/EK irányelvének 28. cikkében foglaltak szerinti szakbizottság.
A 24. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 10. §-ának 158. pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. számú melléklet a 39/2006. (VI. 26.) GKM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás