74/2004. (IV. 29.) GKM rendelet
74/2004. (IV. 29.) GKM rendelet
a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól1
A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – következőket rendelem el:
A fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy anyagát képező ötvözet előállításánál,
továbbá a nemesfémtárgy készítésénél és díszítésénél felhasználható anyagok és felhasználásuk módja
1. § Az aranytárgy anyagául használt ötvözet aranyon felül pótfémként rendszerint csak ezüstöt, rezet, a fehérarany-ötvözet ezen felül horganyt és nikkelt, az ezüsttárgy anyagául használt ötvözet pedig ezüstön felül rendszerint csak rezet, a platinatárgy anyagául használt ötvözet platinán felül rendszerint csak rezet és palládiumot tartalmazhat. Az MSZ EN 1811:1998 szabvány előírásait kielégítő, pótfémként használt nikkelt úgy kell tekinteni, amely az e rendelet követelményeinek megfelel.
2. § (1) A nemesfémtárgy összeszerelése alkalmával a tárgy használhatóságának biztosítására feltétlenül szükséges szerelvény bármilyen – megfelelő szilárdságú – anyagból készülhet, feltéve, hogy különállása könnyen felismerhető, és a nemesfémtárgytól elválasztható.
(2) Könnyen felismerhető és elválasztható szerelvényt (tű, kapocs, csukló, rugó stb.) tilos a nemesfémtárgyhoz úgy kapcsolni, hogy az a nemesfémtárggyal egyező anyagnak látsszék és az ilyen nem nemesfémből készült szerelvényt tilos aranyozni, ezüstözni vagy platinázni.
3. § (1) Az aranytárgyon ezüst- vagy platinaötvözetből, ezüst- és platinatárgyon pedig aranyötvözetből készült – az R.-ben meghatározott finomsági foknak megfelelő – díszítést szabad alkalmazni. A díszítést úgy kell felszerelni, hogy az a tárgy többi részétől könnyen megkülönböztethető és elválasztható legyen.
(2) Az ezüsttárgyra platinaötvözetből, a platinatárgyra ezüstötvözetből készült díszítést nem szabad alkalmazni.
(3) Aranytárgyra megegyező vagy attól eltérő színű, de azonos finomságú aranyötvözetből mind elválasztható formában, mind nemesfémforrasztással készíthető díszítés.
(4) Az arany-, ezüst- vagy platinatárgyra alkalmazott és attól könnyen megkülönböztethető és elválasztható, a tárgy alapanyagától eltérő anyagú nemesfém díszítést a finomsági fokot kifejező fémjellel kell ellátni. Az összeszerelten fémjelzésre beadott tárgy csak a benne előforduló legalacsonyabb finomságú ötvözet szerint fémjelezhető.
(5) A fehér ékkővel díszített arany- vagy platinatárgynál a kő arany vagy platina foglalatát szabad ezüstlemezzel borítani. A foglalat borításához azonban csak annyi ezüstöt szabad felhasználni, amennyi ehhez a munkához feltétlenül szükséges.
(6) Ezüsttárgyat platinázni tilos.
4. § (1) Ezüsttárgyat kizárólag aranyozni, rhodiumozni lehet, de csak oly mértékben, hogy a tárgy minden részében kétségtelenül megállapítható legyen annak finomsági foka. Az ilyen tárgyat ezüsttárgyként kell fémjelezni.
(2) Üreges nemesfémtárgyat nem szabad a tárgy anyagánál alacsonyabb finomságú vagy attól eltérő nemesfémmel, egyéb fémmel vagy más anyaggal egészben vagy részben kitölteni.
(3) A nemesfémből készült üreges, személyi használatra szolgáló használati tárgyat idegen anyaggal – ólom, gitt, gipsz, gyanta, szurok stb. – egészben vagy részben akkor szabad kitölteni, ha ezzel az anyaggal a nem nemesfémből készült, nélkülözhetetlen alkatrészeket kell a tárgyhoz erősíteni, vagy ha a kitöltés a nagyobb igénybevételnek kitett használati tárgy ellenállóbbá tételéhez, illetve állóképességének biztosításához elkerülhetetlenül szükséges. A nemesfémből készült rész grammsúlyát azonban a tárgyra beütött számmal fel kell tüntetni. Ilyen üreges nemesfémtárgyak a kés és a villa nyele, a bot és az ernyő fogója, a gyertyatartó és a lámpa talpa.
(4)2 A nemesfémtárgy készítésénél forrasztóanyagul rendszerint csak a tárgy finomságával megegyező finomságú ötvözetet szabad használni.
5. § (1) Aranyozáson, ezüstözésen, illetve platinázáson a tárgyaknak arany-, ezüst-, illetve platinalemezzel való bevonását is érteni kell.
(2) A nemesfémtárgyak a nemesfémötvözeteken felül drágakővel, féldrágakővel, gyönggyel, mozaikkal, díszkővel, műkővel, zománccal, markazittal és üveggel díszíthetők.
6. § (1) Az aranylemezzel borított ezüsttárgy felületét úgy kell kikészíteni – vésés, gyalulás vagy más megoldás útján –, hogy a tárgy ezüst alapanyaga látható, könnyen felismerhető legyen. A részben aranylemezzel borított ezüsttárgy felületét nem szükséges a fentieknek megfelelően kikészíteni.
(2) Nemesfémből készült fülbevalóknál a befoglalt üvegek és műkövek alá a foglalat könnyebb elkészítése céljából az okvetlenül szükséges, kis mennyiségű gipszet, krétát, vagy színhatás elérése céljából papiros és fólia alátétet szabad használni.
(3) Zománcozott nemesfémtárgynál az alak megtartásához szükséges, úgynevezett ,,kontraemail''-t szabad használni.
(4)3 A 4. § (2) és (3) bekezdésében nem említett – nemesfémből készült – üreges tárgyak kitöltésére, valamint az 5. § (2) bekezdésében nem szereplő díszítési módokra vonatkozó kérelmet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.
7. § (1)4 A fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyat belföldi gyártás esetén a készítő, az elkobzott – fémjelzés nélküli – nemesfémtárgyat a belföldi forgalomba hozatalra felhatalmazott egyéb vállalkozás, a külföldről árusítás céljából behozott, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyat a kereskedő köteles azzal a névjellel ellátni, amelynek használatát részére a Hivatal engedélyezte. Kérésre a Hivatal – térítés ellenében – köteles elvállalni a névjel beütését.
(2)5 Az R. 3. §-ának (2)–(3) bekezdései szerinti, fémjelzési kötelezettség alá nem tartozó, külföldről árusítás céljából behozott nemesfémtárgyat a kereskedő köteles az (1) bekezdés szerinti névjellel ellátni. Kérésre a Hivatal – térítés ellenében – köteles elvállalni a névjel beütését.
(3) Nem kell névjellel ellátni azt a nemesfémtárgyat,
a) amelyen a jel a kis felület miatt vagy egyéb okból nem alkalmazható (pl. nagy része zománccal, kővel vagy gyönggyel van borítva);
b) amely külföldi értékesítésre készült, és a külföldi megrendelő a jel feltüntetését nem kéri.
(4)6 A (3) bekezdés szerinti mentességről a Hivatal a készítő vagy a kereskedő kérelmére, a kérelemben megjelölt indokok alapján és a nemesfémtárgy méretét, illetve sajátosságait figyelembe véve dönt.
8. § (1)7 A nemesfémtárgy készítésével vagy kereskedelmével foglalkozó vállalkozás – a kizárólagosan ügynöki nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás kivételével – a tevékenység megkezdésére vonatkozó a 36. §-ban meghatározott engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg köteles kérni a névjel engedélyezését. A névjel és a névjel módosításának engedélyezését csak a 36. §-ban meghatározott engedélyezési kötelezettség alá eső vállalkozás kérheti.
(2)8 A névjel alakját és rajzát a készítő vagy a kereskedő javaslatára a Hivatal állapítja meg. Az alak és rajz megállapításánál ügyelni kell arra, hogy az más névjelhez vagy fémjelhez ne hasonlítson.
(3) A névjelet a nemesfémtárgy megjelölésére kizárólag az használhatja, akinek azt engedélyezték. A nemesfémtárgy készítőjének és kereskedőjének csak egyféle névjel használatát lehet engedélyezni.
(4)9 A névjelet a Hivatal által nyilvántartásba vett vállalkozás készítheti. A fél a Hivatal engedélye alapján – szükséges szerint – többféle nagyságban és példányban köteles a névjelet elkészíttetni és a készítő jogosultságának igazolása mellett próbanyomat és nyilvántartás céljából a Hivatalnál bemutatni. A használatban elkopott névjeleket az új példányok bemutatásával egyidejűleg kell megsemmisítés céljából a Hivatalnak átadni.
A fémjelek, a fémjelzéssel kapcsolatos egyéb hivatalos jelek alakja és rajza, a fémjelzés módszere és részletes szabályai
9. §10 A fémjelek a következők:
a) 1. számú finomsági fokú platinatárgyra kard, felette az évszám betűjele és 950;
b) 2. számú finomsági fokú platinatárgyra kard, alatta az évszám betűjele és 900;
c) 1. számú finomsági fokú aranytárgyakra korona és pajzs, benne stilizált nap, bal oldalon az évszám betűjele, alatta 22;
d) 2. számú finomsági fokú aranytárgyakra korona, alatta az évszám betűjele és 18, jobbra stilizált nap;
e) 3. számú finomsági fokú aranytárgyakra szent korona, balra stilizált nap, alatta az évszám betűjele és 14;
f) 4. számú finomsági fokú aranytárgyakra korona és pajzs, benne stilizált nap, balra az évszám betűjele, jobbra 9;
g) 1. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (Lánchíd), felette 1 és az évszám betűjele;
h) 2. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (Erzsébet-híd), felette az évszám betűjele és 2;
i) 3. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (veszprémi viadukt), alatta 3 és az évszám betűjele;
j) 4. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (Szabadság-híd), felette az évszám betűjele, alatta 4.
10. § (1)11 A Hivatal jele H betű, két oldalon egyenes, alul és felül ívelt keretben.
(2) A fémjelek – ideértve az annak részét képező évszám betűjelét is –, valamint a fémjelzéssel kapcsolatos egyéb hivatalos jelek alakját és rajzát az 1. számú melléklet tartalmazza.
[(3)12 A nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény szerinti Közös Ellenőrző Jel alakját és rajzát a 2. számú melléklet tartalmazza. A Közös Ellenőrző Jel (CCM) a (2) bekezdés szerinti fémjelekkel esik egy tekintet alá, ideértve annak hamisításáért való felelősséget is.]
(4) A fémjelet alkalmazni kell magán a tárgyon, továbbá lehetőleg alkatrészein és díszítésein is. A nemesfémtárgyon alkalmazandó fémjel, a névjel, továbbá az egyéb jel beütésének helyét a 3. számú melléklet határozza meg.
(5)13 Belföldön belföldi célra készült, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyon a fémjelen, a névjelen, a tárgy alkatrészeinek összetartozását jelző számon, valamint – idegen anyaggal kitöltött üreges nemesfémtárgy esetén – a nemesfémötvözet grammtömegét jelző számon kívül további jelzés csak akkor alkalmazható, ha az a felsorolt jelekkel nem összetéveszthető.
11. §14 (1) A nemesfémtárgyak hivatalos ellenőrző vizsgálatát és fémjelzését a Hivatal végzi.
(2)15 A belföldön kereskedelmi forgalomba kerülő fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyakat vizsgálatra és fémjelzésre a Hivatalnak a névjel használatára jogosult vállalkozás köteles bemutatni.
(3)16 A külföldi megrendelésre készülő, illetve kizárólag külföldön forgalomba kerülő nemesfémtárgyak esetén a gyártó, illetve a kereskedő kérheti a Hivataltól a nemesfémtárgy Közös Ellenőrző Jellel történő fémjelzését. A Közös Ellenőrző Jel alkalmazásának szabályozását a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény tartalmazza.
12. § (1)17 A nemesfém tárgyakat a Hivatal telephelyén (1089 Budapest, Bláthy Ottó utca 3–5.) kell fémjelzés végett bemutatni.
(2)18 A 11. § (2) bekezdése szerinti vállalkozás a nemesfémtárgyat a névjellel ellátva, pácolt, polírozás előtti, de már annyira elkészített állapotban köteles alkatrészével együtt fémjelzésre bemutatni, hogy a további megmunkálás folyamán a tárgynak sem alakját, sem ötvözetét ne lehessen megváltoztatni és a ráütött jelek világosan felismerhetők maradjanak. A nemesfémtárgy kész állapotban is bemutatható, ha az ilyen tárgy finomságának megállapítása és fémjelzése a tárgy megsérülése nélkül, kellő biztonsággal elvégezhető.
(3)19 Az alkatrészek közül a zárszerkezeteket a vállalkozás külön is bemutathatja fémjelzésre.
(4) Magánszemélyek a tulajdonukban lévő nemesfémtárgyakat fémjelzésre bemutathatják, ha az eredeti vámokmányokat vagy a vámmentességet igazoló okmányokat, illetve a tulajdonjogot igazoló okiratokat bemutatják.
13. § (1) A nemesfémtárgyat fémjelzési megrendelőlappal együtt kell benyújtani. A fémjelzési megrendelőlapot a valóságnak megfelelően kell kiállítani, feltüntetve a tárgyak fajtájára, darabszámára, súlyára, finomságára és egyéb törvényes kellékeire vonatkozó pontos adatokat. A külföldről származó tárgyra vonatkozóan a fémjelzési megrendelőlap rovatait a feladó által kiállított és a tárgyat kísérő árujegyzék alapján kell kitölteni.
(2)20 A nemesfémtárgy bemutatására csak a Hivatal által meghatározott nyomtatványt – fémjelzési megrendelőlapot – szabad használni. Külön fémjelzési megrendelőlapot kell kiállítani az arany-, ezüst- és platinatárgyakról.
(3)21 A fémjelzési megrendelőlapon fel kell tüntetni a nemesfémtárgy ötvözetének pontos összetételét minden olyan esetben, amikor a fémjelzésre kerülő nemesfémtárgy ötvözetében a megengedett pótfémeken kívül – a Hivatal engedélyével – más pótfém is szerepel. A megengedett pótfémek használata esetén a fémjelzési megrendelőlapon elegendő a finomsági fok feltüntetése.
(4) Az ugyanazzal a fémjelzési megrendelőlappal bemutatott, azonos finomságú arany-, ezüst-, illetve platinatárgyak közül csak azokat szabad egy tételsoron szerepeltetni, amelyeknek az ötvözete azonos.
(5)22 A Hivatal a bemutatott nemesfémtárgyakat bruttó tömegük pontos megállapítása mellett veszi át, és azokat fémjelzés után az átvételkor kiadott elismervény bevonása mellett, a kifizetett számla ellenében adja vissza a bemutatónak. A bemutató a fémjelzési megrendelőlapon a fémjelzett nemesfémtárgy átvételét igazolni tartozik. A bevont elismervény ezzel érvényét veszti, további kezelést nem igényel.
(6)23 A Hivatal a nemesfémtárgyat addig nem fémjelzi, amíg a fél szabályszerűen kiállított fémjelzési megrendelőlapot nem csatol, illetőleg a megállapított hiányokat felhívásra nem pótolja.
14. §24 (1) A Hivatal a bemutatott nemesfémtárgy finomsági fokának megállapítása előtt köteles megvizsgálni, hogy
a) a fémjelzési megrendelőlapot szabályszerűen állították-e ki;
b) a bemutatott nemesfémtárgy a finomsági foktól eltekintve, megfelel-e az R.-ben és az e rendeletben meghatározott egyéb kellékeknek.
(2) Kisebb hiányok esetében a Hivatal a 20–22. §-oknak megfelelően jár el.
15. §25 Ha nem a nemesfémtárgy készítésével foglalkozó vállalkozás mutatja be a nemesfémtárgyat és annak ötvözetét a bemutató nem ismeri, a fémjelzési megrendelőlapon elegendő az azonos kivitelű tárgyak altételenkénti megnevezése.
16. §26 (1)27 Az Európai Unió tagországain, Törökországon és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államon kívüli országokból importált nemesfémtárgyat az importáló vállalkozás köteles egy tételben, a vámeljárás során a vámokmányokkal együtt a Hivatalnak bemutatni és fémjeleztetni. Az ilyen tárgyra vonatkozóan a fémjelzési megrendelőlap rovatait a feladó által kiállított és a tárgyat kísérő árujegyzék alapján kell kitölteni.
(2)28 A Hivatal – az R. 3. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével – a külföldön készített és fémjelzési megrendelőlappal bemutatott nemesfémtárgyat megvizsgálja, és amennyiben az az R.-nek, valamint e rendeletnek megfelel, finomsági fokát kifejező fémjellel látja el.
(3) Az olyan nemesfémtárgyakkal, amelyek az előírt kellékeknek nem felelnek meg, a 20. § szerint kell eljárni. A Hivatal a vizsgálat megtörténtét igazoló záradékát az okmányon feljegyzi és a tárgyat az okmányokkal együtt visszaadja a bemutatónak.
17. § A behozatali előjegyzésben vámkezelt nemesfémtárgyra a vámjogszabályok rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a nemesfémtárgy azonosságának pontos megállapítása céljából az importáló részletes felsorolással kiállított, a tárgyak fajtájára, darabszámára, súlyára és finomságára vonatkozó, színes fotóval kiegészített kétpéldányos konszignációt csatol. A vámhivatal a vámvizsgálat lefolytatását a konszignáción igazolja.
18. § (1)29 A finomsági fokot mintavételi terv alapján, bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező laboratórium által végzett analitikus vizsgálattal, szükség esetén karcvizsgálattal és műszeres analitikai vizsgálattal kell megállapítani:
a) az arany finomságát tűzi vizsgálattal (űzési eljárással),
b) az ezüst finomságát Gay-Lussac elven alapuló potenciometriás titrálással,
c) a platina finomságát higanykloridos módszerrel.
Amennyiben az a)–c) pontokban felsorolt vizsgálatok nem adnak minden kétséget kizáró eredményt, a Hivatal egyéb nemzetközileg elfogadott megfelelő pontosságú módszert is alkalmazhat.
(2) Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálatot az MSZ EN 31426:1998 szabvány szerint, a b) pontja szerinti vizsgálatot az ISO 13756:1997 szabvány szerint, a c) pontja szerinti vizsgálatot az MSZ EN ISO 11489:1998 szabvány szerint végzik, azt úgy kell tekinteni, hogy az e rendelet követelményeinek megfelel.
(3)30 A vizsgálat érdekében a Hivatal a nemesfémtárgyat szükség esetén egészben vagy részben beolvaszthatja vagy a tárgyból megfelelő mennyiségű anyagot vághat ki. A bemutató a tárgy beolvasztásáért vagy egyes alkatrészek vizsgálat céljából való felhasználásáért kártérítést nem igényelhet.
19. § (1) Ha a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy a fémjelzési megrendelőlapon feltüntetett finomsági fokot nem éri el, a bemutatót erről értesíteni kell. Ha a fél az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nem kér döntővizsgálatot (24. §), a nemesfémtárgyat össze kell törni és a félnek ki kell adni.
(2) A vizsgálat, illetve a döntővizsgálat eredményének ismeretében a fél kérheti
a) az R.-ben megállapított finomsági foknak megfelelő, kisebb finomsági érték szerinti fémjelzését a tárgynak,
b) import esetén, a vámeljárás keretében beérkező nemesfémtárgy visszaszállítás céljából történő kiadását.
(3) Amennyiben a vizsgálat, illetve a döntővizsgálat eredményeként a tárgy az R.-ben meghatározott legalacsonyabb finomsági foknak sem felel meg vagy a fél import esetén az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nem kéri a vámeljárás keretében beérkező nemesfémtárgy visszaszállítás céljából történő kiadását, akkor a tárgyat összetört állapotban kell a félnek kiadni.
(4) A jogszabályban megállapított finomsági fokoktól negatív eltérés a fémjelzéskor nem fogadható el.
(5) A finomsági fok megállapításánál nem kell figyelembe venni a 2–3. §-okban említett szerelvényt, díszítést és ezüsttel lemezelt foglalatot.
20. § (1)31 A fémjelzésre bemutatott olyan nemesfémtárgyat, amely az R.-ben meghatározott finomsági fokot eléri ugyan, de az e rendeletben előírt feltételeknek nem felel meg, a Hivatal a bemutatónak visszaadja, feltéve, hogy a kisebb hiányok pótolhatók, és azok pótlására a bemutató kötelezettséget vállal.
(2) Ha nemesfémtárgy bemutatója a megállapított hiány pótlását megtagadja, a nemesfémtárgyat összetörve kell kiszolgáltatni.
21. § A 20. §-ban említett kisebb hiányok főként a következők:
a) a 2–7. §-ban foglalt rendelkezésektől való eltérés,
b) a belföldön készült nemesfémtárgyon az engedélyezett névjel hiánya vagy nem megfelelő alkalmazása (fel nem ismerhető, kopott vagy nem a meghatározott helyre ütött jel).
22. § A 20. § szerint kell eljárni abban az esetben is, ha
a) a bemutatott nemesfémtárgy olyan durván van kikészítve, hogy a fémjel nem alkalmazható szabályszerűen, vagy a további megmunkálás során könnyen megsérülhet, továbbá ha a bemutatott nemesfémtárgy nedves vagy szennyezett,
b) a bemutatott nemesfémtárgy alkatrészei gyengén vannak forrasztva és ezért utánforrasztás szükséges,
c)32 a láncszemek nincsenek forrasztva, kivéve a különlegesen egymásba kapcsolódó gépi vagy kézi kötésű láncokat, amelyek fémjelzését a Hivatal bírálja el,
d) több alkatrészből álló nemesfémtárgy összes alkatrészeit nem mutatják be.
23. §33 Ha valamely fémjelzett tárgy alakja vagy anyaga javítás vagy átdolgozás következtében lényegesen megváltozik, a javítást vagy átdolgozást végző vállalkozás a tárgyat újból köteles megvizsgálás és esetleges fémjelzés céljából bemutatni.
24. § Ha a bemutató a vizsgálat eredményét kifogásolja, az anyag minőségi megállapításának ismételt (döntő) vizsgálatát (a továbbiakban: döntővizsgálat) kérheti. A döntővizsgálat költségét – ha kifogása alaptalannak bizonyult – a bemutató viseli.
25. § (1) A döntővizsgálatot két műszaki dolgozó párhuzamosan végzi. A két párhuzamos vizsgálat egymás ellenőrzésére szolgál. A döntővizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy a vizsgálatot végző két személy egymást munkájában ne befolyásolhassa. A két eredmény számtani középarányosa adja a döntővizsgálat eredményét.
(2) A döntővizsgálat költségét a vizsgálatért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kétszeres összegében kell megállapítani.
A fémjelzési kötelezettség alóli mentesség esetei
és feltételei
26. § A nemesfémtárgyak közül mentes a fémjelzési kötelezettség alól:
a) a külföldi megrendelésre (eladásra) készült nemesfémtárgy,
b) az olyan műszer, készülék vagy eszköz, amely kizárólag tudományos, egészségügyi, oktatási vagy ipari célt szolgál,
c) a belföldön vagy külföldön törvényes fizetési eszközként használt ércpénz, ha nincsen a törvény hatálya alá tartozó nemesfémtárggyal forrasztás útján összeillesztve,
d) az érem és féldombormű (plakett),
e) az olyan nemesfémtárgy, amely régi város-, ország-, céh- vagy mesterjellel van ellátva, továbbá amelynek régisége vagy kidolgozása folytán különleges tudományos, művészeti, kortörténeti vagy művelődéstörténeti értéke van,
f)34 a személyi és egyházi tulajdonban levő nemesfémtárgyak mindaddig, amíg forgalomba hozatal vagy értékesítés céljából nem kerülnek nemesfémtárgyak raktározásával, árusításával foglalkozó vállalkozáshoz, illetve nem kerülnek kényszerértékesítésre zálogtevékenység keretében,
g) a nemesfém tömbök, -rudak, -lemezek, -huzalok és általában a nemesfémből készült félkész gyártmányok,
h) a nemesfémhuzal felhasználásával előállított paszományok, rojtok, zsinórok és szövetek,
i) az arany ékszer és alkatrész egy gramm súly alatt,
j) az ezüst ékszer és alkatrész kettő gramm súly alatt,
k) a zománccal, gyönggyel és drágakővel teljesen borított ékszertárgy.
27. § (1)35 A 26. § b) pontjában meghatározott célból iparszerűen készült műszer, készülék vagy eszköz a felhasznált nemesfém anyag minőségének szempontjából a Hivatal ellenőrzése alá tartozik.
(2) Az egészségügyi célt szolgáló tárgyak közé tartozik a fogkorona, -híd, -lap, -betét stb. is.
(3) A 26. § c) pontja vonatkozik azokra az ércpénzekre is, amelyeket bármikor törvényes fizetési eszközként használtak.
(4)36 A 26. § i) és j) pontjai szerinti nemesfémtárgyakat belföldi készítés esetén a készítő, külföldi behozatal esetén a kereskedő köteles a tárgy finomságát ezredrészben kifejező finomsági számjellel ellátni. A névjel használatára jogosult vállalkozás a 26. § i) és j) pontjai szerinti nemesfémtárgyakon a névjelét is köteles elhelyezni.
28. § (1) Az érmegyártó a saját üzemében készült érmet és féldomborművű lapot – annak peremén – az alábbi jelzésekkel látja el:
a) az aranyból készülteket a nap jelképével,
b) az ezüstből készülteket a hold jelképével,
c) a platinából készülteket Pt. betűkkel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jelzésen felül a tárgy peremébe be kell ütni a finomságot és névjelet.
29. §37 A 26. § e) pontjával kapcsolatos vitás esetben a tárgyra tekintettel a gyűjtőköre szerint illetékes múzeum szakvéleménye az irányadó. A szakvélemény beszerzése érdekében a Hivatal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt keresi meg. A szakvélemény költsége az érdekelt felet terheli.
30. §38 (1) Export esetén az R. 10. §-ában meghatározott nemesfémtárgyakat – finomságuk ellenőrzése céljából – kiszállításuk előtt legalább 14 nappal árujegyzék kíséretében be kell mutatni a Hivatalnak. Ha az áru megfelelő, a Hivatal az árujegyzéket igazoló záradékkal látja el, és azt csak ennek megtörténte után szabad kiviteli vámkezelésre a vámhivatalnak átadni. A kidolgozás szempontjából kifogásolt nemesfémtárgyakat a Hivatal kisebb hiányosságok esetében javításra visszaadhatja.
(2) Az alapanyag és a kész tárgy finomságát egyaránt a Hivatal ellenőrzi. Az áru ellenőrzésével járó szükségszerű árurongálódásból eredő kárért költségtérítés a Hivataltól nem jár.
31. § Az R. 10. §-a és e rendelet 30. § szerinti engedély és az ott meghatározott szabályok megtartása kötelező azokra a készítőkre és exportálókra is, akik az R.-nek megfelelő nemesfémtárgyat kívánnak külföldi kivitelre készíteni, illetve szállítani.
32. §39 A feleslegessé váló fémjel megsemmisítését a Hivatal végzi.
33. § Az eladásra szánt tárgyakat az elárusítóhelyeken a nem nemesfémből készült tárgyaktól elkülönítve és megfelelő felirattal megjelölve kell tartani.
34. §40 A nemesfémtárgy raktáron tartásával, árusításával foglalkozó vállalkozás köteles a raktáron vagy üzlethelyiségben levő, általa megvett, de szabályszerű fémjellel még el nem látott nemesfémtárgyat a fémjelzésre való bemutatásig, a fémjelzett nemesfémtárgyaktól elkülönítve, ,,Nem eladó fémjelzetlen tárgyak'' felírással megjelölve olyan helyen tartani, ahol azokat a vásárló közönség nem láthatja. A fémjelzetlen tárgyakról jegyzéket kell vezetni az adatok (átvétel ideje, az eladó vagy megbízó neve és címe, a tárgy megnevezése, súlya) pontos feltüntetésével.
35. § (1) A 33. §-nak a tárgyak elkülönítésére vonatkozó rendelkezéseit a kirakatban elhelyezett tárgyakra is alkalmazni kell.
(2) Eladásra szánt tárgynak kell tekinteni minden nemesfémtárgyat, amely az elárusítóhelyen van és nem javítás vagy beolvasztás céljából tárolják.
(3) A kivitelre szánt tárgyak elkülönítése tekintetében az R. 10. §-ának (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
36. §41 (1) A nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak készítésére, javítására, árverésére irányuló tevékenységet, továbbá az ilyen tárgyak forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységet a Hivatal akkor engedélyezi, ha a vállalkozás az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül, és
a) ezt 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy
b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint belföldön köztartozása nincs.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységre jogosító engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező nevét,
b) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységet,
c) a kérelmező cégjegyzékszámát, illetve az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,
d) a kérelmező székhelyét és azon magyarországi telephelyének, műhelyének címét, ahol a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, illetve forgalmazás esetében az e) pontban meghatározott tevékenység folytatásának címét,
e) a kérelmező által folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formáját a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 3. § (4) bekezdése szerint,
f) amennyiben a 8. § (1) bekezdése alapján szükséges, az engedélyeztetni kívánt névjel adatát.
(3)42 Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 15 nap. A Hivatal a nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazását végző vállalkozás esetében az engedélyt, valamint a (2) bekezdésben meghatározott adatokat, és dokumentumokat közli a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint a kereskedőről nyilvántartást vezető jegyzővel.
(4) A Hivatal az engedély megadásával egyidejűleg a vállalkozást nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás tartalmazza:
a) a nyilvántartás sorszámát,
b) a nyilvántartásba vétel időpontját,
c) a vállalkozás nevét,
d) a vállalkozás tevékenységét,
e) a vállalkozás cégjegyzékszámát, illetve egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,
f) a vállalkozás székhelyét, azon magyarországi telephelyének,műhelyének címét, ahol a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, illetve kereskedelmi tevékenység esetében az g) pontban meghatározott tevékenység folytatásának címét,
g) kereskedelmi tevékenység esetében a kereskedelmi tevékenység formáját a Kertv. 3. § (4) bekezdése szerint,
h) az engedélyezett névjel adatát,
i) a hatósági ellenőrzés megállapításait,
j) a nyilvántartásból való törlés tényét és annak időpontját.
(5) A Hivatal a vállalkozás engedélyét visszavonja és egyidejűleg a vállalkozást a nevének és névjelének kivételével, a nyilvántartásból törli, ha
a) az engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn,
b) a vállalkozás működését megszüntette,
c) ha jogszabálysértés miatt az R. 12. § (6) bekezdés d) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazására kerül sor.
(6) A (4) bekezdés szerint nyilvántartásba vett vállalkozás a nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást, valamint működése megszűnését köteles haladéktalanul a Hivatalnak bejelenteni.
(7)43 A nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak készítését, javítását, árverését folytató vagy ilyen tárgyakat kereskedelmi tevékenység keretében forgalmazó vállalkozás az engedély (5) bekezdés szerinti visszavonása, és a nyilvántartásából történő törlését követő 15 napon belül köteles a névjel beütésére szolgáló eszközt megsemmisítés céljából a Hivatalnak átadni.
(8) A Hivatal az engedély visszavonását és a vállalkozás nyilvántartásból való törlését közli
a) egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozót nyilvántartásba vevő körzetközponti jegyzővel, egyéni cég, gazdasági társaság esetén – törvényességi felügyeleti intézkedés megtétele iránt – az illetékes cégbírósággal,
b) a Vám- és Pénzügyőrséggel, valamint
c) kereskedelmi tevékenység esetében a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a kereskedőről nyilvántartást vezető jegyzővel.
(9) A Hivatal a nyilvántartásnak az állami ellenőrzés megállapításait tartalmazó rovatáról kizárólag az iparügyekért, valamint a kereskedelemért felelős miniszter, a Vám- és Pénzügyőrség Parancsnoka, illetve nyomozás elrendelése esetén az illetékes nyomozó hatóság írásbeli megkeresése esetén ad kivonatot.
(10) A Hivatalnál vezetett hatósági nyilvántartás alapján a (4) bekezdésben meghatározott adatokat – a (4) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott adatok kivételével – a Hivatal a Kormányzati Portálon keresztül is elérhető honlapján folyamatos frissítéssel, valamint a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben negyedévente közzéteszi.
(11) A 2009. október 1. előtt a Hivatal által nyilvántartásba vett, a nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak készítését, javítását, árverését folytató vagy az ilyen tárgyakat kereskedelmi tevékenység keretében forgalmazó vállalkozásnak a (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változás esetén kell az e § szerinti engedély iránti kérelmet benyújtania.
37. §44 (1)45 Ha a nemesfémből készült ékszereket, díszműárukat és egyéb tárgyakat kereskedelmi tevékenység keretében forgalmazó vállalkozás a 36. § (2) bekezdésében meghatározott helyen kívül a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően alkalmi rendezvényen, közterületi értékesítés keretében a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri ünnepeken, valamint évente egy alkalommal, továbbá a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint vásáron, illetve piacon kíván forgalmazni, köteles 5 nappal a forgalmazás megkezdése előtt bejelenteni a Hivatalnak az értékesítés helyét és időpontját.
(2) A Hivatal a bejelentésről értesíti a területileg illetékes vámhatóságot, valamint a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a kereskedőről nyilvántartást vezető jegyzőt.
38. §46
39. §47 A nemesfémtárgyak eladásával is foglalkozó vállalkozás köteles az üzlethelyiségében az e rendelet, valamint az R. 7. §-a szerint lefolytatott egyenértékűségi vizsgálat eredményeként a Hivatal által határozatban megállapított és közzétett nemesfémvizsgáló és hitelesítő szervezetek által alkalmazott, egyenértékűnek elismert fémjeleket jól látható helyen kifüggeszteni.
40. § Az R.-ben és az e rendeletben foglalt szabályok nem érintik a nemesfémek és a nemesfémtárgyak bel- és külföldi forgalmának korlátozására vonatkozó külön jogszabályban megfogalmazott rendelkezéseket.
41. §48
Záró rendelkezések
42. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.
(2) E rendelet 10. §-ának (3) bekezdése és 11. §-ának (3) bekezdése, valamint 2. számú melléklete a Magyar Köztársaságnak a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezményhez való csatlakozása napján lép hatályba.
1. számú melléklet a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelethez49
|
Hivataljel (Hivatal jele) |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
||||||||
|
|
|
|||||||
|
platinatárgyakra |
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
||||||||
|
950 |
900 |
|
||||||
|
aranytárgyakra |
|
|||||||
|
|
||||||||
|
916 |
750 |
585 |
375 |
|
||||
|
ezredrész |
|
|||||||
|
ezüsttárgyakra |
|
|||||||
|
|
||||||||
|
925 |
900 |
835 |
800 |
|
||||
|
ezredrész |
|
2. számú melléklet a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelethez50
Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény szerinti Közös Ellenőrző Jel (CCM) alakja és rajza
3. számú melléklet a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelethez51
A fémjelzésre bemutatott tárgy megnevezése |
A jel beütési helyének megnevezése |
Alkalmazandó jel |
---|---|---|
|
|
|
Asztaldísz (virág-, gyümölcs- és süteménytartók) |
a felsőrész és a többi alkatrész |
F.N. (H) |
|
a forrasztott alkatrészek |
F. |
Bekötési tábla (könyvek, albumok fedőlemeze) |
a lemez széle |
F.N. (H) |
|
a díszítések |
F. |
Biztosítótű |
a felsőrész |
F.N. (H) |
Biztosítólánc karkötőhöz |
az egyik végkarika |
H. |
Bogrács |
az oldalrész közel a fogantyúhoz vagy a fenék fedő pereme |
F.N. (H) |
|
a fogantyú |
F. |
Borsszóró szelence |
a talp és a szita |
F.N. (H) |
Borbélypamacs |
lásd ,,Fogantyú” |
|
Borszeszlámpa |
lásd ,,Lámpa” |
|
Botfogantyú |
lásd ,,Fogantyú” |
|
Broche |
lásd ,,Melltű” |
|
Bura |
lásd ,,Harang” |
|
Burnótszelence |
lásd ,,Doboz” |
|
Billikom |
lásd ,,Egyházi edények” |
|
Címerpajzs |
az alsó széle |
F.N. |
|
ha a pajzs több részből készült a főrész |
F.N. (H) |
|
forrasztott alkatrészek |
F. |
Csengettyű |
a főrész és az ütő (nyelv) |
F.N. (H) |
|
forrasztott alkatrészek |
F. |
Csörgő, gyermekjáték |
a nyél |
F.N. (H) |
|
apró csengők |
F. |
Csat |
a sín |
F.N. (H) |
|
a pecek |
F. |
|
díszítés |
F. |
Csésze (kávés-, leveses- és teáscsésze) |
a fenék |
F.N. (H) |
|
a fogantyú |
F.N. (H) |
|
a díszítés |
F. |
Cukorfogó |
|
|
a) ha egy darabból áll |
a közepe a hajtásban |
F.N. |
b) ha csuklóval összefoglalt két darabból áll |
mind a két kar |
F.N. (H) |
Cukorkanál |
lásd ,,Kanál” |
|
Cukorszelence |
lásd ,,Doboz” |
|
Cukorszóró |
az oldalrész és a szita |
F.N. (H) |
Diadém |
lásd ,,Fejdísz” |
|
Doboz (különféle célokra) |
a fenék és a fedő |
F.N. (H) |
|
ha a fenék be van forrasztva |
|
|
az oldalrész |
F.N. (H) |
|
a fenék |
F. (H) |
|
a lábak |
F. |
|
díszítések |
F. |
Diótörő |
mind a két kar |
F.N. (H) |
Dísztárgy |
a főrész és a többi alkotórész |
F.N. (H) |
|
forrasztott alkatrészek |
F. |
Dohányszelence |
a fenék és a fedő |
F.N. (H) |
|
ha a fedő két szétnyitó részből áll, akkor mindkét rész |
F.N. (H) |
Dugó |
a főrész |
F.N. (H) |
|
a díszítések (alakok, jelképek, gömbök) |
F. |
Dugóhúzó |
a nyél |
F.N. (H) |
Ecet- és olajtartó |
a fenék és a többi alkatrész |
F.N. (H) |
|
forrasztott alkatrészek |
F. |
Egyházi edények |
úgy kell fémjelezni, mint a hasonló nemesfém tárgyakat |
|
Étlaptartó |
lásd ,,Ecet és Olajtartó” |
|
Evőeszköz |
lásd ,,Kanál, Kés, Villa” |
|
Evőeszköz kosár |
a hosszú oldal egyik vége |
F.N. (H) |
|
ha a kosár szakaszokból áll |
|
|
a választófalak is |
F.N. |
Fazék |
lásd ,,Doboz” |
|
Fedő (különféle edényekhez) |
a széle |
F.N. (H) |
|
forrasztott alkatrészek |
F. |
|
díszítések |
F. |
Fejdísz |
az egyik vége és a díszítések |
F.N. |
|
forrasztott alkatrészek |
F. |
|
ha a díszítések nem fémjelezhetők |
|
|
a fejdísz mindkét vége |
F.N. |
|
ha a forrasztott alkatrészek nem fémjelezhetők |
F.N. H. |
|
Fésű vagy fésűfoglalat |
F.N. (H) |
|
ha két részből készült, a másik része |
F. |
|
|
|
Fogantyú (esernyőhöz, ostorhoz, pálcához) |
a főrész |
F.N. (H) |
|
ha a főrész zománccal van bevonva, akkor az odaforrasztott karika |
F.N. H. |
Fogpiszkáló-tartó |
a felsőrész vagy a talpazat |
F.N. (H) |
Függelék |
|
|
1. Óra-, kar- és nyaklánc |
a főrész vagy ha ebbe jelet beütni |
F.N. |
2. Függelék köteg |
a függelék külön-külön |
F.N. |
|
vagy ha ezekbe jelet beütni nem lehet az összeforrasztott közös karika |
F.N. (H) |
3. Éremfüggelék |
az érem tömege levonásra kerül, a keret |
F.N. |
|
éremre forrasztott karika esetén az ügyfél kérésére fémjelezhető a karika |
F. |
Fülbevaló |
|
|
1. Függelék nélkül |
|
|
a) ha a sima |
a főrész, vagy ha ebbe jelet beütni nem lehet, a horog |
F.N. |
b) ha díszítéssel van ellátva |
a főrész, vagy ha ebbe jelet beütni nem lehet, a horog |
F.N. |
|
a díszítések |
F. |
|
ha a díszítésekbe jelet beütni nem lehet, a főrész vagy a horog |
F.N. H. |
2. Függelékkel |
a felsőrészt úgy kell jellel ellátni, mint 1. alatt a függelék |
F. |
3. Klipsz |
a főrész |
F.N. (H) |
|
a rugó |
F. |
Gomb |
|
|
1. Pálcára, ostorra, fedőre, esernyőre |
a széle |
F.N. (H) |
2. Mellényre, kabátra fülekkel ellátva |
a főrész, vagy ha ebbe jelet beütni |
|
|
nem lehet, a fül |
F.N. (H) |
3. Kézelő és mellgomb |
|
|
a) egy koronggal |
korong vagy a szár |
F.N. (H) |
b) két koronggal vagy pálcikával, ha két ilyen gomb forrasztott szemű lánccal van egybekötve, |
mindkét gomb vagy a fül |
F.N. (H) |
ha két ilyen gomb karabéllyal van egybekötve |
az összekötő pálcika v. lánc |
F. |
|
mindkét gomb vagy a fül |
F.N. (H) |
|
karabély |
F. |
Gyertyatartó |
a talapzat és a többi alkatrész |
F.N. |
|
a forrasztott alkatrészek |
F. |
|
ha a forrasztott alkatrészek nem fémjelezhetők, a talapzat |
F.N. H. |
Gyümölcstartó |
lásd ,,Asztaldísz” |
|
Gyufadobozhuzat |
a főrész |
F.N. (H) |
Gyufatartó |
a főrész és a többi alkatrész |
F.N. (H) |
|
a forrasztott alkatrészek |
F. |
Gyújtószerszám |
a főrész |
F.N. (H) |
|
a többi alkatrész |
F. |
Gyújtószerszám – hüvely |
lásd ,,Hüvely” |
|
|
|
|
Gyűrű |
|
|
1. Tömör |
|
|
a) beforrasztott középrésszel (fejjel) |
a sín belső vagy külső része |
F.N. (H) |
|
a fej |
F. |
b) karika |
a sín belső része |
F.N. |
2. Üres (a fémjelzésre alkalmas tömör részt meg kell jelölni) |
|
|
a) beforrasztott középrésszel (fejjel) |
a megjelölt tömör rész |
F.N. (H) |
|
a fej |
F. |
b) karika |
a megjelölt tömör rész |
F.N. |
|
Megjegyzés: a fémjelet a fejes gyűrűnél hosszába, karikagyűrűnél pedig keresztbe kell a sínbe ütni. Egyedi elbírálás alapján speciális díszítés esetén a sín külső részébe vagy szélébe is lehet fémjelezni, a mintától függően. |
|
3. Több karikából álló gyűrű |
|
|
a) ördögkarika |
egy fémjelezhető karika |
F.N. H. |
b) pánttal összefogott karika |
egy fémjelezhető karika |
F.N. H. |
|
ha a karikák nem fémjelezhetők be kell mutatni a karikákat és a pántot forrasztás előtt, a pánt |
F.N. H. |
c) háromszínű karikagyűrű |
minden karika |
F. |
|
szélső karika |
F.N. |
Gyűszű |
a széle |
F.N. |
Hajkefe |
lásd ,,Kefe” |
|
Hajtű |
lásd ,,Tű” |
|
Halvilla |
lásd ,,Villa” |
|
Hamutartó |
a csésze széle |
F.N. (H) |
|
a forrasztott alkatrészek |
F. |
Harang |
a széle |
F.N. (H) |
|
a fogantyú és az ütő |
F. |
|
az állvány |
F.N. |
Borító harang (bura) |
a széle |
F.N. (H) |
|
a fogantyú |
F. |
Hőmérő állvány |
a talp |
F.N. (H) |
|
az oszlop és a díszítések |
F. |
Hordócska (likőrre és egyéb folyadékra) |
a kiálló donga a csap oldalon |
F.N. (H) |
|
a csap fogantyúja |
F. |
|
az állvány |
F.N. (H) |
|
a díszítések |
F. |
Horog (láncra) |
lásd ,,Lánc” alkatrészek |
|
Hűtőedény |
az oldalrész fogantyú mellett |
F.N. (H) |
|
a talp és a fogantyú |
F. |
|
a fedő |
F.N. (H) |
Hüvely (esernyőhöz, ostorhoz stb.) |
a széle |
F.N. (H) |
Iránytű (delejtű) |
a fenék, vagy ha ehhez jelet ütni nem lehet, a keret vagy a gömb |
F.N. (H) |
Irón |
a külön álló részek mindegyike |
F.N. (H) |
Kanál |
|
|
a) tömör |
a nyél vagy a merítő |
F.N. |
b) üres nyéllel (hal- és tortalapát vagy kanál) |
a merítő vagy a lapát |
F.N. H. |
Kanna |
az oldalrész közel a fogantyúhoz |
F.N. (H) |
|
a fogantyú és a fenék |
F. |
Karabély, láncokhoz |
lásd ,,Lánc” alkatrészek |
|
Kapocs |
|
|
a) közönséges ruhakapocs |
mind a kampó, mind az anyakapocs egyik füle |
F.N. |
b) nagy kapocs |
(haj-, ruha-, kalap-, könyvkapocs) a széle |
F.N. |
|
ha több részből áll, a főrész |
F.N. (H) |
|
a többi alkatrész |
F. |
Kard |
|
|
1. Markolat |
a kosár vagy hárítórúd |
F.N. (H) |
|
a gomb |
F. |
2. Hüvely |
|
|
a) ha az egész nemesfémből készült |
a nyílásnál |
F.N. (H) |
|
|
|
b) ha nem az egész készült nemesfémből |
a hüvelyalj és a két karikatartó |
F.N. |
|
a hüvelykarika |
F. |
Karkötő |
|
|
1. Tömör karika, lapos vagy gömbölyű |
bármely rész |
F.N. |
2. Ugyanez, ha üres (a fémjelzésre alkalmas tömör részt meg kell jelölni) |
a megjelölt tömör rész egyik oldala |
F. |
|
a másik oldala |
N. |
3. Csuklós kétrészes merev |
egyik rész |
F.N. |
|
másik rész |
F. |
|
ha a részbe fémjelet ütni nem lehet, a zárórugó |
F.N. H. |
4. Ha a csuklós karkötő díszítéssel vagy |
a zárórugó |
F.N. |
van ellátva |
a díszítés vagy a beforrasztott rész |
F. |
|
ha a díszítésbe jelet beütni nem lehet, a zárórugó |
F.N. H. |
5. Több drótkarika egy helyen összefogva |
az összes karika |
F.N. |
|
ha a karikák nem fémjelezhetők lásd ,,Gyűrű 3.b” |
|
6. Lánckarkötő |
lásd ,,Lánc” |
|
7. Fonott kézi karkötő (walles stb.) |
egyik végkarika |
F.N. |
|
másik végkarika |
H.N. |
8. Tömör tagokból álló karkötő |
első tömör tag |
F.N. |
|
utolsó tömör tag |
H. |
9. Üreges tagokból álló kézi karkötő |
a zárószerkezet |
F.N. (H) |
10. Óra-karkötők |
a zárószerkezet |
F.N. (H) |
|
a másik rész |
F. |
Kefe |
a keret |
F.N. (H) |
Kereszt |
a főrész vagy a fül, vagy ha ezekbe jelet beütni nem lehet, a végkarika |
F.N. (H) |
Keret |
|
|
(Képhez, tükörhöz, szivar- és pénztárcához stb.) |
a keret széle |
F.N. |
|
a fenék |
F.N. |
|
a tárcáknál mind a két keret közel a zárhoz |
F.N. |
Kenőcsszelence |
lásd ,,Doboz” |
|
Kés |
|
|
a) ha egy darabból áll |
a nyél |
F.N. |
b) ha a penge be van forrasztva a nyélbe |
a penge |
F.N. H. |
c) ha csak a nyél készült nemesfémből |
a nyél |
F.N. |
Kézitarsoly |
|
|
1. Ha mind a zárókeret, mind a tarsoly nemesfémből készült |
a zárókeret egyik oldala |
F.N. |
|
a zárókeret másik oldala |
F.N. H. |
2. Ha csak a zárókeret készült nemesfémből (a tarsoly selyem, bőr stb.) |
a zárókeret mindkét oldala |
F.N. |
Kézelőgomb |
lásd ,,Gomb” |
|
Koppantó |
mindkét fogantyú |
F.N. (H) |
Korsó |
az oldal közel a fogantyúhoz vagy a fenék |
F.N. (H) |
|
a láb és a fogantyú |
F. |
|
a fedő pereme |
F.N. (H) |
|
a fedőn lévő gomb vagy más díszítés |
F. |
Kosár (virág-, kenyér- és gyümölcskosár) |
a széle közel a fogantyúhoz vagy a fülekhez |
F.N. |
|
a forrasztott alkatrészek |
F. |
|
ha a forrasztott alkatrészekbe jelet beütni nem lehet (üresek), akkor a kosár széle közel a fogantyúhoz vagy a fülekhez |
F.N. H. |
Koszorú |
egyik szár |
F.N. (H) |
|
a szalag |
F. |
|
díszítések |
F. |
Körömkefe |
lásd ,,Kefe” |
|
Kötőkosár |
lásd ,,Kosár” |
|
Kötőtűtartó |
mindkét rész |
F.N. (H) |
Kulcs |
szár vagy a fül |
F.N. |
Kulcstartó |
a karika vagy pajzs |
F.N. (H) |
|
horog |
F. |
|
a rövid összekötő lánc |
F. |
Lámpa |
a fenék, a fedő és a többi alkatrész |
F.N. (H) |
|
a forrasztott alkatrészek |
F. |
Lámpás (kézi) |
az oldalrész közel a fogantyúhoz vagy a fenék |
F.N. (H) |
|
az ajtó |
F.N. (H) |
|
fogantyú |
F.N. |
Lánc (kézi) |
|
|
A. tömör lánc |
|
|
30 cm hosszúságig (főleg karláncok) |
az egyik végén az utolsó jelezhető láncszem |
F.N. |
|
a másik végén az utolsó jelezhető láncszem |
H. N. |
30–60 cm hosszúságig |
mindkét végén az utolsó jelezhető láncszem |
F.N. |
|
a középső láncszem |
F. |
60 cm hosszúságon felül |
mindkét végén az utolsó jelezhető láncszem |
F.N. |
|
minden 20 cm-en egy-egy láncszem |
F. |
|
Megjegyzés: Ha a láncszemek alakjuknál vagy kicsiségüknél fogva nem fémjelezhetők, a jeleket a végkarikába kell beütni. Ezekben az esetekben a 30–60 cm hosszúságú láncoknál a középső láncszem jelzése helyett a lánc egyik végkarikáján még egy H-t. A 60 cm-nél hosszabb láncoknál a minden 20 cm-re eső F. helyett mindkét végkarikán még egy H.-t kell beütni. A fémjelet a végkarika forrasztási helye mellett úgy kell beütni, hogy arany- és ezüstláncnál a fémjelben lévő fej a végkarika forrasztási helye felé nézzen, platinaláncnál pedig a fémjel felső része kerüljön a forrasztási hely felé. |
|
|
|
|
B. Üreges lánc |
|
|
30 cm hosszúságig (főleg karláncok) |
egyik végkarika |
F.N. |
|
másik végkarika |
H.N. |
30–60 cm hosszúságig |
egyik végkarika |
F.N. |
|
másik végkarika |
F.N. H. |
60 cm hosszúságon felül |
mindkét végkarika |
F.N. H. |
|
Megjegyzés: A fémjelet a végkarika forrasztási helye mellett úgy kell beütni, hogy arany- és ezüstláncnál a fémjelben lévő fej a végkarika forrasztási helyétől elnézzen, platinaláncnál pedig a fémjel alsó része kerüljön a forrasztási hely felé. |
|
C. Különleges láncok (tekintet nélkül arra, hogy tömörek vagy üregesek) |
|
|
1. láncnál, melynek középső része nagyság és alak tekintetében a többi tagtól eltérő |
a középső tagot külön tárgynak kell tekinteni és annak megfelelően kell jellel ellátni, a kapcsolt láncrészekbe pedig az A., illetve B. szerinti jelzéseket kell ütni |
|
2. Jokerlánc |
|
|
a) ha a középső lemezes rész végkarikákkal van a lánchoz kapcsolva |
a láncrészek az A., illetve B. szerint, a lemez egyik végkarikája |
F. |
|
másik végkarikája |
N. |
b) ha a középső lemezes rész magára a láncra van forrasztva |
a lánc mindkét végkarikája |
F.N. |
|
a lemezes rész első tagja |
F. |
|
utolsó tagja |
H. |
3. Lánc, amelynek végei rugós szerkezetű zárókészülékkel vannak ellátva |
|
|
a) ha a zárókészülék a lánc végeihez van forrasztva |
a rugós részen |
F.N. H. |
b) ha a zárókészülék a lánc végeihez könnyen elválasztható módon van szerelve |
a láncrészek A., illetve B. szerint, a zárókészülék lásd ,,Zárókészülék” vagy ,,Kapocs” |
|
D. Gépi láncok |
egyik végkarika |
F. |
|
másik végkarika |
N. |
E. Kézzel szerelt gépi lánc |
egyik végkarika |
N.F. |
|
másik végkarika |
F. |
F. Láncalkatrészek |
|
|
1. Karabély |
a horog merev része |
F. |
|
a karika |
H. |
2. Horog |
bármely része |
F.N. |
3. Rugósgyűrű |
|
|
a) a beforrasztott kengyellel, ha részben tömör |
a kengyel |
F.N. |
b) üreges rugósgyűrű karikával (füllel) |
a karika (fül) |
F. |
c) üres rugósgyűrű karika (fül) nélkül |
a felforrasztott gömböcske |
F. |
|
Megjegyzés: Karika (fül) nélküli üres rugósgyűrűkre (melyek karpereceknél és nyakláncoknál mint végkarikák használtatnak) köteles a készítő a fémjel beütésére alkalmas kis gömböcskét felforrasztatni a keret oldala, vagy a fül |
F.N. |
5. Lánc bojt |
a hüvely vagy a fül |
F.N. |
|
láncköteg egyik láncocskájának a vége |
F. |
6. Lánc sikló |
|
|
a) nagyobb |
a főrész közel a nyíláshoz |
F.N. |
b) kisebb |
a főrész |
F. |
Lapátok (vaj-, hal-, tortalapát és egyéb lapátok) |
lásd ,,Kanál” |
|
Legyező |
mind a két külső rész a keskeny végén |
F.N. (H) |
|
a forrasztott alkatrészek |
F. |
Levélnehezék |
a lemez |
F.N. (H) |
|
a díszítések |
F. |
Mártásra való csésze |
a főrész |
F.N. (H) |
|
a forrasztott tál |
F. |
Medallion |
|
|
a) sima |
a hátlap vagy a fül |
F.N. |
b) díszítéssel ellátott |
a díszítések |
F. |
|
ha a díszítésekbe jelet beütni nem lehet, a hátlap vagy a fül |
F.N. H. |
Melegítőedény |
a fenék és a fedél |
F.N. (H) |
|
a fogantyú |
F.N. |
Melltű |
|
|
a) sima |
a fenék vagy a hátlap |
F.N. |
|
ha a fenékbe vagy a hátlapba jelet beütni nem lehet, a csuklólemez vagy a horog |
F.N. |
|
a tű |
F.N. (H) |
b) díszítéssel ellátott |
úgy kell jelezni, mint a simát, a díszítés |
F. |
|
ha a díszítésbe jelet beütni nem lehet a tű |
F.N. H. |
Mustárszelence (üvegedénnyel) |
a fenék, a fedél foglalatja |
F.N. (H) |
|
a fedél gombja a talapzat, vagy a láb |
F. |
Nagyítóüveg |
a keretek karimája közel a fogantyúhoz |
F.N. |
|
a fogantyú |
F. |
Nyakkötő (kutyák részére) |
|
|
a) ha egy darabból áll |
bármely rész |
F.N. (H) |
b) ha két darabból áll |
mind a két rész |
F.N. (H) |
|
a zárókészülék |
F. |
Nyárs |
az alsó rész közel a fogantyúhoz |
F.N. |
|
a fogantyú |
F. |
Nyaklánc (collier) |
lásd ,,Lánc” |
|
Nyél, fogantyú (késhez, villához, ollóhoz stb.) |
bármely rész |
F.N. |
Olló |
|
|
a) nyitható stiftes |
|
N.F. H. |
b) nem nyitható, öntött vagy forrasztott |
|
N.F. |
Olajedény |
lásd ,,Egyházi edények” |
|
Oltókupak |
a kupak széle |
F.N. |
|
a fogantyú |
F. |
Öngyújtó |
lásd ,,Gyújtószerszám” |
|
Öntözőkanna |
az oldalrész, közel a fogantyúhoz |
F.N. (H) |
|
a fogantyú, a fenék kerete és a kifolyási cső |
F. |
|
a cső rózsája |
F.N. |
Óra, óratok |
a test |
F.N. (H) |
Órakarika vagy órakengyel (fémjelzés végett külön bemutatva) |
bármely rész |
F.N. |
Óralánc |
lásd ,,Lánc” |
|
|
|
|
Palack |
az oldalrész közel a nyakhoz |
F.N. (H) |
|
a dugó |
F.N. |
|
a légmentes elzárásra szolgáló készülék hüvelye |
F.N. |
|
a készülék megerősítésére szolgáló lemez |
F. |
|
a csavarzár sima karikája |
F.N. |
Palackfogantyú |
lásd ,, Fogantyú” |
|
Pecsétnyomó |
a főrész |
F.N. (H) |
|
a forrasztott alkatrészek |
F. |
Pénztárca |
a zárókészülék |
F.N. (H) |
|
a keret |
F. |
Pipakupak |
a karika |
F.N. (H) |
|
a rugó |
F. |
|
a pipa nyakán lévő karika |
F. |
Pohár |
|
|
1. Láb nélkül |
a fenék |
F.N. (H) |
2. Lábbal |
a főrész |
F.N. (H) |
|
a lap vagy a szár |
F. |
3. Utazópohár |
az utolsó karika feneke |
F.N. (H) |
|
a többi karika |
F. |
Pohárkeret és fedő |
a fogantyú karikája és a fedő |
F.N. (H) |
Pohárhordozó vagy tartó |
a fenék |
F.N. (H) |
|
a fogantyúval ellátott oszlop a pohár hüvelye vagy a karikája és a láb |
F. |
Rugósgyűrű |
lásd ,,Lánc alkatrészek” |
|
Ruhakefe |
keret |
F.N. (H) |
Salátafogó |
|
|
a) ha a villa és a kanál a nyéllel egy darabból készült |
a nyél közepe a hajtásban |
F.N. |
b) ha a villa és a kanál a nyélhez van forrasztva |
a nyél közepe a hajtásban |
F.N. |
|
a villa és a kanál, |
F. |
|
ha a nyélbe a jelet beütni nem lehet, a kanál |
F.N. H. |
|
a villa |
F. |
Sarkantyú |
az abroncs egyik fele |
F.N. (H) |
|
a többi alkatrész |
F. |
Serleg |
lásd ,,Egyházi edények” |
|
Síp |
a fül |
F.N. (H) |
Sótartó |
|
|
a) egyszerű |
a fenék |
F.N. |
b) kettős |
mindegyik edény feneke |
F.N. (H) |
|
a láb és a fogantyú |
F. |
Sólapát |
a fogantyú vagy a lapát |
F.N. |
Spárgafogó |
lásd ,,Cukorfogó” |
|
Spárgatálaló |
a hordozórudak |
F.N. (H) |
|
a közben lévő pálcikák vagy fokok |
F. |
|
a fenéklemez |
F.N. |
Szalvétakarika vagy abroncs |
a széle |
F.N. |
Szalvétatartó |
a főrész |
F.N. (H) |
|
a forrasztott alkatrészek |
F. |
Szelence |
lásd ,,Doboz” |
|
|
|
|
Szemüvegkeret vagy foglalat |
|
|
1. Fülakasztós |
a nyereg és az egyik szár |
F. |
|
a másik szár a csuklónál |
F.N. |
2. Lornyon |
a nyereg |
F. |
|
a fogantyú |
F.N. |
3. Orrcsíptető |
a nyereg vagy a fogantyú |
F.N. |
Szivarka és szivarszelence |
ha két részből áll, mindkét rész |
F.N. (H) |
|
a zárókészülék |
F. |
Szekrényke (ékszerek tartására) |
lásd ,,Doboz” |
|
Szócső |
a cső |
F.N. (H) |
|
a szájabroncs |
F. |
Szendvicsfogó |
a villa egyik ága |
F. (H) |
|
a villa másik ága |
N. |
|
a toló lemez |
F.N. |
|
a többi különálló alkatrész |
F.N. |
Talpazat (ha a tárgy felső része nem nemesfémből, üvegből stb. van) |
a felső széle |
F.N. |
Tál |
|
|
a) lapos |
a fenék vagy a felhajlított |
|
|
karima |
F.N. |
b) mélyített |
az oldalrész a fogantyú mellett |
F.N. (H) |
|
a fül és a lábak mindegyike |
F. |
|
a fedő |
F.N. |
Tálca |
|
|
a) egy darabból álló |
a fenék |
F.N. |
b) két részből (fenékből és karimából) álló |
a fenék |
F.N. (H) |
|
a karima |
F. |
Tányér |
a fenék vagy a felhajlított karima belül |
F.N. |
Teáskanna |
a fenék |
F.N. (H) |
|
a fedő pereme |
F.N. |
|
a lábak mindegyike és a fogantyú |
F. |
|
az állvány |
F.N. |
Teaszelence |
lásd ,,Doboz” |
|
Teaszűrő |
a szitaszerű rész |
F.N. (H) |
|
a fogantyú vagy a fül, a villa és a láncocska |
F. |
ha két félgömbből áll |
mindegyik félgömb széle |
F.N. (H) |
|
a láncocska egyik vége |
F. |
Tisztilánc |
lásd ,,Kulcstartó” |
|
Tojásfőző |
az oldalrész közel a széléhez |
F.N. |
|
a belsejében lévő tartólemez és a fedő |
F.N. (H) |
|
a lábak |
F. |
|
a fogantyú |
F. |
Tojáspohár |
a felsőrész vagy a talpazat |
F.N. |
Tojáspohár-hordozó vagy tartó |
a fenék |
F.N. (H) |
|
a felhajlított keret és fogantyú |
F. |
|
a lábak mindegyike |
F. |
Tojáskanál |
lásd ,,Kanál” |
|
Toll (Töltőtoll) |
lásd ,,Irón” |
|
Tortalapát |
lásd ,,Kanál” |
|
Tölcsér |
a főrész a fogantyú mellett |
F.N. (H) |
|
a fogantyú és a cső |
F. |
Tölténytáska vagy tarsoly |
a tarsoly fedele |
F.N. (H) |
|
a két oldalrész a hüvely és a sikló |
F. |
Tőr |
a fogantyú (markolata) |
F.N. |
|
ha ez több részből áll, akkor a főrész |
F.N. (H) |
|
a többi alkatrész |
F. |
|
a tok, ha egészen nemesfémből készült, a felsőrész |
F.N. |
|
ha a tok más anyagból készült (fából vagy bőrből), akkor a nemesfémből készült abroncsok |
F.N. (H) |
|
a többi alkatrész |
F. |
Tű |
a fej |
F.N. |
|
a tű |
F. |
|
ha a fejbe jelet beütni nem lehet, a tű |
F.N. H. |
Tűdoboz |
lásd ,,Doboz” |
|
Tükörkeret vagy ráma |
lásd ,,Keret” |
|
Üvegedények nemesfém részei |
bármely rész |
F.N. |
Vajhűtő |
külső edény és a fogható fedő |
F.N. (H) |
|
a belső edény |
F.N. (H) |
|
forrasztott alkatrészek |
F. |
Váza |
az oldalrész közel a szájnyíláshoz vagy a fenék |
F.N. (H) |
|
a talapzat, fogantyú (fül) és a lábak mindegyike |
F. |
Veret (könyvre, tálcára stb.) |
bármely rész |
F.N. |
Villa |
|
|
a) ha egy darabból áll |
a nyél |
F.N. |
b) ha a villa be van forrasztva a nyélbe |
a villa |
F.N. H. |
c) ha csak a nyél készül nemesfémből |
a nyél |
F.N. |
Virágtartó edény |
lásd ,,Váza” |
|
Zárókészülék vagy kapocs |
|
|
1. Övre és köpenyre |
mindkét rész |
F.N. |
|
ha mind a két részbe jelet beütni nem lehet, a bekapcsoló rész vagy a horog |
F.N. H. |
2. Bőr-, gyöngy- stb. karkötőre és nyakláncra |
a tok |
F.N. |
|
a rugó |
F. |
3. Kézitáskára, albumra, könyvre és tárcára |
mindkét rész |
F.N. |
|
ha az egyik részbe a jelet beütni nem lehet, a másik rész |
F.N. H. |
Zománckép különálló és könnyen elválasztható foglalata |
a fül |
F.N. |
Zsámoly (evőeszközhöz) |
a főrész közepe |
F.N. (H) |
|
a két végén levő kereszt, vagy láb egyik szára |
F. |
4. számú melléklet a 74/2004. (IV. 29.) GKM rendelethez52
A rendeletet a 35/2011. (IX. 14.) NGM rendelet 36. §-a hatályon kívül helyezte 2011. szeptember 29. napjával.
A 4. § (4) bekezdése a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (4) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése, a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 7. § (2) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. § (4) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 3. §-ával megállapított, a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 8. § (2) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8. § (4) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése, a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 9. § a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított, a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 10. § (3) bekezdése – e rendelet 42. § (2) bekezdése alapján – a Magyar Köztársaságnak a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezményhez való csatlakozása napján lép hatályba.
A 10. § (5) bekezdése a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 11. § (3) bekezdése – e rendelet 42. § (2) bekezdése alapján – a Magyar Köztársaságnak a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezményhez való csatlakozása napján lép hatályba. A (3) bekezdés a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. A (3) bekezdés 2006. március 1-jén lépett hatályba, lásd a 223/2006. (XI. 20.) Korm. rendeletet.
A 12. § (1) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 12. § (3) bekezdése a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 7. §-ával megállapított, a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § (2) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 13. § (3) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 13. § (5) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 13. § (6) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 14. § a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 15. § a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 16. § a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 16. § (2) bekezdése a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 18. § (3) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 22. § c) pontja a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 23. § a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 26. § f) pontja a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 27. § (1) bekezdése a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 27. § (4) bekezdése a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 29. § a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 30. § a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 32. § a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 34. § a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 36. § a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 36. § (3) bekezdése a 26/2010. (XII. 31.) NGM rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 15. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 36. § (7) bekezdése a 26/2010. (XII. 31.) NGM rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 15. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 37. § a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 37. § (1) bekezdése a 26/2010. (XII. 31.) NGM rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 15. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 38. §-t a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (2) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 39. § a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 10. §-ával megállapított, a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése, a 10/2010. (III. 2.) NFGM rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. március 5. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 41. §-t és címét az 57/2006. (VIII. 3.) GKM rendelet 2. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú melléklet a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított, a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet – e rendelet 42. § (2) bekezdése alapján – a Magyar Köztársaságnak a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezményhez való csatlakozása napján lép hatályba. A 2. számú melléklet a 87/2005. (X. 28.) GKM rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. számú melléklet 2006. március 1-jén lépett hatályba, lásd a 223/2006. (XI. 20.) Korm. rendeletet.
A 3. számú melléklet a 127/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 4. számú mellékletet az 57/2006. (VIII. 3.) GKM rendelet 2. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás