MÜ BH 2004/77
MÜ BH 2004/77
2004.02.01.
I. A munkáltatói jogkör átruházásáról történő tájékoztatás elmaradása egymagában nem alapozza meg az intézkedés jogellenességét.
II. A munkakörrel összeférhetetlen tevékenység engedély nélküli folytatása megalapozza a rendkívüli felmondást [Mt. 74. §, 96. §].
A felperes keresete a 2000. január 4-én kelt rendkívüli felmondás jogellenessége jogkövetkezményei megállapítására és érdekeltségi juttatás megfizetésére irányult.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította alperes keresetét.
Az elsőfokú ítélet tényállása szerint az 1997. július 1-jétől sportfogadási szakértő munkakörben foglalkoztatott felperes munkaviszonyát a munkakörével összeférhetetlen, a munkáltató engedélye nélkül folytatott tevékenységgel indokolt rendkívüli felmondással szüntette meg az alperes.
A felperes a keresetlevelében a rendkívüli felmondás indokát, továbbá arra is hivatkozott, hogy az intézkedés nem a munkáltatói jogkör gyakorlójától származott.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy T. L. játékszervezési igazgató mint munkáltatói jogkört gyakorló döntött a felperes munkaviszonya rendkívüli felmondással való megszüntetéséről. Az indokolás tekintetében a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján arra következtetett, hogy a felperes elkövette a rendkívüli felmondásban terhére rótt kötelezettségszegést, amikor az N. M. szerkesztőjeként dolgozott, és ezt a munkaszerződésében foglaltak ellenére az alperesnek nem jelentette be, a tevékenység folytatására engedélyt nem kért.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekintette (mivel elmulasztotta a döntést az érdekeltségi juttatásról), és ilyenként helybenhagyta.
A másodfokú bíróság egyetértett a helytállóan megállapított tényállásból levont elsőfokú ítéleti jogi következtetéssel.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének helytadó határozat hozatalát kérte. Továbbra is fenntartotta, hogy a rendkívüli felmondás jogával nem a munkáltatói jogkör gyakorlója élt. Az alperes SZMSZ-e szerint ugyanis a munkaviszony megszüntetése ,,kiemelt munkáltatói jognak'' minősül, és azt a vezérigazgató vagy a helyettese gyakorolhatta. A felperes a fellebbezésében előadottak vizsgálata elmaradására, és annak indokai hiányára is hivatkozott.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati kérelemben pontosan meg kell jelölni azt a jogszabályt, amelynek megsértését a jogerős ítélet tekintetében sérelmeznek. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezésre általában való hivatkozást nem vehette figyelembe [Pp. 270. §-ának a perben irányadó (1) bekezdése].
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés – Mt. 74. § (1) és (2) bekezdése – tekintetében, a megjelölt érvelés alapján, a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta [Pp. 275. §-ának a perben irányadó (2) bekezdése].
Eszerint a felperes a jogerős ítéletnek az alperes SZMSZ-ére hivatkozással a munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó jogerős ítéleti következtetését támadta.
Az első- és a másodfokú bíróság a perbeli bizonyítékok alapján – a felülvizsgálati kérelemmel érintett kérdésben – helytállóan állapította meg a tényállást, és abból helytálló jogi következtetést vont le. Az alperes SZMSZ-e ugyanis az ún. kiemelt munkáltatói jogok gyakorlójaként a vezérigazgatót és a vezérigazgató-helyettest az alperes vezető beosztású munkavállalói (osztályvezetőig bezárólag) tekintetében ruházta fel. Minden más esetben a munkáltatói jog attól függően alakult, hogy az adott terület mely vezető ,,illetékességi területéhez'' tartozott. Az alperes által végzett tevékenység 1999. december 1-jétől a játékszervezési szakigazgatósághoz tartozott (61/1999. számú vezérigazgatói utasítás), ezért nem törvénysértő az első- és a másodfokú bíróság megállapítása, hogy a rendkívüli felmondás a felperes felett az SZMSZ szerint munkáltatói jogkört gyakorló vezetőtől származott. A másodfokú bíróság az Mt. 74. §-ának (2) bekezdése helytálló értelmezésével fejtette ki, hogy önmagában nem jogellenes a munkáltatói intézkedés amiatt, hogy a munkáltató a munkavállalót nem tájékoztatta a munkáltatói jogkör átruházásáról.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgált jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.399/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás