KÜ BH 2004/84
KÜ BH 2004/84
2004.02.01.
A meghatalmazás hiánya miatt a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzés jogsértő, ha a közigazgatási szervhez a bírósági eljárásra is kiterjedő meghatalmazást korábban benyújtották és erre a tényre a keresetlevélben utaltak [Pp. 130. §; 1998. évi XI. tv. 26. §; Áe. 72. §].
A felperes – jogi képviselővel eljárva – keresetet nyújtott be az alperes határozata felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság a jogi képviselő meghatalmazásának hiánya miatt a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította a Pp. 130. § (1) bekezdés i) pontja alapján.
A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra történő utasítása iránt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem volt figyelemmel arra, amit a keresetlevelében is jelzett, hogy a meghatalmazása – amely a bírósági eljárásra is kiterjedt – az elsőfokú közigazgatási hatóságnál benyújtásra került.
Az alperes észrevételében a végzés helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alapos.
A Pp. 1999. évi CX. törvény 24. §-ával módosított és 2000. január 1-jétől hatályos 130. § (1) bekezdés i) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a jogi képviselő által benyújtott keresetlevélhez a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását.
A keresetlevél a jogi képviselő által a meghatalmazás benyújtása nélkül került előterjesztésre, azonban a jogi képviselő a keresetlevélben jelezte, hogy meghatalmazással rendelkezik, mert az a közigazgatási eljárásban csatolásra került. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor anélkül utasította el a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül, hogy a meghatalmazást az alperes által benyújtott közigazgatási iratokban vizsgálta volna és a meghatalmazás bírósági eljárásra vonatkozó felhatalmazásának meglétét ellenőrizte volna.
A felperes mulasztást nem követett el. A jogi képviselő a szükséges meghatalmazással már a keresetlevél előterjesztésekor rendelkezett. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 26. § (1) és (4) bekezdése értelmében csak az írásba foglalt meghatalmazás érvényes és a meghatalmazás jogosítja fel az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is, továbbá a keresetlevél benyújtására is. A közigazgatási iratok között fellelhető meghatalmazás a jogorvoslati eljárásokban való képviseletre és eljárásra hatalmazza fel a jogi képviselőt.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) VII. fejezete a jogorvoslatok között szabályozza a bírósági felülvizsgálatot. A meghatalmazás az Áe. 72. § (1) bekezdése szerinti bírósági felülvizsgálat benyújtására és a jogi képviseletre a felperesi képviselőt felhatalmazta, a keresetlevél benyújtásakor a meghatalmazást nem kellett újra benyújtani, a keresetlevél nem volt hiányos, ezért a Pp. 130. § (1) bekezdés i) pontja nem volt alkalmazható.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 258. § (2) bekezdése megfelelő alkalmazásával az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Kpkf. V. 39.929/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás