927/B/2004. AB határozat
927/B/2004. AB határozat*
2005.03.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 58. § (1) bekezdés d) pontja és 80. § (1) bekezdés i) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság visszautasítja azt az indítványt, hogy az Alkotmánybíróság kötelezze az Országgyűlést az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény visszamenőleges hatállyal történő módosítására.
Indokolás
I.
Az indítványozó házassági bontópert kezdeményezett feleségével szemben, az alperes azonban időközben elhunyt. A bíróság a házassági bontópert a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 289. §-a alapján megszüntette. Ugyanakkor a bíróság megállapította, hogy a házastársi közös vagyon megosztása, külön vagyon kiadása tárgyában az alperesi jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig a per félbeszakad.
Erre tekintettel az indítványozó kérte a lerótt eljárási illeték törvény szerint visszajáró összegének visszautalását.
A bírósági végzés szerint nincs jogszabályi alapja a lerótt eljárási illeték mérséklésének és annak alapján a lerótt illeték és a mérsékelt illeték különbözetének visszautalására.
Az indítványozó az illetéktörvény vonatkozó rendelkezéseit igazságtalannak tartotta, indítványozta megsemmisítésüket, illetve azok módosítását, továbbá azt, hogy az alkotmánybírósági eljárás eredményeként módosított jogszabályok kerüljenek alkalmazásra ügyében.
Az indítványban előadott tényállás alapján az indítványozó utólagos normakontroll keretében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 58. § (1) bekezdésének d) pontja és 80. § (1) bekezdésének i) pontja alkotmányellenességének megállapítását és e törvények megsemmisítését kérte, mivel állítása szerint a kifogásolt törvényi rendelkezések sértik az Alkotmány 50. § (1) bekezdését, az Alkotmány 51. § (1) bekezdését, az Alkotmány 57. § (1) és (5) bekezdését, valamint az Alkotmány 70/K. §-át.
II.
Az Alkotmánybíróság eljárása során a következő, indítvány által érintett jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg döntését.
„50. § (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.
…
51. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.
…
57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.
…
(5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.
…
70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.”
Itv.:
„58. § (1) Az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a
…
d) ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek;
…
80. § (1) Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket e törvény egyéb rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének – a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére – a következő esetekben van helye:
i) mindazokban a bírósági eljárásokban, ahol az eljárás illetékmentes, vagy az illeték mérséklésének van helye, de az illetéket megfizettették, vagy nagyobb összegben fizették meg.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése az igazságos tárgyaláshoz való jogot szabályozza, nem alapozza meg azonban a törvény igazságosságának vizsgálatát.
„Az Alkotmánybíróság már több határozatában értelmezte az indítványozó által hivatkozott ‘tisztességes eljáráshoz való jog’ alkotmányos tartalmát. Az Alkotmány az ‘igazságos tárgyalás’ kifejezést használja a ‘tisztességes eljárás’ (fair trial) megjelölésére. Az Alkotmánybíróság elvi jelentőségű döntésében, a 6/1998. (III. 11.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh. 1.) rámutatott arra, hogy a tisztességes eljárás követelménye az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt követelményeken túl az Alkotmány 57. § többi garanciájának teljesedését is átfogja. Az Abh. 1. megállapításai szerint a ‘fair trial olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. Ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás ‘méltánytalan’ vagy ‘igazságtalan’, avagy ‘nem tisztességes’. (ABH 1998, 91, 95.)
A bírósági úthoz, a bíróság általi döntéshez való jognak ugyanis szerves része az eljárás minősége: ez adja a bírósághoz fordulás értelmét.” [35/2002. (VII. 19.) AB határozat ABH 2002, 199, 211.]
Az indítványozó azonban a támadott törvény igazságosságának vizsgálatát kérte. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Itv. 58. § (1) bekezdésének d) pontja és 80. § (1) bekezdése nem hozható összefüggésbe az Alkotmány 57. § (1) bekezdésével, a visszatérítés, illetve annak módja és mértéke tehát nem ellentétes az Alkotmány 57. § (1) bekezdésével.
A szabályozás igazságosságának, célszerűségének vizsgálatára pedig nincs az Alkotmánybíróságnak hatásköre.
Az Alkotmánybíróság vizsgálódása során megállapította azt is, hogy az Itv. 58. § (1) bekezdésének d) pontja, valamint az Itv. 80. § (1) bekezdésének i) pontja sem áll alkotmányjogilag értékelhető összefüggésben az Alkotmány 57. § (5) bekezdésével, az Alkotmány 50. § (1) bekezdésével, az Alkotmány 51. § (1) bekezdésével és az Alkotmány 70/K. §-ával.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően elutasította az Itv. 58. § (1) bekezdésének d) pontja és 80. § (1) bekezdésének i) pontja elleni indítványt.
2. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §-a határozza meg. Az indítványozó kérelmének teljesítése nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, ezért az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően, hatáskörének hiányában, az ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. számú határozat 29. §-ának b) pontja alapján visszautasította az indítvány azon részét, amely az Országgyűlés jogszabály módosításra kötelezését kezdeményezte.
Budapest, 2005. március 8.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás