94/2004. (HK 26.) HM utasítás
94/2004. (HK 26.) HM utasítás
a honvédelmi tárca ellenőrzési rendjéről*
Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM) a HM-nek közvetlenül alárendelt szervezetekre; a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetekre, valamint a Magyar Honvédség önálló állománytáblás és külföldi szolgálatot teljesítő katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervek).
(2) A honvédelmi miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervezetek (Katonai Biztonsági Hivatal, Katonai Felderítő Hivatal, Kormányzati Frekvencia-gazdálkodási Hivatal), a honvédelmi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó szervezet (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) valamint a HM Tábori Lelkészi Szolgálat, a HM gazdasági- és közhasznú társaságok, és a Hvt. 10. § e) pontjában meghatározott centrális alárendeltségű közigazgatási szervek és a helyi védelmi igazgatási szervek esetében ezen utasítást az adott szervezet működését meghatározó jogszabályok figyelembevételével lehet alkalmazni.
AZ ELLENŐRZÉS ALAPELVEI
2. § (1) Az ellenőrzés az irányítás és a vezetés szerves része, amely a célkitűzések, a feladatok és az elért eredmények, valamint az irányított és vezetett honvédelmi szervek működésére előírt szabályok és a gyakorlati megvalósítás helyzetének felmérésére, összehasonlítására szolgál.
(2) A honvédelmi tárcánál végrehajtott ellenőrzésnek a HM vezetése részére rendszeres, objektív információkat kell biztosítani a honvédelmi feladatok teljesítésének helyzetéről és a honvédelmi szervek állapotáról.
(3) A miniszter a HM vezetői, a HM szervek valamint a HM-nek közvetlenül alárendelt szervezetek útján ellenőrzi az Alkotmányban, a Hvt.-ben, más jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott feladatok végrehajtását, valamint a belső rendelkezések jogszerűségét és azok érvényesülését.
(4) Az ellenőrzést az irányítás (szakirányítás), a vezetés és a felügyelet rendszerében kell megvalósítani.
(5) Az ellenőrzés a közvetlen szolgálati és szakmai alárendeltek tevékenységére irányul és csak indokolt mértékben terjed ki a vezetés alsóbb szintjeire.
(6) Az ellenőrző bizottság összetételét az elrendelésre jogosult vezető, parancsnok határozza meg. A bizottság tagjait a vizsgálandó területek, tevékenységek felmérését és értékelését biztosító, megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező személyekből kell kijelölni.
3. § Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények:
a) tárja fel az ellenőrzött terület, vagy az ellenőrzés tárgyának objektív megítéléséhez szükséges tényeket, az ok-okozati összefüggéseket, a befolyásoló körülményeket, tényezőket;
b) állapítsa meg az eredményeket, tárja fel a mulasztásokat, és az azokat kiváltó okokat, határozza meg a felelős személyeket;
c) szilárdítsa a törvényességet, biztosítsa a kincstári vagyon védelmét;
d) legyen rendszeres, szakszerű, következetes, megelőző és szükség szerint váratlan, időben derítse fel a hibákat;
e) fejlessze a kölcsönös bizalmat, a feladat végrehajtásáért érzett személyes felelősséget;
f) adjon szakmai iránymutatást a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére.
AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE
Az ellenőrzési rendszer felépítése
4. § A honvédelmi tárca ellenőrzési rendszere fejezetszintű ellenőrzésekre, elöljárói felügyeleti ellenőrzésekre, továbbá a honvédelmi szervek belső ellenőrzéseire tagozódik.
A fejezetszintű ellenőrzés
5. § (1) A fejezetszintű ellenőrzés körébe jogszabály alapján a miniszter jogkörébe utalt, az általa elrendelt ellenőrzések tartoznak.
(2) A fejezetszintű ellenőrzést a törvényességi, a rendeltetéssel összefüggő, valamint a fejezetszintű államháztartási belső ellenőrzési területeken önállóan, külön-külön, vagy egyidejűleg több területre kiterjedően kell végrehajtani.
(3) A fejezetszintű ellenőrzést – az ellenőrzés területeinek megfelelően – a miniszter által kijelölt, átruházott hatáskörben eljáró vezető irányításával kell végrehajtani, az arra rendelt szervezet, illetve kijelölt bizottság állományával.
(4) A miniszter a számára jogszabályban meghatározott – hatósági jogkörben végrehajtandó – fejezetszintű ellenőrzést az arra jogszabályban felhatalmazott szakmai szervezet révén hajtja végre.
Az elöljárói felügyeleti ellenőrzés
6. § (1) Az elöljárói felügyeleti ellenőrzés a szolgálati elöljáró szolgálati, illetve a szakmai elöljáró szakterületi szolgálati kötelmeiből adódó kötelezettség az alárendeltek, a szakirányítási körbe tartozók irányába.
(2) A parancsnoki, elöljárói felügyeleti ellenőrzést az elöljáró vezető, parancsnok a szolgálati kötelmeiből adódó kötelezettsége alapján rendeli el az alárendelt honvédelmi szerveknél, amelyet személyesen vagy kijelölt bizottság útján végez.
(3) Az elöljárói felügyeleti szakellenőrzést a szakmai elöljáró, felettes a szakterületi szolgálati kötelmeiből adódó kötelezettsége alapján rendeli el a honvédelmi szerveknél a szakirányítási körébe tartozó szakterületet érintően, amelyet személyesen vagy kijelölt bizottság útján végez.
A honvédelmi szervek belső ellenőrzése
7. § (1) A honvédelmi szervek belső ellenőrzésének megszervezése és működtetése valamennyi vezető, parancsnok kötelessége és felelőssége a vezetése alatt álló szervnél, szervezetnél.
(2) A honvédelmi szervek belső ellenőrzése szervezeti és szakterületi belső ellenőrzésekre, intézményi szintű államháztartási belső ellenőrzésekre, valamint folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésekre tagozódik.
(3) A belső ellenőrzésnek – a hatályos szabályzók előírásai figyelembevételével – olyan rendszerességgel kell átfognia a szervek, szervezetek tevékenységét, hogy képes legyen időben jelezni a tevékenység megvalósítása során az előírt szabályoktól, követelményektől való eltérést, valamint biztosítani a külső környezetben bekövetkező változásokra történő gyors reagálást és az éves tevékenység értékelését.
Az ellenőrzés területei
8. § (1) A törvényességi felügyeleti ellenőrzés, amely kiterjed a honvédelmi szervek belső szabályozási, jogalkalmazási és igazgatási tevékenységére, ezen belül kiemelten: a fegyelmi eljárás, káreljárás, a jogi és természetes személyekkel kötött polgári jogi szerződések, panaszok és beadványok elbírálásának gyakorlatára. A törvényességi felügyeleti ellenőrzés rendjét jogszabályok és HM utasítások állapítják meg.
(2)
a) A honvédelmi szervek rendeltetésével összefüggő ellenőrzés, amely kiterjed az alaprendeltetési feladatok végrehajtására való alkalmasságra, kiemelten a honvédelmi szervezet tevékenységi körének megfelelően
aa) a vezetés szervezettségére és színvonalára;
ab) a készenlét fenntartásának és fokozásának helyzetére;
ac) a parancsnokok és törzsek felkészítésére;
ad) a csapatok kiképzésére;
ae) hadkiegészítés feladataira;
af) katasztrófavédelemre;
ag) a logisztikai ellátottság, biztosítás helyzetére;
ah) fegyverzet, harci-technikai eszközök meglétére és hadrafoghatóságára;
ai) haderőtervezési-szervezési feladatokra;
aj) egészségügyi ellátás helyzetére;
ak) a személyügyi szakterületre;
al) az állomány szolgálati, élet- és munkakörülményeire;
am) a vagyonbiztonságra, őrzés-védelem helyzetére;
an) a munkavédelemre, valamint a tűz- és környezetvédelemre;
ao) az információ- és dokumentumvédelemre;
b) a NATO és nemzeti OPEVAL/TACEVAL1 ellenőrzések a Szövetséges Műveleti Parancsnokság fegyveres erőire vonatkozó Harcászati Értékelő Programok előírásai alapján – a kijelölt erő típusa és készenléti kategóriájától függően – kiterjednek
ba) az alkalmazási tervek meglétének, naprakészségének ellenőrzésére;
bb) a felkészültség, alkalmazási készség és a kiképzési tervek ellenőrzésére;
bc) az alegységek készenléte fenntartásának és fokozásának helyzetére;
bd) a harcképesség vizsgálatára;
be) az elöljáró és az alárendeltek közötti együttműködési képesség vizsgálatára;
bf) a műveleti képességek meghatározott NATO követelményekkel való összevetésére.
(3) Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés, amely magába foglalja a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést, valamint a belső ellenőrzést.
a) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős.
b) a belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát.
c) az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés rendjét jogszabályok2, HM utasítások és belső rendelkezések határozzák meg.
Az ellenőrzés típusai
9. § (1) A fejezetszintű és az elöljárói felügyeleti ellenőrzés lehet: komplex ellenőrzés, átfogó ellenőrzés, témavizsgálat, célellenőrzés és utóellenőrzés.
a) komplex ellenőrzés a miniszter hatáskörében egy időben, több területre kiterjedően elrendelt ellenőrzés, ami a honvédelmi szervek helyzete felmérésének, tevékenységük ellenőrzésének, feladataik végrehajtása segítésének és a számonkérés legmagasabb formája. Nem kerül végrehajtásra az 1. § (2) bekezdésében meghatározott szervezeteknél, a HM Költségvetési Ellenőrzési Hivatalnál (a továbbiakban: HM KVEH) és a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatalnál (a továbbiakban: HM KPSZH),
b) átfogó ellenőrzés az adott honvédelmi szerv vagy valamely szakterület egy vagy több vezetési szintet érintő tevékenység egészére terjed ki, az adott időszakra meghatározott követelmények, illetve az alaprendeltetésnek való megfelelés érdekében végzett összes tevékenységet vizsgálja,
c) témavizsgálat az egyes alapvető rendelkezések érvényesülésének, a kialakult helyzetnek, állapotnak egy időben több honvédelmi szervnél történő vizsgálatára, elemzésére, elsősorban a jelentősebb feladatok gyakorlati végrehajtásában jelentkező tendenciák megismerésére, a kedvezőtlen jelenségek okainak feltárására terjed ki,
d) célellenőrzés egy honvédelmi szervnél az előírások betartására, a részfeladatok gyakorlati végrehajtásának felmérésére, vagy konkrét eset, esemény körülményeinek kivizsgálására irányul,
e) utóellenőrzés a korábbi ellenőrzés során feltárt hiányosságok felszámolására megszabott feladatok teljesítésének felmérésére irányul.
(2) Az államháztartási belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi-, pénzügyi-, rendszer- és teljesítményellenőrzést, illetve informatikai rendszerellenőrzést kell végezni, valamint az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat kell kiadni, melyek tartalmát a vonatkozó jogszabály3 rögzíti.
(3) Az ellenőrzés az elrendelő rendelkezése szerint, annak céljától és tartalmától függően lehet előre bejelentett vagy váratlan. Az előzetes bejelentést akkor nem kell megtenni, ha az meghiúsítaná az ellenőrzés eredményes lefolytatását, vagy jelentősen befolyásolná annak eredményét.
(4) Az ellenőrzés a tevékenység megvalósításához képest lehet
a) előzetes, amelyet a tevékenység végrehajtását megelőzően, alapvetően a döntés-előkészítés megalapozása, a megkívánt eredmény biztosítása érdekében rendelnek el,
b) egyidejű, amely a tevékenység végrehajtásával párhuzamos, annak megfigyelését, mérését, értékelését, a szükséges korrekciók előkészítését szolgálja,
c) utólagos, amelyet a tevékenység végrehajtását követően teljesítenek, a végrehajtás értékelését, a hiányosságok ismétlődésének elkerülését célzó vezetői intézkedések meghozatala érdekében.
Az ellenőrzések gyakorisága
10. § (1) A miniszter hatáskörébe tartozó fejezetszintű komplex ellenőrzést 5–6 évente hajtják végre – a 9. § (1) bekezdésének a) pontjában felsoroltak kivételével – a HM szervezetek, a Magyar Honvédség Szárazföldi Parancsnokság (MH SZFP), a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság (MH LEP), (a továbbiakban: az MH középszintű vezető szervei), a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖLTP), a Magyar Honvédség Budapesti Helyőrségparancsnokság (a továbbiakban: MH BHP), illetve a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Hadműveleti Központ (továbbiakban: MH ÖHK) tekintetében. Fejezetszintű komplex ellenőrzés keretében, az elöljárói tevékenység értékelésének kellő megalapozása érdekében, a vizsgált szervezet elrendelés szerint kijelölt alárendeltjeinél átfogó ellenőrzés, témavizsgálat, illetve célellenőrzés kerül végrehajtásra.
(2) A HM illetékes vezetői, az MH ÖLTP, az MH középszintű vezető szervei, az MH BHP és az MH ÖHK parancsnokai átfogó parancsnoki, elöljárói felügyeleti ellenőrzést 3–4 évente hajtanak végre az irányítási körükbe tartozó, illetve az alárendelt honvédelmi szervnél. Kivételt képez ez alól azon honvédelmi szerv, amely ezen időszakban magasabb szintű átfogó ellenőrzésben részesült, ideértve a HM fejezet belső ellenőrzési egysége vagy átruházott hatáskörrel rendelkező elöljáró belső ellenőrzési egysége által végzett államháztartási ellenőrzést, kivéve a megbízhatósági vizsgálatot.
(3) A szakirányítási joggal és kötelezettséggel rendelkező vezetők, főnökök átfogó elöljárói felügyeleti szakellenőrzést 2-3 évente hajtanak végre. Kivételt képeznek ez alól azon honvédelmi szervek szakterületei, amelyek ezen időszakban magasabb szintű átfogó ellenőrzésben részesültek.
(4) A NATO OPEVAL/TACEVAL ellenőrzések gyakorisága – a felajánlott katonai erő típusa és készenléti kategóriája figyelembevételével – a vonatkozó NATO előírásoknak megfelelően kerül meghatározásra. A nemzeti OPEVAL/TACEVAL programok szerinti készenlét elérésére irányuló képesség mérésére irányuló ellenőrzések végrehajtásának rendjét és gyakoriságát a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) szabályozza.
(5) Elöljárói felügyeleti ellenőrzések körében témavizsgálatot és célellenőrzést a területtől függően a vonatkozó jogszabályokban, fejezetszintű, illetve elöljárói belső rendelkezésben meghatározott gyakorisággal, illetve szükség szerint kell végrehajtani.
(6) Külföldi szolgálatot teljesítő katonai szervezetek tervezett ellenőrzésére a külföldi ellenőrzésekre vonatkozó külön szabályozás szerint kerülhet sor.
(7) A (6) bekezdésben foglaltakon túl, előre nem tervezett ellenőrzést tartani csak a honvédelmi miniszter külön rendelkezésére lehet, ha az ellenőrzést valamely előre nem látható, azonnali helyszíni vizsgálatot igénylő esemény vagy jelenség feltétlenül szükségessé teszi.
Az ellenőrzések alapvető módszerei
11. § Az ellenőrzések végrehajtásakor – annak jellegétől és tartalmától függően – külön-külön vagy együttesen alkalmazható főbb módszerek:
a) jelentés, adatszolgáltatás bekérése, a szolgáltatott információk tesztelése,
b) helyszíni vizsgálat (szemle), beszámoltatás, meghallgatás,
c) tervek, beszámolók, jelentések, szerződések, egyéb okmányok és nyilvántartások tanulmányozása, számviteli és statisztikai adatok elemzése, értékelése,
d) tevékenységi folyamatok és rendszerek elemzése, értékelése, működésének megfigyelése, tesztelése,
e) személyek kikérdezése (interjú), vizsgáztatása szóban, illetve írásban,
f) technikai eszközök működőképességének felmérése,
g) eszközök, anyagok, pénzeszközök, pénzre szóló követelések teljes vagy részleges leltározása,
h) kísérlet, mintavételes vizsgálat,
i) számítástechnikai és informatikai teszt,
j) ellenőrző gyakorlatok, lövészetek és felmérések végrehajtása.
AZ ELLENŐRZÉSEK TERVEZÉSÉNEK, ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK ÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK RENDJE
12. § (1) Az ellenőrzések tervezése a HM részéről 1+2+2 év, illetve éves szinten történik.
(2) A HM 1+2+2 éves stratégiai ellenőrzési terve a fejezetszintű ellenőrzésekre terjed ki, azon belül külön csoportban kell meghatározni a komplex ellenőrzéseket, valamint a felügyeleti átfogó törvényességi, illetve fejezetszintű államháztartási belső ellenőrzéseket. A HM stratégiai ellenőrzési terve tartalmazza a honvédelmi szervek megnevezését, a tervezett ellenőrzés területeit és az ellenőrzés tervezett időpontját. A tervet évente – gördülő tervezés módszerével – a következő öt évet átfogóan kell aktualizálni.
(3) A HM éves ellenőrzési terve meghatározza az adott év és az azt követő év első negyedévre tervezett fejezetszintű ellenőrzéseket, a HM szervek, szervezetek által tervezett felügyeleti ellenőrzéseket, a fejezetszintű államháztartási belső ellenőrzéseket, a HM mint intézmény államháztartási belső ellenőrzését, a HM szervek egyéb szakterületi belső ellenőrzési feladatait, továbbá az utasítás hatálya alá tartozó bármely honvédelmi szerv bármely jogcímen külföldön végrehajtandó ellenőrzéseit. A terv önálló fejezetekben tartalmazza
a) a fejezetszintű komplex ellenőrzéseket,
b) az átfogó ellenőrzéseket, ezen belül
ba) a fejezetszintű felügyeleti átfogó törvényességi ellenőrzéseket;
bb) a parancsnoki elöljárói felügyeleti átfogó ellenőrzéseket;
bc) az elöljárói felügyeleti átfogó szakellenőrzéseket,
bd) a NATO és nemzeti OPEVAL/TACEVAL ellenőrzéseket,
c) a témavizsgálatokat, ezen belül
ca) a fejezetszintű felügyeleti törvényességi témavizsgálatokat;
cb) a parancsnoki elöljárói felügyeleti témavizsgálatokat;
cc) az elöljárói felügyeleti szakmai témavizsgálatokat,
d) a célellenőrzéseket, ezen belül
da) a fejezetszintű felügyeleti törvényességi célellenőrzéseket;
db) a parancsnoki elöljárói felügyeleti célellenőrzéseket;
dc) az elöljárói felügyeleti szakmai célellenőrzéseket,
e) az utóellenőrzéseket, ezen belül
ea) a fejezetszintű felügyeleti törvényességi utóellenőrzéseket;
eb) a parancsnoki elöljárói felügyeleti utóellenőrzéseket;
ec) az elöljárói felügyeleti szakmai utóellenőrzéseket,
f) a külföldön végrehajtandó ellenőrzéseket (típus szerint),
g) a fejezetszintű államháztartási belső ellenőrzéseket,
h) a HM mint intézmény államháztartási belső ellenőrzéseit,
i) a HM szervezeti és szakterületi belső ellenőrzéseit, ezen belül
ia) a vezetői ellenőrzéseket;
ib) a munkafolyamatba épített, a határidőhöz kötött ellenőrzési feladatokat.
(4) A tervben meg kell határozni az ellenőrzés vezetéséért felelős szervet, az ellenőrzésben közreműködő, illetve az ellenőrzésre kerülő honvédelmi szerveket, valamint az ellenőrzés és a jelentés előterjesztésének idejét.
(5) A HM ellenőrzési terv összeállítását a HM Ellenőrzési Főosztály (a továbbiakban: HM EF) koordinálja az érintett szervek vezetőinek javaslatai alapján. Az egyes területek ellenőrzéseinek tervezéséért felelős szervezetek az éves ellenőrzési tervjavaslataikat a tárgyévet megelőző év október 31-ig – a Honvéd Vezérkari szervek tervjavaslatait a Honvéd Vezérkar Vezérkari Iroda összesítése mellett – a HM EF-re megküldik. A tervjavaslatokat úgy kell összeállítani, hogy azok legyenek összhangban a stratégiai ellenőrzési terv adott évre tervezett fejezeti felügyeleti ellenőrzési feladataival és tartalmazzák a tárgyévet követő első negyedévre tervezett ellenőrzési feladatokat is. Az államháztartási belső ellenőrzések tervezését az átruházott hatáskörrel rendelkező szervekkel, valamint más érintett honvédelmi szervekkel egyeztetve a vonatkozó jogszabályi4 előírások alapján a HM KVEH főigazgató úgy szervezi, hogy a szükséges adatok a HM ellenőrzési terv összeállításához a meghatározott időpontra rendelkezésre álljanak.
(6) Külföldön végzendő ellenőrzések esetén az ellenőrzést – figyelemmel a 10. § (6) bekezdésében foglaltakra, valamint a külföldi szolgálatot teljesítő katonai szervezetek ellenőrzési rendjéről szóló HM utasításra – az ellenőrzött szervezet jellegéhez igazodva, a takarékos gazdálkodás követelményeinek figyelembevételével, az érintett ellenőrző szervezetek között, a HM Védelempolitikai Főosztály (a továbbiakban: HM VPF) és az MH ÖHK által összehangoltan kell tervezni és végrehajtani. Az ellenőrzést végrehajtani kívánó honvédelmi szervek éves ellenőrzési tervjavaslataikat a tárgyévet megelőző év október 20-ig a HM VPF részére megküldik, majd a HM VPF a koordinált, egyeztetett javaslatokat – a HM védelempolitikai helyettes államtitkár, valamint a HM védelemgazdasági helyettes államtitkár ellenjegyzését követően – október 31-ig a HM EF részére átadja.
(7) A HM éves és stratégiai ellenőrzési terveit a HM EF a HM szervekkel és szervezetekkel együttműködve készíti elő, és a HVKF egyetértését követően a HM közigazgatási államtitkár (a továbbiakban: HM KÁT) terjeszti a miniszterhez jóváhagyásra a tárgyévet megelőző év december 15-éig.
(8) Az ellenőrzések koordinálásánál és a HM fejezet ellenőrzési terveinek összeállításánál alapvető szempontként kell figyelembe venni, hogy az államháztartási belső ellenőrzések – különösen a HM fejezet belső ellenőrzési egysége (HM KVEH) által a meghatározott szervekre, illetve területre irányulóan végzett fejezetszintű ellenőrzéseknek a vonatkozó jogszabályban előírt rendszerű, kockázatelemzés módszerén alapuló – megvalósítása elsődleges kötelezettség, amelyet a más típusú ellenőrzések nem váltanak ki.
(9) A HM fejezet fejezetszintű, illetve a HM, mint intézmény államháztartási belső ellenőrzésének éves, középtávú és stratégiai terveit a vonatkozó jogszabályi előírások alapján a HM fejezet belső ellenőrzési egysége (HM KVEH) készíti elő és terjeszti elő a honvédelmi miniszterhez jóváhagyásra.
13. § (1) Az MH KPSZH, a HM ÖLTP, az MH középszintű vezető szervei, az MH BHP, az MH ÖHK 1+2 év és éves szinten tervezi az ellenőrzést.
(2) Az 1+2 éves stratégiai ellenőrzési terv az elöljárói felügyeleti átfogó ellenőrzésekre terjed ki, azon belül külön csoportban kerülnek meghatározásra a parancsnoki elöljárói felügyeleti ellenőrzések, valamint az elöljárói felügyeleti szakellenőrzések. A tervben szerepeltetni kell a HM stratégiai ellenőrzési tervéből az érintett szervezetre, illetve az alárendeltjeire vonatkozó ellenőrzéseket. Az 1+2 éves stratégiai tervet évente a gördülő tervezés módszerével a következő három évet átfogóan kell aktualizálni, figyelemmel a HM stratégiai tervében szereplő ellenőrzésekre.
(3) Az éves ellenőrzési terv állapítja meg az év során az érintett szerv által az alárendeltek körében elrendelésre kerülő parancsnoki elöljárói felügyeleti ellenőrzéseket, az elöljárói felügyeleti szakellenőrzéseket, valamint az érintett szerv belső ellenőrzési feladatait. A tervben szerepeltetni kell a HM éves ellenőrzési tervéből az érintett szervezetre, illetve alárendeltjeire vonatkozó ellenőrzéseket. A terv önálló fejezetekben tartalmazza
a) a 12. § (3) bekezdésének a-i) pontjai szerint az érintett szervezetnél, illetve alárendeltjeinél végrehajtásra kerülő ellenőrzéseket
b) az átfogó ellenőrzéseket, ezen belül
ba) a parancsnoki elöljárói felügyeleti átfogó ellenőrzéseket;
bb) az elöljárói felügyeleti átfogó szakellenőrzéseket;
bc) a NATO és nemzeti OPEVAL/TACEVAL ellenőrzéseket,
c) a témavizsgálatokat, ezen belül
ca) a parancsnoki elöljárói felügyeleti témavizsgálatokat;
cb) az elöljárói felügyeleti szakmai témavizsgálatokat,
d) a célellenőrzéseket, ezen belül
da) a parancsnoki elöljárói felügyeleti célellenőrzéseket;
db) az elöljárói felügyeleti szakmai célellenőrzéseket,
e) a saját intézményi államháztartási belső ellenőrzéseit,
f) az utóellenőrzéseket, ezen belül
fa) a parancsnoki elöljárói felügyeleti utóellenőrzéseket;
fb) az elöljárói felügyeleti szakmai utóellenőrzéseket,
g) a honvédelmi szerv szervezeti és szakterületi belső ellenőrzéseit, ezen belül
ga) a vezetői ellenőrzéseket;
gb) a munkafolyamatba épített, a határidőhöz kötött ellenőrzési feladatokat.
(4) A tervben meg kell jelölni az ellenőrzés vezetéséért felelős elöljáró szerv vezetőjét, parancsnokát, az ellenőrzésben közreműködő honvédelmi szerveket, valamint az ellenőrzésre kerülő szervezetet.
(5) A HM KPSZH, az MH ÖLTP, az MH középszintű vezető szervei, az MH BHP, az MH ÖHK parancsnokai által kijelölt szervek végzik az elöljárói ellenőrzési tervek összeállításának koordinálását, főigazgatói, illetve parancsnoki jóváhagyásra történő előterjesztését.
14. § A 12–13. §-ban nem érintett honvédelmi szervek éves munkatervükben tervezik szervezeti és szakterületi belső ellenőrzéseiket. A terv tartalmazza az elöljárók által az érintett szervezetnél végrehajtásra kerülő fejezetszintű, illetve elöljárói felügyeleti ellenőrzéseket is.
15. § (1) Az ellenőrzések megfelelően átgondolt, összehangolt tervezése biztosítja, hogy a honvédelmi szerveket a szükségesnél gyakoribb átfogó ellenőrzés ne terhelje.
(2) Azon honvédelmi szervnél, amelynél fejezetszintű komplex ellenőrzést hajtanak végre, a tárgyévi HM (HVK) által végrehajtandó ellenőrzéseket lehetőleg a komplex ellenőrzés keretében, annak végrehajtása idejére kell tervezni.
(3) Egy honvédelmi szervezetnél egy időben több szinten elrendelt ellenőrzés nem folytatható. Előre nem tervezhető, váratlan egybeesés esetén az alacsonyabb szintű ellenőrzést fel kell függeszteni.
(4) Amennyiben az ellenőrzésre tervezett szervezet egy-egy szakterületén nemzeti vagy NATO/EU hatósági ellenőrzés került végrehajtásra, a szakterületért felelős vezető annak eredményét részben vagy egészben elfogadhatja.
(5) Azonos szakterületen, ellenőrzési témában - tárgyévben - lefolytatott különböző szintű ellenőrzések megállapításai közül a magasabb szintűét kell meghatározóként elfogadni, és az ott kapott értékelést súlyozottan figyelembe venni.
Az ellenőrzések előkészítésének és végrehajtásának rendje
16. § (1) A felügyeleti ellenőrzéseket ellenőrzési program (ellenőrzési terv) alapján kell végrehajtani.
(2) Az ellenőrzési programot az ellenőrzés előkészítéséért felelős (koordináló) szerv állítja össze és terjeszti az ellenőrzés elrendelésére jogosult vezető, parancsnok elé jóváhagyásra.
(3) Az ellenőrzési program tartalmazza
a) az ellenőrző szervezet megnevezését;
b) az ellenőrizendő szerv megnevezését;
c) az ellenőrzés témáját, célját;
d) az ellenőrzés típusát, módszereit;
e) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást;
f) az ellenőrizendő időszakot;
g) az ellenőrzés tervezett időtartamát;
h) az ellenőrző bizottság vezetőjét, tagjait, katonai vagy személyi igazolványuk számát;
i) az albizottságok összetételét, katonai vagy személyi igazolványuk számát, feladatait;
j) az ellenőrzés részletes feladatait;
k) az ellenőrzés végrehajtásának ütemtervét;
1) a rész és a különböző összegző, összefoglaló jelentések elkészítésének, az összefoglaló jelentés előterjesztésének határidejét;
m) az értékelés módját, időpontját;
n) szükség szerinti egyéb rendszabályokat;
n) a kiállítás keltét;
o) az elrendelésre jogosult aláírását.
(4) Az ellenőrzést az ellenőrzött szerv vezetőjének, parancsnokának az ellenőrzési program megküldésével a helyszíni vizsgálat megkezdése, illetve az adatbekérés határideje előtt komplex, illetve átfogó ellenőrzés esetén legalább 14, témavizsgálat, cél- és utóellenőrzés esetén legalább 7 nappal korábban be kell jelenteni, az elöljáró vezetők egyidejű tájékoztatása mellett.
17. § (1) A jóváhagyott ellenőrzési program alapján az ellenőrzés vezetője meghatározza az ellenőrző bizottság tagjai személyre szóló feladatait.
(2) Az ellenőrző állományt a bizottság (albizottság) vezetője készíti fel az ellenőrzésre.
(3) Az ellenőrök a felkészülés során részletesen tanulmányozzák a szakterületre vonatkozó jogszabályokat és belső rendelkezéseket, a szervezet tevékenységének végrehajtását meghatározó körülményeket. Az ellenőrök a bizottság (albizottság) vezetője – részletes munkaprogramban meghatározott – útmutatásának megfelelően felkészülnek az ellenőrzésre.
(4) Az ellenőrzés vezetője – az ellenőrzési program jóváhagyását követően kidolgozott ellenőrzési ütemterv alapján – az ellenőrzés megkezdésekor tájékoztatja az ellenőrzésre kerülő szervezet vezetőjét, parancsnokát az ellenőrzés tervezett lefolyásáról.
18. § (1) Az ellenőrzési program előkészítésével egy időben az albizottságok, szakcsoportok vezetői elkészítik programjaikat, amelyek részletesen tartalmazzák a bizottság, albizottság, szakcsoport, valamint az ellenőrző személyek részletes feladatait. A programokat az ellenőrzés vezetője hagyja jóvá.
(2) Az ellenőrző állománynak az ellenőrzésre való felkészülés során tanulmányoznia kell az ellenőrzésre kerülő szervezetre, különösen a szervezet általános helyzetére, az ellenőrzés tárgyára vonatkozó adatokat, jelentéseket, a korábbi ellenőrzések, vizsgálatok tapasztalatait.
Komplex ellenőrzés előkészítése, végrehajtása és értékelése
19. § (1) A 9. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti ellenőrzés előkészítése a HM ellenőrzési főosztályvezető (a továbbiakban: HM EF főov.) koordinálásával az alábbiak szerint történik
(2) Az egyes ellenőrzések előkészítésére és végrehajtására – a HM EF főov. javaslatára – a miniszter az éves ellenőrzési tervben bizottságvezetőt és bizottságot jelöl ki.
(3) A bizottság vezetője az ellenőrzési programot a HM KÁT útján – a HVKF egyetértésével – az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 45 nappal jóváhagyásra előterjeszti a miniszterhez.
(4) Az ellenőrzés előkészítéséről és végrehajtásáról az ellenőrző bizottság vezetője gondoskodik. Az ellenőrzést az ellenőrzés területeinek, szakterületeinek megfelelően albizottságok végzik. Az albizottságok vezetőit, tagjait, valamint az ellenőrzés célját, területeit és az értékelés rendjét a szakterületért felelős vezetők javaslatai alapján a bizottság vezetője határozza meg.
(5) A bizottság tagjainak és az albizottságok vezetőinek felkészüléséről a bizottság vezetője, az albizottságok tagjainak felkészítéséről az albizottsá-gok vezetői gondoskodnak. Az albizottságok vezetői az ellenőrzés megkezdése előtt ellenőrzik az ellenőrzésre kijelölt személyek felkészültségét.
(6) Az ellenőrzés keretében lefolytatott helyszíni vizsgálat végrehajtható egy ütemben összefüggően, vagy az egyes területek felmérése közötti időeltolódással, azonban teljes időtartama a 30 munkanapot nem haladhatja meg.
(7) Az ellenőrzés alkalmával az értékelés annak megállapítására irányul, hogy az ellenőrzött szervezet miképpen felel meg a 8. §-ban meghatározott ellenőrzési területeknek. A rendeltetésre való alkalmasságot – figyelembevéve a szervezet sajátosságait, valamint az ellenőrzés tartalmi követelményeit – az ellenőrzési program mellékleteként kiadott egységes értékelési mutatók alapján kell megállapítani.
(8) Az értékelés részét képezik az ellenőrzésben érintett szervezet elöljáró szervei által – az előző ellenőrzéstől eltelt időszakban – végrehajtott ellenőrzések értékelései, valamint a végrehajtott gyakorlatok eredményei.
(9) Az MH katonai szervezetei által – az ellenőrzés keretében – végrehajtott gyakorlat értékelését a bizottság vezetőjének egyetértésével a gyakorlat vezetője végzi.
(10) Az albizottságok az ellenőrzés befejezése után a megállapításokról jelentenek a bizottság vezetőjének és tájékoztatják az ellenőrzött szervezet vezető állományát. Az észrevételek figyelembevételével – de legkésőbb 15 napon belül – véglegesítik ellenőri jelentéseiket, amelyeket a bizottság vezetőjének terjesztenek fel. A bizottság vezetője az összefoglaló jelentést az ellenőrzés befejezése után 30 napon belül jóváhagyásra előterjeszti a miniszterhez.
(11) Az ellenőrzött szervezet parancsnoka (vezetője) az összefoglaló jelentés jóváhagyását követő 10 napon belül megtartja értékelését az ellenőrzött szervezet vezető állománya részére.
OPEVAL/TACEVAL ellenőrzések
20. § (1) A Harcászati Értékelő Programok rendeltetése az MH katonai szervezeteinek szövetségesi kötelezettségeiből adódó feladatokra való felkészültségének felmérése és értékelése. A programok a NATO és nemzeti OPEVAL/TACEVAL ellenőrzések keretében valósulnak meg, melyek végrehajtását NATO szabályzók, követelmények, útmutatók, valamint HM utasítás és HM KÁT–HVKF együttes intézkedés5 szabályozza.
(2) Az OPEVAL program a NATO Szövetséges Hadműveleti Főparancsnokság (Allied Command Operations, továbbiakban: ACO) hadműveleti alárendeltségébe felajánlott erők ellenőrzésére szolgál. A felmérést és értékelést nemzeti csoport végzi, NATO megfigyelők jelenlétében.
(3) A TACEVAL program az ACO hadműveleti alárendeltségébe felajánlott és a légierő, ACO által közvetlenül vezetett NATO parancsnokság alá helyezett erőinek ellenőrzésére szolgál. A felmérést, értékelést nemzetközi ellenőrző csoport hajtja végre.
(4) A nemzeti OPEVAL/TACEVAL program az MH katonai szervezeteinél a kötelékkiképzés és a hadműveleti képességek harcászati szintű ellenőrzésére szolgál. A felmérést és értékelést nemzeti csoport végzi.
Az ellenőrzés tapasztalatainak összegzése
21. § (1) A helyszíni ellenőrzés befejeztével az ellenőrzés vezetője az ellenőrzött szervezet vezetőjét (parancsnokát) a főbb tapasztalatokról szóban tájékoztatja. A tájékoztatást követően az ellenőrzött szervezet vezetőjének (az érintett szolgálati személyeknek) lehetőséget kell biztosítani a vizsgálattal kapcsolatban felmerült vitás kérdések tisztázására.
(2) Az ellenőrzést a tapasztalatok elemzése, feldolgozása és összegzése követi a helyi lehetőségek és sajátosságok, az ok-okozati összefüggések figyelembevételével.
(3) Az ellenőrzés megállapításait, eredményét, a problémák megoldását célzó intézkedési javaslatokat összefoglaló ellenőrzési jelentésbe kell foglalni. A jelentést az ellenőrző bizottság vezetője írja alá és terjeszti fel az ellenőrzést elrendelő vezetőnek (elöljárónak). Külföldön végrehajtott fejezeti felügyeleti törvényességi ellenőrzésről, a fejezetszintű államháztartási belső ellenőrzésről, valamint a hatósági ellenőrzésről önálló ellenőrzési jelentés készül. Az ellenőrzöttek részére az összefoglaló ellenőrzési jelentés, illetve az önálló jelentések egy-egy példányát az ellenőrzést elrendelő – egyidejű feladatszabás mellett – további felhasználásra megküldi. Az összefoglaló ellenőrzési jelentés egy példányát tájékoztatás céljából meg kell küldeni az ellenőrzött szervezet közvetlen elöljárójának.
(4) A 10. § (1) bekezdésben felsorolt szervek és szervezetek szintjén végrehajtott ellenőrzések vezetője az írásbeli jelentések egy példányát vagy hiteles másolatát, az ellenőrzést elrendelő vezető (parancsnok) jóváhagyását követően – 8 munkanapon belül – a HM EF főov. részére az ellenőrzések tapasztalatai értékelésének összeállítása céljából megküldi.
(5) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés elkészítésének határidejét az ellenőrzést elrendelő határozza meg a vonatkozó előírások figyelembevételével.
(6) Az ellenőrzések írásba foglalásának formái: ellenőrzési jegyzőkönyv, ellenőri részjelentések, egyes szervezeteket érintően ellenőrzési jelentés és összefoglaló ellenőrzési jelentés.
(7) Az ellenőrzés során az ellenőrnek büntető-, szabálysértési-, kártérítési-, fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, illetve mulasztás feltárása esetén ellenőrzési jegyzőkönyvet kell készíteni.
(8) Az ellenőrzési jegyzőkönyv tartalmazza
a) az ellenőrző és az ellenőrzött szerv megnevezését;
b) az ellenőrzési jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét;
c) az ellenőrzés tárgyát;
d) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást;
e) az ellenőr(ök) nevét és beosztását;
f) a személyi és anyagi felelősség megállapítása alapjául szolgáló mulasztásokat, szabálytalanságokat, károkozásokat, egyéb jogszabálysértő cselekményeket, hivatkozva a megállapításokat alátámasztó okmányokra, és megjelölve, hogy konkrétan mely jogszabályi előírásokat sértették meg;
g) a felelősként megjelölt személyek nevét, beosztását;
h) a jegyzőkönyvi megállapítást tevő ellenőr nevét, aláírását;
i) a felelősként megjelölt személy nyilatkozatát, amelyben aláírásával igazolja, hogy a jegyzőkönyv reá vonatkozó kivonatát megkapta, a benne foglaltakat megismerte, és tudomásul veszi, hogy 3 napon belül írásban köteles nyilatkozni az ellenőr részére a megállapítások, illetőleg a terhére felróttak elismeréséről vagy el nem ismeréséről;
j) az ellenőrzött szerv vezetőjének aláírását az ellenőrzési jegyzőkönyv átvételének elismeréséről.
(9) Az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz, illetve a nyilatkozathoz csatolni kell a megállapításokat, illetve az esetleges ellenvetéseket alátámasztó iratokat.
(10) Az ellenőrzés vezetője az írásbeli magyarázat elfogadásáról vagy elutasításáról 7 napon belül írásban tájékoztatja a felelőssé tett személyt.
(11) Az ellenőrzés lezárásakor az összefoglaló ellenőrzési jelentésben a felelősség kérdésére ki kell térni és indokolt esetben a felelősségre vonás iránti eljárást kezdeményezni a hatáskörrel rendelkező felé.
(12) Az ellenőri jelentés (részjelentés) tartalmazza
a) az ellenőrzött szervezet(ek) megnevezését;
b) az ellenőrző szervezet megnevezését;
c) az ellenőrzést végző személyek megnevezését;
d) az ellenőrzésre vonatkozó felhatalmazás megjelölését;
e) az ellenőrzött időszakot;
f) az ellenőrzés kezdetét és végét;
g) a vizsgálat célját, feladatait;
h) az ellenőrzés megállapításait az ellenőrzési program pontjainak sorrendjében;
i) a következtetéseket és javaslatokat;
j) az ellenőrzött időszakban hivatalban volt és lévő vezetők nevét, beosztását;
k) a jelentés dátumát és az ellenőrzésben résztvevő állomány aláírását.
(13) A jegyzőkönyvek, jelentések megállapításait úgy kell megfogalmazni, hogy az ellenőrzött szerv működése objektíven értékelhető legyen és vegye figyelembe a működésre ható előnyös és hátrányos összefüggéseket. A kedvezőtlen irányzatok, hibák, hiányosságok rögzítése mellett rá kell mutatni azok okaira, valamint következményeire (kihatásaira), hivatkozni kell azokra a jogszabályokra és belső rendelkezésekre, amelyeknek előírásait megsértették, és utalni kell a feladatok követelmények szerinti megvalósulása érdekében foganatosított intézkedések tartalmára.
(14) Az összefoglaló ellenőrzési jelentésnek tartalmaznia kell a (12)–(13) bekezdésekben, illetve az ellenőrzési jelentésnek a (13) bekezdésben foglaltakat, büntető-, szabálysértési-, kártérítési-, fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, illetve mulasztás feltárása esetén tartalmazniuk kell a (8) bekezdésben foglaltakat. A jelentésben lényegre törő, az eredményeket és hiányosságokat összefoglaló, rövid értékelést kell adni. A jelentés elkészítéséért, a levont következtetésekért az ellenőrző bizottság vezetője, a megállapítások valódiságáért és alátámasztásáért a vizsgálatot végzők felelősek.
(15) A honvédelmi szervek belső ellenőrzésének megállapításait dandár-, egységszintű ellenőrzés esetén ellenőri jelentésben, vagy az ellenőrzési füzetben kell rögzíteni.
Az ellenőrzés tapasztalatainak értékelése
22. § (1) Az ellenőrzés végén az ellenőrzött szervezetet, a végzett munkát, az eredményeket és hiányosságokat – a feladatok, követelmények teljesítésének mérésére alkalmas előírások alapján – a valóságos helyzetet tükrözve az ellenőrzés vezetője, vagy az összefoglaló jelentés alapján a szervezet vezetője értékeli.
(2) Az ellenőrzött köteles az ellenőrzés tapasztalatait feldolgozni és a hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet készíteni, amelynek egy példányát az ellenőrző szervezet vezetőjének előterjeszteni. A tervben meghatározottak végrehajtását az ellenőrző figyelemmel kíséri, indokolt esetben kezdeményezi és/vagy végrehajtja az utóellenőrzést.
(3) Az ellenőrzések tapasztalatait a legszélesebb körben hasznosítani kell. A HM szervek és a 10. § (1) bekezdésben felsorolt szervezetek vezetői az éves- és szakterületenkénti ellenőrzéseik összegzett értékelését és tapasztalatait – évente – január 31-ig a HM EF főov. részére megküldik. A rendeltetéssel összefüggő ellenőrzések tapasztalatairól évente összegzés készül, amelyet a HM EF főov. állít össze és a HVKF egyetértését követően a HM KÁT terjeszt elő a miniszterhez.
(4) Az államháztartási belső ellenőrzésekről a jogszabályban meghatározottak szerint az átruházott hatáskörrel rendelkező, más érintett honvédelmi szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést, valamint a saját éves ellenőrzési jelentést, illetve a megbízhatósági ellenőrzési jelentést a HM KVEH főigazgató – a HM KÁT és a HVKF egyetértésével – terjeszti elő jóváhagyásra a honvédelmi miniszternek.
AZ ELLENŐRZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK, KÖTELESSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG
23. § (1) Az ellenőrző személy az ellenőrzés érdekében jogosult
a) a biztonsági korlátozó és titokvédelemi intézkedések megtartásával az ellenőrzött szervezetnek az ellenőrzés tárgyával összefüggő valamennyi objektumába, helyiségébe belépni;
b) az ellenőrzöttek szolgálati tevékenységét vizsgálni (megtekinteni), azzal kapcsolatban kérdéseket feltenni, arra a kérdés tartalmának megfelelően teljes körű tájékoztatást megkapni;
c) a titokvédelemre vonatkozó előírások megtartásával mindazon iratba, okmányba betekinteni, amelyek ismerete szükséges, amennyiben betekintési jogosultsággal rendelkezik;
d) a feladatával összefüggő okmányról, iratról az ügyviteli szabályok betartásával másolatot, vagy kivonatot készíteni;
e) az ellenőrzés tárgyával összefüggő kérdésekben az ellenőrzött szervezet állományába tartozóktól tájékoztatást kérni;
f) indokolt esetben – elöljárója, illetve az ellenőrző szerv vezetője útján – szakértő kirendelését kezdeményezni.
(2) Az ellenőrző személy az ellenőrzés érdekében köteles
a) ellenőrzési munkája során az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályban, az ellenőrzési programban foglaltakat, valamint az őt megbízó rendelkezéseit maradéktalanul betartani;
b) az ellenőrzött szervnél, illetve annak részegységeiben a biztonsági szabályokat betartani;
c) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzendő szerv vezetőjét tájékoztatni és megbízólevelét (Nyílt Parancsát) bemutatni;
d) az objektív vélemény kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni;
e) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni;
f) az ellenőrzés alatt megismert állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, illetve jogszabályban meghatározott adatvédelmi kötelezettségének eleget tenni;
g) haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrző szervezet vezetőjének, ha az ellenőrzés során bűncselekményre utaló körülmény merül fel, vagy a munka-, vagy környezetvédelmi előírások durva megsértése tapasztalható;
h) az ellenőrzés befejezését követően megállapításait az ellenőrzött szerv vezetőjével, valamint a vonatkozó részek tekintetében a felelőssé tett személyekkel ismertetni és azok írásbeli észrevételeit – az átvétel igazolásával – átvenni. Az írásbeli észrevételeket jelentéséhez mellékelni, az észrevételeket az eljárásban figyelembe venni és az észrevételek parancsnoki (vezetői) elbírálására javaslatot tenni. A szóban tett észrevételeket azonnal írásba foglalni, és a bejelentővel aláíratni;
i) az átvett dokumentumokról átvételi elismervényt adni, illetőleg azokat hiánytalanul visszaszolgáltatni;
j) a vizsgálati megbízásával kapcsolatban, vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok fennállása esetén haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrző szervezet vezetőjének. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(3) Az ellenőrző személy felelős
a) az ellenőrzés időbeni és szakszerű elvégzéséért;
b) a tények, jelenségek és összefüggések tárgyilagos megállapításáért;
c) a jogszabálysértések bizonyítási eszközeinek megőrzéséért;
d) a szolgálati és magántitok megtartásáért;
e) az összeférhetetlenség jelentéséért.
Az ellenőrzött jogai és kötelességei
24. § (1) Az ellenőrzött jogosult
a) az ellenőr igazolványának, illetve megbízólevelének (Nyílt Parancsának) bemutatását kérni, ennek hiányában az ellenőrzést megtagadni;
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni és az észrevételekre szóban vagy írásban választ kapni;
c) személyes felelősségével kapcsolatban adott írásbeli magyarázatára írásban választ kapni;
d) titoktartási kötelezettség esetén – amennyiben ennek feloldását az ellenőr nem szerezte meg – a titoktartási kötelezettség alá vont témában az információ szolgáltatását, a dokumentum bemutatását vagy átadását megtagadni;
e) az ellenőr, vagy mások testi épségének és egészségének megóvása, valamint a vagyon védelme érdekében az ellenőr belépését, mozgását az adott területre, objektumra érvényes biztonsági előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni. (E korlátozás nem minősül az ellenőrzés akadályozásának.)
f) szakértői és/vagy jogi segítséget igénybe venni.
(2) Az ellenőrzöttek kötelesek
a) az ellenőrzés feltételeit biztosítani, végrehajtását segíteni;
b) az ellenőr részére a szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, kérés esetén az eredeti iratokat – másolat és átvételi elismervény ellenében – az ellenőrnek átadni;
c) a 23. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak fennállása esetén, erre a tényre és a lehetséges eljárási módra az ellenőr figyelmét felhívni;
d) az ellenőr kérésére, a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni;
e) az ellenőrzés során feltárt hibák kijavítása céljából a saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket a megadott határidőre megtenni, és erről az ellenőrző szerv vezetőjét – az ellenőrzött szerv vezetője útján – tájékoztatni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. § (1) Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba.
(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a honvédelmi tárca komplex ellenőrzési rendjéről szóló 38/2002. (HK 14.) HM utasítás, valamint az azt módosító 18/2003. (HK 7.) HM utasítás és a 63/2003. (HK 17.) HM utasítás a hatályát veszti.
(3) Az államháztartási belső ellenőrzések, valamint a HM hatóságok által végzett hatósági ellenőrzések előkészítését és végrehajtását – amennyiben a vonatkozó jogszabályok és belső rendelkezések nem rendelkeznek eltérően – ezen utasítás előírásainak figyelembevételével kell végrehajtani.
(4) Jelen utasítás alkalmazásában államháztartási belső ellenőrzésen az Áht. 121/A. § szerinti belső ellenőrzést kell érteni.
(5) A HM gazdasági- és közhasznú társaságok ellenőrzési rendjét törvények és más jogszabályok szabályozzák.
Juhász Ferenc s. k.,
honvédelmi miniszter
Az utasítást az 52/2007. (HK 11.) HM utasítás 27. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, 2007. június 30. napjával.
_____________________
OPEVAL (OPERATION EVALUATION): A NATO tagországok szárazföldi alegységeinek ellenőrzésére kidolgozott és elfogadott program.
__________________
Az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. törvény.
A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény.
A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet.
A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XL26.) Korm. rendelet.
________________
A HM fejezet felügyeletét ellátó szerv egyes belső ellenőrzési jogosítványainak átruházásáról szóló 23/2004. (IX. 3.) HM rendelet.
_________________
A Harcászati Értékelő Programok alkalmazásáról szóló 42/2004. (HK 10.) HM utasítás.
A Harcászati Értékelő Programok végrehajtásáról szóló 43/2004. (HK 10.) HM KÁT–HVKF együttes intézkedés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás