949/H/2004. AB határozat
949/H/2004. AB határozat*
2009.04.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság Vác Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó szabályairól szóló 17/1996. (V. 14.) rendelet 5. § (8) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság Vác Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó szabályairól szóló 17/1996. (V. 14.) rendelet 5. § (8) bekezdés „amennyiben önkormányzati lakás bérlőjének, vagy a bérlő házastársának szerződésszegő magatartása miatt öt éven belül a bérleti jogviszonya megszűnt” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője (a továbbiakban: indítványozó) Vác Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó szabályairól szóló 17/1996. (V. 14.) rendelet (a továbbiakban: Ör.) 5. § (8) bekezdésének felülvizsgálatát és részleges megsemmisítését kérte. A támadott rendelkezés előírta, hogy az önkormányzati lakás szociális bérbeadása esetén milyen feltételeket kell figyelembe venni a pályázat elbírálásakor, azonban az indítványozó álláspontja szerint szociális szempontokon túli, más jellegű feltételeket is támasztott a támadott szabály. Mivel a lakások és helyiségek bérletére valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. § (1) bekezdésében szereplő jogalkotási felhatalmazás csak a szociális szempontok érvényesítését engedi szabályozni, az Ör. 5. § (8) bekezdésében szereplő szociális szempontokon túli feltételek alkotmányellenesek, az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sértik. Az indítványozó két feltétel megsemmisítését kérte, amelyek álláspontja szerint nem szociális jellegű feltételt támasztanak: szociális helyzet alapján bérlakás juttatására nem jogosult a pályázó, „amennyiben önkormányzati lakás bérlőjének, vagy a bérlő házastársának szerződésszegő magatartása miatt öt éven belül a bérleti jogviszonya megszűnt”; illetőleg „önkormányzati lakás bérlője és a lakást nem bocsátja a tulajdonos rendelkezésére”.
Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy az Ör. támadott rendelkezését Vác Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó szabályairól szóló 17/1996. (V. 14.) számú rendelet módosításáról szóló 19/2006. (IV. 28.) rendelet (a továbbiakban: Örm.) 7. §-a módosította. A 2006. május 1-jén hatályba lépett módosított Ör. 5. § (8) bekezdése a két támadott feltétel közül nem tartalmazza a következőt: „amennyiben önkormányzati lakás bérlőjének, vagy a bérlő házastársának szerződésszegő magatartása miatt öt éven belül a bérleti jogviszonya megszűnt”. A hatályos Ör. 5. § (8) bekezdése továbbra is tartalmazza a másik támadott kizáró feltételt (,,önkormányzati lakás bérlője és a lakást nem bocsátja a tulajdonos rendelkezésére”).
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az utólagos normakontrollra irányuló vizsgálatot a régi helyébe lépő új szabályozás tekintetében akkor folytatja le, ha az tartalmilag a korábbival azonos és ezáltal azonos a vizsgálandó alkotmányossági probléma. [137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 138/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 579, 581.; 1425/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 844, 845.; 1314/B/1997. AB végzés, ABH 2000, 1049.] Tekintettel arra, hogy az indítványozó által felvetett alkotmányossági probléma a vitatott szabályozás hatályos szövegével kapcsolatosan részlegesen továbbra is fennáll, az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálatot az elbírálás idején hatályos szabályozás tekintetében végezte el.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintette rendelkezése:
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. Az Lt. érintett rendelkezése:
„3. § (1) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra (a továbbiakban: önkormányzati lakás) a tulajdonos önkormányzat – e törvény keretei között alkotott – rendeletében (a továbbiakban: önkormányzati rendelet) meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni. Az önkormányzati rendeletben meg kell határozni az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és vagyoni körülményekhez igazodó feltételeit. Az önkormányzati rendelet a nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén szabályozhatja a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő óvadék kikötésének lehetőségét és feltételeit.”
3. Az Ör. elbírálás idején hatályos támadott rendelkezése:
„5. § (8) Szociális helyzet alapján bérlakás juttatására nem jogosult a pályázó:
a) amennyiben a pályázó, illetve a vele együtt költöző családtagja lakás, építési telek, üdülő ingatlannal rendelkezik. Ez alól kivételt képez a pályázó tulajdonában álló, de haszonélvezettel terhelt lakás, amennyiben azt a haszonélvező lakja, vagy
b) önkormányzati lakás bérlője és a lakást nem bocsátja a bérbeadó rendelkezésére, vagy
c) Lakásigénye mértékét meghaladó szobaszámú lakáshoz jutna, vagy
d) A pályázó és a lakásba vele együtt költözők egy főre jutó havi jövedelme meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 300%-át, egyedülálló nyugdíjas pályázó esetén ennek 200%-át.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint hatályban nem lévő jogszabály alkotmányellenességének vizsgálatára csak kivételesen, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-ának (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés és a 48. §-ában szabályozott alkotmányjogi panasz alapján kerülhet sor. Az indítvány nem az Abtv. 38. § (1) bekezdése vagy 48. §-a szerinti kérelem. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.; a továbbiakban: Ügyrend) 31. § a) pontja értelmében az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabály hatályát vesztette és ezzel az indítvány tárgytalanná vált.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 5. § (8) bekezdés indítványozó által támadott, jelenleg már nem hatályos kizáró feltétele – „amennyiben önkormányzati lakás bérlőjének, vagy a bérlő házastársának szerződésszegő magatartása miatt öt éven belül a bérleti jogviszonya megszűnt” – tekintetében az eljárást az Ügyrend 31. § a) pontja alapján megszüntette.
2. Az indítványozó azért támadta az Ör. 5. § (8) bekezdése b) pontját, mert a szociális célú bérbeadás tekintetében olyan kizáró feltételt támasztott a pályázóval szemben, amely állítása szerint nem áll összefüggésben annak szociális helyzetével. Az Lt. 3. § (1) bekezdése felhatalmazza és egyben kötelezi a helyi önkormányzat képviselő-testületét, hogy az önkormányzat tulajdonában álló lakások szociális célú bérbeadása tárgyában meghatározza az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és vagyoni körülményekhez igazodó feltételeit.
Az Alkotmánybíróság 47/1996. (X. 22.) AB határozatában hasonló tárgyú önkormányzati rendelet tekintetében vizsgálta az olyan rendelkezések alkotmányosságát, amelyek a szociális célú bérbeadás tekintetében szociális feltételeken túlmutató, további feltételeket is meghatároztak a szociális bérbeadásra nézve. „Az Lt. többször is említett 3. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati bérlakás bérbeadásának feltételeit a tulajdonos önkormányzat – rendeletében – szabályozza. E bekezdés második mondata pedig kifejezetten arra utal, hogy a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeit is rendeletben kell megállapítani. (...) Az Ör. 8. § kifogásolt (8) bekezdése olyan körülményeket is megjelöl a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeként (10 éves munkaviszony, vagy legalább 10 éves állandó, illetve ideiglenes bejelentés és tényleges ottlakás) amelyek vizsgálatából a leendő bérlő szociális bérlakásra való rászorultsága nem ítélhető meg, illetve nem a szociális helyzet összetevői. (...) A vázoltakból kitűnik, hogy az Ör. 8. § (8) bekezdése túlterjeszkedett az Lt.-ben foglalt felhatalmazáson, amikor a szociális helyzet alapján bérbeadásra kerülő lakás bérbeadása feltételeként nem a szociális helyzet körébe tartozó körülményeket is megjelölt. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság ezt a támadott előírást is törvényellenesnek minősítette és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette.” (ABH 1996, 328, 330–331.) Egy másik határozatában azonban arra is rámutatott az Alkotmánybíróság, hogy arra nem terjed ki az önkormányzat hatásköre, hogy a szociális feltételeken kívül eső szabályozást alkosson a szociális bérbeadás tekintetében. „Az Alkotmánybíróságnak az indítványozó által hivatkozott határozata törvényértelmezést, az akkor hatályos Ltv. értelmezését adta, nem szolgál alapul a jelen ügy elbírálásához. E határozatában az Alkotmánybíróság a támadott feltételeket (10 éves munkaviszony, 10 éves helyben lakás) érdemben, tartalmában nem bírálta el, hanem formai okból történt a megsemmisítés, mivel a támadott rendelkezés szociális feltételként nem szociális körülmények feltételként való meghatározásának törvényellenességét állapította meg. Ez a korábbi határozat az Ltv. 2006. március 31-én hatályba lépett módosítása – különösen az Ltv. 3. § (1) bekezdésének új rendelkezése – miatt sem vehető alapul az Ör. támadott rendelkezései elbírálásánál.” (1074/B/2004. AB határozat, ABH 2006, 1669, 1676.)
Az Ör. vizsgálandó 5. § (8) bekezdés b) pontja az Alkotmánybíróság megítélése szerint összefüggésbe hozható a szociális bérlakásra pályázó személy szociális helyzetével, rászorultságával, különösen vagyoni helyzetével, azon belül is lakáscélú elhelyezésre való jogosultságával, amire az önkormányzatnak az Ltv. 3. § (1) bekezdés keretei között alkotott rendeletét alapoznia kell. A pályázó vagyoni, szociális helyzetét jelentősen befolyásolja, hogy van-e olyan lakástulajdona, amelyet saját maga jogosult valamely saját jogcímen lakhatás céljából használni. Ezért zárja ki az Ör. 5. § (8) bekezdés a) pontja a szociális bérlakás juttatásából azt, akinek magának vagy vele együtt költöző családtagjának lakás, építési telek vagy üdülő ingatlan áll tulajdonában. Ugyanakkor alkivételt képez az az eset, ha bár tulajdonában áll ilyen ingatlan a pályázónak, de abban lakni nem jogosult, tekintettel arra, hogy az ilyen ingatlant haszonélvezet terheli és a haszonélvező ténylegesen abban az ingatlanban is lakik: ebben az esetben bár van lakástulajdona a szociális bérlakás pályázójának, abban lakni nem jogosult, mivel a haszonélvező jogosult a lakást birtokolni. Ehhez hasonló célja van az indítványozó által támadott másik feltételnek is, amennyiben ugyanis a szociális bérlakásra pályázó személy saját jogcímen jogosult bérlakás igénybevételére, használatára; elhelyezése, lakhatása biztosított. Az Ör. támadott 5. § (8) bekezdés b) pontja arra szolgál, hogy kizárja a visszaélés lehetőségét, ti. hogy a pályázó kétszeres „kedvezményt” vegyen igénybe azáltal, hogy szociális bérlakás juttatásában részesül annak ellenére, hogy elhelyezését éppen az önkormányzat által korábban rendelkezésre bocsátott bérlakás biztosítja. Az indítványozó által támadott feltétel tehát szorosan összefügg a szociális bérlakásra pályázó személy vagyoni, szociális helyzetével, emiatt az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2009. április 21.
|
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kovács Péter s. k., |
||
|
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||
|
|
||||
|
Dr. Kiss László s. k., |
||||
|
előadó alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás