• Tartalom

PÜ BH 2005/103

PÜ BH 2005/103

2005.03.01.
Szerződéses jogviszony fennállása alatt károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt a felet, akinek részéről a veszély fenyegeti, kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedése megtételére [Ptk. 318. §, 341. §].
Az alperes az 1986. szeptember 28. napján aláírt ajándékozási szerződéssel gyermekének, a felperesnek ingóságokat ajándékozott azzal, hogy az okiratban felsorolt tárgyak – az ékszerek kivételével – halála után a feleségének (a felperes édesanyjának) birtokában maradnak.
Az alperes házastársa azonban korábban, 1992-ben meghalt, majd a felek viszonya megromlott, egyes elajándékozott vagyontárgyak pedig kikerültek az alperes birtokából.
A felperes módosított keresetében elsődlegesen az ítélet rendelkező részében felsorolt tárgyak kiadására, másodlagosan pedig tételes bemutatásukra kérte az alperes kötelezését. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Az elsődleges kereset tárgyában döntését azzal indokolta, hogy a felek felfüggesztő feltételhez kötött ajándékozási szerződést kötöttek, amely érvényes, azonban még nem hatályosult; az említett szerződés alapján a felperes csupán kötelmi jogcímmel rendelkezik a tulajdonjog megszerzésére, azonban nem vált tulajdonossá. Mindezek miatt a felperes nem követelheti a szerződés teljesítését, az ingók kiadására tulajdonjoga alapján sem tarthat igényt és a birtoklásra egyéb jogcímmel sem rendelkezik. A másodlagos kereset vonatkozásában kiemelte: nincsen a felek között olyan jogviszony, amely számadási kötelezettséget keletkeztetett; az ajándékozási szerződés nem jár e következménnyel és tulajdonjog hiányában a felperes a tulajdonost megillető birtoklási jog részjogosítványával, a megtekintés jogával sem rendelkezik.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, amelyben kizárólag a másodlagos kereseti kérelmének elutasítását sérelmezte. Álláspontja szerint a felek között létrejött kötelmi jogviszony a Ptk. 277. §-a (2) és (3) bekezdéseinek megfelelően kötelezettségeket ró az alperesre: együtt kell működnie a felperessel, tájékoztatnia kell a lényeges körülményekről, elő kell segítenie a teljesítést, ennek körében pedig biztosítania kell a vagyontárgyak állagát és meglétét. Az érvényes kötelmi jogcím alapján a felperest megilleti a bemutatás joga, amely nem azonos a számadási kötelezettséggel.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Előrebocsátja a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Pp. 253. §-a (3) bekezdésének megfelelően az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül; fellebbezés hiányában nem vizsgálhatta, hogy helytálló-e az elsőfokú bíróság elsődleges kereseti kérelemmel kapcsolatos álláspontja, az ajándékozási szerződés alapján megtörtént-e a tulajdonjog átruházása. Ennek folytán a másodfokú eljárás során az ítélkezés alapjául az a jogerős bírósági megállapítás szolgált, hogy a felek között érvényes, felfüggesztő feltételhez kötött ajándékozási szerződés jött létre, amelynek kapcsán a felperes kötelmi jogi jogcímen igényli az ajándékozás tárgyát képező ingóságok megtekintését.
Az alperes sem tagadta, hogy egyes, az ajándékozási szerződésben felsorolt ingóságok kikerültek a birtokából; ebből viszont az a következtetés vonható le, hogy fennáll az ajándékozási szerződés megszegésének, a felperes károsodásának veszélye, bekövetkezhet, hogy a szerződés annak hatályosulásakor már nem, vagy csak részben lesz teljesíthető.
A Ptk. 318. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződésszegésért való felelősségre valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének – ha a jogszabály kivételt nem tesz – nincs helye.
A most idézett rendelkezés folytán szerződéses jogviszonyban is alkalmazásra kerülő Ptk. 341. §-ának (1) bekezdése szerint pedig károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek a részéről a veszély fenyegeti, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére és – szükség szerint – biztosíték adására.
Mivel a fenyegető kár megelőzéséhez szükséges intézkedések körébe tartozik a felperesnek az a kérelme, hogy az alperes mutassa fel a veszélyeztetett vagyontárgyakat, a felperes másodlagos, a felek közti kötelmi jogi jogviszonyra alapított keresete ez okból alapos. Mindezek miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét részben, a másodlagos kereset vonatkozásában megváltoztatta, az alperest kötelezte, hogy tegye lehetővé a veszélyeztetett vagyontárgyak megtekintését, s az elsőfokú eljárás során felmerült költségek viselését a Pp. 81. §-a (1) bekezdésének megfelelően a pernyertesség-pervesztesség megváltozott arányaihoz igazította.
(Legf. Bír. Pf. I/A. 24.647/2002. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére