1039/B/2005. AB határozat
1039/B/2005. AB határozat*
2008.01.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály, az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság Solt Város Önkormányzatának az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2003. (IV. 15.) rendelete 40. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság Solt Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 167/2000. Képv.t.hat. számú határozata és az indítvány további részei tekintetében az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítvány és annak négy kiegészítése Solt Város Önkormányzata működésének számos területét terjedelmesen taglalva alkotmányellenességek sorát vélelmezte. Az indítványból kibonthatóan két döntés alkotmányellenességét állította. Álláspontja szerint alkotmányellenes Solt Város Önkormányzatának az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2003. (IV. 15.) rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) 40. § (2) bekezdése, mert „a személy nem ismerheti meg, hogy mi hangzott el róla a személyét illetően”. Emiatt az Alkotmány 2. § (1)–(2) bekezdései, a 8. § (1) bekezdése, 66. § (1) bekezdése, 70/A. § (1) bekezdése sérelmét is állította.
Az indítvány az állami irányítás egyéb jogi eszközének tekintette a képviselő-testület 167/2000. Képv.t.hat. számú határozatát és annak alkotmányellenességét állította, továbbá több más képviselő-testületi határozatot is alkotmányellenesnek vélt.
A fentieken túl az indítványozó számos ügye intézésének tapasztalatait ismertette. Részletesen kitért rendőrségi eljárásokra, továbbá személyhez fűződő jogok megsértése, valamint közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított sikertelen pereire.
Mindezek alapján az indítvány Solt Város Önkormányzata egész tevékenysége alkotmányellenességének felülvizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.”
„8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.”
„66. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) indítvánnyal érintett rendelkezései:
„12. § (3) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(4) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.”
„17. § (3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.”
3. Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezése:
„22. § (4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(5) A zárt ülés anyagába az arra jogosulatlan – a (4) bekezdésben fel nem sorolt – személy nem tekinthet be.”
„40. § (2) „A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.” [Ötv. 17. § (3) bekezdés]”
4. Az indítványban támadott határozat:
„167/2000. Képv.t.hat.
1.) Solt Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási hivatal 740/2000. számú törvényességi észrevételét nem fogadja el, és megvárja az ügy jogerős befejezését, mivel Németh József jogi képviselője sürgösségi indítványt terjesztett elő a Legfőbb Ügyészhez, hogy a Kalocsai Városi Bíróság jogerőre emelkedett végzése ellen jogorvoslati indítványt nyújtson be a Legfelsőbb Bírósághoz.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az indítványozó az SZMSZ 40. § (2) bekezdésének alkotmányellenességét azért állította, mivel „a személy nem ismerheti meg, hogy mi hangzott el róla a személyét illetően.”
Ez az álláspont a következők miatt nem megalapozott. Az SZMSZ 40. § (2) bekezdése nem az önkormányzat saját rendelkezése, hanem – miként jelzi is – az Ötv. 17. § (3) bekezdésének az átvétele. Amit az indítványozó hiányol, az nem itt, hanem az SZMSZ más részében található. Az SZMSZ 22. § (4) bekezdése ugyancsak átveszi az Ötv.-nek a zárt ülésre vonatkozó szabályát. Ennek alapján a képviselő-testület zárt ülésén a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
Az indítványozó esetében törvény nem írja elő kötelezően a meghívását a képviselő-testület zárt ülésére. Az ügy irataiból ugyanis az állapítható meg, hogy a képviselő-testület a támadott határozatával egy intézményvezetői állásról döntött és nem az indítványozót, hanem egy másik pályázót bízott meg az intézményvezetői feladattal. Törvény ugyan kötelezően nem írja elő a pályázó meghívását a képviselő-testület zárt ülésére, de a lehetőséget biztosítja. Ehhez kapcsolódik az SZMSZ 22. § (5) bekezdése, amely szerint „a zárt ülés anyagába az arra jogosulatlan – a (4) bekezdésben fel nem sorolt – személy nem tekinthet be.” Az Ötv. és az SZMSZ rendelkezéseinek egybevetéséből az következik, hogy az indítványozó érintett volt (pályázott az intézményvezetői megbízásra), az érintett pedig jogosult a betekintésre az SZMSZ 22. § (5) bekezdése alapján.
A képviselő-testület nyilvános ülésének anyagába bárki betekinthet. A zárt ülésre külön szabályok vonatkoznak. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Mind az Ötv., mind az SZMSZ lehetővé teszi az érintett meghívását a képviselő-testület zárt ülésére és az SZMSZ 22. § (5) bekezdése a zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe való betekintést is megengedi az érintettnek. Ezek a szabályok azonban nem az indítványozó által támadott SZMSZ 40. § (2) bekezdésében vannak, az indítványozó téves jogszabályhelyet jelölt meg, ezért az SZMSZ 40. § (2) bekezdésének alkotmányellenessége nem állapítható meg, az indítvány ebben a részében nem megalapozott.
2. Az indítványozó a 167/2000.Képv.t.hat. (a továbbiakban: Hat.) alkotmányellenességének a megállapítását és megsemmisítését arra hivatkozással kezdeményezte, hogy – véleménye szerint – a Hat. az állami irányítás egyéb jogi eszközének minősül. Kérte más képviselő-testületi határozatok alkotmányossági ellenőrzését is, továbbá az önkormányzat egész tevékenységének az alkotmányossági felülvizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. §-a határozza meg. Az Abtv. 1. § b) pontja alapján az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata. Az állami irányítás egyéb jogi eszközéről a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 46. § (1) a következőként rendelkezik: „Az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a kormánybizottságok, a tanácsok és a tanácsok végrehajtó bizottságai határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, a saját működésüket, és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket.” (Az Alkotmánybíróság megjegyzi: a tanácsok alatt az önkormányzatokat értjük.)
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Hat. egyedi ügyben hozott döntés, nem minősül az állami irányítás egyéb jogi eszközének, miként azok a más határozatok sem, amelyekre az indítványozó utal. Az Abtv. 1. §-a alapján az is megállapítható, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre a városi önkormányzat egész tevékenységének alkotmányossági felülvizsgálatára sem.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § b) pontja alapján, hatáskörének hiányában az indítványt ezekben a részeiben visszautasította.
Budapest, 2008. január 28.
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás