1063/B/2005. AB határozat
1063/B/2005. AB határozat*
2007.05.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros Közgyűlésének a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendelete 6. számú mellékletének III. fejezet 1. c) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló – az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésére alapított – indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros Közgyűlésének a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendelete 6. számú mellékletének III. fejezet 1. c) pontjával összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
3. Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros Közgyűlésének a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendelete 6. számú mellékletének III. fejezet 1. c) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló – az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére alapított – indítványt visszautasítja.
4. Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros Közgyűlésének a Budapest főváros közterületein és erdőterületein a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 38/1993. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelete 5. számú mellékletének „a jegykiadó automaták az 5 Ft-os és ennél nagyobb névértékű valamennyi pénzérmét felismerik és elfogadják” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
Az Alkotmánybírósághoz 2005. november 25-én benyújtott indítvány azt kifogásolta, hogy Budapest Főváros Közgyűlésének a járművel várakozás rendjét és a várakozás díját meghatározó rendeleti szabályai szerint a jegykiadó automaták nem fogadják el a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott bankjegyeket, csak az 5 forintos és ennél nagyobb névértékű pénzérméket.
Az indítványozók egyrészt kezdeményezték, hogy az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollra irányuló eljárásban semmisítse meg a Budapest főváros közterületein és erdőterületein a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 38/1993. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: R1.) 5. számú mellékletének „a jegykiadó automaták az 5 Ft-os és ennél nagyobb névértékű valamennyi pénzérmét felismerik és elfogadják” szövegrészét, valamint a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: R2.) 6. számú melléklete III. fejezet 1. c) pontját.
Az indítványozók kezdeményezték továbbá, hogy az Alkotmánybíróság állapítson meg mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet a rendeleti szabályozás hiányossága miatt.
Az indítványozók az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, valamint a 44/A. § (2) bekezdését jelölték meg az indítványban. A támadott, illetve a hiányos szabályozás – megítélésük szerint – egyfelől sérti a jogállamiság részét képező jogbiztonság követelményét. Másfelől a szabályozás ellentétes a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 31. § (2) bekezdésével, amely szerint a bankjegyeket mindenki köteles névértéken elfogadni. A törvénybe ütköző rendeleti szabályozás ezért – álláspontjuk szerint – ellentétes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével is.
Az indítványozók 2005. december 5-én újabb beadványt nyújtottak be, amelyben az R1. kifogásolt szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványukat visszavonták, tekintettel arra, hogy a szabályozás hatályát vesztette. Ugyanakkor az R2. 6. számú mellékletének III. fejezet 1. c) pontjával összefüggésben előterjesztett, utólagos normakontrollra, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló kérelmüket változatlan tartalommal fenntartották.
Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az R2. 62. § (2) bekezdésébe foglalt rendelkezés alapján az R1. 2005. július 1-jén hatályát vesztette.
Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról szóló 39/2006. (VII. 14.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: R2.mód.) 10. §-ának rendelkezése alapján az R2. 6. számú melléklete helyébe az R2.mód. 2. számú melléklete lépett. Az R2.mód. 11. §-a alapján a rendelet a kihirdetés napján, 2006. július 14-én lépett hatályba. Mindazonáltal az R1. módosított 6. számú mellékletének III. fejezet 1. c) pontja változatlan maradt.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. A Tv. indítvánnyal érintett rendelkezése:
„31. § (2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni.”
3. Az R2. 6. számú mellékletének indítvánnyal összefüggő rendelkezései:
„III. Technikai feltételek
1. Jegykiadó automaták:
a) a várakozóhelyek 80%-ától 50 méteren belül elérhetőek;
b) napi 24 órában biztosítják a jegyvásárlás lehetőségét;
c) az 5 forintos és ennél nagyobb névértékű valamennyi pénzérmét elfogadják;
d) parkolókártya-olvasóval rendelkeznek;
e) kedvezményes parkolójegy vásárlására jogosító parkolókártya esetén alkalmasak az e rendeletben meghatározott kedvezmény érvényesítésére;
f) mind készpénz, mind parkolókártya használata esetén megfelelő módon rögzítik a pénzügyi adatokat, amelyek a pénzügyi elszámoláshoz szükségesek;
g) a jegykiadó automatákon feltüntetésre kerül a parkolásüzemeltető szervezet neve, címe, telefonszáma, a várakozási díj és pótdíj összege.
2. Egységes mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszer:
a) a Fővárosi Önkormányzat rendeletében kötelezővé teszi az egységes mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszer használatát;
b) az egységes mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszert a parkolásüzemeltetők a rendelet hatálybalépésétől számított 180 napon belül kötelesek alkalmazni;
c) a parkolásüzemeltetők csak egységes mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszereket alkalmazhatnak. Azon mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszerek minősülnek egységes mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszernek, amelyek biztosítják a felhasználók szempontjából az egységes kezelést és eleget tesznek az alábbi követelményeknek: (...)”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az indítványozók első beadványukban kezdeményezték az R1. 5. számú mellékletének „a jegykiadó automaták az 5 Ft-os és ennél nagyobb névértékű valamennyi pénzérmét felismerik és elfogadják” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Később az indítványozók e tekintetben az indítványukat visszavonták.
Az R1.-et 2005. július 1-jével helyezte hatályon kívül az R2., az indítvány pedig 2005. november 25-én érkezett az Alkotmánybírósághoz. Következésképpen a támadott szabályozás az indítvány beérkezése előtt hatályát vesztette.
Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § f) pontja szerint az Alkotmánybíróság visszautasítja az indítványt, ha „a megsemmisíteni kért jogszabály az indítvány benyújtását megelőzően már hatályát vesztette”.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az R1. 5. számú mellékletének „a jegykiadó automaták az 5 Ft-os és ennél nagyobb névértékű valamennyi pénzérmét felismerik és elfogadják” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményező indítványt visszautasította.
2.1. Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján megvizsgálta, hogy az R2. 6. számú mellékletének III. fejezet 1. c) pontja ellentétes-e a Tv. 31. § (2) bekezdésével. A Tv. rendelkezése szerint magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni a bankjegyeket és érméket. A rendeleti szabály alapján a jegykiadó automaták az 5 forintos és ennél nagyobb névértékű pénzérméket fogadják el.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Tv. 31. § (2) bekezdése – a Magyar Nemzeti Bank pénkibocsátási jogkörét érintően – azt írja elő, hogy a kibocsátott magyar bankjegyeket és pénzérméket mindenki köteles névértéken elfogadni. A rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a különböző termékek és szolgáltatások díjának megfizetésekor ésszerű keretek között érvényesüljenek az egyes fizetési módok sajátosságai. Speciális fizetési módnak tekinthető, amikor kizárólag vagy alternatív módon automatánál lehet fizetni.
Az R2. 6. számú melléklete a járművel várakozás díjának megfizetéséhez szükséges technikai feltételeket tartalmazza. Ez alapján a várakozás díja többféleképpen fizethető meg: a szabályozás biztosítja a díjfizetés lehetőségét készpénzzel [III. fejezet 1.c) pont], illetve parkolókártyával [III. fejezet 1. d)–e) pont] a jegykiadó automatáknál, továbbá mobiltelefonon [III. fejezet 2. pont]. Mindezek alapján, tekintettel az automatánál történő fizetés sajátosságára, valamint az alternatív fizetési lehetőségekre, az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az R2. 6. számú mellékletének III. fejezet 1. c) pontja nem ellentétes a Tv. 31. § (2) bekezdésével. Ezért a támadott rendelkezés nem ellentétes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével sem.
Következésképpen az Alkotmánybíróság az R2. 6. számú mellékletének III. fejezet 1. c) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló – az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésére alapított – indítványt elutasította.
2.2. Az indítványozók álláspontja szerint az R2. 6. számú mellékletének III. fejezet 1. c) pontja sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből következő jogbiztonság követelményét. Azonban az indítványozók nem jelöltek meg olyan alkotmányjogi problémát, amely közvetlenül összefügg az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szereplő jogállamiság részét képező jogbiztonság követelményével.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 22. § (2) bekezdése értelmében az indítványban meg kell jelölni a kérelem alapjául szolgáló okot. Nem elég az Alkotmány rendelkezésére hivatkozni, meg kell indokolni, hogy az Alkotmány rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti (472/B/2000. AB határozat, ABH 2001, 1655.).
Az Alkotmánybíróság visszautasította azt az indítványi részt, amely az R2. 6. számú mellékletének III. fejezet 1. c) pontja megsemmisítését az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére hivatkozva kezdeményezte, mert az indítványozó a kifogásolt rendelkezésre vonatkozóan nem terjesztett elő indokolt, határozott kérelmet.
3. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kezdeményező indítványt.
Az Abtv. 49. § (1) bekezdése kimondja: „Ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére.” Következésképpen a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításának feltétele, hogy fennálljon a jogalkotói mulasztás és az abból következő alkotmányellenes helyzet.
Az R2. vizsgált szabályozása alapján készpénzfizetés esetén a jegykiadó automaták a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, 5 forintos és annál nagyobb névértékű pénzérméket névértéken fogadják el, továbbá a szabályozás lehetőséget biztosít az alternatív fizetési módok választására. Ez a szabályozás – az Alkotmánynak az indítványban megjelölt 2. § (1) bekezdésével, illetve a 44/A. § (2) bekezdésével összefüggésben – nem tekinthető hiányosnak.
Ezért az Alkotmánybíróság jelen esetben úgy ítélte meg, hogy az indítvány alapján sem a mulasztás, sem az alkotmányellenes helyzet nem állapítható meg.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az R2. 6. számú mellékletének III. fejezet 1. c) pontjával összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2007. május 14.
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás