113/2005. (HK 1/2006.) HM utasítás
113/2005. (HK 1/2006.) HM utasítás
a közalkalmazotti illetménygazdálkodásról*
Általános rendelkezések
1. § Az utasítás hatálya a Magyar Honvédség katonai szervezeteire, a Honvédelmi Minisztériumnak közvetlenül alárendelt, valamint a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó közalkalmazottakat foglalkoztató szervezetekre (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezetek) terjed ki.
2. § (1) A honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatott közalkalmazottak illetmény- és illetményjellegű járandóságai költségvetési előirányzatainak, gazdálkodási kereteinek kezelése a fejezeti szintű központi gazdálkodás rendszerébe tartozik. Külön meghatározott béralap terhére alkalmazhatók a honvédelmi szervezetek feladataihoz rendelt állandó létszámon felüli időszaki (csak meghatározott feladatra vagy időtartamra igénybe vehető) főfoglalkozású, illetve részfoglalkozású (részmunkaidős) (a továbbiakban: időszaki- és részfoglalkozású) közalkalmazottak. Valamennyi illetmény- és illetményjellegű juttatás a fejezeti szintű költségvetési előirányzatokhoz, gazdálkodási keretekhez, valamint létszámkeretekhez kapcsolódva kerül jóváhagyásra.
(2) Az illetménygazdálkodás operatív feladatait a HM Pénzügyi és Számviteli Szolgálat (a továbbiakban: HM PSZSZ), valamint a speciálisan gazdálkodó szervezetek pénzügyi és számviteli szervei látják el.
(3) A honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatott közalkalmazottak központilag jóváhagyott illetmény-előirányzatainak és gazdálkodási kereteinek felhasználása intézményi gazdálkodási körbe tartozik. A jóváhagyott keretek feletti rendelkezési jog (kötelezettségvállalás, utalványozás) a munkáltatói jog gyakorlóját illeti meg.
Az állandó főfoglalkozású közalkalmazottakra vonatkozó szabályok
3. § (1) Az állandó főfoglalkozású közalkalmazottak illetménygazdálkodási kereteit (a továbbiakban: béralap) minden honvédelmi szervezetnél az egy főre eső átlagilletmény és az állománytáblában (munkaköri jegyzékben) engedélyezett létszám szorzata képezi.
(2) A honvédelmi szervezeteknél alkalmazható közalkalmazotti létszámot a mindenkori állománytáblák (munkaköri jegyzékek) tartalmazzák.
(3) A jóváhagyott költségvetési előirányzaton belül a (2) bekezdés szerinti létszámokhoz az átlagilletményeket a HM hivatalok, háttérintézmények, a miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek, a haderőnemi parancsnokságok, valamint a középirányító szervezetek részére – figyelemmel a hadrendre, valamint a HM PSZSZ szervezeti szintjeire és ellátási rendszerére – a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal (a továbbiakban: HM KPSZH) főigazgatója hagyja jóvá. A haderőnemi parancsnokságok, valamint a középirányító szervezet alárendeltségébe tartozó honvédelmi szervezetek számára – a HM KPSZH által előzetesen kiadott béralap figyelembevételével – a HM Területi Pénzügyi és Számviteli Igazgatóságok igazgatóinak javaslatai alapján az átlagilletményeket a haderőnemi (középirányító) parancsnokok hagyják jóvá.
(4) Az állománytáblában (munkaköri jegyzékben) engedélyezett létszámot, illetőleg a jóváhagyott átlagilletményt a honvédelmi szervezet feladatainak megváltozásakor és a központi illetményfejlesztések alkalmával újra meg kell határozni.
(5) Az (1) bekezdés szerint jóváhagyott béralapból:
a) az átlagilletményt (bérszínvonalat) terheli a fizetési fokozat szerinti illetmény, az állományilletékes parancsnok egyedi döntése alapján biztosított keresetkiegészítés, a külső helyettesek fizetési fokozat szerinti illetménye, valamint a b) pontban foglaltak kivételével valamennyi illetménypótlék;
b) a munkából távollévők utáni, illetve a feltöltetlenségi megtakarítás összegéből kell fedezni
– a betegszabadság idejére járó távolléti díj 80%-át,
– a betegszabadság idejére fizetett “kiegészítő pótlék”-ot,
– az ügyeleti-, készenléti díjat,
– a helyettesítési díjat,
– a gyakorlati pótlékot,
– a 24 órát meg nem haladó időtartamú KFR ellenőrzése miatt elrendelt ügyeleti szolgálatért járó díjazást és
– a távolléti díj kiegészítő pótlékot.
4. § A honvédelmi szervezet illetménygazdálkodását a következő szempontok figyelembevételével kell megszervezni:
a) a 3. § szerint jóváhagyott béralap az állománytáblában (munkaköri jegyzékben) engedélyezett létszámra vonatkozik;
b) a feltöltetlen munkakörök béralapját az 5. §-ban foglaltak szerint meg kell takarítani;
c) az egy főre eső átlagilletmény havi összegben, egész évre kerül meghatározásra;
d) a gazdálkodási keretet úgy kell kezelni, hogy a következő évre átnyúló, a bázis kereten felüli, tartós kötelezettség ne keletkezzen.
5. § A létszámfeltöltetlenség miatti megtakarítás képzésénél – a honvédelmi szervezetek vonatkozásában – a következőket kell figyelembe venni:
a) minden feltöltetlen munkakör után meg kell takarítani legalább az adott munkakörben legutóbb foglalkoztatott közalkalmazott fizetési fokozat szerinti illetményét és rendszeresen járó pótlékait;
b) ha a munkakört utoljára részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott töltötte be, megüresedés esetén a teljes munkaidőre járó illetményt kell megtakarítani;
c) ha az üres munkakör még nem volt feltöltve, de az illetmény már biztosított, ott olyan összeget kell megtakarítani, hogy abból az feltölthető legyen.
6. § (1) A honvédelmi szervezet közalkalmazotti béralap-megtakarításai a vonatkozó rendelkezések betartásával, saját hatáskörben a következők szerint használhatók fel:
a) az engedélyezett és felhasznált (lekötött) béralap közötti különbség összege (bérszínvonal-megtakarítás) felhasználható:
– a fizetési fokozat szerinti illetmények emelésére;
– valamely illetménypótlék – jogszabály keretein belüli – megállapítására és emelésére;
b) az állományba tartozó közalkalmazottak illetményre nem jogosító távolléte (keresőképtelenség, fizetés nélküli szabadság stb.), illetőleg a feltöltetlenség miatt képződött megtakarítás a 3. § (5) bekezdés b) pontjában felsorolt juttatásokra, díjazásokra fordítható azzal, hogy a belső helyettesítési díj összege (több helyettesítő esetén is) legfeljebb a távollévő közalkalmazott fizetési fokozat szerinti illetményének 50%-áig terjedhet.
(2) Abban az esetben, ha a közalkalmazott katonát helyettesít, a belső helyettesítés idejére a közalkalmazott(ak) részére helyettesítési díjként mindösszesen legfeljebb a távollévő katona (üres beosztás esetén a beosztáshoz tartozó besorolási kategória alapján megállapított) beosztási illetményének 50%-a állapítható meg, amely a 3. § (5) bekezdés b) pontja szerinti megtakarítást terheli. Amennyiben a rendelkezésre álló megtakarítás nem fedezi a katonák helyettesítése miatti igényt, különösen indokolt esetben a HM KPSZH-tól szolgálati úton béralap-kiegészítés igényelhető.
(3) A központi intézkedés alapján átmenetileg nem betölthető, “zárolt” közalkalmazotti munkakörre biztosított illetményt az esetleges belső helyettesítésre tekintettel az (1) bekezdés b) pontja szerinti 50%-os mértékig lehet felhasználni a HM KPSZH főigazgató előzetes engedélyével.
(4) A munkából tartósan távollévő közalkalmazott külső helyettese részére fizetési fokozat szerinti illetményként legfeljebb a távollévő közalkalmazott fizetési fokozat szerinti illetménye biztosítható. A Kjt. szerinti garantált illetmény folyósításához hiányzó összeget, illetőleg a külső helyettes saját jogosultsága alapján járó pótlékot a katonai (vagy elöljáró) szervezet bérszínvonal-megtakarításából kell fedezni.
(5) Abban az esetben, ha a külső helyettes közalkalmazott katonát helyettesít, részére fizetési fokozat szerinti illetményként legfeljebb a távollévő katona (üres beosztás esetén a beosztáshoz tartozó besorolási kategória alapján megállapított) beosztási illetményének megfelelő összeg biztosítható, melyen felül közalkalmazotti pótlék a helyettesítő saját jogosultsága alapján állapítható meg. A szükséges létszámot és béralapot szolgálati úton kell a HM KPSZH-tól igényelni, megfelelően alkalmazva a 8. §-ban foglaltakat.
(6) Nem állapítható meg helyettesítési díj:
a) az éves rendes szabadságon lévő katona vagy közalkalmazott helyettesítéséért,
b) a szervezetszerű helyettesnek a szervezet vezetőjének helyettesítéséért,
c) a felmentett személy helyettesítőjének a felmentési időnek a törvény szerinti munkavégzés alóli kötelező mentesítés előtti időszakában.
7. § Az állandó főfoglalkozású közalkalmazotti létszám és béralap igénylésekor, valamint lemondásakor a következők szerint kell eljárni:
a) az újonnan rendszeresített munkakör feltöltéséhez a béralapot a honvédelmi szervezet átlagilletménye – de legalább a garantált illetmény – összegével a HM KPSZH-tól a szolgálati út betartásával, a tervezett foglalkoztatást megelőzően legalább 30 nappal kell igényelni;
b) az állománytábla (munkaköri jegyzék) módosítása esetén a megszűnt munkakört az utolsó munkában töltött napot követő 30 napon belül az oda lekötött illetménnyel (fizetési fokozat szerinti illetmény és pótlékok) le kell mondani, melyhez csatolni kell a honvédelmi szervezettől kiváló személy utolsó havi változás-visszaigazolását is. A 10 főt meghaladó lemondás esetén a változás-visszaigazolás helyett a honvédelmi szervezet parancsnokának aláírásával és a pénzügyi referens ellenjegyzésével ellátott, a honvédelmi szervezettől kiváló közalkalmazottak nevét, fizetési osztályát és fokozatát, valamint illetményét összetevőnként tartalmazó kimutatást kell csatolni. Feltöltetlen (üres) munkakör lemondása esetén meg kell küldeni a béralap-nyilvántartás, vagy az illetményfejlesztési parancs azon részének hitelesített másolatát, melyből az adott munkakörre lekötött illetmény összege megállapítható. Ha az utolsó munkában töltött napot követő 30 napon belül a béralap nem kerül lemondásra, az érintett pénzügyi vezetővel szemben fegyelmi felelősségre vonást kell alkalmazni;
c) a munkajogi állományba kerülők esetén a létszámot és illetményt a munkakör megszűnésének napján le kell mondani, majd a jogszabály által előírt kötelező foglalkoztatás (felmentési tilalom) idejére egy hónap időtartamra meg kell igényelni;
d) az újonnan létrejövő honvédelmi szervezet részére az állománytáblában (munkaköri jegyzékben) engedélyezett létszámot és béralapot a HM KPSZH-tól a szolgálati út betartásával kell igényelni. A HM KPSZH az átlagilletményt a helyi körülmények, valamint az adott honvédelmi szervezet elöljárójának alárendeltségébe tartozó többi honvédelmi szervezet átlagilletményének figyelembevételével állapítja meg.
A katonai beosztásban foglalkoztatott közalkalmazottakra
vonatkozó sajátos szabályok
8. § (1) Katonai beosztás közalkalmazottal történő feltöltése esetén a létszám és béralap igénylésekor, valamint lemondásakor a következők szerint kell eljárni:
a) a katonák részére rendszeresített beosztások csak abban az esetben tölthetők fel közalkalmazottakkal, ha azt az állománytábla (munkaköri jegyzék) lehetővé teszi. Ezt az igény felterjesztésekor jelenteni kell;
b) az érintett közalkalmazott kinevezési okmányában csak a honvédségnél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 25/1992. (XI. 25.) HM rendelet 1. számú mellékletében szereplő munkaköri megnevezések alkalmazhatók. Ha a katonai beosztás megnevezése nem felel meg pontosan a rendelet szerinti valamely megnevezésnek, akkor az ahhoz – lényegét tekintve – legközelebb álló közalkalmazotti munkaköri megnevezést kell alkalmazni;
c) a katonai beosztásokban foglalkoztatott közalkalmazottak béralapját állománykategóriánként elkülönítve, a béralap-nyilvántartásban külön soron kell kezelni;
d) a katonai beosztásban foglalkoztatni tervezett közalkalmazott részére a jogviszony létesítéskor – fizetési fokozat szerinti illetményként – legfeljebb az állománytáblában (munkaköri jegyzékben) az adott beosztáshoz tartozó besorolási kategória figyelembevételével megállapított beosztási illetménynek megfelelő fizetési fokozat szerinti illetmény adható, illetve a Kjt. szerinti garantált illetmény biztosítandó. Az illetményen túlmenően saját jogosultság fennállása esetén csak a közalkalmazottaknak folyósítható pótlékok megállapítására van lehetőség. A kinevezéshez szükséges összegeket a HM KPSZH-tól a szolgálati út betartásával kell igényelni;
e) ha a katonai beosztásba kinevezett közalkalmazott jogviszonya bármely okból megszűnik, a foglalkoztatásához engedélyezett béralapot az utolsó havi változás-visszaigazolás csatolásával a HM KPSZH részére haladéktalanul vissza kell jelenteni;
f) abban az esetben, ha a korábban katonai beosztásban foglalkoztatott személy beosztása a szervezeti változások kapcsán közalkalmazotti munkakörré kerül átminősítésre, a közalkalmazotti (össz)illetményét a korábbi beosztási illetmény, illetménykiegészítés és rendszeres pótlékok együttes összegében kell meghatározni, oly módon, hogy a közalkalmazotti pótlékok megállapítása után fennmaradó összeg fizetési fokozat szerinti illetményként kerüljön folyósításra.
(2) A katonai beosztásban foglalkoztatott közalkalmazottak illetménygazdálkodása során az állandó főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. A jogviszony megszüntetésekor, vagy hivatásos (szerződéses) állományba vételkor a kiadott teljes béralapot vissza kell jelenteni.
Az időszaki- és részfoglalkozású közalkalmazottakra vonatkozó szabályok
9. § (1) Időszaki- és részfoglalkozású béralap terhére történő foglalkoztatásra kivételesen és csak a következő feltételek valamelyikének megvalósulása esetén kerülhet sor:
a) a honvédelmi szervezet működési körébe tartozó, alaprendeltetés szerinti feladat(ok) végrehajtására nincs szervezetszerű beosztás, állománytábla (munkaköri jegyzék) szerinti munkakör, és a foglalkoztatásra tervezett személy a honvédelmi szervezet feladatai tekintetében magas szintű felkészültséggel rendelkezik;
b) a honvédelmi szervezet területi elhelyezkedése vagy egyéb ok nem teszi lehetővé a feladatok ellátására az állandó állományba tartozó, megfelelően képzett főfoglalkozású(ak) alkalmazását;
c) a honvédelmi szervezetnél rendkívüli, nem tervezhető, vagy jelentős mértékű feladatnövekedés következett be, de az állandó főfoglalkozású létszám még nem bővült.
(2) A költségvetésben jóváhagyott időszaki- és részfoglalkozású létszám felhasználását a HM szervezetek, valamint a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása, felügyelete alá tartozó honvédelmi szervezetek részére a HM közigazgatási államtitkára, a HM HVK alárendeltségébe tartozó honvédelmi szervek részére HM Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezi.
(3) A fejezet szintű időszaki- és részfoglalkozású illetménygazdálkodási keretet a HM KPSZH kezeli. A (2) bekezdés alapján engedélyezett létszámra felhasználható illetmény összegét a HM KPSZH főigazgatója állapítja meg.
(4) A jóváhagyott időszaki- és részfoglalkozású béralap csak az engedélyezett munkakör(ök) betöltésére, illetve feladat(ok) ellátására használható fel, az engedélyben megállapított időtartam és mérték szerint.
(5) Az év elején jóváhagyott éves béralap kiegészítésére csak abban az esetben van lehetőség, ha a szükséges létszámkeret-kiegészítés előzetesen biztosításra került.
A rendkívüli munkavégzési díjkeretre vonatkozó szabályok
10. § (1) A rendkívüli munkavégzéssel összefüggésben kifizetésre kerülő díjazások biztosítása érdekében a honvédelmi szervezetek részére az év elején jóváhagyásra kerülő január havi állandó főfoglalkozású és katonai beosztásban foglalkoztatott közalkalmazotti béralap 20%-ának, illetőleg az időszaki- és részfoglalkozásúak részére biztosított éves béralap 1/12-ed része 20%-ának megfelelő éves rendkívüli munkavégzési díjkeretet kell képezni, amely az elöljáró (középirányító) szervezet szintjén összevonható. Az így felszámított éves keretet túllépni nem lehet, vagyis rendkívüli munkavégzés csak akkor rendelhető el, ha az érintett közalkalmazott esetében a rendkívüli munkavégzés naptári évenként előírt felső határa eléréséig mind az óraszám, mind a felszámított túlóra díjkeretből a kifizetéshez szükséges összeg rendelkezésre áll.
(2) A rendkívüli munkavégzési díjkeret év közbeni kiegészítését a HM KPSZH hagyja jóvá, amelyre csak átszervezés vagy új feladat elrendelése esetén, előzetes jóváhagyás alapján kerülhet sor. A HM KPSZH részére szolgálati úton megküldött igénynek tartalmaznia kell az év elején felszámított keretet (és az év közben esetleg engedélyezett keretkiegészítést), továbbá a már elszámolt túlóradíjak összegét, indokait, az igényelt keretkiegészítést, valamint annak indokolását.
(3) A rendkívüli munkavégzés díjkeretének kiegészítésére vonatkozó kérelmet a keret túllépése előtt olyan időpontban kell igényelni, hogy a kiegészítés összegére vonatkozó döntés kézhezvételekor a honvédelmi szervezetnél keret-tartalék még rendelkezésre álljon.
(4) A felszámított rendkívüli munkavégzési keretről, valamint az abból történő felhasználásról analitikus nyilvántartást kell vezetni.
Vegyes rendelkezések
11. § (1) Új – a korábbival megegyező (képzettségű) szintű – munkakörbe történő áthelyezés esetén a kinevezéskor a honvédelmi szervezet a közalkalmazott részére csak annak korábbi munkaköre fizetési fokozat szerinti illetményének megfelelő összegig vállalhat kötelezettséget és csak a közalkalmazott új munkaköre szerinti illetménypótlékok folyósíthatók (a korábbi pótlékok akkor, ha az arra jogosító feltételek az új munkakörben is fennállnak).
(2) Abban az esetben, ha az áthelyezés katona részére rendszeresített beosztásba történik, a közalkalmazott illetményének megállapítására az (1) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.
(3) Közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén az adott munkakörben más közalkalmazottat foglalkoztatni csak a felmentését töltő közalkalmazott felmentési idejének munkavégzési kötelezettség alóli, törvény szerinti kötelező mentesítése időpontjának kezdetétől lehet, még akkor is, ha a honvédelmi szervezet vezetőjének a mentesítés kezdetére vonatkozó döntése ettől eltérő.
(4) Felmentett személy közalkalmazotti munkakörbe történő kinevezésére csak akkor kerülhet sor, ha a saját vagy más honvédelmi szervezetnél a felmentési ideje lejárt, vagy az érintett a törvény által kötelezően előírt munkavégzés alóli mentesítését tölti.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat pályázathoz kötött munkakörök esetén nem kell alkalmazni.
(6) Az időszaki- és részfoglalkozású éves béralap és a felszámított rendkívüli munkavégzési (túlóra) díjkeret naptári évre kerül meghatározásra. Az adott év rendkívüli munkavégzési díjkeretét először a januárban teljesített és ezt követően kifizetett, míg utoljára a decemberben teljesített és a következő évben kifizetett rendkívüli munkavégzés ellentételezése terheli.
(7) A honvédelmi szerveknél az engedélyezett létszámról és béralapról, a feltöltetlen helyekről és az oda lekötött bérekről analitikus, naprakész nyilvántartást kell vezetni.
12. § Ez az utasítás 2006. január 01-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodási rendjéről szóló 9/1998. (HK 4.) HM utasítás 42–47/A. §-ai, valamint a néphadsereg polgári alkalmazottai bérgazdálkodási rendjéről szóló 40/1968. MN PüF utasítás, és a néphadsereg polgári alkalmazottainak bérrendszeréről szóló 10/1984. (HK 12.) MN PüF intézkedés hatályát veszti.
Juhász Ferenc s. k.,
honvédelmi miniszter
Az utasítást utóbb a 45/2007. (HK 10.) HM utasítás 107. §-a, és a 111/2007. (HK 19.) HM utasítás, a 47/2011. (IV. 22.) HM utasítás, a 9/2015. (II. 27.) HM utasítás, a 48/2015. (IX. 10.) HM utasítás, a 71/2016. (XII. 23.) HM utasítás, az 53/2018. (XII. 21.) HM utasítás 7-8. §-a, a 9/2020. (II. 27.) HM utasítás 7. §-a módosította. Az utasítást a 24/2021. (VI. 10.) HM utasítás 22. §-a hatályon kívül helyezte 2021. július 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás