1186/E/2005. AB határozat
1186/E/2005. AB határozat*
2006.05.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására, valamint törvényi rendelkezés értelmezésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság elutasítja azt az indítványt, mely szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet okoz az, hogy a rendes bíróságok az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § g) pontja szerinti eljárást nem indítványozhatják.
2. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-ának értelmezésére irányuló indítványt visszautasítja.
3. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 23. § (2) bekezdés alkalmazására irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.
Indítványában azt kifogásolta, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 21. § (6) bekezdése túlságosan szűken határozza meg az alkotmányértelmezés indítványozására jogosultak körét. Ez a rendelkezés ugyanis a rendes bíróságok számára nem teszi lehetővé, hogy az Alkotmány absztrakt értelmezése végett az Alkotmánybírósághoz forduljanak; arra az Abtv. 21. § (6) bekezdés e) pontja alapján csak a Legfelsőbb Bíróság elnöke jogosult. Ezért az indítványozó szerint: „A jelenlegi szabályozással az Alkotmány 50. § (3) bekezdésében, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 3. §-ában, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2. §-ának (1) bekezdésében írt elvek sérülnek, mivel a bíróságok nem rendelkeznek az alkotmányértelmezés önálló kezdeményezésének lehetőségével.”
Az indítványozó elsődlegesen tehát mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kezdeményezte, mivel a Pp. nem szabályozza a jogbiztonság és a tisztességes eljárás követelményeinek megfelelően azon esetek körét, amikor a bíróságok közvetlenül kérhetnek alkotmányértelmezést az Alkotmánybíróságtól.
Másodlagosan pedig azt kérte az indítványozó, hogy az Alkotmánybíróság az Abtv. 38. § (1) bekezdését értelmezze úgy, hogy az Alkotmány absztrakt értelmezése bírói kezdeményezésben is indítványozható legyen.
Harmadlagosan kérte, hogy indítványa visszautasítása esetén azt az Alkotmánybíróság – az Abtv. 23. § (2) bekezdésének alkalmazásával – „az arra hatáskörrel rendelkező jogalkotó szervhez (...) áttenni szíveskedjék”.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„50. § (3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.”
2. A Pp. érintett rendelkezései
„2. § (1) A bíróságnak az a feladata, hogy – összhangban az 1. §-ban foglaltakkal – a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse.”
3. Az Abtv. érintett rendelkezései:
„1. § Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik: (...)
g) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése; (...)”
„21. § (6) Az 1. § g) pontja szerinti eljárást indítványozhatják:
a) az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága,
b) a köztársasági elnök,
c) a Kormány vagy annak tagja,
d) az Állami Számvevőszék elnöke,
e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
f) a legfőbb ügyész.”
„23. § (2) Az Alkotmánybíróság a hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó indítványt az arra hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi.”
„38. § (1) A bíró – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli.
(2) Kérelemben a bíró (1) bekezdés szerinti eljárását kezdeményezheti az, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó jogszabály alkotmányellenes.”
4. A Bsz. érintett rendelkezései:
„3. § A bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.”
III.
Az indítvány megalapozatlan.
1. Az Alkotmánybíróság akkor állapít meg mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232.] Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség akkor is megállapítható, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát ugyan teljesítette, azonban ennek során olyan szabályozási hiányosságok következtek be, amelyek alkotmányellenes helyzetet idéztek elő. [22/1999. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1999, 176, 196.]
A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére és 50. § (3) bekezdésére, a Pp. 2. § (1) bekezdésére, illetve a Bsz. 3. §-ára hivatkozással kezdeményezte.
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította: „A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam – s elsősorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára.” [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65.] Az indítványozó által megjelölt további rendelkezések pedig a bírák függetlenségét, befolyástól mentességét és törvénynek való alárendeltségét, valamint a tisztességes eljárást garantálják. Ezek a rendelkezések nem állapítanak meg olyan feladatot, amelynek alapján a jogalkotó köteles lenne az indítványozó által hiányolt szabály megalkotására, vagyis arra, hogy a rendes bíróságok is indítványozhassák az Alkotmány rendelkezései értelmezésére irányuló alkotmánybírósági eljárást.
Az Alkotmánybíróság tehát megállapította, hogy az indítványozó által megjelölt jogalkotói feladat az Alkotmány 50. § (3) bekezdéséből nem vezethető le. Ezért nincs olyan jogalkotói feladat, amelynek elmulasztása megállapítható lenne. Ennek hiányában pedig a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség sem állapítható meg. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság elutasította a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt.
2. Az indítványozó az Abtv. 38. §-ának értelmezését is kérte. Az Alkotmánybíróság már a 35/1991. (VI. 20.) AB határozatában rámutatott arra, hogy a törvényi rendelkezések önálló értelmezése, esetleges ellentmondásaik feloldása nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe (ABH 1991, 175, 176.). Ezért az Alkotmánybíróság az erre irányuló indítványt visszautasította.
3. Az indítványozó kérte továbbá, hogy amennyiben indítványát visszautasítaná az Alkotmánybíróság, akkor az indítványt az Abtv. 23. § (2) bekezdésének alkalmazásával tegye át a hatáskörrel rendelkező jogalkotó szervhez.
Az indítványozó kérelme tehát tartalmilag arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság az indítvány megküldésével az Országgyűlésnél törvényalkotást kezdeményezzen. Az Alkotmánybíróság azonban törvényalkotás kezdeményezésére nem jogosult, arra nincs hatásköre. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § b) pontja alapján – visszautasította.
Budapest, 2006. május 22.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bagi István s. k., Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás