123/F/2005. AB határozat
123/F/2005. B határozat*
2006.05.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság hatásköri összeütközés megszüntetése iránt benyújtott indítvány alapján meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság és a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium között keletkezett hatásköri összeütközés megszüntetésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
A Fővárosi Vagyonátadó Bizottság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 50. §-a alapján hatásköri összeütközés megállapítását és megszüntetését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás a következő:
Az 1171/1989. (XII. 31.) Mt. határozat 1989. december 31-ével megszüntette a VOLÁN Vállalatok Központját azzal, hogy a határozat végrehajtására a közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztert hatalmazta fel. Az Mt. határozat felhatalmazás alapján a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium (a továbbiakban: KHÉM) államtitkára 1990. január 2-án kelt 975 450/1990. számú határozatában úgy rendelkezett, hogy a VOLÁN Vállalatok Központjának jogutódja – a vagyonához tapadó jogok és kötelezettségek tekintetében – a VOLÁN Egyesülés. E határozat alapján a VOLÁN Egyesülés rendelkezése alá került az ingatlan-nyilvántartásba Budapest XV. kerület 90242/2. hrsz. alatt felvett, természetben a XV. kerület Beller u. 1. számú 12 lakásos ingatlan is, amely ingatlanra a VOLÁN Egyesülés tulajdonjogát a földhivatal 51128/2/1990. /03.12./ számú határozatával – apport jogcímén – bejegyezte.
1992.-ben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 107. § (1) bekezdése alapján a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság (a továbbiakban: FVÁB) összeállította az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került ingatlanok listáját, amely listára 122-es sorszámmal – mint a helyi tanács által alapított ingatlankezelő vállalat által kezelt ingatlant – felvették az érintett ingatlant is.
A FVÁB lista alapján a Palota Holding Rt. a Fővárosi kerületek Földhivatalától kérte az ingatlanra a XV. kerületi önkormányzat tulajdonjogának bejegyzését. A földhivatal 2000. március 30-án kelt 157319/1/1998. számú határozatával a kérelmet elutasította.
Ezt követően a XV. kerületi önkormányzat pert indított a tulajdonjog megállapítása iránt. A Fővárosi Bíróság 2.P.29.446/2000/17. számú ítéletében a VOLÁN Egyesülés tulajdonjogát állapította meg, a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság az önkormányzat felülvizsgálati kérelmét elutasította.
Ezt követően fordult a FVÁB képviselője az Alkotmánybírósághoz. Az indítványban arra hivatkozik, hogy csak a jogerős bírói ítélet alapján vált nyilvánvalóvá, hogy a kérdéses ingatlanon a KHÉM államtitkárának 975.450/1990. számú határozatával a VOLÁN Egyesülés tulajdonjogot szerzett. Az indítványozó álláspontja szerint az államtitkárnak a határozat meghozatalának időpontjában hatályos jogszabályok alapján nem volt hatásköre lakóházingatlan tulajdonjogát a Volán Egyesülésre átruházni.
Tekintettel arra, hogy az érintett ingatlan a tulajdonba adáskor a XV. Kerületi Tanács VB. Házkezelési Igazgatóságának kezelésében állt, és a Házkezelési Igazgatóság jogutódjának kezelésében áll ma is az ingatlan, az ingatlannak az önkormányzat tulajdonába adása a FVÁB kizárólagos hatáskörébe tartozott.
Mindezekre tekintettel az indítványozó azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy az Abtv. 50. §-a alapján a KHÉM államtitkára és a FVÁB között létrejött pozitív hatásköri összeütközést szüntesse meg és eljáró szervként a FVÁB-ot jelölje ki.
II.
Az Alkotmánybíróság a határozatát az alábbi jogszabályi rendelkezésekre alapította:
Az Ötv. vonatkozó rendelkezései:
„107. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerülő vagyontárgyak köre a következő:
a) az önkormányzat közigazgatási területén levő ingatlanok, erdők és vizek törvényben meghatározott köre;
b) a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt álló közüzemi célra alapított állami gazdálkodó szervezetek – ideértve a fővárosi és megyei gyógyszertári központokat is –, továbbá a költségvetési üzemek vagyona és az e szervezetekből átalakuló gazdasági társaságokban az államot megillető vagyonrész;
c) a lakossági szükségleteket kielégítő közművek építményei, vonalas létesítményei, berendezései a település belterületi határán belül, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó létesítmények kivételével;
d) a tanácsok kezelésében, illetőleg tulajdonosi irányítása alatt álló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézmények vagyona;
e) a tanácsi, illetőleg a tanácsi ingatlankezelő szervek kezelésében levő állami bérlakások;
f) a középületek és a hozzájuk tartozó földek, a központi állami feladatokat szolgáló épületek kivételével;
g) a tanács valamennyi pénzvagyona, értékpapírja és más vagyoni joga.
(2) A tanács és szervei, valamint intézményei kezelésében levő állami ingatlanok, erdők, vizek, – kivéve a védett természetvédelmi területeket és a műemlékileg védett épületeket, építményeket, területeket – pénz és értékpapírok, a törvény hatálybalépésének napján e törvény erejénél fogva a helyi önkormányzatok tulajdonába kerülnek.
(3) A külön törvényben meghatározott, állami tulajdonban levő földek, erdők, más ingatlanok, vizek, valamint az összes természetvédelem alatt álló területek és műemlékileg védett épületek, építmények, területek, továbbá a közművek létesítményei, az (1) bekezdés b) pontjában említett szervezetek vagyonának önkormányzati tulajdonába adására, az önkormányzatok és a vállalatok közötti megosztására a kormány megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságokat hoz létre, amelyek döntenek e dolgok önkormányzati tulajdonba adásáról és a vagyoni terhek rendezéséről. A vagyonátadó bizottságban részt vesznek az épített és a természeti környezetvédelemért felelős országos szervezetek képviselői is.
(4) A vagyonátadásig a (3) bekezdésben említett vagyontárgyak csak a vagyonátadó bizottság, illetve a természeti vagy műemléki értékük miatt védett, az illetékes országos főhatóság hozzájárulásával forgalomképesek.
(5) A vagyonátadó bizottság döntésével a helyi önkormányzat tulajdonába kerül az e törvény kihirdetése napján az önkormányzat belterületéhez tartozó állami tulajdonban levő föld, a kizárólag állami tulajdonba kerülő földek kivételével.
(6) A több helyi önkormányzat szükségletét kielégítő közüzemi és kommunális vállalatok, továbbá a közművek települések közötti építményei, vonalas létesítményei, berendezései és a települések közötti helyi közutak – ha az érintett helyi önkormányzatok másként nem állapodnak meg – a vagyonátadó bizottság döntése alapján a megyei önkormányzat tulajdonába vagy az érintett települési önkormányzatok közös tulajdonába kerülnek.
(7) A helyi önkormányzat tulajdoni igényét a vagyonátadó bizottságnál 1995. március 31-ig terjesztheti elő, e határidő után az önkormányzat tulajdoni igénye bírósági eljárásban érvényesíthető.”
Az egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (Vátv.) alkalmazott rendelkezései:
„1. § (1) A megszűnt tanács által alapított ingatlankezelő, és a város- (község) gazdálkodási vállalat (a továbbiakban együtt: ingatlankezelő szerv) kezelésében álló lakóépület, valamint vegyes rendeltetésű és nem lakás céljára szolgáló épület, a bennük lévő állami bérlakások és állami tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek, a hozzájuk tartozó állami tulajdonú földdel (a továbbiakban együtt: épület) – a más állami szerv által kezelt épületrész kivételével – a települési önkormányzat tulajdonába kerülnek.
(2) Az épület e törvény erejénél fogva, a törvény hatálybalépésének napján a fekvése szerinti községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonába kerül, az e törvényben meghatározott épületek (épületrészek) kivételével.
(3) A (2) bekezdés megfelelően irányadó a társasháznak és a vegyes tulajdonban, valamint a más állami szerv kezelésében álló épületnek az ingatlankezelő szerv által kezelt hányadára is.
(4) A megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottság (a továbbiakban: bizottság) a speciális ellátásra szolgáló otthonházat (nyugdíjasházat, szobabérlők házát) az alapító tanács jogutódjának minősülő önkormányzat tulajdonába adja.”
Az Abtv.-nek az indítványozó által felhívott rendelkezése:
„50. § (1) Ha – a bíróságok kivételével – az állami szervek között, továbbá az önkormányzatok között, illetőleg az önkormányzat és – a bíróságok kivételével – az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel, ezek a szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését.
(2) Az Alkotmánybíróság – az indítványozó meghallgatása nélkül – dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezettet.”
III.
Az indítvány alaptalan.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint hatásköri vita a KHÉM és a FVÁB között nem keletkezett.
Az önkormányzatok tulajdonhoz juttatása egy jogalkotási folyamat eredménye, amely folyamatot az Ötv. indította el. Az Ötv. 107. §-a rendelkezett az állami tulajdonban lévő vagyontárgyaknak arról a köréről, amelyek az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerültek.
Az Ötv. 107. § (1) bekezdésének e) pontja alapján ilyen vagyontárgynak minősültek a tanácsok, illetőleg tanácsi ingatlankezelő szervek kezelésében levő állami bérlakások. A tanácsi kezelésben lévő bérlakások közül a tanács és szervei kezelésében lévő ingatlanok az Ötv. erejénél fogva, az Ötv. hatálybalépésének napján (1990. szeptember 30.) az önkormányzatok tulajdonába kerültek. A tanácsi ingatlankezelő szervek kezelésében álló lakóépületek tulajdonjogának az önkormányzatok által történő megszerzéséről külön törvény, a Vátv. rendelkezett. A Vátv. 1. § (2) bekezdése szerint a Vátv. erejénél fogva a Vátv. hatálybalépésének napján (1991. szeptember 1-jén) kerültek az önkormányzat tulajdonába. Ennek megfelelően az ilyen ingatlanok önkormányzati tulajdonjogának megszerzésére olyan időpontban nyílt meg a lehetőség, amely időpontban az ügy tárgyát képező ingatlan már a Volán Egyesülés tulajdonában volt, nem tartozott a Vátv. 1. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat tulajdonába került vagyon körébe. Másrészt a Vátv. rendelkezéseit figyelembe véve a tanácsi ingatlankezelő szervek kezelésében lévő lakóépületeken az önkormányzatok a törvény erejénél fogva (ex lege) szereztek tulajdont, az önkormányzat tulajdonszerzése tehát törvényen és nem a vagyonátadó bizottság határozatán alapult. Azaz a Vátv. alapján a tanácsi ingatlankezelő szervek kezelésében álló lakóépületek önkormányzati tulajdonba adása nem tartozott a vagyonátadó bizottságok hatáskörébe. Így a FVÁB sem rendelkezett hatáskörrel az ügy tárgyát képező ingatlan önkormányzati tulajdonba adására.
Mindezeket figyelembe véve hatásköri vita nem keletkezett, mert a törvényi szabályozás alapján nem merülhetett fel pozitív hatásköri összeütközés a MHÉM államtitkára és a FVÁB között.
Az indítvány – érvelését tekintve – valójában nem hatásköri vita eldöntésére, hanem burkoltan az önkormányzat tulajdonjogának megállapítására irányul. Az Alkotmánybíróságnak sem annak vizsgálatára, hogy az ügy tárgyát képező ingatlan jogszerűen került-e a VOLÁN Egyesülés tulajdonába, sem a jogerős bírói ítélet felülvizsgálatára nincs hatásköre.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a hatásköri összeütközés megszüntetésére irányuló kérelmet elutasította.
Budapest, 2006. május 2.
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás