KÜ BH 2005/127
KÜ BH 2005/127
2005.03.01.
A közbeszerzési eljárásban az ajánlathoz csatolandó okirat hiánypótlás keretében pótolható [1995. évi XL. tv. 43. §]
Az M. P. Részvénytársaság Beszerzési és Ellátási Igazgatósága, mint ajánlatkérő a 2002. május 2-án közzétett ajánlati felhívásával nyílt közbeszerzési eljárást indított 144 000 db szolgálati munkaruha gyártása és szállítása tárgyában. Az ajánlati felhívás 16.d) pontjában az ajánlatkérő közölte, hogy az eljárás során hiánypótlási lehetőséget biztosít az ajánlatkérőknek. Az ajánlattételi határidőben hat gazdasági társaság, köztük a felperes, valamint egy egyéni vállalkozó nyújtott be ajánlatot, melyek közül az ajánlatkérő két gazdasági társaságnak és az egyéni vállalkozónak hiánypótlási lehetőséget biztosított. Az ajánlatkérő – mások mellett – a felperes ajánlatát is érvénytelennek minősítette. Az érvénytelenség okát abban jelölte meg, hogy a felperes a pályázatához nem csatolta az aláírási címpéldányának eredeti, vagy hiteles másolati példányát. Az ajánlatkérő döntésével szemben a felperes jogorvoslati kérelmet nyújtott be, amit az alperes határozatával elutasított. Az alperesi határozat szerint a be nem csatolt aláírási címpéldány hiánypótlás keretében nem pótolható.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatásával a jogsértés megtörténtének megállapítását kérte. Álláspontja szerint az aláírási címpéldány csatolásának elmulasztása olyan formai hiányosságnak minősül, mely az ajánlattétel érdemét és az aláírás szabályos voltát nem befolyásolta, ezért az ajánlatkérőnek hiánypótlásra kellett volna őt felhívnia.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a támadott határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az aláírási címpéldány az ajánlat formai kelléke, így annak pótlására hiánypótlás keretében jogszerű lehetőség lett volna. Mivel az ajánlatkérő a felperes számára a hiánypótlási lehetőséget nem biztosította, jogsértő módon minősítette a felperes ajánlatát érvénytelennek. Erre figyelemmel a jogsértő ajánlatkérői döntést elfogadó alperesi határozat is jogszabálysértő.
A jogerős ítéletet hozó Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Okfejtése szerint a formai hiányosság egy meglévő, az ajánlatnál rendelkezésre álló okirat valamely ,,hibája'' esetében állhat fenn. Amennyiben az okirat nem áll rendelkezésre, nem annak hiányosságáról, hanem annak hiányáról van szó.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben új határozat hozatalával a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Előadta, hogy az aláírási címpéldányok csatolásának elmulasztása olyan formai hiányosságnak minősül, ami – az ajánlati felhívásban foglalt lehetőségre tekintettel – hiánypótlás teljesítésével orvosolható. Mivel az ajánlatkérő a hiánypótlásra nem biztosított lehetőséget, eljárása törvénysértő volt. Utalt arra, hogy a pályázat elbírálása szempontjából alapvető fontosságú iratok (a mérleg, a termék műszaki jellemzői stb.) pótlása is megengedett, ugyancsak pótolható a két együttes aláírásra jogosult személy aláírása közül az egyik hiánya, míg a Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint az aláírási címpéldány a hiány és hiányosság különbségtételre tekintettel nem volna pótolható.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 273. §-ának (6) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárás lefolytatását elrendelte.
A felperes felülvizsgálati kérelme alapos.
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. E § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén. A Kbt. 43. §-ának (5) bekezdése szerint a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.
Az ajánlatkérő jelen ügyben kifejezetten biztosította a hiánypótlás lehetőségét az ajánlattevőknek. Az alperesnek és az eljárt bíróságoknak abban a kérdésben kellett döntést hozniuk, hogy az aláírási címpéldány csatolásának az elmaradása a tartalmi, vagy a formai követelmények közé tartozik-e. A másodfokú ítélet szerint a Kbt. 44. és 46. §-ában felsorolt igazolásokon és nyilatkozatokon kívül bármely okirat hiánya egyúttal a tartalmi követelmények megsértését is jelenti, amiből következően az okirat maga nem pótolható, csak annak hiányossága. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint azonban nem tekinthető tartalmi követelménynek az ajánlat mellékleteként csatolandó okirat hiánya, hiszen a csatolmány csak az ajánlatnak, mint egésznek a részét képezi. A Kbt. a 43. §-a idézett (4) bekezdésében is az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására biztosít lehetőséget, melyből nem vonható le olyan következtetés, hogy a hiánypótlás csak egy meglevő, az ajánlatnál rendelkezésre álló okirat valamely hibája esetében állhat fenn. Ennélfogva az elsőfokú bíróság állapította meg helytállóan, hogy jogszabályt sértett az alperes, amikor a felperes jogorvoslati kérelmét határozatával elutasította.
Tekintettel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapította meg, hogy az előterjesztő alappal hivatkozott a Pp. 270. § (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okra, emellett a megfelelő határozat meghozatalához szükséges tények az iratokból megállapíthatóak voltak, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdését alkalmazva a jogszabályokkal összhangban álló új határozatot hozva a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.061/2004 sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás