PÜ BH 2005/138
PÜ BH 2005/138
2005.04.01.
A kötbérfizetési kötelezettség alóli kimentés szempontjából az egy időben felmerült különböző teljesítési akadályok és felelősséget kizáró körülmények fennállásának időtartama nem összegezhető, vagyis egy adott időszak csak egyszer vehető figyelembe, függetlenül attól, hogy annak ideje alatt egyszerre több kimentésre okot adó körülmény is fennállt [Ptk. 246. §, 303. §].
A felperesekkel 1997. január 9-én kötött építési szerződésben Cs. F. építőmester elvállalta egy üzletsorhoz tartozó két üzlet megépítését a hozzájuk tartozó közös használatú részekkel együtt. A vállalkozói díjat 4 095 120 forint + áfa összegben állapították meg. Befejezési határidőként a földszinti üzlet vonatkozásában 1997. május 31-ét, míg a félemeleti üzlet tekintetében 1997. október 31-ét határozták meg. A kivitelező a késedelmes teljesítés esetére napi 20 000 forint kötbér fizetését vállalta. Az építési munkálatokat az alperes (a Cs. Építési Kft.) végezte. Az üzletek átadás-átvételére 1998. február 5-én került sor.
A felperesek keresetükben 4 000 180 forint és járulékai kötbér megfizetésére kérték kötelezni az alperest, aki a kereset elutasítását kérte.
A bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a földszinti üzletnek 1997. május 31-éig szerkezetkész állapotúnak, míg 1997. október 31-éig a földszinti és az emeleti üzletnek kulcsrakésznek kellett volna lennie. Miután az átadás-átvételre csak 1998. február 5-én került sor, az alperes 96 napos késedelemmel teljesített. A másodfokú bíróság azonban az alperes késedelmét teljes egészében kimentettnek találta, és a Ptk. 246. § (1) bekezdés alapján a keresetet elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az alperes 3 780 000 forint kötbér és járulékai megfizetésére történő kötelezését kérték. Arra hivatkoztak, hogy a bíróság a bizonyítékok helytelen mérlegelésének eredményeként, megalapozatlanul állapította meg a tényállást, és a téves jogértelmezés eredményeként jutott arra a következtetésre, hogy az alperes nem tartozik kötbérfizetési kötelezettséggel. Álláspontjuk szerint az alperes a vállalkozási szerződésben arra vállalkozott, hogy a földszinti üzletet 1997. május 31-éig kulcsrakész állapotban átadja a részükre. Érvelésük értelmében tévesen jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy eddig az időpontig a földszinti üzletnek csak szerkezetkész állapotúnak kellett volna lennie. Szerintük – bár szerkezetkész állapotra vonatkozó teljesítési határidő a szerződésben nem volt –, a portál beépítése szükséges lett volna a szerkezetkész állapothoz, amelyre azonban csak 1997. november 28-án került sor.
Sérelmezték, hogy a bíróság a 12. számú üzlet tulajdonosának tiltakozása miatt 31 nap késedelmet állapított meg a terhükre. Arra hivatkozva, hogy a kábel kiváltást elvégezni akaró munkásokat az alperes elzavarta, vitatták a kábelkiváltás körében megállapított 25 nap késedelmet is. Kifogásolták a jogerős építési engedély késedelmes szolgáltatásával kapcsolatban további 87 nap jogosulti késedelem megállapítását, mivel az alperes folyamatosan végzett építési munkát akkor is, amikor még az építési engedély nem volt jogerős. Érvelésük alátámasztására szakértői véleményt csatoltak.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredménye alapján azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet megalapozatlan és sérti a Pp. 206. § (1) bekezdését.
A bíróság a szükséges mértékű bizonyítási eljárást nem folytatta le, nem tisztázta az 1997. január 9-én kelt szerződés tartalmát arra nézve, hogy a szerződést kötő felek kikötöttek-e részteljesítést.
A jogvita elbírálása szempontjából alapvető kérdés annak tisztázása, hogy 1997. május 31-éig a földszinti üzletet szerkezetkészen vagy kulcsrakészen vállalta átadni az alperes jogelődjeként szerződést kötő Cs. F. Ennek a kérdésnek az eldöntése határozza meg, hogy mikor kezdődik az alperes késedelme, ennek tisztázása nélkül az ügyben nem hozható megalapozott döntés.
A bírói gyakorlat értelmében a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó jogszabályt sérti a jogerős ítélet, ha a bíróság által megállapított tényállás az iratok tartalmával ellentétes (iratellenes), illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése és összességükben való értékelése során okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott.
A bíróság a szerződés 4. és 5. pontjának az értelmezése alapján jutott arra a meggyőződésre, hogy a földszinti üzletnek 1997. május 31. napjára szerkezetkésznek, és 1997. október 31. napjára pedig teljesen késznek kellett lennie.
A szerződés szövegéből azonban ezzel ellentétes következtetés is levonható, miután ,,befejezési'' határidőként rögzítették a szerződésben a földszinti üzlet vonatkozásában az 1997. május 31. dátumot, és az 5. pontban a szerkezetkész állapot műszaki tartalmát nem határozták meg.
Önmagából a szerződés megszövegezéséből a felek tényleges akaratára egyértelmű következtetések nem vonhatók le, ezért ebben a körben további bizonyítási eljárás lefolytatása szükséges.
Amennyiben megállapítható, hogy a szerződést kötő felek valamely ütem szerkezetkész állapotban történő elkészítésében állapodtak meg, tisztázandó, hogy ezen milyen műszaki tartalmat értettek. Az eljárás során adatok merültek fel arra, hogy a szerkezetkész állapot eléréséhez a portál beépítésére is szükség lett volna, ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint erre 1997. május 31-éig nem került sor.
Miután tisztázódott, hogy mely időpontig, milyen műszaki állapot elérése képezte a vállalkozó feladatát vizsgálható, hogy az alperes mennyiben tudja magát kimenteni a kötbérfelelősség alól.
A másodfokú bíróság a bírói gyakorlatnak megfelelően fejtette ki, hogy az építési engedélyt a megrendelőnek kell biztosítania, és a jogerős építési engedély hiánya, – mint jogosulti késedelem – alkalmas arra, hogy a vállalkozó a kötbérfizetési kötelezettsége alól kimentse magát.
A bíróság nem megfelelően indokolta álláspontját azzal összefüggésben sem, hogy hány napi késedelem kimentését állapította meg az alperes javára. Az ítéletből nem tűnik ki, hogy mely időszakokban jelentkeztek azok az okok, amelyek a bíróság álláspontja szerint alkalmasak voltak a felelősség alóli kimentésre. A teljesítési késedelem kimentése körében az azonos időszakban jelentkező – egyébként a kimentésre okot szolgáltató – körülmények fennállásának időtartama nem összegezhető. Amennyiben a különböző akadályozó tényezők részben egy időben jelentkeztek, és közöttük átfedés volt, külön-külön kiemelve nem vehetők figyelembe. Ennek megfelelően a tervszolgáltatási késedelem időszaka alatt felmerült egyéb akadályok időtartama külön nem vehető figyelembe. Az alperes kötbérfizetési kötelezettségének kimentésével kapcsolatban ennek megfelelően a ténylegesen figyelembe vehető napok számának kérdése is tisztázandó.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogszabálysértést megállapítva a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a jogszabálysértő határozatokat hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás lefolytatása során elsődlegesen tisztázandó, hogy a szerződést kötő felek a földszinti üzlet vonatkozásában az 1997. május 31-i időpontot részteljesítés határidejeként állapították meg, vagy sem. Tisztázandó, hogy ezen időpontig szerkezetkész vagy kulcsrakész állapot elérése volt a vállalkozó feladata. Vizsgálandó, hogy a szerződés 15. pontjában az esetleges részteljesítési vagy, mely határidő elmulasztásához kapcsolták a vállalkozó kötbérfizetési kötelezettségét. Szükség esetén tisztázandó, hogy a szerkezetkész állapot elérésén a felek milyen műszaki tartalmat értettek.
A fenti kérdések tisztázását követően határozhatja meg a bíróság megalapozottan az alperes esetleges késedelmének pontos időtartamát. Ezt követően vizsgálandó, hogy az alperes mennyiben tudja kimenteni magát a kötbérfizetési kötelezettség alól. Amennyiben az alperes kimentési okot tud bizonyítani, annak időtartamát a bíróságnak meg kell állapítania, figyelemmel a fent kifejtett szempontokra.
(Legf. Bír. Pfv. VII. 22.480/2001. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás