PÜ BH 2005/139
PÜ BH 2005/139
2005.04.01.
Nincs akadálya annak, hogy a felek a késedelem kérdésében egymással megállapodást kössenek [Ptk. 299. §].
Az alperes az 1997. november 21-én létrejött szerződéssel 20 000 000 forint vételárért eladta a felperesnek a v.-i ingatlan 5028 m2 alapterületű területrészét. A felperes 500 000 forint foglalót a szerződéskötést megelőzően megfizetett az alperesnek, a fennmaradó 19 500 000 forint megfizetését 1997. november 30-áig vállalta akkor, ha az alperes igazolja, hogy a jelzálogjog jogosult Kereskedelmi és Hitelbank Rt. a megvásárolt területről a zálogjog törléséhez hozzájárul.
A felperes 1997. december 2-án 2 000 000 forint vételárrészletet befizetett a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-hez, ezzel az ingatlan tehermentesítése megtörtént. Ezen a napon a felek úgy állapodtak meg, hogy a felperes a hátralékos vételárat 1998. január 31-éig fizeti meg.
1998. január 29-én a felperes az alperesnek 7 000 000 forintot, majd 1998. február 2-án 4 000 000 forintot fizetett meg. Az ugyanezen a napon kelt nyilatkozatban a felek azt rögzítették, hogy a hátralékos 6 500 000 forint vételár 1998. február 28-áig maradéktalanul kiegyenlítésre kerül.
Ezen kötelezettségének a felperes nem tett eleget. A felperes képviselője K. D. 1998. március 3-án a felperes nevében úgy nyilatkozott, hogy a késedelmes fizetés miatt az alperesnek 500 000 forint késedelmi kamatot fizet meg.
Az alperes az 1998. május 8-án írott levelében közölte a felperessel, hogy miután K. D. havi 500 000 forint késedelmi kamat megfizetését vállalta, a felperes tartozása 7 500 000 forint. Felszólította a felperest a 7 500 000 forint nyolc napon belül történő megfizetésére azzal, hogy ellenkező esetben a felperes az ügylettől eláll, a további fizetési határidő módosításához nem járul hozzá.
A felperes 1998. június 15-én összesen 8 000 000 forintot fizetett meg az alperesnek. Az alperes által a 8 000 000 forintról kiállított nyugta és számla szerint abból 6 500 000 forint vételárhátralék, míg 1 500 000 forint a késedelmes fizetés miatt késedelmi pótlék volt.
A felperes keresetében az alperes kötelezését kérte 1 000 000 forint és annak 1998. június 15-étől a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamatának a megfizetésére arra hivatkozással, hogy az 1998. március 3-án kelt nyilatkozatban a felperes képviselője nem havi, hanem egyszeri 500 000 forint megfizetését vállalta. A felperes adminisztrációs félreértés miatt tévesen fizetett ki 1 000 000 forintot az alperesnek, amelyet az alperes jogalap nélküli gazdagodás jogcímén köteles a részére visszafizetni.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Állította, hogy a felperes képviselője az 1998. március 3-án kelt nyilatkozatban havi 500 000 forint kamat megfizetését vállalta, amelyet a felperes az elállási szándék bejelentését követően teljesített is. A felperes a hátralékos vételárat késedelmesen fizette meg, amelynek következtében az alperest a felperes által vállalt három havi kamat megilleti, amelyet a felperes ki is egyenlített. A keresetnek való helytadás esetére 402 740 forint erejéig törvényes késedelmi kamat jogcímén beszámítási kifogást terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest a felperesnek 1 000 000 forint és ezen összeg 1998. június 15-étől a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamatának, továbbá 110 000 forint perköltség megfizetésére kötelezte.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és az alperest 18 000 forint másodfokú költség megfizetésére kötelezte.
Jogerős ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felek az adásvételi szerződésnek a vételárhátralékra vonatkozó rendelkezését két alkalommal is módosították, ehhez képest a felperes 1998. február 28-án esett késedelembe a 6 500 000 forint megfizetésével. Az 1998. március 3-án létrejött megállapodásban a felperes 500 000 forint késedelmi kamat megfizetését vállalta, amely az 1998. június 15-ei teljesítésig a törvényes kamat összegét meghaladja. Az alperes nem bizonyította, hogy a felperes havi 500 000 forint kamat megfizetését vállalta volna. Ezért a felperesnek az 1 000 000 forint megfizetésére szerződésbe foglalt kötelezettsége nem volt, a többletteljesítés már nem a szerződés alapján, hanem jogalap nélkül történt. Ezért annak visszafizetésére az alperes a Ptk. 361. § (1) bekezdés alapján köteles.
A jogerős ítélet ellen – annak megváltoztatása és a felperes keresetének az elutasítása érdekében – az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben kifejtette, hogy az alperes késedelmi kamat iránti igényéről soha nem mondott le. Helytelennek tartotta azt a megállapítást, hogy 1998. február 28-áig a felperes kamatmentesen teljesíthetett. Állította, hogy a felperes havi 500 000 forint kamat fizetését vállalta, ezt önkéntesen ajánlotta fel annak érdekében, hogy az alperes lemondjon elállási szándékáról. Utalt arra, hogy a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazása nem kerülhet szóba, mert a felek között volt jogviszony.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
Jogerős ítéletében a bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetés azonban több szempontból is téves.
Az 1997. december 2-án kelt teljesítési igazolás alapján megállapítható, hogy a felperes kérésére a felek a hátralékos vételár 1998. január 31-éig történő megfizetésében állapodtak meg. Az 1998. február 2-án kelt nyilatkozat alapján azonban a jogerős ítélet helytelenül vonta le azt a következtetést, hogy a felek a teljesítési határidőt 1998. február 28-áig terjedő időre módosították. Ebben az okiratban ugyanis a felperes akként nyilatkozott, hogy a vételár 1998. február 28-áig maradéktalanul kiegyenlítésre kerül. Ebből a nyilatkozatból nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az alperes a késedelem következményeinek beállta nélkül hozzájárult volna a teljesítési határidő módosításához.
A fentiek szerint a felperes 1998. január 31-én esett késedelembe, ekkor tartozása 10 500 000 forint volt.
A felperes az általa vállalt teljesítési határidőt sem tartotta be, majd ezt követően került sor az 1998. március 3-ai nyilatkozat megtételére.
A jogerős ítélet ezen nyilatkozat tartalmát is tévesen értékelte. Az 500 000 forint késedelmi kamat megfizetésének vállalása a felperes részéről ugyanis nyilvánvalóan nem a jövőben bizonytalan időben bekövetkező teljesítésig történt. A nyilatkozat alapján az állapítható meg, hogy a felperes 1998. március 3-áig terjedő időre vállalta az 500 000 forint késedelmi kamat megfizetését.
A jogerős ítélet a bizonyítékok helytelen értékelésével jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem havi, hanem egyszeri 500 000 forint megfizetését vállalta. A havi 500 000 forint késedelmi kamat megfizetésének vállalását támasztja alá az alperes 1998. május 8-án kelt levele, amelyben egyértelműen rögzítette, hogy a felperes képviselője K. D. havi 500 000 forint megfizetését vállalta. A felek ilyen tartalmú megállapodását nyomatékosan alátámasztja a felperes teljesítése, továbbá az a körülmény, hogy az alperes az 1 500 000 forintról nyugtát és számlát állított ki, a késedelmes fizetés miatti késedelmi pótlék megjelöléssel.
Tévesen állapította meg tehát a jogerős ítélet, hogy a felperes az 1 000 000 forintot szerződés hiányában jogalap nélkül fizette ki az alperesnek. Az összeg kifizetése a feleknek a Ptk. 299. § (1) bekezdése szerinti megállapodásán alapult, amely szerint a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát. Nincs akadálya annak, hogy a késedelem által okozott károk kérdésében a felek egymással megállapodást kössenek. Az alperes tehát nem jogalap nélkül jutott az 1 000 000 forinthoz, ezért annak visszatérítésére nem köteles.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, míg az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Pfv. VI. 21.090/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás