14/2005. (IV. 15.) AB határozat
14/2005. (IV. 15.) AB határozat1
2005.04.15.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság hatásköri összeütközés megállapítása iránti indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg azért, mert a törvényhozó az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevétele kapcsán nem szabályozta a megyei önkormányzat kötelező feladata községi (városi) önkormányzat által történő átvállalásának a rendjét, a feladat átvállalásának az eljárását. Az Alkotmánybíróság ezért felhívja az Országgyűlést, hogy szabályozási feladatának 2005. december 31-ig tegyen eleget.
2. Az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 19. §-án és az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény 1. és 2. §-án alapuló hatásköri összeütközés megszüntetésére irányuló indítványt elutasítja.
3. Az Alkotmánybíróság annak megállapítására irányuló indítványát, mely szerint a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásra Békés Megye Képviselő-testületének 14/1995. (X. 27.) KT. sz. rendelete 4. § (1) bekezdésében meghatározott, 1998. január hó 1. napjával számított 10 éves időszakra Békés Megye Önkormányzatának van hatásköre Csorvás és Pusztaföldvár önkormányzatok közigazgatási területén, visszautasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Békés Megye Képviselő-testülete a 14/2001. (I. 26.) KT. határozatában kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy „az 1991. évi XX. törvény 19. §-a, valamint az 1995. évi XLII. törvény 1. és 2. §-aiban a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának hatáskörére vonatkozó rendelkezések tárgyában fennálló hatásköri összeütközés feloldására vonatkozóan határozzon”.
Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Kötv.) rendelkezéseire figyelemmel Békés Megye Képviselő-testülete (a továbbiakban: Közgyűlés) rendeletet alkotott [14/1995. (X. 27.) KT. rendelet a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás igénybevételéről (a továbbiakban: Ör.)]. Az Ör. hatálya a megye közigazgatási területén lévő ingatlanok tulajdonosaira terjed ki. A Kötv.-ben írt eljárást megtartva a megyei önkormányzat tízéves időtartamra a megyei vállalatot bízta meg a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásával. Ezt követően azonban Csorvás és Pusztaföldvár települési önkormányzatok is rendeletet alkottak a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás igénybevételének szabályairól: Csorvás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2000. (XII. 29.) rendelete a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételének egyes szabályairól, illetőleg Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2001. (I. 15.) KT. sz. rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről.
Az indítványozói előterjesztés szerint: „vitatjuk azt, hogy Csorvás és Pusztaföldvár települések önkormányzatai a törvény szellemével, a jogalkotó szándékával összhangban eljárva gyakorolták volna az 1990. évi LXV. törvény 6. § b) pontjában biztosított lehetőségüket és jogszerűen gyakorolt hatáskörükben eljárva hozták volna meg saját rendeleteiket”. Álláspontja szerint az ilyen hatáskörgyakorlás sérti a megyei önkormányzat érdekeit, a szolgáltatók gazdasági érdekeit, s bizonytalanná teszi a szolgáltatás ellátását. Kérte: az Alkotmánybíróság vizsgálja meg Csorvás és Pusztaföldvár önkormányzatának jelzett önkormányzati rendeletét, s állapítsa meg, hogy az „megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyeket az 1995. évi XLII. törvény 2. § a)–f) pontjaiban meghatároz és alkalmasak-e a hatáskör jogszabályszerű gyakorlására”. Ezen túl azonban nem jelölt meg olyan jogszabályi rendelkezést, amellyel – véleménye szerint – ellentétesek lennének a rendeletek.
Végezetül kéri „az 1989. évi XXXII. törvény 50. § (2) bekezdése alapján olyan alkotmánybírósági döntés meghozatalát, mely szerint a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásra Békés Megye Képviselő-testületének 14/1995. (X. 27.) KT. sz. rendelete 4. § (1) bekezdésében meghatározott, 1998. január hó 1. napjával számított 10 éves időszakra Békés Megye Önkormányzatának van hatásköre Csorvás és Pusztaföldvár önkormányzatok közigazgatási területén”.
II.
1. Az Alkotmánybíróságnak a hatásköri összeütközés feloldására irányuló hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § f) pontja és 50. §-a határozza meg. Az Abtv. 1. § f) pontja szerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése. Az Abtv. 50. §-a pedig kimondja, hogy ha – a bíróságok kivételével – az állami szervek között, továbbá az önkormányzatok között, illetőleg az önkormányzat és – a bíróságok kivételével – az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel, ezek a szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését. Az Alkotmánybíróság – az indítványozó meghallgatása nélkül – dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezettet. Az alkotmánybírósági eljárásban tehát a jogalkotási hatásköri összeütközés megszüntetése két szerv konkrét jogalkotási feladatellátására vonatkozó vitájában való döntést jelent. [25/2001. (VI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 639, 640–641.; 691/F/2002. AB határozat, ABH 2003, 1741, 1742.]
2. Az indítványozó a községi önkormányzatok rendeletalkotási jogát vitatja a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételének elrendelésében.
Az Alkotmánybíróság az indítványban felvetett kérdés kapcsán rámutat arra, hogy az Alkotmány 42. §-a alapján a községi, a városi, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. Az önkormányzati önállóság kifejezésre jut abban, hogy mind a megyei, mind a községi, városi önkormányzatok a feladatkörükben önállóan intézik a helyi érdekű közügyeket, s a települési és a megyei önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. A lakosságot közvetlenül érintő közszolgáltatások szervezői elsősorban a települési önkormányzatok, a települési önkormányzatok teljesítőképességét meghaladó szolgáltatások szervezéséről a szubszidiaritás elve alapján a megyei önkormányzatok gondoskodnak.
a) A települési és a megyei önkormányzatok rendeletalkotási joga a feladatkörükhöz kapcsolódik, az attól elválaszthatatlan. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzati képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A helyi önkormányzatok feladatait törvény állapítja meg, továbbá a helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. A törvényben előírt, illetve az önként vállalt feladatokban a képviselő-testület önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül.
A lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása döntően a települési önkormányzatok feladatköre. Mind a települési önkormányzat, mind a megyei önkormányzat a saját feladatkörében önállóan jár el. Alapvető elv, hogy a megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, azok a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek. [Ötv. 6. § (3) bekezdés]
A szubszidiaritás elvéből következően a közszolgáltatás jellege, nagysága, a szakmai, gazdaságossági követelmények érvényesítése indokolja, hogy a törvényalkotó az adott közszolgáltatás megszervezését ne a települési önkormányzatok kötelező feladatává tegye, hanem a megyei önkormányzatok kötelező feladataként írja elő.
A megyei önkormányzat területi önkormányzat, ennek megfelelően köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhető. Törvény a megyei önkormányzat kötelező feladatává teheti az olyan körzeti jellegű közszolgáltatás biztosítását, amely a megye egész területére vagy nagy részére kiterjed.
Egyes közszolgáltatások esetén az érintett önkormányzatok döntésétől függően látja el a közszolgáltatás szervezését a megyei vagy települési önkormányzat. Egyes önkormányzati feladatok mozgása is kétirányú:
– egyrészt a szubszidiaritás elve alapján a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik egyes közoktatási szolgáltatások (pl. középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról), amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja [Ötv. 70. § a) és b) pont],
– másrészt az önkormányzati önállóság elve alapján a települési önkormányzat – amennyiben saját maga vagy társulásával arról közösen gondoskodni tud – működési területén önként vállalhatja a megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését. [Ötv. 6. § (1) bekezdés b) pont]
b) A Közgyűlés által hivatkozott, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 19. §-a szerint: „A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának biztosításáról külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően a megyei, megyei jogú városi és a fővárosi közgyűlés gondoskodik.”
Az ezt követően megalkotott Kötv. a következő rendelkezéseket tartalmazza:
„1. § (2) A helyi önkormányzat által szervezett, az e törvényben meghatározott kéményseprő-ipari közszolgáltatást a helyi közszolgáltatással ellátott területen levő ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles igénybe venni.
(3) A helyi önkormányzat a kötelező közszolgáltatás elvégzésére nyilvános pályázatot hirdet meg.
2. § A helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg:
a) a helyi közszolgáltatás megnevezését, a közszolgáltatással ellátott terület határait;
b) a nyilvánosan meghirdetett pályázatot elnyerő, a közszolgáltatást végző intézmény vagy szakvállalkozás (a továbbiakban együtt: szolgáltató) megnevezését, illetőleg annak a működési területnek a határait, amelyen belül a szolgáltató a közszolgáltatás teljes körét valamennyi tulajdonos tekintetében rendszeresen köteles ellátni;
c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a szolgáltató és a tulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit [Ptk. 226. § (1) bek.];
d) közüzemi szolgáltatás (Ptk. 388. §) esetén a közüzemi szerződés létrejöttének módját, valamint a szolgáltatás igénybevételének, korlátozásának, megtagadásának – jogszabályban nem rendezett – módját és feltételeit;
e) az érintett közfeladattal összefüggő – jogszabályban nem rendezett – helyi önkormányzati hatósági feladatot, hatáskört és szabálysértést;
f) az elvégzendő szolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, a díj mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit, vagy a szolgáltatás ingyenességét.
3. § E törvény alkalmazásában
(...)
f) kötelező kéményseprőipari közszolgáltatás: a lakásban, helyiségben lévő tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló kémény és tartozékának, füstjáratának időszakos ellenőrzése, tisztítása, a kémény időszakos műszaki felülvizsgálata, a használatával összefüggő szakvélemény adása.
4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(...)
(4) Az e törvény végrehajtását szolgáló rendeletalkotásról a közszolgáltatást szervező helyi önkormányzat, a fővárosban Budapest Főváros Közgyűlése, közös intézmény [1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 43. §] vagy körzeti szolgáltatás [Ötv. 69. § (2)–(5) bek.] esetén a közszolgáltatásban részesülő önkormányzat gondoskodik.”
3. Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján azt vizsgálta, hogy fennáll-e a hatásköri összeütközés a helyi önkormányzatok között.
a) A Htv. 19. §-a egyes önkormányzatok feladatkörét, kötelezettségét a következőként állapította meg: „A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának biztosításáról külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően a megyei, megyei jogú városi és a fővárosi közgyűlés gondoskodik.” A Htv. tehát a feladatot, hatáskört, ebből következően a rendeletalkotási jogkört egyes önkormányzati típusoknak: a megyei, megyei jogú városi, a fővárosi önkormányzatnak adta, ilyen feladattal, hatáskörrel – a Htv. 19. §-a alapján – a községi önkormányzatok nem rendelkeztek. Meg kell azonban jegyezni, hogy az Ötv. 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján a községi önkormányzat önként vállalhatja a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásáról való gondoskodást és ez esetben, ennek alapján van rendeletalkotási jogköre is.
b) 1995-ben a Kötv. a Htv.-től eltérően szabályozott. A Kötv. az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevétele körében valamennyi helyi önkormányzatot, tehát a községi önkormányzatokat is felhatalmazta a kéményseprő-ipari közszolgáltatás megszervezésére [1. § (2) bekezdés], a 4. § (4) bekezdése szerint pedig az e törvény végrehajtását szolgáló rendeletalkotásról a közszolgáltatást szervező helyi önkormányzat, a fővárosban Budapest Főváros Közgyűlése, közös intézmény (Ötv. 43. §), vagy körzeti szolgáltatás [Ötv. 69. § (2)–(5) bekezdés] esetén a közszolgáltatásban részesülő önkormányzat gondoskodik.
A Kötv. nem rendelkezett külön a Htv. 19. §-ához való viszonyáról, miközben annál szélesebb körre, így a községi, városi (a továbbiakban: települési) önkormányzatokra is kiterjesztette azt a lehetőséget, hogy a kéményseprő-ipari közszolgáltatást a Kötv. alapján megszervezzék.
c) Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevétele körében az önkormányzati rendeletalkotási hatáskör párhuzamos telepítése az önkormányzati rendszer sajátosságaiból fakad. Helyi önkormányzati rendszerünkben ugyanis egyes önkormányzati feladatok, hatáskörök az érintett önkormányzatok döntése szerint mozoghatnak, változhatnak a megyei, illetőleg a települési önkormányzatok között. Ehhez igazodóan szükségképpen változik az önkormányzati rendeletalkotási hatáskör is.
Ha települési önkormányzat – figyelemmel a Kötv. 4. § (4) bekezdésére – önként vállalja a megyei önkormányzat által kötelezően szervezett közszolgáltatás ellátását, erről rendeletet is kell alkotnia. Az önként vállalt feladat ellátása, a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ugyanis csak úgy szervezhető meg, ha a települési önkormányzat a Kötv. 2. §-a szerinti rendeletet megalkotja. Ebben a rendeletben – többek között – szabályozza a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a szolgáltató és a tulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, a díj mértékét, megfizetésének rendjét.
Az indítványozó azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy „a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának hatáskörére vonatkozó rendelkezések tárgyában fennálló hatásköri összeütközés feloldására vonatkozóan határozzon”. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt rámutat arra, hogy az Abtv. 1. § f) pontja, 50. §-a szerint hatásköri összeütközés szervek közötti hatásköri összeütközést jelent és nem jogszabályi rendelkezések közötti ellentétet. A konkrét ügyben azonban nincs hatásköri összeütközés a megyei és a települési önkormányzatok között.
a) A megyei közgyűlésnek a Htv. 19. § alapján kötelező feladata gondoskodni a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának a biztosításáról. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján – tehát a feladatkörében – a megyei közgyűlés rendeletet alkot. Ennek területi hatálya a megye egészére kiterjed. Következésképpen a megyei közgyűlés alkotmányos jogkörében, törvényben írt kötelező feladatát teljesítve alkot önkormányzati rendeletet.
b) A két települési önkormányzat – törvényi felhatalmazás alapján – önként vállalt feladatként gondoskodhat a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról. A két település az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján önként vállalt feladatkörében alkothatja meg az önkormányzati rendeletet, amely a települések illetékességi területére terjed ki.
c) Az Ötv. 6. § (3) bekezdése alapján a megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek. Mind a megyei, mind a települési önkormányzat – feladatkörében – alkotmányos jogkörében rendelkezik rendeletalkotási hatáskörrel. Ezek párhuzamos hatáskörök. A jogalkotói hatásköri összeütközést a Kötv. azzal zárja ki, hogy a 4. § (4) bekezdése szerint a rendeletalkotási hatáskör azt az önkormányzatot illeti, amelyik a közszolgáltatást szervezi.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az adott ügyben nincs hatásköri összeütközés. Nincs hatásköri összeütközés a megyei és az érintett települési önkormányzatok között, mivel a rendeletalkotási jogkört az a helyi önkormányzat gyakorolja, amelyik a közszolgáltatást szervezi, illetőleg közös intézmény vagy körzeti szolgáltatás esetén a közszolgáltatásban részesülő önkormányzat. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a hatásköri összeütközés megállapítására irányuló indítványt elutasította.
4. Eljárása során az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az alkotmányos jogkörükben eljáró megyei és települési önkormányzatok rendeleteinek területi hatálya egymással átfedésbe kerül, a Kötv. alapján alkotott megyei és települési önkormányzati rendeletek területi hatálya ütközik. Amikor a települési önkormányzat önként vállalja a kéményseprő-ipari közszolgáltatás megszervezését, s a Kötv. 4. § (4) bekezdése alapján rendeletet alkot, ennek a települési önkormányzati rendeletnek a területi hatálya a település illetékességi területére terjed ki. Ezzel azonban a települési önkormányzat egyoldalú döntése szűkíti a megyei önkormányzat törvényből eredő kötelezettségét, szűkíti az azonos tárgyú megyei önkormányzati rendelet területi hatályát, a rendeletek között a területi hatályt tekintve kollizió támad, továbbá a települési közhatalmi döntés kihat a megyei önkormányzat által már létrehozott közszolgáltatási jogviszonyokra is. Mindezek következtében jogbizonytalanság alakul ki, mert a törvényalkotó nem szabályozta a megyei önkormányzat kötelező feladatának a települési önkormányzat által történő átvállalását a kéményseprő-ipari közszolgáltatás körében, a megyei önkormányzati rendelet és a települési önkormányzat önként vállalt feladatellátása esetén alkotmányosan alkotható települési önkormányzati rendelet területi hatályának alakulását, a megyei önkormányzat kötelezettségének alakulását, a települési feladat-átvállalás rendjét, eljárását, a megyei önkormányzat által már létrehozott közszolgáltatási jogviszonyok helyzetét.
A tárgyalt megyei önkormányzati kötelező feladat települési önkormányzat által történő átvállalásának rendezetlen kérdései túlmutatnak a kéményseprő-ipari közszolgáltatáson. A települési önkormányzat által átvállalható megyei önkormányzati kötelező feladat törvényi szabályozásánál mellőzhetetlen az átvállalás rendjének, feltételeinek, eljárásának törvényi szabályozása. Ennek hiányában ugyanis – figyelemmel az Ötv. általános rendelkezéseire, továbbá arra, hogy az Ötv. a humánszolgáltatások átadását, átvételét megfelelően szabályozza, hiányzik viszont a szabályozás az egyes kötelező gazdasági közszolgáltatásoknál – konfliktusos helyzeteket teremthet a törvényalkotó a megyei és a települési önkormányzatok között, amelyek pusztán az együttműködési elvre alapozva nem oldhatók fel.
Az Abtv. 49. §-a értelmében:
„(1) Ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére.
(2) A mulasztást elkövető szerv a megjelölt határidőn belül köteles jogalkotói feladatának eleget tenni.”
„Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 204.], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.]. A szabályozás tartalmának hiányos voltából eredő alkotmánysértő mulasztás megállapítása esetében is a mulasztás, vagy a kifejezett jogszabályi felhatalmazáson nyugvó, vagy ennek hiányában, a feltétlen jogszabályi rendezést igénylő jogalkotói kötelezettség elmulasztásán alapul.” [4/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 52, 56–57.] A Kötv. szabályozási hiányosságai akadályozzák, hogy a megyei önkormányzat teljesítse törvényben előírt kötelezettségét a megye egész területére kiterjedően, továbbá azt, hogy a megyei, illetőleg a települési önkormányzat önkormányzati ügyben önállóan szabályozzon [Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pont].
5. Az indítvány az Abtv. 50. § (2) bekezdése alapján kérte „olyan alkotmánybírósági döntés meghozatalát, amely szerint a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásra Békés Megye Képviselő-testületének 14/1995. (X. 27.) KT. sz. rendelete 4. § (1) bekezdésében meghatározott, 1998. január hó 1. napjától számított 10 éves időszakra Békés Megye Önkormányzatának van hatásköre Csorvás és Pusztaföldvár önkormányzatok közigazgatási területén.”
Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Abtv. 1. §-a határozza meg. Nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe megyei önkormányzat kijelölése meghatározott időre valamely önkormányzati feladat ellátására. Ezért az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. §-ának b) pontja alapján (ABK 2003, 2065, 2075.) az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasította.
A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét az ügy jelentősége indokolja.
Alkotmánybírósági ügyszám: 221/F/2001.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás