PÜ BH 2005/147
PÜ BH 2005/147
2005.04.01.
A szakértőtől meg kell követelni mindazoknak az összehasonlítási adatoknak és tényeknek az ismertetését, amelyeknek jelentőségük volt a szakértői vélemény meghozatalánál és amelyek szükségesek a szakértői vélemény helyességének ellenőrzéséhez [Pp. 182. § (3) bek.].
A felperesek keresetükben arra alapítva kérték az alperes államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére kötelezését, hogy az alperes a szomszédos ingatlan megosztása után a szolgalmi jogot nem az A jelű, hanem tévesen, a B jelű ingatlanra jegyezte be. A téves ingatlan-nyilvántartási bejegyzés miatt az ingatlanuk a közútról megközelíthetetlenné vált.
Az alperes ellenkérelmében nem vitatta, hogy téves bejegyzés történt. A per kezdeti szakában a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint alkalmazottjának jogellenes magatartása és a felperesek kára között nincs okozati összefüggés.
A megyei bíróság korábbi ítélettel a keresetet elutasította. A Legfelsőbb Bíróság végzéssel az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Kifejtette, hogy a felpereseket kár érte azáltal, hogy a téves bejegyzés következtében az ingatlanuk elveszítette a közútról való megközelíthetőségét. Vagyoni káruk annak az indokolt kiadásnak és költekezésnek az összege, amivel elérhetik azt a fizikai és jogi lehetőséget, hogy az ingatlanuk a közútról megközelíthető legyen. Utasította az elsőfokú bíróságot, hogy folytassa le a bizonyítást a felpereseket ért kár összegének a megállapítása érdekében.
Az elsőfokú bíróság dr. A. R. igazságügyi szakértőt rendelte ki, aki 5. sorszám alatt terjesztette elő a szakvéleményét. Az alperes a szakvéleményre tett írásbeli észrevételeiben kifogásolta, hogy a szakvélemény nem tartalmaz összehasonlító adatokat. Vitatta annak a megalapozottságát. A szakértő meghallgatását követően kérte, hogy a bíróság más szakértőt hívjon fel a véleményadásra.
Az elsőfokú bíróság a bizonyítási indítványt elutasította. A 18. sorszámú ítélettel kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek 5 980 000 forint kártérítést, 280 000 forint általános kárt, és 300 000 forint perköltséget. Indokolása szerint a beszerzett peradatok mérlegelésével és egybevetésével az igazságügyi szakértői véleményt elfogadta, és szükségtelennek találta más szakértő kirendelését.
Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének az 5 980 000 forint kártérítés és 300 000 forint perköltség megfizetésére vonatkozó rendelkezését helyezze hatályon kívül és kötelezze az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat meghozatalára, a 180 000 forint általános kár megtérítésére vonatkozó rendelkezést pedig változtassa meg, a keresetet utasítsa el. Kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az új eljárás keretében kötelezze az elsőfokú bíróságot másik szakértő kirendelésére, mert az a szakvélemény, amelyre az elsőfokú bíróság az ítéletét alapította, megalapozatlan. A szakvélemény összehasonlító adatot nem tartalmaz, ezért a szakértő által megállapított forgalmi értéket semmilyen adat sem támasztja alá.
A felperesek csatlakozó fellebbezést és ellenkérelmet terjesztettek elő, amelyben azt kérték, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben változtassa meg. A késedelmi kamat mértékét 2001. október 8-ától 2001. december 31-éig évi 20%-os, azt követően 11%-os mértékben állapítsa meg, az alperes által fizetendő perköltség összegét emelje fel, az elsőfokú bíróság ítéletének az alperes által fellebbezéssel támadott rendelkezéseit pedig hagyja helyben.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítéletnek a csatlakozó fellebbezéssel érintett rendelkezései helybenhagyását kérte, amelyhez az általa megbízott szakértő által készített véleményt csatolt. Az alperes által felkért szakértő kifejtette, hogy a perbeli ingatlanon kiépített aszfaltozott útról jelenleg csak 1,1 méteres csatlakozó szakasz vezet a felperesek ingatlanához. Ennek a 2,9 méter széles aszfaltozott útnak a 2 méteres meghosszabbításával megoldható lenne egy 2,5 méter széles bejáró út kialakítása a felperesek ingatlanára. Ahhoz, hogy a felperesek ingatlana a közútról megközelíthető legyen, ez lenne a leggazdaságosabb megoldás.
A fellebbezés megalapozott.
Az egységes ítélkezési gyakorlat szerint a szakvéleménnyel szemben támasztott követelmény, hogy azt a bíróság ne csak végkövetkeztetésében ismerje, hanem alapjaiban és részletes indokaiban is. Ezért a szakértőtől meg kell követelni mindazoknak az összehasonlítási adatoknak és tényeknek az ismertetését, amelyek közrehatottak a szakértői vélemény meghozatalánál, és amelyeknél fogva a szakértői vélemény helyessége ellenőrizhető. Az alperes megalapozottan hivatkozik arra, hogy a perben kirendelt szakértő véleménye nem tartalmaz összehasonlítási adatokat. Mindenekelőtt erre alapítva támadta a szakvéleményt, de ezek a kérdések a szakértő meghallgatásakor sem tisztázódtak. A Polgári perrendtartás 182. §-a (3) bekezdésének a szakértő kirendelésekor hatályos rendelkezései szerint: ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. A fél erre irányuló indítványa alapján a bíróság más szakértőt rendelhet ki. Az elsőfokú bíróság elfogadta a szakértőnek azt a magyarázatát, hogy az adott ügyben az összehasonlító adatok felhasználása csak korlátozottan értékelhető, ezért nem jelölt meg ilyen adatokat. Az elsőfokú bíróság a döntését hiányos szakvéleményre alapította, ami miatt az ítélete megalapozatlan.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre tekintettel – mivel a bizonyítási eljárásnak nagy terjedelmű kiegészítése szükséges – a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak le kell folytatnia a Pp. 182. §-a (3) bekezdése szerinti eljárást.
A szakértőt fel kell hívnia a szakvélemény kiegészítésére, vagy helyt adva az alperes kérelmének, más szakértőt kell kirendelnie. A szakértőnek meg kell jelölnie az összehasonlítási adatokat. A szakértői bizonyításnak ki kell terjednie annak a tisztázására is, hogy melyik az a fizikai és jogi lehetőség, amellyel a legkisebb ráfordítással elérhető, hogy a felperesek ingatlana a közútról megközelíthető legyen.
(Legf. Bír. Pf. V. 24.838/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás