2005. évi XV. törvény

Üht. 1. §⁴ E törvény célja, hogy az Európai Közösség kibocsátási egységkereskedelmi rendszerében, valamint más, nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységekben való részvétel feltételeinek megteremtésével Magyarország csökkentse az emberi tevékenység hatására bekövetkező éghajlatváltozás kockázatát.

Üht. 2. § (1)⁶ E törvény hatálya

– a (2) bekezdésben megjelölt kivételekkel – az 1. számú mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységekre, az 1. számú melléklet XI. pontja szerinti tevékenység esetében csak olyan légijármű üzemben tartóra, amely tekintetében a Magyar Köztársaság az adminisztrációért felelős tagállam,

(2)⁷ Nem terjed ki e törvény hatálya a kizárólag kutatásra, fejlesztésre, valamint új termékek és eljárások kipróbálására irányuló tevékenységekre.

Üht. 3. § E törvény alkalmazásában:

Üht. 4. §¹⁹ (1) A 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység – az 1. számú melléklet XI. pontjában meghatározott légiközlekedési tevékenység kivételével – a környezetvédelmi hatóság által kiadott jogerős kibocsátási engedély alapján folytatható.

(2) A légijármű üzemben tartó köteles az 1. számú melléklet XI. pontja szerinti tevékenysége során keletkező szén-dioxid kibocsátására és a tonnakilométer adataira nyomonkövetési tervet készíteni, és azt a környezetvédelmi hatóság részére jóváhagyás céljából megküldeni.

(3) A környezetvédelmi hatóság e § szerinti kibocsátási engedély kiadására és nyomonkövetési terv jóváhagyására vonatkozó eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Vhr. 1. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenység (ideértve a próbaüzemet is) csak az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) által kiadott kibocsátási engedély alapján végezhető.

(2)²⁰ A kibocsátási engedély iránti kérelem részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet állapítja meg. Az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a kibocsátási engedély iránti kérelemre vonatkozó adatlapokat és a kitöltési útmutatót közleményben teszi közzé a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, a valamint a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján.

(3)²¹ A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek esetén a kibocsátási engedély iránti kérelmet az egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követően kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.

(4) A (3) bekezdés alá nem tartozó tevékenységek esetén a kibocsátási engedély iránti kérelmet a környezethasználat feltételeit megállapító engedély jogerőre emelkedését követően kell benyújtani.

(5) A környezetvédelmi hatóság a kibocsátási engedélyt a környezethasználat feltételeit megállapító engedélyben foglaltakra tekintettel kiadja, ha megállapítja, hogy az üzemeltető képes az üvegházhatású gázok kibocsátásait a 2. § szerint nyomon követni és arról jelentést tenni. A kibocsátási engedély részletes tartalmi követelményeit a 3. melléklet állapítja meg.

(6)²² Ugyanazon üzemeltető által egy – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény²³ szerinti – telephelyen működtetni kívánt több tevékenység esetén az üzemeltető kérheti egyetlen kibocsátási engedély kiadását. A kérelemben a 2. melléklet szerinti adatokat valamennyi, technológiailag nem egybe tartozó tevékenységre külön-külön kell megadni.

(7)²⁴ A kibocsátási engedély alapján létesítmény a kibocsátási engedély közlésétől számított három éven belül, illetve, ha a (3)–(4) bekezdés szerinti engedély lejártának az időpontja hamarabb következik be, az engedély lejártának időpontjáig helyezhető üzembe. Az üzembe helyezést az üzemeltető köteles a hatóságnak 15 napon belül bejelenteni. Ha az üzembe helyezés az előírt időpontig nem következett be, a hatóság a kibocsátási engedélyt visszavonja.

(8)²⁵ A kibocsátási engedélyt a környezetvédelmi hatóság rendszeresen, de legalább ötévente megvizsgálja. Ha a környezetvédelmi hatóság a vizsgálat eredménye alapján megállapítja, hogy

(9)²⁶

(10)²⁷ Ha a kérelmező a kibocsátási engedély iránti kérelmében a 2. melléklet F. 2. pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a környezetvédelmi hatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz vagy hatósághoz.

(11)²⁸ Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, a környezetvédelmi hatóság a cég a cégkivonatát, valamint ha a cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

Üht. 5. §²⁹ (1)³⁰ A légijármű üzemben tartó az 1. számú melléklet XI. pontja szerinti, valamint az üzemeltető a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó üvegházhatású gáz kibocsátását köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályok szerint nyomon követni és arról a környezetvédelmi hatóság részére a tárgyévet követő év március 31-ig hitelesített jelentést tenni.

Vhr. 2. § (1)³¹ Az üzemeltető köteles a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó üvegházhatású gázkibocsátását az 5. mellékletben foglaltakra tekintettel, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló 2007/589/EK bizottsági határozat (a továbbiakban: 2007/589/EK határozat), és a kibocsátási engedély szerint nyomon követni, és arról a környezetvédelmi hatóság részére a tárgyévet követő március 31-ig az Üht. 5. § (1) bekezdése szerint hitelesített jelentést tenni, a (2) bekezdés szerinti adatlapok felhasználásával. A jelentést postai úton és elektronikusan kell benyújtani.

(2)³² A miniszter az (1) bekezdés szerinti hitelesített jelentésre, valamint a (4) bekezdés szerinti változás-bejelentésre vonatkozó adatlapokat és a kitöltési útmutatót közleményben teszi közzé a minisztérium honlapján.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a környezetvédelmi hatóság jogosult – az engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozóan, az engedélyben és az alkalmazandó jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges – további rendszeres, illetve eseti információkat kérni.

(4)³³ Az üzemeltető köteles a 4. mellékletben meghatározott adatok megváltozását, és a tevékenység végzéséhez kapcsolódó eseményeket az ott megjelölt határidővel – a (2) bekezdés szerint közzétett adatlapok felhasználásával – bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a hatóság a 19. § szerinti bírságot szab ki, és a kibocsátási engedélyt visszavonhatja.

(5)³⁴ A környezetvédelmi hatóság a 4. számú melléklet 1., 2., 4. és 5. pontja szerinti esetben ugyanazon engedélyazonosító alatt új kibocsátási engedélyt ad ki, vagy a módosítás iránti kérelmet elutasítja.

(6)³⁵ A 11/A. § szerinti bezáró létesítmény üzemeltetője a bezárás napjától számított 30 napon belül köteles a tevékenység folytatásának idejére vonatkozóan, hitelesített jelentést tenni. Ha a létesítmény bezárására a tárgyévet követő év január 1-je és március 1-je között kerül sor, akkor a bezárás évére vonatkozó jelentéstétel és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.

[Üht. 5. §] (2)³⁶ Az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó köteles az (1) bekezdésben meghatározott határidőig a hitelesített jelentés szerinti tárgyévi kibocsátási mennyiséget a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló 2216/2004/EK bizottsági rendeletnek (a továbbiakban: bizottsági rendelet) megfelelően rögzíteni a nemzeti forgalmi jegyzékben.

(3)³⁷ A kibocsátási jelentést az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó a Kormány rendeletében meghatározott módon, egyéni hitelesítővel vagy hitelesítő szervezettel (a továbbiakban együtt: hitelesítő) hitelesítteti.

(4)³⁸ Ha az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó határidőre nem nyújtott be hitelesített jelentést, vagy a jelentés nem felel meg az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban előírt követelményeknek, vagy nem a kibocsátási engedélynek vagy a jóváhagyott nyomonkövetési tervnek megfelelően készült, a környezetvédelmi hatóság a 17. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett a teljes kibocsátást a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg. A környezetvédelmi hatóság az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó teljes kibocsátásának megállapítására az eljárás során jogosult az üzemeltető vagy légijármű üzemben tartó költségére bejegyzett hitelesítőt megbízni.

Vhr. 2/A. §⁴⁰ (1) E rendelet 8. mellékletében felsorolt tevékenységet folytató létesítmény üzemeltetője a 2005–2008-as évekre vonatkozóan a tüzelőanyag-felhasználás és a technológiai adatok alapján kiszámítja az erre az időszakra vonatkozó üvegházhatású gáz kibocsátási adatokat, és azokat 2010. április 30-ig a környezetvédelmi hatóságnak elektronikus adathordozón vagy elektronikus levélben benyújtja. A kibocsátási adatokhoz mellékelni kell az azok kiszámításához felhasznált dokumentumokra, adatokra és az alkalmazott számítási módszerre vonatkozó tájékoztatást.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kibocsátási adatok azért nem állapíthatók meg, mert az azok kiszámításához szükséges adatok nem állnak az üzemeltető rendelkezésre, az üzemeltető az erre vonatkozó nyilatkozatát 2010. április 30-ig megküldi a környezetvédelmi hatóságnak.

(3) Ha a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy a benyújtott adatok megalapozottak, 2010. június 30-ig megküldi azokat az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság).

Vhr. 2/B. §⁴¹ (1) E rendelet 1. és 8. számú mellékletében felsorolt tevékenységet folytató létesítmény üzemeltetője a 2005. január 1. és 2008. december 31. közötti időszak vagy a 2009. január 1. és 2010. december 31. közötti időszak valamennyi évére vonatkozóan adatokat szolgáltat. Az adatok köre tartalmazza a 2011/278/EU bizottsági határozatban (a továbbiakban: 2011/278/EU határozat) meghatározott terjedelemben, az ott megadott időtartamra vonatkozó adatokat létesítményrészenként, az adatok meghatározására és összeállítására vonatkozó módszertani jelentést, továbbá a hitelesítésre vonatkozó információkat, a hitelesítési szakvéleményt, a hitelesítési módszertant és a hitelesítői záradékot. Az adatszolgáltatást a minisztérium honlapján közzétett adatlapon kell teljesíteni.

(2) Az adatszolgáltatási táblázatot az üzemeltető elektronikusan és írásban, 2011. szeptember 30-ig nyújtja be a miniszternek. A miniszter az adatszolgáltatási táblázatot a kézhezvételt követő 45 napon belül ellenőrzi. Hiányos adatszolgáltatás esetén a miniszter az üzemeltetőt 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel. Az üzemeltető az adatszolgáltatás hiányosságát indokolhatja.

Üht. 5/A. §⁴² (1) Hitelesítőként a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező vagy az (5) bekezdés szerinti bejelentést tevő természetes személy vagy szervezet vehető igénybe.

(2) Hitelesítési tevékenység folytatását a környezetvédelmi hatóság annak engedélyezi,

(3) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem tartalmazza az egyéni hitelesítő természetes személyazonosító adatait, valamint a hitelesítő szervezet által foglalkoztatott legalább egy hitelesítő szakértő és legalább egy vezető hitelesítő szakértő természetes személyazonosító adatait és levelezési címét.

(4) A hitelesítő szervezet hitelesítési tevékenységét csak hitelesítő szakértő útján folytathatja.

(5) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező hitelesítő a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő hitelesítési tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a környezetvédelmi hatóságnak bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a hitelesítést végző természetes személy természetes személyazonosító adatait.

(6) Hitelesítő szakértőként, illetve vezető hitelesítő szakértőként az vehető igénybe, aki rendelkezik a környezetvédelmi hatóság által kiadott, e tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.

(7) A környezetvédelmi hatóság hitelesítő szakértői vagy vezető hitelesítői szakértői tevékenység folytatását annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll fenn vele szemben e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok, nem áll a hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai feltételekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb követelményeknek. Az engedély iránti kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait és levelezési címét.

(8) A hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a környezetvédelmi hatóság részére – annak a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a környezetvédelmi hatóság a (9) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(9) A környezetvédelmi hatóság hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a hitelesítő vagy hitelesítői szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a környezetvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a hitelesítő vagy hitelesítői szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

Üht. 5/B. §⁴³ (1) A környezetvédelmi hatóság a hitelesítői engedéllyel rendelkezőkről, valamint a hitelesítő szakértői, illetve vezető hitelesítő szakértői tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezőkről, továbbá az 5/A. § (5) bekezdés szerinti bejelentést tevő hitelesítőkről nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl – az egyéni hitelesítők és a hitelesítő szakértők, vezető hitelesítő szakértők tekintetében tartalmazza az érintett személy természetes személyazonosító adatait, levelezési címét, telefonszámát, faxszámát és elektronikus levelezési címét.

(3) Az 5/A. § alapján megismert személyes adatokat a környezetvédelmi hatóság

(4) A környezetvédelmi hatóság 5/A. § szerinti engedélyezési eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Üht. 5/C. §⁴⁴ (1) A hitelesítő nem folytathat hitelesítési tevékenységet azon létesítmény vagy légijármű üzemben tartó kibocsátásai kapcsán, mely létesítmény üzemeltetője, vagy amely légijármű üzemben tartó részére kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltatást végzett a szolgáltatás nyújtásának befejezését követő 2 évig.

(2) A hitelesítő és a hitelesítő szakértő nem folytathat hitelesítési tevékenységet azon létesítmény vagy légijármű üzemben tartó tárgyévi kibocsátásai kapcsán, mely kibocsátások nyomon követésében, a kibocsátási adatok meghatározásához szükséges adatszolgáltatásban, vagy a kibocsátási jelentés elkészítésében részt vett.

(3) A hitelesítő és a hitelesítő szakértő nem tarthat fenn összeférhetetlen üzleti kapcsolatot a hitelesítési tevékenységével érintett üzemeltetővel, légijármű üzemben tartóval, más hitelesítő gazdasági társasággal, illetve kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző más gazdálkodó szervezettel.

(4) Az egyéni hitelesítő, a hitelesítő szakértő, a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy könyvvizsgálója nem lehet a hitelesítési tevékenységével érintett üzemeltető vagy légijármű-üzemeltető vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, vagy azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója és közeli hozzátartozója.

Üht. 5/D. §⁴⁵ (1) A hitelesítő szakértő egyidejűleg csak egyetlen hitelesítő gazdasági társasággal létesíthet munkaviszonyt, vagy hitelesítési tevékenység végzésére irányuló egyéb jogviszonyt.

(2) Az egyéni hitelesítőként is bejegyzett hitelesítő szakértő és a hitelesítő szervezet között az (1) bekezdés szerint létrejött jogviszony – ha a felek másképp nem rendelkeznek – nem érinti az egyéni hitelesítő azon jogosultságát, hogy a kormányrendeletben meghatározott létesítmények kibocsátásai kapcsán hitelesítési tevékenységet végezzen.

Üht. 5/E. §⁴⁶ (1) A hitelesítő, a hitelesítő szakértő és az érintett üzemeltető között összeférhetetlen üzleti kapcsolatnak minősül, ha

(2) A hitelesítők, hitelesítő szakértők, és a kibocsátási egységkereskedelmi szolgáltatást végző gazdálkodó szervezetek között összeférhetetlen üzleti kapcsolatnak minősül, ha

Üht. 5/F. §⁴⁷ (1) A hitelesítő, és a hitelesítő szakértő köteles az összeférhetetlenségi okot annak felmerülésétől számított 25 napon belül bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.

(2) A hitelesítő, és a hitelesítő szakértő köteles az összeférhetetlenséget annak felmerülésétől számított 45 napon belül megszüntetni és arról a környezetvédelmi hatóságot tájékoztatni.

(3) Amennyiben a hitelesítő, vagy a hitelesítő szakértő az (1), és a (2) bekezdés szerinti bejelentést, tájékoztatást elmulasztja, a környezetvédelmi hatóság e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.

(4) Amennyiben a hitelesítő, vagy a hitelesítő szakértő az összeférhetetlenséget 45 napon belül nem szünteti meg, a környezetvédelmi hatóság az engedélyt visszavonja, egyidejűleg törli a hitelesítőt, vagy a hitelesítő szakértőt a hitelesítői nyilvántartásból, a hitelesítő szakértői nyilvántartásból, valamint az európai közösségi hitelesítőnek az összeférhetetlenség megszüntetéséig megtiltja a tevékenység folytatását, és ezzel egyidejűleg törli az európai közösségi hitelesítők nyilvántartásából.

(5) Hitelesítő szervezetek összeolvadása esetén a feleknek az (1) bekezdés szerinti bejelentésben nyilatkozniuk kell, hogy melyik társaság hitelesítői jogosultságát kívánják fenntartani.

Üht. 6. §⁴⁸

Vhr. 3. § (1) A Kormány a Nemzeti Kiosztási Tervet (a továbbiakban: Kiosztási Terv) e rendelet 3–7. §-ai szerinti eljárásban fogadja el.

(2) A Kiosztási Terv elkészítése során a Kormány figyelembe veheti különösen

Vhr. 4. § (1)⁴⁹ Az Üht. 2. mellékletében megjelölt alapelvekkel összhangban a kibocsátási egységek kiosztásának tervezett elveit a miniszter – a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év január 1-jéig véleményezés céljából közleményben teszi közzé a minisztérium honlapján.

(2) Az (1) bekezdés szerint közzétett kiosztási elvekre a közzétételt követő január 31-ig írásban vagy elektronikus úton bárki észrevételt tehet.

(3)⁵⁰ A miniszter – gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel együtt – mérlegeli a véleményezők észrevételeit, és az észrevételekről, valamint elutasított észrevételek esetén – a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételével – az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a minisztérium honlapján az 5. § (1) bekezdés szerinti közleménnyel egyidejűleg közzétesz. A minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

Vhr. 5. § (1)⁵¹ A kibocsátási egységek kiosztásának elveit, kiválasztásuk indokaival együtt a miniszter – a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év február 28-ig közleményben teszi közzé a minisztérium honlapján. Ezen közleményben egyúttal a miniszter közzéteszi a 8. § (2) bekezdés, valamint a 11. § (2) bekezdés szerinti nyomtatványokat is.

(2)⁵² A miniszter a Kiosztási Terv tervezetét – a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év március 31-ig véleményezés céljából közleményben teszi közzé a minisztérium honlapján.

(3) A Kiosztási Terv (2) bekezdés szerint közzétett tervezetére a közzétételt követő április 30-ig írásban vagy elektronikus úton bárki észrevételt tehet.

(4)⁵³ A kereskedési időszak alatt tervezett új beruházások felmérése érdekében a kereskedési időszak kezdetét megelőző harmadik év október 1-jétől a Kiosztási Terv tervezetének közzétételéig a miniszter – a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel együtt – valamennyi érintett ágazat bevonásával konzultációt tart. Az ágazati konzultációk helyét és idejét a miniszter a minisztérium honlapján teszi közzé.

(5)⁵⁴ A (3) bekezdés szerint benyújtott észrevételeket, továbbá a (4) bekezdés szerinti konzultációk eredményeit a miniszter – a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel együtt – mérlegeli a Kiosztási Terv véglegesítése során. A miniszter az észrevételekről, valamint elutasított észrevételek esetében – a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételével – az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a Kiosztási Terv tartalmát megállapító, a (6) bekezdés szerint elfogadott kormányhatározattal egyidejűleg a minisztérium honlapján közzétesz. A minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(6)⁵⁵ A Kormány a Kiosztási Terv tartalmáról, valamint annak Bizottság és az Európai Gazdasági Térség tagállamai részére történő megküldéséről a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év június 30-ig határozatban rendelkezik. A Kiosztási Terv továbbításáról a miniszter gondoskodik. A kormányhatározatot a miniszter a minisztérium honlapján közzéteszi.

Vhr. 6. § (1)⁵⁶ Amennyiben a Bizottság a Kiosztási Tervet részben vagy egészben elutasítja, azt a miniszter az elutasítás kézhezvételétől számított harminc napon belül a Bizottság észrevételeinek megfelelően, a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben átdolgozza, és az átdolgozott változatot – a módosítás tartalmát és indokait összefoglaló tájékoztatóval együtt – a minisztérium honlapján közzéteszi.

(2) A Kiosztási Terv (1) bekezdés szerint átdolgozott változatára a közzétételt követő tizenöt napon belül írásban vagy elektronikus úton bárki észrevételt tehet.

(3) A miniszter mérlegeli a véleményezők észrevételeit, és az észrevételekről, valamint elutasított észrevételek esetén – a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételével – az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a Kiosztási Terv tartalmát megállapító, a (4) bekezdés szerint elfogadott kormányhatározattal egyidejűleg a minisztérium honlapján közzétesz. A minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(4) A (2) bekezdés szerinti észrevételek benyújtási határidejének lejártát követő harminc napon belül a Kormány a Kiosztási Terv tartalmáról, valamint annak a Bizottság és az Európai Gazdasági Térség tagállamai részére történő ismételt megküldéséről határozatban rendelkezik. A Kiosztási Terv továbbításáról a miniszter gondoskodik.⁵⁷

(5) A Kormány a Kiosztási Tervet – a Bizottság által történt jóváhagyását követő harminc napon belül – rendeletben hirdeti ki.

[Üht. 6. §] (3)⁵⁸

Vhr. 7. § (1) A Nemzeti Kiosztási Lista (a továbbiakban: Kiosztási Lista) tételesen, éves bontásban meghatározza a térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét minden olyan létesítmény számára, mely a kereskedési időszakra vonatkozó Kiosztási Terv 5. § (6) bekezdése szerinti elfogadása idején jogerős kibocsátási engedéllyel rendelkezik.

(2) A Kiosztási Lista elkészítése során – a Kiosztási Terv által megállapított keretszámoknak és kiosztási alapelveknek megfelelően – a Kormány figyelembe veheti különösen:

(3) A Kiosztási Lista megalapozása céljából a kibocsátási engedéllyel rendelkező létesítmények üzemeltetőitől a miniszter legkésőbb a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év június 30-ig e rendelet 6. mellékletének 1. pontjában szereplő – az 5. § (1) bekezdés szerinti közlemény részeként közzétett – adatok megadását kérheti.

(4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás hiányos vagy 30 napot meghaladó késedelmes teljesítése esetén a miniszter a be nem nyújtott információkat a rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg.

Vhr. 8. § (1)⁵⁹ A Kiosztási Lista tervezetét a miniszter – a gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a Kiosztási Terv 6. § (5) bekezdés szerinti kihirdetését követő 5 napon belül észrevételezés céljából közzéteszi a minisztérium honlapján.

(2)⁶⁰ A Kiosztási Lista tervezetében az egyes létesítmények részére kiosztani tervezett kibocsátási egységek mennyiségére vonatkozóan az érintett létesítmény üzemeltetője a miniszternél számítási hibára vagy egyéb elírásra hivatkozva az (1) bekezdés szerinti közzétételt követő 10 napon belül írásban észrevételt tehet. Az észrevételhez csatolni kell a hiba fennállását megalapozó számításokat és dokumentumokat.

(3) E rendelet vonatkozásában elírásnak vagy számítási hibának minősül különösen, ha

(4) A miniszter a (2) bekezdés szerint benyújtott észrevételeket a Nemzeti Kiosztási Lista véglegesítése során megfelelően figyelembe veszi. A számítási hibára vagy egyéb elírásra vonatkozó észrevételek kapcsán a minisztert egyedi válaszadási kötelezettség terheli.

(5) A Kiosztási Listát a Kormány a kereskedési időszak kezdetét megelőző második év december 31-ig rendeletben hirdeti ki. A miniszter egyidejűleg gondoskodik a 2216/2004/EK bizottsági rendelet XIV. mellékletének megfelelő kiosztási terv táblának a Bizottság részére történő megküldéséről.

[Üht. 6. §] (4)⁶¹

Üht. 7. §⁶³

Üht. 8. §⁶⁴

Üht. 9. § (1) A Kiosztási Tervben szereplő, kibocsátási engedéllyel rendelkező létesítmény üzemeltetője – a Kiosztási Lista alapján – kibocsátási egységekre jogosult e törvényben és végrehajtási rendeleteiben foglalt feltételek szerint.

(2) Az új belépő a Kiosztási Tervnek megfelelően kibocsátási egységekre jogosult.

(3)⁶⁵

Vhr. 10. §⁶⁶

Üht. 10. § (1) A Kiosztási Listán szereplő létesítmények részére kiosztott kibocsátási egységeknek az üzemeltető számláján való jóváírásáról a környezetvédelmi hatóság gondoskodik.

Vhr. 9. § (1) A jegyzékkezelő a kibocsátási egységek esedékes éves mennyiségét minden év február 28-ig írja jóvá az üzemeltető számláján.

(2) A jegyzékkezelő törli a kibocsátási egységet:

(3) A második és az azt követő kereskedési időszakot követően a (2) bekezdés c) pontja szerint törölt kibocsátási egységek helyett a jegyzék kezelője a kibocsátási egység jogosultjának számláján a törölt egységekkel megegyező mennyiségű új kibocsátási egységet ír jóvá.

[Üht. 10. §] (2) A 8. § (2) bekezdésének megfelelően értékesített kibocsátási egységek jóváírásáról a környezetvédelmi hatóság gondoskodik.

(3)⁶⁷ Az új belépő részére az adott kereskedési időszak alatt kiosztott kibocsátási egységek mennyiségét a miniszter határozatban állapítja meg, és gondoskodik a kibocsátási egységeknek az üzemeltető számláján történő jóváírásáról.

Vhr. 11. §⁶⁸ (1) Azok az üzemeltetők, akik a Kiosztási Terv szerint az új belépő tartalékból kibocsátási egységekben részesülhetnek, a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztását az e jogosultságot megalapozó esemény évének december 1-jétől az azt követő év január 5-ig, utána pedig évente a tárgyév december 1-jétől a tárgyévet követő év január 5-ig kérhetik a minisztertől. Ezen határidők elmulasztása jogvesztő.

(2) A kérelemhez mellékelni kell az 5. § (1) bekezdés szerinti nyomtatványok felhasználásával

(3)⁶⁹ Ha a kérelmező a 6. melléklet 2. b) alpontjában szereplő adatokat nem igazolja, a miniszter adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz vagy hatósághoz.

(3a)⁷⁰ Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, a cégkivonatot a környezetvédelmi hatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén a kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy a korábbi új belépő eljárás alapjául szolgáló körülményekhez képest – ide nem értve a termelési, tüzelőanyag-felhasználási és kibocsátási mennyiségeket – történt-e változás. Ha változás következett be, vagy a környezethasználat feltételeit megállapító engedély vagy a kibocsátási engedély módosításra vagy visszavonásra került, meg kell adni a változással érintett adatokat, és az arra vonatkozó dokumentumokat mellékelni kell.

(5)⁷¹ A miniszter a rendelkezésre álló tartalékmennyiségből a kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét a tárgyévet követő év február 28-ig, a Kiosztási Tervben az új belépő tartalék felhasználására vonatkozó szabályoknak megfelelően határozatban állapítja meg.

(6) Az (5) bekezdés szerinti határozatot a miniszter közli a jegyzékkezelővel.

(7)⁷² A jegyzékkezelő, a miniszter e tárgyban hozott határozata szerint, annak közlését követő nyolc napon belül írja jóvá az új belépő tartalék terhére kiosztott éves mennyiséget az üzemeltető számláján.

Vhr. 11/A. §⁷⁴ (1) A létesítmény bezárásának minősül:

(2)⁷⁶ A létesítmény üzemeltetője az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben, a bezárás napjától számított tizenöt napon belül, köteles a létesítmény bezárását bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A bejelentés tartalmazza a bezárás napjának megjelölését és annak igazolására alkalmas dokumentumot. A bezárás napja a bezárást megalapozó esemény bekövetkezésének a napja.

(3)⁷⁷ Az (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott esetekben a környezetvédelmi hatóság a kibocsátási engedélyt a (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján visszavonja. A bezárásra tekintet nélkül a bezárás napjáig fennálló nyomon követési, jelentéstételi kötelezettségét az üzemeltetőnek a vonatkozó jogszabályok szerint teljesítenie kell. A bezárás napjáig fennálló kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségét az üzemeltetőnek legkésőbb a bezárás napjától számított 45 napon belül teljesítenie kell.

(4)⁷⁸

Vhr. 11/B. §⁸⁰ A hatóság határozatban kötelezi a szén-dioxid geológiai tárolására használt tárolóhely üzemeltetőjét arra, hogy a tárolóhely szivárgása esetén a szivárgást követő év április 30-ig a környezetbe jutó üvegházhatású gázokkal egyenértékű kibocsátási egységet a magyar állam részére visszaadjon.

[Üht. 10. §] (4)⁸¹

(5)⁸² A (3) és (4) bekezdés szerinti kiosztási határozatot a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény vagy a távhőszolgáltatásról szóló 2005. XVIII. törvény alapján termelői engedélyköteles tevékenységek tekintetében a miniszter a Magyar Energia Hivatal szakvéleményének figyelembevételével hozza meg.

(6) A kibocsátási egység kiosztására vonatkozó részletes szabályokat a kormány rendeletben állapítja meg.

Üht. 10/A. §⁸⁴

Üht. 10/B. §⁸⁵

Üht. 10/C. §⁸⁶

Üht. 10/D. §⁸⁷

Üht. 11. §⁸⁹ (1) Az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó köteles az 5. § (1) bekezdés szerint nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet vagy légiközlekedési kibocsátási egységet a tárgyévet követő év április 30-ig visszaadni a Magyar Állam részére.

(2) Az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó köteles az 5. § (4) bekezdés szerint a környezetvédelmi hatóság által megállapított teljes kibocsátásnak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet vagy légiközlekedési kibocsátási egységet – a környezetvédelmi hatóság felszólítására – a Magyar Állam részére visszaadni.

(3) A légiközlekedési kibocsátási egységeket kizárólag a légiközlekedési kibocsátási egységek visszaadásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére lehet felhasználni. A légijármű üzemben tartó a visszaadási kötelezettség teljesítéséhez felhasználhat kibocsátási egységet.

(4)⁹⁰ A szén-dioxid geológiai tárolására használt tárolóhely üzemeltetője a bányászatról szóló törvényben meghatározott szivárgás esetén köteles a szivárgást követő év április 30-ig a környezetbe jutó üvegházhatású gázokkal egyenértékű kibocsátási egységet a magyar állam részére visszaadni.

Üht. 12. §⁹² (1) Az ÜHG-egységek az EGT-megállapodásban részes államok, az ott lakóhellyel rendelkező bármely természetes személy, székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére szabadon átruházhatók.

(2) Az ÜHG-egységek az EGT-megállapodásban részes államokon kívüli állam (a továbbiakban: harmadik ország), az ott lakóhellyel rendelkező természetes személy, székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére az Európai Közösség által a harmadik országgal kötött megállapodás feltételei szerint ruházhatók át.

Üht. 12/A. §⁹⁴ (1) A légiközlekedési kibocsátási egységek vagyonkezelésére e törvény erejénél fogva a miniszter jogosult. A vagyonkezelői jogot a miniszter az általa kijelölt központi költségvetési szerv útján is gyakorolhatja.

(2) A térítésmentesen ki nem osztott légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítésére a miniszter jogosult, az értékesítés árverés útján történik. A vagyonkezelési szerződés tartalmára, a légiközlekedési kibocsátási egységek vagyonkezelésére, értékesítésére és az értékesítésből származó bevételek felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) A légiközlekedési kibocsátási egységek állami vagyonkörbe való kerülésének tényéről, illetve azok teljes mennyiségéről a nemzeti forgalmi jegyzékben való bejegyzésüket követő 21 napon belül a miniszter tájékoztatja az állami vagyon kezeléséért felelős szervet.

(4) A légiközlekedési kibocsátási egységek árverésen történő értékesítéséből származó bevételnek az Éghajlatváltozási Stratégiával és Éghajlatváltozási Programmal összhangban történő, valamint az Európai Unióban és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére fordított felhasználásáról a miniszter e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerint dönt. A bevételt az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására, nyelők általi eltávolításának növelésére, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra kell fordítani.

(5) A bevételek felhasználásáról a miniszter évente beszámol az Országgyűlésnek. A miniszter az árverést követő évre vonatkozó zárszámadási törvény hatálybalépését követően tájékoztatja a Bizottságot az árverésből származó bevételek felhasználásáról.

Üht. 13. §⁹⁵

Vhr. 12. § (1) Az 1. melléklet szerint azonos tevékenységet folytató, magyarországi székhellyel rendelkező létesítmények üzemeltetői írásban megállapodhatnak, hogy a kibocsátási egységek visszaadására az Üht. 11. §-a szerint fennálló kötelezettségüket az első, illetve a második kereskedési időszak alatt az általuk kiválasztott teljesítési megbízott útján teljesítik (közös teljesítés).

(2) A teljesítési megbízott:

(3)⁹⁶ Teljesítési megbízottként az a gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó jelölhető ki, amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint – a közös teljesítésre irányuló megállapodás megkötésének időpontjában – köztartozásmentes adózónak minősül, és

(4) A megállapodásban a részt vevő üzemeltetők nyilatkoznak arról, hogy a közös teljesítés tartama alatt kibocsátási egységeik és üzemeltetői számláik felett a rendelkezési jogot teljes mértékben a teljesítési megbízott gyakorolja. A megállapodás tartama alatt az üzemeltetők kibocsátási egységei olyan összességet alkotnak, amely felett a teljesítési megbízott jelen jogszabály megkötéseivel, szabadon rendelkezhet anélkül, hogy a közös teljesítéshez szükséges egységek a teljesítési megbízott tulajdonába (számlájára) kerülnének. A közös teljesítésen kívüli, egyéb tranzakciók tekintetében a teljesítési megbízott a megbízás szabályai szerint jár el.

(5) Közös teljesítésre irányuló megállapodás legfeljebb egy kereskedési időszakra köthető. Ezen belül a megállapodás tartamát a felek naptári években szabadon állapítják meg.

(6) A megállapodás jóváhagyására irányuló kérelmet a közös teljesítéssel érintett időszak első évét megelőző szeptember 1-jéig kell a környezetvédelmi hatóság részére két példányban benyújtani. A kérelmet a részt vevő üzemeltetők felhatalmazása alapján a kijelölt teljesítési megbízott nyújtja be.

(7)⁹⁷ A kérelemben meg kell jelölni a közös teljesítésben részt vevő létesítményeket és azok üzemeltetőit, a teljesítési megbízottat, valamint a közös teljesítés tartamát. A kérelemhez – a (11) és (12) bekezdésben foglalt eltéréssel – csatolni kell az alábbiakat:

(8)¹⁰² Amennyiben a megállapodás, illetve a kérelem az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelel, a környezetvédelmi hatóság a kérelmet az annak alátámasztására szolgáló adatokkal együtt a miniszter útján haladéktalanul, de legkésőbb a megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül továbbítja a Bizottság felé.

(9)¹⁰³ Amennyiben a Bizottság a kézhezvételtől számított három hónapon belül a kérelem ellen nem emel kifogást, a környezetvédelmi hatóság a közös teljesítésben részt vevő üzemeltetők körét, a teljesítési megbízott személyét, továbbá a részt vevő üzemeltetőket együttesen megillető kibocsátási egységek mennyiségét a határidő lejártát követő tizenöt napon belül határozatban állapítja meg. A Bizottság jóváhagyásáról vagy a kérelem elutasításáról a miniszter a határidő lejártát követően haladéktalanul értesíti a környezetvédelmi hatóságot.

(10) A közös teljesítésre irányuló jóváhagyott megállapodásokról a környezetvédelmi hatóság nyilvántartást vezet.

(11)¹⁰⁴ Ha a teljesítési megbízott cégjegyzékben nyilvántartott cég, a cégkivonatot a környezetvédelmi hatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(12)¹⁰⁵ Ha a teljesítési megbízott képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a környezetvédelmi hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

Vhr. 13. § (1) A teljesítési megbízott köteles a közös teljesítésben részt vevő üzemeltetők javára, ezen üzemeltetők tárgyévi együttes kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő április 30-ig visszaadni.

(2) Amennyiben a közös teljesítésben részt vevő bármely üzemeltető a hitelesített kibocsátási jelentés benyújtására az Üht. 5. § (1) bekezdése alapján fennálló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig a teljesítési megbízott nem jogosult kibocsátási egységek átruházására. A jegyzékkezelő a hitelesített jelentés benyújtásáig zárolja a részt vevő üzemeltetők számláját.

(3) Amennyiben a teljesítési megbízott a kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, az Üht. 17. § (1)–(4) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények – ideértve az e rendelet 19. §-a szerinti bírságot is – a teljesítési megbízott vonatkozásában megfelelően alkalmazandók.

Vhr. 14. § (1) A közös teljesítésre irányuló megállapodás megszűnik:

(2) A felek személyében történő valamennyi változásról a teljesítési megbízott haladéktalanul értesíti a környezetvédelmi hatóságot. A megállapodás megszűnéséről – az (1) bekezdés f) pont szerinti eset kivételével – a teljesítési megbízott haladéktalanul értesíti a környezetvédelmi hatóságot.

(3) A közös teljesítésre irányuló megállapodás megszűnése esetén valamennyi részt vevő üzemeltető felelős a saját kibocsátásainak megfelelő kibocsátási egységek visszaadására, illetve a saját mulasztása utáni bírság megfizetésére. A teljesítési megbízott a részt vevő üzemeltetők részére okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel.

Üht. 14. §¹⁰⁷ (1)¹⁰⁸ A

(2) Nem alkalmazható a beszámítás olyan kibocsátáscsökkentési egység, illetve igazolt kibocsátás-csökkentési egység esetén, amely

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó létesítményben teljesített külön jogszabályban meghatározott együttes végrehajtás után 2012. december 31-ig adható át kibocsátás-csökkentési egység.

Üht. 15. §¹⁰⁹

Vhr. 15. § (1)¹¹⁰ Ha valamely adatot vagy tényt a forgalmi jegyzékbe bejegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. A forgalmi jegyzékben feltüntetett adatokkal és tényekkel szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adat vagy tény fennállását vagy helyességét vitatja.

(2) A számlabirtokos jóhiszemű személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett és a forgalmi jegyzékben bejegyzett adat nem felel meg a valóságnak. Ellenkező bizonyításig jóhiszeműnek kell tekinteni azt, aki a forgalmi jegyzékben szereplő adatban bízva ellenérték fejében szerez kibocsátási egységet vagy egyéb jogot.

(3)¹¹¹ A forgalmi jegyzékben szereplő adatok a Bizottság 2216/2004/EK rendeletének XVI. mellékletében foglaltak szerint nyilvánosak, azokat a környezetvédelmi hatóság a honlapján közzéteszi.

Vhr. 16. § (1) A kibocsátási egységek közhiteles nyilvántartásáért és kezeléséért e rendelet 7. mellékletében meghatározott mértékű számlavezetési díjat (a továbbiakban: számlavezetési díj) kell fizetni.

(2) A számlavezetési díjat a környezetvédelmi hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000- 00287261-00000000 előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.

(3) A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetői számla és a személyi számla esetében a számlavezetési díjat – a 17. §-ban meghatározott kivétellel – a számla tulajdonosa évente a tárgyév január 31-ig köteles megfizetni a környezetvédelmi hatóság által a tárgyév január 5-ig kiállított és a számlatulajdonos részére megküldött számla alapján.

(4)¹¹² A számlavezetési díjat átutalási megbízással kell teljesíteni vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton kell befizetni, megjelölve a tárgyévet, az üzemeltető és a létesítmény nevét, valamint a kibocsátási engedély azonosítóját (ÜHG engedély-azonosító).

(5) A számlavezetési díj az eljáró közigazgatási szerv bevétele. A számlavezetési díjat a környezetvédelmi hatóság a forgalmi jegyzék működtetésére fordítja.

(6) A környezetvédelmi hatóság a számlavezetési díjakról nyilvántartást vezet.

Vhr. 17. § (1) A számlavezetési díjat, amennyiben a számla nyitására év közben kerül sor, a számla nyitását követő tizenöt napon belül kell befizetni a környezetvédelmi hatóság által a számla nyitásával egyidejűleg kiállított és a számlatulajdonos részére megküldött számla alapján.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben számlavezetési díjat a számlanyitást követő naptól a tárgyév december 31-ig terjedő időszakra kell fizetni.

(3) A számlavezetési díj mértéke az (1) bekezdésben foglalt esetben e rendelet 7. mellékletében meghatározott éves díjnak a (2) bekezdésben meghatározott időszakra eső arányos része.

(4) Ha a forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetői számlát és személyi számlát a számlatulajdonos év közben megszünteti, a környezetvédelmi hatóság a számla megszüntetését követő tizenöt napon belül visszautalja a számlatulajdonos részére a számla megszüntetését követő naptól a tárgyév december 31-ig terjedő időszakra eső számlavezetési díjat.

Vhr. 18. § (1)¹¹³ Ha a számlatulajdonos díjfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni, a jegyzékkezelő pedig a számlához való hozzáférést felfüggeszti (a továbbiakban: zárolás). A jegyzékkezelő a zárolás tényéről értesíti az érintetteket.

(2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.

(3) A jegyzékkezelő a számla zárolását a számlavezetési díj és a késedelmi pótlék befizetése után oldja fel. A számla zárolásának feloldásáról a jegyzékkezelő értesíti az érintetteket.

Üht. 16. §¹¹⁵

Üht. 17. §¹¹⁶ (1) Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a változások bejelentésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, valamint a kibocsátási egység visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi. Ismételt kötelezettségszegés esetén a környezetvédelmi hatóság – a kötelezettségszegés súlyára figyelemmel – a tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy a kibocsátási engedélyt visszavonja.

(2) Ha a légijármű üzemben tartó a nyomonkövetési terv jóváhagyásának megszerzésére, a változások bejelentésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, valamint a légiközlekedési kibocsátási egység visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi. Ismételt kötelezettségszegés esetén a környezetvédelmi hatóság a (6) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét kezdeményezi.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, ha az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, vagy az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig vagy az ÜHG-egységek visszaadásáig nem jogosult ÜHG-egységek átruházására.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó a jelentési vagy hitelesítési kötelezettségének, vagy az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltető vagy a légijármű üzemben tartó nevét és a kötelességszegés tényét nyilvánosságra hozza.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó köteles az elmulasztott ÜHG-egységekkel egyező mennyiségű ÜHG-egységet a tárgyévet követő második év április 30-ig visszaadni. Ennek elmulasztása esetén a tárgyévet követő harmadik évben az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó számláján a mulasztással érintett mennyiséggel csökkentett mennyiségű ÜHG-egység kerül jóváírásra.

(6) Amennyiben a légijármű üzemben tartó nem tesz eleget az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt követelményeknek, és az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmény alkalmazása sem vezet eredményre, a miniszter kérelemmel fordul a Bizottsághoz, hogy az érintett légijármű üzemben tartóra vonatkozóan működési tilalmat állapítson meg.

(7)¹¹⁷ Ha a szén-dioxid geológiai tárolására használt tárolóhely üzemeltetője a kibocsátási egységek (4) bekezdés szerinti visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság – a tárolási engedélyest e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű – bírság megfizetésére kötelezi.

Vhr. 19. § (1)¹¹⁹ Amennyiben az üzemeltető az 1. mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet kibocsátási engedély nélkül folytatja, a környezetvédelmi hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetőt a kibocsátási engedély iránti kérelem beadásáig terjedő időszakra napi húszezertől százezer forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezi.

(2)¹²⁰ Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményt kell alkalmazni akkor is, ha az üzemeltető a 4. melléklet 1. pontja szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztva, a tevékenységet módosított kibocsátási engedély nélkül folytatja tovább.

(3)¹²¹ Amennyiben az üzemeltető az üvegházhatású gázok nyomon követését és jelentését nem e rendeletnek, a 2007/589/EK Bizottság határozatnak, illetve a kibocsátási engedélynek megfelelően végzi, a környezetvédelmi hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetőt ötvenezertől ötszázezer forintig terjedő egyszeri bírság megfizetésére kötelezi.

(4)¹²² Amennyiben az üzemeltető a 2. § (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetőt ötvenezertől ötszázezer forintig terjedő egyszeri bírság megfizetésére kötelezi. A (2) bekezdésen alapuló bírság kiszabásával egyidejűleg ezen jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(5)¹²³ Amennyiben a környezetvédelmi hatóság az Üht. 5. § (1) bekezdése szerint benyújtott hitelesített jelentésben foglaltak alapján megállapítja, hogy az üzemeltető a tárgyévben nem folytatott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt kötelezi a 9. § (1) bekezdés alapján kiosztott kibocsátási egységmennyiségnek a határozat közlésétől számított 30 napon belül történő visszaadására. E rendelkezést első alkalommal a 2010. évről készített hitelesített jelentések alapján kell alkalmazni.

(6)¹²⁴ Ha az üzemeltető a kibocsátási egységmennyiség visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt minden egyes jóváírt kibocsátási egységmennyiség után 100 eurónak megfelelő forintösszegű bírság egyszeri megfizetésére kötelezi.

(7)¹²⁵ A (4) bekezdéstől eltérően az Üht. 17. § (1) bekezdése alapján a bezárás bejelentésének

(8)¹²⁶ Amennyiben az üzemeltető a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt a mulasztással érintett minden egyes tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátás után 100 eurónak megfelelő forintösszegű egyszeri bírság megfizetésére kötelezi.

(9)¹²⁷ A bírság összegének megállapítása során a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a visszaadás napján közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

(10)¹²⁸ A második kereskedési időszakot követően nem részesülhet ingyenes kiosztásban az a létesítmény, amely a 2/B. § szerinti adatszolgáltatás során a létesítményre vonatkozó adatokat nem hitelesítette.

[Üht. 17. §] (2) Az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, illetőleg a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig nem jogosult kibocsátási egységek értékesítésére.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, illetőleg a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltető nevét és a kötelességszegés tényét nyilvánosságra hozza.

(4) Az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül az üzemeltető köteles az elmulasztott kibocsátási egységekkel egyező mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő második év április 30-ig visszaadni. Ennek elmulasztása esetén a tárgyévet követő harmadik évben az üzemeltető számláján a mulasztással érintett mennyiséggel csökkentett mennyiségű kibocsátási egység kerül jóváírásra.

(5) A bírságra vonatkozó részletes szabályokat a kormány rendeletben állapítja meg.

Üht. 18. § (1)¹²⁹

Vhr. 20. §¹³⁰ (1) A miniszter az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó jelentések alapjául szolgáló kérdőív létrehozásáról szóló 2005/381/EK bizottsági határozatnak megfelelően évente jelentést készít a kibocsátási egységkereskedelmi rendszer működéséről. A jelentést a miniszter a tárgyévet követő év június 30-ig küldi meg a Bizottság részére.

(2) A miniszter 2011. szeptember 30-ig közleményben közzéteszi a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a minisztérium honlapján, valamint megküldi a Bizottságnak e rendelet 1. és 8. mellékletében felsorolt tevékenységet folytató létesítmények listáját és a részükre ingyenesen kiosztani tervezett kibocsátásiegység- mennyiséget.

(3)¹³¹ A (2) bekezdés szerinti jelentéstételhez a miniszter a 2/B. §-ban meghatározott, ellenőrzött adatok alapján a 2011/278/EU határozatban foglaltaknak megfelelően összeállítja a Nemzeti Végrehajtási Intézkedést, amit jóváhagyás céljából megküld az Európai Bizottságnak.

[Üht. 18. §] (2)¹³²

Üht. 19. §¹³³

Üht. 20. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)¹³⁴

(3)¹³⁵

(4)¹³⁶

(5) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

(6)¹⁵² Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

(7)¹⁵⁶ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a felügyeleti díj megfizetésének részletes eljárási szabályait.¹⁵⁷

(8)–(9)¹⁵⁸

(10)¹⁵⁹ E törvény a végrehajtására az (5) és (6) bekezdésekben foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt

Vhr. 21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(2)¹⁶¹ Az első kereskedési időszak alatt a 19. § (8) bekezdés szerinti bírság összege 40 eurónak megfelelő forintösszeg a mulasztással érintett minden egyes tonna szén- dioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátás után.

(3) A jegyzékkezelő az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség. A jegyzékkezelő a 2216/2004/EK bizottsági rendelet szerint jár el.

(4)–(6)¹⁶²

(7)¹⁶³

Vhr. 22. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

(2) Ez a rendelet a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló, 2004. december 21-i 2216/2004/EK bizottsági rendelet 8. cikke (1) bekezdésének, 38. cikke (1) és (2) bekezdésének, 44. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint 74. cikkének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(3)¹⁶⁵ Ez a rendelet a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozat végrehajtását szolgálja.