GÜ BH 2005/152
GÜ BH 2005/152
2005.04.01.
A keretbiztosítéki jelzálogjog az általa biztosított hitelezési jogviszony megszűnésével elveszti eredeti funkcióját és a jogviszonyból fennmaradt kölcsön követelés biztosítékául szolgál – E követelés engedményezése folytán a jelzálogjog jogosultja az engedményes lesz [Ptk. 251. § (3)–(4) bek., 263. §, 329. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes jogelődje a P.-bank Rt. és az időközben felszámolás útján megszűnt ,,B. I.'' Kft. között 2001. szeptember 17-én létrejött – a Ptk. 522. § (1) bekezdése szerint minősülő – bankhitelszerződésből eredő követelések biztosítékaként legfeljebb 9 700 000 Ft összeghatár erejéig keretbiztosítéki jelzálogjog alapítására került sor a II. r. alperes tulajdonában lévő, L., 343/8. hrsz.-ú, valamint a III. r. alperes tulajdonában lévő L., 440/A/1. hrsz.-ú ingatlanokon. A P.-bank Rt. a bankhitelszerződésben meghatározott hitelkeret terhére a 2001. szeptember 17-én létrejött kölcsönszerződés alapján a 6 900 000 Ft összegű kölcsönt nyújtott a ,,B. I.'' Kft. részére a II. r. alperes készfizető kezességvállalása és a H. Rt. 90%-os mértékű készfizető kezességvállalása mellett.
A II. r. alperes tulajdonát képező, L., 343/8. hrsz.-ú ingatlanra a Megyei Illetékhivatal javára 278 619 Ft illetéktartozás és járulékai erejéig végrehajtási jog, míg a II. és III. r. alperesek által alapított B.-G. Bt. javára tulajdonjog került bejegyzésre.
A ,,B. I.'' Kft. a kölcsönszerződésben foglalt fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a P.-bank Rt. 2002. július 12-én a bankhitelszerződést a kölcsönszerződésre is kiterjedően, azonnali hatállyal felmondta. A H. Rt. – a 90%-os mértékű készfizető kezesi felelőssége alapján – a járulékokkal együtt számított, összesen 7 423 134 Ft összegű tartozásból 2002. augusztus 22-én 6 508 733 forintot fizetett meg a P.-bank Rt. részére.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a II. r. alperest a P.-bank Rt. részére 914 401 Ft és járulékai, a H. Rt. részére 6 508 733 Ft és járulékai 15 napon belül történő megfizetésére, a III., IV. és V. r. alpereseket a Ptk. 251. § (1), (2) bekezdése, 259. § (1) bekezdése, valamint a 260. § (1) és (2) bekezdése alapján a követelésnek a perbeli ingatlanokból történő kielégítés tűrésére kötelezte.
A II., III. és IV. rendű alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annak fellebbezett részében megváltoztatta és a III., IV. és V. rendű alperesek tűrésre kötelezése iránti kereseti kérelmet elutasította. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette és megállapította, hogy a perbeli követelést a P.-bank Rt. és a H. Rt. a PK. Rt.-re, a PK. Rt. pedig az F. Pénzügyi Rt.-re engedményezte. Az ítélet indokolása szerint a keretbiztosítéki jelzálogjog jogviszonyhoz és nem követeléshez kapcsolódó jellegéből következik, hogy a követelés átruházásával a keretbiztosítéki jelzálogjog, mint a követelés biztosítéka, nem száll át az engedményesre, ezért alaptalan a III., IV. és V. rendű alperesek tűrésre kötelezésére irányuló kereseti kérelem.
A jogerős ítélet ellen – a tűrésre kötelezést elutasító rendelkezés jogszabálysértő voltára hivatkozással – a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az elsőfokú bíróság döntésével egyező határozat meghozatalát. Álláspontja szerint a bankhitelszerződés Ptk. 321. § (1) bekezdése szerinti felmondásának következményeként a keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított hiteljogviszony megszűnésével – amennyiben az annak alapján kötött kölcsönszerződésből származó követelés még fennáll – a keretbiztosítéki jelzálogjog a valóságos követeléshez igazodva közönséges jelzálogjogként funkcionál és az engedélyezés folytán a felperes e jelzálogjog jogosultjává vált.
Az alperesek érdemi ellenkérelmet nem terjesztettek elő.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Helyesen foglalt állást a másodfokú bíróság a keretbiztosítéki jelzálogjog jogi természetét illetően.
A Ptk. 263. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a felek olyan követeléseket biztosítanak jelzálogjoggal, amelyek a zálogszerződésben meghatározott jogviszonyból, vagy jogcímen keletkeznek, illetve keletkezhetnek, a bejegyzésnek a jogviszonyt, vagy jogcímet és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet (keretbiztosítéki, jelzálogjog). E jogi szabályozásból következőleg a keretbiztosítéki jelzálogjog közvetlenül a jogviszonyt biztosítja és csak azon keresztül a meghatározott jogviszonyból, vagy jogcímen keletkezett követeléseket, meghatározott keret erejéig. Ennek következménye, hogy a Ptk. 251. §-ának (4) bekezdésében megfogalmazott járulékosság elve nem a követelés, hanem a jogviszony tekintetében érvényesül. A jelzálogjog tehát fennállhat anélkül, hogy a jogviszonyból, vagy az adott jogcímen követelés keletkezett volna, de a követelés megszűnése után is fennáll, amíg a biztosított jogviszony vagy jogcím fennmarad. Ezért, ha csak a jogviszonyból eredő követelés engedményezésére kerül sor – a jogviszony átszállása nélkül – a keretbiztosítéki jelzálogjog a követeléssel együtt nem száll át, hanem megmarad a többi, valamint a később keletkező követelések biztosítására.
Más a helyzet azonban akkor, ha a jogviszony megszűnése után történik meg az abból keletkezett követelés átruházása. Ebben az esetben már kizárt, hogy a biztosított jogviszonyból újabb követelések keletkezzenek. A jelzálogjog ez esetben már nem a jogviszony alapján tapad a követeléshez, hanem közvetlenül, mert a keretbiztosítéki jelzálogjog a jogviszony megszűntével elveszti eredeti funkcióját és a megmaradt követelés biztosítására szolgál, míg a zálogkötelezett felelősségének terjedelme most már a Ptk. 251. §-ának (3) bekezdése szerint e követelés és járulékai összegéhez igazodik.
Mindebből az is következik, hogy ha a jogviszony megszűnése után a követelés átszáll, a Ptk. 251. §-ának (4) bekezdése és 329. §-ának (1) bekezdése értelmében a zálogjog – elvesztve keretbiztosítéki jellegét – mintegy sima jelzálogként száll át az új jogosultra. Az engedményező és az engedményes egyébként meg is állapodtak a követelés biztosítékára szolgáló jelzálogjog átruházásában.
A perbeli esetben a jogelőd felperes zálogjogosult nemcsak a kölcsönszerződést mondta fel, hanem azt a Ptk. 522. §-a szerint megkötött bankhitelszerződést is, amelyből az egyedi kölcsönszerződések útján követelései keletkezhettek volna. Tévedett ezért a másodfokú bíróság, amikor az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a felperesnek a III-IV. és V. r. alperesek tűrésre kötelezése iránti keresetét elutasította.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal érintett részében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint helybenhagyta.
(Legf. Bír. Gfv. I. 30.293/2004. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás