• Tartalom
Oldalmenü

2005. évi CLIII. törvény

a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről1

2007.01.01.

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
2006. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK
ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. §2 Az Országgyűlés a 2006. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét 7 844 852,8 millió forintban, azaz hétmillió-nyolcszáznegyvennégyezer-nyolcszázötvenkettő egész nyolctized millió forintban,

b) bevételi főösszegét 5 923 539,9 millió forintban, azaz ötmillió-kilencszázhuszonháromezer-ötszázharminckilenc egész kilenctized millió forintban,

c) hiányát 1 921 312,9 millió forintban, azaz egymillió-kilencszázhuszonegyezer-háromszáztizenkettő egész kilenctized millió forintban

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

3. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a központi költségvetés 2006. évi hiányát finanszírozza, a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje.

Második Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál

a) a központi költségvetési szerveknél – ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is – a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentések személyi kifizetéseinek,3

b) az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselő és hivatásos állományú nemzeti szakértők számára külön kormányrendeletben meghatározott kiadások,

c) a központi közigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzése támogatásának,

d) a főtisztviselők, a központi tisztek illetményének, valamint

e) a Prémium Évek Programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetések,

f) a közalkalmazottak korengedményes nyugdíjazásával kapcsolatos pályázati rendszer támogatásának

részbeni, illetőleg teljes fedezetére a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím-csoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeit az a)–d) és f) pontok tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg, az e) pont vonatkozásában külön törvényben foglaltak az irányadók.

(2) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük – ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, valamint a Munkaerőpiaci Alapból származó pénzeszközöket – fedezi. A Kormány ez alól felmentést adhat.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a közszolgálati média részvénytársaságok létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések, melynek feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.4

(4) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére a Kormány döntésétől függően támogathatók a Magyar Államvasutak Részvénytársaságnak az állami feladatellátásban résztvevő üzletágainál a veszteség mérséklését eredményező létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri személyi kifizetései a gazdasági és közlekedési miniszterrel – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – kötött megállapodás alapján.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2006. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 14. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek a záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget a privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe. Az ÁPV Rt. záró pénzkészletét a privatizációért felelős miniszter határozza meg, a záró pénzkészlet összege legfeljebb 25 000,0 millió forint lehet.

(2) A 2006. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult, kivéve, ha az a pénzügyminiszter külön engedélyével, elismert (szabályozott) értékpapírpiacra bevezetett társaság részvényeinek értékesítésével összefüggésben történik.

(3) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. §-ának (2) bekezdése szerinti privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:

a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések;

b) kezességvállalásból – ideértve a készfizető kezességet is –, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések;

c) konszernfelelősség alapján történő kifizetések;

d) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése;

e) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése;

f) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések;

g) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalandó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad);

h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítése;

i) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések;

j) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések;

k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;

l) az a)–k) pontban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások.

(4) A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 10 000,0 millió forintnál.

(5)5

(6) A privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 14. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata legfeljebb 1000,0 millió forinttal túlléphető.

(7) A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával a kormányzati szektor hiányát érintő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon belül az ÁPV Rt. az egyes előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(8) A 14. számú melléklet I/1/c), II/1. és II/2. pontjai szerinti előirányzatok esetében az ÁPV Rt. egyedi, 1000,0 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.

(9) A 14. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata terhére számolandó el az ÁPV Rt. által kibocsátott kötvény kamatának fedezete.

(10) Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként osztalékbevételeivel megegyező összegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe.

(11) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2006. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.

(12)6 Az ÁPV Rt. a SZÖVÜR Kft.-től opciós szerződés alapján megvásárolt szövetkezeti üzletrészek vételárát a 14. számú melléklet II/2. pontja szerinti előirányzat terhére számolja el.

6. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. tárgyi eszközeinek és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő, térítésmentes felhasználásáról eseti döntést hozzon.

7. § (1) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20,0 millió forintot – kivéve az ipari parkban lévő vagyontárgyat, amely esetében az 50,0 millió forintot – meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb összeget is meghatározhat.

(2) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 100 000 forint.

(3) Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttóérték-határ 20,0 millió forint.

8. § (1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) és a központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevétel összegéből a KVI legalább 5600,0 millió forintot a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 9. cím, 2. Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás alcím kiadásainak fedezetére fordíthat, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek és ütemezés szerint.

(3) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele – elsődlegesen – az elhelyezési feladatok teljesítésére, valamint a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordítható.

(4) A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó.

A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos rendelkezések

9. § (1) A központi költségvetési szervek – a (3) bekezdésben megjelölt szervek kivételével – a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel. A fennmaradó 5% – kincstári vagyon utáni részesedés címén – a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve az Oktatási Minisztérium és a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézményeket, az Országos Mentőszolgálatot, az Országos Vérellátó Szolgálatot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, valamint a költségvetési rendben gazdálkodó kutatóintézményeket, amelyek ezen összeget felújításra kötelesek fordítani.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a mezőgazdasági termékek értékesítési bevételeit, a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak foglalkoztatásával előállított áru és készletértékesítés bevételeit;

b) szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázott, továbbá a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak foglalkoztatásával végzett szolgáltatás ellenértékeit;

c) bérleti és lízingdíj bevételek, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérleti díj bevételeit, valamint a KVI-nek a kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással összefüggésben keletkezett bevételeit.

(3) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 617,2 millió forintot, a Magyar Bányászati Hivatal 127,2 millió forintot, a Magyar Energia Hivatal 480,3 millió forintot, a Magyar Szabadalmi Hivatal 923,5 millió forintot, az Országos Mérésügyi Hivatal 845,6 millió forintot, a Közlekedési Felügyeletek 4610,1 millió forintot, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 354,9 millió forintot, a Hungarocontrol Magyar Légiforgalmi Szolgálat 1548,0 millió forintot, a Magyar Vasúti Hivatal 82,5 millió forintot köteles 2006. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, melyek esedékessége az első három negyedévben a negyedévet követő hó 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Szerencsejáték Felügyelet 2280,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(5) A Nemzeti Hírközlési Hatóság 5616,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, beleértve a frekvenciahasználati díjakból származó bevételeket is február 20-tól június 20-ig 300,0 millió forint havi egyenlő részletekben, továbbá július 20-tól december 10-ig, valamint december 20-ig 588,0 millió forint egyenlő részletekben.

(6) Ha a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alá tartozó (3) bekezdésben foglalt költségvetési szervek a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni, és a befizetést legkésőbb 2006. december 20-ig rendezni kell. A fejezeti államháztartási tartalék terhére a befizetési kötelezettség nem rendezhető.

10. § (1) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet összes nem vállalkozási tevékenységből eredő bevétele a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve:

a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások,

b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök,

c) adományok,

d) kormányrendeletben meghatározott célra átvett pénzeszközök,

e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések,

f) rendelkezése alatt álló lakóingatlanban lévő lakások és helyiségek bérbeadásából származó bevétel és szolgáltatási díjak, valamint az ide nem tartozó ingatlan bérbe- vagy haszonbérbe adásából származó bevétel,

g) vagyonkezelésében lévő és a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingatlanok értékesítéséből származó bevétel,

h) vagyonkezelésében lévő ingó tárgyi eszközök és készletek értékesítéséből származó bevétel.

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott bérleti és szolgáltatási díjak, valamint a g) pontja szerint befolyó bevételnek a köztartozások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege a védelmi felülvizsgálatból eredő laktanya-korszerűsítési, lakásépítési, lakásvásárlási kiadásokra, a Magyar Honvédség Központi Honvédkórház beruházás folytatására, valamint a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő kulturális, oktatási, jóléti, szociális vagy rekreációs célt szolgáló létesítmények korszerűsítésének kiadásaira fordítható.

(3) Az (1) bekezdés h) pontjában foglaltak szerint befolyó bevételnek a köztartozások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege az Áht. 109/K. § (12) bekezdés e) pontja szerinti megsemmisítés és az Áht. 109/K. § (12) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglalt feladatok finanszírozására fordítható.

(4) Az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények kezelésében lévő, a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből 2006. évben befolyó bevételnek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó része a felsőoktatási intézmény alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási – beleértve a PPP (az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés, Public Private Partnership program) keretében megvalósuló fejlesztések törlesztő részleteit is – célra használható fel.

(5) A Belügyminisztérium és a felügyelete alá tartozó intézmények vagyonkezelésében lévő, a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből 2006. évben befolyó bevételből – a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – legfeljebb 11 800,0 millió forint a rendvédelmi szervek épületei rekonstrukciójának folytatására, a Határőrség Országos Parancsnokságának elhelyezésére, valamint okmányirodák fejlesztésére fordítható.

(6) Az Egészségügyi Minisztérium és a felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények vagyonkezelésében lévő, a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből 2006. évben befolyó bevételből az egészségügyi miniszter – a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – legfeljebb 7000,0 millió forintot egészségügyi beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra, rekonstrukcióra és a mentőautók lízingelésével kapcsolatos díjak megfizetésére fordíthat.

(7) A Külügyminisztérium fejezet vagyonkezelésében lévő külképviseleti ingatlanok értékesítéséből 2006. évben befolyó bevételből legfeljebb 1300,0 millió forint a Kormány által elfogadott külképviseleti ingatlanfejlesztési koncepció kiadásaira fordítható.

(8) A Nemzeti Sporthivatal által alapított közhasznú társaság vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel – a köztartozások és az ingatlan elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – 1500,0 millió forint összeghatárig a (9) bekezdés szerint használható fel.

(9) A (8) bekezdés szerinti bevétel – a Nemzeti Sporthivatal útján – kizárólag a belügyminiszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagyonkezelésében, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint kincstári vagyonba kerülő sportcélú ingatlanok vásárlására fordítható.

(10) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a felügyelete alá tartozó intézmények vagyonkezelésében lévő, a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből 2006. évben befolyó bevételből – a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – legfeljebb 1850,0 millió forint a szakszolgálatok megyei kirendeltségeinek összevont szervezetei elhelyezését szolgáló beruházási és felújítási kiadásokra fordítható.

(11) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a felügyelete alá tartozó intézmények vagyonkezelésében lévő, a kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből 2006. évben befolyó bevételből – a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően – legfeljebb 4000,0 millió forint a fejezet alapfeladatainak ellátását szolgáló beruházási és felújítási kiadásokra fordítható.

11. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése, valamint a 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva összege 2006. augusztus 31-ig 91 000 Ft/év, 2006. szeptember 1-jétől 116 500 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 2006. augusztus 31-ig 1 012 200 Ft/év, 2006. szeptember 1-jétől 1 092 600 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 2006. augusztus 31-ig 302 500 Ft/év, 2006. szeptember 1-jétől 335 000 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés normatívája 2006. augusztus 31-ig 80 000 Ft/év, 2006. szeptember 1-jétől 116 500 Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport és kulturális tevékenység normatívája 2006. augusztus 31-ig 7820 Ft/év, 2006. szeptember 1-jétől 11 650 Ft/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 258 500 Ft/fő/év.

(3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2006. április 1-jétől 416 500 forint.

(4) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (3) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 70%-a.

(5) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 113 200 forint.

(6) A Magyar Tudományos Akadémia tagjai tiszteletdíjának havi összege

a) az Akadémia rendes tagjai esetében 455 000 forint,

b) az Akadémia levelező tagjai esetében 353 900 forint.

(7) A Tudományok Doktora, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Doktora tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjának havi összege 101 100 forint, az 1995. január 1-je előtt nyugdíjba vonultak esetében – a korábban megállapított nyugdíj-kiegészítésre tekintettel – 97 100 forint.

12. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú melléklet 15–20. és 22. pontjában, az 5. számú melléklet 7.,19., 23. és 27–28. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1. és 3. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg.

(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. számú melléklet 15–19. és 20. a)–d) pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyakorló intézményekben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ahhoz kapcsolódó tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, valamint az óvodai nevelési, a készség- és képességfejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységeknek legalább 70%-ában a hallgatók gyakorlati felkészítése történjék, továbbá az intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló iskolai, óvodai feladatokra fordítsák. Amennyiben a feladatok számosságának és az éves időkeretnek a %-os mértékét nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel jogosultságát ennek megfelelően kell megállapítani.

(4) Az (1)–(2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott központi költségvetési szerv a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére.

(6) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatás elszámolása a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény elszámoltatása szerint, annak részeként történik.

13. § (1) A központi költségvetés központosított bevételeit képezik az e törvény 1. számú mellékletében a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 13. cím, a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 28. cím, a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, a XVII. Területfejlesztés fejezet, 8. cím, a XVIII. Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 31. cím és a XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet, 7. cím alatt meghatározott bevételek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítésért – ha törvény másként nem rendelkezik – az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel.

(3) A XI. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 6. alcímhez tartozó jogcím-csoportok, jogcímek költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerinti bevételeket.

Harmadik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai

14. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint.

(3) A pénzügyminiszter és a belügyminiszter a normatív hozzájárulásokat és támogatásokat – az Áht. 64. § (4) bekezdése szerinti kiegészítő igénylés alapján külön rendeletben kihirdetésre kerülő szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladataihoz és az emelt színvonalú bentlakásos ellátáshoz kapcsolódó hozzájárulások, továbbá az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével –, valamint a Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátásának támogatása jogcímű központosított előirányzatot, a helyi önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak az Áht. 64. §-a (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján, továbbá az 52. § (1) bekezdése szerinti államháztartási tartalékot önkormányzatonként és jogcímenként együttes rendeletben hirdeti ki az Áht. 64. §-ának (3) bekezdése szerint.7

15. § (1) Az Országgyűlés – a 14. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül – további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra;

b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint;

c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataira, címzett és céltámogatás formájában, ez utóbbinál a 2006. évi új induló beruházások támogatási előirányzatának

ca) 15%-a a régió lakónépességének arányában,

cb) 85%-a a 2000 lakosegyenérték feletti agglomerációk szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztési szükségletei alapján

kerül régiónként elosztásra e törvény 21. számú melléklete szerint;

d) a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira. Az előirányzat

da) 63%-ának 30%-a az egy főre jutó bruttó hazai termék megyénkénti mértéke, 70%-a a külön jogszabályban meghatározott területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek lakónépessége alapján, a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatban foglalt módszertan szerint,

db) 37%-a a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 1/A. §-a (3) bekezdésének a) pontjára vonatkozó megosztási szabályok alapján

a megyei területfejlesztési tanácsokat és a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg, amelyek régiónkénti összegét e törvény 21. számú melléklete tartalmazza;

e) vis maior tartalékra a Cct. 1/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint;

f) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására. Az előirányzat a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben meghatározott, a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek lakónépessége alapján a megyei területfejlesztési tanácsokat illeti meg, amelyek régiónkénti összegét e törvény 21. számú melléklete tartalmazza;

g) a budapesti 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény szerinti építési feladatokra.

(2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az 1. számú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 8. Vis maior tartalék cím, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(3) Amennyiben az e törvény 12. §-a, illetve 30. §-a szerint normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.

(4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult az e törvény 12. §-a vagy 30. §-a szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

16. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján – kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelő helyi önkormányzatok.

(2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 22. § szabályai szerint – a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében – az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot e törvény 6. számú melléklete 1. pontjának alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.

17. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 3., 6., 8. és 11–22., pontja és a 4. számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1. és 3. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá III–V. része szerinti előirányzatok együttes összege.

18. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2004. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.

(2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a illeti meg.

(3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek
és más bevételek szabályozása

19. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2006. január 1-jétől beszedett

a) 2005. június 30-án nyilvántartott hátralékból a végrehajtási cselekmények eredményeként befolyó illeték 20%-a a központi költségvetést, 80%-a pedig a fővárosi, megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat,

b) az a) ponton túli illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat

illeti meg a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti központi bevételi részesedéssel, valamint a (4)–(7) bekezdésben foglalt, kiadásként visszatartott összeggel.

(3) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel

a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot,

b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben – egyhuszad részenként –, egyharmada a megye, valamint a főváros 2005. január 1-jei lakosságszáma arányában – a Kincstár országos összesítését követően – a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

c) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel összege a behajtó megyei és fővárosi önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzat ezen bevételének felhasználásával valósíthatja meg az illetékhivatal informatikai rendszereinek (hardver- és szoftver-eszközeinek) korszerűsítését.

d) Amennyiben a megyei illetékhivatalnál, valamint a Fővárosi Illetékhivatalnál 2005. december 31-én nyilvántartott hátralékból befolyó tárgyidőszaki illetékbevétel kisebb, mint ugyanezen hátralék 25%-ának a tárgyidőszakra jutó naptári napokkal arányos hányada, akkor az illetékhivatal – az önkormányzat a) és c) pontokban foglalt illetékbevétele terhére – köteles a különbözet 50%-át, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott illetékbevétellel együtt a központi költségvetés részére átutalni.

e) Amennyiben a megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal a b) pont szerinti Kincstári országos összesítés alapjául szolgáló illeték bevételi hányad kincstári számla javára történő átutalását a külön jogszabályban meghatározott határidőig nem teljesíti, a megyei önkormányzatot, illetve a Fővárosi Önkormányzatot kamatfizetési kötelezettség terheli az esedékesség napjától az átutalás teljesítéséig. A kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese, amelyet a Kincstár a megyei önkormányzatot, illetve a Fővárosi Önkormányzatot a b) pont szerint megillető összegből visszatart.

(4) Az illetékhivatalokkal kapcsolatos kiadásokat az illetékbevételből részesedő önkormányzatok viselik a saját bevételükből az (5)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2006. január 20-áig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedendő bevétellel kapcsolatos kiadások viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadások körét és mértékét – beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is –, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a felmerült kiadásokat a megyei jogú városi önkormányzat(ok), illetve a megyei önkormányzat a (2) és (3) bekezdés szerinti, 2005. évben illetékből származó bevételeik arányában viselik. A megyei jogú városi önkormányzatra eső kiadási hányadot a megyei önkormányzat visszatarthatja a megyei jogú várost megillető összegből.

(7) Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves működési költség és az éves működési költség 10%-át meg nem haladó felhalmozási költség egytizenkettede – nem havi ütemezésű utalás esetén az egytizenketted rész utalással érintett naptári napok szerinti hányada – tartható vissza havonta a megyei jogú város(ok)tól, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.

20. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

(4) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a – függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől – az önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésre nem köteles.

21. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának – állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő – értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

22. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, a 64/A–64/C. §-ában, valamint a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2003. évi CXIV. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának
kiegészítő szabályai

23. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint az adósságcsökkentési támogatás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 38. §-a (2) és (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az e törvény 5. számú melléklet 7., 10., 18., 23., 24. és 27. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1. és 3. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III., IV. és V. része alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.

(3) A 30. § (2)–(3) bekezdése szerinti egyházi és kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást

a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 81. §-ának (13) bekezdése, valamint 118. §-ának (9) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó egyházak,

b) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján közoktatási feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-ának (13) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó helyi kisebbségi önkormányzatok

a helyi önkormányzatok útján – az 1. számú melléklet XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzatáról – vehetik igénybe. A Kincstár ezen összeget a helyi önkormányzatnak folyósított központi támogatások nettó finanszírozása keretében a tárgyhónapot követő hónapban számolja el a kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló előirányzat javára.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

24. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről – kormányrendeletben szabályozottak szerint – finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik.

25. § (1) A Kincstár az E. Alap részére

a) a XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. Gyermekgondozási díj alcím, továbbá a 11. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatból a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján,

b) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 2. alcím, 4. Központi költségvetésből járulék címen átadott pénzeszköz jogcím-csoport előirányzatból február hónaptól kezdődően havonta az előirányzat egy-tizenegyed részének megfelelő összegével

finanszírozást teljesít.

(2) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím,

a) Magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása

aa) az első háromnegyed évben havonta, a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével,

ab) október, november hónapokban az éves előirányzat 5%-ának megfelelő összegével, a tárgyhó 10. napjáig,

ac) december hónapban az aa) és az ab) pont szerinti befizetések összegének és a várható éves magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó kincstári napján,

b) Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása

ba) az első háromnegyed évben havonta, a tárgyhó utolsó kincstári napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével,

bb) október, november hónapokban az éves előirányzat 5%-ának megfelelő összegével, a tárgyhó utolsó kincstári napjáig,

bc) december hónapban a ba) és a bb) pontban teljesített összegeket figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó bevétel beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után

történik.

(3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, a X. Miniszterelnökség fejezet, a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, a XI. Belügyminisztérium fejezet és a XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. §-ának (3) bekezdése alapján – fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás jogcímen – havonta átutalást teljesít az Ny. Alap és az E. Alap részére az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően, a tárgyhó 10. napjáig.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

26. § Az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) – a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén – a finanszírozási igényeik teljesítéséhez igénybe vehetik az előző évi maradványukat, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételét a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

D) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegtől érkező agrártámogatások
és az Európai Unió részére fizetendő cukorilleték megelőlegezése

27. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia Részlegtől érkező közvetlen, piaci támogatások, az – Európai Unió által a hatályos közösségi jogszabályok alapján utólagosan megtérítendő vagy értékesítésből befolyó – intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (a továbbiakban: NVT) foglalt támogatások Európai Unió által finanszírozott része (a továbbiakban: agrártámogatások) teljesítéséhez a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) Az NVT-ben foglalt támogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatóak az (1) bekezdésben leírtak szerint, amennyiben az így igénybe vett teljes összeget az Európai Unió utólagosan megtéríti, de a kifizetés időpontjában az NVT céljaira felhasználható uniós forrás nem áll rendelkezésre.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról az európai uniós közvetlen támogatások megelőlegezésének céljára felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2006. évben kifizetésre kerülő, EMOGA Garancia Részleg által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét.

(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről az MVH-nak a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére – kormányrendeletben szabályozottak szerint – 2006. év vonatkozásában 2006. január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet kell készítenie, melyet a rendelkezésre álló információk alapján minden hónap 15-ig aktualizálni kell. Amennyiben az NVT kifizetéseinek ütemezése az (1) bekezdésben leírt, KESZ-ről történő finanszírozást tesz szükségessé, a pénzügyminiszter jogosult az NVT intézkedések tekintetében a finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani.

(5) Az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásokra az igénylő akkor is jogosult, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettséggel összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. Az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatásból az igénylő csak a lejárt köztartozással csökkentett összegre jogosult. A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az adóhatóság az MVH megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét az MVH a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. Folyó kiadások és jövedelem-támogatások jogcím előirányzatból megállapított támogatásból levonja és átutalja az adóhatóságnak. A jogosultat a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. A támogatás visszatartásáról az MVH a kedvezményezettet a támogatási különbözet átutalásakor tájékoztatja.

(6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti.

(7) Az agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket az MVH a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számla részére havonta átutalja.

(8) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell elszámolni

a) az Európai Bizottság EMOGA Garancia Részleg éves elszámolásáról szóló hivatalos döntését követően haladéktalanul – az intervenciós felvásárlásra fordított, de értékesítésből még be nem folyt összegek kivételével – a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét, amelyet az Európai Unió vagy az ügyfél nem térít meg az MVH útján, valamint az agrártámogatások árfolyam-különbözetét,

b) az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó azon kiadásokat, amelyek a nemzeti költségvetést terhelik.

28. § (1) Az MVH köteles az intervenciós finanszírozás EMOGA Garancia Részlegéből folyósított kamattérítését – annak beérkezése után haladéktalanul – a központi költségvetés részére átutalni, amelyet a központi költségvetés kamatbevételeként kell elszámolni.

(2) Az intervenciós felvásárlással kapcsolatos azon kamatterhet, amelyet az Európai Unió az MVH által szabálytalanul teljesített kifizetésből eredően – az Európai Bizottság hivatalos döntése alapján – nem térít meg, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell törleszteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő kamattérítések elszámolása a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet, 2. cím, 5. Intervenciós felvásárlás előfinanszírozási költségének megtérítése alcím javára történik.

29. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének x) pontjában hivatkozott, cukorilleték-fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitel nagysága nem haladhatja meg az Európai Unió részére fizetendő, közösségi jogszabály alapján meghatározott illeték összegét.

(2) A cukorilleték-fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitelt az MVH a cukorilleték megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül törleszti.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számláról felvett hitel azon részét, amelyet az MVH nem törlesztett, illetve köztartozásként nem került behajtásra, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell rendezni.

Negyedik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI
SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Az egyházak és a társadalmi önszerveződések támogatása

30. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg – figyelemmel a b) pontban foglaltakra – e törvény 3. számú melléklet 15–22. pontjában, az 5. számú melléklet 7., 19., 23. és 27–28. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1. és 3. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és jogosultsági feltételek mellett a következő eltérésekkel. A 3. számú melléklet 21. a) pontjában megállapított normatív hozzájárulás szempontjából bejáró az a gyermek, tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézmény székhelyén, tagintézmény esetén telephelyén kívüli településen van. A 21. b) pont szerinti hozzájárulás akkor igényelhető a községi gyermekek, tanulók után, ha az óvodai, és/vagy általános iskolai feladat ellátását legalább két település tekintetében a fenntartó a területileg érintett többcélú kistérségi társulással/társulásokkal kötött írásos együttműködési megállapodás alapján vállalja. A 21. c) pont szerinti normatív hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha az intézmény székhelye olyan településen van, amelynek lakosságszáma 1500 fő, vagy alatti, illetve 1501–3000 fő közötti. Az igénylésnél a 3. számú melléklet 21. pontjában foglalt további feltételeket értelemszerűen a helyi önkormányzatokkal azonosan kell figyelembe venni.

b) A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot, valamint a nevelésbe-oktatásba a 2003/2004. tanévtől kezdődően belépett gyermekek, tanulók, illetve előbbieknek a teljes gyermek-, tanulólétszámához viszonyított arányában számított foglalkoztatott pedagóguslétszám után az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg.

c) A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra a 12. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg.

d) A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye esetén a 12. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha egyházi felsőoktatási intézménnyel – a fenntartói jogok közös gyakorlására – kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában.

e) Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből igényt tart.

f) Az egyházi felsőoktatási intézményt a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg.

g) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg – figyelemmel a h) pontban foglaltakra – a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú mellékletének 11. b)–k) és 12–14. pontjaiban, továbbá 8. számú melléklete II. részének 3. pontjaiban megállapított támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett.

h) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót a g) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.

i) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

j) Az oktatási miniszter egyedi megállapodást köthet (illetve az érvényes megállapodások kiegészíthetők) a pénzügyminiszter egyetértésével állami támogatásra közalapítványokkal, alapítványokkal, társadalmi szervezetekkel, közhasznú társaságokkal, országos kisebbségi önkormányzatokkal a közoktatási feladatot ellátó intézményeik tevékenységének támogatására. Az igénylés és a kiegészítő támogatás feltételeinek – pénzügyminiszterrel egyetértésben történő – megállapítására, továbbá a folyósításra és a felhasználás ellenőrzésére az oktatási miniszter jogosult. E célra a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcímcsoport, 1. Humánszolgáltatások normatív állami támogatása jogcím előirányzata használható fel.

(2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A (3) bekezdés alapján kiszámított támogatási összeg – függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától –, 128 970 forint/év minden valós ellátott gyermek, illetve tanuló után, amely a fenntartó egyházat illeti meg óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban részt vevők – a 3. számú melléklet 15., 16. a)–d) és 17. a) pontjaiban figyelembe vehető – létszáma alapján. E kiegészítő támogatásra az egyház a felsőoktatási intézménye gyakorló intézményében oktatottjai után nem jogosult.

(3) A közoktatási feladatot ellátó intézményt a Nek. tv. 47. §-ának (4) és (13) bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. §-ának (10)–(12) bekezdése szerint minden valós ellátott gyermek, illetve oktatott tanuló után 128 970 forint/év kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban részt vevők – a 3. számú melléklet 15., 16. a)–d) és 17. a) pontjaiban figyelembe vehető – létszáma alapján.

(4) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 11. b)–k) és 12–14. pontjaiban megállapított normatíva 35,5%-a.

(5) Az (1) bekezdés a)–d) és g)–h) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás elszámolása – a Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint – az Oktatási Minisztérium, illetve az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik.

(6)8 A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltató egyházi fenntartója 2007. évben normatív hozzájárulásra akkor jogosult, ha a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelőd fenntartó 2006. szeptember 30-áig bejelenti a Magyar Államkincstár – fenntartó székhelye szerinti illetékes – területi, regionális igazgatóságának

a) a normatív hozzájárulás-igénylés alapjául szolgáló várható feladatmutatót (ellátotti létszám, férőhelyszám, szolgálat, központ) és

b) az igénybevétel 2007. évi várható időtartamát.

(7)9 A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltató – (6) bekezdésben nem említett – nem állami fenntartója 2007. évben normatív hozzájárulásra akkor jogosult,

a) ha a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelőd fenntartó 2006. szeptember 30-áig bejelenti a Magyar Államkincstár – fenntartó székhelye szerinti illetékes – területi, regionális igazgatóságának

aa) a normatív hozzájárulás-igénylés alapjául szolgáló várható feladatmutatót (ellátotti létszám, férőhelyszám, szolgálat, központ), és

ab) az igénybevétel 2007. évi várható időtartamát, valamint

b) ha a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelőd fenntartó az általa fenntartott, az igénylés alapjául szolgáló ellátotti létszámra, férőhelyszámra, szolgáltatóra, illetve központra 2006. december 31-én külön jogszabály szerint jogerős működési engedéllyel rendelkezik, és

c) új, belépő szolgáltatások, illetve férőhelybővítés esetén, ha az általa fenntartott, és az igénylés alapjául szolgáló ellátotti létszámot, férőhelyszámot, szolgáltatót, központot a szociális ágazat irányításáért felelős miniszter az irányított területi kiegyenlítési rendszerbe – külön jogszabály szerint, a biztosított szolgáltatás szakmai, minőségi jellemzői és működésének szakmai-gazdasági hatékonysága alapján, a szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe véve – befogadja.

(8) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás feltételeinek megállapítására, folyósítására és a felhasználás ellenőrzésére a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzat terhére az eredeti előirányzat 0,5%-a használható fel.

(9) Az (1) bekezdés g)–h) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás, valamint a (4) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás feltételei megállapításának, folyósításának és felhasználásának ellenőrzésére a XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 9. cím, 12. alcím, 3. jogcím-csoport, Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése jogcím előirányzat terhére a Kormány által meghatározott összeg használható fel.

(10) Az e §-ban megállapított közoktatási célú normatív hozzájárulás és támogatás a 2005/2006. évi nevelési, illetve tanévtől kezdődően kizárólag az olyan intézményben ellátott, oktatott után vehető igénybe, amely intézmény működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó tevékenységeket egységes szerkezetbe foglalják, valamint a legmagasabb gyermek- és tanulólétszám az oktatás munkarendje (nappali, esti, levelező) szerint szerepel.

(11) Ha a nem állami intézményt fenntartónak járó normatív hozzájárulás és támogatás, valamint kiegészítő támogatás együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 40,0 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat költségeit a nem állami intézmény fenntartója viseli.

(12) A nem állami intézmény fenntartója a (2)–(4) bekezdés alapján biztosított kiegészítő támogatást köteles a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i), szolgáltatása(i) támogatására fordítani.

(13) A Szoctv. 92/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírást az Áht. 18/C. §-a (6) bekezdésének f) pontjában megjelölt fenntartók a Kincstárnál vezetett elkülönített számlán teljesítik.

(14) A Szoctv. 92/C. §-ának (3) bekezdése szerinti támogatás összege legalább 90,0 millió forint.

(15) A Kincstár ellenőrzi:

– az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont bevonásával a közoktatási célú,

– a Kormány rendeletében meghatározott szakintézmény bevonásával a szociális célú,

az (1)–(4) bekezdésben meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint kiegészítő támogatás igénylésének, felhasználásának jogszabályi feltételeit, az elszámolás szabályszerűségét.

A Kincstár – az Áht. 64/D. § szerinti eljárás mellett – a 2006. január 1-jét követően megállapított normatív hozzájárulás fenntartónak való átutalását követő 6 hónapon belül szabályszerűségi felülvizsgálat keretében – szükség szerint helyszíni vizsgálattal – ellenőrzi az igénybejelentésben feltüntetett feladatmutató és a normatív támogatás törvényi feltételeinek meglétét. E felülvizsgálatra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait kell alkalmazni. Szabálytalanság esetén a jogtalanul igénybe vett összeg elvonásra kerül.

(16) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo.tv.) alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat a köztestületi önkéntes tűzoltóság fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo.tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében a XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján veheti igénybe:

a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a tárgyévet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo.tv. 34. §-ának (1) bekezdése alapján köztestületi tűzoltóságként működött;

b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 9,0 millió forint alaptámogatásra jogosult;

c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság – a tárgyévet megelőző január 1-jei – száma arányában kerül felosztásra.

(17) A Tüo. tv. alapján a XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 7. Önkéntes tűzoltó egyesületek támogatása jogcím-csoport előirányzatából 20,0 millió forintot azon önkéntes tűzoltó egyesületek támogatására kell fordítani, melyek vállalják a köztestületi tűzoltósággá történő fejlesztést.

31. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2006. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a társadalmi bűnmegelőzés, a parlagfű-mentesítés feladatai, az erdőterület közjóléti célú védelmének és bővítésének feladatai, az egészségjavítást célzó sporttevékenység és a Szülőföld Alap támogatása. Felhasználása a 2007. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

32. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint, a 2006. évben a képviselői megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően időarányosan részesülnek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a 2006. évi fel nem használt előirányzat – a Ptv. 5. §-ában foglaltaknak megfelelő – új elosztására a Kormány kap felhatalmazást.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából az Országos Választási Bizottság legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott határidőt 15 nappal megelőzően közli a Pénzügyminisztériummal a Ptv. 5. §-ának (2) bekezdésében foglalt elosztási arányokat, hiteles számításokkal alátámasztva.

(4) A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint, a 2006. évben az új Országgyűlés megalakulásának napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően időarányosan részesülnek támogatásban az e célra fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím).

(5) A (4) bekezdésben foglaltak alapján a 2006. évi fel nem használt előirányzat – a Ptv. 9/A. §-ában foglaltaknak megfelelő – új elosztására a Kormány kap felhatalmazást.

(6) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról – kijelölt bizottságának javaslata alapján – az Országgyűlés dönt.10

32/A. §11 (1)12 A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 1. számú mellékletének XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 8. Alapítványok támogatása alcím, 12. Hozzájárulás a Hadigondozottak Közalapítványa által ellátott feladatokhoz jogcímcsoport, 2. Hozzájárulás az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. § (1) bekezdésének végrehajtásához jogcím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzatból a Hadigondozottak Közalapítványa részére átadott 26 120,0 millió forint összegű hozzájárulás szolgál az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 1. § (1) bekezdése alapján 2006. december 31-ig benyújtott kérelmek alapján megállapított kárpótlási összeg fedezetéül.

(2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy a kárpótlás céljára szolgáló előirányzatból e kárpótlás végrehajtása költségeinek fedezetét átcsoportosítsa.

Ötödik Fejezet

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS
ÉS VISZONTGARANCIA

33. § (1) A Kormány által 2006. évben újonnan vállalható egyedi kezességek együttes összege az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 150 000,0 millió forintot.

(2) A 2006. évben elvállalt és még 2006. évben lejáró kezességvállalások a lejárat napját követően nem terhelik tovább az (1) bekezdésben meghatározott keretet.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított keretösszeg – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

34. § Az Áht. 33/B. §-a alapján 2006. évben vállalható kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 160 000,0 millió forintot.

35. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33–34. §-ban foglaltakon felül, a központi költségvetés terhére, a nemzetközi fejlesztési intézményekkel kötendő hitelszerződéseknél – összegszerű korlátozás nélkül – kezességet vagy egyéb, szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon. Ezen nemzetközi fejlesztési intézmények a következők: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD, magyarul röviden: Világbank), az Európai Beruházási Bank (EIB, magyarul rövidítve: EBB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbank (KfW), az Északi Beruházási Bank (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB).

36. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) forrásszerzés céljából felvett – amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban meghatározott – éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya 2006. év folyamán legfeljebb 1 200 000,0 millió forint lehet.

(2) A Kormány határozata alapján az MFB Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból származó, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya 2006. év folyamán legfeljebb 400 000,0 millió forint lehet.

(3) Az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvett – amerikai dollárban, euróban vagy svájci frankban meghatározott – éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam-garancia együttes állománya 2006. év folyamán legfeljebb 1 000 000,0 millió forint lehet.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

37. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettségük keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

38. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2006. december 31-én legfeljebb 220 000,0 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2006. december 31-én legfeljebb 80 000,0 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes biztosítások állománya 2006. december 31-én legfeljebb 250 000,0 millió forint lehet.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

39. § (1) A Hitelgarancia Rt. által a (2) bekezdés szerint vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett, az önkormányzatok hitelintézetekkel szembeni kötelezettségei kivételével – a központi költségvetés visszavonhatatlan viszontgaranciát vállal.

(2) A Hitelgarancia Rt. az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaranciával a kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalói résztulajdonosi program megvalósítására – a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján – létrejövő szervezetek (e §-ban a továbbiakban: vállalkozások) hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 év lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből, valamint termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízing-szerződésből, továbbá faktoring szerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.

(3) A Hitelgarancia Rt. által az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség állománya nem haladhatja meg 2006. december 31-én a 300 000,0 millió forintot.

(4) A Hitelgarancia Rt. által az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaranciával vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 800,0 millió forintot, továbbá a hitelszerződés esetén az adóst, illetve a bankgarancia-szerződés alapján a megbízót, lízing- és faktoring-szerződés esetén a vállalkozást terhelő fizetési kötelezettség 80%-át.

(5) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(6) A Hitelgarancia Rt. által az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaraciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(7) Ha az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgaranciával vállalt készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

(8) A Hitelgarancia Rt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, valamint az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.

40. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban e §-ban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés visszavonhatatlan viszontgaranciát vállal.

(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(3) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 éves lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből, valamint termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízing-szerződésből, továbbá faktoring szerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.

(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya 2006. december 31-én nem haladhatja meg a 120 000,0 millió forintot.

(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az agrár- és vidékfejlesztési célú hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében a kötelezettségek éves átlagban nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 200,0 millió forintot, agrárintegrátorok esetén a 600,0 millió forintot. Egyéb hitelszerződések és bankgarancia-szerződések, valamint termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízing-szerződések, továbbá faktoring szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 200,0 millió forintot.

(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogi intézkedést megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott – a behajtási költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

41. § Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Rt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel. A Diákhitel Központ Rt. éves finanszírozási tervét a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

42. § (1) Az e törvény 33. §-a és 35. §-a alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 2,0%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.

43. § Amennyiben az államnak e törvény 33–36. §-ai, 41. §-a, valamint a Priv.tv. 23. §-ának (4) bekezdése alapján fizetési kötelezettsége keletkezik, azt a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.

44. §13 (1) Az állam a (4)–(5) bekezdésben, valamint külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett készfizető kezességet vállal a központi költségvetés terhére a lakáscélú ingatlan építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt, 2004. december 31-e után megkötött hitelszerződés alapján folyósított kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, a hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére legfeljebb a hitelbiztosítéki érték 100%-áig (a továbbiakban: garantált hitelrész). Az állami kezességvállalás mértéke a garantált hitelrész és az erre felszámított kamat és kezelési költség 100%-a.

(2) Az állam a (4)–(5) bekezdésben meghatározott feltételek mellett készfizető kezességet vállal a „Pályamódosító hitelprogram” keretében nyújtott hitel tőkeösszegére és járulékaira az alábbi feltételekkel:

a) a hitel tőkeösszege hiteligénylőnként nem haladhatja meg a 3,0 millió forintot,

b) a hitel folyósításakor a hitel tőkeösszege 2%-ának megfelelő kezesi díj megfizetése.

(3) A (2) bekezdés szerinti állami kezességvállalással biztosított kölcsönök együttes tőkeösszege egyetlen napon sem haladhatja meg a 20 000,0 millió forintot.

(4) Az állami kezességvállalással biztosított hitelt a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személyek vehetik igénybe.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének a Magyar Állammal szembeni köztartozásának minősül, amelyet az APEH adók módjára hajt be.

Hatodik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

45. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím),

b) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),

c) a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím),

d) az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 39. alcím),

e) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 16. és 17. cím).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I–VI., a VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére, kivéve az Áht. 46. §-ában foglaltakat, valamint ha a fejezetek között a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetői kezdeményeznek előirányzat-átcsoportosítást.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

46. § (1) Az 1. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:

1. a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. alcím; 11. cím, 1. alcím; 12. cím, 1. alcím),

2. a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásainál (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 1. cím),

3. a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím) közül:

a) a lakossági közműfejlesztés támogatásánál (1. alcím),

b) a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatásánál (10. alcím),

c) a 2005. évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatásánál (16. alcím),

d) az önkormányzatok európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatásánál (17. alcím),

e) az ECDL számítógépkezelői vizsga díjának visszatérítésénél (19. alcím),

amennyiben az 50. § (4) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült.

4. a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatása előirányzatnál (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím, 20. alcím),

5. a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatásánál a régiónkénti előirányzat 30%-ával (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím, 21. alcím),

6. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásánál (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 3. cím, 1. alcím), amennyiben a 15. § (2) bekezdésében és az 50. § (4) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

7. a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásainál (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 5. cím),

8. a budapesti 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal építésének támogatásánál a szerződéses kötelezettség mértékéig (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 9. cím),

9. a különféle – a 4. § (1) bekezdésében részletezett – személyi kifizetések tartalékkeretnél (X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport),

10. az állat- és növénykártalanításnál (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),

11. a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),

12. a jogi segítségnyújtásnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 4. jogcím-csoport),

13. a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 1. alcím),

14. a Beruházás-ösztönzési célelőirányzatnál (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport) a Kormány jóváhagyásával,

15. az Autópálya rendelkezésre állási díj előirányzatánál (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 30. alcím, 1. jogcím-csoport) a Kormány jóváhagyásával,

16. a Kötött segélyhitelezés előirányzatánál (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 47. alcím) a Kormány jóváhagyásával,

17. a gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés kifizetésénél (XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 38. jogcím-csoport),

18. a lakástámogatásoknál (XVII. Területfejlesztés fejezet, 7. cím),

19.14 az európai uniós támogatások felhasználása érdekében – amennyiben a 113. §-ban foglalt átcsoportosításra nincs mód – az európai uniós forrást tartalmazó, Közösségi Támogatási Keretbe tartozó operatív programok, valamint a Kohéziós Alap kiadási előirányzatai esetében az eredeti támogatási előirányzat 45%-ával, az európai uniós forrást tartalmazó más kiadási előirányzat és a XIX. EU Integráció fejezet 2. cím 5. alcím Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek esetében az eredeti támogatási előirányzat 15%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján,

20. a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 12. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport),

21. a kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez) előirányzatánál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím, 3. jogcím-csoport),

22. a vállalkozások folyó támogatásai közül az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím),

23. a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatásánál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím, 1. alcím), valamint a megváltozott munkaképességűek kereset-kiegészítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím, 2. alcím),

24. a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),

25. a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 4–6., 9., 11–12., 19., 21., és 25. jogcím-csoportok),

26. az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),

27. a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),

28. a Magyar Nemzeti Bank költségvetési kapcsolatainak elszámolásánál és a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 27. és 28. cím),

29. a Hozzájárulás az EU költségvetéséhez előirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 29. cím, 1. alcím),

30. az átadásra nem került ingatlanok utáni (egyházi) járadéknál (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 39. alcím, 6. jogcím-csoport),

31. az egyes pénzbeli támogatásoknál (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 9. cím, 10. alcím), kivéve a mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatását (9. cím, 10. alcím, 6. jogcím-csoport),

32. a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásánál (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 9. cím, 16. alcím, 2. jogcím-csoport),

33. a családi pótlék, anyasági támogatás, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, pénzbeli és egyszeri támogatás, apákat megillető munkaidő-kedvezmény távolléti díjának megtérítésénél, az életkezdési támogatásnál (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 10. cím),

34. az egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 11. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (11. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport), a terhességmegszakítást (11. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport), a folyósított ellátások utáni térítést (11. cím, 4. alcím) és a nyugdíjasok távfűtési-díj támogatásával kapcsolatos feladatokhoz hozzájárulást (11. cím, 5. alcím),

35. a szociális intézményi foglalkoztatás normatív támogatásánál (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 9. cím, 24. alcím),

36. a hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatánál (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 9. cím, 18. alcím, 7. jogcím-csoport),

37. a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatásnál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 38. alcím, 1. jogcím-csoport),

38. a központi költségvetés kamatelszámolásainál, tőke-visszatérüléseinél, az adósság- és követeléskezelés költségeinél (XLI. fejezet),

39. a kedvezménytörvény alapján járó oktatás-nevelési támogatásnál (XVIII. Külügyminisztérium fejezet, 5. cím, 34. alcím, 2. jogcím-csoport),

40. a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatásánál (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, 9. cím, 12. alcím, 1. jogcím-csoport), és az egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítésénél (XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 9. cím, 12. alcím, 3. jogcím-csoport),

41. a közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás előirányzatainál (XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport)

42. a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésénél (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport)

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) Költségtérítés a vasúttársaságok személyszállítási közszolgáltatásaihoz (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 27. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport) előirányzat a Kormány engedélyével túlléphető.

(3) A XXIV. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. Folyósított ellátások utáni térítés alcím kiadási előirányzata a nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben tételes elszámolás alapján az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter engedélyével túlléphető.

(4)15 Amennyiben egy fejezeten belül több, az (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott előirányzat van, az ott meghatározott százalékos mértékek – az ott meghatározott bontás szerint súlyozva – ezen előirányzatok eredeti támogatási előirányzatainak együttes összegére vonatkoznak.

(5) A Szülőföld Alap adományokat kiegészítő támogatása előirányzat a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény 4. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt mértékig túlléphető.

(6) A XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 38. alcím, 2. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzáció kiadási előirányzatai a Kormány engedélyével túlléphetők.

47. § (1) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 11 200,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 3584,0 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha

a)16 a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 1. cím, 6. Egyszerűsített vállalkozói adó alcím előirányzata, a 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata és a 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül és

b)17 a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, és az 1. cím, 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcím-csoport előirányzata, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 1. cím, 1. Munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata, és az 1. cím, 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék jogcím-csoport előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.

(2) A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.

Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3)18 Amennyiben a tárgyév december 28-ig az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott bevételi előirányzat teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét lehet az APEH rendelkezésére bocsátani.

(4)19 A pénzügyminiszter a (2) bekezdés szerint negyedévente meghatározott bevételi tervet meghaladó bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán, a 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 1. Intézményi beruházások kiemelt előirányzatán és a 2. Felújítás kiemelt előirányzatán is túllépést engedélyezhet.

48. § (1) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 4843,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 1549,8 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesülése esetén, és ha a

a)20 XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 2. cím, 2. Jövedéki adó és 3. Regisztrációs adó alcímek előirányzata legalább 101,1%-ban, továbbá

b) XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 7. cím, 2. Vámbeszedési költségek megtérítése alcím előirányzata legalább 104%-ban, vagy

c) az a)–b) pontban említett előirányzatok együttesen legalább 101,0%-ban teljesülnek.

(2) A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzat terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdés a) és b) pontjában vagy a c) pontjában megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.

Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3)21 Amennyiben tárgyév december 28-ig az (1) bekezdés a) és b) vagy az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bevételi előirányzatok teljesülnek az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét lehet a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére bocsátani.

(4)22 A pénzügyminiszter a (2) bekezdés szerint negyedévente meghatározott bevételi tervet meghaladó bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán, a 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 1. Intézményi beruházások kiemelt előirányzatán és a 2. Felújítás kiemelt előirányzatán is túllépést engedélyezhet.

48/A. §23 (1) A XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 4. Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 149,6 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 70,4 millió forinttal túlléphető, a foglalkoztatási és munkaügyi miniszter által meghatározott feltételek teljesülése esetén, a pénzügyminiszter egyetértésével, ha a 47. § (1) bekezdés a) és b) pontja teljesül.

(2) A foglalkoztatási és munkaügyi miniszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek, és a 47. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Amennyiben a tárgyév december 28-ig a 47. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bevételi előirányzatok teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét lehet az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség rendelkezésére bocsátani.

(4) A foglalkoztatási és munkaügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével a (2) bekezdés szerint negyedévente meghatározott bevételi tervet meghaladó bevételi többlet legfeljebb 1%-ának mértékéig a XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 4. Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán, a 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 1. Intézményi beruházások kiemelt előirányzatán és a 2. Felújítás kiemelt előirányzatán is túllépést engedélyezhet.

49. § (1) A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 9. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területi szervek (a továbbiakban: területi szervek) cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 300,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 96,0 millió forinttal túlléphető a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. Termékdíjak alcím, 1–7. jogcímcsoport és 12. cím, 5. Vízkészletjárulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.

(2) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzat terhére, amennyiben a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek.

Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Amennyiben a tárgyév november 25-éig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzatok legalább 89%-ban teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét kell a területi szervek rendelkezésére bocsátani.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

50. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a 4. § (2) bekezdés szerinti központi költségvetési szervek számára 2006. évben engedélyezze a kiemelt előirányzatok közötti – az eredeti előirányzathoz képest történő – átcsoportosítást, ha a 4. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedésekkel összefüggő többletkiadásokra a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata nem nyújt elegendő fedezetet.

(2) A 4. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra – felmérés alapján – történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(3) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13. Rendkívüli beruházási tartalék jogcím-csoport előirányzat terhére.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 3. Egységes adószámla bevezetésével kapcsolatos kiadások alcím előirányzata terhére a feladatmegosztásnak megfelelően fejezetek közötti átcsoportosítást hajtson végre.

(5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím) alcímei között, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 3. cím) alcímei között, továbbá a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. és 3. cím, valamint a 8. cím között – a felhasználási igény figyelembevételével – átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. címéről a 3. címre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi címre az 1., 3., 2. alcím számsorrendjében történik.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet,

a) 1–8. címek és alcímeik kiemelt előirányzatai között,

b) a 10. cím, 2. alcím, Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat csoportjai, a 10. cím, 5. alcím, 1. Központosított bevételből működő támogatások jogcím-csoport, a 10. cím, 5. alcím, 2. Költségvetésből működő támogatások jogcím-csoport, a 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb EU által nem térített kiadások alcím, valamint a 10. cím, 13. EU tagságból eredő feladatok alcím között és az alcímeken belül,

c) a 10. cím, 11. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alcím támogatási előirányzatai, a 10. cím, 12. SAPARD támogatásból megvalósuló programok jogcímei között

átcsoportosítást hajtson végre.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekből eredő feladatok, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XI. Belügyminisztérium fejezet címei, alcímei között – beleértve a címen belüli kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.

(9) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az egészségügyi struktúra-átalakítással összefüggő intézkedésekre a XXI. Egészségügyi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek, jogcím-csoportjainak és jogcímeinek előirányzatait és létszámkereteit, a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa.

(10) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere értesítése alapján a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 31. alcím, 6. Közhasznú társaságok közhasznú feladatai jogcím-csoport előirányzatból, valamint a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 3. Művészeti intézmények cím előirányzatból a színházi feladatot ellátó közhasznú társaság(ok), költségvetési szerv(ek) fenntartói feladatainak önkormányzat(ok) részére megállapodással történő átadásával egyidejűleg az ő(ke)t a megállapodás szerint megillető összeget a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 4. A helyi önkormányzatok színházi támogatása cím megfelelő alcímeire átrendezze.

(11) Az Országgyűlés felhatalmazza az európai ügyekért felelős tárca nélküli minisztert, hogy az Európai Unió költségvetéséből 2007-től támogatandó egyedi projektek és komplex fejlesztések előkészítésére legfeljebb 20 000,0 millió forint összegig olyan fizetési kötelezettséget vállaljon, melynek teljesítése legkorábban 2007-ben esedékes.

(12) Az Országgyűlés felhatalmazza a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztert, hogy 2006. évben a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 4. jogcím-csoport, 5. Lakbértámogatás jogcím 2006. évi előirányzatának 30%-ával növelt mértékéig kötelezettséget vállaljon a 2007. és a 2008. évre.

(13) Az Országgyűlés felhatalmazza a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli minisztert, hogy

a) a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 2. alcím Országos jelentőségű területfejlesztési programok jogcím-csoportjai között átcsoportosítást hajtson végre,

b) a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 3. Decentralizált szakmai fejlesztési programok jogcím-csoport, 1–7. jogcímeinek előirányzatait – a regionális fejlesztési tanácsokkal egyeztetve – a 21. számú mellékletben foglalt, régiók számára meghatározott összeg megváltoztatása nélkül egymás között, illetve az 5. cím, 3. alcím, 2. Decentralizált területfejlesztési programok jogcím-csoport javára átcsoportosítsa,

c) a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport, 8. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcím régiónkénti keretei között – a regionális fejlesztési tanácsokkal egyeztetve – átcsoportosítást hajtson végre,

d) a 68. § (3) bekezdésében meghatározott, új induló fejlesztések támogatására 2007. évre összesen legfeljebb 10 000,0 millió forint kötelezettséget vállaljon, amelyből a turisztikai célú kötelezettségvállalás nem haladhatja meg az 1000,0 millió forintot,

e) a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport, 8. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcím feladataira 2007. és 2008. évre együttesen 3500,0 millió Ft kötelezettséget vállaljon,

f) a XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 2. alcím, 1. Balatonnal kapcsolatos feladatok támogatása jogcím-csoport esetében a 2006. évi eredeti előirányzat új induló fejlesztésekre fordítható összege legfeljebb 50%-os mértékéig 2007. évre kötelezettséget vállaljon.

(14) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcím-csoport, valamint 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-csoport előirányzatokat egymás között – a szükséglet szerinti mértékben – átcsoportosítsa.

(15) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Beruházás alcím, 3. Felsőoktatási fejlesztési program jogcím-csoport jogcímei közötti előirányzatok átcsoportosítására, figyelembe véve a beruházások megvalósulását.

(16) Az Országgyűlés felhatalmazza a külügyminisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a határon túli magyarok programjainak hatékonyabb végrehajtása céljából indokolt esetben a XVIII. Külügyminisztérium fejezet, 5. cím, 34. alcím, 1. és 3. jogcím-csoport előirányzatai között átcsoportosítást hajtson végre.

(17) Az Országgyűlés felhatalmazza az informatikai és hírközlési minisztert, hogy a XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet, 1. cím, 2. előirányzat-csoporton előirányzott 3463,8 millió forint bevételből 2883,0 millió forinttal az 5. cím, 6. alcím, 7. jogcím-csoport Közháló program kiadásait finanszírozza.

(18) Új fejlesztési célú pályázati felhívást közzétenni, illetőleg pályázati felhíváson kívüli egyedi fejlesztési támogatási döntést hozni – a Munkaerőpiaci Alapból, valamint a részben európai uniós forrásból finanszírozandó támogatások kivételével – 2006. évben csak kormányrendeletben meghatározott módon lehet.

(19) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 1.2 Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációja intézkedéshez kapcsolódó feladatellátással összefüggésben a XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezeten belül a 2. cím és 3. cím között, a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és a dologi kiadások fejezetre összesített előirányzatait is érintő átcsoportosítást engedélyezzen.

(20) A XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 29. Útpénztár alcím 2007. évi kötelezettségvállalási kerete 36 000,0 millió forint.

(21) Az állami felsőoktatási intézmények – az Áht. 12/A. §-ában írt, a Kormány által meghatározott feltételek és eljárási rend szerint – a költségvetésük terhére hosszú távú (legfeljebb húsz éves) kötelezettséget vállalhatnak felhalmozási célokra vagy beruházást helyettesítő szolgáltatás vásárlására. Az ebből származó éves fizetési kötelezettségek együttes összege – bele nem értve a 2004-ben a Kormány által elfogadott infrastruktúra-fejlesztési programokat megvalósító kötelezettségvállalásokat – egyik évben sem haladhatja meg az éves költségvetésük dologi és felhalmozási célú előirányzatának tíz százalékát. Amennyiben az éves fizetési kötelezettségek együttes összege e határt a felsőoktatási intézmény tárgyévi költségvetésének csökkenése miatt haladja meg, új kötelezettség nem vállalható mindaddig, amíg az arány helyre nem áll. A hosszú távú kötelezettségekről évente kimutatást kell készíteni, amely az éves költségvetés és beszámoló részét képezi. A felsőoktatási intézmények kötelezettségvállalásának ötven százalékát az Oktatási Minisztérium a jóváhagyott éves fejezeti kezelésű előirányzatai terhére átvállalhatja. Az átvállalások együttes összege nem haladhatja meg az Oktatási Minisztérium adott évre jóváhagyott központi beruházási előirányzatai harminchárom százalékának megfelelő mértéket. Az ezt meghaladó átvállaláshoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.

51. § (1) A fejezetek, valamint a Munkaerőpiaci Alap költségvetésében jóváhagyott fejezeti államháztartási tartalék előirányzata

a) az illetmények 2006. évi javítására,

b) a Kormány által engedélyezett egyéb célokra

használható fel.

(2) A fejezeti államháztartási tartalék előirányzata

a) a b) pontba nem tartozó fejezetek tekintetében a Kormány engedélyével használható fel. Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a fejezeti államháztartási tartalék fejezeten belüli, fejezetek, illetve az államháztartás alrendszerei közötti átcsoportosítására,

b) az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt jogcímen az I–VI., a VIII. és a XXX. fejezeteknél az illetményalap/alapilletmény emelése kihatásának megfelelően, az átlagos illetményszínvonal emelése nélkül, támogatásarányosan csoportosítható át. A XXXIII. fejezet a jóváhagyott fejezeti államháztartási tartalék előirányzatának legfeljebb 15%-át csoportosíthatja át az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogcímen, saját hatáskörben. E fejezeteknél a fejezeti államháztartási tartalék fennmaradó előirányzatának felhasználásáról a Kormány javaslata alapján az Országgyűlés határoz.

(3) Az Országgyűlés elrendeli, hogy a 2006. évben a központi költségvetési szerveknél – ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is – és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál a 2005. évivel azonos összegű előirányzat-maradvány képződését kell elérni. A maradvány megállapításának módjára, összegének mérséklésére, fejezetenkénti meghatározására a Kormány kap felhatalmazást.

52. § (1) A helyi önkormányzati alrendszerben – országos átlagban – a működési célú központi költségvetési támogatások, hozzájárulások és az átengedett személyi jövedelemadó 0,74%-át kitevő államháztartási tartalékot kell képezni. Ennek önkormányzatonkénti mértéke:

a) a települési önkormányzatoknál a 4. számú melléklet A) pontja szerinti helyben maradó személyi jövedelemadó 5,59%-a,

b) a megyei önkormányzatoknál a 4. számú melléklet B) II. a) és b) pontja szerinti személyi jövedelemadó részesedés 5,59%-a.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összeget a helyi önkormányzatok költségvetésükben céltartalékként irányozzák elő.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak önkormányzatonkénti összegét a 14. § (3) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.24

(4) A helyi önkormányzatoknak az Áht. 63. §-ának (3) bekezdése szerinti pénzellátása a (3) bekezdés szerint csökkentett összeg figyelembevételével történik.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a gazdasági növekedés ismeretében és az államháztartás bevételi előirányzatainak függvényében, azok kedvező alakulása esetén, a helyi önkormányzatok részére az államháztartási tartalék felhasználását, valamint pótlólagos támogatást engedélyezzen.

(6) Az (5) bekezdés szerinti intézkedéseket a 14. § (3) bekezdésében meghatározott rendelet módosításával kell közzé tenni, és az Áht. 63. §-ának (3) bekezdése szerinti pénzellátást ennek megfelelően kell végezni.

53. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek – mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének – tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, illetőleg a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím előirányzatokra.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyeleti Tanács elnöke látja el. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett ugyanezen jogkört a szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár útján gyakorolja.

(3) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(4) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet esetében – a 6. Címzett és céltámogatások cím, 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása cím és a 10. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása cím kivételével – a belügyminiszter, a XVII. Területfejlesztés fejezet, valamint a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 6. Címzett és céltámogatások cím, 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása cím és 10. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása cím esetében a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, a XIX. EU Integráció fejezet esetében az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, a XXXIV. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal fejezet esetében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet esetében a pénzügyminiszter gyakorolja az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket.

(5) A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 1. alcím, 4. jogcím-csoport, 2. Építésügyi célelőirányzatok jogcím terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.

(6) A fejezetek költségvetésében EU integráció fejezeti kezelésű előirányzat címen jóváhagyott előirányzatokra a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki. E jogokat és kötelezettségeket az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolja.

54. § (1) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott Közösségi Támogatási Keretben, illetve az operatív programokban meghatározott prioritás-összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 15. számú melléklet mutatja be.

(2) Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó támogatások esetén tárgyévben a 15. számú mellékletben a tárgyévre meghatározott, illetve az előző években még kötelezettségvállalással nem terhelt és még érvényben lévő kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. Ezt meghaladó kötelezettségvállalásra az 55. §-ban meghatározott mértékig van lehetőség.

(3) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott EQUAL Programdokumentumban meghatározott prioritás-összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 16. számú melléklet mutatja be.

(4) Az Európai Unió EQUAL Közösségi Kezdeményezésből származó támogatások esetén tárgyévben a 16. számú mellékletben a tárgyévre meghatározott, illetve az előző években még kötelezettségvállalással nem terhelt és még érvényben lévő kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. Ezt meghaladó kötelezettségvállalásra az 55. §-ban meghatározott mértékig van lehetőség.

(5) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által közösen jóváhagyott, az Európai Unió Kohéziós Alapjából, illetve a Schengen Alapból támogatott projektekre meghatározott összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 17. és 18. számú melléklet mutatja be.

(6) Az Európai Unió Kohéziós Alapjából, illetve Schengen Alapjából finanszírozott projektek esetén 2006-ban a 17. és 18. számú mellékletben a 2006. évre meghatározott, illetve az előző években még kötelezettségvállalással nem terhelt és még érvényben lévő uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség.

(7) Az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projektekre meghatározott összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 20. számú melléklet mutatja be.

(8) Az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által finanszírozott projektek esetén 2006-ban a 20. számú mellékletben a 2006. évre meghatározott, illetve az előző évben még kötelezettségvállalással nem terhelt és még érvényben lévő kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési hozzájárulás mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség.

55. § (1) A 2004–2006. évekre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzatok összegén túl az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program esetében 5%-os, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program esetében 5%-os, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program esetében 10%-os, a Regionális Operatív Program esetében 10%-os, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés esetében 10%-os mértékben vállalható éven túli kötelezettség.

(2) A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság és a pénzügyminiszter egyetértésével – kivételesen indokolt esetben – az (1) bekezdésben meghatározott operatív programok esetében az (1) bekezdésben, illetve a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program esetében a 2005-ben meghatározott mértéken túl is vállalható éven túli kötelezettség.

(3) A pénzügyminiszter egyetértésével – kivételesen indokolt esetben – az EQUAL Közösségi Kezdeményezés esetében az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható éven túli kötelezettség.

56. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza az Európai Unió költségvetéséből 2007-től igénybe vehető strukturális támogatások irányító hatóságait, hogy ezen strukturális támogatásokról szóló közösségi jogszabályok elfogadása, és az operatív programok Európai Bizottság általi befogadását követően, a Kormány döntése alapján az operatív programokra kötelezettséget vállaljanak.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy amennyiben az (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás eredményeképp 2006-ban fizetési kötelezettség keletkezik, úgy új előirányzatot nyisson, és a szükséges központi költségvetési forrást a fejezet előirányzatain belüli átcsoportosítással biztosítsa, kivéve ha erről törvény másként rendelkezik. Az átcsoportosítás – a részben az Európai Unió által finanszírozott programok, projektek előirányzatainak kivételével – nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.

57. § (1) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott NVT-ben meghatározott összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 19. számú melléklet mutatja be.

(2) Az Európai Unió EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott, NVT-ben foglalt intézkedések esetén – az intézkedések összege tekintetében – 2006-ban a 19. számú mellékletben a 2006. évre meghatározott, illetve az előző években még kötelezettségvállalással nem terhelt és még érvényben lévő kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség.

Hetedik Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES
ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

58. § (1) A Tbj. 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2006. évben 17 330 forint.

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál 2006. évben 6,4%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 2,1%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

(3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 4. Központi költségvetésből járulék címen átadott pénzeszköz jogcím-csoport előirányzata tartalmazza a Tbj. 26. § (5) bekezdés szerinti, valamint a mezőgazdasági őstermelők, a hajléktalanok és a Tbj. 16. § (1) bekezdés k) pontja szerint eltartott hozzátartozók után a központi költségvetés által a minimálbér alapján fizetendő 11%-os mértékű egészségbiztosítási járulék fedezetét.

59. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap

a) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozóknál 2006. január 1-jétől 36 800 forint,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozóknál 2006. április 1-jétől 36 800 forint.

(2) Az Áht. 93. §-ának (1) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát az APEH-ra, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére, a KVI-re és szerveikre nem terjed ki. A (fő)polgármesteri és megyei önkormányzati hivatalok, körjegyzőségek kizárólag adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselőire jutó személyi juttatási előirányzatot, illetve a részükre adott jutalmat a korlátozás számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

60. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja 2006. április 1-jétől 19 600 forint.

(2) Az Áht. 93/A. §-ában foglalt keret 2006. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a.

(3) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. § (5) bekezdése szerinti hozzájárulás 2006. évi összege 20 000 forint/fő.

61. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény – 1. fizetési fokozat – 2006. április 1-jétől 339 000 forint.

(2) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat – 2006. április 1-jétől 339 000 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj 2006. január 1-jétől 2500 forint.

(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2006. január 1-jétől 3000 forint.

62. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/F. §-ának (1) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – 13 000 forint/hó.

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/L. §-ának (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege 112 000 forint/hó.

(3) A Szoctv. 38. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2006. évben 425 forint.

63. § (1) A Közokt. tv. 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 2006. évben 5250 forint/fő/hónap.

(2) A Közokt. tv. 19. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a pedagógusok szakkönyvvásárlásához kapcsolódó támogatásként 2006. évben 14 000 forint/fő/év összeget kell a közoktatási intézményfenntartóknak biztosítani a Kormány által meghatározott feltételek szerint.

64. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 22. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott – a felnőttképzést folytató intézményben az első és a második, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló – képzésben részt vevő felnőtt képzésének elméleti óraszáma után 240 forint/fő/óra, gyakorlati óraszáma után 560 forint/fő/óra a 2006. évben nyújtható normatív támogatás mértéke. Az Fktv. 22. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a fogyatékkal élő felnőtt általános, nyelvi és szakmai képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2006. évben 780 forint/ fő/óra.

65. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. §-ának (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény (a továbbiakban: 1997. évi X. törvény) 2. §-ának (4) bekezdése, valamint a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló kormányrendelet alapján az életjáradék összege 2006. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv., az 1997. évi X. törvény, valamint a kormányrendelet alapján a 2006. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az azok mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.

66. § A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.

67. § A Paksi Atomerőmű Rt. 2006. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 22 827,5 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

68. § (1) Az Országgyűlés a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével a regionális fejlesztési és megyei területfejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt decentralizált fejlesztési programok támogatási kereteinek régiónkénti összegét a 21. számú melléklet szerint állapítja meg.

(2) A decentralizált fejlesztési programok támogatási kereteinek régiónkénti összege a következők szerint alakul ki:

a) A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 2. Decentralizált területfejlesztési programok jogcím-csoport tekintetében a régió és területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségeinek lakónépessége, az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke, valamint a legelmaradottabb északkeleti országrész felzárkóztatásának követelménye együttes figyelembevételével.

b) A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 3. Decentralizált szakmai fejlesztési programok jogcím-csoport 1–8. jogcímei tekintetében a kapcsolódó szakmai program megvalósításának helyszínei, a program céljához kötődő szükségletek területi felmérése, illetve szakmapolitikai követelmények alapján.

c) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím, 11. Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása alcím tekintetében az 5. számú melléklet 11. pontja szerint.

d) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. cím, 21. Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása alcím tekintetében az 5. számú melléklet 21. pontja szerint.

e) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 6. Címzett és céltámogatások cím tekintetében a 15. § (1) bekezdés c) pontja szerint.

f) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása cím tekintetében a 15. § (1) bekezdés d) pontja szerint.

g) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 10. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása cím tekintetében a 15. § (1) bekezdés f) pontja szerint.

h) A LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, 2. Regionális innováció elősegítése cím tekintetében a decentralizált keret 50%-át a régiók népességszáma arányában, 50%-át a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatban foglalt módszertan szerint. A decentralizált pályázatok kiírásánál érvényesíteni kell a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal szakmai követelményeit.

i) Az e törvény 50. § (11) bekezdésében az Európai Unió költségvetéséből 2007-től támogatandó egyedi projektek és komplex fejlesztések előkészítésére meghatározott kötelezettségvállalási keret tekintetében a decentralizált keret 50%-át a régiók népességszáma arányában, 50%-át a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatban foglalt módszertan szerint.

j) Az e törvény 50. § (13) bekezdésének d) pontjában a hátrányos térségekben új induló fejlesztések támogatásának 2007. évre meghatározott kötelezettségvállalási kerete tekintetében a (2) bekezdés a) pontja szerint.

k) Az e törvény 50. § (13) bekezdésének e) pontjában a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésére meghatározott kötelezettségvállalási keret tekintetében a program céljához kötődő területi szakmai követelmények alapján.

(3) A XVII. Területfejlesztés fejezet, 5. cím, 3. alcím, 2. Decentralizált területfejlesztési programok jogcím-csoport támogatási előirányzatából legalább 3000,0 millió forintot a hátrányos térségekben új induló munkahelyteremtő, önkormányzati és turisztikai fejlesztések támogatására kell fordítani. Ebből turisztikai célokra 300,0 millió forint használható fel, melynek legfeljebb 33%-a fordítható rendezvények támogatására.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 21. számú mellékletben foglalt decentralizált fejlesztési programok általános és program-specifikus támogatási feltételeit 2006. január 15-éig rendeletben szabályozza.25

(5) A 2003–2004. években indult, a tárcák előirányzataiból támogatott – megyei és regionális – programok 2006. évet terhelő kötelezettségeinek teljesítéséről az érintett minisztereknek a megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanácsok elnökeivel megkötött megállapodásai szerint szükséges gondoskodni.

(6) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek értékesítéséből 2006. évben várható költségvetési bevétel Kormány által meghatározott hányada a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 2. alcím, 2. Energiafelhasználási hatékonyság javítása jogcím-csoport és a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 9. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével összefüggő feladatok jogcím-csoport előirányzatainak növelésére felhasználható.

69. § A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 1. Fejlesztési típusú támogatások előirányzat jogcím terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások kötelezettségvállalásait, a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím előirányzatról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2006. évet terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásait. Ugyancsak a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2006. évet terhelő kiadásait is.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KÖLTSÉGVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

70. § (1) Az Országgyűlés a pénzalapok költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként e törvény 9. számú melléklete szerint állapítja meg. A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a mellékletben jóváhagyott összegnél.

(2) A Munkaerőpiaci Alap előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadási előirányzatai:

a) munkanélküli ellátások és álláskeresési támogatások,

b) jövedelempótló támogatás,

c) normatív járulékkedvezmény-visszatérítés,

d) bérgarancia-kifizetések,

e) Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadás korengedményes nyugdíj különbözetének megtérítésére,

f) vállalkozói járadék.

(3) Az (1) bekezdés szerint jóváhagyott egyenleget nem befolyásolhatja a (2) bekezdésben megjelölt előirányzatok túlteljesülése.

(4) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(5) A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 52 000,0 millió forintot, a munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési befizetésekre 30 000,0 millió forintot ad át.

(6) A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Munkaerőpiaci Alap összesen 8564,0 millió forintot ad át, e törvény 9. számú melléklete szerinti bontásban.

(7) Az elkülönített állami pénzalapok 2006. évi összevont mérlegét e törvény 10. számú melléklete tartalmazza.

HARMADIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE,
A HIÁNY MÉRTÉKE

71. § (1)26 Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó 2006. évi

a) bevételi főösszegét 3 641 664,1 millió forintban, azaz hárommillió-hatszáznegyvenegyezer-hatszázhatvannégy egész egytized millió forintban,

b) kiadási főösszegét 3 799 872,6 millió forintban, azaz hárommillió-hétszázkilencvenkilencezer-nyolcszázhetvenkettő egész hattized millió forintban,

c) hiányát 158 208,5 millió forintban, azaz egyszázötvennyolcezer-kettőszáznyolc egész öttized millió forintban

állapítja meg.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer 2006. évi összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 13. számú melléklete tartalmazza.

Második Fejezet

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

72. § (1)27 Az Országgyűlés az Ny. Alap 2006. évi

a) bevételi főösszegét 2 108 401,0 millió forintban, azaz kettőmillió-egyszáznyolcezer-négyszázegy millió forintban,

b) kiadási főösszegét 2 108 401,0 millió forintban, azaz kettőmillió-egyszáznyolcezer-négyszázegy millió forintban,

c) egyenlegét nulla forintban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 11. számú melléklete tartalmazza.

Harmadik Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

73. § (1)28 Az Országgyűlés az E. Alap 2006. évi

a) bevételi főösszegét 1 533 263,1 millió forintban, azaz egymillió-ötszázharmincháromezer-kettőszázhatvanhárom egész egytized millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 691 471,6 millió forintban, azaz egymillió-hatszázkilencvenegyezer-négyszázhetvenegy egész hattized millió forintban,

c) hiányát 158 208,5 millió forintban, azaz egyszázötvennyolcezer-kettőszáznyolc egész öttized millió forintban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 12. számú melléklete tartalmazza.

Negyedik Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL,
AZ EGYES ELŐIRÁNYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások

74. § A 72. és a 73. §-ban meghatározott kiadási előirányzatok közül

a) a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ellátások kiadásainál a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál, illetve a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál – a 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 4. jogcím, a 3. alcím, 1. jogcím-csoport 1–19. jogcím, valamint a 4. jogcím-csoport 2. és 3. jogcím és az 5. jogcím-csoport 1–3. jogcím kivételével –,

b) a vagyongazdálkodásnál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 3. cím, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 3. cím)

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

Az egészségügyi miniszter, az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter
és a pénzügyminiszter különleges jogosítványai

75. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoporton belül és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoporton belül a jogcímek között az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoporton belül a 2. és 3. jogcímről az 1. jogcímre, illetve a termékek évközi átsorolása esetén az 1. és 2. jogcímek között az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(3) A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztéssel és kamatkiadással kapcsolatosan az Országgyűlés felhatalmazza

a) az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert, hogy a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát,

b) az egészségügyi minisztert, hogy a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát

az Áht. szerinti befizetési kötelezettség teljesítését követően a saját bevételi többlet terhére megemelje, illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot túllépje.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, valamint 2. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza

a) az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert, hogy az Ny. Alap kezelőjének javaslatára a 82. § (1) bekezdésében,

b) az egészségügyi minisztert, hogy az E. Alap kezelőjének javaslatára a 82. § (2) bekezdésében a pénzbeni ellátásoknál

meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy engedélyezze a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai elszámolás alapján történő együttes túllépését

a) a baleseti és egyéb kártérítési megtérítések (1. cím, 7. alcím, 2. jogcím-csoport) előirányzat túlteljesülése esetén a többletbevétel 5%-ával, legfeljebb 180,0 millió forinttal,

b) kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek (1. cím, 7. alcím, 3. jogcím-csoport) címen befolyt bevételek 5%-ával, legfeljebb 100,0 millió forinttal,

c) az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások biztosítására kötött szerződések teljesítésének ellenőrzése alapján az egészségügyi szolgáltatók visszafizetése (1. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport) címen befolyt bevételek 2%-ával, legfeljebb 20,0 millió forinttal.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a 78. § (2) bekezdése szerint a gyógyszerrendelés érdekeltségére biztosított keretből fel nem használt összeggel az érintett jogcímek előirányzatát csökkentse és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát megemelje.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 15. Közgyógyellátási rendszer korszerűsítése jogcím-csoport, 16. Biztosítási jogviszony nyilvántartási rendszere jogcím-csoport és 17. Gyógyszerrendelés érdekeltségi rendszerének kialakítása jogcím-csoport kiemelt előirányzatairól a feladatok végrehajtása érdekében az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím és 2. Igazgatási szervek alcím kiemelt előirányzataira átcsoportosítson.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése egyes előirányzatainak felhasználásával kapcsolatos rendelkezések

76. § (1) Az Ny. Alap és az E. Alap költségvetésében jóváhagyott fejezeti államháztartási tartalék előirányzat a Kormány engedélyével kizárólag az Ny. Alapnál és az E. Alapnál használható fel.

(2) A jóváhagyott fejezeti államháztartási tartalék előirányzata a Kormány engedélyével

a) az illetmények/munkabérek 2006. évi javítására, és

b) egyéb célokra

fordítható.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a fejezeti államháztartási tartalék fejezeten belüli átcsoportosítására.

77. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. jogcím-csoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatai esetében az éves előirányzat 5%-áig, a 4. jogcím-csoport 2. és 3. jogcímek együttesen kezelt előirányzatai, továbbá az 5. jogcím-csoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatai esetében az éves előirányzat 10%-áig a pénzügyminiszter, e mérték felett a Kormány engedélyezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti túllépés kiszámításánál az érintett előirányzatoknál a 79. §-ban meghatározott előleget nem kell figyelembe venni.

78. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoporton belül az 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás jogcím, valamint a 18. Összevont szakellátás jogcím kiadási előirányzata terhére összesen 8450,0 millió forint a külön jogszabályban foglalt gyógyszerrendelés érdekeltségi rendszere szerint használható fel.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a külön jogszabályban foglalt gyógyszerrendelés érdekeltségi rendszere szerint is felhasználható a jogszabályokban foglalt előírások megszegésével rendelt gyógyszer után folyósított társadalombiztosítási támogatás megtérített összege.

79. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az E. Alap gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók részére a tizenharmadik havi illetmény, illetve munkabér január havi kifizetéséhez kérelemre január hónapban előleget folyósíthat. Az előleget az OEP a tárgyév február 1-jétől tizenegy havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.

80. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza a 8000,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 2. Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása jogcím-csoport és 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport előirányzatai tartalmazzák a külön jogszabályokban meghatározott vénykezelési díj fedezetét is.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

81. § (1) Az irányított betegellátási rendszerben az ellátás szervezésére 2006. évre az OEP az e törvény hatálybalépéséig az irányított betegellátási modellkísérletben részt vett ellátásszervezők közül az erre vállalkozókkal (a továbbiakban: ellátásszervező), legfeljebb 2,3 millió lakosra köthet szerződést. Az egy ellátásszervező által ellátott személyek száma 100 ezernél kevesebb és 450 ezernél több nem lehet.

(2) Az (1) bekezdés alapján az irányított betegellátási rendszerben résztvevő ellátásszervező külön jogszabály szerinti elvi számláján a külön jogszabályban foglaltak szerint keletkezett bevételi többlet

a) 10%-os mértékéig a bevételi többlet 80%-a,

b) 10%-ot meghaladó mértéke esetén a 10% mértékig a bevételi többlet 80%-a, továbbá a 10% fölötti rész 50%-a

a külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül felosztásra az ellátásszervezők között, mely a szervezők érdekeltségi rendszerében foglaltak alapján kerül felhasználásra.

(3) A (2) bekezdés szerint fennmaradó összeg az ellátásszervezők részére nem kerül kifizetésre.

(4) Az irányított betegellátási modellkísérletben 2005. évben szerződéssel rendelkezett ellátásszervezőnek az irányított betegellátási rendszerben való részvétele és az ez alapján végzett tevékenysége – az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a 2006. évben folyamatos.

82. § (1)29 A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltányolást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is), egyszeri segélyre 150,0 millió forint használható fel.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 170,0 millió forint, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 10,0 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 24,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 140,0 millió forint, gyógyszertámogatásra 4200,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 1000,0 millió forint használható fel.

83. § A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 460,0 millió forintot, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 720,0 millió forintot tartalmaz.

84. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 3. Egyéb kiadások jogcím előirányzatából 50,0 millió forint a Közokt. tv. 119. §-ának (2) bekezdése alapján a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatására fordítható.

NEGYEDIK RÉSZ

A KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK
ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

85. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) saját bevétel: a helyi adók, a helyi önkormányzat illetékbevétele, a települési önkormányzat által beszedett gépjárműadó, a kamatbevétel, a külön törvények szerint az önkormányzatot megillető bírság, az osztalékbevétel, azon önkormányzati vagyon bérbeadásából, haszonbérbeadásából, üzemeltetéséből, koncessziós díjából származó bevétel, amely ugyanazon vagyontárgyra vonatkozó felhalmozási, felújítási célú felhasználására az önkormányzat kötelezettséget vállalt, valamint az önkormányzat egyéb sajátos bevételei,”

Az illetékekről szóló 1990. évi
XCIII. törvény módosítása

86. § (1) Az illetékekről szóló – módosított – 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Illeték tv.) 26. § (1) bekezdése n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:]

n) a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló termőföldtulajdon szerzése, valamint ehhez kapcsolódóan haszonélvezet, használat jogának alapítása, abban az esetben, ha az elcserélt földrészletet azonos jogosult javára haszonélvezet, használat joga terhelte;”

(2) Az Illeték tv. 45. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratok elektronikus úton történő megküldéséért, illetve papír alapú másolatáért cégiratonként 2000 forint illetéket kell fizetni.”

(3) Az Illeték tv. mellékletének XIII. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

XIII. Egyes környezet- és természetvédelmi,
valamint vízügyi hatósági eljárási illetékek
1. Az alapeljárás illetéke
Ha jogszabály a kérelemre induló környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi közigazgatási hatósági eljárásokra igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít meg, az alapeljárás illetéke 5000 forint.
2. A fellebbezés illetéke
a) e törvény eltérő rendelkezése hiányában az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese;
b) vízgazdálkodási bírságot (1995. évi LVII. tv. 29. § (3) bekezdés) megállapító határozat esetén a bírságösszeg 10%-a, de legalább 20 000 forint;
c) vízkészletjárulékot, valamint ezzel összefüggő késedelmi pótlékot, mulasztási bírságot, adóbírságot megállapító határozat esetén a vitatott összeg 6%-a, de legalább 20 000 forint;
d) hivatalból indult vagy folytatott környezet- és természetvédelmi, illetőleg vízgazdálkodási ügyben kötelezettséget megállapító egyéb – az a)–c) pontokban nem érintett – eljárásokban hozott határozat esetén a fellebbezés illetéke 15 000 forint.”

A foglalkoztatás elősegítéséről
és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény módosítása

87. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló – módosított – 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 39/B. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a MAT által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40 százalékát.”

(2) Az Flt. a következő 39/D. §-sal egészül ki:

39/D. § (1) A Munkaerőpiaci Alap rendelkezésére álló pénzeszközök tárgyév végi záróállománya nem lehet kevesebb a tárgyévi kiadási főösszeg eredeti előirányzatának 25/365 részénél (a továbbiakban: likviditási tartalék).
(2) Amennyiben a Munkaerőpiaci Alap záróállománya nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott minimális szintet, úgy ennek eléréséhez fel kell tölteni a likviditási tartalékot.
(3) A feltöltés ütemezése a költségvetési törvény előírásai szerint történik. A feltöltés további lehetséges forrásai:
a) tervezett mértéket meghaladó bevételek;
b) kiadási előirányzatok tárgyévben fel nem használt része.
(4) Amennyiben a tárgyévet megelőző év végén a Munkaerőpiaci Alap megállapított záróállománya a likviditási tartalék szintjét meghaladta, úgy az e szint fölötti rész a tárgyévben felhasználható az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, a Kormány előzetes jóváhagyását követően.”

A köztisztviselők jogállásáról szóló
1992. évi XXIII. törvény módosítása

88. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 2. számú melléklete II. BESOROLÁSI OSZTÁLY illetménytáblájának 1-es fizetési fokozatához tartozó szorzószáma 2006. július 1-jétől 1,79-re, valamint a III. BESOROLÁSI OSZTÁLY illetménytáblájának 1-es fizetési fokozatához tartozó szorzószáma 1,79-re, 2-es fizetési fokozatához tartozó szorzószáma pedig 1,87-re változik.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló
1992. évi XXXIII. törvény módosítása

89. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló – módosított – 1992. évi XXXIII. törvény 1. számú mellékletének helyébe e törvény 22. számú melléklete lép.

Az államháztartásról szóló
1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

90. § (1) Az államháztartásról szóló – módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8/A. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:]

h) a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján vállalt árfolyam-garanciából eredő, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. és a központi költségvetés közötti elszámolások előjelre való tekintet nélkül.”

(2) Az Áht. a következő 12/B. §-sal egészül ki:

12/B. § (1) A köz- és magánszféra együttműködésén alapuló, a (2) bekezdésben meghatározott, 1 milliárd forint nominális összértéket meghaladó többéves állami kötelezettségvállalások költségvetési évben elvállalható nominális összértékének összege legfeljebb a központi költségvetés kiadási főösszegének 2%-a lehet. Ezen korlátozás alá tartoznak azon többéves kötelezettségvállalások is, amelyek vállalására az Országgyűlés más törvény keretében ad felhatalmazást, kivéve azokat az egyedi döntés alapján keletkező kötelezettségvállalásokat, amelyeket az Országgyűlés az Áht. 22. §-a alapján hagy jóvá.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás a központi költségvetés, a társadalombiztosítás működési költségvetései és az elkülönített állami pénzalapok kötelezettségvállalásainak alábbi fajtáira terjed ki:
a) beruházás,
b) eszköz felújítása, karbantartása,
c) eszköz üzemeltetése,
d) szolgáltatásvásárlás,
e) bérleti ügyletek.”

(3) Az Áht. 13/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

13/B. § „(1) Az államháztartás körébe tartozó szervezet köteles a támogatások felhasználását – ha ennek a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti feltételei fennállnak – a Kbt. alkalmazásához kötni. A támogatásról szóló határozatban vagy szerződésben úgy kell meghatározni a támogatás felhasználásával kapcsolatos határidőket, hogy a megvalósítandó közbeszerzésre irányuló eljárás lefolytatásához a Kbt. alapján szükséges időtartam rendelkezésre álljon.
(2) A támogatás nem köthető olyan feltételhez, hogy az árut szállító, szolgáltatást nyújtó vagy építési beruházást megvalósító szervezetet (személyt) előzetesen válasszák ki. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a támogatási kérelem elbírálását megelőzően közbeszerzési eljárás kerüljön megindításra, illetve, hogy az (1) bekezdés szerinti támogató – indokolt esetben – a támogatásért folyamodó szervezetet, személyt a támogatási kérelem elbírálását megelőzően közbeszerzési eljárás megindításra kötelezze.”

(4) Az Áht. a következő 13/C. §-sal egészül ki:

13/C. § (1) Európai uniós támogatás visszafizetési kötelezettségének megállapítása vagy valamely Európai Unió által társfinanszírozott program, projekt terhére történő közvetlen levonás érvényesítése esetén a szabálytalanságért felelős, illetve annak hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell a visszafizetést, visszapótlást teljesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetést, visszapótlást a szabálytalanul felhasznált európai uniós támogatás céljával megegyező célú előirányzatról kell teljesíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a visszafizetést, visszapótlást a Kormány által meghatározott előirányzatról kell teljesíteni. Ez a rendelkezés kivételt jelent a 24. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezés alól.
(3) Amennyiben a szabálytalanságban érintett összeg a későbbiekben behajtásra, megtérítésre kerül, úgy ezen összeget az (1) bekezdés szerinti fejezet (2) bekezdés szerinti előirányzata részére kell visszatéríteni.”

(5) Az Áht. 33/B. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerint az e §-ban meghatározott kiállítás megrendezése érdekében szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon a kiállító által kötött biztosítási szerződésből eredő, a biztosító társaság által kifizetett összeg – jogszabályban meghatározott feltételek szerinti – megtérítésére (a továbbiakban: kiállítási viszontgarancia).
(8) A kiállítási viszontgarancia az állam nevében, a kiállítóval a (7) bekezdésben meghatározott szerződéses viszonyban álló biztosító társaság irányában közvetlen és önálló kötelezettségvállalás, amely tartalmában és feltételeiben megegyezik a kiállítási garanciával. Nem terjed ki a kiállítási viszontgarancia az e § (6) bekezdésének a)–c) pontjaiban meghatározott károkra.
(9) A kiállítási viszontgaranciával összefüggő (7) bekezdés szerinti biztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához a nemzeti kulturális örökség minisztere és a pénzügyminiszter együttes jóváhagyása szükséges.
(10) A kár megtérítésére tekintettel a biztosító társaságot megillető jogok a kiállítási viszontgarancia vállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg erejéig a Magyar Államra szállnak át.”

(6) Az Áht. 33/C. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

33/C. § „(1) A költségvetési évben vállalható kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes állományának összege az év egyetlen napján sem haladhatja meg a költségvetési törvényben rögzített mértéket. A kiállítási garancia és a kiállítási viszontgarancia vállalása a kötelezvényben foglalt időtartam alatt terheli a költségvetési törvényben meghatározott mértéket.
(2) A kiállítási garancia és a kiállítási viszontgarancia után nem kell garanciavállalási díjat felszámítani.
(3) Az Országgyűlés a kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes várható fizetési kötelezettségei fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá.
(4) A 33/B. § (1) és (7) bekezdései szerinti garanciavállalás alapján az állam a központi költségvetés által kifizetett összeg erejéig a károkozóval szemben megtérítési igénnyel léphet fel. A kiállítóval szemben azonban megtérítési igény csak annyiban érvényesíthető, amennyiben
a) a kárt a kiállító vagy annak alkalmazottja, illetve megbízottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, vagy
b) a kiállító vagy annak alkalmazottja, illetve megbízottja a kár elhárítása, illetve csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

(7) Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A helyi önkormányzat igénybevételi kamatot fizet a jogtalanul igényelt teljes előirányzat után, ha az igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és támogatások összege legalább 5 százalékkal meghaladja az önkormányzatot ténylegesen megillető összeget. Az igénybevételi kamat mértéke:
a) ha az önkormányzat a 64. § (5) bekezdés aa) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról, a jegybanki alapkamat 25 százaléka,
b) ha a 64. § (5) bekezdés ab) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról, a jegybanki alapkamat 50 százaléka,
c) ha a 64. § (5) bekezdés ac) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról, a jegybanki alapkamat,
d) ha az év végi elszámolás során keletkezik visszafizetési kötelezettsége, illetve a jogtalan igénybevételt az Igazgatóság a 64/D. § szerinti felülvizsgálati eljárás keretében állapítja meg, a jegybanki alapkamat 200 százaléka.
Amennyiben a jogtalan igénybevétel összege nem haladja meg az 500 ezer forintot, az egyébként irányadó kamatmérték 50 százalékát kell fizetni.”

(8) Az Áht. 64/D. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elszámolás felülvizsgálatára – az ebben a fejezetben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve az önkormányzatok értesítését az eljárás hivatalból történő megindításáról.”

(9) Az Áht. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A költségvetési szervek (ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is) a 66. §-ban foglalt költségvetési szervek és a Kincstár kivételével, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
a) pénzkölcsönt (hitelt) – kivéve a 18/B. § (1) bekezdés d), x) és zs) pontja szerinti megelőlegezési, likviditási hitelt – nem vehetnek fel,
b) kezességet nem vállalhatnak,
c) értékpapírt – kivéve a 95. § (4) bekezdése szerinti gazdasági társasági részesedést megtestesítő értékpapírt, valamint az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő felvásárlást és értékesítést – nem vásárolhatnak,
d) váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el,
e) kötvényt nem bocsáthatnak ki,
f) pénzügyi lízing és faktoring szerződéseket nem köthetnek.”

(10) Az Áht. 109/I. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak elidegenítéséhez a védettség jellege szerint illetékes miniszter, a Natura 2000 területek elidegenítéséhez az illetékes ágazati miniszter egyetértése is szükséges.”

(11) Az Áht. 113/A. §-ának (2) bekezdése a következő k) és l) pontokkal egészül ki:

[E feladatkörében az ÁKK Rt.]

k) közreműködik az állami kezesség melletti hitel- és kölcsönfelvétellel, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátással kapcsolatos feladatok ellátásában, melynek szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Az ÁKK Rt. a közreműködésért a központi költségvetés terhére díjazásban részesül. A díj mértéke az alapügyben szereplő tőke összegének legfeljebb 0,025 százaléka;
l) közreműködhet az állam többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok ellátásában, melyért a gazdálkodó szervezettől a k) pontban meghatározott mértékű díjra jogosult.”

(12) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének y) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]

y) a 12/B. § szerinti állami kötelezettségvállalások meghatározásának részletes szabályait, valamint a rájuk vonatkozó korlátozás betartását biztosító eljárásrendet, a pénzügyminiszter és az egyes fejezetek ezzel kapcsolatos feladatait;”

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

91. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló – módosított – 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ÁPV Rt. saját vagyonával való gazdálkodástól el kell különíteni az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyont, valamint az 1. § (9) és (10) bekezdése, valamint a 7. § (4) bekezdése alapján értékesítésre, kezelésre átvett vagyont és az e vagyonelemek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételeket és kiadásokat. Az 1. § (9) és (10) bekezdése, valamint a 7. § (4) bekezdése szerinti vagyon nyilvántartásának elkülönítését, valamint az e vagyonelemek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételek és kiadások elszámolását a hozzárendelt vagyonra vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.”

(2) A Priv. tv. 24/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ÁPV Rt. az e törvény 1. § (9) és (10) bekezdése, valamint 7. § (4) bekezdése alapján értékesítésre és az értékesítésig történő kezelésre átvett vagyonból befolyó bevételeket elsősorban ezen vagyon értékesítésével, valamint az értékesítése előkészítésével kapcsolatos kiadásokra, ráfordításokra, beszerzésekre fordíthatja.”

Az atomenergiáról szóló
1996. évi CXVI. törvény módosítása

92. § Az atomenergiáról szóló – módosított – 1996. évi CXVI. törvény 19/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A felügyeleti díj éves mértéke:]

a) atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 222 940 Ft/MWth/év;”

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
1997. évi LXXXI. törvény módosítása

93. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló – módosított – 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 6/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tizenharmadik havi nyugdíjat a jogosultak részére évente két részletben – legkésőbb május, illetve november hónapban – kell folyósítani. Az első részlet folyósításra kerülő összege megegyezik a tárgyhavi nyugellátás összegének
a) 25 százalékával 2004. évben,
b) 37,5 százalékával 2005. évben,
c) 50 százalékával 2006. évtől.
A tizenharmadik havi nyugdíj november hónapban folyósításra kerülő összege megegyezik a (2) bekezdés szerinti tárgyévi összeg és az első részletben folyósított részösszeg különbözetével. Az így folyósításra kerülő összeg nem lehet kevesebb a tárgyév november havi nyugellátás összegének az a)–c) pontja szerinti mértékénél.”

(2) A Tny. 66. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság főigazgatója, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv vezetője, illetve a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője]

b) az a) pontban meghatározott személyek, illetőleg a 47. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti feltétellel rendelkező özvegy részére kivételes nyugellátás-emelést, illetőleg a 6. § szerinti nyugellátásban részesülő személyek részére egyszeri segélyt engedélyezhet.”

(3) A Tny. 80. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az esedékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékességtől számított öt éven belül lehet felvenni.”

(4) A Tny. 95. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A méltányossági jogkörben – a kivételes nyugellátás megállapítása, a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély engedélyezése, valamint a 94. § rendelkezései alapján a tartozás mérséklése, elengedése, illetőleg a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában – hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.”

(5) A Tny. 96. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 96. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból]

c) a munkaügyi és szociális igazgatás szervei az ellátás megállapítása, folyósítása, munkaügyi ellenőrzés céljából, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a támogatás megállapítása céljából az a)–d) és f) pontjai, a Foglalkoztatási Hivatal Munkaügyi Nyilvántartó Központja az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásban szereplő adatok ellenőrzése és szükség esetén pontosítása érdekében az a) pont, továbbá – a családi állapot kivételével – a b) pontja,”

[szerinti adatok igénylésére jogosultak.]

(6) A Tny. 101. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy]

n) a kivételes nyugellátás megállapításának, továbbá a kivételes nyugdíjemelés és az egyszeri segély engedélyezésének részletes szabályait”

[rendeletben határozza meg.]

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

94. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló – módosított – 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.”

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása

95. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló – módosított – 1997. évi CXL. törvény 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

92. § „(1) A közművelődési és közgyűjteményi szakterületek feladatellátásához az állami, önkormányzati felelősségvállalás közérdekű jellegéből fakadóan e törvény és az Ltv. által előírt kötelezettségek teljesítéséhez a központi költségvetés hozzájárul a Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezetében megjelenő előirányzatok között.
(2) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetési fejezetén belül támogatást kell előirányozni az e törvényben és Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására, a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés támogatására, amelyek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.
(3) Az Országgyűlés, a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott közművelődési és közgyűjteményi intézmények költségvetési előirányzatait az éves költségvetési törvénynek a fenntartó szerinti fejezetében kell meghatározni.
(4) Az egyházak a tulajdonukban lévő kulturális örökség értékeinek megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltáraik, könyvtáraik, múzeumaik és közművelődési intézményeik működéséhez az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatásban részesülnek.”

(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. §-a (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalót megilleti az a jog, hogy – jogszabályban meghatározottak szerint – évenként, az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű hozzájárulást vegyen igénybe dokumentum (nyomtatott, hangzó, elektronikus) vásárlására.”

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

96. §30

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés
fejlesztésének támogatásáról szóló
2003. évi LXXXVI. törvény módosítása

97. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló – módosított – 2003. évi LXXXVI. törvény 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az alaprész terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak az oktatási miniszter és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter együttes döntése alapján meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40 százalékát.”

A fogyasztói árkiegészítésről szóló
2003. évi LXXXVII. törvény módosítása

98. § (1) A fogyasztói árkiegészítésről szóló – módosított – 2003. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Fát.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

6. § „(1) Az árkiegészítés alapja a melléklet szerinti kedvezményes közforgalmú személyszállítás – kivéve a hatósági áras különjárati autóbusz-szolgáltatást – esetén a tárgyhónapban értékesített jegyek, bérletek darabszáma.
(2) A hatósági áras különjárati autóbusz szolgáltatás árkiegészítésének alapja a kilométerben kifejezett utazási távolság.”

(2) A Fát. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az árkiegészítés mértéke
a) a vasúti személyszállítás és a HÉV közlekedés esetén a melléklet 1–4. pontjaiban meghatározott, a menetjegyen, illetve a bérleten feltüntetett érvényes utazási távolságnak megfelelő forintban kifejezett támogatási tétel szorozva az utazási távolság és a 10 km hányadosával,
b) a távolsági autóbusz-közlekedésben a melléklet 5–8. pontjaiban meghatározott, a menetjegyen, illetve a bérleten feltüntetett érvényes utazási távolságnak megfelelő forintban kifejezett támogatási tétel szorozva az utazási távolság és az 5 km hányadosával,
c) a helyi tömegközlekedésben használt kedvezményes bérletek, illetve komp- és révközlekedésben a kedvezményes menetjegyek és bérletek esetén a kedvezményezett csoportok egy-egy bérlet (illetve menetjegy) vásárlására a melléklet 9–10. pontjaiban megadott forintban kifejezett támogatási tétel,
d) a hatósági áras különjárati autóbusz-közlekedésben, az egy autóbusz által megtett utazási távolságnak megfelelően kilométerenként 50 forint, legfeljebb napi 10 000 forint.”

(3) A Fát. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gazdasági és közlekedési miniszter – az árkiegészítésre jogosult szolgáltatóktól kapott, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, törtév esetén éves szintre átszámított adatai alapján – határozza meg a helyközi, a helyi tömegközlekedésben, a komp- és révközlekedésben az ingyenes utazások után az árkiegészítésre jogosult szolgáltatóknak járó fogyasztói árkiegészítés éves összegét, amelyet évente a következő évi költségvetési irányelvekben szereplő fogyasztói árindexszel valorizál. Havonta rendelkezik – külön jogszabály alapján – a szolgáltatónként megállapított éves összegek 1/12-ed részének kiutalásáról.”

(4) A Fát. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ingyenes utazásra jogosultak a magyar állampolgárok és az Európai Unió más tagállamának állampolgárai, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek az életkoruk alapján, valamint az országgyűlési és az EU parlamenti képviselők.”

(5) A Fát. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter arra, hogy rendeletben szabályozza a helyközi, a helyi tömegközlekedésben, a komp- és révközlekedésben ingyenesen igénybe vett szolgáltatások után az árkiegészítésre jogosult szolgáltatóknak járó fogyasztói árkiegészítés kiutalásának rendjét.”

(6) A Fát. melléklete helyébe e törvény 23. számú melléklete lép.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

99. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló – a 2004. évi CXXXV. törvénnyel módosított – 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: KTIA tv.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

8. § „(1) Az Alap pénzeszközeit a pályázati úton kiválasztott kedvezményezettek a következő jogcímeken használhatják fel:
a) a kutatás-fejlesztés kiadásainak, a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításának fedezetéül, valamint új tudományos és technológiai eredmények alkalmazásának elterjesztésére, beleértve az országos kutatási-fejlesztési programok, projektek finanszírozását;
b) a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére, beleértve a nemzetközi kutatási-fejlesztési hálózatokhoz, infrastruktúrához való kapcsolódás megteremtésében és működtetésében történő részvételt, összhangban a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival;
c) a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt erősítő szolgáltatások, innovációs hídképző és hálózatépítő tevékenységek támogatására, beleértve konferenciák tartásának, szakkiállítások rendezésének, kiadványok készítésének költségeit;
d) a technológiai innováció ösztönzésére a régiókban és a kistérségekben; a régiók és a kistérségek innovációs képességének növelésére és innovációs forrásainak támogatására;
e) a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés támogatására, beleértve a nemzetközi pályázatoknál érvényesülő utófinanszírozással összefüggő likviditási problémák áthidalásának támogatását;
f) kutató-fejlesztő munkahelyek létrehozására, a kutatás és a technológiai innováció emberi erőforrásainak fejlesztésére, a kutatói utánpótlás és képzés, tehetséggondozás, a kutatói, oktatói továbbképzés támogatására; a kutatók-fejlesztők hazai és nemzetközi mobilitásának, tapasztalatcseréjének, valamint az elismert hazatérő kutatók magyarországi szakmai beilleszkedésének támogatására;
g) a hazai és külföldi tudományos és technológiai ismeretek megszerzésére, azok gyakorlati alkalmazására.
(2) Az Alap pénzeszközei felhasználhatók továbbá külön jogszabályban, nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint különösen:
a) a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések hazai társfinanszírozására;
b) a tudás- és technológia-intenzív kis- és középvállalkozásokba befektető kockázati tőkealapokban történő részvétel révén;
c) a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködésből adódó feladatokra;
d) a tudományos kutatás és a technológiai innováció szakpolitikai megalapozását szolgáló műszaki, közgazdasági, társadalomtudományi elemzések, tanulmányok, koncepciók készítésére;
e) az innovációs tevékenységgel közvetlenül összefüggő konferenciák szervezésére, szakkiállítások rendezésére, kiadványok, szakkönyvek készítésére, információs- és könyvtárak fejlesztésére, innováció-ösztönzési célú díjakhoz történő hozzájárulásra;
f) a társadalomtudományi kutatások támogatására.
(3) Az Alapból támogatás nyílt pályázati rendszerben nyerhető el. Pályázaton kívüli támogatás nyújtására, beleértve a (2) bekezdésben más jogszabályból, illetve nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségeket és támogatásokat – a fejlesztési célú beruházások kivételével – az Alap céljaival és felhasználásának jogcímeivel összhangban, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács jóváhagyásával, az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3%-át meg nem haladó mértékben kerülhet sor.
(4) Az Alapból nyújtott támogatások igénybevételének feltételeiről a kedvezményezettel szerződésben kell megállapodni.
(5) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül az Alapból biztosítani kell a TéT attaséi hálózat, a Tudomány-, Technológiapolitikai és Versenyképességi Tanácsadó Testület, a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium, valamint a Tudomány és Technológiapolitikai Titkárság működésének költségeit, feladataik ellátásához szükséges forrásokat.
(6) Az Alap kezelése során felmerülő – így különösen elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok megismertetésével és elbírálásával, a szerződések előkészítésével, megkötésével és bonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellenőrzéssel és értékeléssel, továbbá a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnál az Alap működtetésével kapcsolatos – költségeket az Alap finanszírozza. Az Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3,3%-át.
(7) Az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 25%-át regionális innovációs célokra kell felhasználni. Ezen pénzeszközöknek az Alap jogcímeivel és a régiók innovációs stratégiájával összhangban lévő felhasználási céljaira a regionális fejlesztési tanácsok tesznek javaslatot, és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke útján terjesztik a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elé. A regionális innovációs célokra fordítandó összegből a költségvetési törvényben régiónként meghatározott keretek felhasználásáról – a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsnak a 11. § (3) bekezdés szerinti egyetértésével kialakított decentralizált pályázati rendszerben – a regionális fejlesztési tanácsok döntenek.
(8) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti kutatói tehetséggondozás, kutatói, oktatói továbbképzés, továbbá a (2) bekezdés f) pontjában, valamint az (5) bekezdésben meghatározott jogcímek, feladatok éves támogatására együttesen a 2. § b) pontja szerinti tárgyévi központi költségvetési támogatás 6%-át meg nem haladó mértékben kerülhet sor.”

(2) A KTIA tv. 12. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

f) TéT: tudomány- és technológiapolitika.”

(3) A KTIA tv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 7. §-ban előírt kötelezettséget először a 2007. évi költségvetési törvényben kell érvényesíteni.”

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

100. § (1) E törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglaltak kivételével – 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 91. §-ával megállapított, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény rendelkezései 2005. december 30-án lépnek hatályba.

(3) E törvény 104. §-a 2005. december 30-án lép hatályba.

(4) E törvény 86. §-ával megállapított, az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45. §-ának (7) bekezdése, valamint a mellékletének XIII. fejezete 2. pontjának d) pontja 2006. február 15-én lép hatályba.

(5) E törvény 98. §-a (1)–(6) bekezdéseivel megállapított, a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény rendelkezései 2006. július 1-jén lépnek hatályba.

(6) E törvény 92. §-ával megállapított, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény rendelkezései 2006. február 15-én lépnek hatályba.

(7) E törvény 89. §-ával megállapított, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései 2006. április 1-jén lépnek hatályba.

101. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 3. §-ának (7) bekezdése és az ezt megállapító 2000. évi CXXXIII. törvény 84. §-ának (2) bekezdése,

c) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XIV. címe és pontjai, valamint az azt megállapító 2002. évi XLII. törvény 12. mellékletének 12. pontja,

d)31

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2002. évi IX. törvény 69. §-ával megállapított 95. § (1)–(2) bekezdése 2009. január 1-jén lép hatályba.

(3) A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 4. §-a 2005. december 30-án hatályát veszti.

102. § (1) Az e törvény 98. §-ával megállapított, a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény rendelkezéseit először a hatálybalépés napjától nyújtott fogyasztói árkiegészítésre jogosító szolgáltatások alapján keletkező igénylésre kell alkalmazni.

(2) Az e törvény 90. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/A. §-a (4) bekezdését első ízben a helyi önkormányzatok 2006. évi költségvetésének végrehajtása és elszámolása során kell alkalmazni.

103. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) az egyedi támogatások, valamint az egyéb vállalati támogatások keretében nyújtott termelési támogatásokat és azok felhasználási szabályait,32

b) az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások részletes jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának általános szabályait,

c) a fejlesztési célú új pályázati felhívások közzétételének, és a pályázati felhívásokon kívüli fejlesztési támogatási döntések meghozatalának részletes szabályait,

d)33 legkésőbb 2006. június 30-áig a szociális ágazat irányításáért felelős miniszter által működtetett irányított területi kiegyenlítési rendszer részletes szabályait,34

e) a vidékpolitika, illetve a vidékfejlesztés céljait szolgáló, egyes fejezetek által kezelt előirányzatok körét, és azok felhasználásának összehangolásával kapcsolatos szabályokat,

f) az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelési és oktatási tevékenységének szakmai minősítési szempontjait, valamint a minősítés eljárási rendjét az e törvény 120. §-ának (1)–(2) bekezdése alapulvételével,

g)35 a „Pályamódosító hitelprogram” keretében nyújtott hitel igénybevételének feltételeit.36

104. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjában a „2005. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2006. december 31-ig” szövegrész lép.

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 156. §-ának (3) bekezdésében a „2005. december 31-én” szövegrész helyébe a „2007. december 31-én” szövegrész lép.

(3) A Szoctv. 134. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) a személyi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2007. december 31-éig,
b) a szakképzettségi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2007. december 31-éig,”

105. § (1) A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 6. §-ának második mondata helyébe „A jogügylet mentes a vagyonszerzési illeték és az ingatlan-nyilvántartási igazgatási szolgáltatási díj, valamint az általános forgalmi adó megfizetése alól.” szövegrész lép.

(2) A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 7. §-ának (2) bekezdésében a „helyi tömegközlekedésben” szövegrész helyébe a „közforgalmú személyszállításban” szövegrész lép.

106. § (1) Az üzemben tartási díjnak a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 79. §-ának (2) bekezdése szerint megállapított összege a 2006. évre havi 967 forint.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a média tv. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2006-ra esedékes összegének megfizetését átvállalja.

(3) A (2) bekezdés szerinti átvállalás összegének alapja a 2002. évi elvi díjbevétel (a 2001. évben ténylegesen beszedett díjbevétel 7%-kal megnövelt és 9,55% beszedési költséggel csökkentett összege, valamint a mentesítettek után 2002-ben térített díjátalány együttesen). Ezt kell megnövelni az (1) bekezdésben foglalt díjösszegnek a 2002. évi üzemben tartási díj (havi 740 Ft) nagyságához viszonyított növekedése arányában.

(4) A Magyar Televízió Közalapítvány – a média tv. 60. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint felhasználható – céltámogatása (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím, 1. alcím) – elkülönített nyilvántartással, a cél szerinti felhasználást megállapítható módon – a Magyar Televízió Rt. reorganizációs tervének megvalósításához, az átalakított szervezeti struktúrájának és munkafolyamatainak megfelelő működéséhez szükséges költségek – ideértve a korszerű megjelenésű és tartalmú közéleti és kulturális műsorok súlyának növelését is –, továbbá a közszolgálati tevékenysége ellátásához alapvetően szükséges ingatlanok (székhely, stúdiók, gyártóbázis) fedezetéül szolgál. A bérbeadó által a szerződés szerint kiállított számlán szereplő összegű bérleti díjat közvetlenül a bérbeadónak kell folyósítani az MTV Rt. engedélyező nyilatkozata alapján, és az MTV Rt. könyveiben kell kiadásként elszámolni.

(5)37 Az Országgyűlés 2006. december 31-ei hatállyal elengedi a Magyar Televízió Rt.-nek a Magyar Állammal szemben fennálló, kezesség érvényesítésből keletkezett legfeljebb 4 059 020,0 ezer forint összegű tartozását.

107. § (1) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/D. §-ának (1)–(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az előirányzatok minimum-összegére vonatkozó előírásoktól 2006. évben el lehet térni.

(2) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy az oktatási miniszter az e törvény 30. § (1) bekezdés f) pontjával összhangban megállapodást kössön az egyházi felsőoktatási intézményt fenntartó egyházakkal.

108. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az orosz államadósság terhére beérkező iker-motorkocsik Magyar Államvasutak Rt. részére történő kedvezményes átengedése érdekében saját hatáskörben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 40. Fejezeti tartalék alcím, 1. Fejezeti általános tartalék jogcím-csoport előirányzatot a 2006-ban beérkező, a vasúti személyszállítási járműpark fejlesztését szolgáló iker-motorkocsik ellenértékének megfelelően megemelje.

(2) A Magyar Államvasutak Rt. az (1) bekezdés alapján kapott költségvetési juttatást soron kívül köteles befizetni a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőke-visszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet, 4. Tőkekövetelések visszatérülése cím, 1. Kormányhitelek visszatérülése alcím előirányzat javára. A támogatás folyósítására a megkötendő szállítási szerződések szerinti beérkezésnek megfelelően kerül sor, elszámolása a vasúttársaságnál tőkejuttatásként történik.

109. §38 (1) A Magyar Állam a központi költségvetés terhére a Nemzeti Autópálya Zrt.-nek a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-vel, valamint kereskedelmi bankokkal szemben fennálló, együttesen legfeljebb 415 900 millió forint összegű hiteltartozását – annak járulékaival együtt – legkésőbb 2006. december 31-i hatállyal átvállalhatja. A Nemzeti Autópálya Zrt. a hitelátvállalással szemben kész és félkész útszakaszokat ad át, illetve azokkal elszámol a Magyar Állammal. Az átadás, illetve elszámolás mentesül az általános forgalmi adó és az illeték megfizetése alól.

(2) A Nemzeti Autópálya Zrt., valamint az Állami Autópálya Kezelő Zrt. 2006. év folyamán és az azt követő években gyorsforgalmi utakat, kiemelt közútfejlesztési beruházásokat és az előbbi projektekkel kapcsolatosan létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközöket ad át a Magyar Államnak. Ezen gyorsforgalmi utak, kiemelt közútfejlesztési beruházások és az egyéb, e projektekkel kapcsolatos eszközök Magyar Állam részére történő átadásának egésze ellenérték fejében történő átadásnak minősül, amely mentesül az illeték és az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. eszközökhöz kapcsolódó vagyonkezelői jogokat ad át a kincstári vagyon tekintetében a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló Kincstári Vagyoni Igazgatóság bevonásával a kijelölt vagyonkezelőnek. A vagyonkezelői jogok átadása ellenérték nélkül történik.

(3) Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. a Nemzeti Autópálya Zrt.-nek legkésőbb 2006. december 31-éig a Program Utakkal kapcsolatos félkész utakat és az ezekkel kapcsolatosan létrehozott, vagy megszerzett egyéb eszközöket átadja. A Nemzeti Autópálya Zrt. megtéríti az Állami Autópálya Kezelő Zrt. ezen utakkal kapcsolatosan felmerült költségeit. A megtérítés keretében átvállal az Állami Autópálya Kezelő Zrt. Program Utakkal kapcsolatos hiteleiből és annak járulékaiból a félkész beruházásokhoz kapcsolódó költségeknek megfelelő összeget.

110. § (1) A Kincstár a Nemzeti Autópálya zrt. által végzett, a gyorsforgalmi úthálózatot, a kiemelt közúti fejlesztéseket érintő, valamint az azokhoz kapcsolódó járulékos beruházásokat terhelő és a projekt költségek részét képező költségekről kiállított számlák, vagy határozatok általános forgalmi adó tartalmát, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőt követő 50 napon belüli visszatérítési kötelezettség mellett a KESZ terhére kamatmentesen megelőlegezi a Nemzeti Autópálya zrt. részére.

(2) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Központi Kárrendezési Iroda az általa a Budapest Bankkal, illetve SBB Solution Szolgáltató Rt.-vel a kárpótlási jegyekkel való elszámolás és az elszámolás helyességének megállapítása iránt a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő perben a 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 13/B. § (1) bekezdése alapján szükséges tételes elszámolási kötelezettségének egyezséggel is eleget tehet.

111. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóságát, hogy a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottsága javaslatára az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján a 15. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

112. § Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha olyan európai uniós támogatás kerül 2006-ban felhasználásra, amelyet a fejezet előirányzata nem tartalmaz, akkor új előirányzatot nyisson az európai uniós támogatás előirányzatára – bevételi és kiadási oldalon egyaránt – és a központi költségvetési forrást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa. Az átcsoportosítás – a részben az Európai Unió által finanszírozott programok, projektek előirányzatainak kivételével – nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.

113. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha a fejezeti előirányzatnál nagyobb összegű európai uniós támogatás kerül 2006-ban felhasználásra, akkor a pótlólagosan szükséges központi költségvetési támogatást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa, mely átcsoportosítás – a részben az Európai Unió által finanszírozott programok, projektek előirányzatainak kivételével – nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy amennyiben az európai uniós forrásokból finanszírozott programokhoz, projektekhez az Európai Unió a források folyósításával elmarad a pénzügyi megállapodásokban, közösségi jogszabályokban meghatározott ütemtervtől, vagy az uniós forrás egyéb okból nem áll rendelkezésre, akkor a szükséges forrást az adott költségvetési sor támogatási előirányzatából, ha az nem elegendő, úgy a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítás útján biztosítsa. Az átcsoportosítás – a részben az Európai Unió által finanszírozott programok, projektek előirányzatainak kivételével – nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.

(3) A költségvetési támogatás azon részét, amelynek kifizetése a (2) bekezdés alapján történt, az európai uniós forrás rendelkezésre állása után – amennyiben szükséges – vissza kell pótolni azon költségvetési előirányzatra, amely előirányzatról a megelőlegezett összeg korábban átcsoportosításra került.

114. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza az operatív programok irányító hatóságait, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 15. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletben szereplő, felügyeletük alá tartozó operatív programjukhoz kapcsolódó kötelezettségvállalási keret-előirányzatok között a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtsanak végre.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat bemutató) mellékletekben szereplő, az EQUAL Közösségi Kezdeményezéshez kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

115. § Az operatív programok, a Kohéziós Alapból finanszírozott projektek, az INTERREG Közösségi Kezdeményezés programjai és a PHARE támogatások esetén tervezett céltartalék csak az adott program előre nem látható kiadásainak finanszírozására használható fel. A céltartalék intézményi kiadási célokra nem fordítható.

116. § Az Audiovizuális archívum kialakítása elnevezésű előirányzatot (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 37. alcím) a Magyar Televízió Részvénytársaság (a továbbiakban: MTV Rt.) archívumában található műsorszámok – előirányzatból megszerezhető részén fennálló – felhasználási jogoknak a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 80. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, a Nemzeti Audiovizuális Archívum (a továbbiakban: NAVA) általi hozzáférhetővé tétel céljára való megszerzésére kell fordítani. Felhatalmazást kap a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy az erről szóló megállapodást az MTV Rt.-vel megkösse. Az ily módon megszerzett felhasználási jogok a kincstári vagyonba kerülnek, és azok vagyonkezelési jogát – a 2005. évben megszerzett felhasználási jogokkal együtt – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma térítésmentesen átruházza a NAVA működtetője számára.

117. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. Fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2006. január 1-jétől 2006. december 31-éig:

a) árubeszerzés esetében: 30 millió forint;

b) építési beruházás esetében: 90 millió forint;

c) építési koncesszió esetében: 100 millió forint;

d) szolgáltatás megrendelése esetében: 25 millió forint;

e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.

(2) A Kbt. VII. Fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2006. január 1-jétől 2006. december 31-éig:

a) árubeszerzés esetében: 50 millió forint;

b) építési beruházás esetében: 100 millió forint;

c) szolgáltatás megrendelése esetében: 50 millió forint.

(3) A Kbt. negyedik Része alkalmazásában az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatára 2006. január 1-jétől 2006. december 31-éig:

a) árubeszerzés esetében: 8 millió forint;

b) építési beruházás esetében: 15 millió forint;

c) szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint.

118. § A LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fejezet 1. cím Kis- és közepes aktivitású hulladéktárolók létesítésének előkészítése kiadási előirányzata tekintetében a beruházási ráfordítások a Kormány engedélyével növelhetők, amennyiben a hulladéktároló létesítésére szolgáló beruházás megvalósítása ezt indokolttá teszi.

119. §39

120. § (1) Az oktatási miniszter 2006. június 30-ig az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont útján szervezzen hatósági ellenőrzést az alapfokú művészetoktatási intézményekben. Ennek keretei között tárják fel a jogtalanul igénybe vett normatív költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, és kezdeményezzenek eljárást a normatív költségvetési hozzájárulások és támogatások folyósításának felülvizsgálatára, illetve kezdeményezzék a jogtalanul igénybe vett normatív költségvetési hozzájárulások és támogatások visszafizetését.

(2) Az alapfokú művészetoktatási intézmény fenntartója kérheti, hogy a kormányrendeletben nevesített szakmai szervezet az általa fenntartott művészetoktatási intézményben folyó nevelő és oktató tevékenységet szakmai szempontból minősítse. A minősített alapfokú művészetoktatási intézményekről hivatalos iegyzéket kell készíteni. A minősítési eljáráshoz a kormányrendeletben nevesített szakmai szervezet a – kormányrendeletben meghatározottakon túl – további szakmai szempontokat állapíthat meg. A minősítési eljárás költségei a fenntartót terhelik.

1. számú melléklet a 2005. évi CLIII. törvényhez40

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Millió forintban

1

A törvényt az Országgyűlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2005. december 23.

2

Az 1. § a 2006: CXI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

5

Az 5. § (5) bekezdését a 2006: CXI. törvény 15. §-a hatályon kívül helyezte.

6

Az 5. § (12) bekezdését a 2006: LXIV. törvény 1. §-a iktatta be.

8

A 30. § (6) bekezdése a 2006: XXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 7. § (2) bekezdését.

9

A 30. § (7) bekezdése a 2006: XXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 7. § (2) bekezdését.

11

A 32/A. §-t a 2006: LXIV. törvény 2. §-a iktatta be.

12

A 32/A. § (1) bekezdése a 2006: CXI. törvény 16. §-a szerint módosított szöveg.

13

A 44. § a 2006: LXIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

14

A Magyar Közlöny 2006. évi 15. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

15

A Magyar Közlöny 2006. évi 15. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

16

A 47. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt előirányzatok együttes összegeként 5 470 000,0 millió forintot kell alapul venni a 2006: CXI. törvény 17. §-a alapján.

17

A 47. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt előirányzatok együttes összegeként 5 470 000,0 millió forintot kell alapul venni a 2006: CXI. törvény 17. §-a alapján.

18

A 47. § (3) bekezdése a 2006: LXIV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

19

A 47. § (4) bekezdését a 2006: LXIV. törvény 5. §-a iktatta be.

20

A 48. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt alcímek együttes előirányzataként 771 100,0 millió forintot kell alapul venni a 2006: CXI. törvény 18. §-a alapján.

21

A 48. § (3) bekezdése a 2006: LXIV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

22

A 48. § (4) bekezdését a 2006: LXIV. törvény 7. §-a iktatta be.

23

A 48/A. §-t a 2006: LXIV. törvény 8. §-a iktatta be.

26

A 71. § (1) bekezdése a 2006: CXI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

27

A 72. § (1) bekezdése a 2006: CXI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

28

A 73. § (1) bekezdése a 2006: CXI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

29

A 82. § (1) bekezdése a 2006: LXIV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

30

A 96. §-t a 2006: CXXI. törvény 29. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

31

A 101. § (1) bekezdésének d) pontját a 2006: XXIII. törvény 7. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

33

A 103. § d) pontja a 2006: XXIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

35

A 103. § g) pontját a 2006: LXIV. törvény 10. §-a iktatta be.

37

A 106. § (5) bekezdését a 2006: CXI. törvény 5. §-a iktatta be.

38

A 109. § a 2006: CXI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

39

A 119. §-t a 2006: CXI. törvény 15. §-a hatályon kívül helyezte.

40

Az 1. számú melléklet a 2006: XXIII. törvény 3. §-a szerint módosított szöveg. A 82/2006. (IV. 6.) Korm. rendelet 1. §-a alapján az 1. számú melléklet XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Ágazati előirányzatok alcím alatti 34. Víz- és környezeti kárelhárítás jogcímcsoport előirányzata – a Duna 2006. tavaszi rendkívüli árvíze elleni védekezés időszakában felmerült, de legkésőbb 2006. június 30-áig teljesített kiadások tekintetében – túlléphető. A 97/2006. (IV. 20.) Korm. rendelet 1. §-a alapján az 1. számú melléklet XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Ágazati előirányzatok alcím alatti 34. Víz-és környezeti kárelhárítás jogcímcsoport előirányzata – a védekezés időszakában felmerülő, de legkésőbb 2006. augusztus 31-ig teljesített kiadások tekintetében – túlléphető. Szociális nyári gyermekétkeztetési támogatásra nézve lásd a 135/2006. (VI. 22.) Korm. rendeletet. Az 1. számú melléklet a 2006: LXIV. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg. A Kormány a 2132/2006. (VII. 26.) Korm. határozat 2. pontja szerint az 1. számú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetét a 12. „Támogatás rendkívüli időjárás miatt keletkezett lakossági károk enyhítésére” címmel kiegészítette. Az 1. számú melléklet a 2006: CXI. törvény 7. §-a szerint módosított szöveg.

41

A 3. számú melléklet a 2006: XXIII. törvény 4. §-a, a 2006: CXI. törvény 8. §-a szerint módosított szöveg.

43

Lásd a Magyar Közlöny 2006. évi 84., 148. számában megjelent PM közleményt.

45

A 8. számú melléklet a 2006: LXIV. törvény 13. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 14. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2006. január 1-jén lépett hatályba. A 8. számú melléklet a 2006: XXIII. törvény 5. §-a, a 2006: CXI. törvény 9. §-a szerint módosított szöveg.

47

A Magyar Közlöny 2006. évi 15. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő, valamint a 2006: CXI. törvény 10. §-a szerint módosított szöveg.

48

A 11. számú melléklet a 2006: CXI. törvény 11. §-a szerint módosított szöveg.

49

A 12. számú melléklet a 2006: CXI. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.

50

A 14. számú melléklet a 2006: LXIV. törvény 13. §-ával megállapított, a 2006: CXI. törvény 13. §-a szerint módosított szöveg.

52

A Magyar Közlöny 2006. évi 15. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

_