157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet
157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet
a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról
A Kormány a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 60. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
A távhő előállítására szolgáló megújuló energia hasznosítása
1. § (1) Távhőtermelő berendezés létesítése, átalakítása, bővítése során az engedély kérelmezőjének meg kell vizsgálnia a megújuló energiahordozók felhasználásának lehetőségét, annak műszaki és gazdasági feltételeit.
(2)1 A megújuló energiahordozó felhasználására irányuló vizsgálat eredményét az engedély iránti kérelemhez minden esetben csatolni kell.
(3) Az engedélyező hatóságnak azonos vagy kedvezőbb – a megújuló energiahordozó környezetvédelmi hatásait és a működési támogatásokat is figyelembe vevő – gazdasági feltételek esetén a távhőtermelői létesítési és működési engedélyt a megújuló energiahordozók felhasználására kell kiadni.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiszabható bírságok2
2. § (1) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiszabható bírságok a Tszt. 4. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben
a) az engedélyest, az értékesítőt és az egyedi szerződés alapján termelőt a tárgyévet megelőző évi nettó árbevétel legfeljebb tíz százaléka;
b) a külön kezelt intézményt legfeljebb százmillió forint
összegig terjedő bírsággal sújthatja.
(2) Abban az esetben, ha a bírság kiszabására okot adó körülményt az engedélyes a részére megállapított határidőre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható.
A távhőtermelő és a távhőszolgáltató létesítési és működési engedélyének tartalma
3. § (1) A távhőtermelő létesítmény létesítési és a távhőtermelői működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a)3 ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, a kérelmező nevét, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozatát,
b)4
c) az ügyintéző nevét, telefonszámát,
d)5
e) a hőtermelő létesítmény energiahordozójának (tüzelőanyagának) megnevezését, származását és beszerzési módját,
f) a megújuló energiahordozó felhasználására vonatkozó vizsgálat eredményét,
g) a hőtermelő létesítmény beépített teljesítőképességét (kapcsolt villamosenergia-termelő berendezés teljesítmény-adatait is),
h) a hőtermelő létesítmény (beleértve a kapcsolt villamosenergia-termelő berendezést is) jellemző műszaki adatait,
i) az üzembe helyezés időpontját,
j) a hőtermelésre vonatkozó főbb mennyiségi és gazdálkodási adatokat,
k) az egyedi közüzemi szerződés alapján a hőt vásárolók megnevezését cégnév, cím és mennyiség megjelölésével.
(2)6 A távhőtermelő létesítmény létesítési és a távhőtermelői működési engedély iránti kérelemhez – az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – mellékelni kell:
a)7
b) az éves üzleti tervet,
c) a minőségbiztosítási rendszer leírását,
d) a középtávú távhőigény (5 év) kielégítéséhez szükséges energiahordozó rendelkezésre állására szolgáló szerződéseket,
e) a távhőszolgáltatóval kötött kereskedelmi szerződést,
f) kulturális örökségvédelmi hatástanulmányt,
g) a jogszabályban előírt egyéb engedélyeket.
(3) Ha a Tszt. alapján működési engedéllyel rendelkező engedélyes kér működési engedélyt, a (2) bekezdésben felsorolt csatolandó dokumentumokat nem kell a Hivatalhoz benyújtania, ha a Hivatalhoz korábban benyújtott dokumentumai már tartalmazzák a kért adatokat, és azok változatlan érvényességéről az engedélyért folyamodó nyilatkozik.
(4)8 Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, annak cégkivonatát a Hivatal a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
4. § A telephelyen 50 MW beépített összes hőteljesítménynél kisebb névleges teljesítményű távhőtermelő berendezés esetében a Tszt. 12. § (5) bekezdése szerinti egyszerűsített engedélyezési eljáráshoz a létesítési és működési engedély kérelmezőjének nem kell a 3. § (1) bekezdés k) pontban, valamint a 3. § (2) bekezdés d)–g) pontjaiban foglaltakat teljesítenie.
5. §9 (1)10 A hőtermelő létesítmények létesítése iránti eljárásban, ha a hőtermelő létesítmény építésével összefüggő eljárás során, a tevékenységgel kapcsolatban ugyanezen szakkérdést – a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül – más önálló eljárásban, vagy szakhatóságként nem vizsgálták meg, az 1. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdés elbírálása tekintetében, a Hivatal eljárásában a Kormány az 1. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.
(2)11 A hőtermelő létesítmények létesítési eljárásaiban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.
6. § (1) A távhőtermelő létesítmény létesítési és a távhőtermelő működési engedélyének tartalmaznia kell:
a)12
b) a hőtermelő létesítmény telephelyét,
c) a hőtermelő létesítmény energiahordozójának (tüzelőanyagának) megnevezését,
d) a hőtermelő létesítmény beépített teljesítőképességét,
e) a hőtermelő létesítmény egyéb jellemző műszaki-gazdasági adatait,
f) az üzembe helyezés időpontját,
g) a működés során és annak megszüntetése után szükséges, a környezet- és természetvédelmi hatósággal egyetértésben meghatározott környezetvédelmi feltételeket és garanciális – rekultiválási, tájrendezési, veszélyeshulladék-kezelési és egyéb – kötelezettségeket,
h) az egyéb – jogszabályban meghatározott – feltételeket.
(2) Az 5 MW-nál kisebb névleges hőteljesítményű létesítményre csak távhőtermelői működési engedélyt kell kérni és kiadni.
7. § (1) A távhőszolgáltatói működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a)13 ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, a kérelmező nevét, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozatát,
b) a távhővel ellátandó terület adatait, a közigazgatási határok megjelölésével,
c) a területi egységek (kirendeltségek, felhasználói irodák stb.) megnevezését és telephelyét,
d) a szolgáltatandó távhő termelőjének megnevezését és telephelyét.
(2)14 A távhőszolgáltatói működési engedély iránti kérelemhez – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – mellékelni kell:
a)15
b) a távhővel ellátandó terület körülírását,
c) az éves üzleti tervet,
d) a minőségbiztosítási rendszer leírását,
e) a középtávú távhőigény felmérést és a kielégítéséhez szükséges teljesítménytervet,
f) az üzletszabályzatot vagy annak tervezetét,
g) jogszabály szerint szükséges egyéb engedélyek felsorolását.
(3) A távhőszolgáltatói működési engedélynek tartalmaznia kell:
a)16
b) a területi egységek megnevezését és telephelyét,
c) az ellátási terület adatait,
d) a működés kezdési időpontját,
e) a távhővezeték-hálózat és más szolgáltatói berendezés üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,
f) a szükséges környezet- és természetvédelmi előírásokat,
g) a felhasználói korlátozási sorrend készítésére vonatkozó követelményt,
h)17
i) egyéb – jogszabályban meghatározott – követelményeket.
(4)18 Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, annak cégkivonatát a Hivatal a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
8. §19 A Hivatal a Tszt. szerint nyilvánosan közzéteendő vagy közzétehető határozatait a jogerőre emelkedéstől számított tizenöt napon belül teszi közzé.
Az idegen ingatlanra vonatkozó jogokkal kapcsolatos eljárási szabályok
9. § (1)20 A távhőszolgáltatónak vagy képviselőjének a 2. mellékletben meghatározott előmunkálati jogi dokumentációt – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az előmunkálati jog engedélyezése iránti kérelemhez csatolnia kell.
(2) Az engedélyes, a tulajdonos bevonásával állapotfelmérést köteles készíteni – az előmunkálat elvégzését engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően, de a munkálatok megkezdése előtt.
(3)21 Ha a távhőszolgáltató vagy képviselője a kérelemhez a 2. mellékletben meghatározott 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát és az ingatlan-nyilvántartási térképmásolatot nem csatolja, a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet.
10. § (1)22 A távhővezeték nyomvonalának, illetőleg biztonsági övezetének megállapítása érdekében a kérelmezőnek a vezetékjog iránti kérelemhez műszaki dokumentációt kell mellékelnie. A műszaki dokumentációnak magában kell foglalnia a vezetékjogi engedély nélkül létesíthető vezetékekre vonatkozó adatokat is. A vezetékjogi engedély alapját képező dokumentáció kötelező tartalmi elemeit – az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A vezetékjogi engedélyezési eljárásban az érintett területen helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemle jegyzőkönyve alapján kell a nyomvonalat és a nyomvonal vezetésének feltételeit megteremteni.
(3)23 A vezetékjog engedélyezési eljárásban a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a 7. melléklet B) pontjában meghatározott szakkérdéseket az abban rögzített feltételek fennállása esetén vizsgálja. A 7. melléklet A) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdés elbírálása tekintetében, első és másodfokú eljárásban a Kormány az ott meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. A vezetékjog engedélyezési eljárásaiban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell. Abban az esetben, ha a távhővezetéket termőföldön kell létesíteni, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben előírt földvédelmi eljárást le kell folytatni.
(3a)24 Ha a vezetékjog engedélyezése iránti eljárásban hozott elsőfokú határozattal szembeni fellebbezés érinti az első fokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a másodfokon eljáró hatóság az 7. melléklet B) pontjában meghatározott szakkérdés vizsgálatára az ott megjelölt szervet rendelheti ki szakértőként.
(3b)25 Ha az első fokú eljárásban környezetvédelmi vagy természetvédelmi szakkérdést kell vizsgálni, az ügyintézési határidő negyven nap.
(4) Az érintett ingatlantulajdonosokat, valamint az 1. mellékletben felsorolt szakhatóságokat, továbbá az érintett közművek tulajdonosait, az ott meghatározott érdekeltségi területek vonatkozásában, minden esetben érdekeltnek kell tekinteni.
(5)26 Ha a kérelmező a kérelemhez a 2. mellékletben meghatározott tulajdoni lap másolatokat és a térképmásolatokat nem csatolja, a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet.
(6)27 Az engedélyező hatóság a távhővezeték megvalósítását követően jogosult ellenőrizni, hogy a távhővezeték adatai az e-közműben szerepelnek-e. Amennyiben az e-közmű a távhővezeték adatait nem tartalmazza, az engedélyező hatóság a szolgáltatónál kezdeményezi a naprakész adatszolgáltatást.
11. §28 A vezetékjogi engedélyre vonatkozó hatósági eljárás megindításáról való hirdetményi úton történő értesítés és a döntés hirdetményi úton történő közlése esetén a hirdetményhez mellékelni kell a műszaki terv részét képező, a létesíteni tervezett vezeték nyomvonalát és az azzal érintett ingatlan határvonalait, helyrajzi számát is feltüntető nyomvonal rajzát.
12. § A távhővezeték vagy tartószerkezetének létesítése, karbantartása, javítása, felújítása, átalakítása érdekében az idegen ingatlanon végzett munkák (a továbbiakban: idegen ingatlanon végzett munkák) megkezdése előtt legalább 15 nappal, az engedélyes köteles a munka megkezdéséről és idejéről a tulajdonost tájékoztatni.
13. § (1)29 Ha a távhővezeték vezetékjogi engedély nélkül létesül, a vezeték elhelyezését és annak műszaki biztonsági feltételeit a biztonsági övezet megállapítására is tekintettel a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal határozza meg.
(1a)30 A vezetékjogi engedély nélkül létesült távhővezetékre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha a kérelmező a fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolja az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett szolgáltató igazolását a távhővezeték utólagos beméréséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről és nyilvántartásba vételéről. Az engedélyező hatóság a fennmaradási engedélyt közli a távhőszolgáltatást végzővel is.
(2)31 Ha a vezetékjoggal érintett műszaki rendszer üzemszerű működése megszűnik, a megszűnést követő 1 éven belül az engedélyes köteles – az érintett tulajdonossal történt eltérő megállapodás hiányában – a távhővezetéket és tartószerkezetét az ingatlanról eltávolítani, és a területet rendezett állapotban a tulajdonos rendelkezésére bocsátani. A távhővezeték elbontása és a vezeték megszüntetése a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott bontási engedély alapján történik.
14. § Az engedélyező hatóság – az üzemelés biztonságának maradéktalan fenntartása mellett – elrendelheti a távhővezeték biztonsági övezetének csökkentését a távhővezeték és környezete biztonságát szolgáló más műszaki megoldás alkalmazásával. A biztonsági övezet csökkentését megalapozó műszaki megoldás költsége a kérelmezőt terheli.
A távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti jogviszony
[a Tszt. 35. §-ához]
15. § (1) A távhőtermelő engedélyes a távhőtermelő létesítményét a működési engedélyben, valamint a távhőszolgáltatóval fennálló szerződésében, illetve a Tszt. 20. § (3)–(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles mindaddig működtetni, amíg az adott területen a távhőszolgáltatónak az önkormányzat által meghatározott ellátási kötelezettsége fennáll.
(2) A távhőtermelő és a távhőszolgáltató köteles a távhőszolgáltatás biztonságos és folyamatos ellátása érdekében egymással együttműködni.
(3) A (2) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettség kiterjed:
a) szolgáltatási zavarok, üzemzavarok, meghibásodások elhárítására,
b) személyi és vagyonbiztonság veszélyének azonnali elhárítására,
c) tervszerű korlátozások és szüneteltetések, füstköd-riadó elrendelésére, illetve energia korlátozás esetén alkalmazott kényszerű szolgáltatási korlátozások összehangolt végrehajtására,
d) természeti katasztrófa miatti, vagy balesetből származó korlátozások, szolgáltatási szünetek megszüntetésére.
(4) A távhőtermelő és a távhőszolgáltató a (3) bekezdésben foglalt kötelező együttműködés kérdéseiben szerződésben állapodik meg. Az együttműködésüket kötelesek úgy kialakítani, hogy a távhő termelésében és szolgáltatásában esetleg fellépő zavarok vagy kényszerű korlátozások a lehető legrövidebb időn belül elháríthatók, megszüntethetők legyenek.
A távhőszolgáltatás korlátozásának általános elvei
[a Tszt. 41. §-ához]
16. § (1) A felhasználói korlátozás, figyelembe véve a közintézmények saját hőtermelő teljesítményét is, nem veszélyeztetheti a közintézmények egészségügyi és szociális alapszolgáltatásainak ellátását.
(2) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani.
17. § A távhő vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenőrzése, és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a távhőszolgáltató kötelessége.
A költségmegosztók alkalmazásának és a költségek megosztásának általános szabályai32
17/A. §33 E rendelet 17/B–17/H. §-ának alkalmazásában:
1. elszámolási időszak: azon legfeljebb 12 hónap hosszúságú időszak, amelyre vonatkozóan a felhasználási helyen igénybe vett fűtési hőmennyiség és ennek díja az épületrészek között megosztásra kerül;
2. felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása: a felhasználási helyen egy elszámolási időszakban igénybe vett fűtési hőmennyiségnek és a felhasználási hely épületrészeinek távhőrendszerről fűtött – a számlázás alapjául szolgáló – légtérfogatának a hányadosa (GJ/légm3);
3. költségmegosztó: a felhasználási helyen igénybe vett hőmennyiségnek az épületrészek közötti fogyasztásarányos megosztására alkalmas eszköz vagy műszer;
4. fűtési költségmegosztó: a fűtési hőmennyiség megosztására alkalmas eszköz vagy műszer, amely megfelel az 5. melléklet szerinti jellemzőknek, és amely lehet
a) elektronikus fűtési költségmegosztó,
b) párologtatós fűtési költségmegosztó,
c) fűtési költségmegosztás céljára alkalmazott hőfogyasztásmérő, ha települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) rendelete elszámolási mérőnek nem minősítette;
5. használati melegvíz-költségmegosztó: a felhasználási hely használati melegvíz-hálózatába beépített vízmennyiség-mérő (vízmérő), amely az épületrész melegvíz-kifolyócsapján vételezett (felhasznált) használati melegvíz mennyiségét méri, és amelyet önkormányzat rendelete távhőszolgáltatói elszámolási mérőnek nem minősített;
6. fűtött légtérfogat: a távhővel ellátott épületrészeknek az önkormányzat rendeletében meghatározott módon, ennek hiányában a távhőrendszerről fűtött épületrészeknek a szerkezeti falsíkok által határolt alapterülete és belmagasságának szorzataként számított, légköbméterben kifejezett térfogata;
7. használati melegvíz: távhővel felmelegített közműves ivóvíz;
8. hőleadó készülék: a felhasználási hely fűtési vezetékhálózatába beépített fűtőtest, radiátor, csőregiszter, a hőhordozó közeggel üzemeltetett egyéb fűtőberendezés;
9. megbízott: az a gazdálkodó szervezet, amely a tulajdonosi közösséggel kötött megbízási szerződés alapján felszereli, működteti, karbantartja a költségmegosztókat, elvégzi a költségmegosztók időszakos ellenőrzését, leolvassa, kiértékeli a költségmegosztók adatait és kiszámítja a fűtési díjmegosztási arányokat, valamint a melegvíz- díjmegosztási arányokat.
17/B. §34 (1) A felhasználási helyen az egyes épületrészekre vonatkozó, fűtési célra felhasznált hőmennyiség és díjának megosztására szolgáló díjmegosztási arányok (a továbbiakban: a fűtési díjmegosztási arányok) meghatározása a felhasználási hely tulajdonosi közösségének – társasház esetében a szervezeti-működési szabályzat, lakásszövetkezetnél az alapszabály rendelkezéseivel összhangban meghozott – döntése alapján a következő módokon történhet:
a) az épületrészek fűtött légtérfogata alapján, vagy
b) fűtési költségmegosztók alkalmazásával, a 17/E. vagy 17/F. §–ban foglaltak szerint.
(2) A fűtési díjmegosztási arányokat a tulajdonosi közösség egy elszámolási időszakra állapítja meg úgy, hogy a fűtési díjmegosztási arányok összege 100%. A fűtési díjmegosztási arányok egy elszámolási időszakon belül nem változtathatók.
17/C. §35 (1) A fűtési díjmegosztási arányok meghatározásához fűtési költségmegosztók akkor alkalmazhatók, ha
a) a felhasználási hely külön tulajdonban vagy külön használatban álló épületrészeiben felszerelt valamennyi hőleadó készülék hőleadása azonos gyártmányú, egységes értékelési rendszerű fűtési költségmegosztóval kerül meghatározásra, vagy a felhasználási hely külön tulajdonban vagy külön használatban álló épületrészeiben a fűtési hőfelhasználás költségmegosztó funkciót ellátó hőfogyasztás-mérővel önállóan mérhető,
b) a felhasználási hely valamennyi épületrészében, ahol az a falazat megbontása nélkül műszakilag megoldható, a hőleadó készülékek hőleadása szabályozható,
c) a fűtési költségmegosztó vagy a költségmegosztó funkciót ellátó fűtési hőfogyasztás-mérő felszerelését végző gazdálkodó szervezet a mérési pontosságot gyártói megfelelőségi tanúsítvánnyal igazolja,
d) a fűtési költségmegosztó vagy a költségmegosztó funkciót ellátó hőfogyasztás-mérő felszerelése a vonatkozó jogszabályi és műszaki előírásoknak megfelelően történt,
e) a fűtési költségmegosztókat a felszerelésüket követően beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával látták el, és
f) a fűtési költségmegosztók leolvasása, működőképességük és a plomba sértetlenségének ellenőrzése az elszámolási időszak végén a tulajdonosi közösség által meghatározott időpontig megtörténik.
(2) A fűtési költségmegosztó, továbbá a költségmegosztóra felszerelt plomba sérüléséről a díjfizető köteles haladéktalanul a tulajdonosi közösség képviselőjét írásban tájékoztatni. A megsérült fűtési költségmegosztó, továbbá a költségmegosztóra felszerelt plomba pótlásának költségeit a díjfizető viseli.
(3) Párologtatós fűtési költségmegosztó – a 23/A. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – fűtési költségmegosztóként nem alkalmazható.
17/D. §36 (1) Fűtési költségmegosztók alkalmazása esetén a tulajdonosi közösség képviselője vagy a megbízott
a) legkésőbb a leolvasást megelőző 15 nappal írásban, figyelemfelkeltő és a díjfizetők által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a díjfizetőket az épületrészekben felszerelt fűtési költségmegosztók leolvasásának és javasolt pótleolvasásának, valamint a plomba sértetlensége és a költségmegosztó működőképessége ellenőrzésének kijelölt időpontjairól, a leolvasás elmulasztásának 17/E. § (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeiről, valamint az időpont egyeztetésre szolgáló elérhetőségekről;
b) legkésőbb az elszámolási időszak végét követő 3 hónapon belül írásban, figyelemfelkeltő és a díjfizetők által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a díjfizetőket
ba) az elszámolási időszak kezdetéről és végéről,
bb) a felhasználási hely összes fűtött légtérfogatáról,
bc) az egyes épületrészek fűtött légtérfogatáról,
bd) a fűtési díjmegosztási arányokról és
be) mindazon adatokról, amelyekből az egyes épületrészekre jutó fűtési díjmegosztási arány kiszámítható és ellenőrizhető.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásban a fűtési költségmegosztó pótleolvasására legkésőbb a tájékoztatásban meghatározott leolvasási időponttól számított 8 napon belüli időpontra kell időpontot kijelölni.
(3) A díjfizető kezdeményezheti az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásban javasolt pótleolvasástól legfeljebb 3 nappal eltérő pótleolvasási időpont egyeztetését.
(4) A helyszínen végzett leolvasásról vagy pótleolvasásról, valamint a plomba működőképessége és a költségmegosztó sértetlensége helyszíni ellenőrzéséről a leolvasást, ellenőrzést végző, valamint a díjfizető által aláírt – a díjfizető esetleges véleményeltérését is tartalmazó – jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát a leolvasást, ellenőrzést végző a díjfizető részére átadja. Ha a díjfizető nem teszi lehetővé a leolvasást, pótleolvasást vagy az ellenőrzést, továbbá ha a jegyzőkönyvet nem írja alá, a leolvasást, ellenőrzést végző ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíti és a jegyzőkönyv egy példányát a díjfizető részére, valamint a tulajdonosi közösség képviselőjének adja át.
17/E. §37 (1) Ha a tulajdonosi közösség fűtési költségmegosztók alkalmazásáról döntött, akkor az elszámolási időszakban igénybe vett fűtési hőmennyiségnek legalább 30%-át, de legfeljebb 50%-át az épületrészek fűtött légtérfogata arányában, a fennmaradó részét fogyasztásarányosan, a fűtési költségmegosztók leolvasott adatainak alapulvételével és azoknak a 6. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőkkel történő módosításával számított értékei arányában kell az épületrészek között felosztani. A fogyasztásarányos hányad épületrészekre történő felosztásának számítása során az egyes épületrészekre figyelembe vett fajlagos fűtési hőfelhasználás nem lehet nagyobb a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása 2,5-szeresénél.
(2) Ha az épületrészen belül nem lehetséges fűtési költségmegosztó felszerelése valamennyi hőleadó készüléken, akkor azon hőleadó készülékek hőleadását, amelyek esetében a fűtési költségmegosztók felszerelése műszaki okból nem lehetséges, a felhasználási helyen felszerelt hőleadó készülékek egységnyi teljesítményére eső átlagos fogyasztás és a hőleadó készülék teljesítményének szorzataként kell számítással meghatározni és figyelembe venni.
(3) Az épületrészre jutó fűtési díjmegosztási arányt a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználásának a 2,5-szerese és az épületrész fűtött légtérfogatának szorzatából számított hőmennyiség figyelembevételével kell meghatározni, ha:
1. a díjfizető nem tette lehetővé a fűtési költségmegosztók
a) felszerelését,
b) szerződésben meghatározott módon és időpontban történő leolvasását,
2. a díjfizető a fűtési költségmegosztót önkényesen leszerelte, vagy
3. a fűtési költségmegosztók leolvasása, vagy ellenőrzése alkalmával megállapítható, hogy az épületrész bármely fűtési költségmegosztója vagy az azokon elhelyezett plomba sérült.
(4) A fűtési költségmegosztó meghibásodása esetén – a leolvasás adatainak rögzítése során – az adott hőleadó készülék hőleadását a felhasználási hely azonos fekvésű és funkciójú helyiségeiben felszerelt hőleadó készülékek hőleadásának átlagaként kell figyelembe venni.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat a fűtési költségmegosztó leolvasása vagy ellenőrzése során észlelt meghibásodás tényének a leolvasást, ellenőrzést végző által írásban történő rögzítésének napjától kezdve az új vagy megjavított és plombával ellátott fűtési költségmegosztó üzembe helyezésének napjáig kell alkalmazni.
17/F. §38 (1) Ha a felhasználási hely tulajdonosi közössége – társasház esetében a szervezeti-működési szabályzat, lakásszövetkezetnél az alapszabály rendelkezéseivel összhangban – a 17/E. §-tól eltérő költségmegosztási módszert fogad el, akkor azt az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló jogszabály szerinti energetikai tanúsítvánnyal, megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező tanúsítványt végző által valamennyi épületrészre kiterjedően elkészített, a felhasználási helyre vonatkozó részletes energetikai számítással kell alátámasztani.
(2) Ha a tulajdonosi közösség az (1) bekezdés szerinti döntést hozott, akkor a felhasználási helyen az elszámolási időszakban igénybe vett fűtési hőmennyiségnek az épületrészek fűtött légtérfogata arányában felosztandó, valamint a fűtési költségmegosztók leolvasott adatai arányában fogyasztásarányosan felosztandó hányadait úgy kell meghatározni, hogy azok százalékos arányban kifejezett összege 100%.
17/G. §39 (1) A felhasználási helyen a használati melegvíz készítéséhez igénybe vett hőmennyiség és díjának épületrészek közötti megosztására szolgáló díjmegosztási arányok (a továbbiakban: melegvíz-díjmegosztási arányok) meghatározása a felhasználási hely tulajdonosi közösségének – társasház esetében a szervezeti-működési szabályzat, lakásszövetkezetnél az alapszabály rendelkezéseivel összhangban meghozott – döntése alapján a következő módokon történhet:
a) használati melegvíz-költségmegosztók alkalmazásával a használati melegvíz-költségmegosztókon mért fogyasztási adatok alapulvételével a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, vagy
b) az épületrészekben felszerelt melegvíz-kifolyócsapok számának alapulvételével.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti költségmegosztás akkor alkalmazható, ha:
a) a használati melegvíz-költségmegosztókat a költségmegosztásban részt vevő épületrészek melegvíz kifolyó-csapjait megelőző vezetékszakaszába beszerelték,
b) a használati melegvíz-költségmegosztók beszerelése a műszaki előírásoknak megfelelően történt,
c) a használati melegvíz-költségmegosztókat azonosító számmal és a felszerelését követően illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával látták el, és
d) a használati melegvíz-költségmegosztók leolvasása, továbbá működőképességének és a plomba sértetlenségének ellenőrzése meghatározott rendszerességgel, de legalább évente egy alkalommal megtörténik.
(3) Egy felhasználási helyen az épületrészekre megállapított használati melegvíz-díjmegosztási arányok összege 100%.
(4) A használati melegvíz-költségmegosztó vagy az arra felszerelt plomba sérüléséről a díjfizető köteles a tulajdonosi közösség képviselőjét haladéktalanul írásban tájékoztatni. A megsérült használati melegvíz-költségmegosztó, továbbá a költségmegosztóra felszerelt plomba pótlásának költségeit a díjfizető viseli.
(5) Ha a melegvíz-díjmegosztási arányok meghatározása az (1) bekezdés a) pontja szerint kerül sor és
a) a díjfizető nem tette lehetővé a használati melegvíz-költségmegosztó felszerelését, szerződésben meghatározott módon és időpontban történő leolvasását,
b) a díjfizető a használati melegvíz-költségmegosztót önkényesen leszerelte, vagy
c) a használati melegvíz-költségmegosztók leolvasása vagy ellenőrzése alkalmával megállapítható, hogy a használati melegvíz-költségmegosztó vagy annak plombája sérült,
akkor a tulajdonosi közösség az adott épületrészre alkalmazandó használati melegvíz-díjmegosztási arányt határozhat meg, amely nem lehet nagyobb a felhasználási helyen a legnagyobb használati melegvíz-felhasználású épületrész melegvíz-felhasználásának 1,5-szeresénél és amely a használati melegvíz-költségmegosztó felszerelésének vagy leolvasásának megakadályozásától, önkényes leszerelésétől vagy sérülésének megállapításától alkalmazandó.
(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tulajdonosi közösség képviselője vagy a megbízott
a) legkésőbb a leolvasást megelőzően 15 nappal írásban, figyelemfelkeltő és a díjfizetők által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a díjfizetőket az épületrészekben felszerelt használati melegvíz- költségmegosztók leolvasásának és javasolt pótleolvasásának, valamint a plomba sértetlensége ellenőrzésének időpontjairól, a leolvasás elmulasztásának a 19/E. § (5) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeiről, valamint az időpont-egyeztetésre szolgáló elérhetőségekről,
b) legkésőbb a használati melegvíz-költségmegosztók leolvasását követő 1 hónapon belül írásban, figyelemfelkeltő és a díjfizetők által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a díjfizetőket a leolvasás eredményeként az egyes épületrészekre megállapított használati melegvíz-díjmegosztási arányról.
(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásban a használati melegvíz-költségmegosztó pótleolvasására legkésőbb a tájékoztatásban meghatározott leolvasási időponttól számított 8 napon belüli időpontra kell időpontot kijelölni.
(8) A díjfizető kezdeményezheti a (6) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásban javasolt pótleolvasástól legfeljebb 3 nappal eltérő pótleolvasási időpont egyeztetését.
(9) A helyszínen végzett leolvasásról vagy pótleolvasásról, valamint a plomba működőképessége és a költségmegosztó sértetlensége helyszíni ellenőrzéséről a leolvasást, ellenőrzést végző, valamint a díjfizető által aláírt – a díjfizető esetleges véleményeltérését is tartalmazó – jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát a leolvasást, ellenőrzést végző a díjfizető részére átadja. Ha a díjfizető nem teszi lehetővé a leolvasást, pótleolvasást vagy az ellenőrzést, továbbá ha a jegyzőkönyvet nem írja alá, a leolvasást, ellenőrzést végző ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíti és a jegyzőkönyv egy példányát a díjfizető részére, valamint a tulajdonosi közösség képviselőjének adja át.
17/H. §40 (1) Ha a tulajdonosi közösség költségmegosztók alkalmazásáról dönt, akkor gondoskodnia kell a költségmegosztók felszereléséről, működtetéséről, karbantartásáról, időszakos ellenőrzéséről, adatainak leolvasásáról, kiértékeléséről és a fűtési díjmegosztási arányok, valamint a melegvíz-díjmegosztási arányok kiszámításáról, továbbá viseli az ezekkel kapcsolatos költségeket.
(2) A tulajdonosi közösség az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására vonatkozó kötelezettségét megbízott útján is teljesítheti.
(3) Ha a tulajdonosi közösség a (2) bekezdés szerint megbízási szerződést köt, akkor az ellenőrzést, a leolvasást, a kiértékelést és a díjmegosztási arányok kiszámítását végző megbízott és a tulajdonosi közösség közötti szerződésnek tartalmaznia kell legalább:
a) a felhasználási hely címét, helyrajzi számát,
b) az egyes épületrészek elhelyezkedésének (lépcsőház, emelet, ajtó) és fűtött légtérfogatának adatait,
c) a felhasználási helyen alkalmazandó költségmegosztók típusát,
d) a költségmegosztók leolvasásának, pótleolvasásának gyakoriságát, időpontjait,
e) a leolvasási értesítések módját,
f) a költségmegosztókról leolvasott adatokkal kapcsolatos dokumentálási feladatokat, a dokumentumok tulajdonosi közösség képviselője részére történő átadásának módját, gyakoriságát, az adatok megőrzési idejét és a betekintési jogosultság meghatározását,
g) a fogyasztói beadványok (panaszok) kezelésének módját,
h) a tulajdonosi közösség, illetve a megbízott kötelezettségeit és jogait, különösen a költségmegosztók ellenőrzésével, leolvasásával, kiértékelésével, a díjmegosztási arányok meghatározásával, a díjfizetők tájékoztatásával kapcsolatban,
i) a megbízott díját, a díj kiegyenlítésének módját,
j) az alkalmazott korrekciós tényezőket.
(4) Az épületrészben felszerelt költségmegosztók alkalmazásának feltételeit a díjfizető biztosítja. A díjfizető köteles a tulajdonosi közösség képviselőjével vagy a megbízottal együttműködni.
(5) Ha a távhőszolgáltatás díjának megfizetésére megállapodás alapján harmadik személy köteles, akkor az épületrész tulajdonosának és e harmadik személynek együttes írásbeli kérelmére a tulajdonosi közösség képviselője a fűtési és használati melegvíz-költségmegosztással kapcsolatos értesítéseket e harmadik személynek kézbesíti.
(6) A tulajdonosi közösség képviselője köteles biztosítani a díjfizető részére – egyeztetett helyen és időpontban – az általa használt épületrészre megállapított díjmegosztási arányok számításába való betekintést.
(7) A díjmegosztási arányok utólagosan csak számítási hiba esetén, a tulajdonosi közösség képviselőjének a távhőszolgáltatóhoz írásban történt bejelentésére módosíthatók. A díjmegosztási arányok utólagos módosításáról szóló bejelentésről, a díjmegosztási arányok utólagos módosításáról, a módosítás okáról, tartalmáról és hatásairól a tulajdonosi közösség képviselője tájékoztatja a díjfizetőket.
A távhőszolgáltatók által üzemeltetett honlap és a Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat41
17/I. §42 (1) A távhőszolgáltató a honlapján minden év március 31. napjáig közzéteszi – a Tszt. 57/C. §-ában és a 3. melléklet 26.3. pontjában foglalt adatokon túl – a 4. melléklet I-XI. pontjában foglalt táblázatok adattartalmát is.
(2) A távhőszolgáltató a 4. melléklet VII-XI. pontjában foglalt táblázatok adattartalmának honlapján való közzététele során biztosítja a hőközpontonkénti egyedi lekérdezés lehetőségét is.
(3) A távhőszolgáltató két évig nem törölheti honlapjáról a közzétett adatokat.
A közüzemi szerződés felmondása alóli mentességre vonatkozó részletes szabályok43
17/J. §44 A Tszt. és e rendelet alkalmazásában közintézményi felhasználó
a) a közoktatásról szóló törvény szerinti óvoda, általános iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvoda vagy iskola, és az ezekhez tartozó kollégium, ha
aa) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
ab) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos közoktatási megállapodással rendelkezik,
b) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, valamint a hajléktalan személyek nappali ellátását biztosító szociális intézmény, ha
ba) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
bb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik,
c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsőde, családi napközi, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói otthon és javítóintézet, ha
ca) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
cb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik,
d) az egészségügyről szóló törvény szerinti fekvőbeteg-szakellátást biztosító egészségügyi intézmény, ha
da) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
db) egészségügyi közszolgáltatás biztosítására vonatkozó hatályos szerződéssel rendelkezik.
17/K. §45 (1) A közintézményi felhasználó a Tszt. 51/A. §-a szerinti moratórium (a továbbiakban: moratórium) biztosítását a moratóriummal érintett időszakot (a továbbiakban: moratóriumi időszak) legalább 15 nappal megelőzően kezdeményezi a távhőszolgáltatónál.
(2) A közintézményi felhasználó a moratórium biztosításának kezdeményezésével egyidejűleg az alábbi dokumentumokkal igazolja, hogy a Tszt. 51/A. §-ában és e rendelet 17/J. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel:
a) a 17/J. § a) pont aa) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,
b) a 17/J. § a) pont ab) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos közoktatási megállapodással,
c) a 17/J. § b) pont ba) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,
d) a 17/J. § b) pont bb) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos ellátási szerződéssel,
e) a javítóintézet kivételével a 17/J. § c) pont ca) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,
f) a javítóintézet kivételével a 17/J. § c) pont cb) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos ellátási szerződéssel,
g) a javítóintézet alapító okirattal, és
h) a 17/J. § d) pontja szerinti közintézményi felhasználó hatályos közfinanszírozási szerződéssel.
17/L. §46 (1) A távhőszolgáltató a moratórium biztosítására irányuló kezdeményezés beérkezésétől számított 5 napon belül értesíti a közintézményi felhasználót, arról, hogy a 17/K. § (2) bekezdésében hivatkozott feltételeknek
a) megfelel, valamint arról, hogy a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében foglalt időszakra biztosítja vagy
b) nem felel meg, valamint tájékoztatást ad annak indokáról is.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elutasítás nem akadálya a moratórium ismételt kezdeményezésének.
17/M. §47 (1) A távhőszolgáltató a közintézményi felhasználó moratóriumi időszak alatti fogyasztásából eredő fizetési kötelezettségéről a moratóriumi időszakot követő 10 napon belül tájékoztatja a közintézményi felhasználót.
(2) A közintézményi felhasználó az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségét egyenlő részletekben minden hónap utolsó napjáig, legkésőbb a moratóriumi időszakot követő december 31-éig teljesíti. A távhőszolgáltató a közintézményi felhasználóval ettől eltérően is megállapodhat, a távhőszolgáltató azonban a moratórium biztosítását nem teheti függővé e megállapodás megkötésétől.
Záró rendelkezések48
18–19. §49
20. §50
21. § A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető, továbbá a felhasználó képviselője és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait, valamint a fűtéshez és a használati melegvíz készítéshez felhasznált hőmennyiség külön történő meghatározásának módját és feltételeit – a Tszt. 52. § (1) bekezdésben meghatározott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzatot (a továbbiakban: TKSz) – e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
22. §51
23. § (1)52 Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(2) A 11. §-ban hivatkozott Ket. szerinti hirdetményi közzététel 2005. november 1. napján lép hatályba.
23/A. §53 (1) E rendeletnek a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Korm. rendelet) megállapított 17/A–17/H. §-át – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2011. szeptember 1-jét követően induló első elszámolási időszak kezdetétől kell alkalmazni.
(2)54 E rendeletnek a Mód. Korm. rendelettel megállapított rendelkezései alapján a tulajdonosi közösség és a megbízott közötti, a Mód. Korm. rendelet hatálybalépése55 előtt kötött szerződéseket legkésőbb a 2014. január 1-jét követően induló első elszámolási időszak kezdetéig kell módosítani.
(3) Párologtatós fűtési költségmegosztó a Mód. Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően alkalmazott párologtatós fűtési költségmegosztó cseréje esetén alkalmazható.
23/B. §56 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Korm. rendelet2.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Korm. rendelet2. hatálybalépését57 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.
24. §58 E rendelet az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikk (1)–(3) bekezdésének való megfelelést szolgálja (3. melléklet 18.7. és 26.3.8.).
1. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez59
|
A |
B |
C |
1. |
Bevonás és közreműködés feltétele |
Szakkérdés |
eljárásban első fokon kijelölt szakhatóság |
2. |
Országos közúthálózatba tartozó autópálya, autóút területén, az alatt vagy felett, autópálya, autóút tengelyétől számított 100 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése, autópálya vagy autóút tengelyétől számított 100 méteren belül tervezett hőtermelő létesítmény létesítése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele, valamint a létesítmény a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala |
3. |
Egyéb országos közút vagy települési önkormányzat tulajdonában lévő közforgalom számára megnyitott magánút, helyi közút területén, az alatt vagy felett, valamint külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése, egyéb országos közút tengelyétől számított 50 méteren, főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett hőtermelő létesítmény létesítése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. |
|
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja |
4. |
A fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közút területén az alatt vagy felett, valamint a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése, a közút tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett hőtermelő létesítmény létesítése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. |
|
Fővárosi önkormányzat főjegyzője |
5. |
A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közút területén az alatt vagy felett, valamint a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése, a közút tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett hőtermelő létesítmény létesítése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. |
|
közlekedési hatósági hatáskörében eljáró fővárosi kormányhivatal |
6. |
Távhővezeték nyomvonala, biztonsági övezete vagy hőtermelő létesítmény helye magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 4 kilométeren belüli kijelölése, 60 méternél magasabb hőtermelő létesítmény létesítése, 20 méternél magasabb hőtermelő létesítmény magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 10 kilométeren belüli létesítése esetén. |
a) Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a polgári célú légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a polgári célú légiközlekedés biztonságára. |
a) Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala |
b) Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása az állami célú légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és az állami célú légiközlekedés biztonságára. |
b) Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala |
||
7. |
A hőtermelő létesítmény helyének, valamint a távhővezeték nyomvonalának, illetőleg biztonsági övezetének víziúttól vagy hajózási létesítménytől legfeljebb 50 méteres távolságra tervezett kijelölése esetén. |
A távhővezeték nyomvonala biztonsági övezetének megállapítása, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy biztosítottak-e a víziutakra vonatkozó nemzetközi szerződéseken alapuló hajózási űrszelvényméretek. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala |
8. |
A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal |
9. |
1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, |
1. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, valamint a tájvédelem jogszabályban követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal |
10. |
Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az ivóvízbázisok védelme követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
illetékes vízügyi hatóság |
11. |
Ha a hőtermelő létesítményt vagy a távhővezetéket a kulturális örökségvédelmi nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósítják meg. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy vezeték megvalósítása a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala |
12. |
Minden eljárásban. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy vezeték megvalósítása a jogszabályban rögzített tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
első fokon eljáró tűzvédelmi hatóság |
2. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez
3. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez
4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez
Sor- |
Megnevezés |
Mértékegy- |
... év |
... év |
|---|---|---|---|---|
1. |
A fűtési időszak átlaghőmérséklete |
°C |
|
|
2. |
Lakossági felhasználók számára értékesített fűtési célú hő |
GJ |
|
|
3. |
Lakossági felhasználók számára értékesített használati melegvíz felmelegítésére felhasznált hő |
GJ |
|
|
5. |
Egyéb felhasználók számára értékesített hő |
GJ |
|
|
6. |
Értékesített villamos energia mennyisége |
MWh |
|
|
7. |
Lakossági felhasználók legalacsonyabb éves fűtési hőfogyasztással rendelkező tizedének átlagos éves fajlagos fogyasztása |
MJ/légm3 |
|
|
8. |
Lakossági felhasználók legmagasabb éves fűtési hőfogyasztással rendelkező tizedének átlagos éves fajlagos fogyasztása |
MJ/légm3 |
|
|
9. |
Lakossági felhasználók számára kiszámlázott fűtési célú hő értékesítéséből származó fűtési alapdíj |
ezer Ft |
|
|
10. |
Lakossági felhasználók számára kiszámlázott használati melegvíz alapdíj |
ezer Ft |
|
|
11. |
Lakossági felhasználóktól származó, fűtési célra értékesített hő mennyiségétől függő árbevétel |
ezer Ft |
|
|
12. |
Lakossági felhasználóktól, használati melegvíz értékesítésből származó, az értékesített hő mennyiségétől függő árbevétel, víz és csatornadíj nélkül |
ezer Ft |
|
|
13. |
Egyéb felhasználóktól, hő értékesítésből származó, az értékesített hő mennyiségétől független árbevétel |
ezer Ft |
|
|
14. |
Egyéb felhasználóktól, hő értékesítésből származó, az értékesített hő mennyiségétől függő árbevétel |
ezer Ft |
|
|
15. |
Villamosenergia-értékesítésből származó árbevétel |
ezer Ft |
|
|
16. |
A távhőszolgáltató nevén nyilvántartott, vízmérőn mért víz- és csatornadíjból származó árbevétel |
ezer Ft |
|
|
17. |
Központi költségvetésből származó állami támogatások |
ezer Ft |
|
|
18. |
Helyi önkormányzattól kapott támogatások |
ezer Ft |
|
|
19. |
Egyéb támogatások |
ezer Ft |
|
|
20. |
Egyéb árbevétel és egyéb bevétel |
ezer Ft |
|
|
21. |
Árbevétel és egyéb bevétel összesen |
ezer Ft |
|
|
Sorszám |
|
Mértékegység |
... év |
... év |
|---|---|---|---|---|
1. |
Felhasznált energia mennyisége összesen: |
GJ |
|
|
1.1. |
Saját tulajdonú berendezésekkel kapcsoltan termelt hő |
GJ |
|
|
1.2. |
Saját kazánokból származó hő |
GJ |
|
|
1.3. |
Egyéb forrásból származó saját termelésű hő (pl. geotermikus alapú) |
GJ |
|
|
1.4. |
Távhőszolgáltató által előállított hő mennyisége összesen |
GJ |
|
|
1.5. |
Távhőszolgáltató által vásárolt hő mennyisége összesen |
GJ |
|
|
1.6. |
Távhőszolgáltató által hőtermelésre felhasznált összes energiahordozó mennyisége |
GJ |
|
|
1.6.1. |
Felhasznált földgáz mennyisége |
GJ |
|
|
1.6.2. |
Felhasznált szénhidrogén mennyisége |
GJ |
|
|
1.6.3. |
Felhasznált megújuló energiaforrások mennyisége |
GJ |
|
|
1.6.4. |
Felhasznált egyéb energia mennyisége |
GJ |
|
|
2. |
Saját termelésű hő előállításának hőtermelésre eső költsége összesen: |
ezer Ft |
|
|
2.1. |
Felhasznált gáz teljesítmény díja |
ezer Ft |
|
|
2.2. |
Felhasznált gáz gázdíja |
ezer Ft |
|
|
2.3. |
Nem földgáztüzelés esetén a felhasznált energiahordozó összes költsége |
ezer Ft |
|
|
2.4. |
Saját termelésű hő előállításának egyéb elszámolt költsége |
ezer Ft |
|
|
2.5. |
Saját termelésű hő előállításának költsége összesen |
ezer Ft |
|
|
3. |
Vásárolt hő költsége összesen: |
ezer Ft |
|
|
3.1. |
Vásárolt hő teljesítménydíja |
ezer Ft |
|
|
3.2. |
Vásárolt hő energiadíja |
ezer Ft |
|
|
4. |
Hálózat üzemeltetés energia költsége összesen: |
ezer Ft |
|
|
4.1. |
Hálózat üzemeltetéshez felhasznált villamos energia költsége |
ezer Ft |
|
|
5. |
A távhőszolgáltatás energián kívüli költségei összesen: |
ezer Ft |
|
|
5.1. |
Értékcsökkenés |
ezer Ft |
|
|
5.2. |
Bérek és járulékai |
ezer Ft |
|
|
5.3. |
Távhőszolgáltatást terhelő nem felosztott költségek |
ezer Ft |
|
|
5.4. |
Távhőszolgáltatást terhelő pénzügyi költségek |
ezer Ft |
|
|
5.5. |
Egyéb költségek |
ezer Ft |
|
|
|
Mértékegység |
... év |
... év |
Lekötött földgáz teljesítmény |
mn3/h |
|
|
Az adott évben maximálisan igénybe vett földgáz teljesítmény |
mn3/h |
|
|
Maximális távhőteljesítmény igény |
MW |
|
|
Szervezet neve |
Mértékegység |
... év |
... év |
|
ezer Ft |
|
|
|
ezer Ft |
|
|
|
ezer Ft |
|
|
|
Mértékegység |
... év |
... év |
Távhőtermelő létesítmények beruházásainak aktivált értéke |
ezer Ft |
|
|
Felhasználói hőközpontok beruházásainak aktivált értéke |
ezer Ft |
|
|
Szolgáltatói hőközpontok beruházásainak aktivált értéke |
ezer Ft |
|
|
Termelői hőközpont beruházások aktivált értéke |
ezer Ft |
|
|
Aktivált beruházások keretében beszerzett hőközpontok száma |
db |
|
|
Távvezeték beruházások aktivált értéke |
ezer Ft |
|
|
Egyéb beruházások aktivált értéke |
ezer Ft |
|
|
Beruházások aktivált értéke összesen |
ezer Ft |
|
|
|
Mértékegység |
.... év |
A távhőszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó foglalkoztatott létszám |
fő |
|
Az általános közüzemi szerződés keretében ellátott lakossági díjfizetők száma |
db |
|
Ebből a költségosztás alapján elszámoló lakossági díjfizetők száma |
db |
|
Az ellátott nem lakossági felhasználók száma |
db |
|
Az üzemeltetett távhővezetékek hossza |
km |
|
Felhasználói hőközponttal nem rendelkező épületek száma |
db |
|
Felhasználói hőközponttal nem rendelkező épületekben levő lakossági díjfizetők száma |
db |
|
Cégnév |
Fő tevékenység |
Tulajdoni arány |
Előző évi árbevétel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Elszámolási mérés helyét jelentő |
Hőközponti mérés alapján elszámolt díjfizetők száma |
Egycsöves átfolyós fűtési rendszerű |
Lekötött |
Fűtött légtérfogat |
Éves alapdíj |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
– |
|
|
|
|
|
|
Hőközpont egyéni azonosító jele |
Hőközponti mérés alapján elszámolt díjfizetők száma |
Egycsöves átfolyós fűtési rendszerű |
Lekötött teljesítmény |
Fűtött légtérfogat |
Éves alapdíj |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
– |
|
|
|
|
|
|
Hőközpont egyéni azonosító jele |
Teljes elszámolt hő felhasználás (GJ) |
Elszámolt fűtési célú hő felhasználás (GJ) |
Fűtéshez felhasznált 1 légköbméter átlagos hőmennyiség (MJ/légköbmé- |
Fűtési költségosztó (vagy mérő) alapján elszámolt díjfizetők száma (db) |
Melegvíz költségosztó (vagy mérő) alapján elszámolt díjfizetők száma (db) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
– |
|
|
|
|
|
|
Hőközpont egyéni azonosító jele |
Fűtési napok száma |
Felhasználó által igényelt épület |
Díjfizetők |
Egy díjfizető |
Egy díjfizető átlagos állandó költsége |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen |
– |
– |
– |
|
|
|
5. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez75
1. Elektronikus fűtési költségmegosztó: elektronikus elven működő, a hőleadó készülékre felszerelt fűtési költségmegosztó, amelybe betáplálhatók – vagy a kiértékelés során szorzótényező segítségével figyelembe vehetők – az adott hőleadó készülék műszaki adatai, és amely a hőleadó készülék hőleadását a kijelzőjén megjeleníti.
Az elektronikus fűtési költségmegosztó a hőleadó készülék hőleadását a költségmegosztó hőérzékelői által regisztrált hőmérséklet-adatok alapján úgy határozza meg, hogy a hőmérsékletkülönbség-mérés hibája:
a) 5K ≤ dt < 10K : 12%,
b) 10K ≤ dt < 15K : 8%,
c) 15K ≤ dt < 40K : 5%,
d) 40K ≤ dt : 3%
ahol:
dt: a hőleadó készülék közepes hőmérséklete és a helyiség levegője közötti hőmérsékletkülönbség
2. Párologtatós fűtési költségmegosztó: párologtatós elven működő, a hőleadó készülékre felszerelt fűtési költségmegosztó, amely a hőleadást egy ampullába töltött folyadék párolgásával érzékeli; a hőleadás az ampullából elpárolgott folyadék mennyisége alapján, egy skála segítségével a hőleadó készülék adatai és egy erre a célra kifejlesztett speciális szoftver igénybevételével határozható meg.
3. Fűtési költségmegosztás céljára alkalmazott hőfogyasztás-mérő: a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő, a fűtési elosztó hálózat előremenő és visszatérő vezetékébe szakszerűen beépített műszer, amely a felszerelését követő vezetékszakaszon és a hőleadó készülékeken leadott fűtési hőmennyiséget méri, valamint a hőhordozó folyadék által átadott hőmennyiséget a kijelzőjén megjeleníti.
6. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez76
Megnevezés |
A korrekció* |
|---|---|
1. Földszinti korrekciók**: |
|
1.1. földszint, ha nincs alatta helyiség |
–15 |
1.2. földszint, alatta levő, fűtetlen helyiség fölött |
–10 |
|
|
2. Legfelső emeleti korrekciók***: |
|
2.1. lapostetős épületnél, közvetlenül a tető alatt |
–20 |
2.2. nem beépített, fűtetlen tetőtér alatt |
–15 |
2.3. beépített, fűtetlen tetőtér alatt, illetve tetőtérben |
–10 |
|
|
3. Sarokhelyiségek korrekciói: |
|
3.1. minden olyan helyiség, amely legalább két külső határoló-felülettel |
–10 |
|
|
4. Égtáj szerinti korrekció: |
|
4.1. északi oldal |
–5 |
|
|
5. Egyéb korrekciók: |
|
5.1. fűtetlen átjáró és kapubejáró feletti helyiség |
–15 |
5.2. fűtetlen földszinti helyiség feletti helyiség |
–10 |
5.3. fűtetlen lépcsőház, illetve folyosó melletti helyiség |
–5 |
7. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez77
|
A |
B |
C |
D |
|
1. |
Bevonás és közreműködés feltétele |
Szakkérdés |
Első fokú eljárásban |
Másodfokú eljárásban |
|
2. |
Országos közúthálózatba tartozó autópálya, autóút területén, az alatt vagy felett, autópálya, autóút tengelyétől számított 100 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja |
|
3. |
A fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közút területén az alatt vagy felett, valamint a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. |
|
Fővárosi önkormányzat főjegyzője |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja |
|
4. |
Távhővezeték nyomvonala, biztonsági övezete magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 4 kilométeren belüli kijelölése esetén. |
a) |
Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a polgári célú légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a polgári célú légiközlekedés biztonságára. |
a) Nemzeti közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala |
a) Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja |
b) Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása az állami célú légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és az állami célú légiközlekedés biztonságára. |
b) Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala |
b) honvédelemért felelős miniszter |
|||
5. |
A távhővezeték nyomvonalának, illetőleg biztonsági övezetének víziúttól vagy hajózási létesítménytől legfeljebb 50 méteres távolságra tervezett kijelölése esetén. |
A távhővezeték nyomvonala biztonsági övezetének megállapítása, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy biztosítottak-e a víziutakra vonatkozó nemzetközi szerződéseken alapuló hajózási űrszelvényméretek. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja |
|
6. |
A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja |
|
7. |
Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, ha a távhővezetéket külterületen, továbbá – egyedi tájérték, természeti terület és országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén – belterületen valósítják meg. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az ivóvízbázisok védelme követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
vízügyi hatóság |
Országos vízügyi hatóság |
|
8. |
Minden eljárásban. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a vezeték megvalósítása a jogszabályban rögzített tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
első fokon eljáró tűzvédelmi hatóság |
másodfokon eljáró tűzvédelmi hatóság |
|
|
A |
B |
C |
1. |
Bevonás és közreműködés feltétele |
Szakkérdés |
Másodfokú eljárásban szakértőként kirendelhető szerv |
2. |
Egyéb országos közút vagy települési önkormányzat tulajdonában lévő közforgalom számára megnyitott magánút, helyi közút területén, az alatt vagy felett, valamint külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja |
3. |
A fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közút területén az alatt vagy felett, valamint a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e. |
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja |
4. |
1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, ha a távhővezetéket külterületen, továbbá - egyedi tájérték, természeti terület és országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén - belterületen valósítják meg. |
1. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, valamint a tájvédelem jogszabályban követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség |
5. |
Ha a távhővezetéket a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkén valósítják meg. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy vezeték megvalósítása a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
kulturális örökségvédelmi hatáskörében a Budapest |
A Vhr. 1. § (2) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 414. § szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Vhr. 2. §-át megelőző alcím a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Vhr. 3. § (1) bekezdés a) pontját a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 415. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 355/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 3. § (1) bekezdés b) pontját a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 415. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Vhr. 3. § (1) bekezdés d) pontját a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 415. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Vhr. 3. § (2) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 414. § szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Vhr. 3. § (2) bekezdés a) pontját a 355/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 16. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A Vhr. 3. § (4) bekezdése a 355/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A Vhr. 5. §-a a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A Vhr. 5. § (1) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 5. § (2) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (4) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 6. § (1) bekezdés a) pontját a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 415. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Vhr. 7. § (1) bekezdés a) pontját a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 415. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 355/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 7. § (2) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 414. § szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Vhr. 7. § (2) bekezdés a) pontját a 355/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 16. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A Vhr. 7. § (3) bekezdés a) pontját a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 415. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Vhr. 7. § (3) bekezdés h) pontját a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.
A Vhr. 7. § (4) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 413. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 355/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A Vhr. 8. §-a a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 413. § (3) bekezdésével megállapított, a 289/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. § (65) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 7. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Vhr. 9. § (1) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 414. § szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Vhr. 9. § (3) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 413. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 10. § (1) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 414. § szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Vhr. 10. § (3) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A Vhr. 10. § (3a) bekezdését a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (3) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 10. § (3b) bekezdését a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (3) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 10. § (5) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 413. § (5) bekezdése iktatta be, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (4) bekezdés d) pontja és (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
A Vhr. 10. § (6) bekezdését a 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 11–15. §-át.
A Vhr. 11. § a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 413. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Vhr. 13. § (1) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (4) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 13. § (1a) bekezdését a 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 11–15. §-át.
A Vhr. 13. § (2) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (4) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 17/A. §-át megelőző alcímet a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/A. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/B. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/C. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/D. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/E. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/F. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/G. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/H. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/I. §-át megelőző alcímet a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/I. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 81. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A Vhr. 17/J. §-át megelőző alcímet a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 81. § (3) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 17/J. §-át a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 81. § (3) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 17/K. §-át a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 81. § (3) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 17/L. §-át a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 81. § (3) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 17/M. §-át a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 81. § (3) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 18. § előtti alcím a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 18–19. §-át a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 495. pontja hatályon kívül helyezte.
A Vhr. 20. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.
A Vhr. 22. §-át a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 415. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Vhr. 23. § (1) bekezdése a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 495. pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 23/A. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
A Vhr. 23/A. § (2) bekezdése az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.
A hatálybalépés időpontja 2014. január 1.
A Vhr. 23/B. §-át a 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A hatálybalépés 2012. január 7.
A Vhr. 24. §-t a 64/2009. (III. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 1. melléklete a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet Előmunkálati jogi engedély dokumentációja cím 3. pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (4) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet Előmunkálati jogi engedély dokumentációja cím 5. pontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet „Vezetékjogi engedély dokumentációja” cím 1. pontja a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 415. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 2. melléklet „Vezetékjogi engedély dokumentációja” cím 2. pontja a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 415. §-a, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. számú melléklet 1. pontja a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. számú melléklet 2.1.5.–2.1.6. pontját a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a hatályon kívül helyezte.
A Vhr. 3. melléklet 12.4. pontja az 53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet 12. §-a szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. számú melléklet 18.7. pontját a 64/2009. (III. 31.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 3. melléklet 18.8. pontját a 116/2010. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 3. számú melléklet 19.2. pontja a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Vhr. 3. számú melléklet 19.3.–19.6. pontját a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a hatályon kívül helyezte.
A Vhr. 3. melléklet 20.3. pontját a 110/2014. (IV. 1.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 3. melléklet 26.3. pontja a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 82. §-a szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. számú melléklet 26.3. pont 26.3.8. alpontját a 64/2009. (III. 31.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 414. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Megjegyzés: az I-XI. jelű táblázatok honlapon történő közzététele kötelező, a VII-XI. jelű táblázatok esetében oly módon, hogy biztosítani kell a hőközpontonkénti egyedi lekérdezés lehetőságét.
A Vhr. 5. számú mellékletét a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 6. számú mellékletét a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be.
A 7. mellékletet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (6) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás