157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet
157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet
a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról
A Kormány a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 60. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
A távhő előállítására szolgáló megújuló energia hasznosítása
1. § (1) Távhőtermelő berendezés létesítése, átalakítása, bővítése során az engedély kérelmezőjének meg kell vizsgálnia a megújuló energiahordozók felhasználásának lehetőségét, annak műszaki és gazdasági feltételeit.
(2)1
(3) Az engedélyező hatóságnak azonos vagy kedvezőbb – a megújuló energiahordozó környezetvédelmi hatásait és a működési támogatásokat is figyelembe vevő – gazdasági feltételek esetén a távhőtermelői létesítési és működési engedélyt a megújuló energiahordozók felhasználására kell kiadni.
Az ipari hulladékhő hasznosítására vonatkozó költség-haszon elemzés2
1/A. §3 (1) A távhőszolgáltató új távhővezeték-hálózat, vagy meglévő hálózat bővítése kivitelezésének megkezdése előtt a közeli ipari létesítményekből származó hulladékhő felhasználásával járó kiadások és bevételek felmérése céljából költség-haszon elemzést köteles végezni és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) jóváhagyásra benyújtani. A kivitelezés a jóváhagyást követően kezdhető meg.
(2) Ha az (1) bekezdésben hivatkozott költség-haszon elemzés eredménye pozitív, azaz a diszkontált bevételek meghaladják a diszkontált kiadások összegét, úgy – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Hivatal kötelezi a kérelmezőt arra, hogy a távhővezeték-hálózat kiépítését a közeli ipari létesítményekből származó hulladékhő felhasználásának figyelembevételével valósítsa meg.
(3) A Hivatal kérelemre pozitív eredményű, jóváhagyott költség-haszon elemzés esetén mentesítheti a kérelmezőt a (2) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése alól jogi, tulajdoni vagy finanszírozási okokra figyelemmel.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott költség-haszon elemzés nem feltétele a távhőhálózat kivitelezésének az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet 7. melléklet 3. pontjában meghatározott esetekben.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott költség-haszon elemzés elvégzésében az érintett ipari létesítmények kötelesek együttműködni a kérelmezővel.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiszabható bírságok4
2. § (1)5 A Hivatal által kiszabható bírságok a Tszt. 4. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben
a) az engedélyest, az értékesítőt és az egyedi szerződés alapján termelőt a tárgyévet megelőző évi nettó árbevétel legfeljebb tíz százaléka;
b) a külön kezelt intézményt legfeljebb százmillió forint
összegig terjedő bírsággal sújthatja.
(2) Abban az esetben, ha a bírság kiszabására okot adó körülményt az engedélyes a részére megállapított határidőre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható.
A létesítésre, a működésre, valamint a megszüntetésre vonatkozó engedély6
3. §7 (1)8 A távhőtermelői létesítési engedély iránti kérelemnek – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti tartalmi elemeken túl – tartalmaznia kell:
a)9 ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozatát,
b) a kérelmező kapcsolattartójának nevét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,
c) a hőtermelő létesítmény energiahordozójának megnevezését, származását és beszerzési módját,
d) a hőtermelő létesítmény (ideértve a kapcsolt villamosenergia-termelő berendezést is) beépített teljesítőképességét és jellemző műszaki adatait,
e) az üzembe helyezés tervezett időpontját,
f) a hőtermelésre vonatkozó főbb mennyiségi és gazdálkodási adatokat.
(2)10 A távhőtermelői létesítési engedély iránti kérelem benyújtásakor – a 8/A. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –
a) igazolni kell a távhőtermelés fenntarthatóságát, bemutatva az öt évre szóló üzleti tervet,
b) igazolni kell a nem földgáz energiahordozón alapuló hőtermelés esetében a középtávú távhőigény kielégítéséhez szükséges energiahordozó rendelkezésre állását,
c) be kell nyújtani az energetikai berendezések, valamint azok energetikai és hidraulikai kapcsolatainak grafikus ábrázolását a jellemző adatok feltüntetésével,
d) részletesen ismertetni kell a megújuló energiahordozó felhasználására vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációjának tartalmát és
e) ha annak megszerzése jogszabály alapján szükséges, meg kell adni a megszerzett
ea) környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély,
eb) sajátos építményre vonatkozó építési engedély,
ec) nyomástartó létesítmény létesítésére vonatkozó engedély,
ed) vízjogi létesítési engedély,
ee) levegőtisztaság-védelmi vagy pontforrás-üzemeltetési engedély
azonosításához szükséges adatokat.
4. §11 (1)12 A távhőtermelői működési engedély iránti kérelemnek – az Ákr.-ben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:
a)13 ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozatát,
b) a kérelmező kapcsolattartójának nevét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,
c) a hőtermelő létesítmény energiahordozójának megnevezését, származását és beszerzési módját,
d) a hőtermelő létesítmény (ideértve a kapcsolt villamosenergia-termelő berendezést is) beépített teljesítőképességét és jellemző műszaki adatait,
e) az üzembe helyezés időpontját,
f) a hőtermelésre vonatkozó főbb mennyiségi és gazdálkodási adatokat és
g) az egyedi közszolgáltatási szerződés alapján hőt vásárolók megnevezését cégnév, cím és mennyiség megjelölésével.
(2)14 A távhőtermelői működési engedély iránti kérelem benyújtásakor – a 8/A. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –
a) igazolni kell a távhőtermelés fenntarthatóságát, bemutatva az öt évre szóló üzleti tervet,
b) be kell mutatni a minőségbiztosítási rendszert, kitérve a meghibásodás elhárítására és a karbantartásra vonatkozó szabályokra,
c) igazolni kell a középtávú távhőigény kielégítéséhez szükséges energiahordozó rendelkezésre állását,
d) igazolni kell a távhőszolgáltatóval kötött kereskedelmi szerződés meglétét és részletesen be kell mutatni annak tartalmát,
e) be kell nyújtani az energetikai berendezések, valamint azok energetikai és hidraulikai kapcsolatainak grafikus ábrázolását a jellemző adatok feltüntetésével,
f) a létesítési engedélyezési eljáráshoz nem kötött létesítmény esetén részletesen ismertetni kell a megújuló energiahordozó felhasználására vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációjának tartalmát és
g) ha annak megszerzése jogszabály alapján szükséges, meg kell adni a megszerzett
ga) környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély,
gb) nyomástartó létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély,
gc) sajátos építményre vonatkozó használatbavételi engedély,
gd) vízjogi – üzemeltetési vagy fennmaradási – engedély,
ge) levegőtisztaság-védelmi vagy pontforrás-üzemeltetési engedély
azonosításához szükséges adatokat.
5. §15 (1)16 A távhőszolgáltatói működési engedély iránti kérelemnek – az Ákr.-ben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:
a)17 ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozatát,
b) a távhővel ellátandó terület adatait, a közigazgatási határok megjelölésével,
c) a területi egységek (kirendeltségek, felhasználói irodák stb.) megnevezését és telephelyét és
d) a szolgáltatandó távhő termelőjének megnevezését és telephelyét.
(2)18 A távhőszolgáltatói működési engedély iránti kérelemhez
a) szöveges körülírással be kell mutatni a távhővel ellátandó területet, az ellátandó területi egységek vagy az ellátandó területet határoló közterület megnevezésével,
b) igazolni kell a távhőszolgáltatás fenntarthatóságát, bemutatva az öt évre szóló üzleti tervet,
c) be kell mutatni a minőségbiztosítási rendszert, kitérve a meghibásodás elhárítására, illetve a karbantartásra vonatkozó szabályokra,
d) be kell mutatni a középtávú távhőigény-felmérést és a kielégítéséhez szükséges teljesítménytervet,
e) be kell nyújtani az üzletszabályzatot vagy annak tervezetét,
f) be kell nyújtani a távhővezeték-hálózat gerinc- és elosztó vezetékeinek léptékhelyes vonalas rajzát a távhővel ellátott terület körvonalainak térképi feltüntetésével és
g) ha annak megszerzése jogszabály alapján szükséges, meg kell adni
ga) a nyomástartó létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély,
gb) a vízjogi – üzemeltetési vagy fennmaradási – engedély
azonosításához szükséges adatokat.
6. §19 (1) A távhőtermelői létesítési és a távhőtermelői működési engedélynek tartalmaznia kell:
a) a hőtermelő létesítmény telephelyét,
b) a hőtermelő létesítmény energiahordozójának megnevezését,
c) a hőtermelő létesítmény beépített teljesítőképességét,
d) a hőtermelő létesítmény egyéb jellemző műszaki-gazdasági adatait,
e) az üzembe helyezés időpontját, távhőtermelői létesítési engedély esetén annak tervezett időpontját,
f) a működés során és annak megszüntetése után szükséges, a környezet- és természetvédelmi hatósággal egyetértésben meghatározott környezetvédelmi feltételeket és garanciális – rekultiválási, tájrendezési, veszélyeshulladék-kezelési és egyéb – kötelezettségeket és
g) az egyéb – jogszabályban meghatározott – követelményeket.
(2) A távhőszolgáltatói működési engedélynek tartalmaznia kell:
a) a távhővel ellátott területi egységek megnevezését és telephelyét,
b) az ellátási terület adatait,
c) a működés megkezdésének időpontját,
d) a távhővezeték-hálózat és más szolgáltatói berendezés üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,
e) a szükséges környezet- és természetvédelmi előírásokat,
f) a felhasználói korlátozási sorrend készítésére vonatkozó követelményt és
g) az egyéb – jogszabályban meghatározott – követelményeket.
6/A. §20 (1) A távhőtermelő létesítmény, a távhőtermelői tevékenység vagy a távhőszolgáltatói tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek – az Ákr.-ben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:
a) ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozatát,
b) a kérelmező kapcsolattartójának nevét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,
c) a megszüntetés okát és tervezett időpontját és
d) annak bemutatását, hogy a megszüntetés során az önkormányzat távhőellátási kötelezettsége és a felhasználói érdekek hogyan teljesülnek.
(2) A távhőtermelő létesítmény, a távhőtermelői tevékenység vagy a távhőszolgáltatói tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedélyben meghatározott határidőben az engedélyes köteles a távhőtermelői működési vagy a távhőszolgáltatói működési engedély visszavonását kérelmezni a Hivatalnál.
7. §21 (1) A távhőtermelői létesítési, a távhőtermelői működési és a távhőszolgáltatói működési engedély módosítása vagy visszavonása iránti kérelemnek – az Ákr.-ben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:
a) ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozatát,
b) a kérelmező kapcsolattartójának nevét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét és
c) a módosítás okát és tárgyát, vagy a tevékenység megszüntetésének okát.
(2) A távhőtermelői működési engedély visszavonására irányuló kérelem esetén a kérelemhez mellékelni kell:
a) a helyi önkormányzat értesítéséről szóló igazolást,
b) a távhőellátást érintő szerződések felmondásáról szóló dokumentációt,
c) a távhőellátáshoz szükséges eszközök felsorolását,
d) a távhőellátáshoz szükséges eszközöknek, valamint a távhőszolgáltatót érintő szerződéseknek a tevékenység megszüntetése utáni rendezéséről szóló dokumentációt,
e) a tevékenység átadásáról és a folyamatos és biztonságos ellátás biztosításáról szóló megállapodást.
(3) A távhőszolgáltatói működési engedély visszavonására irányuló kérelem esetén a kérelemhez mellékelni kell:
a) a helyi önkormányzat értesítéséről szóló igazolást,
b) a helyi önkormányzattal megkötött közszolgáltatási szerződés felmondásáról szóló dokumentációt,
c) a távhőellátást érintő szerződések – ide nem értve a felhasználóval kötött közszolgáltatási szerződések – felmondásáról szóló dokumentációt,
d) a távhőellátáshoz szükséges eszközök felsorolását,
e) a távhőellátáshoz szükséges eszközöknek, valamint a távhőtermelőt érintő szerződéseknek a tevékenység megszüntetése utáni rendezéséről szóló dokumentációt,
f) a felhasználókkal történő elszámolás ütemezésének bemutatását a várható összegek feltüntetésével,
g) a távhővel ellátott területek felsorolását felhasználói típusonként a felhasználói darabszám megadásával,
h) a tevékenység átadásáról és a folyamatos és biztonságos ellátás biztosításáról szóló megállapodást.
8. §22 (1) Ha a Tszt. szerinti engedélyes kér új létesítési vagy működési engedélyt, a 3. § (2) és a 4. § (2) bekezdésében felsorolt dokumentumokat nem kell a Hivatalhoz benyújtania, ha a Hivatalhoz korábban benyújtott dokumentumai már tartalmazzák a kért adatokat, és azok változatlan érvényességéről az engedélyért folyamodó nyilatkozik.
(2) Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, annak cégkivonatát a Hivatal a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(3) A Hivatal az engedélyeket településenként adja ki. Ha a konkrét műszaki megoldás indokolja, úgy a Hivatal az engedélyeket több településre együttesen adja ki.
(4)23 A Hivatal a Tszt. szerint nyilvánosan közzéteendő határozatait a véglegessé válástól számított tizenöt napon belül teszi közzé.
(5)24
(6)25 A hőtermelő létesítmények létesítési eljárásaiban hozott határozatot a települési önkormányzattal és az illetékes vármegyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.
8/A. §26 (1) A telephelyen 50 MW beépített összes hőteljesítménynél kisebb névleges teljesítményű távhőtermelő berendezés esetében a Tszt. 12. § (5) bekezdése szerinti egyszerűsített engedélyezési eljárásban
a) a létesítési engedély kérelmezőjének nem kell a 3. § (2) bekezdés b) pontjában,
b) a működési engedély kérelmezőjének nem kell a 4. § (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 4. § (2) bekezdés c) pontjában
foglaltakat teljesítenie.
(2) Az 5 MW-nál kisebb névleges hőteljesítményű létesítményre csak távhőtermelői működési engedélyt kell kérni és kiadni.
Cégjogi események, befolyásszerzés engedélyezése27
[a Tszt. 19. §-ához]
8/B. § (1) A Tszt. 19. § (1) bekezdésében meghatározott cégjogi esemény esetén a kérelmet a cégjogi eseménnyel érintett engedélyes nyújtja be a Hivatalhoz. Több érintett engedélyes esetén a kérelmet valamennyi érintett engedélyes egyenként vagy közösen nyújtja be.
(2) A Tszt. 19. § (4) bekezdésében meghatározott befolyásszerzés esetén a befolyásszerző nyújtja be a kérelmet a Hivatalhoz.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelemhez az 1. mellékletben meghatározottakat kell igazolni.
(4) A Tszt. 19. § (8) bekezdése szerinti kérelemhez az 1. melléklet 1. pontjában meghatározottakon kívül a kérelmező mellékeli az előzetes hozzájárulásban foglaltaknak való megfelelést alátámasztó nyilatkozatokat és az ehhez rendelkezésre álló dokumentumokat.
Az idegen ingatlanra vonatkozó jogokkal kapcsolatos eljárási szabályok
9. §28
10. § (1)29 A távhővezeték nyomvonalának, illetőleg biztonsági övezetének megállapítása érdekében a kérelmezőnek a vezetékjog iránti kérelemhez műszaki dokumentációt kell mellékelnie. A műszaki dokumentációnak magában kell foglalnia a vezetékjogi engedély nélkül létesíthető vezetékekre vonatkozó adatokat is. A vezetékjogi engedély alapját képező dokumentáció kötelező tartalmi elemeit – az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a 2. melléklet tartalmazza.
(2)30 Abban az esetben, ha a vezetékjogi engedélyezési eljárásban az érintett területen az eljáró hatóság helyszíni szemlét tart, a nyomvonalat és a nyomvonal vezetésének feltételeit a helyszíni szemle jegyzőkönyve alapján kell kialakítani.
(3)31 A vezetékjog engedélyezési eljárásban a műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal a 7. melléklet B) pontjában meghatározott szakkérdéseket az abban rögzített feltételek fennállása esetén saját hatáskörben vizsgálja. A vezetékjog engedélyezési eljárásaiban hozott határozatot az illetékes vármegyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell. Abban az esetben, ha a távhővezetéket termőföldön kell létesíteni, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben előírt földvédelmi eljárást le kell folytatni.
(3a)32
(3b)33
(4)34 Az érintett ingatlantulajdonosokat, valamint az érintett közművek tulajdonosait ügyfélnek kell tekinteni.
(5)35
(6)36 Az engedélyező hatóság a távhővezeték megvalósítását követően jogosult ellenőrizni, hogy a távhővezeték adatai az e-közműben szerepelnek-e. Amennyiben az e-közmű a távhővezeték adatait nem tartalmazza, az engedélyező hatóság a szolgáltatónál kezdeményezi a naprakész adatszolgáltatást.
10/A. §37
11. §38 A vezetékjogi engedélyre vonatkozó hatósági eljárás megindításáról szóló hirdetmény és a döntés közhírré tétele esetén nyilvánosságra kell hozni a műszaki terv részét képező, a létesíteni tervezett vezeték nyomvonalát és az azzal érintett ingatlan határvonalait, helyrajzi számát feltüntető helyszínrajzot is.
12. § A távhővezeték vagy tartószerkezetének létesítése, karbantartása, javítása, felújítása, átalakítása érdekében az idegen ingatlanon végzett munkák (a továbbiakban: idegen ingatlanon végzett munkák) megkezdése előtt legalább 15 nappal, az engedélyes köteles a munka megkezdéséről és idejéről a tulajdonost tájékoztatni.
13. § (1)39 Ha a távhővezeték vezetékjogi engedély nélkül létesül, a vezeték elhelyezését és annak műszaki biztonsági feltételeit a biztonsági övezet megállapítására is tekintettel a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal határozza meg.
(1a)40 A vezetékjogi engedély nélkül létesült távhővezetékre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha a kérelmező a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásakor igazolja, hogy az e-közmű adatszolgáltatás, ennek keretében a távhővezeték utólagos bemérése, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítése és nyilvántartásba vétele megtörtént. Az engedélyező hatóság a fennmaradási engedélyt közli a távhőszolgáltatást végzővel is.
(2)41 Ha a vezetékjoggal érintett műszaki rendszer üzemszerű működése megszűnik, a megszűnést követő 1 éven belül az engedélyes köteles – az érintett tulajdonossal történt eltérő megállapodás hiányában – a távhővezetéket és tartószerkezetét az ingatlanról eltávolítani, és a területet rendezett állapotban a tulajdonos rendelkezésére bocsátani. A távhővezeték elbontása és a vezeték megszüntetése a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz történő bejelentés alapján történik.
14. § Az engedélyező hatóság – az üzemelés biztonságának maradéktalan fenntartása mellett – elrendelheti a távhővezeték biztonsági övezetének csökkentését a távhővezeték és környezete biztonságát szolgáló más műszaki megoldás alkalmazásával. A biztonsági övezet csökkentését megalapozó műszaki megoldás költsége a kérelmezőt terheli.
14/A. §42 Az ebben az alcímben szabályozott eljárásokban a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.
14/B. §43 A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatáskörébe tartozó eljárások kivételével az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.
A távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti jogviszony
[a Tszt. 35. §-ához]
15. § (1) A távhőtermelő engedélyes a távhőtermelő létesítményét a működési engedélyben, valamint a távhőszolgáltatóval fennálló szerződésében, illetve a Tszt. 20. § (3)–(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően köteles mindaddig működtetni, amíg az adott területen a távhőszolgáltatónak az önkormányzat által meghatározott ellátási kötelezettsége fennáll.
(2) A távhőtermelő és a távhőszolgáltató köteles a távhőszolgáltatás biztonságos és folyamatos ellátása érdekében egymással együttműködni.
(3) A (2) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettség kiterjed:
a) szolgáltatási zavarok, üzemzavarok, meghibásodások elhárítására,
b) személyi és vagyonbiztonság veszélyének azonnali elhárítására,
c)44 tervszerű korlátozások és szüneteltetések, füstköd-riadó elrendelésére, illetve földgázellátás korlátozása esetén alkalmazott kényszerű szolgáltatási korlátozások összehangolt végrehajtására,
d) természeti katasztrófa miatti, vagy balesetből származó korlátozások, szolgáltatási szünetek megszüntetésére.
(4) A távhőtermelő és a távhőszolgáltató a (3) bekezdésben foglalt kötelező együttműködés kérdéseiben szerződésben állapodik meg. Az együttműködésüket kötelesek úgy kialakítani, hogy a távhő termelésében és szolgáltatásában esetleg fellépő zavarok vagy kényszerű korlátozások a lehető legrövidebb időn belül elháríthatók, megszüntethetők legyenek.
A távhőszolgáltatás korlátozásának általános elvei
[a Tszt. 41. §-ához]
16. § (1) A felhasználói korlátozás, figyelembe véve a közintézmények saját hőtermelő teljesítményét is, nem veszélyeztetheti a közintézmények egészségügyi és szociális alapszolgáltatásainak ellátását.
(2) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani.
17. § A távhő vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenőrzése, és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a távhőszolgáltató kötelessége.
A költségmegosztók alkalmazásának és a költségek megosztásának általános szabályai45
17/A. §46 E rendelet 17/B–17/H. §-ának alkalmazásában:
1. elszámolási időszak: azon legfeljebb 12 hónap hosszúságú időszak, amelyre vonatkozóan a felhasználási helyen igénybe vett fűtési hőmennyiség és ennek díja az épületrészek között megosztásra kerül;
2.47 felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása: a felhasználási helyen egy elszámolási időszakban igénybe vett fűtési hőmennyiségnek és a felhasználási hely épületrészeinek távhőrendszerről fűtött – a számlázás alapjául szolgáló – légtérfogatának a hányadosa (GJ/légköbméter);
2a.48 épületrész fajlagos fűtési hőfelhasználása: az épületrészen egy elszámolási időszakban igénybe vett összes fűtési hőmennyiségnek és az épületrész légtérfogatának a hányadosa (GJ/légköbméter);
3. költségmegosztó: a felhasználási helyen igénybe vett hőmennyiségnek az épületrészek közötti fogyasztásarányos megosztására alkalmas eszköz vagy műszer;
4. fűtési költségmegosztó: a fűtési hőmennyiség megosztására alkalmas eszköz vagy műszer, amely megfelel az 5. melléklet szerinti jellemzőknek, és amely lehet
a) elektronikus fűtési költségmegosztó,
b) párologtatós fűtési költségmegosztó,
c) fűtési költségmegosztás céljára alkalmazott hőfogyasztásmérő, ha települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) rendelete elszámolási mérőnek nem minősítette;
5. használati melegvíz-költségmegosztó: a felhasználási hely használati melegvíz-hálózatába beépített vízmennyiség-mérő (vízmérő), amely az épületrész melegvíz-kifolyócsapján vételezett (felhasznált) használati melegvíz mennyiségét méri, és amelyet önkormányzat rendelete távhőszolgáltatói elszámolási mérőnek nem minősített;
6. fűtött légtérfogat: a távhővel ellátott épületrészeknek az önkormányzat rendeletében meghatározott módon, ennek hiányában a távhőrendszerről fűtött épületrészeknek a szerkezeti falsíkok által határolt alapterülete és belmagasságának szorzataként számított, légköbméterben kifejezett térfogata;
7. használati melegvíz: távhővel felmelegített közműves ivóvíz;
8. hőleadó készülék: a felhasználási hely fűtési vezetékhálózatába beépített fűtőtest, radiátor, csőregiszter, a hőhordozó közeggel üzemeltetett egyéb fűtőberendezés;
9. megbízott: az a gazdálkodó szervezet, amely a tulajdonosi közösséggel kötött megbízási szerződés alapján felszereli, működteti, karbantartja a költségmegosztókat, elvégzi a költségmegosztók időszakos ellenőrzését, leolvassa, kiértékeli a költségmegosztók adatait és kiszámítja a fűtési díjmegosztási arányokat, valamint a melegvíz- díjmegosztási arányokat.
10.49 távolról leolvasható fogyasztásmérő készülék: olyan fogyasztásmérő készülék, amelynek leolvasása, adatainak rögzítése – az erre szolgáló technikai eszközökkel – az azt magába foglaló épületbe történő bejutás nélkül is lehetséges;
11.50 távolról leolvasható költségmegosztó: olyan költségmegosztó, amelynek leolvasása, adatainak rögzítése – az erre szolgáló technikai eszközökkel – az azt magába foglaló épületbe történő bejutás nélkül is lehetséges;
12.51 költségmegosztási rendszer: azonos típusú, egységes értékelési rendszerű, fűtési költségmegosztók vagy használati melegvíz-költségmegosztók rendszere.
17/B. §52 (1)53 A felhasználási helyen az egyes épületrészekre vonatkozó, fűtési célra felhasznált hőmennyiség és díjának megosztására szolgáló díjmegosztási arányokat (a továbbiakban: fűtési díjmegosztási arányok)
b) fűtési költségmegosztók hiánya esetén az épületrészek fűtött légtérfogata alapján
kell meghatározni.
(2) A fűtési díjmegosztási arányokat a tulajdonosi közösség egy elszámolási időszakra állapítja meg úgy, hogy a fűtési díjmegosztási arányok összege 100%. A fűtési díjmegosztási arányok egy elszámolási időszakon belül nem változtathatók.
17/C. §54 (1) A fűtési díjmegosztási arányok meghatározásához fűtési költségmegosztók akkor alkalmazhatók, ha
a) a felhasználási hely külön tulajdonban vagy külön használatban álló épületrészeiben felszerelt valamennyi hőleadó készülék hőleadása azonos gyártmányú, egységes értékelési rendszerű fűtési költségmegosztóval kerül meghatározásra, vagy a felhasználási hely külön tulajdonban vagy külön használatban álló épületrészeiben a fűtési hőfelhasználás költségmegosztó funkciót ellátó hőfogyasztás-mérővel önállóan mérhető,
b) a felhasználási hely valamennyi épületrészében, ahol az a falazat megbontása nélkül műszakilag megoldható, a hőleadó készülékek hőleadása szabályozható,
c) a fűtési költségmegosztó vagy a költségmegosztó funkciót ellátó fűtési hőfogyasztás-mérő felszerelését végző gazdálkodó szervezet a mérési pontosságot gyártói megfelelőségi tanúsítvánnyal igazolja,
d) a fűtési költségmegosztó vagy a költségmegosztó funkciót ellátó hőfogyasztás-mérő felszerelése a vonatkozó jogszabályi és műszaki előírásoknak megfelelően történt,
e) a fűtési költségmegosztókat a felszerelésüket követően beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával látták el, és
f) a fűtési költségmegosztók leolvasása, működőképességük és a plomba sértetlenségének ellenőrzése az elszámolási időszak végén a tulajdonosi közösség által meghatározott időpontig megtörténik.
(1a)55 A felhasználó köteles gondoskodni a közös használatú épületrészek kivételével az épületrészekben az elfogyasztott fűtési célú távhő elszámolása érdekében hiteles fűtési hőfogyasztás-mérő, valamint – ha használati meleg víz biztosítására is sor kerül – a használati meleg víz elszámolása érdekében hiteles fűtési hőfogyasztás-mérő és használati meleg víz vízmennyiség-mérő felszereléséről
a) új csatlakozás esetén, ha az új épületben kerül kialakításra vagy
b) meglévő épület esetén, ha az épületrészenkénti hiteles mérés utólagos kialakítása műszakilag megvalósítható és költséghatékony.
(1b)56 Az épületrészenkénti hiteles mérés utólagos kialakítása akkor tekinthető műszakilag nem megvalósíthatónak, ha ehhez a felhasználási hely meglévő hőellátó rendszerének olyan átalakítása szükséges, amely csökkenti az egyes épületrészek megközelítésére, elhagyására rendelkezésre álló teret, épületstatikai szempontból nem megengedett, vagy az épületrészekben kialakított lakótér olyan mértékű megváltoztatásával jár, amely jelentősen hátrányosan befolyásolja a lakótér rendeltetésszerű használatát.
(1c)57 A felhasználó a fűtési célú távhőfelhasználás épületrészenkénti hiteles mérés utólagos kialakításának költséghatékonyságát a 8. melléklet szerint elvégzett költséghatékonysági vizsgálat alapján állapítja meg. Meglévő fűtési költségmegosztó hiteles fűtési hőmennyiségmérőre történő cseréje nem tekinthető költséghatékonynak. Műszakilag megvalósítható és költséghatékony beruházás esetén a felhasználó a költséghatékonysági vizsgálat elvégzése utáni egy éven belül gondoskodik a közös használatú épületrészek kivételével a fűtési célú távhőfelhasználás épületrészenkénti hiteles mérésének kialakításáról és alkalmazásáról.
(1d)58 Azon meglévő épület esetén, ahol az elfogyasztott fűtési célú távhő épületrészenkénti hiteles mérésének utólagos kialakítása műszakilag nem megvalósítható vagy nem költséghatékony, a felhasználónak meg kell vizsgálni a fűtési költségmegosztók alkalmazásának lehetőségét. Azokon a felhasználási helyeken, ahol a fűtés egyedi szabályozhatósága nem megoldott, a fűtési költségmegosztók alkalmazása nem tekinthető költséghatékony megoldásnak. A vizsgálat általános előírásait a műszaki megvalósíthatóság tekintetében az (1b) bekezdés, a költséghatékonyság tekintetében a 8. melléklet tartalmazza, amelyektől az önkormányzat képviselő-testülete – a Tszt. 6. § (2) bekezdés j) pontja szerint – a területi sajátosságokra tekintettel eltérő egyedi rendelkezéseket állapíthat meg. Műszakilag megvalósítható és költséghatékony beruházás esetén a felhasználó a költséghatékonysági vizsgálat elvégzése utáni egy éven belül gondoskodik a közös használatú épületrészek kivételével a fűtési költségmegosztók felszereléséről és alkalmazásáról.
(1e)59 A tulajdonosi közösség képviselője vagy a megbízott nyilatkozik a távhőszolgáltató felé az (1c)–(1d) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásáról.
(2) A fűtési költségmegosztó, továbbá a költségmegosztóra felszerelt plomba sérüléséről a díjfizető köteles haladéktalanul a tulajdonosi közösség képviselőjét írásban tájékoztatni. A megsérült fűtési költségmegosztó, továbbá a költségmegosztóra felszerelt plomba pótlásának költségeit a díjfizető viseli.
(3) Párologtatós fűtési költségmegosztó – a 23/A. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – fűtési költségmegosztóként nem alkalmazható.
17/D. §60 (1) Fűtési költségmegosztók alkalmazása esetén a tulajdonosi közösség képviselője vagy a megbízott
a)61 legkésőbb a leolvasást megelőző 15 nappal írásban, figyelemfelkeltő és a díjfizetők által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a díjfizetőket az épületrészekben felszerelt, távolról nem leolvasható fűtési költségmegosztók leolvasásának és javasolt pótleolvasásának az időpontjáról, minden felszerelt fűtési költségmegosztó esetén a plomba sértetlensége és a költségmegosztó működőképessége ellenőrzésének kijelölt időpontjairól, a 17/E. § (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezményekről, valamint az időpont egyeztetésre szolgáló elérhetőségekről;
b) legkésőbb az elszámolási időszak végét követő 3 hónapon belül írásban, figyelemfelkeltő és a díjfizetők által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a díjfizetőket
ba) az elszámolási időszak kezdetéről és végéről,
bb) a felhasználási hely összes fűtött légtérfogatáról,
bc) az egyes épületrészek fűtött légtérfogatáról,
bd) a fűtési díjmegosztási arányokról és
be) mindazon adatokról, amelyekből az egyes épületrészekre jutó fűtési díjmegosztási arány kiszámítható és ellenőrizhető.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásban a fűtési költségmegosztó pótleolvasására legkésőbb a tájékoztatásban meghatározott leolvasási időponttól számított 8 napon belüli időpontra kell időpontot kijelölni.
(3) A díjfizető kezdeményezheti az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásban javasolt pótleolvasástól legfeljebb 3 nappal eltérő pótleolvasási időpont egyeztetését.
(4) A helyszínen végzett leolvasásról vagy pótleolvasásról, valamint a plomba működőképessége és a költségmegosztó sértetlensége helyszíni ellenőrzéséről a leolvasást, ellenőrzést végző, valamint a díjfizető által aláírt – a díjfizető esetleges véleményeltérését is tartalmazó – jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát a leolvasást, ellenőrzést végző a díjfizető részére átadja. Ha a díjfizető nem teszi lehetővé a leolvasást, pótleolvasást vagy az ellenőrzést, továbbá ha a jegyzőkönyvet nem írja alá, a leolvasást, ellenőrzést végző ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíti és a jegyzőkönyv egy példányát a díjfizető részére, valamint a tulajdonosi közösség képviselőjének adja át.
(5)62 A Tszt. 44. § (1) bekezdése esetében, a díjfizető fogyasztásának megosztásával és elszámolásával kapcsolatos tevékenységért felszámítható díj a tevékenységgel járó indokolt költségeket nem haladhatja meg.
17/E. §63 (1)64 Ha a tulajdonosi közösség fűtési költségmegosztók alkalmazásáról döntött, akkor az elszámolási időszakban igénybe vett fűtési hőmennyiségnek legalább 30%-át, de legfeljebb 50%-át az épületrészek fűtött légtérfogata arányában, a fennmaradó részét fogyasztásarányosan, a fűtési költségmegosztók leolvasott adatainak alapulvételével és azoknak a 6. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőkkel történő módosításával számított értékei arányában kell az épületrészek között felosztani. A fogyasztásarányos hányad épületrészekre történő felosztásának számítása során az egyes épületrészekre figyelembe vett fajlagos fűtési hőfelhasználás nem lehet nagyobb a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása 2,5-szeresénél.
(2) Ha az épületrészen belül nem lehetséges fűtési költségmegosztó felszerelése valamennyi hőleadó készüléken, akkor azon hőleadó készülékek hőleadását, amelyek esetében a fűtési költségmegosztók felszerelése műszaki okból nem lehetséges, a felhasználási helyen felszerelt hőleadó készülékek egységnyi teljesítményére eső átlagos fogyasztás és a hőleadó készülék teljesítményének szorzataként kell számítással meghatározni és figyelembe venni.
(3) Az épületrészre jutó fűtési díjmegosztási arányt a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználásának a 2,5-szerese és az épületrész fűtött légtérfogatának szorzatából számított hőmennyiség figyelembevételével kell meghatározni, ha:
1. a díjfizető nem tette lehetővé a fűtési költségmegosztók
a) felszerelését,
b)65 szerződésben meghatározott módon és időpontban történő leolvasását vagy adatszolgáltatását,
2. a díjfizető a fűtési költségmegosztót önkényesen leszerelte, vagy
3. a fűtési költségmegosztók leolvasása, vagy ellenőrzése alkalmával megállapítható, hogy az épületrész bármely fűtési költségmegosztója vagy az azokon elhelyezett plomba sérült.
(3a)66 Abban az esetben, ha annak ellenére, hogy a fűtési költségmegosztók alkalmazása a 8. melléklet szerint elvégzett vizsgálat eredményeként költséghatékony megoldásnak minősül, valamely felhasználási hely tulajdonosi közössége nem a Tszt. 43. § (5b) bekezdése szerint jár el, akkor mindaddig, amíg a Tszt. 43. § (5b) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek, az érintett felhasználási hely esetén az épületrészekre kiszámlázandó fűtési hőmennyiséget a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása 2,5-szeresének és az épületrészek fűtött légtérfogatának a szorzataként kell meghatározni.
(4) A fűtési költségmegosztó meghibásodása esetén – a leolvasás adatainak rögzítése során – az adott hőleadó készülék hőleadását a felhasználási hely azonos fekvésű és funkciójú helyiségeiben felszerelt hőleadó készülékek hőleadásának átlagaként kell figyelembe venni.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat a fűtési költségmegosztó leolvasása vagy ellenőrzése során észlelt meghibásodás tényének a leolvasást, ellenőrzést végző által írásban történő rögzítésének napjától kezdve az új vagy megjavított és plombával ellátott fűtési költségmegosztó üzembe helyezésének napjáig kell alkalmazni.
17/F. §67 (1) Ha a felhasználási hely tulajdonosi közössége – társasház esetében a szervezeti-működési szabályzat, lakásszövetkezetnél az alapszabály rendelkezéseivel összhangban – a 17/E. §-tól eltérő költségmegosztási módszert fogad el, akkor azt az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló jogszabály szerinti energetikai tanúsítvánnyal, megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező tanúsítványt végző által valamennyi épületrészre kiterjedően elkészített, a felhasználási helyre vonatkozó részletes energetikai számítással kell alátámasztani.
(2) Ha a tulajdonosi közösség az (1) bekezdés szerinti döntést hozott, akkor a felhasználási helyen az elszámolási időszakban igénybe vett fűtési hőmennyiségnek az épületrészek fűtött légtérfogata arányában felosztandó, valamint a fűtési költségmegosztók leolvasott adatai arányában fogyasztásarányosan felosztandó hányadait úgy kell meghatározni, hogy azok százalékos arányban kifejezett összege 100%.
17/G. §68 (1) A felhasználási helyen a használati melegvíz készítéséhez igénybe vett hőmennyiség és díjának épületrészek közötti megosztására szolgáló díjmegosztási arányok (a továbbiakban: melegvíz-díjmegosztási arányok) meghatározása a felhasználási hely tulajdonosi közösségének – társasház esetében a szervezeti-működési szabályzat, lakásszövetkezetnél az alapszabály rendelkezéseivel összhangban meghozott – döntése alapján a következő módokon történhet:
a) használati melegvíz-költségmegosztók alkalmazásával a használati melegvíz-költségmegosztókon mért fogyasztási adatok alapulvételével a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, vagy
b) az épületrészekben felszerelt melegvíz-kifolyócsapok számának alapulvételével.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti költségmegosztás akkor alkalmazható, ha:
a) a használati melegvíz-költségmegosztókat a költségmegosztásban részt vevő épületrészek melegvíz kifolyó-csapjait megelőző vezetékszakaszába beszerelték,
b) a használati melegvíz-költségmegosztók beszerelése a műszaki előírásoknak megfelelően történt,
c) a használati melegvíz-költségmegosztókat azonosító számmal és a felszerelését követően illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával látták el, és
d) a használati melegvíz-költségmegosztók leolvasása, továbbá működőképességének és a plomba sértetlenségének ellenőrzése meghatározott rendszerességgel, de legalább évente egy alkalommal megtörténik.
(3) Egy felhasználási helyen az épületrészekre megállapított használati melegvíz-díjmegosztási arányok összege 100%.
(4) A használati melegvíz-költségmegosztó vagy az arra felszerelt plomba sérüléséről a díjfizető köteles a tulajdonosi közösség képviselőjét haladéktalanul írásban tájékoztatni. A megsérült használati melegvíz-költségmegosztó, továbbá a költségmegosztóra felszerelt plomba pótlásának költségeit a díjfizető viseli.
(5) Ha a melegvíz-díjmegosztási arányok meghatározása az (1) bekezdés a) pontja szerint kerül sor és
a) a díjfizető nem tette lehetővé a használati melegvíz-költségmegosztó felszerelését, szerződésben meghatározott módon és időpontban történő leolvasását,
b) a díjfizető a használati melegvíz-költségmegosztót önkényesen leszerelte, vagy
c) a használati melegvíz-költségmegosztók leolvasása vagy ellenőrzése alkalmával megállapítható, hogy a használati melegvíz-költségmegosztó vagy annak plombája sérült,
akkor a tulajdonosi közösség az adott épületrészre alkalmazandó használati melegvíz-díjmegosztási arányt határozhat meg, amely nem lehet nagyobb a felhasználási helyen a legnagyobb használati melegvíz-felhasználású épületrész melegvíz-felhasználásának 1,5-szeresénél és amely a használati melegvíz-költségmegosztó felszerelésének vagy leolvasásának megakadályozásától, önkényes leszerelésétől vagy sérülésének megállapításától alkalmazandó.
(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tulajdonosi közösség képviselője vagy a megbízott
a)69 leolvasást megelőzően 15 nappal írásban, figyelemfelkeltő és a díjfizetők által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a díjfizetőket az épületrészekben felszerelt, távolról nem leolvasható használati melegvíz-költségmegosztók leolvasásának és javasolt pótleolvasásának időpontjáról, minden, az épületrészekben felszerelt használati melegvíz-költségmegosztó esetén a plomba sértetlensége és a költségmegosztó működőképessége ellenőrzésének időpontjairól, az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeiről, valamint az időpont-egyeztetésre szolgáló elérhetőségekről,
b) legkésőbb a használati melegvíz-költségmegosztók leolvasását követő 1 hónapon belül írásban, figyelemfelkeltő és a díjfizetők által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a díjfizetőket a leolvasás eredményeként az egyes épületrészekre megállapított használati melegvíz-díjmegosztási arányról.
(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásban a használati melegvíz-költségmegosztó pótleolvasására legkésőbb a tájékoztatásban meghatározott leolvasási időponttól számított 8 napon belüli időpontra kell időpontot kijelölni.
(8) A díjfizető kezdeményezheti a (6) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásban javasolt pótleolvasástól legfeljebb 3 nappal eltérő pótleolvasási időpont egyeztetését.
(9) A helyszínen végzett leolvasásról vagy pótleolvasásról, valamint a plomba működőképessége és a költségmegosztó sértetlensége helyszíni ellenőrzéséről a leolvasást, ellenőrzést végző, valamint a díjfizető által aláírt – a díjfizető esetleges véleményeltérését is tartalmazó – jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát a leolvasást, ellenőrzést végző a díjfizető részére átadja. Ha a díjfizető nem teszi lehetővé a leolvasást, pótleolvasást vagy az ellenőrzést, továbbá ha a jegyzőkönyvet nem írja alá, a leolvasást, ellenőrzést végző ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíti és a jegyzőkönyv egy példányát a díjfizető részére, valamint a tulajdonosi közösség képviselőjének adja át.
17/H. §70 (1)71 A felszerelt költségmegosztók és az egyedi szabályozók működtetéséről, karbantartásáról, időszakos ellenőrzéséről, adatainak leolvasásáról, kiértékeléséről és a fűtési díjmegosztási arányok, valamint a melegvíz-díjmegosztási arányok kiszámításáról a felhasználó gondoskodik és viseli az ezekkel kapcsolatos költségeket.
(2) A tulajdonosi közösség az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására vonatkozó kötelezettségét megbízott útján is teljesítheti.
(3) Ha a tulajdonosi közösség a (2) bekezdés szerint megbízási szerződést köt, akkor az ellenőrzést, a leolvasást, a kiértékelést és a díjmegosztási arányok kiszámítását végző megbízott és a tulajdonosi közösség közötti szerződésnek tartalmaznia kell legalább:
a) a felhasználási hely címét, helyrajzi számát,
b) az egyes épületrészek elhelyezkedésének (lépcsőház, emelet, ajtó) és fűtött légtérfogatának adatait,
c) a felhasználási helyen alkalmazandó költségmegosztók típusát,
d) a költségmegosztók leolvasásának, pótleolvasásának gyakoriságát, időpontjait,
e) a leolvasási értesítések módját,
f) a költségmegosztókról leolvasott adatokkal kapcsolatos dokumentálási feladatokat, a dokumentumok tulajdonosi közösség képviselője részére történő átadásának módját, gyakoriságát, az adatok megőrzési idejét és a betekintési jogosultság meghatározását,
g) a fogyasztói beadványok (panaszok) kezelésének módját,
h) a tulajdonosi közösség, illetve a megbízott kötelezettségeit és jogait, különösen a költségmegosztók ellenőrzésével, leolvasásával, kiértékelésével, a díjmegosztási arányok meghatározásával, a díjfizetők tájékoztatásával kapcsolatban,
i) a megbízott díját, a díj kiegyenlítésének módját,
j) az alkalmazott korrekciós tényezőket.
(4) Az épületrészben felszerelt költségmegosztók alkalmazásának feltételeit a díjfizető biztosítja. A díjfizető köteles a tulajdonosi közösség képviselőjével vagy a megbízottal együttműködni.
(5) Ha a távhőszolgáltatás díjának megfizetésére megállapodás alapján harmadik személy köteles, akkor az épületrész tulajdonosának és e harmadik személynek együttes írásbeli kérelmére a tulajdonosi közösség képviselője a fűtési és használati melegvíz-költségmegosztással kapcsolatos értesítéseket e harmadik személynek kézbesíti.
(6) A tulajdonosi közösség képviselője köteles biztosítani a díjfizető részére – egyeztetett helyen és időpontban – az általa használt épületrészre megállapított díjmegosztási arányok számításába való betekintést.
(7) A díjmegosztási arányok utólagosan csak számítási hiba esetén, a tulajdonosi közösség képviselőjének a távhőszolgáltatóhoz írásban történt bejelentésére módosíthatók. A díjmegosztási arányok utólagos módosításáról szóló bejelentésről, a díjmegosztási arányok utólagos módosításáról, a módosítás okáról, tartalmáról és hatásairól a tulajdonosi közösség képviselője tájékoztatja a díjfizetőket.
(8)72 Fűtési hőfogyasztás-mérő vagy vízmennyiség-mérő alkalmazása esetén a részszámla akkor alapulhat távhőszolgáltató általi statisztikai elemzéssel (becsléssel) megállapított energiamennyiségen, ha az adott időszakra vonatkozóan nem kerül sor
a) a fűtési hőfogyasztás-mérő és vízmennyiség-mérő leolvasására, vagy
b) az a) pont szerinti leolvasás hiányában a felhasználó adatszolgáltatása keretében a fűtési hőfogyasztás-mérő és vízmennyiség-mérő mérőállásának bejelentésére a távhőszolgáltatónál.
A távhőszolgáltatók által üzemeltetett honlap és a Távhő Közszolgáltatási Szabályzat73
17/I. §74 (1)75 A távhőszolgáltató közzétételi kötelezettségei teljesítése érdekében honlapot tart fenn, és azon – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben meghatározott adatokon, információkon túl – a Tszt. 57/C. §-ában, a 3. melléklet 26.3. pontjában és a 4. mellékletben meghatározott adatokat, információkat, dokumentumokat közzéteszi.
(2) A távhőszolgáltató a 4. melléklet VII-XI. pontjában foglalt táblázatok adattartalmának honlapján való közzététele során biztosítja a hőközpontonkénti egyedi lekérdezés lehetőségét is.
(2a)76 A Tszt. 57/C. §-ában és a 3. melléklet 26.3. pontjában előírt adatokat a rendelkezésre állást, illetve tudomásszerzést követő 5. munkanapig, a 4. mellékletben előírt adatokat minden év március 31-ig kell közzétenni.
(3) A távhőszolgáltató két évig nem törölheti honlapjáról a közzétett adatokat.
(4)77 A távhőszolgáltató az üzletszabályzatának jóváhagyott módosításáról 30 napon belül a honlapján és az ügyfélszolgálatán közzétett, továbbá – amennyiben a távhőszolgáltató a felhasználóval történő kapcsolattartás érdekében azzal rendelkezik – a felhasználó elektronikus levélcímére, valamint a távhőszolgáltató által működtetett mobil alkalmazásban megküldött rövid tartalmi összefoglalóban tájékoztatja felhasználót a jogait vagy kötelezettségeit közvetlenül érintő módosítások lényegi elemeiről. Az összefoglaló tartalmazza az üzletszabályzat elérhetőségére mutató hivatkozást is. A honlapon és ügyfélszolgálaton az összefoglaló közzétételének időtartama legalább 3 hónap.
A közszolgáltatási szerződés felmondása alóli mentességre vonatkozó részletes szabályok78
17/J. §79 A Tszt. és e rendelet alkalmazásában közintézményi felhasználó
a)80 az óvoda, általános iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvoda, iskola vagy szakképző intézmény, és az ezekhez tartozó kollégium, ha
aa) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
ab)81 köznevelési szerződéssel, fenntartói megállapodással, illetve együttműködési megállapodással rendelkezik,
b) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, valamint a hajléktalan személyek nappali ellátását biztosító szociális intézmény, ha
ba) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
bb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik,
c)82 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és szolgáltató, napközbeni gyermekfelügyelet, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói otthon és javítóintézet, ha
ca) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
cb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik,
d) az egészségügyről szóló törvény szerinti fekvőbeteg-szakellátást biztosító egészségügyi intézmény, ha
da) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
db) egészségügyi közszolgáltatás biztosítására vonatkozó hatályos szerződéssel rendelkezik.
17/K. §83 (1) A közintézményi felhasználó a Tszt. 51/A. §-a szerinti moratórium (a továbbiakban: moratórium) biztosítását a moratóriummal érintett időszakot (a továbbiakban: moratóriumi időszak) legalább 15 nappal megelőzően kezdeményezi a távhőszolgáltatónál.
(2) A közintézményi felhasználó a moratórium biztosításának kezdeményezésével egyidejűleg az alábbi dokumentumokkal igazolja, hogy a Tszt. 51/A. §-ában és e rendelet 17/J. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel:
a) a 17/J. § a) pont aa) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,
b)84 a 17/J. § a) pont ab) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos köznevelési szerződéssel, fenntartói megállapodással, illetve együttműködési megállapodással,
c) a 17/J. § b) pont ba) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,
d) a 17/J. § b) pont bb) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos ellátási szerződéssel,
e) a javítóintézet kivételével a 17/J. § c) pont ca) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,
f) a javítóintézet kivételével a 17/J. § c) pont cb) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos ellátási szerződéssel,
g) a javítóintézet alapító okirattal, és
h) a 17/J. § d) pontja szerinti közintézményi felhasználó hatályos közfinanszírozási szerződéssel.
17/L. §85 (1) A távhőszolgáltató a moratórium biztosítására irányuló kezdeményezés beérkezésétől számított 5 napon belül értesíti a közintézményi felhasználót, arról, hogy a 17/K. § (2) bekezdésében hivatkozott feltételeknek
a) megfelel, valamint arról, hogy a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében foglalt időszakra biztosítja vagy
b) nem felel meg, valamint tájékoztatást ad annak indokáról is.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elutasítás nem akadálya a moratórium ismételt kezdeményezésének.
17/M. §86 (1) A távhőszolgáltató a közintézményi felhasználó moratóriumi időszak alatti fogyasztásából eredő fizetési kötelezettségéről a moratóriumi időszakot követő 10 napon belül tájékoztatja a közintézményi felhasználót.
(2) A közintézményi felhasználó az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségét egyenlő részletekben minden hónap utolsó napjáig, legkésőbb a moratóriumi időszakot követő december 31-éig teljesíti. A távhőszolgáltató a közintézményi felhasználóval ettől eltérően is megállapodhat, a távhőszolgáltató azonban a moratórium biztosítását nem teheti függővé e megállapodás megkötésétől.
Záró rendelkezések87
18. §88
19. §89
20. §90
21. §91 A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető, továbbá a felhasználó képviselője és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait, valamint a fűtéshez és a használati melegvíz készítéshez felhasznált hőmennyiség külön történő meghatározásának módját és feltételeit – a Tszt. 52. § (1) bekezdésben meghatározott Távhő Közszolgáltatási Szabályzatot (a továbbiakban: TKSz) – e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
22. §92
23. § (1)93 Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(2) A 11. §-ban hivatkozott Ket. szerinti hirdetményi közzététel 2005. november 1. napján lép hatályba.
23/A. §94 (1) E rendeletnek a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Korm. rendelet) megállapított 17/A–17/H. §-át – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2011. szeptember 1-jét követően induló első elszámolási időszak kezdetétől kell alkalmazni.
(2)95 E rendeletnek a Mód. Korm. rendelettel megállapított rendelkezései alapján a tulajdonosi közösség és a megbízott közötti, a Mód. Korm. rendelet hatálybalépése96 előtt kötött szerződéseket legkésőbb a 2014. január 1-jét követően induló első elszámolási időszak kezdetéig kell módosítani.
(3) Párologtatós fűtési költségmegosztó a Mód. Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően alkalmazott párologtatós fűtési költségmegosztó cseréje esetén alkalmazható.
23/B. §97 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Korm. rendelet2.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Korm. rendelet2. hatálybalépését98 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.
23/C. §99 E rendeletnek az egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 202/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. 4. Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdésével megállapított 17/C. § (1a) bekezdését a Mód. 4. Korm. rendelet hatálybalépésének100 napját megelőzően meghirdetett energiahatékonysági pályázatok keretében megvalósuló jelentős felújítások esetében nem kell alkalmazni.
23/D. §101 E rendeletnek a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. rendelet) megállapított rendelkezéseit a Mód. rendelet hatálybalépését102 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.
24. §103 Ez a rendelet az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9a–9c. és 11a. cikkének, VIIa. mellékletének, valamint az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 6., 8., 10. pontjának és Melléklet 4. pontjának való megfelelést szolgálja.
25. §104 Ez a rendelet a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez105
1. A 8/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti kérelemhez – a kérelem tárgyától függően – benyújtandó iratok és adatok:
1.1. a kérelmezőnek a cégjogi eseménnyel érintett engedélyes vagy a befolyásszerző és a befolyásszerzéssel érintett engedélyes cégnevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, képviselőjének nevét, elérhetőségét, továbbá a cégjogi eseménnyel vagy befolyásszerzéssel érintett valamennyi engedélyes Hivatal által kiadott engedélyeinek típusát és számát tartalmazó nyilatkozata,
1.2. a jogi képviselővel eljáró engedélyes vagy befolyásszerző esetében a képviseleti jogosultság igazolása, ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza,
1.3. a hatósági jóváhagyásra irányuló kérelem tárgya, a hatósági jóváhagyást igénylő ügylet célja és részletes bemutatása,
1.4. az eljárási díj kérelmezőnkénti – közösen benyújtott kérelem esetén valamennyi kérelmező általi – megfizetésének igazolása,
1.5. ha a kérelmező külföldön bejegyzett gazdasági társaság,
1.5.1. a vállalkozás létrejöttére irányadó jog szerinti nyilvántartásba vételért felelős hatóság által kiállított igazolás a vállalkozás nyilvántartásba vételéről és a nyilvántartott adatokról és annak magyar nyelvű fordítása,
1.5.2. a tényleges tulajdonos neve olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság esetében, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető,
1.6. annak – közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánnyal, vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködése során ellenjegyzett aláírásmintával vagy annak hiteles másolatával történő – igazolása, hogy a kérelemhez csatolt iratokat aláíró személyek aláírása hiteles, abban az esetben, ha ennek ténye a cégnyilvántartásból nem állapítható meg.
2. A 8/B. § (1) bekezdése szerinti kérelemhez az 1. pont szerinti iratokon és adatokon kívül – az ügylet tárgyától függően – benyújtandó iratok és adatok:
2.1. az engedélyes legfőbb döntéshozó szervének a kérelem tárgyát képező ügyletről szóló döntése,
2.2. a kérelem tárgyát képező ügyletre vonatkozó szerződéstervezet,
2.3. az átalakulási terv, a vagyonmérleg, illetve vagyonleltár tervezetek (szerkeszthető formátumban),
2.4. a könyvvizsgálói jelentések,
2.5. a függő követelések és függő kötelezettségek bemutatása és azoknak a cégjogi esemény időpontjára vonatkozó megosztási arányát tartalmazó nyilatkozat,
2.6. a hatósági engedélyek felsorolása és cégjogi eseményt követő, jogutódok közötti tervezett megosztása,
2.7. a szerződésállományról, különösen tüzelőanyag vásárlási szerződés, hőértékesítési szerződés, hővásárlási szerződés cégjogi eseményt követő megosztásáról szóló nyilatkozat,
2.8. telephelyi megosztás esetén:
2.8.1. a telephelyi megosztás bemutatását tartalmazó nyilatkozat, különös tekintettel az engedélyesi tevékenység megosztás utáni független és folyamatos továbbműködését biztosító műszaki átalakítási igényekre és az elszámolási fogyasztásmérők kiépítésére,
2.8.2. a cégjogi esemény előtti és utáni állapotra vonatkozó hőséma,
2.9. az engedélyesi tevékenység folytatásához szükséges szakszemélyzet rendelkezésre állásának bemutatásáról szóló nyilatkozat,
2.10. a cégjogi esemény időpontját követő 6 hónapra vonatkozó likviditási terv (havi bontásban, szerkeszthető formátumban),
2.11. a biztosítéki igényről, illetve az igénytámasztó megnevezéséről és az igény mértékének megjelöléséről szóló nyilatkozat,
2.12. tőkekivonás céljából történő tőkeleszállítás esetén a döntés alapjául szolgáló közbenső mérleg és annak bemutatása (mennyiségben és értékben), hogy a tőkekivonás mely eszközökkel valósul meg (szerkeszthető formátumban).
3. A 8/B. § (2) bekezdése szerinti kérelemhez az 1. pont szerinti iratokon és adatokon kívül benyújtandó iratok és adatok:
3.1. a befolyásszerző kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy hozzájárul a kérelemhez mellékelt iratokban foglaltak valódiságának a Hivatal által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez,
3.2. a befolyásszerzésre irányuló ügyletet megelőző, valamint az ügylet zárása után kialakuló társasági (engedélyesi) struktúrát mutató ábra a közvetlen tulajdoni és irányítási viszonyok feltüntetésével,
3.3.106 az ügyletre vonatkozó szerződés, valamint a döntéshozó befolyásszerzés megvalósításáról szóló döntése.
2. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez107
3. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez
4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez154
Sor- szám |
Megnevezés |
Mértékegy- |
... év |
... év |
---|---|---|---|---|
1. |
A fűtési időszak átlaghőmérséklete |
°C |
||
2. |
Lakossági felhasználók számára értékesített fűtési célú hő |
GJ |
||
3. |
Lakossági felhasználók számára értékesített használati melegvíz felmelegítésére felhasznált hő |
GJ |
||
5. |
Egyéb felhasználók számára értékesített hő |
GJ |
||
6. |
Értékesített villamos energia mennyisége |
MWh |
||
7. |
Lakossági felhasználók legalacsonyabb éves fűtési hőfogyasztással rendelkező tizedének átlagos éves fajlagos fogyasztása |
MJ/légm3 |
||
8. |
Lakossági felhasználók legmagasabb éves fűtési hőfogyasztással rendelkező tizedének átlagos éves fajlagos fogyasztása |
MJ/légm3 |
||
9. |
Lakossági felhasználók számára kiszámlázott fűtési célú hő értékesítéséből származó fűtési alapdíj |
ezer Ft |
||
10. |
Lakossági felhasználók számára kiszámlázott használati melegvíz alapdíj |
ezer Ft |
||
11. |
Lakossági felhasználóktól származó, fűtési célra értékesített hő mennyiségétől függő árbevétel |
ezer Ft |
||
12. |
Lakossági felhasználóktól, használati melegvíz értékesítésből származó, az értékesített hő mennyiségétől függő árbevétel, víz és csatornadíj nélkül |
ezer Ft |
||
13. |
Egyéb felhasználóktól, hő értékesítésből származó, az értékesített hő mennyiségétől független árbevétel |
ezer Ft |
||
14. |
Egyéb felhasználóktól, hő értékesítésből származó, az értékesített hő mennyiségétől függő árbevétel |
ezer Ft |
||
15. |
Villamosenergia-értékesítésből származó árbevétel |
ezer Ft |
||
16. |
A távhőszolgáltató nevén nyilvántartott, vízmérőn mért víz- és csatornadíjból származó árbevétel |
ezer Ft |
||
17. |
Központi költségvetésből származó állami támogatások |
ezer Ft |
||
18. |
Helyi önkormányzattól kapott támogatások |
ezer Ft |
||
19. |
Egyéb támogatások |
ezer Ft |
||
20. |
Egyéb árbevétel és egyéb bevétel |
ezer Ft |
||
21. |
Árbevétel és egyéb bevétel összesen |
ezer Ft |
Sorszám |
Mértékegység |
... év |
... év |
|
---|---|---|---|---|
1. |
Felhasznált energia mennyisége összesen: |
GJ |
||
1.1. |
Saját tulajdonú berendezésekkel kapcsoltan termelt hő |
GJ |
||
1.2. |
Saját kazánokból származó hő |
GJ |
||
1.3. |
Egyéb forrásból származó saját termelésű hő (pl. geotermikus alapú) |
GJ |
||
1.4. |
Távhőszolgáltató által előállított hő mennyisége összesen |
GJ |
||
1.5. |
Távhőszolgáltató által vásárolt hő mennyisége összesen |
GJ |
||
1.6. |
Távhőszolgáltató által hőtermelésre felhasznált összes energiahordozó mennyisége |
GJ |
||
1.6.1. |
Felhasznált földgáz mennyisége |
GJ |
||
1.6.2. |
Felhasznált szénhidrogén mennyisége |
GJ |
||
1.6.3. |
Felhasznált megújuló energiaforrások mennyisége |
GJ |
||
1.6.4. |
Felhasznált egyéb energia mennyisége |
GJ |
||
2. |
Saját termelésű hő előállításának hőtermelésre eső költsége összesen: |
ezer Ft |
||
2.1. |
Felhasznált gáz teljesítmény díja |
ezer Ft |
||
2.2. |
Felhasznált gáz gázdíja |
ezer Ft |
||
2.3. |
Nem földgáztüzelés esetén a felhasznált energiahordozó összes költsége |
ezer Ft |
||
2.4. |
Saját termelésű hő előállításának egyéb elszámolt költsége |
ezer Ft |
||
2.5. |
Saját termelésű hő előállításának költsége összesen |
ezer Ft |
||
3. |
Vásárolt hő költsége összesen: |
ezer Ft |
||
3.1. |
Vásárolt hő teljesítménydíja |
ezer Ft |
||
3.2. |
Vásárolt hő energiadíja |
ezer Ft |
||
4. |
Hálózat üzemeltetés energia költsége összesen: |
ezer Ft |
||
4.1. |
Hálózat üzemeltetéshez felhasznált villamos energia költsége |
ezer Ft |
||
5. |
A távhőszolgáltatás energián kívüli költségei összesen: |
ezer Ft |
||
5.1. |
Értékcsökkenés |
ezer Ft |
||
5.2. |
Bérek és járulékai |
ezer Ft |
||
5.3. |
Távhőszolgáltatást terhelő nem felosztott költségek |
ezer Ft |
||
5.4. |
Távhőszolgáltatást terhelő pénzügyi költségek |
ezer Ft |
||
5.5. |
Egyéb költségek |
ezer Ft |
Mértékegység |
... év |
... év |
|
Lekötött földgáz teljesítmény |
mn3/h |
||
Az adott évben maximálisan igénybe vett földgáz teljesítmény |
mn3/h |
||
Maximális távhőteljesítmény igény |
MW |
Szervezet neve |
Mértékegység |
... év |
... év |
ezer Ft |
|||
ezer Ft |
|||
ezer Ft |
Mértékegység |
... év |
... év |
|
Távhőtermelő létesítmények beruházásainak aktivált értéke |
ezer Ft |
||
Felhasználói hőközpontok beruházásainak aktivált értéke |
ezer Ft |
||
Szolgáltatói hőközpontok beruházásainak aktivált értéke |
ezer Ft |
||
Termelői hőközpont beruházások aktivált értéke |
ezer Ft |
||
Aktivált beruházások keretében beszerzett hőközpontok száma |
db |
||
Távvezeték beruházások aktivált értéke |
ezer Ft |
||
Egyéb beruházások aktivált értéke |
ezer Ft |
||
Beruházások aktivált értéke összesen |
ezer Ft |
Mértékegység |
.... év |
|
A távhőszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó foglalkoztatott létszám |
fő |
|
Az általános közszolgáltatási szerződés keretében ellátott lakossági díjfizetők száma |
db |
|
Ebből a költségosztás alapján elszámoló lakossági díjfizetők száma |
db |
|
Az ellátott nem lakossági felhasználók száma |
db |
|
Az üzemeltetett távhővezetékek hossza |
km |
|
Felhasználói hőközponttal nem rendelkező épületek száma |
db |
|
Felhasználói hőközponttal nem rendelkező épületekben levő lakossági díjfizetők száma |
db |
Cégnév |
Fő tevékenység |
Tulajdoni arány |
Előző évi árbevétel |
Elszámolási mérés helyét jelentő |
Hőközponti mérés alapján elszámolt díjfizetők száma |
Egycsöves átfolyós fűtési rendszerű |
Lekötött |
Fűtött légtérfogat |
Éves alapdíj |
|
Összesen |
– |
Hőközpont egyéni azonosító jele |
Hőközponti mérés alapján elszámolt díjfizetők száma |
Egycsöves átfolyós fűtési rendszerű |
Lekötött teljesítmény |
Fűtött légtérfogat |
Éves alapdíj |
|
Összesen |
– |
Hőközpont egyéni azonosító jele |
Teljes elszámolt hő felhasználás (GJ) |
Elszámolt fűtési célú hő felhasználás (GJ) |
Fűtéshez felhasznált 1 légköbméter átlagos hőmennyiség (MJ/légköbmé- |
Fűtési költségosztó (vagy mérő) alapján elszámolt díjfizetők száma (db) |
Melegvíz költségosztó (vagy mérő) alapján elszámolt díjfizetők száma (db) |
|
Összesen |
– |
Hőközpont egyéni azonosító jele |
Fűtési napok száma |
Felhasználó által igényelt épület |
Díjfizetők |
Egy díjfizető |
Egy díjfizető átlagos állandó költsége |
|
Összesen |
– |
– |
– |
5. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez156
1. Elektronikus fűtési költségmegosztó: elektronikus elven működő, a hőleadó készülékre felszerelt fűtési költségmegosztó, amelybe betáplálhatók – vagy a kiértékelés során szorzótényező segítségével figyelembe vehetők – az adott hőleadó készülék műszaki adatai, és amely a hőleadó készülék hőleadását a kijelzőjén megjeleníti.
Az elektronikus fűtési költségmegosztó a hőleadó készülék hőleadását a költségmegosztó hőérzékelői által regisztrált hőmérséklet-adatok alapján úgy határozza meg, hogy a hőmérsékletkülönbség-mérés hibája:
a) 5K ≤ dt < 10K : 12%,
b) 10K ≤ dt < 15K : 8%,
c) 15K ≤ dt < 40K : 5%,
d) 40K ≤ dt : 3%
ahol:
dt: a hőleadó készülék közepes hőmérséklete és a helyiség levegője közötti hőmérsékletkülönbség
2. Párologtatós fűtési költségmegosztó: párologtatós elven működő, a hőleadó készülékre felszerelt fűtési költségmegosztó, amely a hőleadást egy ampullába töltött folyadék párolgásával érzékeli; a hőleadás az ampullából elpárolgott folyadék mennyisége alapján, egy skála segítségével a hőleadó készülék adatai és egy erre a célra kifejlesztett speciális szoftver igénybevételével határozható meg.
3. Fűtési költségmegosztás céljára alkalmazott hőfogyasztás-mérő: a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő, a fűtési elosztó hálózat előremenő és visszatérő vezetékébe szakszerűen beépített műszer, amely a felszerelését követő vezetékszakaszon és a hőleadó készülékeken leadott fűtési hőmennyiséget méri, valamint a hőhordozó folyadék által átadott hőmennyiséget a kijelzőjén megjeleníti.
6. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez157
Megnevezés |
A korrekció* |
---|---|
1. Földszinti korrekciók**: |
|
1.1. földszint, ha nincs alatta helyiség |
–15 |
1.2. földszint, alatta levő, fűtetlen helyiség fölött |
–10 |
2. Legfelső emeleti korrekciók***: |
|
2.1. lapostetős épületnél, közvetlenül a tető alatt |
–20 |
2.2. nem beépített, fűtetlen tetőtér alatt |
–15 |
2.3. beépített, fűtetlen tetőtér alatt, illetve tetőtérben |
–10 |
3. Sarokhelyiségek korrekciói: |
|
3.1. minden olyan helyiség, amely legalább két külső határoló-felülettel |
–10 |
4. Égtáj szerinti korrekció: |
|
4.1. északi oldal |
–5 |
5. Egyéb korrekciók: |
|
5.1. fűtetlen átjáró és kapubejáró feletti helyiség |
–15 |
5.2. fűtetlen földszinti helyiség feletti helyiség |
–10 |
5.3. fűtetlen lépcsőház, illetve folyosó melletti helyiség |
–5 |
7. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez158
A |
B |
|
---|---|---|
1. |
Bevonás és közreműködés feltétele |
Szakkérdés |
2. |
Egyéb országos közút vagy települési önkormányzat tulajdonában lévő közforgalom számára megnyitott magánút, helyi közút területén, az alatt vagy felett, valamint külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja. |
A közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján |
3. |
1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, ha a távhővezetéket külterületen, továbbá - egyedi tájérték, természeti terület és országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén - belterületen valósítják meg. |
1. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, valamint a tájvédelem jogszabályban követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
4. |
Ha a távhővezetéket a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy műemlék vagy műemlék telkén valósítják meg. |
Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy vezeték megvalósítása a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. |
8. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez159
A |
B |
C |
|
---|---|---|---|
1. |
Sor megnevezése |
Mértékegység |
Érték |
2. |
Átlagos éves hőfelhasználás (A) |
GJ/év |
– |
3. |
Bruttó fűtési hődíj (B) |
Ft/GJ |
– |
4. |
Bruttó beruházási költség (C) |
Ft |
– |
5. |
Bruttó működtetési költség (D) |
Ft/év |
– |
6. |
Megtakarítási arány (E) |
– |
– |
7. |
Éves megtakarítás (F) |
Ft/év |
F = A × B × E |
8. |
Az egyedi, hiteles hőmennyiség mérő vagy a fűtési költségmegosztó gyártó által megadott élettartama, vagy a hitelességének időtartama (G) |
év |
– |
A. Átlagos éves hőfelhasználás: Az adott felhasználási helyen az utolsó 3 naptári évben mért éves összes fűtési célú hőfelhasználások számtani átlaga.
B. Bruttó fűtési hődíj: Adott felhasználási helyet ellátó távhőszolgáltató esetén a vizsgálat elvégzésekor érvényes bruttó fűtési hődíj.
C. Bruttó beruházási költség: Az adott felhasználási hely esetén a fűtési célú hőfelhasználás épületrészenkénti hiteles mérése kiépítésének, vagy a távolról leolvasható fűtési célú költségmegosztási rendszer telepítésének egyszeri bruttó beruházási költsége a kapott árajánlatok szerint.
D. Bruttó működtetési költség: Az adott felhasználási hely esetén a fűtési célú hőfelhasználás épületrészenkénti hiteles mérésének, vagy a fűtési célú költségmegosztási rendszer működtetésének éves átlagos bruttó költsége a kapott árajánlatok szerint.
E. Megtakarítási arány: A maximálisan elérhető fűtési célú hőmennyiség-megtakarítás szorzótényezője az egyedi, hiteles fűtési célú hőmennyiségmérők, vagy fűtési költségmegosztók alkalmazása esetén. Értékét a fűtési költségmegosztók alkalmazása esetén önkormányzati rendelet határozza meg. A megtakarítási arány 0 és 1 közötti két tizedesjegyben kifejezett értéket vehet fel.
F. Éves megtakarítás: Az adott felhasználási hely esetén elérhető maximális éves fűtési-költség megtakarítás, mely az átlagos éves hőfelhasználás (A), a bruttó fűtési hődíj (B) és a megtakarítási arány (E) alapján számítható.
G. Az egyedi, hiteles hőmennyiség mérő vagy a fűtési költségmegosztó gyártó által megadott élettartama, vagy a hitelességének időtartama: A fűtési célú egyedi, hiteles hőmennyiségmérő vagy a fűtési célú költségmegosztó készülék gyártó által megadott élettartama, vagy a hitelességének időtartama, amely nem lehet több, mint 10 év.
A vizsgált beruházás akkor költséghatékony, ha F × G > C + G × D
A Vhr. 1. § (2) bekezdését a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A Vhr. 1/A. §-át megelőző alcímet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 30. §-a iktatta be.
A Vhr. 1/A. §-át a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 30. §-a iktatta be.
A Vhr. 2. §-át megelőző alcím a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Vhr. 2. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 31. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. §-át megelőző alcím a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 3. §-a a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. § (1) bekezdés a) pontja a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. § (2) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 144. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A Vhr. 4. §-a a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 4. § (1) bekezdés a) pontja a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.
A Vhr. 4. § (2) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 144. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A Vhr. 5. §-a a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 5. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 5. § (1) bekezdés a) pontja a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.
A Vhr. 5. § (2) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 144. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A Vhr. 6. §-a a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 6/A. §-át a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A Vhr. 7. §-a a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 8. §-a a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 8. § (4) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 145. § a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A Vhr. 8. § (5) bekezdését a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 146. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A 8. § (6) bekezdése a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 60. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 8/A. §-át a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. „Cégjogi események, befolyásszerzés engedélyezése” alcímét (Vhr. 8/B. §) a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A Vhr. 9. §-át a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A Vhr. 10. § (1) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 414. § szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Vhr. 10. § (2) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 144. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A Vhr. 10. § (3) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 144. § (5) bekezdésével megállapított, a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdés a) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 60. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 10. § (3a) bekezdését a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdés b) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.
A Vhr. 10. § (3b) bekezdését a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 60. §-a, ez utóbbi módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A Vhr. 10. § (4) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 144. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A Vhr. 10. § (5) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 413. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 146. § c) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.
A Vhr. 10. § (6) bekezdését a 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 11–15. §-át.
A Vhr. 10/A. §-át a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 146. § d) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.
A Vhr. 11. §-a a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 144. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A Vhr. 13. § (1) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (4) bekezdés d) pontja, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 60. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 13. § (1a) bekezdését a 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 144. § (8) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.
A Vhr. 13. § (2) bekezdése a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésével megállapított, a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 60. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 14/A. §-át a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 144. § (9) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A Vhr. 14/B. §-át a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 144. § (9) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.
A Vhr. 15. § (3) bekezdés c) pontja a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 17/A. §-át megelőző alcímet a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/A. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/A. § 2. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 17/A. § 2a. pontját a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/A. § 10. pontját a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/A. § 11. pontját a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/A. § 12. pontját a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/B. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/B. § (1) bekezdése a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 17/C. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/C. § (1a) bekezdését a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 17/C. § (1b) bekezdését a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/C. § (1c) bekezdését a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/C. § (1d) bekezdését a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/C. § (1e) bekezdését a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/D. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/D. § (1) bekezdés a) pontja a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 17/D. § (5) bekezdését a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/E. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
[A Vhr. 17/E. § (1) bekezdésében a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § 1. pontja által elrendelt módosítás, amely szerint a „Ha a tulajdonosi közösség fűtési költségmegosztók alkalmazása mellett döntött, akkor” szövegrész helyébe a „Fűtési költségmegosztók alkalmazása esetén” szöveg lép, nem vezethető át.]
A Vhr. 17/E. § (3) bekezdés 1. pont b) alpontja a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Vhr. 17/E. § (3a) bekezdését a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 17/F. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/G. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/G. § (6) bekezdés a) pontja a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 17/H. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 17/H. § (1) bekezdése a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 17/H. § (8) bekezdését a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be, szövege a 202/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A Vhr. 17/I. §-át megelőző alcímet a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 17/I. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 81. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A Vhr. 17/I. § (1) bekezdése a 363/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Vhr. 17/I. § (2a) bekezdését a 363/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 17/I. § (4) bekezdését a 216/2023. (VI. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 17/J. §-át megelőző alcímet a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 81. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 17/J. §-át a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 81. § (3) bekezdése iktatta be.
A 17/J. § a) pont nyitó szövegrésze a 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 27. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 17/J. § a) pont ab) alpontja a 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 27. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 17/J. § c) pont nyitó szövegrésze a 191/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 8. §-a szerint módosított szöveg.
A Vhr. 17/K. §-át a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 81. § (3) bekezdése iktatta be.
A 17/K. § (2) bekezdés b) pontja a 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 27. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 17/L. §-át a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 81. § (3) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 17/M. §-át a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 81. § (3) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 18. § előtti alcím a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 18–19. §-át a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 495. pontja hatályon kívül helyezte.
A Vhr. 18–19. §-át a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 495. pontja hatályon kívül helyezte.
A Vhr. 20. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte.
A Vhr. 21. §-a a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 22. §-át a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 415. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A Vhr. 23. § (1) bekezdése a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 495. pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 23/A. §-át a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
A Vhr. 23/A. § (2) bekezdése az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.
A hatálybalépés időpontja 2014. január 1.
A Vhr. 23/B. §-át a 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
A hatálybalépés 2012. január 7.
A Vhr. 23/C. §-át a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be, szövege a 202/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A hatálybalépés időpontja 2016. július 29.
A Vhr. 23/D. §-át a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 59. § (2) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2015. december 31.
A Vhr. 24. §-át a 64/2009. (III. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 25. §-át a 824/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 1. mellékletét a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 146. § e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.
A Vhr. 1. melléklet 3.3. pontja a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 2. melléklete a 80/2019. (IV. 15.) Korm. rendelet 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet „Vezetékjogi engedély dokumentációja” cím 1. pontja a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 415. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 2. melléklet „Vezetékjogi engedély dokumentációja” cím 2. pontja a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 415. §-a, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (7) bekezdése, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 146. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet „Vezetékjogi engedély dokumentációja” cím 3. pontját a 369/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A Vhr. 3. melléklete a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. számú melléklet 1. pontja a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése, a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. számú melléklet 2.1.5.–2.1.6. pontját a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a hatályon kívül helyezte.
A Vhr. 3. melléklet 6. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 7.1. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 7.2. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 7.4. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 9. pontját megelőző alcím a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 9. pont nyitó szövegrésze a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 9.2. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 9.18. pontja a 401/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 3. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 9.19. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 10. pont nyitó szövegrésze a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 11. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 12.2. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 12.3. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 12.4. pontja az 53/2014. (III. 3.) Korm. rendelet 12. §-a szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 13.6. pontját a 202/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 3. számú melléklet 18.7. pontját a 64/2009. (III. 31.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 18. pont 18.7.5. alpontját a 824/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A Vhr. 3. melléklet 18.8. pontját a 116/2010. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
A Vhr. 3. melléklet 18. pont 18.9. alpontját a 458/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
A Vhr. 3. melléklet 19.1. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. számú melléklet 19.2. pontja a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A Vhr. 3. számú melléklet 19.3.–19.6. pontját a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a hatályon kívül helyezte.
A Vhr. 3. melléklet 20.3. pontját a 110/2014. (IV. 1.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a a 216/2023. (VI. 1.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 20.4. pontját a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.
A Vhr. 3. melléklet 21.1. pontja a 672/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet 21.2. pontja a 119/2022. (III.23.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 21.3. pontja a 672/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 25. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 26.1. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 26.3. pontja a 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 82. §-a szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 26.3. pont 26.3.8. alpontját a 64/2009. (III. 31.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése iktatta be, a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte.
A Vhr. 3. melléklet 26.3. pont 26.3.9. alpontját a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte.
A Vhr. 3. melléklet 26.5. pontját a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte.
A Vhr. 3. melléklet 26.6. pontját a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.
A Vhr. 3. melléklet 26.7. pontját a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.
A Vhr. 3. melléklet 26.8. pontját a 123/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.
A Vhr. 3. melléklet 26.8. pont a) alpontja a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 27.1. pontját megelőző alcíme a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 27.1. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 3. melléklet 27.3. pontja a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A Vhr. 4. melléklete a 281/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Megjegyzés: az I-XI. jelű táblázatok honlapon történő közzététele kötelező, a VII-XI. jelű táblázatok esetében oly módon, hogy biztosítani kell a hőközpontonkénti egyedi lekérdezés lehetőságét.
A Vhr. 5. számú mellékletét a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A Vhr. 6. számú mellékletét a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be.
A 7. mellékletet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 73. § (6) bekezdése iktatta be, szövege 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 37. § (2) bekezdésével megállapított, a 677/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. §-a szerint módosított szöveg.
A Vhr. 8. mellékletét a 677/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás