164/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet

az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről¹

2010.01.15.

A Kormány az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § E rendelet hatálya:

a) az elektronikus hírközlési szolgáltatókra (a továbbiakban: szolgáltatók),

b)² azon felhasználókra, akiket a szolgáltatók az azonosítók használatára a közöttük fennálló előfizetői jogviszony alapján feljogosítanak (a továbbiakban: számhasználók),

c) a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hatóság) és

d) az elektronikus hírközlő hálózatok működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások együttműködéséhez szükséges azonosítókra

terjed ki.

1/A. §³ E rendelet alkalmazásában

1. Beszédcélú elektronikus hírközlő hálózat: olyan nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlő hálózat, amely alkalmas hálózati végpontok közötti beszédre, továbbá más kommunikációra, és amely belföldi vagy nemzetközi számozási terven alapuló hívásirányítással lehetővé teszi belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezését és fogadását.

2. Kedvezményes díjazású szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a számhasználónak vagy az általa információt, tartalmat nyújtó szolgáltatásnak az elérését a hívó fél számára a normál hívásdíjnál általában kedvezőbb díj ellenében teszi lehetővé. A kedvezményes díjazású szolgáltatás hívásának díja a hívó fél részére a saját szolgáltatója által meghatározott, rögzített díj, amely független a hívott fél földrajzi helyétől. A hívott fél a hívás fogadásáért a saját szolgáltatója által megállapított díjat fizeti, amelynek mértéke függhet attól, hogy a hívást milyen (helyhez kötött, mobil vagy nemzetközi) hálózatból kezdeményezték.

3. Emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatból információt, tartalmat nyújtó szolgáltatások elérését teszi lehetővé. Az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás igénybevételének díja magában foglalja az információt, tartalmat nyújtó szolgáltatás díját is.

4. Emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatból olyan információs vagy tartalomszolgáltatások elérését teszi lehetővé, amelyek hívása – tekintettel a szolgáltatott tartalomra és a hívás mérsékelt díjára – nem jelent a kiskorúak védelme érdekében mérlegelendő kockázatot. Az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás igénybevételének díja magában foglalja az információt, tartalmat nyújtó szolgáltatás díját is.

5. Nomadikus beszédcélú szolgáltatás: olyan beszédcélú elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely a hívások kezdeményezése és fogadása céljából a szolgáltatást nyújtó hálózatok tetszőleges hozzáférési pontján elérhető, azaz a szolgáltatáshoz való hozzáférés nincs egy adott hozzáférési ponthoz rendelve, azonban a szolgáltatás igénybevétele közben a hozzáférési pont nem változtatható.

2. § (1) Az 1. § d) pontjában meghatározott – az Eht. 188. §-ának 3. pontja szerint az azonosító gazdálkodás körébe eső – azonosítókat a hatóság köti le, illetőleg jelöli ki külön jogszabályban meghatározott eljárás szerint.

(2) A hatóság jogosult arra, hogy amennyiben nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében számcsere válik szükségessé, vagy a piaci igények új szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő szám (SHS), vagy új rövid kód bevezetését indokolják, az érdekeltekkel történő előzetes egyeztetést követően – az azonosítókkal való gazdálkodásra vonatkozó, az Eht. 70. §-ának (1) és (3) bekezdéseiben foglalt elvek megsértése nélkül – ideiglenesen, legfeljebb 6 hónap időtartamra e rendelet mellékleteiben foglaltaktól eltérő azonosítókat jelöljön ki.

(3) Az azonosítók kijelölési engedély nélkül, valamint a kijelölési engedélyben meghatározottaktól eltérő módon nem használhatók.

(4)⁴ A beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatok számozási tervét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(5) A nemzetközi mobil előfizető azonosítók felosztási tervét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(6) Az adattovábbításra használt, számozási terv alapján irányított elektronikus hírközlő hálózatok (a továbbiakban: adathálózatok) számozási tervét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(7) Az elektronikus hírközlő hálózatokban alkalmazott jelzéspont kódok felosztási tervét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

3. § (1)⁵ Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott rendelkezések kivételével – 2005. szeptember 30. napján lép hatályba.

(2)–(3)⁶

(4)–(5)⁷

(6)⁸

(7) E rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és Tanács 2002/20/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről;

b) az Európai Parlament és Tanács 2002/22/EK irányelve (2002. március 7.) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról;

c)⁹ a Bizottság 2007/116/EK határozata (2007. február 15.) a 116-os nemzeti számsík harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai részére történő fenntartásáról.

(8)¹⁰ Ez a rendelet a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming), valamint a 2002/21/EK irányelv módosításáról szóló, 2007. június 27-i 717/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. melléklet a 164/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelethez¹¹

A beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatok számozási terve

Ez a számozási terv meghatározza a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatokban használatos számok típusát, a különböző típusú számok felépítését, terjedelmét, a számhasználat feltételeit, az előtéteket és a tárcsázási eljárásokat.

A számozási terv a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, a továbbiakban: ITU) ITU-T E.164 és E.213 Ajánlása és az MSZ ETS 300 927 szabványa alapján készült.

1.	NEMZETKÖZI SZÁMOK FELOSZTÁSA
1.1.	Leírás
	A nemzetközi szám egy másik ország, globális szolgáltatás vagy nemzetközileg azonosított hálózat (a továbbiakban: Hálózat) előfizetőjének elérése érdekében tárcsázandó, az ITU-T E.164. Ajánlásban meghatározott felépítésű szám, amely tartalmazza az országkódot és a hívott előfizető belföldi számát, de nem tartalmazza a nemzetközi előtétet, sem az adott ország belföldi előtétjét.
1.2.	A számok felépítése
	A nemzetközi szám formátumai:
	a) A földrajzi területek nemzetközi száma:
					OS + Belföldi szám
		ahol:		OS	a földrajzi terület országkódja.
		Az OS egy, kettő vagy három számjegyből áll. Magyarország országkódja: 36.
	b) A globális szolgáltatások nemzetközi száma:
					OS + GES
			ahol:	OS	a globális szolgáltatás országkódja,
				GES	globális előfizetői szám, amely a globális szolgáltatás egy előfizetőjét határozza meg.
			Az OS három számjegyből áll. A GES legfeljebb tizenkét számjegyű lehet.
	c) A Hálózatok nemzetközi száma:
					OS + AK + ES
		ahol:		OS	a Hálózat országkódja,
				AK	Hálózat azonosító kód,
				ES	előfizetői szám, amely a Hálózat egy előfizetőjét határozza meg.
		Az OS három számjegyből áll és a Hálózatok egy csoportját azonosítja. Az AK egy, kettő, három vagy négy számjegyből áll. Az adott Hálózatot az OS és AK együtt azonosítják.
1.3.	A számok használatának adminisztrációja
	Az országkódot minden esetben az ITU határozza meg.
	A globális előfizetői számot a szolgáltató kérésére az ITU jelöli ki.
	A Hálózat azonosító kódot az ITU, a Hálózat előfizetői számait a Hálózat szolgáltatója jelöli ki.
1.4.	A használat feltételei
	A nemzetközi hívás lehetőségét a szolgáltató az előfizetője kérésére köteles letiltani.

2.	BELFÖLDI SZÁMOK FELOSZTÁSA ÉS MEGHATÁROZÁSA
2.1.	A belföldi számok felosztása
2.1.1.	Leírás
	A belföldi szám egy magyarországi előfizetői hozzáférési pont vagy szolgáltatás elérése érdekében tárcsázandó szám, amely tartalmazza a belföldi rendeltetési számot és az előfizetői számot, de nem tartalmazza a belföldi előtétet.
2.1.2.	A számok felépítése
	A belföldi szám két részből áll:
					BRS + ES
		ahol:		BRS	belföldi rendeltetési szám, amely egy földrajzilag vagy más módon elkülönülten kezelt hálózathoz vagy szolgáltatáshoz tartozó számozási tartományt határoz meg,
				ES	előfizetői szám, amely egy BRS által meghatározott számozási tartományban egy előfizetői hozzáférési pont hívására vagy egy szolgáltatás elérésére szolgál.
	A belföldi szám hossza 8 vagy 9 számjegy. Egy számozási tartományban a belföldi szám hossza azonos. A belföldi rendeltetési szám típusai:
				KS	körzetszám, amely az ország egy földrajzilag elkülönített területéhez (a továbbiakban: földrajzi számozási terület) tartozó, helyhez kötött felhasználású számozási tartományt határoz meg,
				SHS	szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő szám, amely nem földrajzi alapon elkülönülten kezelt szolgáltatáshoz vagy hálózathoz tartozó számozási tartományt határoz meg.
	A belföldi szám típusa KS esetén földrajzi szám, SHS esetén nem-földrajzi szám.
2.1.3.	A körzetszámok felosztása
	A körzetszám egy- vagy kétjegyű szám.
	A körzetszámok és a földrajzi számozási területek összerendelését az alábbi táblázat tartalmazza:
	KS			Földrajzi számozási terület
	1			Budapest
	22			Székesfehérvár
	23			Biatorbágy
	24			Szigetszentmiklós
	25			Dunaújváros
	26			Szentendre
	27			Vác
	28			Gödöllő
	29			Monor
	32			Salgótarján
	33			Esztergom
	34			Tatabánya
	35			Balassagyarmat
	36			Eger
	37			Gyöngyös
	42			Nyíregyháza
	44			Mátészalka
	45			Kisvárda
	46			Miskolc
	47			Szerencs
	48			Ózd
	49			Mezőkövesd
	52			Debrecen
	53			Cegléd
	54			Berettyóújfalu
	55			teszt-körzet
	56			Szolnok
	57			Jászberény
	59			Karcag
	62			Szeged
	63			Szentes
	66			Békéscsaba
	68			Orosháza
	69			Mohács
	72			Pécs
	73			Szigetvár
	74			Szekszárd
	75			Paks
	76			Kecskemét
	77			Kiskunhalas
	78			Kiskőrös
	79			Baja
	82			Kaposvár
	83			Keszthely
	84			Siófok
	85			Marcali
	87			Tapolca
	88			Veszprém
	89			Pápa
	92			Zalaegerszeg
	93			Nagykanizsa
	94			Szombathely
	95			Sárvár
	96			Győr
	99			Sopron
2.1.4.	Az egyes földrajzi számozási területekhez tartozó települések felsorolását, az érintett szolgáltatókkal történt egyeztetés után, a hatóság a honlapján teszi közzé. A szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számok felosztása A szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő szám kétjegyű. Az SHS-ek és a szolgáltatások vagy hálózatok összerendelését az alábbi táblázat tartalmazza:
	SHS			Szolgáltatás vagy hálózat
	20			Mobil rádiótelefon szolgáltatás
	21			Nomadikus beszédcélú szolgáltatás
	30			Mobil rádiótelefon szolgáltatás
	31			Mobil rádiótelefon szolgáltatás
	40			Kedvezményes díjazású szolgáltatás
	50			Mobil rádiótelefon szolgáltatás
	51			Internet-hozzáférési szolgáltatás
	60			Mobil rádiótelefon szolgáltatás
	70			Mobil rádiótelefon szolgáltatás
	71			Üzleti hálózat
	80			Díjmentes szolgáltatás
	90			Emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás
	91			Emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás
2.2.	Földrajzi számok
2.2.1.	Leírás
	A földrajzi számok helyhez kötött telefonhálózathoz csatlakozó előfizetők azonosítását és elérését teszik lehetővé.
	A földrajzi szám körzetszám része az előfizetői hozzáférési pont helye szerinti földrajzi számozási területet jelöli ki.
2.2.2.	A számok felépítése
	A földrajzi szám körzetszámból és előfizetői számból áll.
	A szám felépítése egyjegyű körzetszám esetén:
					A abc defg
		ahol		A	körzetszám
				abc defg	előfizetői szám 200 0000–999 9999 között.
		Kétjegyű körzetszám esetén:
					AB abc def
		ahol		AB	körzetszám
				abc def	előfizetői szám 200 000–999 999 között.
	A körzetszám a földrajzi számozási területet jelöli ki a 2.1.3. pont táblázata szerint.
2.2.3.	A használat feltételei
	A földrajzi szám csak a körzetszámhoz tartozó földrajzi számozási területen elhelyezett előfizetői hozzáférési ponthoz rendelhető.
	Földrajzi számon különleges díjazású (a díjmentes, a kedvezményes díjazású, az emelt díjas, díjkorlátmentes és az emelt díjas, díjkorlátos) szolgáltatás, valamint nomadikus beszédcélú szolgáltatás nem nyújtható.
2.3.	Mobil számok (SHS = 20, 30, 31, 50, 60, 70)
2.3.1.	Leírás
	A mobil számok a mobil rádiótelefon hálózathoz csatlakozó előfizetők azonosítását és elérését teszik lehetővé.
2.3.2.	A számok felépítése
	A mobil szám szolgáltatáskijelölő számból és előfizetői számból áll:
					AB abc defg
		ahol		AB	mobil rádiótelefon szolgáltatást jelölő SHS,
				abc defg	előfizetői szám 000 0000–999 9999 között.
2.3.3.	A használat feltételei
	Amennyiben az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, mobil számon különleges díjazású (a díjmentes, a kedvezményes díjazású, az emelt díjas, díjkorlátmentes és az emelt díjas, díjkorlátos) szolgáltatás nem nyújtható.
2.4.	Nomadikus beszédcélú szolgáltatás számai (SHS = 21)
2.4.1.	Leírás
	A nomadikus számok Magyarország területén a nomadikus beszédcélú szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlő hálózathoz csatlakozó előfizetők azonosítását és belföldi vagy nemzetközi hívásokkal való elérését teszik lehetővé. Az előfizetői hozzáférési pont helye változhat, azaz a szolgáltatáshoz való hozzáférés nincs egy adott hozzáférési ponthoz rendelve, azonban a szolgáltatás igénybevétele közben a hozzáférési pont nem változtatható.
2.4.2.	A számok felépítése
					21 abc defg
		ahol		21	nomadikus beszédcélú szolgáltatást jelölő SHS,
				abc defg	előfizetői szám 200 0000–999 9999 között.
2.4.3.	A használat feltételei
	Az előfizetői számokon különleges díjazású (a díjmentes, a kedvezményes díjazású, az emelt díjas, díjkorlátmentes és az emelt díjas, díjkorlátos) szolgáltatás, mobil rádiótelefon szolgáltatás és helyhez kötött telefonszolgáltatás nem nyújtható. Amennyiben a nomadikus beszédcélú szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetője vagy a szolgáltatásának igénybe vevője részére a segélyhívó szolgálatok – beleértve a ,,112” egységes európai segélyhívószámot is – ingyenes elérését nem tudja biztosítani, köteles erről az általános szerződési feltételeiben, az előfizetői szerződésben, valamint a honlapján tájékoztatást közzétenni.
2.5.	Kedvezményes díjazású szolgáltatás számai (ún. kék számok) (SHS = 40)
2.5.1.	Leírás
	Lehetővé teszi a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatból az 1/A. § 2. pontban meghatározott kedvezményes díjazású szolgáltatások elérését.
2.5.2.	A számok felépítése
	A kedvezményes díjazású szolgáltatás száma szolgáltatás kijelölő számból és előfizetői számból áll:
					40 abc def
		ahol		40	a kedvezményes díjazású szolgáltatást jelölő SHS,
				abc def	előfizetői szám 100 000–999 999 között.
2.5.3.	A használat feltételei
	A szolgáltatónak kötelessége, hogy a hálózatából kedvezményes díjazású szolgáltatások elérésére kezdeményezett hívások hívó által fizetendő, az általános forgalmi adót (a továbbiakban: áfa) tartalmazó hívásdíját az általános szerződési feltételeiben közzétegye.
	A számhasználó kérésére – kereskedelmi okból – a szolgáltatónak korlátoznia kell a kedvezményes díjazású szolgáltatás nemzetközi hálózatból, valamint meghatározott belföldi számozási területekről és hálózatokból való elérését.
2.6.	Internet-hozzáférési szolgáltatás számai (SHS = 51)
2.6.1.	Leírás
	Lehetővé teszi internetszolgáltatók telefonhálózaton keresztül történő elérését.
2.6.2.	A számok felépítése
					51 abc def
		ahol		51	internet-hozzáférési szolgáltatást jelölő SHS,
				abc	a közreműködő szolgáltatót határozza meg, amely az internetszolgáltatóval a hívások eljuttatása tárgyában hálózati szerződéses jogviszonyban áll,
				def	a közreműködő szolgáltató hálózatán keresztül elérhető internetszolgáltatót és annak szolgáltatását azonosítja. A közreműködő szolgáltató saját azonosító tartományából jelöli ki.
	Egy közreműködő szolgáltatóhoz több „abc” és egy internetszolgáltatóhoz több „def” azonosító tartozhat.
2.6.3.	A használat feltételei
	Az internetszolgáltatás hívószáma nem tehető közzé a hívó által fizetendő díj és a díjazási feltételek ismertetése nélkül.
	A közreműködő szolgáltató feladatát az internetszolgáltató is elláthatja.
2.7.	Üzleti hálózatok számai (SHS = 71)
2.7.1.	Leírás
	Az előfizetők egy meghatározott csoportját – jellemzően egy céget vagy egyéb szervezetet – kiszolgáló hálózatnak [üzleti hálózat – (Corporate Network)] vagy a hálózat tagjainak elérését biztosítja a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatból. Az üzleti hálózat összekapcsolja az adott szervezet magánhálózati vagy virtuális magánhálózati elemeit vagy ezek kombinációját, ezenkívül lehetőséget biztosít az elektronikus hírközlő hálózat elérésére. Egy üzleti hálózat egyaránt tartalmazhat elektronikus hírközlési szolgáltatói és saját hálózati elemeket.
2.7.2.	A számok felépítése
	Üzleti hálózat tagjainak közvetlen elérése esetén:
					71 abc defg
		ahol		71	71 az üzleti hálózatot jelölő SHS,
				abc defg	előfizetői szám 200 0000–999 9999 között, amely két részből áll: azonosítóból és belső számból; azonosító: a céget jelöli, számjegyeinek száma az üzleti hálózat használóinak számától függ, belső szám: számjegyeinek számát a cég (magán)hálózatának számozási terve határozza meg.
	Üzleti hálózat elérése esetén:
					71 1bc defg
		ahol		bc defg	az üzleti hálózatot határozza meg.
2.7.3.	A használat feltételei
	Az üzleti hálózat üzemeltetője az üzleti hálózat számain nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatást az üzleti hálózaton kívüli előfizetők részére nem nyújthat.
2.8.	Díjmentes szolgáltatás számai (ún. zöld számok) (SHS = 80)
2.8.1.	Leírás
	A számhasználónak vagy az általa nyújtott szolgáltatásnak a hívó fél részére díjmentes elérését teszi lehetővé, feltéve, hogy a hívó fél a hívást a részére előfizetői szolgáltatást nyújtó szolgáltató hálózatából (honos hálózat) kezdeményezi.
2.8.2.	A számok felépítése
	A díjmentes szolgáltatás száma szolgáltatás kijelölő számból és előfizetői számból áll:
					80 abc def
		ahol		80	a díjmentes szolgáltatást jelölő SHS,
				abc def	előfizetői szám, amelynek értéke: 000 000–099 999, ha belföldi formában tárcsázható nemzetközi hívószám, 100 000–999 999, ha belföldi hívószám.
2.8.3.	A használat feltételei
	A hívás díját a számhasználó fizeti, feltéve, hogy a hívó fél a hívást honos hálózatából kezdeményezi. A barangolásból adódó többletköltségeket a hívó fél viseli.
	A számhasználó kérésére – kereskedelmi okból – a szolgáltatónak korlátoznia kell a díjmentes szolgáltatás nemzetközi hálózatból, valamint meghatározott belföldi számozási területekről és hálózatokból való elérését.
2.9.	Emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás számai (SHS = 90)
2.9.1.	Leírás
	Lehetővé teszi a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatból információt, tartalmat nyújtó szolgáltatások elérését.
2.9.2.	A számok felépítése
					90 abc def
		ahol		90	az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatást jelölő SHS,
				abc def	előfizetői szám 100 000–999 999 között.
2.9.3.	A használat feltételei
	A számhasználó minden esetben köteles az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendő, áfát tartalmazó díj mértékét is (hívásonkénti vagy percenkénti díj vagy az SMS díja) nyilvánosságra hozni.
	Az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás elérését az előfizetője kérésére a szolgáltató köteles díjmentesen letiltani.
2.10.	Emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás számai (SHS = 91)
2.10.1.	Leírás
	Lehetővé teszi a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatból az 1/A. § 4. pontjában meghatározott emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatások elérését.
2.10.2.	A számok felépítése
					91 abc def
		ahol		91	SHS az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás számára,
				abc def	előfizetői szám 100 000–999 999 között.
2.10.3.	A használat feltételei
	Emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatási számon nem nyújtható felnőtt tartalom. Felnőtt tartalomnak minősül az a szolgáltatás, amelynek meghatározó eleme a szexualitás vagy az erőszak.
	Emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatási számon azzal a feltétellel nyújtható szolgáltatás, amennyiben a szolgáltató a hívó fél által fizetendő legmagasabb díjat úgy határozza meg, hogy az ne haladja meg a hatóság által az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően – évente január 31-ig – a hatóság hivatalos lapjában és internetes honlapján közzétett díjat.
	A szolgáltatás tartalmára vonatkozó feltételek betartásáért a számhasználó felel. A számhasználó minden esetben köteles az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendő, az áfát is tartalmazó díj mértékét is (hívásonkénti vagy percenkénti díj vagy az SMS díja) nyilvánosságra hozni.
	Az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás elérését az előfizetője kérésére a szolgáltató köteles díjmentesen letiltani.
3.	RÖVID KÓDOK FELOSZTÁSA ÉS MEGHATÁROZÁSA
3.1.	A rövid kódok felosztása
3.1.1.	Leírás
	A rövid kód legfeljebb hatjegyű szám, amelynek struktúrája eltér az ITU-T E.164 Ajánlásban meghatározott nemzetközi és belföldi számok struktúrájától.
	A rövid kódoknak kétféle típusa van: előtét és rövid szám.
	Előtét: legfeljebb négyjegyű szám, amelyet a nemzetközi vagy belföldi szám előtt kell tárcsázni és amely jelöli a tárcsázott számformátumot (nemzetközi vagy belföldi) vagy a választott közvetítő szolgáltatót vagy egy kiegészítő szolgáltatást. Egy hívásban több különböző előtét is alkalmazható.
	Rövid szám: legalább három-, legfeljebb hatjegyű nem-földrajzi szám, amelynek hívásával egy szolgáltatás érhető el. A rövid szám nemzetközi hálózatból való hívhatóságára az Eht. 148. §-ban foglaltak irányadóak.
3.1.2.	A rövid kódok felosztása
	A rövid kód első számjegye 0 vagy 1.
	A rövid kódok és rövid kód tartományok felosztása:
	00			nemzetközi előtét (NE)
	06			belföldi előtét (BE)
	104 105 107 112			segélyhívó számok
	105
	107
	112
	116*			harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai
	118*			országosan elérhető telefontudakozó számok
	12*			elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálati számai
	130 131			kiegészítő szolgáltatás előtétek
	131
	139*			közcélú adománygyűjtő számok
	14*			különös díjazású országos számok
	15*			közvetítő választó előtétek (KVE)
	17*			elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatához rendelt számok
	18*			közérdekű tájékoztató és támogató szolgáltatások számai
	190 191 192 193 194 197 198 199			telefonos kezelői szolgáltatások számai
	A * a számtartományokat jelöli.
3.2.	Nemzetközi és belföldi előtét
3.2.1.	Leírás
	A nemzetközi előtét tárcsázása nemzetközi számformátumú, a belföldi előtét tárcsázása belföldi számformátumú szám tárcsázását jelzi.
3.2.2.	A használat feltételei
	Az előtétek használatát a 4. fejezet (Tárcsázási eljárások) írja le.
3.3.	Segélyhívó számok
3.3.1.	Leírás
	Háromjegyű rövid számok, amelyek segélyhívó szolgálatok (mentők, tűzoltóság, rendőrség) elérését teszik lehetővé. A segélyhívó számok hívása a hívó fél részére díjmentes.
3.3.2.	Hívószámok
		104		mentők
		105		tűzoltóság
		107		rendőrség
		112		egységes európai segélyhívószám
3.3.3.	A használat feltételei
	A telefonszolgáltató köteles ingyenesen biztosítani, hogy előfizetője vagy a szolgáltatás igénybe vevője elérhesse a segélyhívó szolgálatokat.
	A segélyhívások földrajzi irányítása tekintetében a telefonszolgáltató köteles egyeztetni a segélyhívó szolgálatokkal.
3.4.	Harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai
3.4.1.	Leírás
	Az Európai Unió által, minden tagállam területén azonos hívószámmal bevezetésre javasolt szolgáltatások, úgynevezett harmonizált közérdekű szolgáltatások hívószámai, amelyek valamely konkrét közérdekű – az állampolgárok vagy állampolgári csoportok jólétét és biztonságát szolgáló vagy a bajba jutott állampolgárokon segítő – szolgáltatás díjmentes elérését hivatott lehetővé tenni.
3.4.2.	A számok felépítése
					116def
		ahol		116	a harmonizált közérdekű szolgáltatás elérési kódja,
				def	harmonizált közérdekű szolgáltatás azonosítója.
3.4.3.	A használat feltételei
	A harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai használatának feltétele, hogy a szolgáltatás előzetes regisztráció nélkül bárki számára – az ország területén belül bárhonnan – elérhető legyen. A szolgáltatás időhatárokhoz nem kötött, a szolgáltatás igénybevételének nem előfeltétele fizetési kötelezettség vagy kötelezettségvállalás, a hívás díját a számhasználó fizeti. A szolgáltatás a tájékoztatás vagy segítségnyújtás vagy az állampolgári bejelentés eszköze vagy ezek tetszőleges kombinációja. A számon nyújtott szolgáltatás keretében reklám, szórakoztatás, továbbá áru, szolgáltatás értékesítését célzó üzletszerzési vagy tájékoztatási tevékenység nem folytatható.
	Az egyes harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számaihoz kapcsolódó – jogszabályon és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusán alapuló – használati feltételeket a hatóság a honlapján teszi közzé.
3.5.	Országosan elérhető telefontudakozó számok
3.5.1.	Leírás
	Rövid számok, amelyek előfizetők meghatározott adatairól – az előfizető hozzájárulásától függően – felvilágosítást nyújtó tudakozó szolgáltatások országos elérését teszik lehetővé.
3.5.2.	A számok felépítése
					118de
		ahol		118	a tudakozó szolgáltatás elérési kódja,
				de	a tudakozó szolgáltatóját azonosítja.
3.5.3.	A használat feltételei
	A tudakozó számok elérhetőségét minden telefonhálózatból biztosítani kell.
3.6.	Elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálati számai
3.6.1.	Leírás
	Rövid számok, amelyek az elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálatainak országos elérését teszik lehetővé.
3.6.2.	A számok felépítése
					12cd
		ahol		12	az elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálatainak elérési kódja,
				cd	az elektronikus hírközlési szolgáltatót azonosítja.
3.6.3.	A használat feltételei
	A rövid szám olyan szolgáltató részére jelölhető ki, amelyet a hatóság elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására vett nyilvántartásba.
	Az elektronikus hírközlési szolgáltató a rövid számot kizárólag az előfizetői és felhasználói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, az előfizetők és felhasználók tájékoztatására, az ügyfélszolgálat körébe tartozó információ nyújtására használhatja.
3.7.	Kiegészítő szolgáltatás előtétek
3.7.1.	Leírás
	Előtét, amely jogszabályban előírt kiegészítő szolgáltatások igénybevételét teszi lehetővé tárcsás, impulzusos nyomógombos és hangfrekvenciás hívóműves készülékről egyaránt, olyan rendszerekben, amelyekben más szabványos megoldás nem alkalmazható.
	A hívószámkijelzés hívásonkénti engedélyezése előtét alkalmazása esetén az előfizető az adott hívásra vonatkozóan feloldhatja az egyébként letiltott hívószámkijelzést. A hívószámkijelzés hívásonkénti letiltása előtét alkalmazása esetén az előfizető az adott hívásra vonatkozóan letilthatja az egyébként engedélyezett hívószámkijelzést.
3.7.2.	Előtétek
				130	hívószám kijelzés hívásonkénti engedélyezése (KEE)
				131	hívószám kijelzés hívásonkénti letiltása (KTE)
3.7.3.	A használat feltételei
	Az előtétek használatát azokban a hívószám kijelzésre kötelezett hálózatokban kell lehetővé tenni, amelyekben tárcsás vagy impulzusos nyomógombos hívóműves készülékeket is használnak.
3.8.	Közcélú adománygyűjtő számok
3.8.1.	Leírás
	Rövid számok, amelyek felhívása közcélú adományok eljuttatását teszi lehetővé szükségállapot és veszélyhelyzet pl. árvíz, földrengés, egyéb katasztrófa magyarországi károsultjainak megsegítésére.
3.8.2.	A számok felépítése
					139d
		ahol		139	a közcélú adománygyűjtő szolgáltatás elérési kódja,
				d	a közcélú adományozás célját és a közcélú adománygyűjtő szervezetet azonosítja.
3.8.3.	A használat feltételei
	A közcélú adománygyűjtő számok kizárólag szükségállapotban vagy veszélyhelyzetben, a magyarországi károsultak megsegítésére, a hatóság által meghatározott időtartamig, de legfeljebb 3 hónapig használhatók.
	Az egyes számokra a kijelölhetőség kezdő időpontját, a használat időtartamát, az adományozás célját és az adománygyűjtő szervezetet a hatóság internetes honlapján közzéteszi.
	A 139d számokra az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatásra előírt, 1/A. § 4. pont és az 1. melléklet 2.10.3. pont szerinti feltételeket kell alkalmazni. Amennyiben az előfizető az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatások elérhetőségének letiltását kérte, a szolgáltatónak a letiltást díjmentesen biztosítania kell a 139d számokra is.
3.9.	Különös díjazású országos számok
3.9.1.	Leírás
	Rövid számok, amelyek díjmentes vagy kedvezményes díjazású szolgáltatások országos elérését teszik lehetővé.
3.9.2.	A számok felépítése
		Négyjegyű számok:			140d, 141d, 142d, 143d, 144d
		Ötjegyű számok:			145de, 146de, 147de, 148de, 149de
3.9.3.	A használat feltételei
	A számhasználó a szolgáltatás hívószámával együtt köteles közzétenni, hogy a szám elérése a hívó számára díjmentes vagy kedvezményes díjazású.
	A kedvezményes díjazású szolgáltatások hívásdíjára az 1. melléklet 2.5.3. pontjában leírt feltételeket kell alkalmazni.
3.10.	Közvetítő választó előtét
3.10.1.	Leírás
	Előtét, amellyel a hívó megválaszthatja az adott híváshoz a közvetítő szolgáltatót.
3.10.2.	A számok felépítése
					15cd
		ahol		15	a közvetítő választás elérési kódja,
				cd	a közvetítő szolgáltatót azonosítja.
3.10.3.	A használat feltételei
	A közvetítőválasztó előtét használatának feltételeit az elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevétele során alkalmazható közvetítőválasztásról szóló 73/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet rögzíti.
3.11.	Elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatához rendelt számok
3.11.1.	Leírás
	A szolgáltató hálózatán belül elérhető szolgáltatások hívószámai.
	A hívószámok nem harmonizáltak, az egyes szolgáltatóknál eltérő szolgáltatásokra alkalmazhatók.
3.11.2.	A számok felépítése
		Három-, négy- vagy ötjegyű számok:			17c
					17cd 17cde
3.11.3.	A használat feltételei
	A 17c(d)(e) formátumú számokon nyújtott szolgáltatások – az egyes szolgáltatók közötti egyedi megállapodások hiányában – csak a szolgáltató hálózatán belül érhetők el, más hálózatból nem hívhatók.
	A számokon az 1/A. § 3. pont szerinti emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás nem nyújtható. Kedvezményes díjazású szolgáltatás csak az 1/A. § 2. pontjában és az 1. melléklet 2.5.3. pontjában előírt, valamint emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás csak az 1/A. § 4. pontjában és az 1. melléklet 2.10.3. pontjában előírt feltételek szerint nyújtható.
	Amennyiben az előfizető az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatások elérhetőségének letiltását kérte, a szolgáltatónak a letiltást díjmentesen biztosítania kell a 17c(d)(e) számokon nyújtott emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatások számaira is.
3.12.	Közérdekű tájékoztató és támogató szolgáltatások számai
3.12.1.	Leírás
	Közérdekű szolgáltatások országos elérését lehetővé tevő rövid számok.
3.12.2.	A számok felépítése
	Az egyes szolgáltatásokat három- vagy négyjegyű számok azonosítják:
		Háromjegyű számok:			180, 185, 186, 187, 188, 189
		Négyjegyű számok:			181d, 182d, 183d, 184d
3.12.3.	A használat feltételei
	A számokon valamely nagyobb közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgáló támogató vagy tájékoztató jellegű szolgáltatások nyújthatók.
	A hatóság internetes honlapján folyamatosan közzéteszi a kijelölhető számokat és a számokon elérhető szolgáltatásokat. Az országosan harmonizált számokhoz rendelt közérdekű támogató és tájékoztató szolgáltatások bevezetése nem kötelező, de alkalmazásuk esetén a közzétett számok csak a megadott szolgáltatáshoz használhatók.
	A számokon emelt díjas, díjkorlátmentes és emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás nem nyújtható. A szolgáltató minden esetben köteles a szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendő, áfát tartalmazó díj mértékét is (hívásonkénti vagy percenkénti díj vagy az SMS díja) nyilvánosságra hozni.
3.13.	Telefonos kezelői szolgáltatások számai
3.13.1.	Leírás
	A telefonszolgáltatók és az egyetemes szolgáltatók számára jogszabályban előírt, valamint a hagyományos kezelői szolgáltatásoknak a szolgáltató hálózatából történő elérését lehetővé tevő harmonizált rövid számok.
3.13.2.	Számok
		190		nemzetközi hívásbejelentő
		191		belföldi távolsági hívásbejelentő
		192		táviratfeladás
		193		kezelői ébresztés
		194		hibabejelentő
		197		különleges tudakozó
		198		belföldi tudakozó
		199		nemzetközi tudakozó
3.13.3.	A használat feltételei
	A hívott szolgáltatás mindig annak a szolgáltatónak a szolgáltatása, amelynek a hálózatából a hívást kezdeményezik, de több szolgáltatóra kiterjedő szolgáltatás is létrehozható.
	Az országosan harmonizált számhoz rendelt szolgáltatás bevezetése nem kötelező, de alkalmazásuk esetén a fent felsorolt számok csak a megadott szolgáltatásokhoz használhatók.
	A hívó fél által fizetendő díj mértékét (áfát is tartalmazó hívásonkénti vagy percenkénti díj) a szolgáltatónak minden esetben a szolgáltatás számának közzétételével együtt nyilvánosságra kell hoznia.

4.	TÁRCSÁZÁSI ELJÁRÁSOK
	A tárcsázási eljárásokban a belföldi előtét (BE) és a nemzetközi előtét (NE) a belföldi és a nemzetközi számformátumot jelzik, a közvetítő választó előtét (KVE) az adott híváshoz tartozó közvetítő szolgáltató választását jelzi.
	A hívószám kijelzést hívásonként engedélyező előtét (KEE) és a hívószám kijelzést hívásonként letiltó előtét (KTE) használatával az adott hívásra megváltoztatható a hívószám kijelzési beállítás.
	Az előtét nem része a hívószámnak. Egy híváson belül több előtét is alkalmazható.
	Helyhez kötött telefonhálózatokban a belföldi és nemzetközi előtét után a központ második tárcsahangot adhat. A második tárcsahang 2010. december 31-ig alkalmazható.
	Mobil rádiótelefon hálózatokban a nemzetközi előtét (NE) helyett megengedett a + karakter használata is.
4.1.	Nemzetközi számok hívása
	A tárcsázási folyamat:
	(KVE) – NE – nemzetközi szám
4.2.	Belföldi számok hívása
	A tárcsázási folyamat:
	(KVE) – BE – belföldi szám
	vagy
	(KVE) – NE – 36 – belföldi szám
4.2.1.	Megengedett a földrajzi számozási területen belüli, azonos körzetszámmal rendelkező előfizetői hozzáférési pontok közötti hívás esetén az előfizetői szám formátumú tárcsázás is:
	(KVE) – ES
4.2.2.
4.3.	Rövid számok hívása
	A rövid számok (RS) általában csak közvetlen formában hívhatók, előtét (BE, NE) vagy belföldi rendeltetési szám (KS vagy SHS) után nem:
	RS
	Egyes rövid számmal jelölt szolgáltatások belföldi hívását a szolgáltatókkal egyeztetve a hatóság engedélyezheti. Ezekben az esetekben a tárcsázási folyamat:
	BE – BRS – RS
4.4.	Hívószám kijelzés előtétek
	A KEE vagy a KTE előtétet a tárcsázási folyamat elején kell tárcsázni.

2. melléklet a 164/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelethez

Nemzetközi mobil előfizető azonosítók felosztási terve

A nemzetközi mobil azonosítót az ITU E.212 Ajánlása és az ETSI TS 100 927 műszaki előírás írja le.

1. Leírás

A mobil rádiótelefon hálózat elektronikus hírközlő végberendezései és előfizetői számára biztosít egyedi azonosítót. Ez az azonosító a mobil előfizető nemzetközi azonosítója (IMSI).

Nemzetközi mobil előfizetői azonosító külön jogszabályban meghatározott feltételekkel a mobil szolgáltatást nyújtó hálózatokkal jelzéstechnikailag kompatibilis szolgáltatás nyújtása céljából kijelölhető helyhez kötött hálózatok, vagy hálózat csoportok – ezen belül azok végberendezései, illetve előfizetői – számára is.

2. Az azonosító felépítése

A mobil előfizető nemzetközi azonosítója, IMSI (International Mobile Subscriber Identifier) három részből áll:

		MCC + MNC + MSIN
ahol:	MCC	(Mobile Country Code) mobil országkód, melynek hossza 3 számjegy, és egyértelműen meghatározza a mobil előfizető hálózata szerinti országot. A mobil országkódokat az ITU jelöli ki. Magyarország mobil országkódja: 216.
	MNC	(Mobile Network Code) mobil hálózati kód, melynek hossza két számjegy. Az MNC az MCC-vel együtt egyértelműen meghatározza a mobil rádiótelefon szolgáltatást igénybevevő végberendezés vagy előfizető honos hálózatát. Az MNC az MCC-vel együtt, a mobil szolgáltatást nyújtó hálózatokkal jelzéstechnikailag kompatibilis szolgáltatás nyújtása céljából egyértelműen azonosíthat helyhez kötött telefonhálózatot vagy hálózat csoportot is. A mobil hálózati kódot a hatóság jelöli ki. A kijelölés feltételeit külön jogszabály tartalmazza.
	MSIN	(Mobile Subscriber Identification Number) mobil előfizetői azonosító szám, mely egy MCC és MNC-vel meghatározott hálózaton belül azonosít egy előfizetőt. A mobil előfizetői azonosító számot a szolgáltató jelöli ki.

Az IMSI 0–9 számjegyekből állhat, maximális hossza 15 számjegy lehet.

3. melléklet a 164/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelethez

Az adathálózatok számozási terve

Az adathálózatok számozási terve az adathálózatok elérésére alkalmazott azonosítók felépítését, terjedelmét és a kijelölhető azonosítókat határozza meg. A számozási terv nem foglalkozik a hálózatokhoz tartozó előfizetők [elektronikus hírközlő végberendezések (a továbbiakban: végberendezés): adat-, illetőleg adatáramköri végberendezések] azonosítóival, ezeket a hálózatokat üzemeltető szolgáltatók osztják ki.

A felosztási terv az ITU-T X.121 Ajánlása alapján készült. Az ITU-T E.164 alapú és X.121 alapú számozási tervek együttműködését az ITU-T E.166/X.122 Ajánlás szabályozza.

1. Adatátviteli nemzetközi szám

1.1. Leírás

Az adatátviteli nemzetközi szám egy másik országbeli előfizető (adat-végberendezés, illetőleg adatáramköri végberendezés) elérése érdekében választandó szám, amely tartalmazza az adott ország azonosítására szolgáló számot, és a hívott előfizetői/adat-végberendezés adatátviteli belföldi számát.

1.2. A számok felépítése

Az adatátviteli nemzetközi szám felépítése:

		DCC + NN
ahol:	DCC	(Data Country Code) adatátviteli országhívó szám, amelynek hossza három számjegy, egy országot határoz meg az adathálózati számozási tervben. A DCC-ben alkalmazható számjegyeket az ITU-T X.121 Ajánlás adja meg. Az adatátviteli országhívó számot az ITU jelöli ki. Magyarország adatátviteli országhívó száma: 216.
	NN	(National Number) adatátviteli belföldi szám, amely legfeljebb tizenegy számjegyből áll.

2. Adathálózati azonosító kód

2.1. Leírás

Az adathálózati azonosító kód az adott országot és ezen belül valamely adathálózatot azonosítja.

2.2. A kódok felépítése

Az adathálózati azonosító kód felépítése:

		DNIC = DCC + ND
ahol:	DNIC	(Data Network Identification Code) adathálózati azonosító kód
	ND	(Network Digit) adatátviteli hálózatkijelölő szám, amely az országon belül egy adathálózatot határoz meg, és amely egyetlen számjegyből áll.

Az adathálózati azonosító kód maximális hossza négy számjegy lehet.

3. Adatátviteli belföldi szám

3.1. Leírás

Az adatátviteli belföldi szám egy előfizetőt (adat-, illetve adatáramköri végberendezést) azonosít valamely országon belül.

3.2. A számok felépítése

Az adatátviteli belföldi szám, NN (National Number) felépítése:

		NN = ND + NTN
ahol:	NTN	(Network Terminal Number) adatátviteli előfizetői szám, amely legfeljebb tíz számjegyből áll, és az adott hálózatban lévő előfizetők (adat-végberendezések, illetőleg adatáramköri végberendezések) azonosítására szolgál.

4. melléklet a 164/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelethez¹²

Jelzéspont kódok felosztási terve

A felosztási terv az ITU-T Q.708 Ajánlása alapján készült, figyelembe véve a Q.704 és Q.705 Ajánlásokban foglaltakat is.

A jelzéshálózatok közötti kapu szerepét betöltő jelzéspontok funkcionálisan egynél több jelzéshálózathoz tartoznak egyidejűleg. A 7-es jelzésrendszer címzési szabályai szerint egy kapu jelzéspontnak annyi jelzéspont kódjának kell lennie, ahány jelzéshálózathoz tartozik.

A hazai jelzéshálózat kétszintű, a nemzeti jelzéshálózatok egy nemzeti összekötő jelzéshálózaton át csatlakoznak egymáshoz.

A jelzéspont kódok számára egy 14 bit terjedelmű mező áll rendelkezésre. Ezt a mezőt az ITU-T a nemzetközi jelzéspont kódok esetében három részre osztotta és meghatározta, hogy nemzetközi jelzéspont kódok esetében az egyes részek mit jelöljenek. A nemzeti jelzéspont kódok esetében a mező felosztására nincs ITU-T Ajánlás, a felosztás és a részek értelmezése szabadon választható. A 7-es jelzésrendszer a teljes mezőt együtt kezeli, a részekre osztás és értelmezés csak rendszerezési célokat szolgál. A részletes ismertetésben a bitmező részeit bittérkép helyett az átszámított decimális szám szemlélteti.

1.	Nemzetközi jelzéspont kód
	A nemzetközi jelzéshálózat NI (Network Indicator) bit kiosztása: 00
1.1.	Leírás
	A nemzetközi jelzéspont kód a nemzetközi jelzéshálózat jelzéspontjainak azonosítására szolgál.
1.2.	A jelzéspont kód felépítése
	A nemzetközi jelzéspont kód (ISPC, International Signalling Point Code) szerkezete:
			ISPC (14 bit) = SANC (3+8 bit) + SPI (3 bit)
	ahol:	SANC	(Signalling Area/Network Code) jelzéspont tartomány/hálózat kód, melynek első, 3 bites része földrajzi zónát, a második, 8 bites része területet/országot határoz meg. A kódot az ITU jelöli ki. A rendelet hatálybalépésének időpontjáig Magyarország részére kijelölt jelzéspont tartomány/hálózat kódok: 2+032, 2+212, 4+243 és 6+251.
		SPI	(Signalling Point Identification) jelzéspont azonosító.
2.	Nemzeti összekötő jelzéshálózati jelzéspont kód
	A nemzeti összekötő jelzéshálózat NI bit kiosztása: 11
2.1.	Leírás
	A nemzeti összekötő jelzéshálózat (NISN, National Interconnecting Signalling Network) kapcsolatot teremt az egyes szolgáltatók/hálózat üzemeltetők nemzeti jelzéshálózata között.
	Magyarországon egyetlen NISN van.
2.2.	A jelzéspont kód felépítése
	A nemzeti összekötő jelzéshálózati jelzéspont kód, a NISPC (National Interconnecting Signalling Point Code) szerkezete:
			NISPC (14 bit) = NIAA (5 bit) + NIBB (4 bit) + NICC (5 bit)
	ahol:	NIAA + NIBB NICC	a nemzeti jelzéshálózatot kijelölő kód, a kapu jelzéspont kijelölő szám egy nemzeti jelzéshálózaton belül.
3.	Nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kód
	A nemzeti jelzéshálózatok NI bit kiosztása: 10
3.1.	Leírás
	Az egyes szolgáltatók/hálózat üzemeltetők a nemzeti jelzéshálózatukon belül a jelzések irányítására nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kódokat alkalmaznak.
	Magyarországon több, egymástól független nemzeti jelzéshálózat van.
3.2.	A jelzéspont kód felépítése
	A nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kód, az NSPC (National Signalling Point Code) szerkezete:
			NSPC (14 bit) = tetszőleges

A rendeletet a 129/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. § e) pontja hatályon kívül helyezte 2012. június 27. napjával.

Az 1. § b) pontja a 170/2009. (VIII. 28.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

Az 1/A. §-t a 170/2009. (VIII. 28.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

⁴

A 2. § (4) bekezdése a 170/2009. (VIII. 28.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵

A 3. § (1) bekezdése a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 490. pontja szerint módosított szöveg.

⁶

A 3. § (2)–(3) bekezdését a 170/2009. (VIII. 28.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷

A 3. § (4)–(5) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 490. pontja szerint módosított szöveg.

⁸

A 3. § (6) bekezdését a 83/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte 2008. január 1. napjával.

⁹

A 3. § (7) bekezdésének c) pontját a 230/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁰

A 3. § (8) bekezdését a 170/2009. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

¹¹

Az 1. melléklet a 170/2009. (VIII. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított, a 4. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 4. (5) bekezdés alapján a mobil rádiótelefon-hálózatokban az előfizetői szám alakú tárcsázás megszűnéséről a szolgáltató a megszűnést megelőző harmincadik napig köteles a saját előfizetőit tájékoztatni; 4. § (6) bekezdése alapján az 1. melléklet 2.3.2. pontjában meghatározott előfizetői számtartományban a 0-val és 1-gyel kezdődő résztartományokból számmező csak 2010. január 15-ét követően jelölhető ki.

¹²

A 4. melléklet a 170/2009. (VIII. 28.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek