PÜ BH 2005/175
PÜ BH 2005/175
2005.05.01.
Ha a biztosító a teljesítési kötelezettségét megállapító jogerős ítélet alapján a károsultnak önként nem teljesít, úgy ellene a marasztalásra irányuló igény eredményesen érvényesíthető [Ptk. 559. §].
A felperes módosított keresetével 15 887,20 DM és kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni a kerületi bíróság, az alperes helytállási kötelezettséget megállapító jogerős ítélete alapján.
Előadta, hogy az alperes az ítéletben foglaltak ellenére önként nem teljesítette a felelősségbiztosítással rendelkező, időközben megszűnt vadásztársaság által okozott károk megtérítésével kapcsolatos kötelezettségét.
Az elsőfokú bíróság a keresetet a Ptk. 567. §-a és 559. §-a alapján elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a kereset szerint marasztalta az alperest.
Megállapította, hogy a bíróság jogerős ítéletével a felperesnek okozott kár megtérítésére kötelezte az időközben megszűnt vadásztársaságot. Az ugyanebben a perben az alperessel szemben hozott megállapítási ítélet alapján az alperes önként nem teljesített. Így a felperesnek megnyílt a joga a biztosítóval szemben marasztalásra irányuló kereset előterjesztésére. Ennek lehetőségét a Ptk. 559. § (2) bekezdésének rendelkezése nem zárja ki.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása érdekében. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a Ptk. 559. § (2) bekezdésének téves alkalmazásával kötelezte a vadásztársaság által okozott kár megtérítésére. Ennek a jogalapját nem teremtette meg a vele szemben hozott, megállapítást tartalmazó jogerős ítélet, mivel az előzményi perben a vadásztársasággal nem alkotott egységes pertársaságot. A vadásztársaság marasztalása tehát a biztosítóra nem terjedt ki, a Ptk. 559. §-a pedig kizárja a biztosítóval szembeni közvetlen igényérvényesítést a károsult részéről. Ilyen igényérvényesítésre a megállapítási ítélet alapján kizárólag a biztosított vadásztársaság lett volna jogosult. A felperesnek igényével közvetlenül a vadásztársaság ellen kellett volna fordulnia. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Előadta, hogy a másodfokú bíróság által adott jogszabályértelmezés megfelel a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatának.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az előzményi perben a bíróság jogerős ítéletével kötelezte a vadásztársaságot mint I. r. alperest a felperesnek okozott kár megtérítésére az I. r. alperes kötelező felelősségbiztosítása alapján. Megállapította, hogy a jelen per alperese, ott II. r. alperesi biztosító az említett kár megtérítése tekintetében a felperessel szemben helytállni tartozik.
A Ptk. 559. § (1) és (2) bekezdése alapján indított per a biztosított marasztalásával fejeződött be. Ez a marasztalás a kötelező felelősségbiztosítás alapján téríteni köteles biztosítóval szemben a Ptk. 559. § (4)bekezdése szerint hatályossá vált, mivel jogszabályi feltételei maradéktalanul teljesültek. A jogerős marasztalásnak a biztosítóval szemben hatályossá válása a biztosító szempontjából azt jelenti, hogy a biztosítási szerződés feltételeivel a jogerős marasztalásnak megfelelő kártérítést, illetve annak a szerződésben meghatározott részét köteles a károsultnak önként megfizetni. Az előzményi per sajátos konstrukciójában a biztosított és a biztosító valóban nem képezett a Pp. 51. § a) pontjában meghatározott egységes pertársaságot. A Ptk. hivatkozott 559. § (4) bekezdésében foglalt feltételek megvalósulásával azonban a jogerős ítélet hatálya a biztosítóra ennek ellenére kiterjedt, a biztosítási jogviszonynak megfelelő teljesítési kötelezettsége bekövetkezett. Ugyanakkor a vele szemben hozott megállapítási ítélet által keletkező teljesítési kötelezettsége bírósági végrehajtás útján nem volt végrehajtható. Ezért a felperes követelése behajtása érdekében jogszerűen indított pert a nem teljesítő alperessel szemben. Ez a kereset konstrukciójában különbözik a Ptk. 559. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, alapvetően a károsult és a biztosított közötti kárfelelősség jogalapját és összegszerűségét tisztázó per szerkezetétől.
A másodfokú bíróság jogértelmezése megfelel annak az értelmezési követelménynek, hogy a Ptk. 559. § (1), (2), és (4) bekezdése rendelkezéseit egymással összefüggésben kell értelmezni. Összhangban áll a jogintézmény rendeltetésével, amelynek megfelelően a kötelező felelősségbiztosítás kedvezményezettjének, adott esetben a károsultnak a biztosítási szerződés alapján őt jogszerűen megillető teljesítéshez mindenképpen hozzá kell jutnia. A jogerős ítélet megfelel a Legfelsőbb Bíróság által kialakított ítélkezési gyakorlatnak is.
Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogszabálysértést nem tartalmazó jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. VIII. 20.396/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás