• Tartalom

179/B/2005. AB határozat

179/B/2005. AB határozat*

2005.09.19.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 96. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában az indítványozó a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 96. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a R. ezen rendelkezése ellentétes a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 5. § (1) bekezdésében foglaltakkal, s ezáltal sérti az Alkotmány 37. § (3) bekezdésében foglalt követelményt, amely szerint a Kormány tagjai által, egyes feladatuk ellátása körében kiadott rendeletek nem lehetnek ellentétesek törvénnyel, vagy a Kormány rendeletével és határozatával.
A Kr. 5. § (1) bekezdése szerint a forgalmi engedélyköteles gépjármű üzemben tartója és vezetője a biztosítási szerződés fennállását és díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását tanúsító bizonylatot köteles a jogszabályok által meghatározott esetekben felmutatni. Az R. 96. § (1) bekezdése szerint a járművezető köteles a közúti ellenőrzés során a személyazonosságát igazoló és a vezetésre jogosító okmányt és annak mellékletét, továbbá a forgalmi engedélyt, a környezetvédelmi igazolólapot és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló kötvénykivonatot, a befizetést igazoló bizonylatot vagy igazolást az ellenőrzésre jogosult hatóságnak átadni. Indítványozó álláspontja szerint a R. ezen szabálya ellentétes a Kr. 5. § (1) bekezdésével, mert alacsonyabb szintű miniszteri rendeletként többletkövetelményt támaszt a magasabb szintű kormányrendelet rendelkezéseihez képest, s ezzel alkotmányellenességet idéz elő.
II.
1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése a következő:
37. § (3) A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”
2. A Kr. érintett rendelkezései:
4. § (1) A biztosítási szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított (a 2. számú függelék szerint) igazolólap tanúsítja. A biztosítási szerződés díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását az adott díjfizetési időszakra vonatkozó, a befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) vagy a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja. A biztosítási fedezetet igazoló magyar nyelvű okiraton (biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított a 2. számú függelék szerinti igazolólap) fel kell tüntetni, hogy a biztosítási szerződésre magyar jogot kell alkalmazni. Ha a biztosítást belföldi székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező biztosítóval határon átnyúló szolgáltatás keretében kötötték, a biztosítási fedezetet igazoló okiratnak a kárképviselő nevére és címére vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell.”
5. § (1) A forgalmi engedélyköteles gépjármű üzemben tartója és vezetője a biztosítási szerződés fennállását és díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását tanúsító bizonylatot köteles a jogszabályok által meghatározott esetekben felmutatni.
(2) A Hivatal negyedévenként köteles a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrizni a felelősségbiztosítási szerződések érvényességét és összeállítani az érvényes szerződéssel nem rendelkező üzemben tartók adatait tartalmazó listát.
(3) Ha megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási szerződés vagy előzetes fedezetigazolás, a Hivatal értesítése alapján az üzemben tartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes – külön jogszabályban meghatározott, körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat – jegyzője (a továbbiakban: jegyző) haladéktalanul felhívja az üzemben tartót a biztosítási fedezet fennállásának igazolására. Ha az üzemben tartó a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül a 2. számú függelék szerinti igazolólap, vagy a biztosítási kötvény és az adott biztosítási időszakra vonatkozó valamennyi készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) bemutatásával nem igazolja a biztosítási szerződés fennállását, a jegyző külön jogszabályban meghatározott módon a járművet kivonja a forgalomból. A gépjármű forgalomból való kivonását elrendelő határozattal szembeni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.”
3. Az R.-nek az Alkotmánybíróság által vizsgált rendelkezése:
96. § (1) A járművezető köteles a külön jogszabályban meghatározottakon túl (...)
b) közúti ellenőrzés során
– a személyazonosságát igazoló és a vezetésre jogosító okmányt és annak mellékletét,
– a forgalmi engedélyt, a környezetvédelmi igazolólapot és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló kötvénykivonatot, a befizetést igazoló bizonylatot vagy igazolást
az ellenőrzésre jogosult hatóságnak átadni.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Indítványozó az R. 96. § (1) bekezdés b) pontját azért kifogásolta, mert az – álláspontja szerint – ellentétes a Kr. 5. § (1) bekezdésében foglalt szabályokkal, s ezáltal sérti az Alkotmány 37. § (3) bekezdésében foglalt, a Kormány tagjai által hozott rendeletekre vonatkozó szabályokat. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványozó által alkotmányellenesnek ítélt R. 96. § (1) bekezdése és a Kr. említett rendelkezései között ellentét nem áll fenn.
Az R. 96. § (1) bekezdés b) pontja a járművezető által a közúti ellenőrzés során az ellenőrzésre jogosult hatóságnak átadandó iratok körét határozza meg. Ezen számos irat közül az indítványozó által alkotmányellenesnek ítélt, a Kr. 5. § (1) bekezdésével fennálló ellentét azonban a személyazonosságot igazoló és a vezetésre jogosító okmányra, annak mellékletére, valamint a forgalmi engedélyre és a környezetvédelmi igazolólapra nem terjed ki, ezen iratok a gépjármű felelősség-biztosításával kapcsolatos jogviszonnyal összefüggésben nem állnak. Ezen túlmenően a biztosítási díj befizetését igazoló bizonylat vagy igazolás bemutatásának a kötelezettségét mindkét jogszabály előírja. Ezért az Alkotmánybíróság – az indítványnak megfelelően – jelen eljárásban azt vizsgálta, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló kötvénykivonat bemutatását előíró jogszabályi rendelkezés sérti-e a Kr. 5. § (1) bekezdésében foglaltakat.
2. A Kr. rendelkezései a kötelező felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó szabályokat tartalmazzák, s ezen jogszabály 5. § (1) bekezdése szerint a gépjármű vezetője és üzembentartója a biztosítási szerződés fennállását és folyamatos hatályban tartását tanúsító bizonylatot köteles a jogszabályokban meghatározott esetekben felmutatni. A Kr. 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a kötelező felelősség-biztosítás megkötését a biztosítási kötvény, vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja. A jogszabály szerint a biztosítási szerződés folyamatos hatályban tartását az adott díjfizetésre vonatkozó, a befizetés igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevényével vagy a biztosító által kiállított bizonylattal lehet igazolni.
A Kr. 5. § (1) bekezdésének nyelvtani értelmezése alapján ezt a kötelezettségét a járművezető egy irat felmutatásával tudja teljesíteni, a jogszabály e rendelkezése ugyanakkor nem határozza meg, hogy mely irat alkalmas a jogszabályban meghatározott esetekben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fennállásának és folyamatos hatályban tartásának együttes igazolására.
A Kr. a kötelező felelősségbiztosítás fennállásának és folyamatos hatályban tartásának igazolására csupán egy esetet határoz meg, amikor a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala (a továbbiakban: Hivatal), ezen kötelezettséggel kapcsolatos ellenőrzési jogkörét szabályozza. A Kr. 5. § (2) bekezdése alapján a Hivatal negyedévenként köteles a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrizni a felelősségbiztosítási szerződések érvényességét és összeállítani az érvényes szerződéssel nem rendelkező üzemben tartók adatait tartalmazó listát. A Kr. 5. § (3) bekezdésének megfelelően az érvényes biztosítási szerződés vagy előzetes fedezetigazolással nem rendelkező gépjármű esetén a Hivatal értesítése alapján az üzemben tartó lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője felhívja az üzemben tartót, aki a biztosítási szerződés fennállását a biztosító által kiállított igazolólap, vagy a biztosítási kötvény és az adott biztosítási időszakra vonatkozó valamennyi készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) bemutatásával tudja igazolni.
Az Alkotmánybíróság a Kr. 5. § (1) – (3) bekezdései alapján megállapította, hogy a kötelező felelősségbiztosítás fennállásának megállapításához a biztosítási kötvény, vagy a biztosító ezt helyettesítő igazolása és a biztosítási díj befizetését igazoló iratok együttes bemutatása szükséges, ez utóbbiak egyben a biztosítás folyamatos hatályban tartását is igazolják. A Kr. 5. § (1) bekezdésében foglalt, más jogszabály által meghatározott iratbemutatási, igazolási kötelezettség egyik esete tehát a R. 96. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt szabály. Ennek megfelelően a támadott jogszabályban meghatározott, a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló kötvénykivonat bemutatását előíró rendelkezés nem ellentétes a Kr. 5. § (1) bekezdésével, s az Alkotmány 37. § (3) bekezdését nem sérti.
Az Alkotmánybíróság mindezek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Budapest, 2005. július 4.
    Dr. Bagi István s. k.,    Dr. Harmathy Attila s. k.,
    előadó alkotmánybíró    alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
*

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére