2005. évi XVIII. törvény

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed mindazon jogviszonyra, amely a távhő termelését, szolgáltatását és felhasználását érinti.

(2)² E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a távhő-szolgáltatási célra hőt termelő létesítményre, valamint a távhő továbbítására, elosztására szolgáló távhővezetékekre, a távhőt továbbító hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, illetve átalakítására szolgáló hőközpontokra, és e létesítmények létesítésére, átalakítására, üzemeltetésére, megszüntetésére, valamint a távhő termelésére és szolgáltatására. E törvény 4. § (2)–(3) bekezdését, 57. § (2) bekezdését, 57/D. §-át és 59/A. §-át a távhő értékesítésére is alkalmazni kell.

(3) E törvény rendelkezéseit

(4)⁵ Nem tartozik – a 4. § (2)–(3) bekezdésében és az 57/F. §-ban foglaltak kivételével – e törvény hatálya alá az a termelő, amely a távhőt távhőszolgáltató közbeiktatása nélkül, egyedi szerződés alapján, közvetlenül nem lakossági felhasználónak termeli (a továbbiakban: egyedi szerződés alapján termelő).

(5)⁶ E törvény rendelkezései – a 4. § (2)–(3) bekezdésében és az 57/F. §-ban foglaltak kivételével – nem alkalmazhatók

2. § A távhőszolgáltatást az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és a természet védelmének érvényesülésével gazdaságosan, a nemzetgazdasági, a felhasználói, továbbá az energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.

3. § E törvény alkalmazásában

4. § (1)²³ A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az e törvény hatálya alá tartozó és hatáskörébe utalt létesítmények és engedélyesek tekintetében

(2)³¹ A Hivatal ellenőrzi és felügyeli az engedélyesnél, a távhőszolgáltatónak távhőt értékesítőnél (a továbbiakban: értékesítő), a külön kezelt intézménynél, a befolyásszerzőnél és az egyedi szerződés alapján termelőnél a jogszabályban, engedélyes esetén az engedélyben, valamint a Hivatal egyéb határozatában foglalt előírások és követelmények megtartását, azok megszegése esetén, valamint engedélyköteles tevékenység engedély nélkül történő végzése esetében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott összegű bírság alkalmazását rendelheti el.

(2a)³² Bírság kiszabása esetén a Hatóság – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túl – mérlegeli a jogsértő állapot megszüntetése érdekében tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól független tevékenységet.

(3)³³ A Hivatal ellenőrzési feladatainak teljesítése érdekében, annak mértékéig jogosult a (2) bekezdésben meghatározottaktól eseti és rendszeres információt kérni, jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségével, engedélyhez kötött tevékenységével vagy a távhőszolgáltatási támogatással kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is. A Hivatal továbbá ellenőrzési feladatainak teljesítéséhez szükséges mértékben jogosult a (2) bekezdésben meghatározottak tényleges tulajdonosi hátterét megismerni, és ennek érdekében eseti és rendszeres adatszolgáltatást előírni.

(4)³⁴ Közigazgatási perben nincs helye a keresetlevél halasztó hatálya elrendelésének, ha a Hivatal határozatában a távhőszolgáltatási támogatás igénybevételének jogszerűsége, engedélyes kijelölése vagy engedélyének visszavonása tárgyában döntött.

(4a)³⁵ A Hivatal e törvény szerinti hatáskörében hozott határozataival szembeni közigazgatási perben hozott elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye.

(5)³⁶ A Hivatal véglegessé vált határozatait – a személyes és védett adatok kivételével – a honlapján közzéteszi.

5. §³⁷ (1)³⁸ A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért a hatáskörébe tartozó engedélyes felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek éves mértéke az engedélyes tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételének 0,085%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget fizet, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,085%-a. Ha a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,085%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.

(2) Az az engedélyes, amely az éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számvitelről szóló törvény) 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti el, a felügyeleti díj meghatározása során az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 40/B. § és 40/C. §-a alapján állapítja meg azzal, hogy:

(3) Az engedélyes az első olyan évet követő év felügyeleti díjalapját, amelyről éves beszámolóját a számvitelről szóló törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az évet megelőzően folytatott ügyletekből fakadó tranzakciókhoz kapcsolódóan növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik ahhoz képest, mintha az engedélyes az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére nem tért volna át.

5/A. §³⁹ Az e törvényben meghatározott eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az e törvényben, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

6. § (1) A területileg illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat) az engedélyes vagy engedélyesek útján köteles biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását.

(2)⁴⁰ az önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosban a fővárosi közgyűlés:

(3)⁴⁵ A (2) bekezdés h) pontja szerinti díj alapja a helyi önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint számított és hiteles adatokkal alátámasztott naptári éves széndioxid-kibocsátási különbözet természetes mértékegységben (kilogrammban) kifejezett tömege. A díj mértékét az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben állapítja meg, amely azonban nem lehet magasabb kilogrammonként 15 forintnál.

(4)⁴⁶ A díjat az önkormányzati adóhatóság veti ki, az a helyi önkormányzat bevételét képezi. A díjfizetési kötelezettségre egyebekben az adózás rendjéről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

7. § (1)⁴⁷ A területileg illetékes települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban: önkormányzat jegyzője):

(2)⁴⁹ Az önkormányzat jegyzőjének eljárása során az ügyintézési határidő két hónap. Az önkormányzat jegyzőjének döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.

8. §⁵⁰ (1) A fogyasztóvédelmi hatóság:

(2) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt (a továbbiakban: Fgytv.) kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(4)⁵² A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során az Fgytv.-ben foglalt jogkövetkezményeken kívül – jogsértés megállapítása esetén – az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:

9. § A Hivatal hatósági fogyasztóvédelmi feladatai ellátása során

10. §⁵⁵ Az önkormányzat jegyzője, a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban: önkormányzat jegyzője)

11. §⁵⁷ (1)⁵⁸ A távhőszolgáltató a szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásával köteles együttműködni a Hivatallal, az önkormányzat jegyzőjével és a bírósággal, valamint a lakossági felhasználókat, illetve a természetes személy díjfizetőket érintő kérdésekben a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználói érdek-képviseletekkel.

(2) A távhőszolgáltató köteles az általános szerződési feltételeit – kiemelve a távhőszolgáltatás igénybevételének feltételeit, azok változását, a számlázás rendjét és a szolgáltatás minőségi követelményeit – az ügyfélszolgálatán könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint a felhasználó és a díjfizető kívánságára azt ingyenesen rendelkezésre bocsátani.

(3)⁵⁹ A fogyasztóvédelmi hatósági eljárásban a fogyasztónak igazolnia kell, hogy a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos és az eljárás alapjául szolgáló panaszt az érintett távhőszolgáltató felé megtette.

12. § (1) A távhő termelése és szolgáltatása – teljesítményhatár nélkül – engedélyköteles tevékenység.

(2)⁶⁰ Az 5 MW vagy annál nagyobb névleges hőteljesítményű távhőtermelő létesítmény létesítése, bővítése, átalakítása, teljesítményének növelése vagy csökkentése, tüzelőanyagának megváltoztatása (a továbbiakban együtt: létesítés) engedélyköteles tevékenység, amelyre a Hivatal távhőtermelői létesítési engedélyt ad ki. A létesítési engedélyben foglalt tevékenység az engedély birtokában kezdhető meg. A létesítési engedély az abban meghatározott időpontig, vagy az abban meghatározott üzembehelyezési eljárás eredményes lezárásáig hatályos.

(3)⁶¹ A távhőtermelő létesítmény, a távhőtermelői tevékenység vagy a távhőszolgáltatói tevékenység tervezett megszüntetése előtt legalább egy évvel az engedélyes engedélyt kér a megszüntetésre a Hivataltól az érintett önkormányzat egyidejű értesítésével. A megszüntetésre kiadott engedély az abban meghatározott időpontig, de legfeljebb 3 évig hatályos, amely nem hosszabbítható meg.

(4)⁶² A távhőtermelő létesítmény, a távhőtermelői tevékenység vagy a távhőszolgáltatói tevékenység megszüntetése megtagadható vagy feltételhez köthető, ha az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítését veszélyezteti.

(5) Az (1) bekezdésben említett távhőtermelői tevékenység és a (2) bekezdésben említett létesítés esetében, ha a telephelyen a távhőtermelő berendezések névleges összes hőteljesítménye az 50 MW-ot nem éri el, egyszerűsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(6)⁶³ Amennyiben az ügyfél a Vet. szerinti engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységekre vonatkozó, e törvény alapján a Hivatal hatáskörébe tartozó engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Vet. szerinti engedélyt is.

(7)⁶⁴ A (6) bekezdés szerinti esetben a Hivatal az e törvény és a Vet. szerinti engedélyt egy engedélyben adja ki.

13. § (1)⁶⁵ Az engedély tartalmi követelményeit, az engedélyezési eljárás szabályait és az engedély kiadásának rendjét a kormány e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben határozza meg.

(2)⁶⁶ A Hivatal az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha:

(3)–(4)⁶⁷

14. § (1) A távhőtermelői létesítési engedély és a távhőtermelői működési engedély iránti kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani. Ha az engedélyeztetni kívánt tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély szükséges, az engedélyt a kérelemhez mellékelni kell.

(2) A távhőtermelői létesítési engedély az engedélyben meghatározott ideig hatályos. Az engedély – kérelemre – egyszer, az engedélyben foglalt időtartammal azonos időtartamra, de legfeljebb további két évre meghosszabbítható. Ha az engedélyes a létesítés megkezdésével vagy folytatásával neki felróható okból késlekedik, és emiatt az eredeti vagy a meghosszabbított határidő nem tartható, az engedély visszavonható.

(3) A távhőtermelő létesítmény használatbavétele előtt üzembe helyezési eljárást kell lefolytatni.

15. § (1)⁶⁹ Az eredményes üzembe helyezési eljárást követően – kérelemre – távhőtermelői működési engedélyt kell kiadni. A távhőtermelés az eredményes üzembe helyezési eljárást követően, a működési engedély birtokában végezhető.

(2) A távhőtermelői működési engedély határozatlan időre szól.

16. § (1) A távhőszolgáltatói működési engedélyt a Hivatalnál kell kérelmezni.

(2) Az engedélyes az üzemeltetésébe adott létesítménnyel a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően jogosult az engedélyezett településen vagy településrészen távhőt szolgáltatni.

(3) A távhőszolgáltatói működési engedély határozatlan időre szól.

17. § Ha a távhő termelésére engedélyt kérő egyúttal távhőszolgáltatásra is működési engedélyt kér, azt a 16. § előírásainak figyelembevételével, önálló távhőszolgáltatói működési engedélyként kell kérni és kiadni.

18. § Az engedélyes köteles:

18/A. §⁷⁵ (1) Az engedélyes beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre a számvitelről szóló törvény rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)⁷⁶ Az engedélyes – a számviteli politika részeként – olyan számviteli szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült számviteli nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkriminációmentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.

(3)⁷⁷ Az engedélyes

(4)⁷⁸ A több tevékenységre engedéllyel rendelkező engedélyes beszámolója kiegészítő mellékletében köteles a (3) bekezdés szerint a különböző engedélyes tevékenységeit oly módon bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredmény-kimutatást jelent.

(5)⁷⁹

(6) A Hivatal jogosult az engedélyes pénzügyi-számviteli kimutatásaiba, és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokba és iratokba betekinteni.

18/B. §⁸⁰ (1) Az engedélyes könyvvizsgálója a beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében nyilatkozik az engedélyes által kidolgozott számviteli szétválasztási szabályzat e törvény előírásainak való megfelelőségéről.

(2) Az engedélyes könyvvizsgálója a beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében külön véleményt fogalmaz meg arról, hogy a beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott, tevékenységenként szétválasztott mérleg és eredménykimutatás a számvitelről szóló törvény előírásaival, valamint az engedélyes számviteli szétválasztási szabályzatában foglaltakkal összhangban áll.

18/C. §⁸¹ (1)⁸² Az értékesítő, valamint a távhőszolgáltató tárgyévi auditált beszámolójában szereplő, az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységéből származó adózás előtti eredménye nem haladhatja meg az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott mértéket (a továbbiakban: nyereségkorlát).

(2) Ha a Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy az értékesítő, valamint a távhőszolgáltató (1) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye meghaladja a nyereségkorlátot, dönt a nyereségkorláton felüli összeg megosztásáról az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint.

19. § (1) Az engedélyesnek a Ptk. rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához, jogutód nélküli megszűnéséhez, valamint jegyzett tőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges.

(2)⁸⁴ A cégjogi eseménnyel összefüggésben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésére irányuló kérelmet a Hivatal hozzájáruló határozatával együtt kell benyújtani a cégbírósághoz. A cégbejegyzési kérelem benyújtási határideje a Hivatal hozzájáruló határozatának közlését követő napon kezdődik.

(3) A Hivatal nem tagadhatja meg a jegyzett tőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára jogszabály kötelezővé teszi.

(4)⁸⁵ Az engedélyes vállalkozásban a szavazatok öt, húsz, huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt vagy kilencven százalékát elérő vagy meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlenül vagy közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvény, üzletrész vagy közvetlen szavazati jog szerzéséhez (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés) és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a befolyásszerzőnek a Hivatal előzetes hozzájárulását kell kérnie.

(5) Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (4) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyásszerző el nem éri a Hivatal előzetes hozzájárulásához kötött (4) bekezdés szerinti következő mértéket.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a Hivatal az (1) és (4) bekezdésben meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulását megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a távhőellátás biztonságát, az e törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítését, a felhasználók érdekeit sérti, vagy a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.

(7)⁸⁶ A (4) bekezdésben meghatározott előzetes hozzájáruló határozat hiányában a befolyásszerző a részesedései tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat, továbbá a részvénykönyvbe nem jegyezhető be vagy a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal hozzájáruló határozatával együtt kell benyújtani. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe történő bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájáruló döntésének közlését követő napon kezdődik.

(8)⁸⁷ Cégjogi esemény esetén az érintett engedélyes, továbbá befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a cégjogi eseményt, valamint a befolyásszerzést bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől, vagy – ha a cégjogi esemény később hatályosul – a hatályosulástól számított 8 napon belül kezdeményezi a Hivatalnál az előzetes hozzájáruló határozatban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését.

(9) Cégjogi esemény esetén a (8) bekezdés szerinti megfelelés ellenőrzés kezdeményezésével egyidejűleg, továbbá befolyásszerzés esetén – ha a befolyásszerzés az engedélyes működési engedélyét érinti – az érintett engedélyes kezdeményezi a Hivatalnál az engedély módosítását vagy új engedély kiadását. Az engedély módosításáig vagy az új engedély kiadásáig az engedély vonatkozásában a jogutódlás szabályai alkalmazandóak. A Hivatal az engedély módosításáról vagy új engedély kiadásáról külön eljárás keretében dönt.

(10) Az e §-ban meghatározottak megszegése vagy az előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a Hivatal bírságot szabhat ki az engedélyessel és a befolyásszerzővel szemben.

20. § (1) A Hivatal a működési engedélyt visszavonja, ha az engedélyes

(2) A Hivatal az engedélyes (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt felhívását mellőzheti, ha azt a beavatkozás sürgőssége, az ellátásbiztonság veszélyeztetettségének foka vagy a jogsértés súlyossága indokolja, vagy az engedélyes felhívása ellehetetlenítené az engedélyes feletti hatékony felügyelet gyakorlását vagy a felhasználói érdekek érvényesülését.

(3) A távhőtermelő földgázellátása megszűnésének esetében – tekintettel a 18. §-ban foglalt kötelezettségeire – nem vehet részt a Get. szerinti végső menedékes szolgáltatásban, de földgázkereskedője földgázellátása megszűnésének napjától kezdődően 7 napig jogosult földgázt vételezni a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fbkt.) 4/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (a továbbiakban: MSZKSZ) által kezelt készletből, a földgáz biztonsági készlet mértékéről szóló miniszteri rendelet szerinti mobil földgázkészletből legfeljebb 1 272 000 MWh mennyiségig, a vételezéskor alkalmazandó hatósági földgázáron. Ha a távhőtermelő az így rendelkezésére álló 7 napon belül nem biztosítja a távhőtermeléshez szükséges földgáz tüzelőanyag önálló vagy földgázkereskedőn keresztüli beszerzését, a Hivatal a távhőtermelői működési engedélyét visszavonja. Ha a földgázellátását biztosítani nem tudó távhőtermelő egyben az adott település távhőszolgáltatói működési engedélyese is, akkor a Hivatal mind a távhőtermelői, mind a távhőszolgáltatói működési engedélyét visszavonja.

(4) Ha a Hivatal a (3) bekezdés alapján vonja vissza a távhőtermelői működési engedélyt, a kijelölt engedélyes jogosult földgázt vételezni az Fbkt. 4/A. § (1) bekezdése szerint a Hivatal kijelölésre vonatkozó döntése közlésének napjától kezdődő 7 napon keresztül, a vételezéskor alkalmazandó (9) bekezdés szerinti hatósági földgázáron.

(5) Ha a Hivatal a (3) bekezdés alapján vonja vissza a távhőtermelői működési engedélyt, a kijelölt engedélyes a Hivatal döntésekor hatályos, az engedély-visszavonással érintett távhőtermelőre nézve megállapított hatósági távhőtermelői árat alkalmazza, amíg a miniszter – figyelemmel az 57/D. § (3) bekezdésében foglaltakra – más árat nem állapít meg. Ha a (3) bekezdés alkalmazása folytán a Hivatal a távhőszolgáltatói működési engedélyt is visszavonja, a kijelölt engedélyes a Hivatal döntésekor hatályos, az engedély-visszavonással érintett távhőszolgáltatóra nézve meghirdetett távhőszolgáltatási támogatásra jogosult, amíg a miniszter – figyelemmel az 57/D. § (3) bekezdésében foglaltakra – más támogatást nem állapít meg.

(6) Az átvétellel érintett felhasználó és az átvevő engedélyes között létrejött közszolgáltatási szerződésből eredő fizetési kötelezettség körében a felhasználó vagy a díjfizető (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: fizető fél) által az átadó engedélyes mint kedvezményezett javára csoportos beszedési megbízás teljesítésére adott felhatalmazást az átvétel napjától számított 46. napon az átvevő engedélyes mint kedvezményezett javára megadott felhatalmazásnak kell tekinteni. Az átvevő engedélyes a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltatója részére az átvétel napját követő 15 napon belül megküldi az átvétel napjának igazolásául a távhőszolgáltatási tevékenység végzésére feljogosító kijelölő vagy az új távhőszolgáltatói működési engedélyt kiadó határozatot, amelyről a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltató 5 napon belül tájékoztatja a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az átvevő engedélyes által indított csoportos beszedési megbízást az átvétel napját követő 46. naptól az átvevő engedélyes javára teljesíti, ha az átvevő engedélyes pénzforgalmi szolgáltatójától legalább 15 nappal korábban megkapta a kedvezményezett és a fizető fél megváltozott azonosítóját.

(7) A Hivatal az 57/D. § szerinti javaslatának elkészítése során a (3) és (4) bekezdésben foglalt esetekben az MSZKSZ által az Fbkt. rendelkezései alapján biztosított földgáz hatósági áron számított ellenértékét indokolt költségként ismeri el. Ha az engedély visszavonásával érintett távhőtermelő az Fbkt. rendelkezései alapján igénybe vett földgáz ellenértékét nem fizeti meg, ezt a költséget a Hivatal a kijelölt engedélyesnél veszi figyelembe, amely ezzel elszámol az MSZKSZ-nél.

(8) Az MSZKSZ a földgázforrás igénybevételét követő első betárolási időszak végéig a (3) és (4) bekezdés szerint felhasznált földgázforrást visszapótolja.

(9) Az e § alapján alkalmazandó hatósági földgázár a földgáz végső menedékes szolgáltatásról és a földgázkereskedő működésének lehetetlenülése esetén a felhasználók földgázellátását veszélyeztető helyzet fennállása következtében alkalmazandó eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott, az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók ellátása esetére vonatkozó ár.

20/A. § (1) Az engedély visszavonásával egyidejűleg új engedélyt kell kiadni – ha arra kérelem érkezett be –, vagy új engedélyest kell kijelölni, ha az a távhőellátás biztonságát garantáló kapacitás érdekében szükséges.

(2) Az új engedélyes kijelölésének időbeli hatálya addig tart, ameddig a kijelölt engedélyes tevékenysége a folyamatos és biztonságos távhőellátáshoz szükséges, vagy a kijelölt engedélyes által végzett tevékenység végzésére – kérelemre – új engedély kerül kiadásra.

(3) A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében a működési engedélyben foglalt tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani, a távhőtermelő létesítmény, vagy az engedélyköteles tevékenység megszüntetésével kapcsolatos eljárás, a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig.

(4) A Hivatal felszámolás vagy végelszámolás esetén, vagy ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem az engedélyben meghatározott módon folytatják és az a távhőellátás jelentős zavarát idézheti elő, a folyamatos ellátásra más engedélyest is kijelölhet azzal, hogy a Hivatal a korábbi engedélyes engedélyét visszavonja.

(5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti esetben a korábbi engedélyes vagy az eszközök birtokosa a Hivatal által meghatározott, a folyamatos és biztonságos távhőtermeléshez és szolgáltatáshoz szükséges eszközeit az új vagy kijelölt engedélyesnek ellenszolgáltatás ellenében üzemeltetésre átadja, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat rendelkezésre bocsátja.

(6) Az engedélyes az (1) bekezdés szerinti új engedélyes vagy az (1) és a (4) bekezdés szerint kijelölt engedélyes részére az érintett felhasználók átvétele, a folyamatos és biztonságos távhőellátásuk biztosításához szükséges felkészülési teendők ellátása céljából továbbítja az érintett felhasználó, valamint díjfizető azonosításához és távhőellátása biztosításához szükséges személyes adatokat. A felhasználó azonosításához szükséges adat természetes személy esetén a felhasználó neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének ideje. A kijelölt engedélyes az átvett adatokat az átadás-átvételi eljárás lezárultáig kezeli.

21. § (1) Távhőtermelő létesítmény, távhővezeték-hálózat, illetve annak részét képező berendezés, vezeték, valamint hőközpont elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez szükséges idegen ingatlan használatára az engedélyes

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során az engedélyes

(3)⁹²

(4) Az (1) bekezdés szerinti használati jogok gyakorlásának megszűnése esetén az engedélyes köteles az ingatlan eredeti állapotát helyreállítani, vagy ha ez nem lehetséges, újrahasznosításra alkalmassá tenni.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során az ingatlan értékcsökkenése, az abban keletkező kár vagy a kisajátított ingatlanért fizetendő kártalanítás összegében az engedélyes és az ingatlantulajdonos állapodik meg, ide nem értve a 28. § (3) bekezdésében foglalt eseteket.

21/A. §⁹³ A műszaki biztonsági szerv által lefolytatott hatósági eljárásokban a hatóság az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak (ideértve az igazgatási szolgáltatási díj és illeték, valamint a kérelemhez jogszabály alapján csatolandó mellékletek tekintetében történő felhívást is) határidőben nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte.

23. § (1) Távhővezeték-hálózat vagy annak részét képező vezeték közterületnek, közútnak és vasúti pályának (a továbbiakban együtt: közterület) nem minősülő idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemeltetésére kártalanítás ellenében, hatósági határozattal vezetékjog létesíthető a távhőszolgáltató javára, ha az az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza. Nem kell vezetékjogot megállapítani a közterületen létesített távhővezeték-hálózatra vagy annak részét képező vezetékre és annak idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére. Ebben az övezetben építmény létesítése esetén, ha az építmény használati jellege indokolja, az illetékes vezetékjogot engedélyező hatóság kötelezheti az engedélyest a biztonsági övezet csökkentésére.

(2)⁹⁵ A vezetékjogot a műszaki biztonsági szerv engedélyezi. A vezetékjog iránti kérelemhez csatolandó műszaki leírásokat, helyszínrajzokat, ütemtervet a kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott tartalommal, méretben és példányszámban az engedélyesnek kell elkészítenie.

(3) Az engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon

24. § Távhővezeték-hálózat részét képező vezeték az ingatlantulajdonossal, az ingatlan kezelőjével, illetőleg a közterület tulajdonosával kötött szerződés alapján is létesíthető és üzemeltethető.

25. §⁹⁸ A vezetékjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes kérelmezi az ingatlantulajdonossal, az ingatlan kezelőjével, illetőleg a közterület tulajdonosával kötött szerződés vagy véglegessé vált hatósági határozat alapján. A vezetékjog a távhőszolgáltatás engedélyesét illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A vezetékjog az azt megállapító hatósági határozat véglegessé válását követően, illetve az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján gyakorolható.

26. § Az ingatlan tulajdonosa kérheti az engedélyestől a távhővezeték és a tartószerkezet eltávolítását, átalakítását vagy áthelyezését, ha annak műszaki feltételei adottak, az üzemeltetésben jelentős hátrányt nem jelentenek és vállalja az azokkal kapcsolatos költségek viselését.

27. § (1) A vezetékjog megszűnik, ha annak jogosultja, a mindenkori engedélyes a távhővezeték-hálózatot és a 23. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott létesítményeket az engedélyezéstől számított öt éven belül nem építi meg, vagy ha annak üzemben tartását véglegesen megszünteti.

(2) A vezetékjog megszűnése esetén az engedélyes – a vezetékjog megszűnésével egyidejűleg – köteles kérni az ingatlan-nyilvántartásból való törlést. Ennek elmulasztása esetén – az engedélyes költségére – az ingatlan tulajdonosa is jogosult kérni a vezetékjog törlését. Az ingatlantulajdonos kérelmének teljesítéséhez szükséges nyilatkozatot a vezetékjog jogosultja köteles kiadni. A vezetékjog jogosultja köteles az ingatlantulajdonosnak a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból való törlésével kapcsolatban felmerült kiadásait megtéríteni.

28. § (1) A szolgáltatói hőközpontot idegen ingatlanon, illetve a távhővel ellátott épületek vagy építmények egyikében az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján lehet elhelyezni, üzemeltetni és karbantartani.

(2)⁹⁹ Az engedélyes megállapodás hiányában az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását kérheti a bíróságtól.

(3)¹⁰⁰ A használati jog alapítását és a fizetendő kártalanítás mértékét a bíróság állapítja meg a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott módon.

29. § (1)¹⁰¹ A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes kérelmezi az ingatlantulajdonossal kötött szerződés vagy véglegessé vált hatósági határozat alapján. A használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A használati jog az azt megállapító hatósági határozat véglegessé válását követően, illetve az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján gyakorolható.

(2) Megszűnik a használati jog, ha az engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon a szolgáltatói hőközpontot a használati jog keletkezésétől számított öt éven belül nem építi meg vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is.

(3) A használati jog megszűnése esetén az engedélyes a használati jog megszűnésével egyidejűleg köteles kérni az ingatlan-nyilvántartásból történő törlést. Ennek elmulasztása esetén – az engedélyes költségére – az ingatlan tulajdonosa is kérheti a használati jog törlését. Az ehhez szükséges nyilatkozatot az engedélyes köteles az ingatlantulajdonosnak kiadni, és a törléssel összefüggésben felmerült kiadásait megtéríteni.

30. §¹⁰² Ha a használati joggal terhelt idegen ingatlan tulajdonosa a saját felhasználási helyére vonatkozó közszolgáltatási szerződést felmondja, a használati jog az engedélyest továbbra is megilleti mindaddig, amíg a hőközpontból más felhasználót is ellát. Ebben az esetben a használati jog az érdekeltek megállapodásával szüntethető meg.

32. § (1)¹⁰⁴ A távhővezeték-hálózat biztonságának, zavartalan működésének, valamint az azt körülvevő környezet lehető legteljesebb védelme érdekében biztonsági övezetet lehet kijelölni. A biztonsági övezet kijelölésének módjára vonatkozó szabályokat az miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) A biztonsági övezeten belül tilos, illetőleg korlátozás alá esik olyan épületet, építményt vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényt (fát) ültetni, vagy olyan tevékenységet folytatni, amely a távhővezeték-hálózat biztonságát, zavartalan működését, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti.

(3) A távhővezeték-hálózatot úgy kell tervezni, kivitelezni és üzemeltetni, hogy annak hatása az érintett terület lakosságának egészségét ne veszélyeztesse, a természeti környezetet és a tájképi értéket a lehető legkisebb mértékben változtassa meg.

(4) A biztonsági övezetet és az arra vonatkozó előírásokat a vezetékjogi engedélyben kell meghatározni.

33. § (1) A távhőtermelő létesítmény működtetése és fejlesztése a távhőtermelő feladata.

(2) A távhő árával nem fedezett, a távhőszolgáltató által bejelentett új vagy növekvő igényre vonatkozó fejlesztési költségek fedezetének viselésére a távhőtermelő és a távhőszolgáltató állapodik meg.

34. § (1) A távhőszolgáltató tulajdonát képező szolgáltatói berendezést, valamint a szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezést a távhőszolgáltató köteles fenntartani, üzemeltetni, fejleszteni és az ezekkel kapcsolatos költségeket viselni.

(2) Abban az esetben, ha a távhővezeték-hálózat vagy annak egyes részei nem a távhőszolgáltató vagy a felhasználó tulajdonát képezik, a vezeték és részei tulajdonosát az engedélyes távhőszolgáltatóval a szolgáltatói berendezések fenntartására, üzemeltetésére és fejlesztésére a polgári jog szabályai szerinti éves és hosszú távú szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szerződéskötési kötelezettség nem vonatkozik a felhasználó tulajdonában lévő – a távhővezeték-hálózat részét képező – azon vezetékszakaszra, amely a szolgáltatói hőközpontot az ellátott épület felhasználói berendezésével köti össze a csatlakozási pontig bezáróan. E vezetékszakaszt a távhőszolgáltató köteles fenntartani, üzemeltetni, fejleszteni és az ezekkel kapcsolatos költségeket viselni.

(4) Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj magában foglalhatja a 33. § (2) bekezdés alapján fizetett fejlesztési költség teljes vagy részleges fedezetét is.

34/A. §¹⁰⁵ A távhőtermelő és a távhőszolgáltató együttműködik a villamos energia elosztókkal a Vet. 32/B. § (4) bekezdésében meghatározott tartalmú jelentés elkészítése érdekében.

35. §¹⁰⁶ A távhőtermelőt és a távhőszolgáltatót egymással a polgári jog szabályai szerinti

36. § (1) Távhőt vételezni kívánó új vagy többletteljesítményt igénylő meglevő felhasználási hely tulajdonosának igénybejelentésére a távhőszolgáltató köteles 30 napon belül az igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről előzetes tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában az igénylővel együttműködni.

(2) A távhőszolgáltató a tájékoztatójában a műszaki-gazdasági feltételek mellett köteles tájékoztatást adni annak a költségnek, csatlakozási díjnak az összegéről, amely a felhasználót a 34. § (4) bekezdése szerint terheli.

37. § (1)¹⁰⁸ A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános közszolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli. Az általános közszolgáltatási szerződés létrejöhet a távhő hőközponti (hőfogadó állomási) vagy épületrészenkénti mérés szerinti szolgáltatására.

(2)¹⁰⁹ Az általános közszolgáltatási szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó vagy az e törvényben meghatározott esetekben a díjfizető a távhőszolgáltatás díjainak rendszeres megfizetésére köteles.

(3)¹¹⁰ Az egyéb felhasználó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közszolgáltatási szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére.

(4)¹¹¹ Nem köteles a távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződés megkötésére, ha a felhasználói igénnyel jelentkező a 36. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatóban foglaltakat nem teljesítette.

(5)¹¹² A távhőszolgáltató és a felhasználó között a közszolgáltatási szerződés – a jogszabályokban és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel – a szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

(6)¹¹³ A díjfizetők személyében bekövetkező változások nem érintik a felhasználó és a távhőszolgáltató között létrejött általános közszolgáltatási szerződés érvényességét. A díjfizető a változás időpontjától jogosult az általános közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint a szolgáltatás igénybevételére és ugyanezen időponttól köteles a távhőszolgáltatás díjainak megfizetésére.

(7)¹¹⁴ A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Tkmtv.) szerinti adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz csatlakozott távhőszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfizető adatai változásának felhasználó általi bejelentését az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján is fogadni és kezelni.

(8)¹¹⁵ Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználó rendelkezése alapján átadja a távhőszolgáltatónak a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pontja, b) pont bc)–be) alpontja, valamint 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat.

(9)¹¹⁶ A távhőszolgáltató a felhasználónak az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra történő regisztrációja során a Tkmtv. 15. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja alapján, az adatváltozás-kezelési szolgáltatótól átvett adatait az adatok átvételét követő 60 napon belül összeveti az általa nyilvántartott, a felhasználóra vagy díjfizetőre vonatkozó adatokkal, és eltérés esetén gondoskodik azoknak az átvett adatok szerinti tartalommal történő helyesbítéséről.

38. § (1)¹¹⁷ Az általános közszolgáltatási szerződés határozatlan időre szól. Az egyedi közszolgáltatási szerződés – ha a felek eltérően nem állapodtak meg – határozott időtartamra szól.

(2)¹¹⁸ Az általános közszolgáltatási szerződést a felhasználó 30 napos felmondási időpontra, a kormány e törvény végrehajtásáról szóló rendeletében meghatározott módon mondhatja fel, ha együttes feltételként:

(3)¹¹⁹ Amennyiben a felhasználó az általános közszolgáltatási szerződést a (2) bekezdés alapján felmondja, közszolgáltatási szerződés ismételt megkötéséhez a távhőszolgáltató üzletszabályzatában rögzített feltételek teljesítése szükséges.

(4)¹²⁰ Egyedi közszolgáltatási szerződést az egyéb felhasználó a szerződésben meghatározott felmondási idővel, az abban meghatározott időpontra mondhatja fel.

(5)¹²¹ Abban az esetben, ha a távhővel ellátott épületben lévő, külön tulajdonban és külön használatban álló épületrészben kívánják a távhő igénybevételét megszüntetni, az épületrész tulajdonosa és a felhasználó közösen kezdeményezheti az általános közszolgáltatási szerződés módosítását, ha együttes feltételként:

(6)¹²² A közszolgáltatási szerződés és a felhasználó, illetve a díjfizető díjfizetési kötelezettsége a felmondási idő lejártával, abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a (2), (4) és az (5) bekezdésekben előírt valamennyi feltételt teljesítette és ezt a távhőszolgáltatónak írásban bejelentette.

(7)¹²³ A közszolgáltatási szerződést a távhőszolgáltató csak a 49. § (2) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén mondhatja fel, valamint akkor, ha tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses kapcsolatban álló felhasználó a távhő vételezését a felhasználási helyen megszüntette. Ebben az esetben a közszolgáltatási szerződés felmondása miatt az épületben, épületrészben bekövetkező kár a felhasználót terheli.

(8)¹²⁴ Amennyiben a felhasználó a távhővel ellátott épületben lévő, közös tulajdonban és közös használatban lévő épületrész fűtését meg kívánja szüntetni, és ez a közszolgáltatási szerződés módosítását teszi szükségessé, a szerződés módosítására vonatkozó igényt a távhőszolgáltató nem utasíthatja el.

39. §¹²⁵ A távhőszolgáltató az általános közszolgáltatási szerződés megkötését

40. § (1) A távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni.

(2) A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon az érintett felhasználókat előre értesíteni.

41. § (1) A távhőszolgáltató jogosult az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint

(2) A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.

(3) Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges.

42. § A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat, ha a szolgáltatás szünetelésében a felhasználó vétlen, a szolgáltató köteles megtéríteni. Ezen túlmenően a 40. § szerinti szüneteltetésből, illetőleg a 41. § szerinti korlátozásból eredő károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

43. § (1) A szolgáltatott és a felhasznált távhő díjának elszámolása hiteles hőmennyiségmérés alapján történik.

(2) A távhőszolgáltató a felhasznált távhő mennyiségét az önkormányzat képviselő-testületének rendeletében meghatározott helyen, a hőközpontban vagy – amennyiben a hiteles hőmennyiségmérés feltételei rendelkezésre állnak – a hőfogadó állomáson köteles hiteles hőmennyiségmérővel mérni és elszámolni.

(3)¹²⁷ A szolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőt az önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott időponttól kezdődően a Távhő-szolgáltatási Közszolgáltatási Szabályzatban meghatározott módon és feltételekkel külön köteles meghatározni és számlázni.

(4) Szolgáltatói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén a szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a hőközpontban hitelesen mért hőmennyiség, a hőfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérőműszer pedig a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója.

(5) A felhasznált távhő mennyisége épületrészenként (pl. lakásonként) is mérhető és elszámolható, ha a felhasználók a távhő mennyiségének hiteles mérésére alkalmas mérőeszköz felszerelését, valamint a felhasználói berendezés ehhez szükséges átalakítását a saját költségükön, az épület valamennyi épületrészében megvalósítják, és a hiteles mérés feltételeit folyamatosan biztosítják.

(5a)¹²⁸ A felhasznált – fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára használt – távhő mennyiségének épületrészenként történő mérése az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben kötelező.

(5b)¹²⁹ A távhőszolgáltatással ellátott lakóépületek és vegyes célra használt épületek esetén – a közös használatban lévő épületrészek kivételével – kötelező a fűtési költségmegosztó felszerelése az egyes hőleadó készülékekre, ha az műszakilag megvalósítható és a lehetséges energiamegtakarítással való arányosság tekintetében költséghatékony.

(6)¹³⁰ A szolgáltatás helyét, mértékét és tartamát, a távhőszolgáltatás díja épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztásának és kiegyenlítésének módját a felhasználó és a szolgáltató megállapodása tartalmazza. Abban az esetben, ha a távhővel ellátott épületnek, épületrészeknek több tulajdonosa van, a tulajdonosok nevében a közszolgáltatási szerződést érintő kérdésekben feljogosított képviselőjük jár el.

44. § (1)¹³¹ A díj kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy külön-külön épületrészenként is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztása és a díjfizetők részére történő számlázása – a tulajdonosok által meghatározott arányok, valamint az üzletszabályzat rendelkezései szerint – a távhőszolgáltató feladata. Az érdekeltek megállapodásának hiányában és egyebekben a díjfizetés feltételeire az önkormányzatnak a díjalkalmazási feltételekről szóló rendelete az irányadó.

(2)¹³² Ha a hőközponti mérés szerinti szolgáltatás egy hőközponti mérőn keresztül több felhasználó részére történik, valamennyi felhasználó megegyezése esetén a távhőszolgáltató az érintettekkel egy közszolgáltatási szerződést is köthet. E szerződésben a felhasználók egymás közötti jogviszonyával, különösen a hőellátás mértékével, feltételeivel és a szolgáltatás díjának megosztásával, valamint a felhasználók közös megbízottjának jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos kérdéseket is rendezni kell.

(3)¹³³ Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa és a bérlő vagy a használó együttes kérelmére a távhőszolgáltató a díjat közvetlenül a bérlő vagy a használó részére számlázza. A távhő-szolgáltatási díj a bérlő vagy a használó által történő megfizetéséért – a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján az állam vagy a települési önkormányzat tulajdonában lévő lakóingatlanok, valamint az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény alapján ingyenesen az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonába kerülő ingatlanok kivételével – a tulajdonos egyszerű (sortartó) kezesként felel. A 37. § (6) bekezdésében foglaltak erre az esetre is vonatkoznak.

(4) A távhőszolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség és más pénztartozás a társasház tulajdonostársait és a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. Épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén a felhasználó az egyes díjfizetők, továbbá a díjfizető más díjfizetők díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel.

(5)¹³⁴ A távhőszolgáltató köteles a számla felhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a felhasználónak, az (1) bekezdés szerinti esetben a díjfizetőnek a kézhezvételtől számítva legalább 15 nap rendelkezésére álljon.

46. § (1) Az önkormányzat képviselő-testületének rendeletében meghatározott helyen és a távhőszolgáltató költségén felszerelt, elszámolás alapjául szolgáló hiteles mérőeszköz a távhőszolgáltató tulajdona, annak karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény rendelkezéseivel összhangban, a távhőszolgáltató kötelessége.

(2) A felhasználó kérheti a távhőszolgáltatótól az alkalmazott mérőeszköz hitelességének mérésügyi hatóság általi igazolását, valamint az alkalmazott mérőeszközök megfelelő beépítésének méréstechnikai felülvizsgálatát. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, annak költsége a távhőszolgáltatót terheli, ellenkező esetben a költséget a felhasználó köteles viselni.

47. § A szolgáltatott és a felhasznált távhő mérésével és elszámolásával, a díjfizetéssel, valamint a szabálytalan vételezéssel kapcsolatos általános szabályokat az önkormányzat a díjalkalmazási feltételekben határozza meg.

48. § (1) Új távhőszolgáltató-rendszer létesítésekor a beruházó költségére meg kell valósítani

(2) Szolgáltatói hőközponti mérés alkalmazása esetén, ha az ott mért távhőmennyiségből az egyes ellátott épületekre vagy építményekre jutó hőmennyiség műszaki okból nem határozható meg, és annak mennyisége épületenként nem szabályozható, a távhőszolgáltató az önkormányzat rendeletében meghatározott határidőig, de legkésőbb a törvény hatálybalépését követő öt éven belül köteles felhasználói hőközpontok létesítésével és mérők beépítésével a hőmennyiségmérés feltételeit biztosítani. Ez a kötelezettség akkor terheli a távhőszolgáltatót, ha a hőközpont létesítéséhez a szolgáltatói hőközpontból ellátott valamennyi felhasználó a berendezés, valamint a bekötővezeték elhelyezésére alkalmas épületrészt és annak üzemeltetés céljára történő használatát a távhőszolgáltató részére díjmentesen biztosítja.

(3) Távhőszolgáltató-rendszer átalakítása, bővítése, a hőmennyiségmérés a (2) bekezdés szerinti feltételének megteremtése esetén az átalakítás költségei a hőközpontban vagy a hőfogadó állomáson elhelyezett mérőeszközzel bezárólag a szolgáltatót terhelik.

(4) A törvény hatálybalépését követően új szolgáltatói hőközpont csak akkor létesíthető, ha egyidejűleg megvalósul a felhasználási helyen a hőmennyiség-szabályozás lehetősége és a hőmennyiség felhasználónkénti mérése.

49. § (1) A távhőszolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha

(2) A felhasználó, illetőleg díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha

50. § (1)¹³⁸ A közszolgáltatási szerződés megszegésének következménye:

(2) Az (1) bekezdésben említett egyes következmények együttesen is alkalmazhatók.

(3) A pótdíj mértékét a távhőszolgáltatásra vonatkozó önkormányzati díjrendelet tartalmazza.

(4) A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár és annak mértékét a szerződésben kell meghatározni.

(5) A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.

(6) Ha a felhasználó, illetőleg a díjfizető a távhőszolgáltatás felfüggesztése okának megszüntetéséről a távhőszolgáltatót írásban értesítette, az értesítés kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást meg kell kezdeni.

51. § (1) A távhőszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfizető (a díjfizetés kötelezettje) részére

(2) A díjfizetés kötelezettje köteles a távhőszolgáltató részére pótdíjat fizetni szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén, továbbá ha a 49. § (2) bekezdésének a), c)–d), vagy f)–g) pontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el.

(3) A távhőszolgáltató

(4)¹⁴² A távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződést felmondhatja, ha a díjfizetés kötelezettje a szolgáltató írásbeli felszólítása ellenére a távhőszolgáltatás díját az esedékesség lejártát követő 60 napon belül nem fizeti meg.

(5) A (3) bekezdés esetére az önkormányzat rendeletében csökkentett mértékű szolgáltatási kötelezettséget írhat elő a távhőszolgáltatónak.

(6) Az 50. § (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott következményeket a távhőszolgáltató csak oly módon alkalmazhatja, hogy azok ne érintsék a teljesítő díjfizetőt vagy felhasználót.

(7)¹⁴³ A távhőszolgáltatás felfüggesztésével, valamint a felfüggesztés megszüntetésével felmerült költségeket a távhőszolgáltató jogosult a szerződésszegés elkövetőjére áthárítani. A közszolgáltatási szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén – az ebből származó jogkövetkezményekért – az érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa felel.

(8)¹⁴⁴ A járásbíróság nemperes eljárásban elrendelheti a távhőszolgáltató bejutását a felhasználási helyre, ha a felhasználó, illetve díjfizető nem teszi lehetővé:

(9)¹⁴⁵ A távhőszolgáltató akkor kezdeményezheti a felhasználási helyre való bejutás biztosítása iránti kérelem elbírálását, ha

(10)¹⁴⁶ A nemperes eljárásban bírósági titkár első fokon önállóan eljárhat.

(11)¹⁴⁷ A nemperes eljárásban a bíróság elsődlegesen a rendelkezésre álló iratok és adatok alapján dönt.

(12)¹⁴⁸ A bíróság – ha a döntéséhez szükséges – a feleket meghallgathatja és a felek indítványára további bizonyítást rendelhet el.

(13)¹⁴⁹ A polgári nemperes eljárásban nincs helye felülvizsgálatnak.

(14)¹⁵⁰ A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény – a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel –, továbbá a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően irányadók.

51/A. §¹⁵² (1)¹⁵³ Kormányrendeletben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, köznevelési vagy szakképző intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a távhőszolgáltatónál a közszolgáltatási szerződés – távhőszolgáltatás díjára vonatkozó fizetési késedelem miatt történő – felmondása alóli mentesség (a továbbiakban: moratórium) biztosítását.

(2) A moratórium a közintézményi felhasználó kezdeményezése szerinti időszakra, de legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjed ki.

(3) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, a távhőszolgáltató köteles a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében meghatározott időszakra biztosítani.

(4)¹⁵⁴ Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kötelezettségeknek eleget tesz, a közintézményi felhasználó közszolgáltatási szerződésének fizetési késedelem miatti felmondása a moratórium alatt nem kezdeményezhető, amely azonban nem érinti a távhőszolgáltató azon jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesíthesse.

(5) A közintézményi felhasználó akkor kezdeményezheti ismételten moratórium biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelemből eredő, fizetési, valamint a korábbi moratóriumból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(6) A moratóriumot biztosító távhőszolgáltató a moratórium következtében felmerülő költségét nem háríthatja át más felhasználókra. E költségek a távhőszolgáltató által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét – a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendő termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével – a távhőszolgáltató viseli.

(7)¹⁵⁵ Ha a közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását e törvénynek és az (1) bekezdésben meghatározott kormányrendeletnek megfelelően kezdeményezte, a távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződést fizetési késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.

(8)¹⁵⁶ Moratórium esetén a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználó moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 6:419. § szerint egyszerű kezesként felel.

(9) A moratórium részletes feltételeit, a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

52. § (1)¹⁵⁸ A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait – a kormány az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletével kiadott – a Távhő Közszolgáltatási Szabályzat állapítja meg.

(2)¹⁵⁹ A Távhő Közszolgáltatási Szabályzatban foglaltakkal összefüggésben az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben további részletes szabályokat határozhat meg.

53. § A felhasználói igénykielégítés és a távhőszolgáltatás részletes szabályait tartalmazó üzletszabályzatot a távhőszolgáltató köteles a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni.

54. § (1) A felhasználói berendezés létesítése – más megállapodás hiányában – a felhasználási hely tulajdonosának kötelessége.

(2) A felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez a távhőszolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni.

(3) A lakóépületek és a vegyes célra használt épületek felhasználói hőközpontjainak kiviteli tervét a távhőszolgáltató köteles díjmentesen felülvizsgálni.

(4)¹⁶⁰ A (3) bekezdés szerinti hőközpontok üzembe helyezési eljárásához a távhőszolgáltatót meg kell hívni, az eljárásban a távhőszolgáltató köteles közreműködni és nyilatkozni. A közreműködésért díj nem számítható fel.

(5) Az elkészült felhasználói berendezést a szolgáltatói berendezéssel – a szerződésben meghatározott feltételek mellett – csak a távhőszolgáltató kapcsolhatja össze. Ezzel egyidejűleg a távhőszolgáltató köteles felszerelni a távhőfogyasztás mérésére és elszámolására alkalmas, a mérőeszköz hitelességét tanúsító jellel ellátott mérőt. A hőközpontban vagy hőfogadó állomáson elhelyezett mérőeszközt a távhőszolgáltató üzemelteti.

(6) A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználó csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával

(7) A távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásáról a felhasználót 30 napon belül köteles értesíteni. A hozzájárulás megtagadása esetén annak indokairól a felhasználót köteles tájékoztatni.

55. § (1) A felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a felhasználó kötelessége.

(2) A szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezés, valamint a szolgáltatói hőközpontot a felhasználói berendezéssel a távhővezeték-hálózat részeként összekötő vezeték üzemeltetése és fenntartása, az ezzel kapcsolatos költségek viselése – a csatlakozási pontig bezárólag – a távhőszolgáltató feladata.

(3) A felhasználói berendezés üzemeltetője a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.

56. § (1) A távhőszolgáltató a nem a tulajdonát képező felhasználói berendezések, eszközök tulajdonosával (tulajdonosaival, a tulajdonosok megbízottjával) kötött szerződés alapján elláthatja a tulajdonos helyett a berendezések, eszközök üzemeltetését, karbantartását, felújítását.

(2) A felhasználói hőközpontot és a hőfogadó állomást, valamint az összekötő vezetéket magában foglaló helyiség, épületrész használatáért a tulajdonos a távhőszolgáltatótól térítésre nem tarthat igényt.

(3) A felhasználói hőközpont üzemeltetésére kötött szerződés tartalma kiterjedhet a hőközpont és a hőfogadó állomás működtetésén túl az épületben lévő épületrészek hőellátására is.

56/A. § Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, a távhőszolgáltató a költségmegosztókra vonatkozó kötelezettségek nemteljesítése esetén az épületrészekre kiszámlázandó fűtési hőmennyiséget az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint határozza meg.

57. § (1)¹⁶² A távhőszolgáltatás csatlakozási díjának megállapítása során az árak megállapításáról szóló törvényt¹⁶³ kell alkalmazni.

(2)¹⁶⁴ A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díját a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó összehasonlító elemzések felhasználásával, a következő szempontokra is figyelemmel kell meghatározni:

(3)¹⁶⁶ A távhőszolgáltatás csatlakozási díját külön jogszabályban meghatározott szempontok szerint úgy kell meghatározni, hogy az a hatékonyan működő vállalkozó szükséges és indokoltan felmerült ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, és a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében e vállalkozásokat gazdálkodásuk hatékonyságának és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására ösztönözze.

(4)¹⁶⁷ Az engedélyes köteles nyilvántartási és elszámolási rendszerét úgy kialakítani, hogy az lehetővé tegye az árak és díjak átláthatóságát.

57/C. §¹⁷⁰ (1)¹⁷¹ A távhőszolgáltató honlapján közzéteszi és a Hivatalnak haladéktalanul megküldi

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásokból a távhőszolgáltató törölheti a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó olyan üzleti titkokat, amelyek megismerése a távhőszolgáltató vagy a távhőtermelő üzleti tevékenységének végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

(3) Nem törölhető a (2) bekezdés szerint

(4) A távhőszolgáltató – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a honlapján közzéteszi

57/D. §¹⁷⁵ (1)¹⁷⁶ A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját – mint legmagasabb hatósági árat (a továbbiakban együtt: hatósági ár) –, a hatósági ár szerkezetét és alkalmazási feltételeit a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2)¹⁷⁷ A Hivatal az ármegállapítással, árváltozással és a távhőszolgáltatási támogatással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év augusztus 31-ig küldi meg.

(3)¹⁷⁸ A hatósági árat a miniszter a (2) bekezdés szerinti javaslat hiányában is megállapíthatja. Ebben az esetben a miniszter megkeresheti a Hivatalt, hogy 90 napon belül tegye meg javaslatát.

(4)¹⁷⁹

(5)¹⁸⁰ Az engedélyes, illetve az értékesítő köteles a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megadni, amely a Hivatal árelőkészítő tevékenységéhez szükséges. Az engedélyes, illetve az értékesítő a Hivatal által megjelölt, 15 napnál nem rövidebb határidőn belül adja meg tájékoztatását, illetve szolgáltat adatokat. Az értékesítő az adatszolgáltatással egyidejűleg legalább a távhőárra és a távhőmennyiségre vonatkozó adatokat az érintett távhőszolgáltató részére is megküldi.

(6)¹⁸¹ A földgáztüzelésen alapuló hőtermelési technológiát alkalmazó távhőtermelő – ideértve a távhőtermelői engedéllyel rendelkező távhőszolgáltatót is – köteles minden év június 1-jéig a következő gázévre vonatkozó földgáz beszerzési szerződést megkötni, és azt a Hivatal számára megküldeni.

(7)¹⁸² Ha az engedélyes és az értékesítő az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyújt tájékoztatást, szolgáltat adatot vagy foglal állást, a Hivatal a tájékoztatás, adatszolgáltatás, állásfoglalás hiányában is javaslatot tehet a miniszter részére.

(8)¹⁸³ Az adatszolgáltatásra kötelezett a tevékenységének megkezdése előtt vagy annak szüneteltetése alatt a Hivatal részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség alól a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak szerint mentességet kaphat.

57/E. §¹⁸⁴ (1) A hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. A hatósági árat kell alkalmazni abban az esetben, ha a felek az árban nem állapodtak meg, vagy ha jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.

(2) A hatósági ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon lehet eltérni.

(3) A hatósági árnak a szerződés megkötése után bekövetkező változása esetén a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik, a felek azonban az új ártól lefelé – közös megegyezéssel – eltérhetnek.

(4)¹⁸⁵ E § alkalmazásában szerződés alatt az értékesítő és a távhőszolgáltató közötti szerződést, valamint a távhőszolgáltató által a lakossági felhasználóval vagy a külön kezelt intézménnyel kötött közszolgáltatási szerződést kell érteni.

57/F. §¹⁸⁶ Távhőszolgáltatási támogatásban részesülhet az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározottaknak megfelelő távhőszolgáltató és külön kezelt intézmény.

57/G. §¹⁸⁷ E törvénynek az egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XLI. törvénnyel megállapított 44. § (5) bekezdését első alkalommal a 2015. január 1-jétől elszámolt időszakot is tartalmazó számlák tekintetében kell alkalmazni.

58. § (1) E törvény 54–55. §-ai nem érintik a hatálybalépésekor meglévő felhasználói berendezések tulajdonjogát, valamint az abból eredő jogokat és kötelezettségeket.

(2) E törvény 21–32. §-ainak hatálya nem terjed ki azokra a szolgáltatói hőközpontokat magában foglaló helyiségekre, amelyeket a törvény hatálybalépésekor a távhőszolgáltató az ingatlantulajdonossal kötött külön megállapodás alapján használ.

(3) A távhőszolgáltató jogosult az e törvény hatálybalépésekor meglévő vezetékjogot és használati jogot a jog létrejöttekor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően gyakorolni.

(4)¹⁸⁸

59. §¹⁸⁹ E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdését a 2021. évi felügyeleti díj megállapítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2021. január 1. és 2021. március 31. közé eső időszakra esedékes felügyeleti díjat, valamint a 2021. április 1-jétől esedékes felügyeleti díjat – az időszakban hatályos szabályok szerint – időarányosan kell megfizetni.

59/A. §¹⁹⁰ (1) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 223. §-ával megállapított, e törvény 60. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig a 2011. március 31-én alkalmazott árakat kell alkalmazni.

(2) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 223. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépését¹⁹¹ megelőzően indult díjmegállapítási, díjmegváltoztatási eljárásokban (ügyekben) is alkalmazni kell.

59/B. §¹⁹² (1)¹⁹³ Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 223. §-ának hatálybalépésekor¹⁹⁴ hatályos működési engedéllyel rendelkező távhőszolgáltató, és hatályos, Hivatal által kiadott működési engedéllyel nem rendelkező távhőtermelő köteles 2011. december 31-ig működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Hivatalhoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti távhőtermelő kérelmező mentesül az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettsége alól.

(3)¹⁹⁵ Az (1) bekezdés szerinti működési engedély az e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított rendelkezései alapján kiadott működési engedély vagy a Hivatal működési engedélyt visszavonó határozatának véglegessé válásáig hatályos.

(4) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 223. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépését¹⁹⁶ megelőzően indult távhőtermelői és távhőszolgáltatói engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell.

59/C. §¹⁹⁷ Az e törvénynek az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIX. törvénnyel megállapított 43. § (5b) bekezdése szerinti kötelezettséget 2027. január 1-jéig kell teljesíteni.

59/D. §¹⁹⁸ Az e törvénynek az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIX. törvénnyel megállapított 6. § (2) bekezdés j) pontja szerinti kötelezettséget 2024. december 31-ig kell teljesíteni.

60. § (1)¹⁹⁹ A Kormány rendeletben állapítja meg

(2)²¹⁵ Az miniszter rendeletben

(3)²³⁰ Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a 6. § (2)–(4) bekezdésében és az 52. § (2) bekezdésében meghatározott, hatáskörébe utalt feladatokat.

(4)²³¹

(5)²³² A Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg az engedélyes és az értékesítő által rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatás keretében szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatás teljesítésének módjára és esedékességére vonatkozó követelményeket, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól adható mentesség részletes szabályait.²³³

61. § (1)²³⁴ E törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2005. július 1-jén lép hatályba.

(2) Az 5. § (4)–(11) bekezdéseiben foglalt rendelkezések 2005. november 1-jén lépnek hatályba.

(3)–(6)²³⁵

61/B. §²³⁷ E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését²³⁸ követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

61/C. §²³⁹ E törvénynek az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIX. törvénnyel megállapított 5. §-át első alkalommal a 2019. évi felügyeleti díjbevallás során – a 2018. évi árbevételre vonatkozóan – kell alkalmazni.

62. §²⁴⁰ Ez a törvény