PÜ BH 2005/180
PÜ BH 2005/180
2005.05.01.
A társasházi közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésének bármely okból való hiánya – pusztán ebből az okból – nem eredményezi a közgyűlésen meghozott határozatok érvénytelenségét [1997. évi CLVII. tv. 29. §, 32. §].
A felperes keresetében az alperesi társasház 1999. május 20-ai és május 31-ei közgyűlésén meghozott határozatok érvénytelenségének megállapítását kérte; elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a közgyűlésről készült jegyzőkönyvek hitelesítésére nem került sor, amely az alapító okiratba, valamint a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény (Ttv.) 29. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésbe ütközik. Kérte a közgyűlési jegyzőkönyvek érvénytelenségének megállapítását is. További hivatkozása szerint az 1999. május 31-ei megismételt közgyűlésen meghozott 1. és 2. számú határozatok tárgya az 1999. május 20-ai közgyűlési meghívóban az eredeti napirendi pontok között nem szerepelt, ezért e határozatok a Ttv. 27. § (2) bekezdésébe ütköző módon is érvénytelenek. A ,,mindenkori hatósági áremelés'' érvényesítésével megállapítható közös költségre vonatkozó 3. sz. határozat meghozatala közgyűlési hatáskörbe tartozik, ez a jogkör nem ruházható át, ennélfogva ez a határozat a Ttv. 22. § a) pontjába, valamint az alapító okirat IV. fejezet 6. és V. fejezet 3. pontjába ütközik. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperesi társasház 1999. május 20-án és 1999. május 31-én hozott közgyűlési határozatai érvénytelenek. Az ezt meghaladó – a közgyűlésről készült jegyzőkönyvek érvénytelenségének megállapítására irányuló – keresetet elutasította.
Álláspontja szerint az 1999. május 31-ei közgyűlés – a május 20-ai közgyűlés határozatképtelenné válása miatt – megismételt közgyűlés. A megismételt közgyűlésen meghozott 1. és 2. számú – a hozzászólások számának és időtartamának korlátozásáról, a jegyzőkönyvvezetés módjáról, valamint a korábbi közgyűlésen megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő helyett másik jegyzőkönyv hitelesítő választásáról rendelkező – határozatok érvényességét a Ttv. 25. § (2) bekezdése alapján állapította meg, mert a közgyűlés olyan kérdésekről döntött, amelyek napirendi pontként nem szerepeltek a meghívóban.
További érvelése szerint a közgyűlési jegyzőkönyvek hitelesítése nem felel meg a Ttv. 29. § (1) bekezdésében foglaltaknak, emiatt a jegyzőkönyvben foglaltak sem tekinthetők hitelesnek. A hitelesítés hiánya a meghozott határozatok érvénytelenségét eredményezi a Ttv. 32. § (1) bekezdése alapján.
Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben annak részbeni megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott személy aláírást megtagadó eljárása nem teszi érvénytelenné a közgyűlési határozatokat.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Kifejtett álláspontja szerint a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésének az elmaradása önmagában nem teszi érvénytelenné a közgyűlésen meghozott határozatokat. A jegyzőkönyvet hitelesítő személynek nem feladata annak vizsgálata, hogy a közgyűlés és az arról készült jegyzőkönyv megfelel-e a jogszabályoknak és az alapító okiratnak. Nem tagadhatja meg az aláírást arra hivatkozással, hogy a közgyűlés határozatai jogszabályba vagy alapító okiratba ütköznek, illetőleg, hogy a jegyzőkönyv a közgyűlésen elhangzottakat nem a valóságnak megfelelően tartalmazza. Ellenkező esetben a társasház működésképtelenné válna, hiszen érvényes határozat hiányában a társasház nem követelhetné döntései végrehajtását. A kifejtettek szerint a határozat megtámadása esetén az eljáró bíróság a jegyzőkönyv valós tartalmának megállapítására bizonyítást folytathat le.
Tévesnek minősítette az elsőfokú bíróság azon álláspontját is, amely szerint az 1999. május 31-ei közgyűlés megismételt közgyűlés. A csatolt közgyűlési jegyzőkönyvből megállapíthatóan a kitűzött időpontban a közgyűlés határozatképes volt; az a körülmény, hogy a határozatképes közgyűlés ,,folyamatában válik határozatképtelenné'', az addig meghozott határozatok érvénytelenségét nem eredményezte. Tiltó rendelkezés hiányában a közgyűlés több részletben, több napon át is lefolytatható; amennyiben ,,egységes volta egyértelmű'' a folytatódó közgyűlés nem válik megismételt közgyűléssé. Az 1999. május 31-ei közgyűlés időpontjáról a május 25-ei meghívó szerint a tulajdonostársak előzetes értesítése megtörtént. A felmerülő ügyrendi kérdésekre vonatkozó határozatok érvénytelensége sem állapítható meg a Ttv. 27. §-a (3) bekezdésére alapítottan.
A másodfokú bíróság ítélete ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Érvelése szerint a másodfokú ítélet a Ttv. 29. § (1), valamint a 22. §-aiban foglaltakba ütközik. A hitelesítés a szó általánosan elfogadott értelme, valamint a Pp. 196. §-ának rendelkezései szerint az eredetivel egyezőnek nyilvánítást jelent, a jegyzőkönyvbe foglaltak valóságának igazolására szolgál. A jegyzőkönyv hitelesítése nemcsak azt igazolja, hogy az okirat az adott közgyűlés jegyzőkönyve, hanem azt is, hogy az ott történteket helyesen tartalmazza. Változatlanul állította, hogy O. F.-né nem alaptalanul tagadta meg a jegyzőkönyv aláírását, mivel az nem tartalmazta helyesen, a valóságnak megfelelően a közgyűlésen történteket. Téves a másodfokú bíróságnak az az álláspontja is, miszerint a jegyzőkönyv hitelesítésének megtagadása miatt működésképtelenné válna a társasház. A hitelesítés éppen a társasház törvényes működésének biztosítéka, ebből következően annak elmaradása miatt a jegyzőkönyvben szereplő határozatok érvénytelenek.
Nem fogadható el továbbá a másodfokú bíróságnak az az álláspontja sem, hogy a május 31-ei közgyűlés nem minősül megismételt közgyűlésnek, és a folytatólagos közgyűlésre a vonatkozó szabályoknak megfelelően került sor. Figyelmen kívül hagyta, hogy nem az eredeti napirendi pontok kerültek megtárgyalásra, és a társasházi törvény tiltja a napirendtől való eltérést.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jelen eljárásban még irányadó Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint felülvizsgálati kérelemnek anyagi jogi jogszabálysértésre vagy az ügy érdemi elbírálására lényegesen kiható eljárási szabálysértésre hivatkozással van helye.
Az adott jogvita elbírálásra szempontjából annak van ügydöntő jelentősége: a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésének hiánya önmagában eredményezheti-e az abban foglalt közgyűlési határozatok érvénytelenségét.
Az elsőfokú bíróság által helyesen felderített tényeket okszerűen mérlegelve a másodfokú bíróság hozott jogszerű döntést. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint sem eredményezi a közgyűlési határozatokat tartalmazó jegyzőkönyv hitelesítésének hiánya önmagában a közgyűlésen meghozott határozatok érvénytelenségét.
A Ttv. 29. § (1) bekezdése értelmében a közgyűlésen – a határozatot is tartalmazó – jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek magánokirati jellegéhez az szükséges, hogy a közgyűlésen elnökölő személy és két tulajdonostárs aláírásával hitelesítse. Az alperesi társasházi alapító okirat is ekként rendelkezik. Az adott esetben nem azt kell megítélni, hogy jogerősen megtagadható volt-e a közgyűlés jegyzőkönyvének a hitelesítése, hanem amennyiben bármely okból a hitelesítésre nem kerül sor, úgy annak mi a jogkövetkezménye. A Pp. 296. § (1) bekezdése szerint a magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el.
A hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv megfelel a teljes bizonyító erejű magánokiratnak, így az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy az abban foglalt határozatokat a közgyűlésen hozták meg, olyan tartalommal és módon, ahogyan azt a jegyzőkönyv tartalmazza. A Pp. 197. § (1) bekezdése értelmében a magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja. A jogszabályi előírásnak megfelelően hitelesített közgyűlési jegyzőkönyvvel szemben a valódiságát vitató tulajdonostársat terheli annak bizonyítása [Pp. 164. § (1) bekezdés)] hogy az adott jegyzőkönyv nem a valóságnak megfelelően tartalmazza a közgyűlésen történteket. Amennyiben azonban a közgyűlési jegyzőkönyv – hitelesítés hiánya miatt – nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokiratnak és a tulajdonostársak bármelyike azt állítja, hogy a jegyzőkönyv a közgyűlésen történteket, így a meghozott határozatokat nem a valóságnak megfelelőn tartalmazza, a társasházközösséget terheli annak – egyéb módon való – bizonyítása, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv a valós tényeket tartalmazza.
A Pp. 199. §-a szerint a bíróság a tárgyalás és a bizonyítás összes adatainak mérlegelése alapján ítéli meg, hogy az okirati bizonyítás eredménye mennyiben vehető figyelembe azokban az esetekben, amelyekben az okirat a Pp. 195-198. §-ok rendelkezéseinek nem felel meg. Ebből következően az alaki bizonyító erő szempontjából szabadon mérlegelhető okiratnak minősül minden olyan okirat, amely a Pp. 195. §-a alapján nem tekinthető közokiratnak, de a Pp. 196. §-ában szabályozott teljes bizonyító erejű magánokiratnak sem. A szabadon mérlegelhető okiratok alaki bizonyító erejét a teljes bizonyító erejű magánokirattal szemben a bíróság szabadon mérlegelheti, azaz a per egyéb adatainak egybevetésével, szabad belátása szerint dönt az okirat elfogadásáról.
A hivatkozott rendelkezés értelemszerű alkalmazásával a jogszabály által előírt alakiságokkal nem rendelkező közgyűlési jegyzőkönyvek bizonyító erejét is mérlegeléssel határozhatja meg az eljáró bíróság. A rendelkezésre álló peradatok egyike sem teszi kétségessé a per tárgyává tett közgyűlési határozatok tartalma valóságát, tekintettel arra is: azt maga a felperes sem állította, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt határozatokat a közgyűlés eltérő tartalommal hozta meg. Ebből következően a felperes keresete alapjaként hivatkozott alaki hiányosság a közgyűlési határozatok érvényes létrejöttére nem hat ki.
Helytálló a másodfokú bíróság arra vonatkozó okfejtése is, hogy az 1999. május 31-ei közgyűlés – az adott körülmények mellett – nem minősül ,,megismételt'' közgyűlésnek. A Ttv. 27. § (2) bekezdése szerint, ha a közgyűlés nem határozatképes az újabb – megismételt – közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő három napnál később, de legfeljebb 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos napirenddel meg kell tartani. Az 1999. május 20-ei közgyűlés – a felperes által sem vitatottan – az 1. számú határozat meghozatalakor még határozatképes volt. Az a körülmény, hogy utóbb határozatképtelenné vált a közgyűlés, nem érinti a korábban meghozott határozat érvényességét, ugyanakkor a további napirendi pontok megvitatásának elhalasztása miatt újabb közgyűlés okkal tekinthető az előző közgyűlés folytatásának. A folytatólagosan vezetett jegyzőkönyvezésből, a kitűzött új időpontból is az következik, hogy valójában a 20-ai közgyűlés folytatására került sor.
A folytatólagos közgyűlésen felmerült, nyomban eldöntendő, valójában ügyrendi kérdés tárgyában hozott határozatok nem tekinthetők olyan érdemi közgyűlési határozatoknak, amelyek tárgya napirendi pontként előzetesen közlendők lennének; így önmagában ez a körülmény is kizárja a felperesi kereset teljesíthetőségét.
Az elsőfokú bíróság miután formai okokból érvénytelennek ítélte a felperes által támadott határozatokat, ,,egyéb érdemi okokat már nem vizsgált''. Kizárólag az alperesi fellebbezésben foglaltakra tekintettel valójában a másodfokú bíróság sem bírálta el az alaki szempontból érvényesnek minősített közgyűlési határozatok közül a 3. számú napirendi pont kapcsán hozott határozat elleni érdemi kereseti támadását a felperesnek. Ezt a körülményt azonban a felülvizsgálati eljárásban a felperes eredménnyel nem kifogásolhatja, mert a Legfelsőbb Bíróság csak a jogerős határozat tárgyává tett döntést vizsgálhatja felül, kizárólag a perben rendelkezésre álló adatok alapján [Pp. 275. § (1) bekezdés].
A Legfelsőbb Bíróság az előzőekben kifejtettekre alapítottan a másodfokú bíróság megváltoztató, érdemben helyes ítéletét – a jelen eljárásra még irányadó Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján – hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. I. 20.297/2002. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás